Sajátos és sokatmondó interjút adott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a The Guardian című lapnak. Ugyan a parlamenti beszédében még a jogállamiság harcias védőnek mutatta magát – ezzel is udvarolva a megválasztása kapcsán még bizonytalan képviselőknek -, most azonban már mintha hátrébb lépne ebből a pozícióból. – kezdi a cikkhez fűzött kommentárját Ujhelyi István.
Leyen most már jóval megengedőbben beszélt a jogállamiságot lábbal tipró tagállami kormányokkal kapcsolatban (szerinte „megértőbbnek” kell lenni), ráadásul – mintha csak a narancsos propaganda kiadványokból olvasta volna fel – a menekültválságot és annak kezelését hozta összefüggésbe a jogállami kifogásokkal. Mintha bármi köze is lenne a menekültválságnak ahhoz, hogy a magyar vagy éppen a lengyel kormány milyen módon gyalulja szét a demokratikus intézményrendszert és épít ki hibrid rezsimet saját hazájában. Nekünk nem menekültvitánk van az orbáni rezsimmel!
Ursula von der Leyen vagy nincs képben az Unió ezen szegletében zajló folyamatokkal vagy szépen besétált az orbáni agymosó rendszer csapdájába és hagyja magát megvezetni a fakenews-gyárak szlogenjeitől. Jó lenne, ha valaki levenné Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget, nekünk ugyanis nem menekültügyi vitánk van a NER-rel!
Az orbáni rezsim azért összeférhetetlen az Európai Unióval, mert egy autokrata maffiaállam, amely ellopja az emberek pénzét, szociális rabszolgaságba taszítja és megfosztja őket egyenlő jogaiktól! Nem a menekültkvóta körül kialakult vita miatt hagyta el sok százezer fiatal Magyarországot; nem a menekültválság kezelésének megítélése miatt nincs tisztességes orvosi ellátás a magyar kórházakban és végképp nem a menekültek vitatott elosztása miatt kell az uniós támogatások minden egyes eurócentjét Mészáros Lőrincnek vagy az Orbán-család rokoni és baráti körének leosztani!
Akinek volt kétsége amiatt, hogy miért nem volt szabad támogatni Ursula von der Leyen – az állam- és kormányfők hátsó szobákban meghozott, antidemokratikus sunyi alkujának eredményeképp ránk erőszakolt – megválasztását, hát most újabb érveket kaphatott. A csúcsjelölti rendszer felrúgása, a korábbi jelöltek aljas elgáncsolása után egy olyan személy kért és kaphatott bizalmat, akinek előzetesen nem ismertük sem a programját, sem az elképzeléseit.
Egy kétségkívül jó és erős parlamenti beszéd után csak most kristályosodnak ki a részletek és a valós hozzáállás; például az „Európai Egyesült Államok” víziója kapcsán, amelyet korábban még megvalósítandó álomnak mondott, most már a föderalizmus ellen foglalt állást.
Én éppen a jelölt kiválasztásának módja miatt nem támogattam Ursula von der Leyen kinevezését. A mostani nyilatkozata csak abban erősített meg, hogy jól döntöttem.
Von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját. Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség, amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott…
Szűk három hét adatai alapján eddig nem tarolta le a piacot a babaváró hitel. Ennek oka a bankok szigorú jövedelem-bírálata, aminek alapján lehetséges, hogy csak pár tízezer házaspár fog élni a lehetőséggel. De idő még van, sokan kivárnak.
A júliusban útjára indult babaváró hitel a piacot letaroló kölcsönnek tűnt első pillanattól kezdve, mert valóban nincs még egy olyan szabad felhasználású kölcsönfajta, ami ennyire kedvező feltételekkel ilyen hosszú futamidőre kapható. És amely ráadásul gyerek nélkül is komoly befektetési eszköz lehet, ha összekombinálják a szintén egyedülálló Magyar Állampapír Plusszal.
Az első számot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tudatta: eszerint
az első két hétben 2400 igénylést adtak be.
A bankok azonban ennél sokkal többről tudósították a Pénzcentrumot. Igaz, hosszabb idő alatt.
A legtöbben a maximális összeget és futamidőt kérik
Az igénylők 90 százaléka 10 milliós összeget kért, a 2400 igényléssel számolva az első két hétben mintegy 24 milliárd forint a teljes összeg. Ez azonban elmarad az átlagos hiteligényléstől is, személyi hitelből májusban 55 milliárdot vettek fel, vagyis az első hetek tapasztalatai alapján a babaváró iránt semmivel nem nagyobb a kereslet, mint a többi lakossági hiteltermék iránt.
Hasonló számokról írt a Bank360 is. A portál felületén megközelítőleg 13 ezer kalkulációt végeztek az érdeklődők. Az átlagos hitelösszeg 9,1 millió forint volt, 10 millió forintos hitelösszeggel a kalkulációk 81 százaléka kezdődött. Az átlagos futamidő 18,6 év volt, az érdeklődők 82 százaléka számolt a maximális 20 évvel.
A bankok erősen rostálnak
A visszafogott érdeklődés egyik magyarázata lehet, hogy az igényléseket nyilván részletes érdeklődés előzi meg a bankokban, és sokan ekkor ráébrednek arra, hogy nincs esélyük megkapni a kölcsönt. A pénzintézetek ugyanis – az állami kezesség ellenére –
saját szigorú hitelbírálati szempontjaikat veszik alapul.
A Bank360 oldalán lebonyolított számítások során – mivel a hiteligénylésnél a bankok a házaspár együttes havi nettó igazolt jövedelmét veszik figyelembe – az összevont jövedelemmel volt érdemes számolni. A beérkező adatok alapján a havi nettó átlagjövedelem 269 ezer forint, volt, de ennél számoltak az igénylők sokkal alacsonyabb és magasabb jövedelemmel is. A legalacsonyabb jövedelem, amivel számoltak a látogatók, 70 ezer, a legmagasabb pedig 1 millió forint volt.
Átlagbér alighanem kevés
A kalkulálók 5 százalékának havi nettó jövedelme nem éri el a minimálbért, ami jelenleg 99 085 forint, 20 százalék pedig
havi nettó 150 ezer forint alatt visz haza, ami szintén kizáró oknak számít több banknál.
Az érdeklődők fele 250 ezer forint feletti fizetéssel számolt, amivel valószínűleg a legtöbb banknál sikerrel járhatnak az igénylésnél – feltéve, ha emellett nincs más hitelük, ami terhelné jövedelmüket. Ahol nem terveztek gyerekkel, az átlag megadott nettó jövedelem 228 ezer forint volt.
A Pénzcentrumnak adott banki válaszok is azt támasztják alá, hogy a babaváró potenciális igénylőinek köre meglehetősen szűk. Eleve csak a fiatal házasok adhatnak le igénylést, és bár a jegybanki jövedelmi szabályokkal akár minimálbéresek is kérhetik a hitelt, a bankok valójában sokkal szigorúbban járnak el a rendeletben meghatározott minimumszabályoknál.
A kis jövedelmű fiatal házasok is azonnal ki vannak zárva
a programból. De már az is gondban lehet, akinek átlagos a jövedelme, de lakáshitele van – ez sem ritka a fiatal házasok körében. És még ott vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, fiatalok, házasok is, de nem akarnak több gyereket.
Idő van, sokan ezután lépnek
Tehát lehet, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint a babaváró pár tízezer embert érint. Azzal együtt is, hogy – a bankok válaszai alapján – szűk három hét adataiból nem szabad elhamarkodott következtetést levonni. Nyilván időbe telik, amíg a sajtó információin túl az ismerősi beszámolók alapján is elterjednek a babaváró részletei. Arról nem beszélve, hogy a konstrukció egyik fontos pontja a törlesztés azonnali felfüggesztése az első gyerek érkeztekor – pontosabban a várandósság 12. hetétől. Az okosan kalkulálók ekkor nyújtják be az igénylést, hogy addig se fizessék a törlesztést. És mivel a hitel feltétele a házassági jogviszony, sok együtt élő párnak időre lesz szüksége ezt megtenni. Idő amúgy van, a babavárót 2022. végéig lehet felvenni.
Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!
A vizsgáló ügyész „öngyilkos lett”
Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.
Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…
Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.
Titkos megállapodás Argentína és Irán között
Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.
Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.
People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images) wikimedia
A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…
Júniusban az EU-ban 7,8, az első félévben 3,1 százalékkal estek az újautó-eladások, a világ legnagyobb piacán, Kínában egy éves folyamatos mérséklődés szakadt meg. A globális piacra termelő hazai autóiparban már érezhető a visszaesés, a hatások súlyosak lehetnek.
Másfél millió alá került az Európai Unióban az új személykocsik eladása júniusban, ami 7,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatsorából. (Ez még úgy is figyelemre méltó, hogy idén 19 munkanap volt ebben a hónapban, kettővel kevesebb, mint egy éve.)
A nagyok mind estek
Az öt vezető tagállam mind csökkenő értékesítést szenvedett el, a legnagyobbat a franciák és a spanyolok, 8,4 és 8,3 százalékkal. Akadtak nagyon növekvő piacok is, bár ezek súlya kisebb az EU-n belül: Litvánia több, mint 40 százalékkal az élen járt, a románoknál (15) és az íreknél (12,7 százalék) adtak el arányában több autót; a válságból kikapaszkodó Görögország 4,5 százaléka érdemel még figyelmet.
Magyarországon 4,4 százalékkal kevesebb új kocsit adtak el, mint tavaly júniusban.
A havonkénti értékesítéseket mutatja – az előző évivel összevetve – a grafikon.
Forrás: ACEA
A tavaly őszi számokat lefelé nyomta a dízelbotrány nyomán kidolgozott új kibocsátásmérési szabvány hatályba lépése miatti értékesítési visszaesés. Sok gyártó késve tudta beszerezni a tanúsítványt. Ennek fényében feltűnő a következő időszak folyamatosan csökkenő trendje.
A németek még épp tartják magukat
Az első hat havi számok szerint az EU-ban nem egészen 8,2 millió új kocsi talált gazdára, 3,1 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az országonkénti adatok bizonyos értelemben rosszabbak a júniusinál. Bár szemben az év közepével Németországban még pozitív előjelű (0,5 százalék) értékesítést jegyeztek fel – ami azonban folyamatos lefelé csúszás -,
az EU összes gazdag országában markáns az autópiac visszahúzódása.
A litvánok ebben a periódusban is száguldanak (valószínűleg a korábbi évek alacsony bázisához képest), a görögök tartósan több kocsit vásároltak a fél évben, miként a románok is; utóbbi ország éppen gyalogol a költségvetési szakadék felé az elengedett kiadások következtében
Nálunk az első fél évben 5,4 százalékkal több autót adtak el a tavalyi január-júniushoz képest.
Szemetek Kínára vessétek
Emellett azonban mindenki Kínára figyel. A világ ma már legnagyobb piacán értékesítik az új autók nagyjából harminc százalékát. Az Euler Hermes Hitelbiztosító pár hete közreadott elemzése szerint idén komolyan lassul az autóeladás növekedése világszerte, a tavalyi háromról két százalék alá.
Ezen belül az ázsiai óriás is
csak minimálisan több, 1,2 százalékkal nőhet az értékesítés.
Ami önmagában is eredmény, mert májusig a tizenkettedik egymást követő hónapban csökkent az új személyautók eladása, tavaly hat százalékkal. A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) 1,61 millió új értékesítést regisztráltak, 12,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májusban. A hazai gyártású kocsiké 26,5 százalékkal zuhant, miközben a luxuskategóriájú autók értékesítése 9,4 százalékkal nőtt; ezek nagy része import.
Júniusban aztán megtört a lefelé tartó trend, 1,8 millió személyautót adtak el, 4,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Globális bajok
A világ autóiparát több nehézség sújtja. A Brexit várható negatív hatása mellett az egyik a világgazdaság hét éve tartó felfelé ívelésének végét jövendölő prognózisok miatti megtorpanás, a megrendelések visszafogása a gyártók részéről. A másik
a technológiaváltást övező bizonytalanság: merre lesz az előre?
Tisztán elektromos, hibrid, vagy valamilyen új hajtás, például energiacella? Ráadásul rövidesen életbe lép az EU új károsanyag-kibocsátási direktívája, amely összesített gyártói termékpalettánkként írja elő az igen jelentős emisszió-visszafogást – súlyos pénzbüntetések fenyegetése mellett.
A jelek szerint a gyártók nem lesznek képesek teljesíteni ezt. Különösen azért, mert a vásárlók körében a legnagyobb kereslet-növekedés a SUV-ok iránt tapasztalható. Ezek a sportos, nagy(obb) kocsik erősebben szennyezik a környezetet. (Egy jó kis válság megoldhatja ezt a problémát.)
Ki vagyunk téve a világnak
A magyar gazdaságra mindezek a folyamatok meghatározóan hatnak. A nálunk gyártott autók – és az Opel motorjai – több, mint 90 százalékban külföldre kerülnek. A hatás gyors és alapos lesz. Az autógyártás a feldolgozóipar 30 százalékát teszi ki, tíz év alatt jelentős – nagyjából tíz százalékpontnyi – növekedéssel.
A teljes gazdaság teljesítményének (GDP) mintegy öt százaléka függ ettől a szektortól.
Ezzel a magyar gazdaság szinte fejnehézzé vált az autóiparral, ezen belül is a külföldi tulajdonúak elsöprő többségével. Ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően
alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek,
a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt – írtuk pár hónapja, amikor híre érkezett az iparág megtorpanásának.
Mert a jelek nem biztatók. A Mercedes már elhalasztotta újabb kecskeméti üzemének felépítését, és az se biztos, hogy az úgynevezett full-flex gyártás fog itt zajlani (ha egyáltalán), amelyben a hagyományos és az elektromos meghajtást egy soron képesek rugalmasan előállítani.
Jelenleg mintha nem lenne baj, tavaly 460 ezer gépjárművet gyártottak nálunk, ami ugyan 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest, de idén januárban 4,8 százalék, februárban 10, márciusban 12,8 százalék növekedés volt – írja az Euler Hermes.
Magyarország tényleg autóipari országgá vált, amire büszke a kormány,
a világ 20 legnagyobb beszállítójából 15 megtalálható.
Orbánék öntik a pénzt – a támogatásokat – az autóipari beruházásokba, főleg németeknek, és munkahelyenként egyre drágábban. Annak ellenére, hogy évek óta erősödnek a figyelmeztetések az ágazat veszélyesen nyomasztó túlsúlya miatt.
Ennek ellenére a tavaly a megvalósult közel száz jelentős beruházásból 36 az autóiparban realizálódott, összesen 2,64 milliárd euró értékben. Ezekben felülreprezentáltak a német cégek.
Ez egyre növeli a kiszolgáltatottságot a globális iparági folyamatokra.
A hatások lassan megérkeznek
És itt érünk vissza a nemzetközi, elsősorban német cégek gazdálkodására. Nemrégiben közölte a müncheni ifo gazdaságkutató, hogy a konjunkturális lassulás miatt a rövidített munkaidős foglalkoztatás részarányának növekedését várja a német feldolgozóipar kulcsfontosságú területein, az autóiparban, a gépiparban és a vegyiparban.
Ennek megfelelően nálunk is a létszámcsökkentés rejtett bevezetéséről érkeznek hírek. A műszakokat csökkentik, a kölcsönzött dolgozók szerződéseit felmondják, létszámstopot rendelnek el.
Rónai Sándor európai parlamenti képviselőt arról kérdezték hétfő reggel az ATV Startban, hogy a DK megszavaztatta tagjait, szimpatizánsait arról, hogy miként szavazzanak európai képviselői Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről. Elmondta, hogy a szavazás eredménye, hogy a DK-sok megosztottak, körülbelül ugyanannyian vannak az igen, mint a nem mellett. Majd megjegyezte, hogy boldogabb országokban sokkal többször szavazhatnak az emberek fontos dolgokról, például Svájcban, ahol gyakori a népszavazás.
Hogy Svájc boldogabb ország, az nem vitás. De boldogabb ország Németország is, ahol országos népszavazásra egyáltalán nincs lehetőség. Svájcban a népszavazásokat többnyire választói kezdeményezésre tartják, ahogy elvileg nálunk is kezdeményezhetnek a választók népszavazást, ellenzékből a Fidesz is élt ezzel a lehetőséggel, de amióta kormányon van, valamilyen módon mindig megakadályozza. Ebből sokan arra következtetnek – a jelek szerint Rónai Sándor is – hogy a népszavazások minél tágabb lehetősége a demokrácia fokmérője.
Szerintem egyáltalán nem az, sőt.
Maradjunk az annyiszor dicsért svájci példánál. Jó dolognak tartjuk, hogy Svájcban, ahol európai összehasonlításban különösen magas a bevándorlók aránya, népszavazással tiltották meg a minaret-építést? Hiába ellentétes ez az alkotmánynak a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó rendelkezésével, Svájcban a népszavazás eredménye automatikusan módosítja az alkotmányt.
Jó dolog volt, hogy egy olyan rendkívül bonyolult kérdést, mint az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, népszavazással döntöttek el? De felhozhatnék hazai példát is, a vizitdíjról, kórházi napidíjról és felsőoktatási szóló, a Fidesz által a második Gyurcsány-kormány megbuktatására szervezett népszavazást. Nem tartom ilyenkor jó dolognak a népszavazást.
Ha valaki arra emlékeztet, hogy három évtizeddel ezelőtt milyen büszke voltam az SZDSZ által kezdeményezett négy igenes népszavazás sikerére, amelynek kampányában is aktívan részt vettem, akkor ehhez hozzátehetem: három évvel ezelőtt aláírásokat gyűjtöttem az Új Magyar Köztársaság egyesület négy kérdésről szóló népszavazási kezdeményezéséhez, majd a Momentum Nolimpia-kezdeményezéséhez és a civil szervezetekről szóló törvény elleni népszavazási kezdeményezéséhez is.
Vajon következetes-e az álláspontom?
1989-ben még nem volt demokratikus jogállam Magyarországon, kilenc éve pedig már nincs demokratikus jogállam. Ilyen helyzetekben a demokrácia hívei népszavazási kezdeményezésekkel is próbálhatnak rést ütni az önkényuralom, a pártállam épületén. Ez történt 1989-ben is és az elmúlt években is.
Működő demokráciában azonban – és 1990 és 2010 között Magyarországon minden gyengesége ellenére működő demokráciában éltünk – a választók által kezdeményezett (ami a valóságban általában ellenzék általi kezdeményezést jelent) népszavazás többnyire a demokratikus intézmények elleni támadást jelent. Erre volt példa mind a 2004-es, mind a 2008-as hazai népszavazás. A másik példa erre a melegházasság elleni szlovákiai vagy romániai népszavazási kezdeményezés, amelyek nem jártak ugyan eredménnyel, de alkalmasak voltak a mássággal szembeni többségi előítéletek politikai mozgósítására. (Erről szólt az említett svájci példa is.)
Egyben biztos vagyok: hogy boldogabb-e egy ország, az biztosan nem a népszavazások gyakoriságán múlik. Érdemes lenne alaposan végiggondolni, hogy mire lehet jó a népszavazás intézménye, és mire nem.
Visszahívta az MSZP alelnöki tisztéből Szanyi Tibort az etikai bizottság. Szanyi az utóbbi időben élesen szembe került a pártvezetéssel.
Visszahívták az MSZP-ben viselt tisztségeiből Szanyi Tibort – írta az Index. A szocialisták szabad szájú politikusa körül hetek óta különböző etikai és fegyelmi eljárások tornyosultak, miután többször nyilvánosan bírálta pártját és kritizálta a vezetőség döntéseit, főként az európai parlamenti (EP) választásokat követően. A voksoláson az MSZP-Párbeszéd listája történelmi mélypontú (6,82 százalék) eredményt ért el. Ezzel Szanyi a második helyről se jutott be az uniós parlamentbe.
Szanyi ezután több nyilatkozatban, például nyílt levélben fogalmazott meg éles kritikát az MSZP vezetésével szemben. Ennek nyomán néhány hete a fegyelmi vizsgálat lezárultáig felfüggesztették az alelnök tagságát a pártban. Egyúttal megpendítette, hogy Balra, magyar! néven új mozgalmat indít.
Noha a múlt héten még úgy tűnt, Szanyi egyszerű megrovással megúszta, az MSZP elnöksége fellebbezett az országos etikai és egyeztető bizottságnál a döntés ellen, súlyosabb szankciót követelve. A megrovásnál az MSZP alapszabálya szerint a tisztségektől való megfosztás, valamint a kizárás a súlyosabb szankció.
Mindennek nyomán hétfőn visszahívták az alelnököt a pártban viselt tisztségéről. A visszahívást az Indexnek az MSZP sajtóosztálya megerősítette azzal, hogy a döntés jogerős.
Maga Szanyi viszont több nyilatkozatában azt mondta, hogy őt csak a kongresszus foszthatja meg alelnöki tisztétől. Mert ez a fórum választotta meg.
Felszólalásom Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelölt meghallgatásán:Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség számomra, hogy itt állhatok, az európai demokrácia szívében, első felszólalásom alkalmából, a pártom első parlamenti képviselőjeként szót kapva.Magyarország egy csodálatos ország, amelyről sokan csak akkor hallanak, amikor új támadás éri a jogállamiságot, vagy épp a civil társadalmat. Sokaknak elege van ebből. És magyarként nekem is elegem van belőle. Az európai elit eddig vagy szemet hunyt Orbán Viktor és populista társai vétkei felett, vagy alkudozott velük. Küzdenünk kell azok ellen, akik el akarják pusztítani az Uniónkat, és biztosítanunk kell azt, hogy továbbra is egy értékalapú közösség maradunk.Egy egységes, virágzó és biztonságos Európáért kell dolgoznunk. Ehhez viszont olyan vezetőkre van szükség, akik nem félnek megvédeni az európai demokráciát.Mi tetteket várunk, nem szavakat! A következő Bizottságnak konkrét biztosítékokat kell kinálnia, amivel megvédi a magyar jogállamot, és olyan vezetőkre van szükségünk, akikben megvan a kellő politikai akarat és képesség, hogy érvényesítse ezeket.Ma Európa pártján állni gyakran a status quo melletti kiállást jelenti. De a status quo nem elég. Valódi változásra van szükség!
Kedvezően értékelik a hazai egészségügyi szakemberek felkészültségét az innovatív gyógyszergyártók vezetői, ugyanakkor a gyógyszertámogatások területén számos rendszerszintű problémára hívják fel a figyelmet – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből. Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körkép alapján a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat jól ismerő vállalatvezetők egyetértenek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, sőt, szerintük a régió országaival összehasonlításban sem állunk túl jól ezen a téren.
A magyarországi innovatív gyógyszerek helyzetéről készített átfogó kutatást az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körképben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatok topvezetői vettek részt. A válaszadásra felkért vállalatvezetők multinacionális környezetben dolgoznak, így jól ismerik a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat, visszajelzéseik tehát régiós összehasonlításban is segítik megvilágítani az innovatív gyógyszerek és általában a gyógyszeripar magyarországi helyzetét. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció támogatása és az innovatív gyógyszerek gyorsabb hozzáférésének biztosítása azért különösen fontos, mert a hazai várható élettartam jelenleg 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, amelyen mihamarabb szükséges lenne javítani.
Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép eredményei alapján a humán tényezőket tekintve a legkedvezőbb a kép: a válaszadók jónak (ötös skálán négyesre) értékelték a gyógyszer-innovációhoz szükséges szakemberek elérhetőségét, valamint innovációt támogató hozzáállásukat. Ezeken a területeken a V4-es országoknál valamivel kedvezőbbnek ítélték meg a magyar helyzetet. Hasonlóképpen pozitívan vélekednek arról, hogy a magyar lakosság mennyire nyitott az új, innovatív terápiák felé. A vállalatvezetők többsége ugyanakkor közepesre vagy rosszabbra értékelte a hazai jogszabályi-intézményi környezetet.
Gyógyszer-innováció támogatása Magyarországon és a V4 -es partnerországokban
AIPM
A legtöbb kritika a magyarországi gyógyszerkasszával kapcsolatban merült fel: a válaszadók egyetértettek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, és több támogatást kellene adni a modern készítményeknek. A vállalatvezetők úgy gondolják: a régió országaival összehasonlítva kevesebb modern terápiához juthatnak hozzá a magyar betegek. Dr. Holchacker Péter szerint az elmúlt évek számai is alátámasztják a kutatás eredményeit: amíg 2016 óta Bulgáriában 71, Szlovákiában 69 korszerű gyógyszer vált elérhetővé a társadalombiztosítás keretei között, addig Magyarországon ugyanekkor mindössze 48.
Innovatív gyógyszerek elérhetősége Magyarországon
AIPM
A gyógyszerkészítmények társadalombiztosítási támogatásba vételének hazai folyamatával sem voltak elégedettek a vállalatvezetők.
A válaszadók közel 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy a magyar gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatására lenne szükség: alapvető elvárás a gyógyszerkassza növelése, valamint a hosszú és bonyolult befogadási folyamat gyorsítása, emellett pedig fontos lenne a szektor évek óta halasztott tehermentesítése, a gyógyszergyártókat sújtó adó megszüntetése vagy legalább csökkentése.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)
Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 25 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz. www.aipm.hu
Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról
Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.
A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.
A bevándorláspárti Soros-hálózat Gyurcsányékkal együtt kampányol a bevándorlást ellenző magyar képviselők ellen – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője a kormánypártok véleményét ismertetve kedden Budapesten.
Nacsa Lőrinc újságíróknak kifejtette: kétszáz, a nemzetközi Soros-hálózathoz tartozó szervezet kampányol a magyar emberek által választott Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselők ellen.
Például meg akarják akadályozni Hidvéghi Balázs megválasztását az EP LIBE bizottságának alelnöki posztjára, sőt, a magyar ellenzéki képviselők is hetek óta a kormánypárti képviselők tisztségei ellen áskálódnak – fogalmazott, hozzátéve: a Soros-szervezetek ezért még levelet is írtak az Európai Néppártnak.
Egészen példátlan és felháborító, amit művelnek – jelentette ki a kormánypárti politikus.
Nacsa Lőrinc rámutatott: a bevándorláspártiak teljesen szembemennek a magyar emberek akaratával, a demokratikus választások eredményével, hiszen az európai parlamenti képviselőink azért lehetnek ott, mert a magyar emberek rájuk szavaztak. A májusi választáson az ellenzéket messze megelőzve a szavazatok 53 százalékát a Fidesz kapta – idézte fel.
Azt mondta, a bevándorláspártiak azért akarják megakadályozni a kormánypárti képviselők kinevezését, mert így akarják elhallgattatni a magyar emberek hangját.
Nem akarják, hogy a Fidesz képviselőin keresztül a magyar emberek hangja felerősödjön az új Európai Parlamentben, és az olyan bizottságokban, mint a LIBE, ami eddig teljesen a Soros-hálózat befolyása alatt állt és a bevándorláspárti javaslatok első számú előkészítője – értékelt Nacsa Lőrinc.
A KDNP-s politikus kijelentette: minél erősebben akarják őket elhallgattatni, annál erősebben fogják hallatni a magyar emberek hangját az EP-ben, és mindent megfognak tenni azért, hogy megállítsák a bevándorláspárti erőket.
A Lendületben a XIII. kerület című programot – amely az önkormányzat 2015-2019 közötti középtávú céljait, feladatait tartalmazza – a képviselő-testület a napokban értékelte. Egyhangú szavazással megállapította, hogy teljesítette vállalásait. Az önkormányzat mindvégig érezhette a kerületiek bizalmát, együtt gondolkodott és munkálkodott civil szervezetekkel, a döntések előtt hangsúlyt fektetett az érintettek bevonására. A program teljesítésével az elmúlt öt évben a kerület dinamikusan fejlődött, a lakosok életkörülményei tovább javultak. A XIII. kerületben mindenkinek egyaránt esélye nyílik jó minőségű közszolgáltatásokra, alapérték a rászorultak támogatása. A XIII. Kerületi Önkormányzat arra törekszik, hogy minden generáció otthonosan érezze magát, s hogy a kerületben egyszerre lehessen lakni, munkahelyet találni, pihenni, kikapcsolódni, kulturálódni, sportolni is.
A Lendületben a XIII. kerület című program 143 pontban határozta meg a feladatokat. Az önkormányzat cselekedeteinek vezérfonala mindvégig a kerületben élők szolgálata, a kerület fejlődésének segítése volt. Óvta az értékeket, hagyományokat, jelentős hangsúlyt fektetett a családok, a rászorulók támogatására, a generációk közti szolidaritás erősítésére. Sikerült megőrizni a közszolgáltatások magas színvonalát, fejlődött az intézményhálózat.
A jövő szempontjából is kulcskérdés a környezeti ártalmak csökkentése, így a fejlesztések során kiemelt szempont volt ennek érvényesítése, hogy a fejlődéssel a humánus környezet ne kerüljön veszélybe, hogy a kerület élhető, lakható, szerethető maradjon. Az öt éves ciklus során új fás sétány jött létre a Forgách utca és a Dagály utca között, új park létesült a Papp László téren, négy lakótelep komplex környezeti megújítása ment végbe, a gyermekek számára játszóterek újultak meg. A beruházások során mind több helyen – takarékosabb megoldást alkalmazva – talajvizes öntözőhálózat létesült. Az önkormányzat intézményei egyre nagyobb arányban használnak környezettudatos és megújuló energiaforrásokat. Az elmúlt öt év során több mint ötezer fával gazdagodott a kerület.
Az állami egészségügyi ellátás színvonalának folyamatos csökkenése miatt kiemelt terület volt a járóbeteg-ellátás fejlesztése, feltételeinek javítása, korszerű orvosi műszerek beszerzése. Megtörtént a házi- és szakorvosi rendelők klimatizálása, megújult az Esküvő közi és a Nővér utcai rendelő. Megnyílt az ország első önkormányzati, a kerületi lakosok számára ingyenes CT és MR centruma, a járóbeteg-szakellátásban a legmodernebb diagnosztikai eszközök álltak a kerületi lakosok szolgálatába a kardiológia, a szájsebészet, az urológia, a gasztroenterológia, a szemészet és a sebészet területén. Ingyenes egészségügyi szűréseken több ezer ember vett részt az elmúlt öt év során, a kiszűrt kóros esetek aránya mintegy 30% volt.
A kerület gyermekintézményei minden igényt ki tudnak elégíteni: elegendő bölcsődei és óvodai férőhely áll rendelkezésre. Megépült az ország első környezettudatos, passzívház minőségű óvodája, a gyermekintézményekben jelentős fejlesztések folytak, tovább bővült az óvodai két tannyelvű nevelés.
A bölcsődei hálózat tíz intézményében folyt fejlesztés. Bebizonyosodott, hogy téves rendelkezés volt az iskolák állami intézményfenntartó központokhoz való telepítése. Az önkormányzat ennek ellenére – az állam helyett – lehetőségei szerint segítséget nyújtott a diákok biztonságos és fejlődésüket segítő iskolai környezetéhez: megújult a Váci út 57-61. szám alatti iskola homlokzata és a Gárdonyi Géza Általános Iskola udvara is.
Az önkormányzati lakás- és támogatás-politika segítette a fiatal családokat. Az országban egyedülálló módon a XIII. kerületben épültek önkormányzati bérházak: A Kartács utcában 23 lakás, a Klapka Központban 33 új önkormányzati bérlakás létesült, mindezt környezettudatos, passzívház technológiával. A Klapka Központ kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal, orvosi rendelőkkel, bérlakásokkal, kortárs közösségi térrel, hatalmas zöldfelülettel új arculatot adott a környéknek.
A szociális segélyezésből az állam kivonult, de a XIII. kerület senkit sem hagyott magára: személyes gondoskodást nyújt szociális szolgáltatásaival. Évente több, mint félmilliárd forint pénzbeli és természetbeni támogatásban, és mintegy 130 millió forint lakásfenntartási támogatásban részesültek a rászoruló családok. A nyugodt és aktív időskor feltételeinek biztosítása a kerület önkormányzati politikájában meghatározó. Az idősek támogatásában a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás mértéke a legnagyobb, másfelől a természetbeni támogatás is sokszínű – a napközi otthontól az otthoni gondozáson át a jelzőrendszeres segítségnyújtásig. A Gyermek téri és a Visegrádi utcai idősek klubjai teljesen megújultak, két új sószoba védi az idősek egészségét.
Az országban egyedülálló módon három színvonalas művelődési központ áll a lakosság rendelkezésére, a Láng Művelődési Központ teljesen megújult. A helyi lakóközösségek kapcsolatépítését szolgálja a Lakóközösségi Napok rendezvénysorozat, az önkormányzat támogatta a már városszerte nagy népszerűségnek örvendő Pozsonyi Pikniket is. A kerület születésnapján minden évben ingyenes koncert biztosította az igényes szórakozás lehetőségét.
A kerületi lakosok biztonsága érdekében 225 helyen korszerűbb berendezésekre cserélték a térfigyelő kamerákat, míg 50 új helyszínnel bővült a hálózat. A rendőrség, a katasztrófavédelem és a polgárőrség minden évben élvezhették az önkormányzat támogatását.
A XIII. kerület kiváló gazdálkodásának eredményeképpen jelentős források álltak rendelkezésre a kerület fejlesztésére. Hitelfelvételre nem volt szükség, a kerületnek nincs adósságállománya. Több alkalommal monitoringozta a Transparency International az önkormányzat beruházásait, minden esetben megállapították a folyamatok korrupciómentességét és átláthatóságát.
A Lendületben a XIII. kerület középtávú program végrehajtásának tapasztalatai alapján a képviselő-testület javaslatokat is megfogalmazott. A helyi várospolitikát továbbra is jellemezze az értékteremtés és a hagyományőrzés, a felelősség és a szolidaritás. Bővüljenek a gyógyítás és a hatékony prevenció feltételei. Folytatódjon az önkormányzat példamutató bérlakás-építési programja. A szociális gondoskodás fókuszában továbbra is a rászorulók, a gyermekek és az idősek álljanak. A jövőben is kiemelt feladat legyen, hogy az intézményhálózat magas színvonalú szolgáltatásai, a felújított közterületek a gyermekeket, szüleiket és nagyszüleiket szolgálják. Az önkormányzat döntéseit, egész tevékenységét mindinkább környezettudatosság hassa át. A XIII. kerület vállalja, hogy megvalósítja „intelligens város” célkitűzést.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
