Kezdőlap Itthon Oldal 266

Itthon

Egyelőre besült az azonnali átutalás

0

Nyolc hónappal elhalasztja a pár másodperc alatti pénzutalás lehetővé tételét az MNB, mert néhány bank nem készült fel erre. Júliusban csak a próbaüzem kezdődik el.

Az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító Giro Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank határidőre elkészült a rendszer működését megalapozó technikai feladatokkal. Ahhoz azonban, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, július 1-jétől a rendszer éles próbaüzeme kezdődik, a lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető – áll az MNB közleményében.

Öt másodperc alatt ott a pénz

A cirkalmas megfogalmazás mögött az áll, hogy a hazai bankok közül – hivatalosan soha nem cáfoltan – néhány nem készült el az azonnali utalást lehetővé rendszerrel. Erre utal is a jegybank, amely szerint a 2020. március 2-i határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására.

Az azonnali fizetés lehetővé teszi, hogy az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet átutalásokat teljesíteni. Mégpedig úgy, hogy az átutalás kezdeményezése során lehetőség lesz

a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett

a kedvezményezett (címzett) más azonosítóját (például mobiltelefonszám, e-mail cím) megadni.

Az erről szóló döntést 2017 elején hozta az MNB, tehát több, mint két év állt a bankok rendelkezésére.

A jegybank magyarázata szerint a példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a folyamatosan nyomon követték a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor.

DK: maradnak a szocialistáknál az EP-ben

A szociális Európa, a klímaügyek miatt a DK úgy döntött: marad az a szocialista EP-frakcióban. A Fidesszel szembeni magatartásban nincs különbség az S&D és a liberálisok között – mondta Molnár Csaba.

A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselői a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciójában maradnak a következő európai parlamenti ciklusban – jelentette be Molnár Csaba ügyvezető alelnök. A pártvezetés nagy fölényben ezt az alternatívát támogatta.

Korábban már bejelentették, hogy két lehetőséget vizsgálnak meg: az S&D-hez vagy a liberálisokhoz (ALDE-hoz) csatlakozást. Mindkét pártcsoporttal tárgyaltak az elmúlt napokban.

A Fidesszel szembeni fellépés

Molnár Csaba elmondta, hogy csak olyan frakcióba hajlandók beülni, amelyik támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását, az európai minimálbér, az európai minimál-nyugdíj és az európai családi pótlék bevezetését, valamint hatékonyan lép fel klímavédelmi kérdésekben. Mindemellett a DK képviselői

nem szívesen csatlakoznának olyan frakcióhoz, amelyik áldását adja arra, hogy a Fidesz az Európai Néppártban maradjon.

Az Európai Egyesült Államok ügyében és az Orbán Viktorral szembeni határozott fellépésben az S&D illetve az ALDE között nincs jelentős különbség – közölte. A DK azonban úgy látja, hogy a szocialistáknál határozottabban tudják képviselni az európai minimálbér, az európai minimál-nyugdíj és az európai családi pótlék bevezetésének programját, valamint a klímavédelmi ügyeket.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy az S&D-ben azt ígérték a DK-nak, hogy – bár írásba nem adták –

a szocialisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Fidesz ne maradhasson az Európai Néppártban,

ezt az együttműködési tárgyalásokon fogják képviselni. Az EPP-nek az S&D-vel már nincs meg a többsége az EP-ben, még legalább egy harmadik pártcsoporttal kell szövetkezniük.

A döntésről már tájékoztatták a két frakciót – mondta Molnár.

Nem Dobrev lesz a főnök

A DK EP-delegációját ő fogja vezetni, nem pedig a hazai szavazáson listavezető Dobrev Klára. Magyarázatul elmondta, hogy négy képviselőjük közül

ő az egyetlen, aki már a második ciklusban dolgozik az EP-ben,

és a politikai munka alapvetően a rutinon és a személyi kapcsolatokon alapszik. De dolgoznak azon, hogy többi EP-képviselőjük, így Dobrev Klára is fontos közjogi pozíciót kapjon.

