Itthon Archives Page 261 of 868 › Független Hírügynökség

A TEK a hajóbalesettel debütált ilyen feladatban

Bak Mihály

-

2019-06-12

A TEK a hajóbalesettel debütált ilyen feladatban

Rövidesen eldől, maradtak-e holttestek a Hableányban az iszapréteg alatt. A TEK mindenesetre átadta a munkát a rendőrségnek. A koreaiakat nem engedték be a hajó roncsába.

Még lehetnek áldozatok a Dunából kedden kiemelt Hableány sétahajóban, ám ezt a vizsgálatot már nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), hanem a rendőrség végzi el – közölte a TEK főigazgatója. Hajdu János vezérőrnagy elmondta: az elsüllyedt hajóban vastag iszapréteget találtak, amely akár holttesteket is rejthet. Ha viszont nem találnak senkit a hajóban, akkor valószínűleg az ütközéskor zuhantak ki a járműből, ezért a Belügyminisztérium megkettőzte az eltűntek kutatásában résztvevő erőket a Duna mentén.

Még sose csináltak ilyet

Hajdu azt mondta, hogy a TEK igen nehéz feladatot kapott a belügyminisztertől, mert olyan feladatot kellett teljesíteniük, amilyet még soha nem hajtottak végre,

ezért rutinjuk se volt.

De a rendkívül sok résztvevő alkotta csapat tagjai hamar összeszoktak.

A 13 nap rendkívül megfeszített munkával telt, a mentésben résztvevők naponta négy-öt órát pihentek, az éjszakai munkavégzést pedig csak azért nem rendelték el, mert veszélyesnek ítélték – mondta Hajdu János. A főigazgató köszönetet mondott a mentésben és a hajóroncs felszínre hozatalában résztvevő összes szervezetnek, és a technikai eszközöket és tudást biztosító civil szervezeteknek. Ugyancsak köszönetet mondott az osztrák, a cseh, a norvég és a német segítő szervezeteknek, valamint a dél-koreai búvároknak és tanácsadóknak. Nagy támogatást adott a sajtó tárgyilagos, korrekt tájékoztatása is.

A TEK kiszállt

Hajdu János leszögezte: a TEK munkája véget ért a roncs kiemelésével, az összes többi vizsgálat a Budapesti Rendőr-főkapitányság feladata. A művelet költségeit firtató kérdésekre Hajdu János azt mondta, azokat még nem összesítették, várják a mentésben résztvevő vállalkozások igénybejelentését, és azt követően összesítenek.

Korea mindent megköszön, de

Szong Sun Keun ezredes, a Dél-Koreai Köztársaság Budapestre akkreditált katonai attaséja is azt hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is mindent megtesznek az eltűntek felkutatásáért. Ő is köszönetet mondott a Belügyminisztériumnak, a magyar kormánynak, a TEK munkatársainak, a magyar lakosságnak, a cseh, az osztrák, a norvég kormánynak, továbbá a civil szervezeteknek, a koreai nagykövetségnek és a koreai vállalatoknak, hogy segítették a mentési munkálatokat. Megköszönte Szlovákiának, hogy a Duna vízhozamának szabályozásával támogatták a mentést, valamint Szerbiának és Romániának, amiért továbbra is segítik az áldozatok felkutatását.

Az attasé azt mondta, a koreai fél képviselői

szerettek volna bemenni a már kiemelt hajótestbe, ám a magyar hatóságok ezt nem tették lehetővé.

Csupán egy keresőkutyát engedtek be, ám az nem jelzett holttestet.

A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni, hét holttestet még aznap éjjel megtalálták. Azóta több is előkerült, mostanra az összes megtalált áldozatot azonosították. Négy embert továbbra is keresnek. A hajót kedden emelték ki a Dunából.

Mert csak: ezt a választ kapta az MTA a kormánytól, Palkovicsék nem hátrálnak

Bak Mihály

-

2019-06-12

0

Mert csak: ezt a választ kapta az MTA a kormánytól, Palkovicsék nem hátrálnak

A kormány nem tudta megindokolni, miért akarja elvenni az MTA-tól a kutatóintézeteket, ami fenyegeti a kutatói autonómiát és szabadságot – hangzott el Lovász László nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az MTA nem tud Bécsbe költözni, mint a CEU – mondta. Az ITM szerint minden úgy jó, ahogy ők akarják.

Az éppen egy évvel ezelőtti történést idézte fel Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke: akkor 54 percet kaptak a kormánytól az akkori költségvetési tervezet véleményezésére. Ma pedig elkezdődött a parlamentben annak a törvénynek vitája, amelyben a komplett intézeti hálózatot, háromezer kutatóval együtt venné el tőlük a kormány.

A sajtótájékoztatón a nemzetközi sajtó tőlünk tudósító krémje jelent meg, megfigyelőként az Európai Bizottság, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is.

Az átvétel nem javít semmin

Lovász szerint a kormány terve fenyegetés az akadémiai szabadságra és a kutatói autonómiára. Mint mondta, a magyar kormány eddig nem tudta megindokolni, miért lesz jó, ha a kutatóintézetek nem az MTA irányítása alatt működnek tovább.

Jól működő, magas színvonalú irányítás alatt volt eddig is az akadémiai kutatóhálózat, az elért eredmények és a rendelkezésre álló pénz alapján

a kutatóhálózat Európa legjobbjai közé tartozik

– szögezte le Lovász.

A vita során az MTA elismerte, hogy a kutatóintézetek működése javítható, de arra egyszer se kaptak választ, miért kell leválasztani a őket az MTA-ról. Folyton csak azt ismételgették nekik, hogy nem jó az innovációs teljesítmény, de ennek megjavítására nem álltak elő stratégiával. Lovász úgy fogalmazott, hogy

„nagyapaként jó ismerem a gyerekek érvelését: mert csak”.

Meggyőződésük, hogy az állítólagosan alacsony innovációs teljesítmény nem fog javulni, ha az MTA alapkutatást végző intézeteit kiveszik a köztestület felügyelete alól. A kutatóintézet leválasztása ellenben nagyon komoly jogi problémákkal fog járni.

Eltűnhetne az alapfinanszírozás

A törvényjavaslat értelmében az MTA kutatóintézetei az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) kerülnek, amelynek tizenhárom fős irányító testületébe hat főt az MTA, hat főt a kormány delegál. Emellett létrehoznák a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány KFI tevékenységével kapcsolatban.

Az MTA szerint rendkívül aggályos, hogy a javaslatban nincs biztosíték a kutatóintézetek alapfinanszírozására, és nincs törvényi garancia a kutatóhálózat képviseletére sem az ELKH-t vezető testületben. Emellett a javaslat sérti az MTA tulajdongyakorlási jogait is.

Inkább zsarolás, mint vita

A felek közti vitában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megkérdőjelezhető tárgyalási módszerekhez, fenyegetőzéshez, zsaroláshoz folyamadott – értékelte az egy évet Lovász. Ezért a parlamenti frakcióvezetőknek írt levélben kérte, hogy az országgyűlési képviselők fontolják meg a tervezet elfogadását.

Az MTA elnökeként legfontosabb feladatának tartja, hogy ne romoljanak a kutatók munkakörülményei az új rendszerben se. Lovász arról is beszélt, hogy nagyon remélik, a magyar tudósok ne hagyják el az országot. Nem ennyire optimista Török Ádám főtitkár, aki szerint

„56 után újabb hulláma érkezhet a kutatók távozásának”.

Lovász szerint mindenki veszítene az átalakítással, de a társadalomtudományok jobban sérülhetnek a természettudományoknál.

A MTA helyzete más, mint a CEU-é, ez a legrégebbi magyar tudományos intézmény – reagált az egyetemmel kapcsolatos felvetésre. Mint mondta,

„mi nem tudunk Bécsbe költözni”.

A parlamenti vita előtt Lovász László minden frakcióvezetőnek rövid levélben foglalta össze érveiket, álláspontjukat. Ezek értelmében az MTA

nem ismeri az elfogadásra váró törvény célját,

az új irányító testületébe az MTA minden törekvése ellenére sem került be az irányított kutatóhálózat képviselete, ami ellentmond az eddigi és indokolt önkormányzatiságnak,
közfeladata ellátásához az MTA költségvetési támogatásában rendszeres pénzt kell adni a vagyonelemek fenntartási és fejlesztési költségeire; a köztestület tulajdongyakorlásának ettől eltérő módon történő korlátozása ellentétes lehet az Alaptörvénnyel az ellentételezés nélküli kisajátítás miatt,
megkerüli a tervezet az ELKH intézményeiben foglalkoztatottak személyi bérének nem pályázati úton történő biztosítását,
az MTA Közgyűlése határozott arról, hogy kutatóhálózatát saját szervezetén belül kívánja tartani, egyben a köztestület kész arra, hogy a kutatóhálózat irányítását olyan szervezet kezébe adja, amelyben az állam a nemzetközi gyakorlat szerinti arányban képviselteti magát.

A kormány nem hátrál, ez derül ki a az ITM közleményéből. Ennek legfontosabb mondata az, hogy

„minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára”.

Ez nyilvánvalóan lehetetlen, a k+f eredményét képtelenség előre megtervezni. Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti – írja a Palkovics-minisztérium, amely megismétli az MTA által alátámasztatlannak tartott ítéletet, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni.

Leírják, hogy a 2020-as költségvetés 32 milliárd forinttal tovább növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremti az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit. Szerintük az eddigi széttagoltság megszüntetésével megvalósul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozása.

Az ITM szerint a változásokkal a kutatóintézeti hálózat autonómiája nő. Vagyis közvetlenül

a kormánypárti többségű parlament, és nem egy választott tagokból álló köztestület alá kerülnek.

A kutatóhálózatot egy kétharmad részben a tudomány művelőiből álló, a minőségért személyükben felelősséget vállaló testület irányítja, javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is – írja még az ITM. Az ő olvasatukban a kormány egy éven át tárgyalt a kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében az MTA vezetésével, eredménytelenül.

Mai kérdés – Kit is választanék főpolgármesternek?

FüHü

-

2019-06-12

0

Mai kérdés – Kit is választanék főpolgármesternek?

Klikkeljen a képre és szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Veszik a népek az állampapírt, mint a cukrot, de ennek ára lesz

Bak Mihály

-

2019-06-12

1

Veszik a népek az állampapírt, mint a cukrot, de ennek ára lesz

Soha ennyi állampapírt nem vásárolt a lakosság ennyi idő alatt, mint az új szuperkötvényből: 529 milliárdot. Ennek azonban ára van: jövőre több kamatot fizet az államkassza.

Minden idők rekordját állította be a Magyar Állampapír Plusz (MÁP): egy hét alatt – az első kibocsátás öt napján – 529 milliárd forintért vettek belőle – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavaiból kiderül, hogy ezzel 8060 milliárdra nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok értéke (vagyis az első hat hónap növekményét nagyjából ez a papír fedte le). A terv az, hogy négy év múlva 11 ezer milliárd összegben a lakosság finanszírozza az államadósságot.

Mindent visz

A MÁP sikere nem véletlen: ennyire kedvező és fix kamat semmilyen nem kockázatos pénzügyi termékkel se érhető el – legalábbis ameddig az infláció nem hág magasabbra. Addig az öt év alatt kapható több, mint 27 százalék hozam verhetetlennek látszik, ráadásul menet közben is kivehető a pénz semmilyen, vagy egészen minimális veszteséggel. Erről részletesen írtunk itt.

Több kamatkiadás, kevesebb adóbevétel

A pénzügyminiszter elmondta, hogy az új állampapír nemcsak a magyar emberek számára előnyös, hanem Magyarország stabilitását is erősíti. Ez valóban így van, de ennek ára van a költségvetés számára. A jövő évi büdzsé tervezete alapján a PM pár évnyi csökkenés után ismét növekvő (ezermilliárdot megint átlépő) kamatkiadással számol az államadósság finanszírozására kibocsátott állampapírok után.

Ezen belül a lakosságnak szánt termékekre 341 milliárdot szánnak, ami közel duplája a 2018-asnak. Ami azt valószínűsíti, hogy általában a kamatok növekedésével kalkulálnak a PM-ben amellett, hogy látványos felfutást várnak a magánszemélyek megtakarításainak e módon lekötésében.

S mindezek mellett a mostantól kibocsátott ilyen állampapírok, köztük mindenek előtt a MÁP esetében a 15 százalékos kamatadót se vasalja be a kormány. Vagyis ez tovább növeli ennek vonzó voltát, és még többe kerül a közös kasszának.

Budapest nyerhető város

Kenderessy Milán

-

2019-06-12

1

Láttam néhány napja Gyurcsányt az Egyenes beszédben utána néhány perc múlva ugyanott Karácsony Gergelyt. Most olvasom Karácsony Indexnek adott interjúját. Bölcsebb lett volna mindkettőnek, ha egymással vitatják meg kinek ki és mit ígért, és ki mit nem tartott meg.

Gyurcsány kérte vonuljon háttérbe az EP választási kampánya idejére, ne legyen az a faramuci helyzet, hogy míg a DK támogatja Karácsonyt főpolgármester- jelöltségében közben Karácsony a DK ellen az MSZP-P jelöltjeinek kampányol.

Karácsony kis szeplővel megtette. A szeplő egy az MSZP-P kampányrendezvényén keletkezett ahol még beszédet is mondott. (Erre mondta ma az Egyenes beszédben Rónai Egonnak Kunhalmi Ágnes, hogy „lényegében” Karácsony megtartotta ígéretét. Azt azonban elfelejtette meghallani, hogy a műsorvezető visszakérdezett mit jelent, hogy „lényegében”, vagy megtartotta vagy nem?!)

Aztán eljött a választás napja és tudjuk az eredményt. Az MSZP-t és Karácsonyt is az éltette, legalább a kerületi polgármesterek kialkudott aránya valamint főpolgármester-jelölti támogatás megmarad.

A Momentum bejelentette saját jelöltet indít, meg is nevezte Kerpel-Fronius Gábor személyében névtelen, de rátermettnek tűnő jelöltet állítottak csatasorba.

Innen kezdve peregtek az események.

Gyurcsány állítása szerint már két hete pedzegette Karácsonynak, hogy nemigen fogja tudni tartani a választás éjszakáján tett ígéretét. „Nagy a nyomás rajtam”- mondta. Azt nem részletezte ki nyomta és miért, de engedve az „erőszaknak” lépésre szánta el magát. Talán valóban mások nyomására, talán saját maga döntötte el, hogy Karácsony gyenge ellenfele lesz Tarlós Istvánnak. Így került képbe K.O., azaz Kálmán Olga.

Magyarul Karácsonyt nem érhette váratlanul, hogy a DK nem tart ki mellette. Ha a DK lépésére számíthatott is azt csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ki is az új támogatott személye.

Karácsony méltósággal fogadta a bejelentést. Vállalja a megmérettetést – mondta. Az MSZP magára hagyta, Kunhalmi nyilatkozatáig meg sem szólaltak. Talán most sem tették volna meg, ha nem ad interjút az Indexnek. De adott.

„Igaz a szóbeszéd, hogy Gyurcsány és ön között az volt korábban a megállapodás, avagy gentlemen’s agreement, hogy a DK támogatásáért cserébe ön háttérbe húzódik az EP-választáson, és nem kampányol az MSZP-Párbeszéd listájáért?

– Igen, ő kérte, megállapodtunk, én pedig betartottam.” (index.hu)

Vagyis Karácsony feláldozta párttársát, Jávor Benedeket, – ez még akkor is így van, ha Jávor Benedek tudott a megállapodásról. Jávort feláldozta, pártjának szavazóit becsapta, miként azokat is, akik csak Jávor bejutása érdekében szavaztak az MSZP-P szövetségre. (Korábbi cikkben már elmélkedtem vajon mennyi szavazatot hozott az MSZP-nek Karácsony személye, méginkább sokak óhaja Jávor jusson be, ötéves munkájával rászolgált, lehet nélkülük az 5%-ot sem érte volna el az MSZP.))

Gyurcsány szerint Karácsony a kompromisszumok robotosa. Ez a kisebb baj, de robotolni és rossz kompromisszumokat kötni (öngól a zuglói parkolási MSZP-Fidesz mutyi vétójának elmaradása is) bizni, az sokkal nagyobb.

Budapest nyerhető város. De elveszíteni azért még lehet.

Kiemelték a Hableányt, a csepeli szabadkikötőbe szállítják

Bak Mihály

-

2019-06-11

0

Kiemelték a Hableányt, a csepeli szabadkikötőbe szállítják

Hétórás mentés után a terveknek megfelelően sikeresen kiemelték a május 29-i balesetben elsüllyedt Hableány turistahajót a Margit hídnál. A hajót egy uszályra helyezték, amely a csepeli szabadkikötőbe szállítja a járművet.

A mentés alatt négy holttestet hoztak felszínre, azonosításuk folyamatban van, de vélelmezhetően az egyik halott a hajó magyar kapitánya, egy másik pedig az egyetlen gyermek utas – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Ezek után még négy embert keresnek.

Pintér Sándor belügyminiszter kérésére

megduplázták a keresésben részt vevő rendőrök számát.

A hajót a csepeli kikötőbe szállítják, ott pedig a BRFK hajózási, nautikai és műszaki szakértő bevonásával, az ügyészség képviselőjének jelenlétében szemlének vetik alá a járművet. Csepelen már napokkal ezelőtt kialakították a helyszínt a szemléhez, amelyet viszont már a mentéssel egy időben megkezdtek, hogy a kiemelés során keletkezett elváltozásokat is rögzíteni tudják.

Gál Kristóf elmondta azt is, hogy hétfőn a Viking Sigyn szállodahajó ismét Magyarországra érkezett, és mivel szükségessé vált új bizonyítékok beszerzése, valamint a tényállás teljes körű tisztázása,

a rendőrség új szemlét tartott a Vikingen, és olyan bizonyítékot szereztek, amely vélhetően teljesebb képet ad a történtekről.

Vagyis mégis voltak olyan nyomok, amiket nem rögzítettek közvetlenül a baleset után. Emiatt többen – például a Hableány magyar matrózának családját képviselő ügyvéd – kétségbe vonták a rendőrség korábbi döntését. Azt, hogy két nap elteltével útjára engedték a Vikinget, amelynek orr-részét azóta kijavították. A dél-koreai hírügynökség pedig – ahogyan azt délelőtti hírfolyamunkban írtuk – úgy értesült, hogy a hajó egy részét átfestették, hogy eltüntessék róla a nyomokat.

Mivel részletesebben nem jelölték meg, mire vonatkozik információjuk, csak sejthető, hogy az említett „kritikák” azonosak lehetnek a hétfői fényképpáron is látható változással.

Mindenesetre a Yonhap is úgy fogalmaz legutóbbi összefoglalójában, hogy az újabb szemle a Vikingen a „növekvő kritika közepette” zajlott, és eszerint

nem volt alapos az első vizsgálat közvetlenül a baleset után.

A baleset miatt a BRFK folytat nyomozást, jelenleg egy gyanúsított van, a szállodahajó ukrán kapitánya. Őt vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetése vétségének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.

A kiemelés eseményeit fordított időrendben itt olvashatják.

Horizont 2020 – Horizont Európai Fórum

FüHü

-

2019-06-11

0

A kormány támogatja a magyar pályázókat, hogy minél sikeresebbek legyenek a brüsszeli közvetlen kutatás-fejlesztési és innováció források (Horizont 2020) megszerzésében – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten a szaktárca és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közös szakmai rendezvényén.

Kiemelte, a gazdaság fejlődésében elért eredményt hosszú távon úgy lehet fenntartani, ha a munkaalapú gazdaságot az innováció alapú felé irányítják, ezzel is biztosítva, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal az európai uniós átlag felett növekedjen a jövőben is.

Palkovics László elmondta, a kormány a 2020-as költségvetési tervezetben 32 milliárd forinttal javasolja megemelni az idei, 120-130 milliárd forint közötti k+f+i támogatási keretet. Hozzátette: 2003 óta nem volt példa ilyen szintű kormányzati elkötelezettségre.

Kitért arra, hogy Magyarország az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok (EU13) között jól áll a közvetlen brüsszeli kutatás-fejlesztési és innovációs források megszerzésében, a 2014-2020 közötti Horizont 2020 programban 259 millió euró forrást hozott el, ezzel a régióban a 3. helyen, az EU-tagországok között a 18. helyen áll.
A miniszter rámutatott arra, azt is látni kell, hogy az EU13 országok pályázói a forráskeret 5 százalékát, a régi tagországok (EU15) 86,5 százalékát, míg a programból részesülő unión kívüliek a keret 8,5 százalékát tudták elnyerni. Magyarország a 95-5 százalék arány változtatása érdekében a különböző tárgyalásokon azt az álláspontot képviseli, hogy a jövőben a közvetlen brüsszeli keret 20 százalékát különítsék el a EU13 tagországok számára, ezzel is ösztönöznék az érintetteket a pályázatok beadására.

A miniszter szerint szükség van a hazai kutatási és innovációs rendszer hatékonyságának növelésére, a kutatóintézetek, egyetemek, a vállalati szféra szereplői közötti fokozottabb együttműködésre, nemzetközi kapcsolatrendszerük beágyazottságának erősítésére.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a rendezvényen hangsúlyozta, a magyar részvétel javítását az uniós kutatás-fejlesztési és innováció források megszerzésében a hivatal stratégiai feladatának tekinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020-ig futó mostani keretprogram is még sok pályázati forrást kínál, emellett segítik a felkészülést a 2021-ben induló új keretprogram lehetőségeire.

A hivatal elnöke felidézte, hogy rendszeresen kikéri a piaci szereplők véleményét, és segíti a magyar egyetemi hálózatokon a tudásmenedzsment kiépítését. Kiemelte, a hivatal egyre inkább szolgáltató szervezetté alakul a finanszírozással összefüggő feladat ellátása mellett.

Hogyan kezdjük újra a liberalizmust?

Béndek Péter

-

2019-06-11

1

A törökök kiűzése után számított modern magyar történelem legsikeresebb korszaka az 1867-től datálódó dualizmus fél évszázada. 1913-ban volt az ország fejlettsége (és egy főre jutó GDP-je) a legközelebb Nyugat-Európáéhoz és a társország – ma is állandóan referenciának tekintett – Ausztriáéhoz (az utóbbi esetében annak 77%-a, a 2001-es 37%-hoz és mai 30%-hoz képest – ami óriási, ha tetszik, drámai különbség).

A dualizmus kori modernizáció, ahogy az állam is liberális elveken nyugodott. Az utána következő, mélyen kudarcos „rövid” XX. század során (1914 – 1989) és az enyhe megkapaszkodást mutató rendszerváltó harminc évben autoriter, totalitáriusba hajló, diktatórikus és posztkommunista-extraktív-konszolidálatlan, majd újra autoriter rendszerek követték egymást, különböző távolságban a liberális gyakorlattól. De

minél közelebb volt ez a bő száz év a liberális hagyományhoz, annál többet tudott lendíteni az országon. És minél radikálisabb az elkanyarodás, annál nagyobb lemaradást termelt.

A liberalizmus gyakorlatán a vállalkozás és a piac kellő szabadságát, az államok korlátozott társadalmi beavatkozását, a jó kormányzást, a jog uralmát és a polgári kultúra primátusát értjük. Nagyjából ez a felállás teszi a lehetővé a legnagyobb társadalmi hatékonyságot, értékteremtő képességet és összboldogságot. Nem jelent általános igazságosságot, főleg nem egyenlőséget vagy minden szociális rétegre kiterjedő jólétet – legalábbis nem olyat, amelynél a progresszivisták vagy a szocialisták ne követelnének nagyobbat, hogy aztán adott esetben hatalomra kerülve sokat rontsanak a helyzeten (mint Medgyessy-cum-Gyurcsány és az MSZP kaotikus násza a kétezres évek első évtizedében).

Tragikusan véres XX. századi történelmünk, benne ragadozó rezsimek találkozása a keleties feudalizmus, a függetlenség hiánya és a nemzet folyamatos csonkolása okozta frusztrációkkal olyan ballasztnak bizonyult a legutóbbi rendszerváltáson, amelyet az Orbán-klán könnyedén használt ki a saját romboló céljaira. Mit lehet tenni ilyen ballaszttal a társadalmon, hogy visszakormányozzuk az országot a liberális vizekre, ahol a legnagyobb – noha semmi esetre sem garantálható – esélye nyílhat a konszolidációra és a kibontakozásra?

Mindenekelőtt a liberalizmusnak nincsen inspiráló ágense és képviselete ma Magyarországon, amely mozgásba tudná hozni ennek történeti, eszmei és gyakorlati nagyságát; a liberalizmust csaknem mindenki meghaladott politikának állítja be akár, mert úgymond, minden „demokratikus” párt és politikai irányzat már felvette belőle, ami érték benne, akár mert – az ellenfelei – páriaként mutatják be, amelyet már nemcsak meghaladott a történelem, de a történelem egyik legkártékonyabb eszmerendszere is volt. Az utóbbi butasággal nem foglalkozom (elég volt a poszt bevezetőjében közvetetten cáfolni), az előbbivel is csak annyira, hogy nyilvánvalóvá tegyem: a liberalizmus tartalmát nem annyira felvették a XX. század „demokratikus” politikai irányzatai, mint tönkre-, majd felismerhetetlenné tették. A liberalizmus korának szerte Európában vége lett az I. világháborút megelőző években, Angliában és az Egyesült Államokban az 1930-as évek közepére.

A haza ellenzéknek semmi köze a liberalizmushoz. Egy pillanatra, 1989-1992 között úgy tűnhetett, hogy egy-két pártjának lehet, de ezek egymás után hullottak el és álltak át részint a progresszivista-szocialista-anómikus oldalra, részint az újjoboldali-(etno)nacionalista opportunizmushoz.

A magyar liberalizmusnak – megkülönböztetendő a fából-vaskarika liberális nacionalizmustól – tehát először is meg kell keresnie önmaga narratíváját, amely nem az említett (sejtetett) posztmarxista radikálisok, és pláne nem a kollégiumi gyökerű társutasok elképzelése lesz a liberalizmusról, hanem valami eddig nem hallott, nem ismert, nem lejáratott logika. Ezzel párhuzamosan a liberalizmusnak tisztáznia kell, milyen vágyakat tudhat megszólítani és kik lehetnek a szavazói ebben az országban: ki kell gondolnia, miért szavaznának rá, utána szisztematikusan elemezni a válságból való kilábalásunk módszerét, megkímélve a frissen kalibrált szavazórétegét a kliséktől. Majd mehet az egész eddigieket előbb mozgalomba, majd pártba önteni, amelyek a liberalizmust – nem kevesebb, mint – a történeti, természeti, technológiai, gazdasági, szociális, kulturális és politikai szemszögekből is adekvát, ugyanakkor eladható formába szervezik.

Ennek a posztnak itt és most csak az a célja, hogy két dolgot kimondjon: egy, a liberalizmusra újra nagy szükség van és minden ellenkező híreszteléssel szemben a mai barátai nem képviselik jól – sőt. Kettő, az új liberalizmus és az antiracionalista jobbközép szövetsége Magyarország száz éve megszakadt polgárosodása újrafelvételének egyetlen reménye. A liberális öntudat újjászületéséről gondoskodni most, amikor a legmélyebb a sötétség, azok feladata, akik nem adták fel, de ma még nem látják az eszközt. Az eszköz ugyanis éppen az, amelyet a legnagyobb sötétbe von korunk: nem véletlenül.

Kiemelték a Hableányt

FüHü

-

2019-06-11

0

Köszönjük!
A mentésben részt vevő szakembereknek kedden sikerült kiemelniük az elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát. Ezzel közelebb kerülhetünk a Magyarországon történt egyik legsúlyosabb hajóbaleset okainak feltárásához.
Köszönettel tartozunk mindazoknak rendőröknek, honvédeknek, katasztrófavédőknek, illetve a külföldi és hazai szakembereknek, akik ezt a hihetetlenül veszélyes és embert próbáló feladatot végrehajtották.
MSZP
Kiemelték és egy uszályra helyezték a május 29-ei balesetben elsüllyedt Hableány turistahajót kedden Budapesten, a Margit hídnál

Felvetődött annak gyanúja, hogy a Viking Sigyn egy részét átfestették a baleset után annak érdekében, hogy az ütközés nyomait elrejtsék vagy megsemmisítsék – írta a Yonhap dél-koreai hírügynökség. Ez mindenképp különös lenne, annak tükrében is, hogy tegnap újból megjelentek rendőrök a szállodahajón, hogy további nyomokat rögzítsenek – miután korábban elengedték a Vikinget
Már a hajó nagy része a víz felszínén van. Búvárok újabb holttesteket keresnek a roncs belsejében
Egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a hajóbaleset idején – közölte Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején. A rádión először azt hallották, hogy emberek vannak a vízben. A hét ember kimentése szakszerűen zajlott – tette hozzá. Szerinte a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal
A megtalált holttestek között van az egyetlen gyermekáldozat is. A mentés helyszínét délelőtt meglátogatta Pintér Sándor belügyminiszter
Újabb 50 cm-t emeltek a Hableány hajótesten. Valószínűleg a búvárok az utasteret fogják átvizsgálni további áldozatokat keresve, még négy áldozatot keresnek
Folytatódik a Hableány lassú, szinte centinkénti kiemelése miután újabb hevedereket helyeztek el a testen. Az utastér már a vízfelszín felett van
Jelenleg újabb hevederekkel erősítik meg a hajótestet mielőtt tovább folytatják a kiemelést
A hajótestből folyamatosan szivattyúzzák ki a vizet, hogy a kiemelés során minél könnyebb legyen a súlya. Fokozottan vigyázni kell a kiemelésnél, hogy elkerüljék a test további roncsolódását mivel a hajó tankjában több mint ezer liter gázolaj található
A Hableány hajótestének nagy része a víz felszíne felet van
Búvárok a kiemelést követően a víz felszíne felett, holtestek után kutatva átvizsgálják a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát

A dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány bűnügyi helyszín. Elsődleges az elhunytak kiemelése, utána a bűnügyi helyszínelők vizsgálják át a roncsot
A mentőalakulat tagjai tisztelegnek a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsából kiemelt holttest mellett a Margit hídnál horgonyzó uszályon

MTI/Mohai Balázs

Már négy holttestet hoztak ki a roncsból.
Újabb holttestet emeltek ki a Hableányból az alámerülő búvárok.
Egy holtestet már kiemeltek a Hableány kiemelése során. A kapitányi híd a felszínen van, jelenleg szivattyúzzák a hajótestből a vizet, hogy a kiemelés során ennyivel is könnyebb legyen a hajótest.
Hét óra után néhány perccel megkezdték a Hableány roncsainak kiemelését.
A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították.

Hajóbaleset: visszatértek a rendőrök a Vikingre – hiba volt elengedni?

Bak Mihály

-

2019-06-10

1

Hajóbaleset: visszatértek a rendőrök a Vikingre – hiba volt elengedni?

Újabb szemlét tartott a rendőrség a hajóbalesetben részes Viking Sigyn szállodahajón a „további bizonyítékok beszerzése” érdekében. Az elhunyt hableányos matróz ügyvédje eleve hibának tartotta a hajó elengedését.

Önmagával került ellentmondásba a rendőrség a közel két hete történt hajóbaleset bizonyítási eljárásában.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozócsoportja hétfőn délután Visegrádon

„a további bizonyítékok beszerzése és a történeti tényállás teljes körű tisztázása érdekében”

újabb szemlét tart a menetrend szerint Magyarországra érkezett Viking Sigyn kabinos szállodahajón – tudatta a rendőrség.

Korábban mindent elvégeztek?

Ez azért tűnik különösnek, mert a baleset után pár nappal a rendőrség útjára engedte a szállodahajót. Állításuk szerint

minden bizonyítékot begyűjtöttek, amelyre szükség volt

a nyomozáshoz. Dél-Korea tiltakozott ez ellen, szerintük le kellett volna foglalni a hajót. Ugyanez a véleménye a Hableány balesetében elhunyt matróz családját képviselő Magyar György ügyvédnek is. Szerinte a rendelkezésre állott időben nem lehetett begyűjteni az összes bizonyítékot, és a büntetőeljárási törvény alapján egyébként is

le kellett volna foglalni, hogy érintetlen bizonyítási eszköz legyen az eljárásban.

Mindenesetre a fotókon látszik, hogy a Vikingen az eltelt időben kijavították az orron keletkezett sérüléseket.

A Viking Visegrádon most, alatta a baleset után. MTI/Cseke Csilla

Magyar György a múlt héten kifejtette, hogy a legkülönfélébb nyomokat, akár emberi maradványokat is, a baleset után azonnal kellett volna megszerezni a hajó elülső részéről.

A Viking Sigyn – korábbi elbocsátása után – visszaállt a szokásos utasforgalomba. Ennek részeként érkezett vissza Magyarországra.

Itthon

Rövidesen eldől, maradtak-e holttestek a Hableányban az iszapréteg alatt. A TEK mindenesetre átadta a munkát a rendőrségnek. A koreaiakat nem engedték be a hajó roncsába.

Még sose csináltak ilyet

ezért rutinjuk se volt.

A TEK kiszállt

Korea mindent megköszön, de

szerettek volna bemenni a már kiemelt hajótestbe, ám a magyar hatóságok ezt nem tették lehetővé.

Az átvétel nem javít semmin

a kutatóhálózat Európa legjobbjai közé tartozik

Eltűnhetne az alapfinanszírozás

Inkább zsarolás, mint vita

a kormánypárti többségű parlament, és nem egy választott tagokból álló köztestület alá kerülnek.

Soha ennyi állampapírt nem vásárolt a lakosság ennyi idő alatt, mint az új szuperkötvényből: 529 milliárdot. Ennek azonban ára van: jövőre több kamatot fizet az államkassza.

Mindent visz

Több kamatkiadás, kevesebb adóbevétel

Hétórás mentés után a terveknek megfelelően sikeresen kiemelték a május 29-i balesetben elsüllyedt Hableány turistahajót a Margit hídnál. A hajót egy uszályra helyezték, amely a csepeli szabadkikötőbe szállítja a járművet.

Ezek után még négy embert keresnek.

megduplázták a keresésben részt vevő rendőrök számát.

a rendőrség új szemlét tartott a Vikingen, és olyan bizonyítékot szereztek, amely vélhetően teljesebb képet ad a történtekről.

nem volt alapos az első vizsgálat közvetlenül a baleset után.

A miniszter szerint szükség van a hazai kutatási és innovációs rendszer hatékonyságának növelésére, a kutatóintézetek, egyetemek, a vállalati szféra szereplői közötti fokozottabb együttműködésre, nemzetközi kapcsolatrendszerük beágyazottságának erősítésére.

minél közelebb volt ez a bő száz év a liberális hagyományhoz, annál többet tudott lendíteni az országon. És minél radikálisabb az elkanyarodás, annál nagyobb lemaradást termelt.

Újabb szemlét tartott a rendőrség a hajóbalesetben részes Viking Sigyn szállodahajón a „további bizonyítékok beszerzése” érdekében. Az elhunyt hableányos matróz ügyvédje eleve hibának tartotta a hajó elengedését.

Korábban mindent elvégeztek?

minden bizonyítékot begyűjtöttek, amelyre szükség volt

le kellett volna foglalni, hogy érintetlen bizonyítási eszköz legyen az eljárásban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA