Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén indul a polgármesteri újraválasztásért Botka László. Megvédik Szegedet a Fidesztől és a milliárdos oligarcháktól – mondta.
Az Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) jelöltjeit mutatta be Botka László (MSZP), amikor bejelentette, hogy újraindul a polgármesteri tisztségért – tudósít a városi portál. A húsz képviselőjelölt mellett Botka is az ÖSZE-t tudhatja maga mögött.
Mindenki mögöttük
Ilyen széles és teljes körű összefogás még soha nem volt: a tagok között vannak baloldaliak, liberálisok, civilek, zöldek és jobboldaliak is, amilyenek a szegediek – mondta Botka, aki, mint fogalmazott, azt kérte a pártoktól és a civil szervezetektől,
„vegyék tudomásul, hogy ez nem pártpolitikai, főleg nem ideológiai szövetség. Ez lokálpatrióta szövetség.”
Azért vállalta a jelöltséget, mert motiválják a város előtti feladatok és lehetőségek. Pontosan tudják, mit szeretnének fejleszteni, építeni Szegeden. Elkezdték annak előkészítését is, hogy a 2021-től induló uniós fejlesztési ciklusban is Szeged legyen a legsikeresebb magyar város.
A kétharmaddal szemben
A polgármester azt is megjegyezte, hogy irigyeik is vannak. A kétharmados abszolút hatalom mindent el akar követni azért, hogy elfoglalja Szeged városát.
Odavezényeltek elég nagy számú idegent Budapestről és más városokból, azzal a céllal, hogy károgjanak,
hogy elvitassák a közösen elért sikereket – mondta. „Meg fogjuk tőlük védeni Szegedet”, Szeged város ugyanis nem eladó. Mint ahogy megvédik attól is, hogy
„pénzéhes, milliárdos oligarchák akarják lenyúlni a fejlesztés forrásokat”.
Továbbra is átlátható módon minden elnyert uniós centet a város gyarapítására fognak fordítani – tette hozzá.
Arra kérte a szervezeteket,
ne pártpolitikusokat javasoljanak,
hanem olyan szegedieket, akik együtt akarnak dolgozni a városért, együtt akarják szolgálni a várost, otthon vannak a városrészekben, ismerik az ott lakók problémáit. Bejelentette, hogy az ÖSZE kompenzációs listája is közös, ezt Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester vezeti.
Botka azt ígérte, hogy Szegedről fognak beszélni, de nincs illúziójuk, látva a korábbi fideszes kampányokat. De meggyőződésük, hogy
esztelen propagandával, hazugsággal a szegedieket továbbra sem fogják félrevezetni.
Miután pénzzel, paripával és médiával nem tudnak versenyezni a Fidesszel, arra készülnek, hogy minél több szegedivel személyesen találkozzanak.
Hosszú ideje nagyra tartom Angela Merkel kancellár asszonyt. Most azonban azt mondom, hogy ez a soproni találkozó Orbán Viktorral hiba. Tudom, neki Orbán Viktorral, Magyarország jelenlegi miniszterelnökével találkoznia, tárgyalnia kell.
Ezúttal azonban a találkozó apropója az 1989-es Páneurópai Piknik kerek évfordulója. Akkor történt, hogy több száz, nálunk tartózkodó, Nyugatra vágyó NDK-s odament Sopronba a határhoz, és a magyar határőrök engedték nekik, hogy illegálisan átlépjék a határt. Hogy azután néhány hét múlva a magyar kormány minden itt tartózkodó NDK-st kiengedjen.
Fontos tette volt ez az akkori magyar államnak, az akkori kormánynak. Harminc éve hálásak érte a németek. Csakhogy ezért a mai Orbán Viktornak mondani köszönetet hiba.
Orbán az a miniszterelnök, aki nem megnyitja, hanem lezárja a határt.
Orbán az a miniszterelnök, aki nem segítséget nyújt azoknak, akik egy diktatúra elnyomása elől menekülnek, hanem megtagadja tőlük a segítséget. Orbán az a miniszterelnök, aki – immár a rendőrség által bevallottan – éhezteti a menedékkérőket. Orbán kormánya blokkolja az olyan nemzetközi fellépéseket, amelyek diktatúrák üldözötteinek támogatására irányulnak, legyen szó Kínáról vagy Myanmarról. A mai Orbán lábbal tiporja azokat a humanitárius megfontolásokat, amelyeket az akkori kommunista vezetők – Németh Miklós, Horn Gyula, Pozsgay Imre és mások – fontosnak tartottak követni. Szóljon a köszönet nekik és a sok-sok magyarnak, aki akkor segített az NDK-soknak – de nem Orbánnal közösen kellene Merkelnek emlékeznie a határnyitásra.
Angela Merkel német kancellár, aki részt vett a páneurópai piknik harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségeken Magyarországon hangsúlyozta, hogy nincs Európa nyugat Balkán nélkül. Merkel szerint elég ránézni a térképre, hogy lássuk a Nyugat Balkán stratégiai jelentőségét. Ezért ezt a hat államot mielőbb fel kell venni az Európai Unióba – mondta Angela Merkel.
Szerbia , Montenegro, Albánia és Észak Macedónia évek óta próbálkozik, de nem sok sikerrel, mert néhányan a befolyásos tagállamok közül ellenzik az Európai Unió bővítését. Macron francia elnök például azt javasolja, hogy előbb reformokat kell végrehajtani az eurozónában majd az egész Európai Unióban és csak utána kell foglalkozni az új tagállamok felvételével. Ausztria és Hollandia eleve ellenzi Koszovó és Bosznia-Hercegovina felvételét, mert ezekben az országokban a lakosság többsége muzulmán és az iszlamista erőknek komoly befolyásuk van.
Merkel kancellár viszont azon a véleményen van, hogy ezeket az államokat mielőbb fel kell venni az unióba, mert különben megerősödnek az iszlamista tendenciák a kilátástalan helyzet miatt. Ráadásul Törökország, Oroszország és Kína is mindinkább törekszik arra, hogy kiterjessze a befolyását a Nyugat Balkánra. Magyarország ebben a tekintetben egyetért Németországgal. Az igen taktikus Angela Merkel azért is hangsúlyozta ezt a témát azon az ünnepségen, melyet a páneurópai piknik harmincadik évfordulójának tiszteletére rendeztek Sopronban.
Nem garantálható a biztonságos betegellátás Magyarországon – ezt a súlyos megállapítást egyenesen a Magyar Orvosi Kamara elnöke tette a napokban. Az orvoselvándorlás, illetve a magyar kormány – az egészségügyet harmadrangú területként kezelő – politikája miatt az egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. Sőt, mondjuk ki: ma már konkrét nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A napokban írásbeli kérdéssel fordultam az Európai Bizottság területért felelős biztosához, felhívva a figyelmet a magyar egészségügy súlyos helyzetére és határozottan szorgalmaztam egy, a betegbiztonságot garantáló európai egészségügyi szolgáltatási minimum bevezetését, valamint az európai programunkban szereplő egészségügyi minimálbér bevezetésének támogatását. Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős uniós biztos válasza világos és egyértelmű. Az Európai Bizottság tagja leszögezte, hogy „a jó minőségű, kellő időben nyújtott és megfizethető egészségügyi ellátáshoz való jog a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve.” Hozzátette, hogy az EB legutóbbi országjelentése világosan jelzi Magyarország kapcsán, hogy hazánk „egészségügyi eredményei rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban, ami részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi.”
Megállapította továbbá, hogy jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén, ami annak a rendszernek tudható be, hogy az egészségügyi kiadásokat nagymértékben az igénybevevők viselik. Andriukaitis rámutatott, hogy több
ajánlást is kapott a magyar kormány, melyekben javasolták, hogy támogassák a megelőző egészségügyi intézkedéseket és erősítsék meg az alapellátást.
Az uniós biztos kérdésemre válaszolva arra is rámutatott, hogy Ursula von der Leyen leendő EB-elnök támogatja a nemzeti minimálbér elvét, azt pedig „teljes mértékben elismeri”, hogy a minimálbér megállapítása, többek között az egészségügyi szakemberek számára a „tagállamok és a szociális partnerek felelősségi körébe tartozik.”
Vagyis, az egészségügyi minimálbér bevezetése Magyarországon elsősorban az Orbán-kormány döntésén és józan belátásán múlik. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a turisztikai ágazatban a magyar kormány már kész „garantált ágazati bérminimumot” bevezetni, mégpedig a „tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt”. Arról lehet persze vitatkozni, hogy egy ilyen piaci ágazatban, mint a turizmus egy államilag rögzített minimálbér mennyire fojtja meg a kisvállalkozásokat és ezzel mennyire segíti az oligarchikus befektetői körök érdekeit, vagy, hogy miért kellene inkább a munkát terhelő állami elvonásokat csökkenteni az ágazatban, de kétségtelen, hogy a súlyos munkaerőhiány okozta problémával kezdeni kell, illetve kellett valamit. Ha azonban a kormányfő és rokonsága számára ennyire fontos a turisztikai szektor sorsa, úgy elég lenne, ha csak ugyanennyire fontos lenne számukra a szintén súlyos szakemberhiánnyal küzdő egészségügy helyzete is.
Ha megvalósulna az európai programunkban javasolt ágazati bérminimum bevezetése az egészségügyben – ami 1,5 millió forint minimálbért garantálna az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750ezer forintot -, akkor biztosra vehetnénk, hogy az egészségügyi ellátás jelenlegi, életveszélyes állapota rövid időn belül javulna.
Arra szólítom fel tehát az emberi erőforrásokért felelő minisztert, Kásler Miklóst és a pénzügyekért felelős tárcavezető Varga Mihályt, hogy tegyenek javaslatot a turizmusban bevezetni tervezett ágazati minimálbérhez hasonló bérminimumra az egészségügyben is! Azt mondták, hogy nekik Magyarország az első. Ideje végre bizonyítaniuk is.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
Politikailag bárminő aktualitás nélküli ünneplés lett Orbán Viktor és Angela Merkel soproni találkozójából. A magyar demokráciát ért kifogásokat Orbán egy mondatban félresöpörte. Tudatta: a németek várkapitánya vagyunk.
„Nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, de vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését” – mondta Orbán a két politikus soproni sajtótájékoztatóján. Szavaiból kiderült, hogy a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, mert Németország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak. A két ország közötti gazdasági forgalom évről évre rekordot dönt, tavaly 4 milliárd forint volt, a német vállalatok 300 ezer embernek adnak munkát – mondta a miniszterelnök.
Semmi kényes kérdés
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Vagyis tévedésnek bizonyultak azok a korábbi hírek, hogy a német kancellár valamilyen fontos, netán a magyar kormány számára kényes témákat szeretne szóba hozni, illetve jelentősebb bejelentés készülne. A két kormányfő delegációk élén tartott megbeszélést.
Orbán arról beszélt, hogy
Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez,
ezért a hagyományos német-francia-tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá. Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német-közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz az európai egység fenntartásában.
Merkel: Magyarország sikeres
Angela Merkel ismét a 30 évvel ezelőtti páneurópai piknik fontosságával kezdte, hálás köszönetet mondott Magyarországnak akkori bátorságáért, amit Németország sosem felejt el neki. A kancellár az Európai Unió szorosabb egyesítéséről is beszélt.
Merkel is inkább Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatát értékelte. Ugyancsak eloszlatott minden várakozást, amikor azt mondta, hogy
Magyarország jól fekteti be ezeket az uniós támogatásokat az ország és a lakosság érdekében.
Egységesek vagyunk, vannak gazdaságilag sikeres országok, mint amilyen Magyarország is, így lehet, hogy a jövőben kevesebb olyan régiója lesz, amely támogatásra szorul – mondta Merkel.
Ugyanazért bontottunk kerítést akkor, amiért most építünk
A menekültkérdésről Merkel azt mondta, hogy tisztességes egyezményeket kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal, hogy az emberek lehetőleg maradhassanak hazájukban. Ehhez lelkesen csatlakozott Orbán, mondván osztja a kancellár optimizmusát.
Orbán szerint nincs ellentmondás abban, hogy 30 éve lebontották a kerítést, most viszont építenek. „Az európaiak előtt azért lettek lebontva, hogy a kontinensen békében és biztonságban éljenek”, az Afrikából érkezők előtt azért kell felépíteni, hogy Európa továbbra is békében és biztonságban éljen. Jelenleg
„a németek várkapitányi teendőit látjuk el”,
amikor a déli határokat, az EU külső határait védjük – tudhattuk meg.
Orbán szóba hozta a kerítés építéséhez eddig elmaradt uniós anyagi hozzájárulást. A pénz felét változatlanul szeretné elérni.
Tényekkel alá nem támasztott elítélő vélemények
Nem sok szót szentelt a magyar demokráciát elítélő véleményekre. Ezeket politikailag elfogultaknak tekintik, amiket tények nem támasztják alá,
és nem is nagyon veszik figyelembe.
Mindenki gyűjtsön személyes tapasztalatokat, jöjjön el, gyűjtsön tapasztalatokat és akkor meg fogja érteni, hogyan szervezik az életüket a magyarok. Szívesen megismertetjük a világgal, melyek azok a folyamatok, amelyek elindították Magyarországot a gyarapodás útján – mondta Orbán.
Keletről bomlott a fal
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Ezt megelőzően ökumenikus istentiszteleten beszélt a két politikus. Orbán arról, hogy mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van. „Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne”. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.
Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán. Harminc éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal a magyarok áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést,
az áttöréssel leomlott a fal,
amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.
A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta – mondta Orbán. Kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint
a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.
Angela Merkel köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért. „Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta a kancellár.
Merkel felidézte: a magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá. Világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.
Pár hét alatt a második adománnyal lép színre a „nemzeti tőkésosztály”. Egy hónapja Mészáros Lőrinc, most Tiborcz István jótékonykodott. Nem lenne meglepő, ha a pár év alatt összeszedett százmilliárdok töredéke további hasonlókban jelenne meg.
Életmentő Extrakorporeális Membrán Oxigenizáció (ECMO-műtüdő) berendezést vásárol a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikája számára abból a 34 millió forintos adományból, amelyet a BDPST Group ingatlanfejlesztő társaságtól kapott – tudatta a Semmelweis Egyetem.
Van miből adni
A rangrejtve adományozó jótevő nevét az egyetem nem fedi fel, mindazonáltal több fényképen pózol Tiborcz István, Orbán Viktor veje, aki az elmúlt években üstökösszerű meggazdagodásával tört be az új elitbe:
erre az évre 35 milliárddal a 32. legvagyonosabb hazánkfia lett,
noha előző évben még a százas listára se fért fel.
A szégyenlős Semmelweis Egyetem nem tudatta, amit pedig nem csak ország-világ (nálunk ennek fele) ismerhet, és amit az adományozó cég is közzétett idény nyáron. Azt, hogy Tiborcz, az ingatlanokban utazó BDPST Group többségi tulajdonosa az igazgatóság elnöke lett.
„semmi más ez, mint hogy Orbán veje, a hercegi pár tagja a lopott milliárdokból most 35 millióért egy életmentő műszert kegyeskedett venni a gyermekklinikának.”
Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által is szabálytalannak talált közvilágítás-tendereken „keresett 3,5 milliárd EGY SZÁZALÉKÁT a közjóra fordította”. Hadházy szól még a Microsoft-botrányról, amelyben szintén megtalálták Tiborcz egyik (korábbi) cégét, a vérplazma bizniszről is. És arról, hogy „ha nem lemutyizott közbeszerzéseken, kétszeres áron venné az állam az EU-támogatásokból az orvosi műszereket, akkor pont kétszer annyi fejlesztés történhetett volna az egészségügyben az európai pénzekből – és akkor nem lenne szüksége a professzoroknak a kisherceg lopott pénzének töredékéért hálálkodni”.
És van mi miatt adnia
Hadházy szerint lehetséges, hogy Tiborcz érzi, a Microsoft-ügy miatt még nagyobb bajban lehet és a propaganda-mesterek javasoltak neki egy kis jótékonykodó PR-eseményt. (Az egyetem azt írja, hogy több évre visszanyúló az anyagi támogatás, bár a most hírt adó honlapon még 2013 szeptembere, az Orbán-Tiborcz-esküvő előtti időkig sincs nyoma hasonlónak.)
Mészárosnak is
Amiről Hadházy ír, az cseppet se lenne irreális. Éppen egy hónapja a balatoni vízimentők indítottak közösségi adománygyűjtést, hogy megvehessék a Red Bull Air Race két mentőhajóját, amelyek ára 16 millió forint volt. Miután két nap alatt összejött négymillió, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. és Hunguest Hotels Zrt. közölte:
kifizetik a maradék 12 milliót.
Azután, hogy évek óta attól hangos a Balaton, hogyan vásárolta fel a tó környékét elsősorban Mészáros és Tiborcz – erről a Magyar Narancs részletes összegzést készített tavaly év elején.
Forrás: Magyar Narancs
Ennek nyomán sorra ebbe az érdekeltségi körbe kerültek szállodák, kempingek, kikötők. Szinte minden, ami a nyaralók számára rendelkezésre áll. Egyetlen ügylettel lett a Mészáros-féle turisztikai portfólió része a korábban inkább a baloldalhoz sorolt Lisztinger Tamás által birtokolt Hunguest szállodalánc zöme. Idén júniusban pedig kiderült, hogy megszűnik az utolsó keszthelyi szabadstrand is.
A Coca Cola reklámkampánya körüli történésekről a világon számos hírügynökség és egyéb sajtóorgánum is részletesen beszámolt. Többnyire kiemelték, hogy a kampány bosszúságot váltott ki Orbán Viktor nacionalista Fidesz pártjának követőinél, még olyan tisztségviselő is akadt, aki bojkottot követelt.
A brit liberális lap megírta, hogy a kampányt az idén a „Love Revolution” jelszóval hamarosan kezdődő Sziget-fesztiválhoz időzítették. Idézte a fideszes Boldog Istvánt, aki bojkottot követelt, de hozzátette: mivel a magyarok körében nő a melegek elfogadottsága, nem tudni, hogy a felhívásnak lesz-e hatása. Idézte a lap a Pesti Srácok neonáci portált is, amely szerint „a homoszexuális lobbi ostromolja Budapestet”.
A lap azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor, aki a bevándorlók ellen küzd, kiáll az etnikai homogenitás mellett, és azt állítja, hogy meg akarja védeni Európa keresztény hagyományait, ellenzi az azonos nemű párok egyenjogúságát, de a melegek és a heterók csendes egymás mellett élését ajánlja.
Ismertette a cikk a Coca Cola hétfői állásfoglalását, amely szerint a várhatóan félmillió látogatót vonzó Sziget a konszern alapvető értékeit visszhangozza.
„Hisszük, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt szeretni, akit akarnak, és úgy, ahogyan akarják”
– szögezte le a cég.
A Fidesz csak annyit mondott, hogy a magyarok szabadon választhatnak, hogy isznak-e Coca Colát.
A Reuters hírügynökség nyomán a cikk idézte Dombos Tamást, a Háttér meleg jogvédő szervezet munkatársát, aki azt mondta: a kormány homofób, de tudatában van annak, hogy a társadalomban egyre többen fogadják el a melegeket. „Az az érzésünk, hogy tesztelik a lakosságot.
A kormánypropaganda teljes egészében konfliktusra épül, és szüksége van ellenségekre. Nem zárható ki, hogy most az EU, a migránsok, a civil szervezetek és a hajléktalanok után az LGBTQ emberek kerülnek sorra. De néha nehéz átlátni, hogy egy ilyen esetben, mint ez a kampány, politikai stratégiáról, vagy egyszerűen a valós, meglévő homofóbiáról van-e szó”
– mondta Dombos.
A Háttér egy 2018-ban készült tanulmánya szerint a magyarok közel kétharmada gondolja úgy, hogy a melegek szabadon élhessenek úgy, ahogy akarnak. Az így nyilatkozók száma 2002-ben 50 százalék alatt volt. A cikk végül emlékeztetett rá, hogy Lengyelországban a kérdés egészen jelentős zavart okozott, mert a kormányzó PiS párt meleg-ellenes kampányt indított, a jelek szerint azért, hogy újra mobilizálja a főleg vidéki szavazótáborát. Az egyik konzervatív magazin „LGBTQ-mentes övezet” feliratú matricákat osztogatott, és néhány város ilyen övezetnek minősítette magát.
Magyarországon a parlament elnöke idén a meleg párok általi örökbefogadást „erkölcsi pedofíliának” nevezte. „Orbán ritkán szólt egyenesen a témáról, de egy 2016-ban adott interjúban azt mondta: a melegek azt tesznek, amit akarnak, de nem számíthatnak arra, hogy az állam elfogadja a házasságukat. »Egy alma nem kérheti, hogy tekintsék körtének«” – idézte a lap a magyar miniszterelnököt.
Érdemes ám nézni az M1 Híradóját, hogy megtudjuk, hol is élünk. Aki nem nézi, az nem tudja, hogy azok a hajók, amelyeket nyugat-európai civil szervezetek működtetnek, és magánszemélyek adományaiból tartanak fenn, a személyzetük pedig önkéntesekből áll, valójában csempészhajók.
Azt is megtudjuk belőlük, hogy ezek a hajók szándékosan vesznek fel több menekülőt a Földközi-tengeren hánykolódó lélekvesztőkről, mint amennyien kényelmesen elférnek rajtuk, hogy mielőtt vészhelyzet álljon elő a zsúfolt hajón, és be kellene engedni őket a kikötőkbe. Ahelyett, hogy amikor hivatalos befogadóképességüket elérik, a lélekvesztőn hánykolódó többi menekülőnek nemet mondanának, felhúznák a létrát, és búcsút intenének, és sok szerencsét kívánnának a lemaradóknak. Így szemléli a világot Orbán állami televíziójának híradója.
Nekik, emlékszünk rá, a háború elől menekülők definíciószerűen „illegális bevándorlók” voltak, miközben a nemzetközi egyezmények szerint, amelyeket Magyarország aláírt és saját jogrendjébe is felvett, a menedékkérő akár úti okmányok nélkül is átlépheti a határt, azzal sem sért törvényt. Az Orbán-rendszer persze az egész jogrendjét hozzáigazította ahhoz a propagandacélhoz, hogy félelemben tartsa az ország lakóit, és válsághelyzetet tartson fenn a menekültveszélyre hivatkozva.
Amikor a frankfurti pályaudvaron az a szörnyűséges gyilkosság történt, az M1 Híradója vagy tíz percen keresztül beszélt arról, hogy a német médiában letagadták, hogy a tettes afrikai. Nem tagadták le, csak éppen nem ismételgették állandóan, hogy Eritreából származik az illető, aki mellesleg már tizenhárom éve élt Svájcban, szorgalmasan dolgozott a zürichi közlekedési vállalatnál, ott az integráció mintapéldájának tekintették, viszont Frankfurtba utazása előtt már a családjával is csúnyán összeveszett. Minden bizonnyal súlyos lelki helyzet juttatta el szörnyű tettéig, nyugodtan lehetett volna keresztény fehér ember is (mellesleg keresztény afrikai, akárcsak a mostani fekete-afrikai vándorlók jelentős része, és nem muzulmán), mint a norvégiai, új-zélandi vagy egyesült államokbeli lövöldözők. Az, hogy afrikai származásának ismételgetését kérte számon az M1 Híradója a német médiától, igazi rasszizmus.
A mentőhajók csempészhajóként emlegetése pedig igazi uszítás. Közpénzből.
Korózs Lajos kíméletlen küzdelmet folytat a hozzánk beáramló jelentős mennyiségű Horvát és Szlovén szennyvíziszap ellen. Munkája nem eredménytelen, de Facebook bejegyzéséből látható, hogy a részsikerek ellenére az ügyben tisztán látni csak sokára fogunk.
Korózs közel egy hónapja fordult közadatigényléssel a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez dr. Tarnai Richárd úrhoz. A törvény szerint 15 napon belül válaszolnia kellett volna, vagy 8 napon belül megtagadni a válaszadást. Mindkettőt elmulasztották.
Elfogyott a türelmem! Közel egy hónapja (július 19-én) fordultam közadatigényléssel a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez dr. Tarnai Richárd úrhoz. A törvény szerint 15 napon belül válaszolnia kellett volna, vagy 8 napon belül megtagadni a válaszadást. Mindkettőt elmulasztották. Nyilván való, hogy valamit el akarnak hallgatni a nyilvánosság elől!Az elmúlt hetekben számos információt megosztottam önökkel. Többek között, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal adta ki azokat az engedélyeket, amelyek alapján Horvátországból hatalmas mennyiségű szennyvíziszapot szállítanak Magyarországra, és teszik azt le Székesfehérvár mellett, illetve Pápa mellett, Tapolcafőn. Minkét helyen személyesen jártam. Magam is meggyőződtem a lerakás tényéről. Sőt a tapolcafői áldatlan állapotokról is. Régebben fényképeket is posztoltam az elhullott állatról a szétfolyó szennyvíziszapról, az inert és fémhulladék egy helyen történő lerakásáról.A sajtó nyilvánossága előtt mutattam be az eddig beszerzett dokumentumokat. Többek között és két év alatt különböző kvóták szerint és eltérő kódszámok alapján a Pest Megyei Kormányhivataltól származó információk szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun előbb 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszaptermésének elhelyezési gondjától. Csak megjegyzem, a horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét. A fentieken túl szintén a Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott ki engedélyt, ennek alapján a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az idei évre nemcsak meghosszabbították Girk Kalun szállítási engedélyét, hanem megemelték a kvótáját, ennek alapján 48 ezer tonna szennyvíziszapot szállíthat be Zágrábból az év végéig.És most kapaszkodjon meg mindenki! Ugyanis ennél is sokkal többről van szó:2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre! Ezen túl, személyesen is meggyőződtem arról, hogy szlovén rendszámú kamionok is hoznak és ürítenek szennyvíziszapot hazánkban. A múlt héten fél éjszakát a horvát és fél éjszakát a szlovén határon töltöttem (erről is tettem ki posztot és fotót). Egy szó, mint száz. Közérdekű adatokat kértem, amit eddig nem kaptam meg. A türelmem fogytán! Azt hiszem pör lesz! Valamit nagyon el akarnak titkolni!!!Egyébiránt ezeket az egyszerű kérdéseket tettem fel1. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországra történő beszállítására? 2. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországon történő elhelyezésére, lerakására? 3. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban, és 2019-ben? 4. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség Magyarország területén történő szállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben? 5. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben? 6. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben? 7. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben? 8. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2016-ban? 9. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2016-ban? 10. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2015-ben? 11. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2015-ben? Végezetül itt van néhány link a sajtóból:1. https://greenfo.hu/hir/europai-szenny-nagyhatalom-leszunk/2. https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elkepeszto_szennyes_sztori_szekesfehervarrol_a_kormanyhivatal_engedelyevel.686828.html?fbclid=IwAR0KZO9wnsGms_iP_LGnXBmj9QsDogezoXXb-q5CFeoLZgA8x9nVavDWcpk3. https://mszp.hu/hir/a_szennyviziszap_pikans_ugye_felvetelek_bizonyitjak_hogy_masra_szol_az_engedely?fbclid=IwAR2Z9UQxyXHhitUlONKN8Rma4ycLRqiWzeU3Iy-TNCph912r8TZCSclGZTs4. https://www.facebook.com/korozslajos/posts/29536764813254895. https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/26/szennyviziszap-szekesfehervar/
Közzétette: Korózs Lajos – 2019. augusztus 15., csütörtök
Nyilvánvaló, hogy valamit el akarnak hallgatni a nyilvánosság elől!
Az elmúlt hetekben számos információt megosztottam önökkel. Többek között, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal adta ki azokat az engedélyeket, amelyek alapján Horvátországból hatalmas mennyiségű szennyvíziszapot szállítanak Magyarországra, és teszik azt le Székesfehérvár mellett, illetve Pápa mellett, Tapolcafőn. Minkét helyen személyesen jártam. Magam is meggyőződtem a lerakás tényéről. Sőt a tapolcafői áldatlan állapotokról is. Régebben fényképeket is posztoltam az elhullott állatról a szétfolyó szennyvíziszapról, az inert és fémhulladék egy helyen történő lerakásáról.
A sajtó nyilvánossága előtt mutattam be az eddig beszerzett dokumentumokat. Többek között és két év alatt különböző kvóták szerint és eltérő kódszámok alapján a Pest Megyei Kormányhivataltól származó információk szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun előbb 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszaptermésének elhelyezési gondjától. Csak megjegyzem, a horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét.
A fentieken túl szintén a Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott ki engedélyt, ennek alapján a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az idei évre nemcsak meghosszabbították Girk Kalun szállítási engedélyét, hanem megemelték a kvótáját, ennek alapján 48 ezer tonna szennyvíziszapot szállíthat be Zágrábból az év végéig.
És most kapaszkodjon meg mindenki! Ugyanis ennél is sokkal többről van szó:
2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre! Ezen túl, személyesen is meggyőződtem arról, hogy szlovén rendszámú kamionok is hoznak és ürítenek szennyvíziszapot hazánkban. A múlt héten fél éjszakát a horvát és fél éjszakát a szlovén határon töltöttem (erről is tettem ki posztot és fotót). Egy szó, mint száz. Közérdekű adatokat kértem, amit eddig nem kaptam meg. A türelmem fogytán! Azt hiszem pör lesz! Valamit nagyon el akarnak titkolni!!!
Egyébiránt ezeket az egyszerű kérdéseket tettem fel
1. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországra történő beszállítására?
2. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországon történő elhelyezésére, lerakására?
3. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban, és 2019-ben?
4. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség Magyarország területén történő szállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben?
5. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben?
6. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben?
7. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben?
8. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2016-ban?
9. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2016-ban?
10. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2015-ben?
11. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2015-ben?
A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül meg kívánja emelni a CEU pénzügyi alapjainak nyújtott anyagi támogatást. – erről levélben biztosította az egyetemet.
„Az amerikai diplomák budapesti kiadásának ellehetetlenítésével Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra kényszerítette a CEU-t, hogy az Egyesült Államokban akkreditált képzéseit Bécsbe vigye.” – -szögezi le a magyar származású filantróp, majd így folytatja:
„… a CEU eltökélt abban, hogy a továbbiakban is folytasson mind tudományos, mind a tágabb közönség számára nyitott programokat budapesti kampuszán — ebben számíthat a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségére, valamint az én személyes támogatásomra.”
Soros megerősíti a júniusi bejelentést, miszerint a CEU-nak biztos a jövője: a Nyílt Társadalom Alapítvány meg kívánja növelni az egyetem pénzügyi alapját.
Végezetül megköszöni az CEU közösségének és Michael Ignatieff elnök-rektornak, hogy a nehéz körülmények ellenére kitartottak és lojálisak maradtak az intézményhez.
„Ugyancsak hálás vagyok azért a támogatásért, amelyben az egyetem részesült a magyar és a nemzetközi akadémiai világ részéről. Ez a támogatás hozzájárult ahhoz, hogy a CEU az akadémiai szabadság világszerte ismert szimbólumává váljon.” – zárja levelét Soros György.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