Megkérdezték Molnár Csabát arról, hogy a Momentum saját főpolgármester-jelöltet akar indítani az előválasztáson. A politikus elmondta, a Momentum azt ígérte, hogy a főpolgármester-jelölti előválasztás nyertesét támogatja, a DK ezért nem tartja a korábbi megállapodás felrúgásának, ha a párt az előválasztáson saját jelöltet állít.

Orbán repülő cirkusza – kényszerleszállás

„Hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?- kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.”

A múlt vasárnap lezajlott Európai Parlamenti választások eredménye nem elindítója volt a magyar kormány stratégia-váltásának, legfeljebb csak a végkifejlet katalizátora. Már írtam arról, hogy megjelent egy stratégiai elemzés, mely előrevetítette a most bekövetkezett eseményeket. E tanulmány hónapokkal korábban születhetett, nem tudni, hogy Orbán Viktor jóváhagyásával-e vagy csak azon kör saját kezdeményezéseként, mely rossz szemmel nézte a fejleményeket, s amely minden bizonnyal bírta bizonyos nyugati politikai körök – elsősorban a német jobboldal – hallgatólagos támogatását. Ez egyébként mellékes a mára beért következmények tükrében.

Hogy mi áll a háttérben, csak találgatni lehet, de négy múltbeli esemény mindenképpen szerepet játszhatott az események alakulásában.

  • Minden jel arra mutat, homokszem került a magyar-orosz kapcsolatok gépezetébe. Hogy Putyin kért-e teljesíthetetlen szolgálatokat vagy Orbán ment-e túl a mértéken bizonyos elvárásokkal, melyeket az orosz fél már nem tudott vagy akart teljesíteni, ez a jövőben kiderül. De a Budapest és Moszkva közötti rendkívül szívélyes kapcsolatok érezhetően lehűltek.

  • Orbán washingtoni látogatásáról sok elemzés állapította meg, hogy teljesen üres és célnélküli volt. Hatását tekintve szerintem mégis sokkal többről van szó. Az amerikai fél – nem személyesen Trump elnök, sokkal inkább az apparátus – olyan veszélyekkel szembesíthette Orbánt és kíséretét, amelyeket nem hagyhattak figyelmen kívül. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Fidesz és személyesen Orbán, illetve családja gazdasági visszaélései állhatnak ennek középpontjába és mindezek – amerikai részről beígért – következményei.

  • Nem hagyható ki e felsorolásból a német politikai és gazdasági körök nyomása sem, mely március 20-a óta az Európai Néppárt „közvetítésével” juthatott el Orbánhoz. Illetve az a felismerés, hogy mit veszthet a magyar miniszterelnök, ha kikerül a Néppártból. Elég lesz visszaolvasni Manfred Weber, Jean-Claude Juncker, Joseph Daul és néhány német politikus, az elmúlt három hónapban tett nyilatkozatát, hogy azonosítsuk azokat a követeléseket, amelyek az Orbánhoz eljuttatott néppárti kívánságlistán szerepelhetnek: elsőként az amúgy is még be sem indult közigazgatási bíróságok felállítását célzó rendelkezéseket, a fideszes sajtó-túlhatalmat, az iszonyatos orbanista korrupciót, az CEU-ügyet – hogy csak néhányat emeljünk ki a kritizált politikai intézkedések körül.

  • A stratégiaváltásban minden bizonnyal belejátszott az osztrák Strache-botrány is, mely nem azért vált hirtelen a szokottnál is veszélyesebbé Orbán számára, mert általában is rendkívül kellemetlen az európai szélsőjobbra nézve – és Orbán egy ideje ide sorolja magát –, hanem azért, mert annak végzetes következményei lettek (Strache karrierje megsemmisült) s ezzel kudarcot vallott minden olyan Orbán által hangoztatott érv is, hogy az európai jobboldalnak az osztrák példát kellene követnie.

Mindezek fényében erős kontúrokat kap, hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?

Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.

Magyarország Orbán alatt nem volt más Európa számára, mint az Egyesült Államoknak az évtizedek során Kuba, s az utóbbi időben Venezuela. A lakosság ennek következményeit egyelőre nem érzi – pontosabban a lakosság felső rétegei –, de ha ez így megy tovább, oda is eljutnak a Fidesz eszelős politikájának következményei. Ugyanakkor Magyarország nem sziget, s nem egy másik kontinens része; szervesen integrálódott Európába. Hiába emlegetett az elmúlt tíz évben a miniszterelnök egy „splendid isolation”-t „magyar módra”, lassan elérkezünk az igazság pillanatához, amikor is a Fidesznek el kell számolnia üzelmeivel.

A kialakult helyzet ugyanakkor számos egyéb, gyakorlatias kérdést vet fel:

  • Milyen következményei lesznek Orbán stratégiaváltásának az európai szélsőjobboldalon? A Fidesz frakcióvezetőjének minapi nyilatkozata, melyben enyhe kritikát fogalmazott meg Matteo Salvini formálódó politikai vállalkozásával szemben, alighanem azt a benyomást kelti majd, hogy a Néppárt elárulása után Orbán most elárulja a formálódó szélsőjobbot is. Szó se róla, van mit üdvözöljünk e nyilatkozatban, de a benyomása mégis roppant negatív, hisz kétszeres árulásról van szó.

  • Mi lesz Steve Bannon szélsőségeseket egyesítő európai kezdeményezésével, melyet a jelek szerint az Bannon Salvinira és Orbánra épített? És mely terv alapján átalakították a teljes magyar médiát és külpolitikai irányvonalat mára?

  • Milyen következményei lesznek mindennek a magyar-orosz kapcsolatokban? Putyin szempontjából íme a harmadik árulás röpke fél éven belül.

  • Hány és kiknek a feje hullik most pórba a Fideszben és a Fidesz körül, akik megalapozták a mostani kudarcot, s akiket okkal tehetne felelőssé Orbán, hogy mentse saját bőrét?

  • Mikor dobják ki végre Szijjártót a Bem térről s ki lesz az új külügyminiszter?

Orbánnak ezekre a kérdésekre kell választ találnia, méghozzá nagyon gyorsan, különben nem lesz semmiféle megbocsátás. Ha megbocsátásról egyáltalán lehet még beszélni vele kapcsolatban…

A Dunánál a koreai külügyminiszter – bonyolódik a baleset

A Budapestre utazott dél-koreai külügyminiszter elment a hajóbaleset helyszínére, a Margit hídhoz. Megtekintette a Hableány mentési munkálatait. Szakértő ellentmond a rendőrségnek.

A Hableány szerda esti szörnyű balesetének hírére Budapestre utazó dél-koreai külügyminiszter péntek reggel elment a baleset helyének közelébe. Kang Kjung Vha és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtekintette a hajóbalesetben elsüllyedt turistahajó mentési munkálatait.

A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó szerda este ütközött össze a Margit híd közelében, majd a turistahajó felborult és elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek.

A rendőrség első megállapítása szerint a Hableánynak esélye se volt, hét másodperc alatt elsüllyedt. A Viking kapitányát tegnap este gyanúsítottként hallgatták ki, a rendőrség kezdeményezi letartóztatását.

Továbbra is azt vizsgálják, most már hajózási igazságügyi szakértők bevonásával, miért került a Hableány a hatalmas szállodahajó elé. Az ügy egyre bonyolódik. A rendelkezésre álló videó alapján

a rendőrség azt közölte, hogy a Hableány kanyarodott balra a Vikng elé,

ez okozta a tragédiát.

Most azonban Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke péntek reggel az állami tévében azt mondta, hogy a közölt videófelvételek „világossá tették”,

a sétahajó nem fordult be a Viking szállodahajó elé,

hanem a nagyobb jármű ütközött neki a kisebbnek szerda este. Vagyis a Hableány nem saját irányváltoztatása miatt fordult keresztbe, hanem azért, mert a Viking nekiütközött, majd maga alá gyűrte és felborította.

Bencsik Attila szerint a nagyobb hajó

valószínűleg magához szippantotta a kisebbet,

amit alátámaszt, hogy a Margit híd pillérei között haladtak el éppen, ahol a sodrás erősebb, és közel voltak egymáshoz. A szakértő által említett beszippantás hasonlít arra a teóriára, amit elsőként írtunk meg. Eszerint egy ismert fizikai, áramlástani jelenség, a Bernoulli-törvény adhat magyarázatot a balesetre.

Ez persze változatlanul nyitva hagyja azt a kérdést, hogy miért nem vették észre egymást a hajók, s egyáltalán, miért kerültek ilyen közel egymáshoz. Az ilyen helyzetekre a szakértő szerint is fel lehetett volna készülni. Egyértelmű az is, hogy a szállodahajónak lassítania kellett volna, és megvárni, míg a Hableány elhalad a híd alatt – mondta Bencsik.

A szakértő szerint a hajókon lévő helymeghatározó

műszerek segítéségével, illetve szabad szemmel is látniuk kellett egymást.

A Hableány az ütközés után nagyon gyorsan, hét másodperc alatt elsüllyedt. Ennek okai között szerepelhet, hogy a szállodahajó orra nem klasszikus hegyes hajóorr, hanem egy, a jármű hossztengelyére merőleges homlokfal. Ez azzal járt, hogy a Hableány nem tudott jobbra, vagy balra kitérni, hanem felborult. Miután felborult, a víz nyomása és a szállodahajó mozgási energiája a víz alá lökte a sétahajót – értelmezte a történteket Bencsik Attila.

A rendőrség jelenleg a Viking Signy kapitányát kezeli gyanúsítottként. Igaz, sajnos, a Hableányé aligha járhat így, mert társával együtt a 21 eltűnt között van, túlélésüknek szinte semmi reménye nincs.

A Viking kapitányát gyanúsítják

Őrizetben van a Viking Signy kapitánya a szerdai katasztrófa miatt. Gyanúsítottként hallgatták ki és kezdeményezték a letartóztatást.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát – tudatták közleményben. Ebből kiderül, hogy a kapitány, C. Yuriy, 64 éves irányította a Viking Signy szállodahajót, amely ütközött a Hableány nevű turistahajóval szerda este kilenc óra után pár perccel.

A vízi baleset körülményeinek tisztázása érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság

igazságügyi hajózási nautikai szakértő bevonásával nyomozást rendelt el.

A nyomozók szemlét tartottak, tárgyi bizonyítási eszközöket foglaltak le.

A nyomozás során beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok alapján felmerült a személyre szóló megalapozott gyanú, ezért a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát a nyomozók halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A 64 éves C. Yuriy odesszai lakost kihallgatását követően őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.

A Hableánynak esélye se volt túlélni az ütközést. Hét másodperc alatt merült a Duna vizébe. Hét holttestet rövid időn belül megtaláltak, 21 embert változatlanul eltűntként keresnek. A hajón 35 koreai és a két magyar személyzet utazott.

Amint az megírtuk, lehetséges, hogy egy ismert fizikai, áramlási törvényszerűség okozta a Hableány és a Viking egymásnak ütközését.

Nyílt levél a miniszterelnökhöz

Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz.

Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok!

A „Lendület” kutatási kiválósági program tudományos csoportvezetőiként teljes értetlenséggel olvastuk a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, amely a magyar tudományos kutatást – ezen belül a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát – kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.

Nyomatékosan kérjük Önöket, hogy ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák! Nem szolgálhatja Magyarország érdekeit egy olyan átalakítás, amelyet a magyar tudományos közösség túlnyomó többsége szakmai alapon ellenez és elutasít. A törvénytervezet sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit, és élesen szembemegy az MTA Közgyűlése által elfogadott, a Kormány nyilvánosan kommunikált szakmai igényeit is figyelembe vevő átalakítási javaslatokkal.

A Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemei a következők:

  • Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év károkozását.
  • A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
  • A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos közösség és az MTA testületi álláspontját.

Konkrétan:

a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;

b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;

c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;

d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;

e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;

f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;

g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;

h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.

A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi (“feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati sikerességet.

A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget.

Budapest, 2019. május 29.

A nyílt levél és az aláírók folyamatosan bővülő listája a Lendületes kutatók oldalán olvasható. Május 30-án kora délutánig a nyílt levelet már több mint 100 kutatócsoport-vezető, azaz a nagy többség aláírta.

Határozatlan időre elhalasztva

Határidő nélkül elhalasztja az új közigazgatási bíróságok bevezetését a kormány, és holnap be is nyújtja az ehhez szükséges törvénytervezetet az Országgyűlésnek – jelentette be Gulyás Gergely miniszter. A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Egyelőre nem látni világosan, a kormány valójában miért halasztja el az új bírósági rendszer 2020. január elsejei bevezetését. Lehetnek akár rossz sejtéseink is. Mindenesetre Gulyás Gergely miniszter nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire utalt a mai kormányinfón. Arról is beszélt, hogy esetleg végképp elállnak a bírósági rendszer megkettőzésétől, ha nem sikerül csitítani a kritikákat.

Jó, ha mindenki tudja, kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte. Egy éve éppen a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet elsőként arra, hogy valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat.

A nyáron titokban előkészített és decemberben botrányos körülmények között elfogadott törvény megszületése után nem lehetett tovább leplezni: az új szabályozás „túl kevés embernek ad túl sok hatalmat”.

Az új rendszer kulcsfigurája az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne, és a bírói testületi kontrollnak csak fügefalevél szerep jutott.

A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre. A kormány számos figyelmeztetést nem hallgatott meg vagy elbagatellizált. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt.

„Önsorsrontás lett volna nem halasztani” – mondta, és azt is szóba hozta, hogy akár az is előfordulhat: nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer.

A kormány ugyan nem ért egyet Brüsszel kifogásaival, úgy gondolja csak a kormány bevándorlásellenessége miatt támadja a jogállamiságunkat, de nem akarja, hogy további aggályokat lehessen megfogalmazni ebben az ügyben.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.

A kormány arra is felkérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön senkit a Közigazgatási Felsőbíróság élére, amire jelenleg törvény kötelezi pénteki határidővel. Az államfőnek azonban így is marad fontos dolga: június 26. és augusztus 13. között kell megneveznie jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára.

A múlt héten 35 civil szervezet és 2 egykori ombudsman arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a kiválasztás pályázati úton történjék, legyen átlátható, valamint konzultáljanak a jogász szakmákkal és a civilekkel.

Ennek érdekében a Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel.

Közigazgatási Bíróság elnapolva

0

Az Európai Néppárt nyomására elhalasztja a Fidesz a pártbíróságok felállítását – ez még nem elég!

A Jobbik szerint az a legkevesebb, hogy a kormány visszavonulót fúj a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán, de a legjobb lenne, ha a halasztás mellett össze is tépnék a fideszes bíróságok létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A Fidesz EP-képviselői még le sem tették az esküjüket, az Orbán-kormány már csatát vesztett: ugyan a hazai társadalmi és szakmai tiltakozást figyelmen kívül hagyták, meghunyászkodva az európai uniós nyomásnak, nem merték megkockáztatni, hogy egy újabb szöget üssenek be a magyar jogállamiság koporsójába.

A kormány azon bejelentését, hogy határozatlan időre elhalasztja az új közigazgatási bíróságok felállítását, a Jobbik még nem tartja elegendőnek. Eddig is a leghatározottabban léptünk fel, tiltakoztunk a bíróságok függetlenségének felszámolására irányuló kísérlet ellen, ezért úgy véljük: a javaslatot nem elhalasztani kell, hanem visszavonni, elfelejteni és iratmegsemmisítőben szétzúzni. Jelképes az is, hogy a Fidesz EP-listavezetőjének, Trócsányi Lászlónak ez a bolsevik, antidemokratikus törvénytervezet volt igazságügyi miniszteri munkásságának fő műve.

Már megvan a média, nem kell reklámadó – élénkítene a kormány

Gazdaságélénkítő csomagot készített a kormány. Ebben ismert és új elemek vannak az unió lassulásának ellensúlyozására. Megszüntetnék a reklámadót, most, hogy a többség már az övék.

Továbbra is él a félelem attól, hogy lassulhat legfontosabb piacunk, az EU-é, és az autóipar is bizonytalanságot eredményező kihívásokkal küszködik – derült ki Varga Mihály szavaiból a kormányinfón. A pénzügyminiszter szerint arra kell készülni, hogy a most átlagosan másfél százalékos unió növekedés mérséklődése utoléri az országot.

Szocho, kiva, szállás-áfa lefelé, eva kifelé

Ezért 13 pontból álló élénkítő csomagot dobott össze a kormány. Ennek egyes elemei már korábbról ismertek voltak. Ilyen például a szociális hozzájárulási adó szocho mértékének további 2 százalékpontnyi csökkentése július elsejétől 19-ről 17,5 százalékra. Ezzel idén 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárdot hagy a munkaadóknál.

Csökken a kis cégek adója, a kiva, 13-ról 12 százalékra csökken a kiva mértéke. A jövő évtől belépő változás 40 ezer vállalkozást érint, ötmilliárd forinttal lesznek „beljebb” évente.

Adókat vonnak össze, illetve csökkentenek. Például kivezetik az evát, amelybe már nem is lehetett bejelentkezni. Összeolvad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék.

A szálláshelyek áfáját megvágják 18-ról 5 százalékra. Ettől nyilván a forgalom növekedését várják, kérdés, hogy milyen arányban adják tovább a szolgáltatások a kisebb adót.

Áfa-visszatérítés kisfalvakban, k+f

A kistelepüléseken áfa-visszatérítést vezetnek be használt lakóingatlanok esetében ötmillió forintig bővítésre, felújításra. Ugyanazt a települési kört érinti, mint a falusi csok, valamivel több, mint kétezer falut. A kormány anyagilag is támogatni akarja a munkásszállások építését, már idén ősztől. Az önkormányzatoknál már zajló programot most a vállalkozásokra is kiterjesztik.

Hat-hétezer nagyobb céget érint a fejlesztési adókedvezmény korlátjának mérséklését. Jelenleg félmilliárd forint feletti k+f-re jár. Ezt lépcsőzetesen viszik le, évente, 2022-ig, kisvállalatoknak 50, középvállalatoknak 100 millióig.

Ugyancsak a kutatási területet érinti, hogy 2020-ban 32 milliárddal 157 milliárdra emelik a k+f-re szánt támogatási keretet.

Mindezek mellett a kormány megszüntetné, pontosabban 0 százalékra vinné le a reklámadót (2022. végéig függesztenék fel az adó fizetését).  Varga szerint ez piacélénkítő intézkedés lesz, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kormányközeli médiagigász (illetve az ebből egyelőre kimaradt médiumok, például a tv2) forint-tízmilliárdos értékű állami megrendeléseket kapnak. Ezek után már nem kéne reklámadót fizetni.

Mai kérdés – Ön szerint marad a Fidesz a néppárti képviselőcsoportban?

Klikkelj a képre és szavazz!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint marad a Fidesz a Néppárti képviselőcsoportban?

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK