No comment…
ÉLŐ: Mentés a Dunán
Közzétette: atv.hu – 2019. június 3., hétfő
Szanyi Tibor (nyílt) levelét megírta
Nyílt levelében beszólt az MSZP-nek Szanyi Tibor aki önálló mozgalmat indít, a mozgalmon belül hajlandó akár az MSZP elnöki funkcióját is elvállalni.
Kedves Elvtársam!
Immár bő egy hete ismét nem vagyunk bátrak.
A traumatikus választási vereségünk sem volt elég fejbekólintás ahhoz, hogy felébredjünk, s cselekvésbe fogjunk. Attól tartok, az MSZP politikai kómába esett.
A június 1-i Választmány ülésén, illetve előtte történtek önmagukban látleletét adják a helyzetünknek.
Az egyetlen EP-mandátumunk betöltéséről volt szó.
A vezetőink egy teljesen felesleges kérdést tettek fel titkos szavazásra, hogy tehát azt, akarjuk-e, ami a döntésünk nélkül is automatikusan bekövetkezne, azaz hogy az eredeti sorrendben kattanjon a listánk.
A gyávaság mintaesetének tudhatjuk be azt, hogy az elnökség – különösen annak fizetett része – nem akarta előterjeszteni, hogy név szerint ki legyen az egyetlen EP-képviselőnk?
Mi, választmányi kétharmaddal azt válaszoltuk, hogy mi az a párt vagyunk, amelyik semmilyen helyzetre nem képes érdemben reagálni.
Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyunk elégedve: ezúttal a 6,62 %-kal.
Az ominózus szombati reggel egy országos elnökségi üléssel kezdődött. A pártelnök elmondta javaslatát, én viszont elvi éllel kifogásoltam, hogy a vezetés fősodra nem mer konkrét javaslatot tenni, hanem megint mismásol, s egy személyi javaslatot egy származtatott mechanizmusba burkol, azaz maradjon minden úgy ahogy van.
Aztán meg is döbbentem, minthogy rajtam kívül egyetlen más hozzászóló sem volt. Egy sem! Szóval képzeld el, egy hat nappal korábban péppé vert párt elnökségi ülését, ahol a vezetők a napirend fő kérdésében egy kukkot sem szólnak, hiszen annyira jó javaslatot tett az elnök a semmittevésre. Jobb híján hát szavazott az elnökség. Egyedül szavaztam nemmel.
Utána a megyei elnökök ülése következett. Itt is elhangzott a semmittevésre buzdító, immár “elnökségi” javaslat, ám itt sem volt hozzászólás. Igaz, szavazás sem, merthogy ez a testület csak konzultatív, ám ennek ellenére most éppen nem konzultált a napirendről, csak ülésezett. Alig egy héttel az eddigi legrosszabb választási eredményünk után!
Volt hát okom, hogy néhány fontos elvtársunk véleményét gyorsan kikérjem. Egyikük sem volt bátor, engem is féltettek. Ezért hát megszólaltam, hogy most nem a fő kérdés van elénk téve, hanem egy kamu, és engem nem a pozíciók érdekelnek, hanem a közösségünk jövője. Aztán jött a választmányi szavazás. Eszerint csak a küldöttek egyharmada akart volna változást. Későbbi felszólalásában persze mindenki.
Az MSZP évek, évtizedek óta egyre kevesebb politikai kérdést dönt el, következésképpen egyre több dolgunk dől el az idő sodrásában, köztük a sorsunk, szinte tőlünk függetlenül.
Ezért hát észre sem vettük, hogy a Bokros-csomag óta szép ütemesen adtuk fel baloldaliságunk több és több tételét, majd váltunk kormányon egy neoliberális konglomerátummá, aztán tartós ellenzékben mára ideológiailag is élő halottá. Néha kibuggyan belőlünk, hogy “Fizetésemelést!” vagy “Fizessenek a gazdagok!” és hasonlók, aztán a néma csend és mozdulatlanság.
Ma 20-30 emberből jó ha 1 (!) gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re. Anno velünk indult az “orrbefogásos” szavazás kultúrája. A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon. Hozzánk belépőkről alig hallunk, kilépőkről, elsétálókról, és sajnos elmentekről annál többet.
Évek óta alig láttam olyan “független” híradást, írást, amelyben jó arcunkkal tűntünk volna fel, mondjuk talán a XIII. kerület, esetleg Szeged kivételével.
Értelmiségi szimpátia sem övez minket. A baloldalinak ismert tudósaink, művészeink mára majdnem teljesen elhalkultak, rosszat pedig – udvariasan – inkább nem mondanak. Hovatovább akkor törünk ki külső-belső üdvrivalgásban, ha valaki számottevőbb ember, valami testület szóba áll velünk.
Jellemző, hogy európai listánk élbolyába lehetett kerülni azzal a hozománnyal, hogy ezáltal néhány ismertebb szakember csendes szimpátiáját esetleg kiválthatjuk.
Elnökünk alighanem téved, amikor vereségünk egyik okcsoportjaként párton belüli rivalizálásokat emleget, hiszen a nyílt jelölések, a meghirdetett pályázatok, a konstruktív viták nem szoktak ártani. Annál inkább az aljas kiteregetések, árulások, politikai indíttatásból egymás kizárására irányuló indítványok, s az ezek mögött meghúzódó álnokság, szemforgatás vagy akár gonoszság.
Elkezdtünk nem hinni egymásnak, sőt ebben haladó fokra jutottunk.
Sokszor elképedek, amint pont az ellenkezőjét hallom vissza valakiről, mint amit nekem mondott, s mégha hamis is az adott “hír”, lám ezzel mégis előáll a hazugság. Meg az egymástól való félelem.
Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.
6,62 %. Ha igaz, hogy a Párbeszéd egy 1-2 %-os párt, akkor mi keményen bezuhantunk 5 % alá, ami azt jelenti, hogy immár nem vagyunk országgyűlési képviseletre alkalmas tényező. És tényleg nem.
Hosszú ideje, hogy leszoktattuk szavazóinkat az irántunk való kötődésről. A hősidőkben ez úgy hangzott, hogy egyéniben ide, listán oda kell szavazni. Pártként megteremtettük az “elszavazás” gyakorlatát, ami 2018-ban oda fajult, hogy “szavazz a legesélyesebb ellenzéki pártra!” Mintha ez valami evidencia lenne a “mezei” választópolgárnak. Tartósan úgy viselkedünk, mint a kanos férfi, aki beleszeret a bárcás cédába, s mindenét odaadja neki.
Most, 2019-ben pedig elkövettük a lehető legnagyobb kampányhibát, hogy a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetünk, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagunkért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért küzdünk. Mit is mondhat erre egy normális ember? Azt, hogy “szavazzon rátok a vasorrú bába!”…, aztán megoldotta saját kútfőből: DK.
Azóta sorra kapom a pártból való kilépésekről szóló üzeneteket, e-maileket, telefonhívásokat. Akik valamenyire érdekeltek az önkormányzati pozíciókban, azok most egyenként is remegésbe fogtak. Kétségbeesett alkudozások kezdődnek, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik. Pedig de.
Ennek a levélnek minden második és harmadik olvasója a semmittevésre szavazott múlt szombaton. Nem minősítek senkit, de rosszul tették. Adtak egy aranykulcsot annak a sofőrnek, aki a szakadékba navigálta a buszunkat. A társadalomnak szóló üzenetünk tehát most ez: nem csupán mindenkit nagyon is ott hagyunk az árok szélén, de ki is tüntetjük a sandán elsétálókat. Erre én sem szavaznék.
Sokszor mélázunk azon, hogy lehet a magyar nép olyan birka, amilyen. Rossz hírem van: mi, az MSZP-ben nagyobb birkák vagyunk!
Nekem nincs más célom, mint politikai otthont teremteni a társadalmi szolidaritás híveinek, úgymond a radikális baloldali fiataloknak, nőknek és férfiaknak.
“Holnapelőtt” jeligére mozgalmat indítok, amihez csatlakozhat bárki, aki azt vallja, hogy a Föld-i élet még menthető, ha újra a legszélesebb értelemben vett szolidaritás lesz úrrá a gondolkodásunkban. Ez egy zöldmezős beruházás, amely vörös vonalakat húz jó és rossz között, s akár pártok befogadására is alkalmas. Ha az MSZP-nek szüksége van rám, akkor elnökévé választ, azzal hogy a pártot az említett mozgalomhoz kötöm.
Hamarosan eljuttatom hozzád az általam képzelt jövő főbb téziseit, amelyek alapjai 10 éve születtek, akkor “Balra, magyar!” címmel.
Üdvözöllek:
dr. Szanyi Tibor
Mától várja pénzünket az állam a „szuperpapírral”
Jelenleg verhetetlen kamatozású állampapírt hoz forgalomba mától az államkincstár. A futamidő ugyan öt év, de rövidebb kamatperiódusonként fizetik a hozamot, és menet közben is feltörhető akár veszteség nélkül. Már egy év után az infláció körül teljesít.
Öt-hatezer milliárd forint készpénz van a magánszemélyek birtokában. A nagyítóval is alig látható banki kamatok miatt folyamatosan növekvő állományt szeretné megcsapolni a kormány és az Államadósság-kezelő Központ. Ennek jegyében mától vásárolható meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), leánykori nevén Nemzeti Kötvény. Csak magánszemélyek jegyezhetik.
Az AKK leírásából kiderül, hogy
- 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, 1 forintos alapcímletű értékpapír. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet.
- Kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. A kamatjuttatás napján (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó MÁP Pluszban írják jóvá a kamatot.
- A kamatjuttatásokat követő 5 munkanapos időintervallumokban a forgalmazók nettó 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamaton, míg a többi munkanapokon az üzletszabályzatukban leírtak szerint jegyeznek vételi árat a MÁP Plusz-sorozatokra.
- Ezért a MÁP Plusz a futamidő alatt is eladható.
Az első jegyzési időszak mától péntekig tart, a részletek itt olvashatók.
Ha valaki az 5 évre végig megtartja a papírt, akkor 4,95 százalék éves kamatot kap.
Ennél jobb befektetés nincs az országban, pontosabban olyan, amely fix kamatozású, és kockázatmentes.
De már akkor is rendkívül vonzó lehet a MÁP Plusz, ha ennél sokkal rövidebb ideig tartja meg tulajdonosa. A kamat
- az első félévben évi 3,5 százalék,
- a második félévben évi 4 százalék, ez után minden évben fél százalékponttal emelkedik. Vagyis
- a 2. évben évi 4,5,
- a 3. évben évi 5,
- a 4. évben évi 5,5,
- az 5. évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után.
Ezzel érhető el az 5 év lekötéssel az évi 4,95 százalék hozam.
Tehát ha a jelenlegi 4 százalékhoz közelítő inflációt vesszük alapul, akkor már két félévben visszaadhatja a reálértéket. A futamidők során egyhetes időszakok lesznek, amikor a teljes összeghez visszaváltási díj nélkül lehet hozzájutni, ami szintén unikális a magyar bankrendszerben. De még ezen időszakokon túl is 99,75 százalékos árfolyamon veszi vissza a MÁP Pluszt az ÁKK, tehát a veszteség egészen minimális. (Igaz, ez csak a kibocsátó ÁKK-nál vezetett számla esetében igaz, a szerződött viszonteladó pénzintézetek némi pénzt felszámíthatnak.)
A kamatjuttatás időpontjait mutatja a táblázat
Ugyancsak óriási előnye a MÁP Plusznak, hogy – hasonlóan a júniustól kibocsátott többi állampapírhoz –
mentes a 15 százalékos kamatadó alól.
Természetesen ez azt is jelenti, hogy az állam drágábban finanszírozza adósságának azt a részét, ami a MÁP Pluszon keresztül fog történni. A cél az, hogy minél nagyobb hányadban hazai forrásból és ezen belül lakossági tartalékokból fizessék az államadósságot. Ennek érdekében pedig az új papír jegyzésének nincs alsó összeghatára nincs: egy forinttól vásárolható.
Ez a „szuperpapír” valószínűleg átírja a hazai megtakarítási piacot. Nem csak az otthon tartott rengeteg pénz egy része áramolhat a MÁP Pluszba, hanem a banki számlákról is érdemes lehet ide irányítani a pénzt.
Az új Európai Parlament, értékelés és kilátások
A Bibó István Közéleti Társaság öt nappal az Európai parlamenti választások után értékelte az eredményeket. A rendezvény előadói Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Göncz Kinga, az Európai Parlament (EP) volt képviselője (MSZP) és Donáth Anna, újonnan megválasztott Európai parlamenti képviselő (Momentum) volt. A beszélgetést Balázs Péter, a Bibó István Közéleti Társaság elnöke vezette.
A nyilvános esemény a „Chatham House” szabályok szerint folyt: a résztvevők szabadon felhasználhatják a kapott információkat a nélkül azonban, hogy hivatkoznának a megszólalók személyére, politikai vagy egyéb identitására. Így az előadók nem a sajtó számára fogalmaztak, hanem a hallgatósággal osztották meg a véleményüket.
Az Európai parlamenti választások politikai következményeit illetően Magyarországra és az Európai Unió jövőjére vonatkozóan az alábbi fő megállapítások hangzottak el.
A 2019 évi EP-választás tétje nagyobb volt a korábbiaknál, ami a megnövekedett politikai érdeklődésben és a magasabb választói részvételben is tükröződött mind Európában általában, mind pedig Magyarországon.
Nőtt az Európai Parlament súlya a kétszintű európai kormányzásban, ezért nem közömbös, hogy kik és milyen politikai célokkal vesznek részt a munkájában.
Habár az EU-szintű jogalkotásban az EP inkább a jogszabályokat jóváhagyó „felsőház” szerepét tölti be, az ún. együttdöntési eljárásban fontos beleszólást kap az elsődleges jogalkotó fórum, a Tanács mellett.
A nagy nemzetközi érdekkonfliktusokban az egyes államok – a legnagyobbak kivételével – nem alkuképesek. Például a nemzetközi klímaegyezmény végjátékában az USA, Kína és Oroszország vettek részt. Ugyanakkor a globális alkukból sem szabad kimaradni, mert akkor mások döntenek rólunk: „ha nem ülsz az asztalnál, rajta leszel a menün”. Az Európai Unió alkalmas keret a kisebb, sőt a nagyobb tagállamok cselekvéséhez, egyfajta „Noé bárkája”, amely védelmet nyújt a globalizáció tengerén.
Az EU súlya megnőtt a politikai döntéshozatalban, mivel a tagállamok számos területen ráruházták a hatáskörüket, illetve együttesen, az EU szintjén tanácskoznak és döntenek. Hátránya ugyanakkor, hogy a tagállami kormányok a rövid távú, hazai politikai érdekeiket követik, ezért csak a népszerű döntéseket hozzák meg. Például megalkották a közös valutát, az eurót, de hiányzik hozzá a fiskális és a bankunió, amelyek nélkül nem teljes a rendszer. Hasonlóképpen a közös külpolitika is „fogatlan” a közös biztonságpolitika nélkül.
Az Európai Unió a világháborús konfliktus utáni békeprojektként jött létre, azután kifejlesztette a jóléti ágát, majd Európa egyesülését követve geopolitikai dimenziókat öltött.
Jelenleg az EU a globális versenyképességi versenyben próbál helyt állni. Ma egyaránt napirenden van Európa biztonsága, az integráció gazdasági oldala az újraelosztás kérdései révén, valamint az identitáspolitika számos vonatkozása. Kérdés, hogy milyen politikai programok alapján és mely módon válaszolunk a kihívásokra? Közösen keressük-e a megoldásokat, vagy elszigetelten, egymás rovására? Ebből a szempontból is igen fontos volt az EP-választás kimenetele.
Az előzetes mandátumbecslések a radikális jobboldal előretörését jósolták, ez azonban nem következett be. A szélsőjobb pártok együttesen az EP képviselői helyek mintegy 23 százalékát szerezték meg, ezzel nem tudnak fontos döntéseket megakadályozni, amint azt remélték. Ugyanakkor Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban jelentős súlyt képviselnek. Az európai együttműködés hívei, a centrum pártok nem omlottak össze, egyesek részaránya csökkent (mérsékelt konzervatívok, szocialisták), ugyanakkor mások erősödtek (liberálisok, zöldek).
Eddig az Európai Néppárt és a szocialista pártcsalád összefogása elegendő volt a többséghez, az új EP-ben ehhez a liberálisokra, illetve a zöldekre is szükség lesz.
Összességében azonban az Európa-párti többség megmaradt a széthúzó „szuverenistákkal” szemben.
Ez a többség az EU vezetőinek kiválasztásába is szeretne nagyobb beleszólást kapni. E tekintetben folytatódik a verseny a tagállamokat képviselő Tanács és a politikai pártok listáin megválasztott EP között. A Tanácsban a kormányok képviselői a hazai mandátumok és érdekek szerint járnak el, ezzel szemben az EP-ben a képviselők egyéni mandátummal rendelkeznek és szabadon, önállóan foglalhatnak állást. Habár tagállami politikai pártok jelöltjeiként kerülnek az EP-be, felül tudnak emelkedni a hazai korlátokon és európai célok és érdekek szószólóivá válhatnak. Fontos azonban, hogy valamelyik nagy pártcsaládhoz tartozzanak, különben elvész a szavuk a 751 tagú parlamentben.
A következő időszakban Európa biztonsága, a közös határellenőrzés kérdései, a schengeni rendszer fenntartása, az európai energiapolitika, a gazdaságpolitika és a versenyképesség és a klímapolitika lesznek a legfontosabb témák.
Magyarországon a Fidesz a túlerős és aránytalan kormányzati hátszélhez képest viszonylag szerényen szerepelt. 13 képviselője lesz az EP-ben, ez kevesebb annál, amit remélt. Az ellenzéki oldalon jelentős átrendeződés történt, minden várakozást felülmúlva nőtt a Momentum és a Demokratikus Koalíció súlya, ezzel szemben csupán egy-egy képviselői helyet ért el az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik és kiesett az LMP. Magyarország méltó képviselete két pártcsaládban biztosított: a szocialista és a centrista-liberális csoportokban, de hiányozni fog a zöldeknél.
Bizonytalan a Fidesz helye a változatlanul legnagyobb Európai Néppártban, a korábbi felfüggesztéséről még nem született döntés és bizonytalan, hogy visszaveszik-e.
Az EP-választás nyomán kezd kikristályosodni a hazai ellenzéki mezőny, amely az őszi önkormányzati választáson indul, és amely megrengetheti a NER-t. Az ellenzék küldetése, hogy egészséges társadalmat építsen, erősítse a demokratikus tudatot és védjen a szélsőjobb káros hatásaival – a gyűlölködéssel, a széthúzással – szemben.
Az akadémiai szabadságért tüntettek
Sokezer ember állt ki az MTA önállóságáért. A tüntetők közt volt a kormány tervének egyik legádázabb ellenfele, Orbán volt minisztere, Pálinkás József is.
Szabadságot a tudománynak! – címmel hirdettek tüntetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) védelmében a Közgáz elé a Fővám térre vasárnap délutánra. A szervezők Facebook-meghívójában leszögezik, hogy Palkovics László miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig de facto államosítaná.
Ez rablás, a szellemi és anyagi erőforrások kisajátítása
– fogalmaznak. A minisztérium a kutatóintézeteket új intézményhálózatba terelné, amely kormányzati többségű irányítótestület vezetése alatt működne a jövőben. Ez a lépés a mindenkori kormánytól független akadémiai kutatóhálózat és egyben az autonóm kutatási tevékenység végét jelenti Magyarországon. Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága (is) elvesszen! – írták.
Az MTA önállósága elleni kormányzati támadás egy éve zajlik. Költségvetési elvonás elbújtatása törvényjavaslatban, 54 percben rögzített véleményezési idő indította. Végül olyan törvényjavaslat készült, amely kiszakítaná az MTA-ból kutatóintézeteit, vagyonát ingyenes kormányzati használatba adatná, és olyan irányító testületet állítana föléje, amelyben a kormány kinevezési többsége érvényesülne.
Az MTA közgyűlési határozatban már korábban elutasította a tervet. A mostani tüntetés emelletti kiállás volt.
A mintegy kétezres tömegben a tiltakozók között megjelent Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke, aki ez előtt, 1998-2002 között az első Orbán-kormány kulturális minisztere volt, és aki mostanra az MTA államosításának egyik legádázabb ellenfelévé vált. Az MTA-székháztól induló tömegben feltűnt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere is.
Deák Dániel egyetemi oktató képtelenségnek tartja, amire a kormány készül, de tudják, mi miért történt. Ezek az akadémiai intézmények függetlenséget élveznek, és ez a baj velük – mondta. Szerinte két út van: az egyik az egyéni alku, a másik a szerveződés, hogy közösen tegyenek valamit.
Mindannyiunk közös érdeke az összefogás
– fogalmazott.
Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja szerint kormányzati ellenőrzés alá akarják őket kényszeríteni. Magyarországon feudális rendszer működik, állampolgár helyett pedig szolgákat akarnak – mondta. Felidézte, hogy háromszor tért haza külföldről, többek közt azért, hogy családot alapítson, de szerinte kérdés, hogy hiába volt-e ez.
Az MTA előtt felolvasták Lovász László MTA-elnök üzenetét, aki többek közt azt írta, a Magyar Tudományos Akadémia legnehezebb éve ez 1825-ös megalapítása óta. Lovász szerint
megrendítő a tudósok összefogása,
és embert próbáló volt az elmúlt 12 hónap. Az elnök szerint az a cél, hogy az MTA a hiteles tudomány központja maradjon. Zsoldos Attila akadémikus arról is beszélt, hogy az innováció csak álca a tudomány szabadsága elleni kormányzati támadásra.
A tömeg ezután elindult az ELTE felé, s az úton egyre gyarapodott. A CEU előtt a színész és rapper, Molnár Áron a noÁr Tanulni akarunk című dalát adta elő. Az idővel mintegy ötezresre duzzadt sokaság visszatért az MTA épülete elé ért. Felszólalt az 1956-os Intézet vezetője, Rainer M. János. Az intézetet a napokban kelt kormányhatározattal beolvasztják a kormányzati Veritasba. Rainer M. János szerint ez a véget jelenti számukra.
Az Európai Bizottság nem hagyta szó nélkül az MTA-val szembeni terveket. A hvg.hu kérdésére küldött válasza szerint szorosan követi a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, különösen az akadémiai és kutatási szabadság megőrzésének jelentőségére figyelemmel. Az Európai Bizottság kiáll a kutatási szabadság és az intézmények autonómiája mellett, mind a finanszírozás, mind az önkormányzás tekintetében. A Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban.
Újhelyi: Magyarország nem maradhat zöld-képviselet nélkül az EP-ben!
Olyan időt élünk, amikor az emberiség jövője – ha úgy tetszik: megmaradása – a környezeti fenntarthatóság és a klímavédelem prioritásként való kezelésén múlik.
Olyan időt élünk, amikor az Orbán Viktor vezette illiberális kormány elutasítja a klímapolitika területén kitűzött uniós célokat, csak hogy a német autóipari cégeknek kedvezzen. Olyan időt élünk, amikor a Fidesz vezetői már nem is tagadják, hogy számukra a gazdasági nyerészkedés fontosabb, mint a környezetvédelem. Olyan időt élünk, amikor a Fidesz holdudvarának eszement véleményformálói már arról beszélnek: a klímaváltozással való riogatás valójában a „sorosista összeesküvés” hazugsága, csak hogy elfedjék vele a migráció problémáját. Olyat időt élünk, amikor Magyarországon évente tizenhatezer ember hal meg a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt, de a Fidesz európai parlamenti képviselői nem szavazzák meg azt az állásfoglalást, amely megfékezné a légszennyezés súlyosbodását. És olyan időt élünk, amikor egy ilyen sorsfordító időszakban a magyar választók döntése értelmében sajnos nem lesz magyar tagja az Európai Parlament zöld frakciójának.
Kötelességemnek érzem, hogy az MSZP-Párbeszéd piros-zöld szövetségének egyetlen európai parlamenti képviselőjeként – az eddig vitt szakterületeim mellett – felvállaljam a környezeti fenntarthatóság ügyének aktív képviseletét is Brüsszelben. A klímavédelem és a környezettudatosság elsődleges kell legyen a következő években, ebben pedig a szociáldemokrata frakció visszatérő tagjaként innovatív szereplő akarok lenni: ezért jelentkezem a környezetvédelemmel foglalkozó parlamenti szakbizottság egyik tagjának.
Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa az elmúlt években példamutató munkát végzett ezen a területen, politikusi és szakmai örökségének továbbvitele ezért nemcsak lehetőség, de kötelesség is.
Felhívtam és arra kértem Benedeket, hogy amennyiben jövőbeli munkája megengedi majd, úgy észrevételeivel segítse a munkámat. Magyarország nem maradhat zöld-képviselet nélkül az EP-ben, különösen nem akkor, amikor a Fidesz-kormány felelőtlenül kiárusítja környezetünket és jövőnket a nagytőkének.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
Már nem elég a pávatánc
Van magyarázat Orbánék pánikszerű visszakozására a közigazgatási bíróságok ügyében. Az Európai Bíróság kimondta: a német ügyészség nem elég független a politikától!
Olyannyira komolyan gondolták, hogy a Bíróság megtiltotta a német ügyészek számára az EU-s elfogatóparancsok kiadását. De még ezt az ítéletet is übereli a döntés azon kitétele, miszerint nem csak a jövőt érinti, hanem visszamenőleges hatályú azaz, a korábban meghozott kiadatási határozatok is érvénytelenek!
A német ügyészség nem úgy független, ahogyan azt az európai jog előírja, mert a német ügyészség az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozik.
Orbán érti az idők szavát. Csatasorba állította Gulyás Gergely rezzenéstelen arcát, aki a menthetetlent nem mentve, de legalább elmaszatolva bejelentette a kormány enged a „nemzetközi” nyomásnak: visszakozik. Sőt, ha-tár-o-zat-lan időre visszakozik. Ez nem sokszor fordult elő vele.
Ugyanis a kormány mindvégig arra hivatkozott, hogy Európában máshol is él a nálunk bevezetendő rendszer, mint például Németországban, vagyis az aggódók csak politikai hullámlovagok, ők viszont a demokrácia felkent lovagjaiként viselkednek: bizonyítja ezt a német példa…
Elképedve olvashatták az uniós Bíróság döntését, amiből kiderült lovagnak lovagok, csak a lovon ülnek fordítva.
Egyetlen szó sem esett a kormányinfón arról, hogy az Európai Bíróság ítélete miatt léptek vissza – nem, csak a „nemzetközi nyomás” -, melyet még olyan időkben is ajánlatos megtartani, amikor nem kell a Néppártiakat bármi áron meggyőzni arról, hogy mi még a kispadon is szívesen ülünk csak benne maradhassunk a néppárti csapatban!
Európai lapvélemények szerint ez a példát statuáló ítélet egyértelmű figyelmeztetés azon országok részére, melyek az EU lassú és bürokratikus működését kijátszva, a jogállami normákat nem figyelembe véve annak leépítésébe kezdtek.
Orbán retteghet, ez a meghátrálás csak a kezdet, de ha kihátrál CEU, az MTA, a médiaszabadság, a civil szervezetek vegzálása mögül ugyan maradhat a Néppártban, de elveszíti a tévedhetetlenség, a sérthetetlenség amúgy is hamis mítoszát és megkezdődhet a centrális erőtér, a NER belső erjedése.
Ezek után nem csodálhatjuk, hogy Európa legkeresztényebb embere inkább Madridban múlatta a betevő kilencven percet, mintsem Csíksomlyón kért volna feloldozást.
Hullámsír a Dunában
Ez a hajószerencsétlenség megrázta az ország lakosságát. Mindenki együtt érzett az áldozatokkal, függetlenül, hogy kik voltak. A váratlan halál mindig is sokkolóbb, mint a haldokló emberek kínlódásának szemlélése. A mostani helyzetet csak fokozta, hogy hazájuktól távol, szeretteiktől legalább 12.000 km-re következett be ez a tragédia. Nagyon együtt tudok érezni velük, mint ahogy az Európában halálos balesetet szenvedő ausztrálokkal, főleg fiatalokkal. Most is valami hasonló gondolat és érzés futott át rajtam.
Aztán olvasva a hazai (magyar) sajtót, látva a médiát, mint mindig, most is elszomorodtam, hogy tudat alatt mennyire belekeverik a napi politikát. Pártállástól függetlenül az első oldalon, a főcímben közölték, hogy a (valószínűleg vétkes) luxus-szállodahajó kapitánya ukrán. Őszintén, ennek mi köze a szerencsétlenséghez? Esetleg súlyosbító vagy enyhítő körülmény a baleset kivizsgálása, ill. a kapitány megbüntetése szempontjából? Ha egy normális, európai országban élnénk, ez a sajtó részéről fel sem merülne. A vétkest, a hibázót felelősségre kell vonni, meg kell büntetni, függetlenül, hogy milyen nemzetiségű, vagy állampolgár.
A miniszterelnök is célzott rá, sejtette hallgatóival, hogy példát kell statuálni, amikor közölte: mindenre kiterjedő, szigorú, alapos vizsgálatot kér a hatóságoktól, „pontosan akarjuk tudni, mi és miért történt”, a vizsgálat eredményéről pedig a nyilvánosságot is tájékoztatni fogják.
Ugyancsak felkaptam a fejem, amikor az „ellenzéki” sajtó világgá kürtölte, hogy Rogán és az állam mekkora részese, részvényese a balesetet okozó luxus-szállodahajó tulajdonában, a hajózási vállalatban. Őszintén, ki a francot érdekli ez, egy halálos kimenetelű balesetnél?
Szinte semmit nem tudunk a 7, azaz hét másodperc alatt elsüllyedt hajóról. Általában ezt közölték a hazai lapok, internetes híroldalak:
„…..A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én este 9 óra után ütközött össze a Margit híd közelében. A turistahajó felborult és elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek. ….”
Miért nem lehet egy picit reálisabban, pontosabban közölni a történteket? (plusz) 21 ember valószínűleg meghalt, holttestüket keresik. Azt is közölhették volna, hogy a két magyar eleve a halottak között van/volt, vagy azokat is még keresik. Miközben életben létükre semmi esély.
Az első perctől nagyon érdekelt az a sétahajó, ami ilyen rövid idő alatt (hét másodperc !!!) el tud süllyedni. Sejtésem szerint a Hableány nagyon öreg lehetett, hiszen bármilyen ütközés, hozzácsapódás nem küldheti a hullámsírba ilyen rövid idő alatt egy jó állapotban lévő hajót.
Nem kellett sokáig kutakodnom, a számítógép pillanatok alatt kidobta:
1949-??, Szovjetunió, ismeretlen néven, ismeretlen tulajdonban.
1948-1965 között több mint 500 darabos sorozatban gyártott szovjet hajótípus egyik darabja
1992-HABLEÁNY, SZOT Sétahajózás.
2003-HABLEÁNY, Panoráma Deck Kft. Budapesten rendezvényhajóként üzemel.
2019.05.29-én 21:05-kor Budapesten a Margit hídnál összeütközött a VIKING SYGIN szállodahajóval és elsüllyedt.
Ehhez még a műszaki adatok:
Besorolás: Projekt 544 (Moszkvics) típusú motoros személyhajó
HABLEÁNY, 2003-, Panoráma Deck Kft, Budapest, HU
készült 1949, Herszoni Hajóépítő és Hajójavító (Khersonskiy Sudo. Zavod), Herszon, Kherson, UA, (Ukrajna)
Legnagyobb hossz: 27,25 m
Szélesség a főbordán: 4,8 m
Legnagyobb merülés: 0,89 m
Főgép típus: 3D6
Főgép teljesítmény: 150 LE
Holtvizi sebesség: 19 km/h
Befogadó képesség: 150 fő
Főgépcsere 199?
Főgép típus: RÁBA 150
Főgép teljesítmény: 150 LE
Befogadó képesség: 60 fő
Ország: UA (Ukrajna)
Város: Kherson (Herszon)
Aktív: 1951-
Ezek az adatok, infók azért már sejtetnek valamit. A közel 70 éves vízi járműről sok mindent elárul. Nem tudni mikor volt legutóbb generáljavításon, felújításon (legalább 20-25 éve Győrben). Ugyancsak meglepő, hogy egy 60 fő szállítására alkalmas városnéző sétahajón mindösszesen két ember teljesít szolgálatot: egy kapitány és egy matróz. Voltam néhány budapesti rendezvényhajón, de ott a személyzet ennél több volt. A kikötést, a kötél kifeszítését is legalább két ember végezte, és nem a kapitány!
Vajon a rossz időjárás, a késői óra, a sötétség, az erős hullámzás, stb. miért nem befolyásolta a kapitányt vagy az üzemeltetőt a kirándulás esetleges lemondására? Persze,
utólag könnyű okosnak lenni, de puszta kíváncsiságból: egy ilyen sétahajózást (a szabályok, az előírások szerint) mikor lehet lemondani?
Aztán, mi van a biztosítással? A szállodahajónak (Viking Sigyn) biztos volt/van rendes biztosítása valamelyik jó nevű világcéggel. A HABLEÁNY-nak milyen biztosítása volt? Mire számíthatnak a külföldi turisták? (no meg a magyar alkalmazottak). Hogy komoly per lesz, az már most borítékolható.
A mentők – mint hallom, olvasom – sem voltak a helyzet magaslatán. Tipikus magyar (budapesti) betegség, amikor nem tudni melyik kórház fogadja a betegeket, különösen a sürgősségi osztályok! Remélem, ezeket is alaposan és őszintén kivizsgálják, ahogy azt a miniszterelnök is kérte és ígérte, és arról nemcsak tájékoztatják a nyilvánosságot, de tesznek is érte, hogy soha többé ne forduljon még egyszer elő. Abban reménykedhetünk, hogy ebben segítségünkre lesz Dél-Korea. Legalább ennyi öröm legyen az ürömben.
A politikából ki kell rekeszteni a vallást – Magyar muszlim vezető
Élesen bírálta a hívőket és vallásokat egymással szembeállító politikusokat a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke. Bolek Zoltán szerint a politikából ki kell rekeszteni a vallást, és arra kell törekedni, hogy Isten nevében az emberek megtalálják egymás kezét. Ehhez fűződik közös érdek, nem pedig a türelmetlenséghez és a gyűlöletkeltéshez – mondta.
„Addig nem lehetsz igaz hívő, amíg nem kívánod felebarátodnak ugyanazt, amit magadnak kívánsz” – idézte a Koránt a Magyar Békekör „Civilizációk harca, vagy együttélése? Kereszténység és Iszlám” címmel megtartott péntek esti rendezvényén.
„Tagadom, hogy a civilizációknak harcolniuk kellene egymás ellen. Kereszténység és iszlám értékei kiegészítik egymást, hatottak egymásra. Egyszer az egyik, máskor a másik tudott többet a világról. Nincs antagonisztikus ellentét iszlám és kereszténység között. Omar kalifa annak idején parancsba adta, hogy a muszlimok ne harcoljanak a keresztények ellen, és védelmezzék vagyonukat. A Születés Templomának kulcsát egy muszlim család őrzi évszázadok óta. Nem a vallásokkal van baj, hanem a politikával, mely az emberek szembeállítására használja ki őket” – fogalmazott az előadó.
A keresztények Istene nálunk Allah nevet visel, egyazon alfa és omega. Mi is valljuk, hogy ő teremtette a világot a semmiből.
Az előadó emberi alapjognak nevezte a vallásszabadságot, a hit szabad megválasztását. Lehetünk akár ateisták is. A szabad választás joga Istentől származik és az Iszlám is a magáénak vallja – mondta.
Bolek elmondta, hogy nekik, a keresztényekhez és a zsidókhoz hasonlóan a tízparancsolatnak kell engedelmeskedniük, az Ótestamentum és a Korán azonos gondolatokkal teli. Közös erkölcsi alapvetés a szeretet és a békesség. A Korán szerint, aki megöl egy ártatlan embert, akkora bűnt követ el, mintha az egész emberiséget ölné meg – érzékeltette a morális értékek hasonlóságát. Kiemelte az idősekről való gondoskodást az iszlám nagy családokban. „Bűn az időseket kitenni a családból. Ezért az iszlám világban nincsenek öregotthonok. A Korán szerint a nő ékszer, a paradicsom pedig az anyák lába alatt van” – mondta.
A terrorizmusról szólva leszögezte: minden vallásnak vannak szélsőséges képviselői, így az iszlámnak is. De ez nem jelentheti, hogy egy vallást azonosítani lehetne szélsőséges csoportjaival.
„Az Iszlám nem azonos a terrorizmussal”
– adott igazat a tanácskozáson felszólalt Kertész Péter nagykövetnek, aki szerint „az Iszlám csodálatos kultúra, az iszlám ember olyan ember, mint mi vagyunk”. Bolek szerint a terrorizmust nem a Korán szülte, hanem azok a nyugati pénzügyi körök, amelyek vallási ellentétek és háborúk szításával rá akarták tenni kezüket az arab népek olaj- és földgáz lelőhelyeire, és más természeti erőforrásaira. A vallásnak semmi köze az amerikaiak iraki háborújához, Szaddam Huszein iraki, és Moamer Kadhafi líbiai elnök meggyilkolásához, az „arab tavaszhoz, vagy Aszad, szíriai elnök megkísérelt elmozdításához – állította. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy vonalhúzóval húzták meg az arab világ határait a világot egymás között felosztó gyarmatosítók.
Bolek Zoltán szerint ki kell szűrni a szélsőségeseket, nem szabad megengedni, hogy terjesszék felforgató, terrorizmusra szító nézeteiket. „Senki se kapjon lehetőséget szélsőségesen papolni. Meg kell akadályozni terrorista csoportok szerveződését” – fogalmazott, majd hozzátette: az erőszak nem gyógyít, az emberélet megismételhetetlen. A szélsőségeseknek a mérsékeltek a legfőbb ellenségei. Szerencsére a jóakaratú emberek többen vannak a rosszindulatúaknál. Az iszlámot nem lehet szerves egységnek tekinteni – mondta..
Az előadást követő beszélgetésen éles bírálatok fogalmazódtak meg a magyar közszolgálati média agymosó tevékenységéről, terrorista és bevándorló, terrorizmus és iszlám azonosításáról, idegenellenesség és békétlenség szításáról, vallások és emberek egymással történő szembeállításáról.
„Emberek és vallások békés együttélése akadályozható ugyan, de megakadályozni nem lehet. Csak egy észszerű választási lehetőség kínálkozik békés együttélés vagy kollektív pusztulás között”
– vélekedett Simó Endre, a Békekör elnöke, hozzátéve, hogy a megosztás és a konfrontáció politikájával szemben a Békekör folytatni fogja felvilágosító munkáját, olyan katolikus személyiségek bevonásával, akik a Szentírás szellemében küldetésüknek tartják az emberhez méltó együttélést, és visszautasítják a „keresztény értékként” feltüntetett kirekesztést.
Saját tevékenységükről szólva Bolek Zoltán előadta, hogy rengeteg segélyt osztanak, s nem csak muszlimoknak, hanem magyar keresztényeknek is.
„A történelem bizonyította, hogy az emberek képesek együtt élni, és akarnak is” – mondta szíriai személyes tapasztalataiból kiindulva Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség titkára a Magyar Békekörben.
Jó ideig a mélyben maradhat a roncs
Megközelíteni se tudták eddig a Hableány roncsát a búvárok az emelkedő vízszint és az erős sodrás miatt. Eközben tömeges lemondások vannak koreai utazási irodáknál, amely nagy összegű pereket sejtet. A Viking kapitánya tagadja, hogy hibázott.
A búvárok eddigi merüléseik során megközelíteni se tudták a rettenetes balesetben elmerült Hableány roncsát a Margit hídnál – derül ki a Belügyminisztérium közleményéből. A kiemelés koordinálását egyébként a teljesen más feladatra létrehozott Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójára, Hajdu János vezérőrnagyra bízta Pintér Sándor.
A helyzet súlyosságára utal a 24.hu információja, ami szerint ma délután egy TEK-es búvár próbált meg leereszkedni, de nem járt sikerrel. Olyannyira nem, hogy egy mentőbúvárnak kellett kimenteni.
A TEK a munkálatok koordinálására a Margitszigeten kihelyezett vezetési pontot állított fel, ahol mintegy hatvan mérnök, hídépítő és vízügyi szakértő, magyarországi és külföldi búvárok bevonásával keresik azt a biztonságos megoldást, amellyel első ütemben vagy a hajótestet, vagy a nagy valószínűséggel a hajótestbe szorult embereket a felszínre lehet emelni. A keresőkhöz csatlakozott a koreai elnök asszonnyal érkezett búvárcsapat és az osztrák rendőrség Cobra egysége.
A szakemberek álláspontja szerint
egyedi megoldást kell találni a kitűzött célok valamelyikének eléréséhez,
a magas, továbbra is emelkedő vízállás, a folyó nagyon erős sodrása és a vízbeli „nulla látástávolság” nem teszi lehetővé egyetlen hagyományos eljárás alkalmazását sem. A lehetőségeket elvi modellkísérletekkel és gyakorlati tesztmerülésekkel is vizsgálják.
A hatóságok keresőpontot hoztak létre, ahová a honvédség speciális hajóját vezényelték.
MTI/Bruzák Noémi
Menekülnek a koreaiak
A baleset után dél-koreai utazási irodák tömeges visszamondással találták szemben magukat, és felfüggesztették dunai városnéző útjaikat. A The Korean Times című lap úgy tudja, hogy a szerencsétlenül járt turisták útját szervező Very Good Tour mellett a Hana Tour, a Mode Tour és a Yellow Balloon Tour is inkább éjszakai városjáró utakat javasol, vagy pedig szállodai pihenést ajánl csoportjainak.
A dél-koreai lap jelentése szerint a szerdai szerencsétlenség óta a Very Good Tournál
sorozatban mondják le a foglalásokat, az új utasok száma pedig csaknem felére zuhant.
A lap idézte a dél-koreai utazási iroda egyik illetékesét, aki azt mondta, hogy pert készülnek indítani a Viking Sigyn üzemeltetője, tulajdonosa és a hajó kapitánya ellen, de megvárják amíg kiderül, hogy pontosan mi okozta a szerencsétlenséget. Az illetékes hozzátette: még nem döntötték el, hogy az utazási iroda vagy a biztosító indít pert.
A Fővárosi Főügyészség kezdeményezte a Viking Sigyn szállodahajó hajóskapitányának letartóztatását. Az ukrán állampolgárságú C. Yuriy tagadja, hogy szabályt szegett volna. Erről a férfi ügyvédje tájékoztatta pénteken az MTI-t. M. Tóth Balázs szerint a nyomozóhatóság részéről a gyanúsítás „idő előtti, jelenleg nem több egy elméletnél, az alapos gyanúhoz szükséges bizonyosság nem áll rendelkezésre a ténybeli információk alapján”. Ilyen, az alapos gyanút megalapozó megállapítás akkor tehető, ha már megvannak a szakértői vélemények; most viszont a szakértők kirendelése még csak folyamatban van.
