Kezdőlap Itthon Oldal 247

Itthon

Hajóbaleset: letartóztatták az ukrán hajóskapitányt

Ismét elrendelte a dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó meggyanúsított ukrán kapitányának letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – közölte a szerdai döntés után a gyanúsított védője, Tóth M. Gábor. A végzés nem jogerős.

Az ügyvéd elmondta: a bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére hivatkozva rendelte el védence letartóztatását 30 napra. Hozzátette:

fellebbeznek a végzés ellen.

A kerületi bíróság azt állapította meg, hogy

a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak

(ez az új gyanúsítás a kapitánnyal szemben). Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy védence a baleset után megkezdte a bajba jutottak mentését.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság a letartóztatási okok között említette a gyanúsított „felelősségelhárító” magatartását, holott szerinte ez a bírósági hivatkozás meglehetősen idejétmúlt, meghaladott.

Az eljárás megnehezítésével mint letartóztatási okkal kapcsolatban az ügyvéd azt emelte ki, hogy ez megítélése szerint két hónappal az események után már nem jogszerű és nem is észszerű. A gyanúsított ugyanis

heteken át szabadon közlekedhetett Budapesten, és megsemmisíthetett volna bizonyítékokat.

Arra is felhívta a figyelmet az ügyvéd, hogy védence a bűnügyi felügyelet szabályait maradéktalanul betartotta.

A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményében az áll, hogy a nyomozási bíró osztotta azt az ügyészségi álláspontot, amely szerint csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosítható a terhelt jelenléte az eljárásban, valamint kizárólag így akadályozható meg a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása.

A mostani döntés előzménye, hogy az ügyészség két napja azután kezdeményezte a letartóztatást, hogy a Kúria kimondta: törvénytelen volt két bírósági végzés arról, hogy az ukrán kapitány 15 millió forint óvadék ellenében szabadlábra kerülhetett az eljárás idejére.

A kapitányt eredetileg vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével gyanúsították meg, ezt egészítették ki hétfőn 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista, valamint a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyben a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése miatt indított eljárást.

Korábbi dolgozója beperelte a Honvédkórházat

0

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya indított munkaügyi pert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kéri a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén nem csak a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt fogadták el, hanem a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szólót is. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket.

Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Mindezekre a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, aki nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő, nem volt hajlandó, ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik így tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Éppen ezért az évtizedes munkavégzés után méltánytalannak tartotta az elbocsátott ápoló, hogy a mintegy 800 ezres végkielégítését nem kapta meg, és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. A jogvédő szervezet elvállalta az egészségügyi dolgozó képviseletét a munkaügyi perben.

„Felfoghatatlan, hogy amikor az egészségügy vészes munkaerőhiánnyal küzd, bürokratikus pótcselekvések miatt miért kell felkészült szakembereket elbocsátani.

De ha már megtörténik, vajon miért nem lehet azt méltányosan tenni? Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről az összeg: ez ügyfelünk esetében kevesebb, mint 800 ezer forintot jelent. Mi ennek megállapítását kérjük a bíróságtól” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítés évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

Nem hajózhatott volna a Hableány?

Csak egy matróza volt a tragédia idején a Hableánynak, emiatt hajózásra alkalmatlan volt – áll egy szakértői véleményben. A sétahajónak radarja se volt, ami nehezítette a tájékozódást.

Két matróz helyett csak egy segítette a kapitány munkáját, vagyis hajózásra alkalmatlan volt a Hableány – olvasható az Indexen a birtokába került legfrissebb szakértői véleményben. Eszerint a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra.

A személyzet számának növelési igénye már az előző hajóbizonyítványba is bekerült. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy ezt a hajó vezetőjének kellett volna jeleznie az üzembentartónál, a Panorama Deck Kft.-nél.

Nehezítette a turistahajó dolgát, hogy nem volt felszerelve radarral, ami nagyban segítette volna mozgását olyan időjárási körülmények között, mint amilyenek a baleset idején is voltak. A kormányállásból „a körkilátást pedig a felső fedélzeten elhelyezett ponyva és kémény részben korlátozta.”

A Hableány május végén ütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten lévő 33 dél-koreai és a két fős magyar személyzetből hét turistát kimentettek az ütközés után, a többiek elhunytak. A Viking kapitányát már két bűncselekményben vádolják, a bíróság várhatóan ma dönt letartóztatásáról, amit az ügyész hétfőn kért.

Bebikáznák a falusi csok-ot

Nem nagyon kelendő a falusi csok, ezért a kormány lazít a feltételeken. A külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a „BAR-listások” is igényelhetik a falusi csok-ot.

Noha a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Albert szerint a falusi csok július elsejei indulása óta „százával érkeztek” az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, a kormány mégis úgy döntött, hogy kiterjeszti a kedvezményes lehetőséget. A jövőben a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) lévők – régi nevén „BAR-listások” – is igényelhetik azt.

Milliók az ablakban

Az eddigiek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt – mondta Gyopáros. Utóbbi konstrukció esetében az igénylők főként városokból költöznének falvakba, amit rendkívül jó hírnek nevezett a kormánybiztos.

A program kínálta kedvezmények 2486 ötezer lakosúnál kisebb településen vehetők igénybe. A konstrukció keretében – a gyermekek számától függően – meglévő lakás korszerűsítésére akár 5 millió forintos, használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni – ecsetelte Gyopáros.

Gyere haza, fiatal – vidékre

A támogatást igényelhetik az olyan külföldről hazatelepülők is, akik egy- vagy kétéves külföldi társadalombiztosítási (tb-) jogviszonyt tudnak igazolni és vállalják, hogy a szerződéskötést követő 180 napon belül letelepednek Magyarországon és hazai tb-jogviszonyt létesítenek – közölte. Ingatlanvásárlás esetén nem kell az igénylőknek önerőt igazolniuk, ha a megvásárolni kívánt lakás ára alacsonyabb, mint az elérhető támogatási összeg.

Az önerő igazolása csak a támogatási összeget meghaladó ingatlanérték esetén szükséges.

Korszerűsítés esetében a támogatás folyósítása a munkák készültségével arányosan, számlabemutatásra történik – mondta a kormánybiztos.

A bebukott hitel se akadály

Az ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők szintén kérhetik a falusi csok-ot, továbbá azok is, akik a KHR-ben vannak nyilvántartva. A falusi csok támogatásai mellé igényelt államilag kamattámogatott hitel esetén viszont már számít, hogy az igénylő szerepel-e a KHR-ben.

Gyopáros szólt arról is, hogy a korábban szocpolt igénylő érintettek esetében az akkor kapott összeget le kell vonni a falusi csok által biztosított támogatásból. Akik korábban az „általános csok” segítségével vásároltak ingatlant és a falusi csok keretében szeretnének kistelepülésen lakást vásárolni, a korábban megvett ingatlan eladásával, az akkori támogatás visszafizetése után igényelhetik a falusi csokot. Az „általános csokkal” korábban megvett ingatlan felújítását a falusi csok támogatásaiból is lehet fedezni, ha a lakás a program által preferált kistelepülésen található.

A bankokat nem veti szét az érdeklődés

Tehát igyekeznek mindent bevetni, hogy minél többen akarjanak a csaknem 2500 kistelepülésen maradjanak, illetve oda költözzenek. Van ok a rendszer serkentésére, mert a bankok nem tolonganak a lehetőségért. A piaci információkkal egybevág a napi.hu összeállítása, amelyből kiderül, hogy az OTP-n és a Takarékbankon kívül nincs egyetlen pénzintézet se, amely kidolgozott volna ajánlatot (és van olyan, amely közölte, hogy nem is tervezi ezt).

Nem véletlen a tartózkodás. Ezek a települések és lakóik jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek:

se munka, se infrastruktúra, sok helyütt bölcsőde, óvoda a láthatáron sincs, a bérek, ha vannak, alacsonyak.

A lakosság elöregedett, házak százával-ezrével állnak üresen, rossz állapotban. A bankok lényegében leírták ezeket a területeket (egyre több településről már a takarékszövetkezetek is kivonulnak, az ATM-eket is elviszik, mert a néhány tízezres fenntartási költségre se futja a falvaknak). Az önerő előteremtése is gondot okoz a kölcsönhöz, bár Gyopáros bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy ezen enyhítenek bizonyos esetekben.

Nem késtek-e el ezzel?

Erősen kétséges, hogy a feltételek lazításával, kiterjesztésével visszafordítható az elnéptelenedés és a fiatalok elvándorlásának évtizedes folyamata, szakértők is tamáskodnak azzal kapcsolatban, hogy a feszítő társadalmi problémák megoldhatók a lakástámogatással. A bankok kockázatelemzése is erre a következtetésre juthatott.

Azt nem tudni, hogy a kormányban milyen háttérszámítások készültek, mindenesetre az év elején bejelentett „családvédelmi akcióterv” keretében jövőre eltervezett újabb csaknem 150 milliárd legnagyobb része a falusi csok-ra szánt 60 milliárd. Pár hónapon belül kiderül, hogy nem illuzórikus-e ekkora pénz elköltésével számolni.

Eddig „félpénzes” a szuperpapír

Eddig csak minden második forint friss pénz a MÁP Pluszban, a többi nagy részt az egyéb állampapírokból került át. Ha ez megváltozik, akkor szembe kerülhet a költségvetés két érdeke: a pörgő fogyasztás is jó lenne, de a szabad pénz is kéne. Ráadásul járulékos következményként ezzel emelkednek a kamatok.

Júniusban dobta le az „atombombát” az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), amikor kibocsátotta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz nevű kötvényt kifejezetten a lakosság számára. Öt év alatt csaknem évi öt százalék kamat, automatikus tőkésítés, ingyenes visszaváltási periódusok, azokon kívül is minimális költség, kamatadó-mentesség (igaz, ez minden állampapírra érvényes két hónapja) – jelenleg verhetetlen kondíciók.

Pénzeső lebeg a szemük előtt

Kellett is a pénz, mert – ahogyan elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írja – a háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előre tekintve akadályt képezhet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen.

Összességében pedig mintegy ötezer milliárdos megtakarítás, cihapénz bevonzása lebeg az MNB korifeusainak szeme előtt, hogy még nagyobb arányban hazai forrás álljon az adósság finanszírozása mögött.

Jól mutat, de…

Nos, a számok nagyon szépek: az első hat hétben 1235 milliárdért jegyeztek MÁP Pluszt. Ennek azonban

majdnem fele a korábban megvett államkötvények beváltásából származott,

a nagyobbik hányadát korábbi papírokból hordták át az emberek.

Forrás: MNB

Kisöpörni a bankokat is

A döntéshozók nem titkolt célja az is, hogy a kereskedelmi bankokból és egyéb „obskúrus” kapitalista (pláne ha külföldi tulajdonú) pénzügyi cégektől is elszipkázzon minél több pénzt saját védőernyője alá. Ez részben máris sikeres. (Azzal persze szembe kell nézniük, hogy a kormány közelében formálódó – Mészáros Lőrinc-féle MKB-központú -, az OTP ellenlábasának tervezett bankóriás számára is veszélyt hordoz a folyamat.)

Mint az alábbi táblázatból látható, a befektetési alapokból és bankbetétekből is jelentős összegek áramolhattak át „jó kezekbe”, amiként a készpénzes tranzakciók értéke is számottevő. Az MNB-ben ezekhez a számokhoz hozzáteszik figyelmeztetésképpen, hogy erősen becsült adatokról van szó.

Forrás: MNB

Házon belüli verseny

A táblázatban látható, hogy a MÁP Plusz mellett fut még a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is, amire ugyancsak beérkezett 145 milliárd. Ez voltaképpen házon belüli konkurrense a szuperpapírnak – az infláció függvényében. A PMÁP ugyanis infláció+1,7 százalékpont kamatot ad, de a pénzromlást jelentős csúszással írják jóvá ennél a kötvénynél. Ezért az ebben fekvő 2500 milliárdos tőke sorsát befolyásolja, hogyan alakul a – hivatalos – infláció. Ha marad az elmúlt időszak magas, 3,5-3,8 százalékos indexe, akkor ez a papír hosszabb távon versenyképes lehet a MÁP Plusszal. (A visszaváltás-„feltörés” költségében azonban utóbbi a nyerő.)

Fogyasztás vagy megtakarítás?

A sokkal rosszabb kamatozású régi állampapírok (amelyek egy részének jegyzését meg is szüntette az AKK) kifutása egy ideig még eltarthat, ezek birtokosai a lejáratkor kerülnek válaszút elé: felszabaduló pénzüket átteszik-e a MÁP Pluszba vagy elköltik. Azt az MNB szakértői megjegyzik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ a fogyasztási-megtakarítási döntésekre.

Ez azért izgalmas, mert a kormány látva a nemzetközi folyamatokat – lassuló világgazdasági növekedés -, és a várhatóan csökkenő uniós támogatásokat, a belső fogyasztás felpörgetésére építi terveit: több áfa, szja és társasági adó. Ebben ugyan segítség lehet a kockázatmentes állampapír hozamának költésekre gyakorolt hatása, de azt könnyű belátni, hogy

ez a kötvény a vásárlások elől viheti el a pénzt.

Az pedig csak járulékos hatásnak tekinthető, amire az Alapblog hívta fel a figyelmet, hogy a MÁP Plusz magas kamatával a hazai vállalati szektor finanszírozási költségei is egyértelműen nőnek. Azzal, hogy a forgalmazó bankok úgy vették vissza a régi lakossági állampapírokat ügyfeleiktől, hogy azt nem adják tovább az államnak. Tehát a költségvetés nem csak magas kamatot fog fizetni a honpolgároknak, hanem magas kamatot fog fizetni a pénzintézeteknek is.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha beválik a terv és ezermilliárdszámra megy pénz a MÁP Pluszba, az jelentősen megemeli az adósságfinanszírozás költségét.

A tenerifei járat

Abban biztos vagyok, hogy ez az ügy is az MSZP kommunikációjának teljes csődjét bizonyítja. Ráadásul sokadszor bizonyítja. Ha nem a régi beidegződések, ha nem a vezetői tehetségtelenségek, ha nem az egymás elleni intrikák dominálnának akkor még tavaly ősszel nyíltan el lehetett volna mondani a szimpatizánsoknak milyen kényszerű családi gondokkal küzd Tóbiás, s az MSZP kiáll volt elnöke mellett és támogatja, hogy egy időre tudomásukkal vállalkozzon arra az embert próbáló feladatra, hogy 3800 kilométer távolságról is eleget tudjon tenni szülői és politikusi kötelezettségének.
De nem. A szokásos sunnyogás technikájával éltek, pedig tudhatnák, hogy a közösségi média korában titok nincsen, hiszen arról is mindenki tud, ami még meg sem történt. Az őszi kiköltözést követően már januárban kiderült a család tenerifei kiköltözése, lévén, hogy a feleség el nem mulasztotta a közösségi média mindenki által látogatott portálján közzé tenni milyen arany élet fogadta őket az örök nyár szigetén. (Ezek után senki ne csodálkozzon azon, hogy a „Nyugatifény” szarkasztikus aggodalommal jegyezte meg: „Reméljük, azért az MSZP-s éhségmenetekre azért hazajön”)
Kész csoda, hogy a bomba csak ennyivel később robbant. Vagy inkább mégsem olyan csoda csupán a másik oldal kommunikátorainak csalhatatlan technikája mostanra időzítette a robbanást. Ilyen időket élünk.

2019.07.25  04:04 – A Kanári-szigetekről a Kossuth térre: a családjával hagyta el az országot és innen ingázik a parlamenti képviselő – írja a Blikk.

„– A fiam légúti problémákkal küszködött, és az orvosok javasolták, hogy olyan helyre kellene vinni, ahol nincs pollen, por és egyéb allergén anyagok.

A gyerekeimért mindent megteszek, ezért költöztünk ki Tenerifére – mondta a Blikknek Tóbiás József, aki ennek megfelelően alakította át a mindennapjait, és elmondása szerint kétlaki életet él azóta. – Nem vállaltam párt- és egyéb tisztséget, a képviselői munkámat pedig ingázással el tudom látni, a kérdéseket és az interpellációkat Tenerifén is meg tudom írni – tette hozzá Tóbiás, aki két- vagy háromhetente repül Budapestre, a parlamenti menetrendnek megfelelően. –

Amikor kell, jövök, minden olyan ülésen ott vagyok, ahol szükséges

– fejtette ki.”

Ezt követően 04:31-kor jelenik meg  NLCafén-n, majd  12 óráig bezárólag robbanásszerűen végigfut még tizenhárom portálon. Ki-ki az árok két partjáról tudósít a „szenzációról”.

2019. július 25. 18:46 – a Hírklikk portálján megjelenik egy rövid interjú Tóbiással.

„Nem, nem költöztem el Magyarországról. Az elmúlt években a családomat több támadás érte, aminek többek között az lett a következménye, hogy a gyermekemnek van egy légúti betegsége, ami miatt egész évben gyógyszeres kezelésekre szorul. A család úgy döntött, hogy megpróbálja egy környezetváltozással biztosítani a gyerek számára a biztonságos életet, az egészséges fejlődést.”

„- A Blikkben megjelent cikknek az volt az olvasata, mintha Tenerifén tartózkodna életvitelszerűen, és onnan járna dolgozni.

Nem, itthon élek, innen megyek látogatóba a családomhoz. A munkámat természetesen tisztességgel ellátom, és megpróbálok családapaként is megfelelni.

Az említett cikk megjelenése előtt én jeleztem, hogy ez tévesen szerepel az interjúban. Én nem kint élek, hanem ingázom. Az újságírótól azt a választ kaptam, hogy jelzi a főszerkesztőnek. Azután így maradt.”

2019. július 25. 19:01 „Jóska, ez így nem fog menni” – élő adásban üzent Lendvai Ildikó Tóbiás Józsefnek (ATV)

„Lendvai Ildikó, a párt korábbi elnöke az ATV A nap híre mai adásában azt mondta: „bocsánat, Jóska, hogy ezt mondom, de ez így nem fog menni”.
Simon András kérdésére, hogy mit tenne, ha most is ő volna az MSZP elnöke, Lendvai azt felelte: kötelezné Tóbiást, hogy költözzön haza és itthon lássa el munkáját, vagy, ha erre nem hajlandó, felszólítaná mandátuma visszaadására.”

2019. július 26. – Az MSZP közleménye

Tóbiás József jelezte az MSZP-frakció vezetésének, hogy a családjában egy, a gyermeke egészségét érintő előre nem látott élethelyzet alakult ki. Az MSZP-frakció tudomásul vette a képviselő bejelentését azzal a kikötéssel, hogy záros határidőn belül tisztáznia kell a helyzetet, ugyanakkor addig is részt kell vennie az Országgyűlés plenáris ülésein és a képviselői feladatait, ha korlátozottan is de el kell látnia.
Tóbiás József ezeknek eleget tett, a Parlament őszi ülésszakáig pedig egyértelművé kell tennie, hogy kitölti-e a képviselői mandátumát vagy visszaadja azt.
MSZP

Mára néma csend, mindenki megnyugodott, kifújolta, kiköpködte felgyülemlett epéjét és mi dolgunk csak annyi: keressünk magunknak más csámcsognivalót.

Csakhogy néhány lényegi csámcsognivaló lóg a levegőben, amire – lehet nem is annyira véletlenül –  nem kérdeztek rá, de ha megtették volna akkor sem biztos, hogy elfogadható válasz érkezik.

  • Január óta tudvalevő volt, hogy Tóbiásék kiköltöztek Tenerifére, miért csak most kellett a a Blikknek rákérdezni és közzétenni, hogy Tóbiás József 3800 km-ről jár be „dolgozni” a parlamentbe?
  • Amikor az egész magyar média ezt az ügyet tálalta az MSZP csak hallgatott.
  • Amikor Tóbiás a Hírklikknek magyarázta a bizonyítványát, valótlanságokat állítva az MSZP hallgatott.
  • Tóbiásnak el kellene döntenie, hogy azért költöztek ki Tenerifére, mert a gyereknek légúti problémák miatt  pollen, por és egyéb allergén mentes környezetben kell élnie, vagy a családot ért támadások miatt?  Azt azonban még a jónevű „angol kutatók” sem mutatták ki, hogy a családok zaklatása és a levegő pollen, por, valamint allergén anyag tartalma között szoros összefüggés lenne! (Két nyilatkozat – Blikk és Hírklikk – két különböző állítás.)
  • Miután az ATV-ben Lendvai Ildikó nyíltan tarthatatlannak nevezte a helyzetet az MSZP tovább hallgatott.
  • Másnap közleményben reagált az MSZP,  de miért csak a balhé hatására? Tóbiásék már tavaly ősszel kiköltöztek azóta nem tartották ezt fontos és kibeszélendő ügynek?
  • A korábbi elnök munkájára nincsen szüksége az amúgy is megcsappant létszámú frakciónak?
  • Ha az MSZP-ben eddig cinkosként hallgattak az ügyről miért Tóbiást tették felelőssé a kialakult helyzetért ?
  • Ha Tóbiás az MSZP frakcióban alig vett részt a közös munkában, akkor áprilisban miért őt jelölték a törvényalkotási bizottságba?
  • Senkinek nem tűnt fel, hogy nyolc ülésből csak egyen tudott részt venni?
  • Tóbiás azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy több alkalommal kérte a Blikk interjú készítőjét módosítsanak a félreérthető megfogalmazáson, de azt a Blikknél elmulasztották. Ezzel szemben a Blikk informális tájékoztatásként kérdésünkre azt a választ adta, hogy több alkalommal egyeztettek Tóbiással, aki a betördelt oldal képét láthatta és olvashatta.

Egy tehetséges vezető tudná, hogy nem rontana az MSZP imidzsén még most sem szembenézni a szimpatizánsokkal, hiszen ha valami igazán riasztja a máig kitartókat, az pontosan a bezárkózás boszorkánykonyháján kifőzött titkos túlélési csomag. Igen, egy tehetséges vezető.

A kisfiúnak mielőbbi gyógyulást kívánok!

Hazajöhet Kenderesi?

Lehet, hogy csütörtökön hazajöhet Dél-Koreából Kenderesi Tamás. A szexuális zaklatással vádolt úszó eszerint pénzbüntetés fejében távozhat. Koreában egyelőre nincs hír erről.

Pénzbüntetés fejében kiengedik Kenderesi Tamást Dél-Koreából – mondta az úszóválogatott szövetségi kapitánya az úszók vizes vb utáni sajtótájékoztatóján a Duna Arénában a hvg.hu-nak. Sós Csaba úgy tudja, az olimpiai bronzérmes úszó csütörtökön érkezhet haza a verseny helyszínéről.

Kenderesit egy 18 éves koreai lány jelentette fel még vasárnap hajnalban azzal, hogy szexuálisan zaklatta őt egy éjszakai bárban. Ezután a rendőrök őrizetbe vették őt. A sportoló tagadta a vádat, azt elismerte, hogy hozzáért a nő fenekéhez, aki táncosnőként dolgozott a bárban.

Koreai tudósításunkból aztán kiderült, hogy

nem minden úgy történt, ahogyan azt Kenderesi elmondta.

A klubban készült kamerafelvételen az látszik, hogy a nő nem táncos, hanem szintén vendég volt, és mintha nem véletlen hozzáérésről lenne szó.

A koreai Yonhap hírügynökség – amely az eset minden lényeges mozzanatáról beszámolt – eddig nem adott írt Kenderesi hazaengedéséről. Utolsó írásában, ottani idő szerint hétfő dél körül arról tudósított, hogy a rendőrség vádemelési indítvánnyal átadta az ügyet az ügyészségnek, fenntartva az ország elhagyásának tíz napos tilalmát. Kenderesi pedig felajánlotta, hogy a majdani pénzbüntetés becsült összegét letétbe helyezi, hogy hazajöhessen.

Vádat emelt az ügyészség Gyárfás ellen

A Fővárosi Főügyészség felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emelt „Gy. Tamás” ellen Fenyő János halála ügyében. Szerintük ő bízta meg Portik Tamást, aki aztán rávette Jozef Rohácot a médiacézár megölésére.

A következetesen csak fél-monogrammal jelölt Gyárfás az ügyészek szerint felbujtója volt Fenyő János 1998-as meggyilkolásának. A vádirat szerint a vádlott az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta-terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt – áll a közleményben. (Valójában Fenyőnek akkor már legalább tucatnyi különféle újságot kiadó – és ingatlanokat birtokló – kiterjedt médiabirodalma volt, amit halála után 15 milliárd forintért adott el özvegye.)

Kettejük között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Emiatt 1997 szeptemberében megbízott egy, az éjszakai életből közismert személyt az „ölési cselekménnyel”, aki azt 12 millió forintért vállalta, de miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Emiatt a terhelt megbízta P. (Portik) Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – J. R-t (Jozef Rohácot) a sértett megölésére, amire 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcában került sor: a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte.

A Fővárosi Főügyészség Gyárfás ellen felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Zsoldosok és hasznos idióták

A kiművelt fő, a pallérozott elme akadálya a populista politikai elit uralkodásának, ezért a megalapozott tudás okkult érdekből, valami megvetendő, lehurrogni való, idegen dologként tűnik föl követőik számára: ez már a szakértelem, a kompetencia leértékelődésének lejtője, ha még nem is a „vége”, mint Tom Nichols azt az USA kapcsán kifejti (lásd. – The Death of Expertise: the Campaign against Established Knowledge and Why it Matters, 2017).
Nichols abból a narcisztikus de téves meggyőződésből vezeti le a szakértelem leértékelődését, hogy amennyiben mindenki egyenlő, a jogait illetően, ugyanúgy egyformán intelligensek és felkészültek lennénk, hogy a vélemények azonos értékűek, mert ahogy mondani szokás mindenkinek van egy belőle. És nemcsak önmagában a tudatlanság válik egyféle erénnyé, hanem az indokolatlan arrogancia is, egy „egyre narcisztikusabb kultúra dühe, mely nem bírja elviselni a leghalványabb utalást sem az egyenlőtlenségre, függetlenül annak típusától”. Ez az alapvetés, melyet a média, annak különösen internetes és interaktív formája exponenciálisan fölnagyít és elképesztő gyorsasággal terjeszt a „populista kétely”-el kapcsolódik össze, mely elitellenességével oda vezet, hogy végül minden biztos, megalapozott, kiérlelt szakértői tudással szemben kételyeket ébreszt, míg az előítéletes és összeesküvés-elméletekre alapozott áltudást elfogad, sőt terjeszt.

A tudás természetének megváltozása

Azt írja egy egyébiránt és saját területén fölkészült pedagógus kolléga nemrég, hogy ő biza nem hisz a klímaváltozásban, mert a „tennap reggel es hideg vót ám”, és egyébként is az egészet csak a háttérhatalmak és titkosszolgálatok terjesztik. Amikor viszont érvelnie kellene állítása mellett, kijelenti, hogy hát nem az alapja a gondolkodásnak a Descartes-i dubito ergo cogito? A különös csak az, hogy egyre többen vallják a kételyhez való jogukat, ha tudományos eredményekről, megalapozott szakértelemről van szó, és mint barátunk teszi, egyáltalán nincsenek kételyeik a konteókkal kapcsolatban. Már ott is vagyunk a szimptómánál, hogy a populista kétely a tudományban – melynek, félreértés ne essék meglehet a maga marginális, azaz szélsőséges esetekben érvényes alapja, mert statisztikailag ugyan sokkal kisebb mértékben mint a „civilek”, de a tudósok is téved(het)nek – az igazol(hat)atlan, megalapozatlan, légből kapott, alternatív tényekre épülő és poszt-igazságokat pufogtató konteókban és előítéletekben való vakhittel társul. A rosszul értelmezett és gyakorolt álkritikai gondolkodás a másik részről mindenfajta kritika hiányával társul, mindenben ellentétesen azzal a régebbi meggyőződéssel és pedagógiai eszménnyel, hogy a tudományos tudás a biztosabb és igazolhatóbb, a jó- vagy rosszindulatú vélekedések pedig kritikai vizsgálat tárgyát kellene képezzék. Úgy hogy meggyőződésem, hogy a közös tudás, az általános műveltség természetében is változás állt be, nemcsak arról van szó – persze ez is lényeges eleme a közéletnek –, hogy a közösségi média, és általában a túl sok információt terjesztő internet és egyéb média a hibásak a tudományos világkép és képviselői népszerűségének lecsökkenése miatt, de megváltozott az elfogadott és működő köztudás, általános műveltség (éljen a brave new google-world) jellege, természete.

A manipuláció mesterei

Márpedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a professzionalizmus, a tudományos tudás presztízse csökkent, abból is, hogy mindenféle (párt)propagandának, közönséges manipulációnak, alternatív tényeknek és poszt-igazságoknak bedőlünk. És ehhez nem elég még az internet és a közösségi média világában való – akár céltalan, időtöltésből való – dagonyázás, és az infotainment, a hírek és szórakoztató tartalmak spontán hatása, a manipulációnak, noha gyakran a háttérben maradó, de avatott szakértői vannak. Szervezett troll-központok és think tank csoportok készítik elő és indítják a világhálón és minden más felületen útjukra a legvalószínűtlenebb álhíreket, összeesküvés-elméleteket (nincs is könnyű dolga, ki ilyesmivel foglalkozik, és sikeres), rágalom- és gyűlöletkampányokat.

A populista pártok politikai ténykedésének, a polkommunikáció, a stratégiai közlés kidolgozása, a manipuláció tömeges elterjesztése lett a tartalma. Jobb sorsra érdemes spin doctorok éjt nappá téve dolgoznak a megvezetés és a tudományos világkép leépítésén, azon, hogy mindenféle álhírt és konteót valósnak gondoljon a közönség.

A hitmalmok 24/7 napon működnek, nyomják a közönség elé végtermékeiket, a hamis híreket és kétes tudást, míg minden és mindennek az ellenkezője is „igaz” nem lesz, ebben a manipulált térben: a látszólagos előbbre való a valós, tapasztalati és különösen a szakértői tudásnál, mindent ki kell kezdeni és helyettesíteni populista üzenetekkel, közönséges demagógiával, hitegetéssel. Mérgezett tudás gyárai működnek mindenfele – igazán ipari méretekben a nagyhatalmak rendelkeznek álhír gyárakkal, millió trollal és fizetett zsoldosokkal, akik központi kontroll alatt töltik föl a netre a propagandát –, de ma már Magyarország is térképen van. És, ha az anyaországi kormány és különösen a „kedves vezető” elől jár a populista manipulációban, hát az beindul a határon túli, az oly sokat emlegetett Kárpát-medencei „összmagyarság” (mintha ugyan máshol nem élnének magyarok szép számmal, sőt egyre többen) teljes politikai szcénáján. A legutóbbi rommagyar kampány nacionalista üzenetei jól példázzák a jelenséget, de szerepet játszik a manipulációban az elhallgatás, a lényeges de a hatalomnak kínos témák kisebb-nagyobb botrányokkal, vagy művi botrányokkal való elfödése (jobb híján, jól jön a maga idejében egy kis nacionalista provokáció, temetőfoglalás is), vagy apró ügyek fölnagyítása, komoly problémák lekicsinylése, stb. Szóval ránk nemcsak Bukarestből és Budapestről, (no meg Szentpétervárról, stb.) ömlik az áltudomány, a manipuláció, a fake-news özön, hanem újabban Kolozsvárról is. Kisebbségi helyzetünk még sebezhetőbbé tesz az etno-nacionalista uszításokkal szemben, mert az alapséma, ugye az, hogy „minden rossz, ami román”, és ugyanakkor elfogadóbbak vagyunk a magyar nacionalista propagandával, mert ugye „ami magyar, az csak jó lehet” (mint a megfelelő fake news oldal címe is jelzi).

Hasznos idiótaság, mint társadalmi jelenség

Kerülni szerettem volna a kifejezést (melyet azt hiszem nem kis malíciával tulajdonítanak Leninnek), de kifejező, mert jól lefedi azoknak a tevékenységét, akik szándékuk ellenére tudatlanságból, elfogultságból, tudálékosságból, dühödt frusztráltságból, stb, nem fizetségért és nem megbízatásként, mint zsoldos társaik,

ingyen, s bérmentve szolgálják a populizmus, sőt az alt right érdekeit, mint kommunikációs ügynökök. Igen, itt mindenekelőtt a kommentariátusra gondolok, azokra a „hasznos idiótákra”, akik (és ezt valóban Marx mondta) „teszik de nem tudják”.

Akik felülnek mindenféle manipulációnak, ugranak a fake news-re, szent meggyőződésből terjesztik a konteókat és írtják a szakértelmet, gyűlölik és lenézik, aki többet tud náluk, egyszóval az elitellenesség és tudományos világnézet fizetetlen ellenségei. Ha csak egy napi kommentfolyamot nézünk is megdöbbentő az a frusztráltság és elvakultság, előítéletesség és negatívizmus, nekikeseredett megveszekedettség és fantáziatlanság, amivel a hasznos idióták, a kommentariátus tálalja a történéseket, dekódolja a híreket, terjeszti, többek között, a gyűlöletbeszédet, a mindenféle ellenességet. Hát ezt fizetségért nem is lehetne, vagy hogy úgy mondjam nincs az a pénz, amiért józan-racionális emberek vállalnák. Önkéntesek ők, akik egyébként gyűlölnek minden másfajta önkéntességet és vezérük sugallatára, legszívesebben betiltanának mindenféle voluntariátust és civil szervezetet. De,

ne legyenek illúzióink, a hasznos idióták segítik a populisták hatalomra jutását az USA-tól, Anglián át, Kelet-Európáig és tovább, ők a megágyazói az autokratikus rendszereknek, ők segítik a demokratikus rendszerek leépülését, diktátorok fölemelkedését.

Ahogy tapasztalom a hasznos idiótaság nem fáj művelőinek, sőt egyfajta placebó hatást vált ki: „a beteg kibeszéli (kikommenteli, kidühöngi, kitrágárkodja – lehet választani) magát, a beteg megnyugszik” alapon. Régebbi és újabban netre jött hadak együtt és danolva űzik a végtelen trollkodás, a manipulált beszéd a konteók terjesztését, a háttérbeli zsoldosok felügyelete mellett. Elképzelem, amint Orbán szövegírói, a manipulátorok, a konteók és képtelen ötletek, az alternatív tényekre és világnézetre épülő kommunikátorok hangosan röhögnek, amikor a „népek” értelmezni próbálják agymenésüket, ha a főnök azt találja mondani példának okáért, hogy „keresztény szabadság”. Nem,

hölgyeim és uraim, a keresztény szabadság fogalmának nincs semmi rendkívüli, sőt logikus értelme, töltelékszó, politikai kommunikációs (hazugság) termék, mint régebb az állandó polgározás volt, és amit a kissé megkopott „illiberalizmus” helyett vezetett be a „kedves vezető”,

hogy buta halként ráharapjanak és míg horgon vannak nem foglalkoznak egyébbel, addig is lehet büntetlenül folytatni a „közvagyon magán jellegűvé alakítását”. Olyan a rendszer, hogy önmagát gerjeszti és terjeszti, működtetői/éltetői a hasznos idióták pedig önmagukat és szövegfolyásukat állandóan újratermelik, a hasznos idióták az (autopoietikus) önmagát újratermelő rendszer láncszemei. És nem is kell hozzá más, csak áram, net és billentyűzet, mert egyébként, ahogyan azt Murphy mondaná:

„Az intelligencia mennyisége a Földön állandó, a lakosság száma pedig egyre nő!”

Tartsuk azt is szem előtt, hogy arról sem írtak még angol tudósok, hogy a hasznos idióták a mennybe mennének, kár hagyni, hogy tudatlanul is pokollá tegyék a mi és egyaránt az ők földi életét.

Újra rács mögött a Viking kapitánya

A BRFK nyomozói segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatják ki a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát, akit őrizetbe vett – olvasható a Police.hu-n. Előtte a Kúria elkaszálta az óvadék kiszabását.

Napra pontosan két hónappal a Hableány tragédiája után a Budapesti Rendőr-főkapitányság ismét őrizetbe vette a Viking Sigyn kapitányát. A dunai hajóbalesettel összefüggésben halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt folytatnak nyomozást, amelyben a nyomozók a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát korábban gyanúsítottként hallgatták ki.

A szakértők bevonásával folyamatban lévő nyomozásban ma a nyomozók a kapitányt őrizetbe vették segítségnyújtás elmulasztása bűntett megalapozott gyanúja miatt.

Pár órával korábban a Kúria közölte, hogy

nincs helye óvadéknak, ha a bűnügyi felügyelet elrendelésének nincsenek meg a feltételei.

Megállapította, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság korábbi végzésének óvadékra vonatkozó rendelkezései törvénysértők.

A Kúria szerint ha a bíróság megállapítja, hogy a bűnügyi felügyeletnek nincsenek meg a feltételei, akkor óvadék kiszabásával ezt nem lehet kiküszöbölni. Vagyis ha a bűnügyi felügyelet törvényileg nem alkalmazható, az óvadék nem alkalmas ennek ellensúlyozására. Az alsóbb fokú bíróságok döntései törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok határozatai szerint sem álltak fenn a feltételei.

A kacifántos megfogalmazás azt jelenti, hogy a Kúria szerint

törvénysértő volt, hogy a Viking Sigyn kapitányának letartóztatását óvadék ellenében megszüntetik

és Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá helyezik és szabadlábra kerül. Ezzel nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles jelentkezni a nyomozóhatóságon. Ezután kérte a legfőbb ügyész a Kúriát, hogy mondja ki: törvénysértő a bíróságok kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntése.

A Kúrai mostani döntése „nem töri fel a jogerőt”, csak a törvénytelenséget deklarálja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és fellebbezésnek nincs helye.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK