Felfüggesztették Varju mentelmi jogát – van, akiét 2008 óta se
A parlamenti kétharmad felfüggesztette Varju László (DK) mentelmi jogát választási bűntett gyanúja alapján. Volt már mostanában fideszes képviselő elleni felfüggesztés is, de van olyan, Simon Miklós, aki 2004 óta az immunitás mögé bújhat.
Az országgyűlés kétharmados többsége hétfőn felfüggesztette a DK-s Varju László mentelmi jogát, akit választás rendje elleni bűntettel gyanúsítanak. A mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozta. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László a tavalyi országgyűlési választás előtt pénzt ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára, de ezt az illető elutasította. Ez a független jelölt egyébként az MSZP-ből időközben kilépett Horváh Imre volt, aki 2014 őszén az elhunyt Kiss Péter újpesti körzetében időközi választáson jutott be a parlamentbe. Tavaly már függetlenként akart indulni, és a gyanú szerint erről akarta lebeszélni Varju, pénz fejében.
Volt mostanában fideszes képviselő is, akinek mentelmi jogát felfüggesztették
– ennél sokkal súlyosabb ügyben. Simonka Györgyről van szó, akinek védettségét szintén megszavazta a kétharmad. Augusztusban aztán a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Több milliárdos gazdasági bűncselekménnyel vádolják őket.
Sőt, szeptemberben Mengyi Roland (Voldemortot) szintén
fideszes volt képviselőt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt, jogerősen.
Ezek mind olyan esetek, amelyekre érvényes az 1990-ben kimondott kötelezettség, hogy
közvádas ügyben a parlament kiadja a képviselőket a hatóságnak.
Van azonban egy olyan ügy, amelyben – minden látható ok nélkül – 11 éve védi emberét a Fidesz. A nyírségi képviselőről, Simon Miklósról van szó. Ellene az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás nyújtott be indítványt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
Az indítvány szerint
Simon mint Nyírbogát polgármestere még 2002-ben
egy költségvetési támogatással megvalósuló beruházás kivitelezésére egy helyi egyéni vállalkozóval, egyben önkormányzati képviselővel kötött szerződést, aki a munka elvégzése után olyan tételeket is kiszámlázott, melyeket nem ő, hanem az önkormányzat által foglalkoztatott és fizetett közhasznú munkások végeztek el. Nyírmihálydi és Nyírbogát önkormányzata úgy pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy egyik sem rendelkezett az előírt önerővel. Nyírbogát ezt az önerőt biztosította közmunkásokkal. A belvízelvezetési támogatáshoz a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítményeket kellett volna korszerűsíteni, de ez nem történt meg.
Az ő esetében azonban 2008-ban az Országgyűlés, a mentelmi bizottság hasonló tartalmú határozati javaslata alapján, nem függesztette fel Simon mentelmi jogát. A bizottság nem kormánypárti tagjai úgy látták, nem szükséges, hogy bíróság döntsön a Simon elleni vádakról, ezért mind a négyen tartózkodtak. A paritásos bizottság négy kormánypárti igen szavazata ezzel kevés volt ahhoz, hogy a határozati javaslat Simon mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.
A parlamenti szavazáson aztán nem jött össze a kétharmados többség, pedig a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott – az MSZP és az SZDSZ képviselői mellett – a teljes MDF-frakció is, de a Fidesz-KDNP szavazatai blokkolni tudták Simon kiadását. Az akkori tudósításokból kiderül, hogy
a Fidesz valamiért kiemelten fontosnak tartotta Simon „megtartását”,
ezért a szavazáson részt vett a teljes pártvezetés: Orbán Viktor, Áder János és Kövér László is a nem gombot nyomta meg. (Biztos ami biztos, Simon is szavazott, saját maga mellett.)
Simon tehát azóta is nyugodtan képviselősködik, tudva, hogy „érinthetetlen”. Időközben már minden egykori társát jogerősen elítélték.
Csak színesíti a politikus életrajzát, hogy 2014-ben – amikor a törvény megváltozása miatt le kellett mondania a faluvezetésről – utódja vaskos, mintegy ötmilliós – polgármesteri „lelépési pénzt” és szabadságmegváltást – juttatást szavaztatott meg neki, előbbit törvénytelenül, mert újraválasztották. Az utód történetesen a felesége. A botrány hatására ezt a pénzt Simon 2015-ben visszafizette, de nem feledkeztek meg róla végképp: 2016-ban
díszpolgári címmel ajándékozták meg.
És ha már választási bűncselekmény. Simon Miklós nyírbátori választókerületében a tavalyi választáson a rendőrség eljárást indított amiatt, hogy MSZP-sek szerint valakik készpénzért próbáltak szavazatokat vásárolni a Fidesz számára. Az illetőket tetten érték, és feljelentést tettek ellenük. Továbbiakról nincs hír.
Hadházy-performansszal kezdődött a parlament
A független képviselő táblákra írt tiltakozó szöveggel zavarta meg Orbán Viktor napirend előtti beszédét. Az állami hírügynökség a „legerősebbről” nem számolt be.
Az őszi parlamenti ülésszak első napja nem úgy indult, ahogyan azt a kormánytöbbség eltervezte. Orbán Viktor napirend előtt – szokásától eltérően – nem a helyén, hanem a vezérszónokok pulpitusán értékelte az önkormányzati választásokat, amikor Hadházy Ákos nagy táblákra nyomtatott szövegeket tartott eléje. A „Stop propaganda”, Stop korrupció” után a „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” szöveg következett. (Utóbbiról az állami hírügynökség nem szól az akcióról kiadott önálló hírében.)
Először Orbán kísérelte meg kivenni a táblát Hadházy kezéből, sikertelenül.
Ezután fideszes képviselők bírkózták le Hadházyt. Nemzetiszín zászlókkal előbb eltakarták, majd kicsavarták kezéből a feliratokat.
Kövér László rendreutasította a képviselőt. Ezen a pulpituson egy több, mint 100 éves golyónyom árulkodik az ellenzéki felelőtlenségről, ostobaságról, hazafiatlanságról, ezt még a kommunisták sem tüntették el, mert ők is érezték valahol, hogy ennek van jelentősége – mondta a parlament elnöke. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a választási vereségből ne azt a következtetést vonják le, hogy ugyanaz „az agresszív háborús politika” a célravezető, amit idáig folytattak. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, tartsák be a házszabályt, „ne csináljanak cirkuszt a parlamentből”. Kövér László azt is kérte, hogy aki erre nem képes, forduljon szakemberhez segítségért.
Végül elmondott beszédében Orbán azt mondta, hogy a kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködik, amely maga is kész erre. Pártállásra tekintet nélkül mindenkinek Magyarországért és a magyar emberekét kell dolgoznia, mert „a haza nem lehet ellenzékben”. Hangsúlyozta: a kormánynak külön elismerés, hogy az országban a kormányzó pártok megkapták a szavazatok több mint 50 százalékát. A kormány folytathatja munkáját, a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott – jelentette ki. Hozzátette: folytatják a munkaalapú gazdaság, a családbarát Magyarország, a növekvő bérek, a tisztességes időskor, az otthonteremtés és a nemzetegyesítés politikáját.
Áttörést várható a daganatos betegségek gyógyításában
Komoly betegségek gyógyításában várható jelentős előrelépés a következő évtizedben, közülük is leginkább a daganatok orvoslásának fejlődésében bíznak a legnagyobb gyógyszergyártók vezetői – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből.
A II. Innovatív Gyógyszeripari Körkép alapján a gyógyszerfejlesztéseket veszélyek is fenyegetik, amelyek közül legjobban a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak a megkérdezettek. Bár a gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a válaszadók szerint Magyarországon ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a gyógyszerkassza növelése, a szakemberek itthon tartása, valamint a klinikai vizsgálatok ösztönzése.
A modern orvostudomány segítségével sok, korábban halálos betegséget tudunk már gyógyítani, és a jelenlegi innovatív gyógyszerfejlesztések is azt a célt szolgálják, hogy a ma még rettegett kóroktól mindörökre megszabadulhassunk. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) II. Innovatív Gyógyszeripari Körkép kutatása a gyógyszergyártás és az egészségügy jövőjét, valamint a legújabb technológiák hazai helyzetét vizsgálta. A felmérésben a magyar gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált vállalatok olyan topvezetőit kérdezték, akik a legújabb fejlesztésekre világviszonylatban is rálátnak. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója a kutatás eredményeit értékelve elmondta, hogy az innovatív gyógyszeripar kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából. A jelenleg folyamatban lévő gyógyszeripari kutatások sok betegségterület gyógyításában hozhatnak komoly áttörést a következő években, javítva ezzel a betegek életminőségén és kilátásain. A magyarok egészségének javítása mellett a gyógyszeripari innováció áttételesen a gazdasághoz, így a hazai GDP-hez is jelentős mértékben hozzájárul.
Betegségek gyógyítása: a legtöbb területen áttörés várható
A gyógyszergyártó vállalatok vezetői optimisták a legtöbb vizsgált betegség esetén: közepes vagy nagy valószínűséggel várnak komoly előrelépést gyógyításukban a következő 10 évben (a kutatásban a válaszadók 5 fokú skálán értékelték a különböző szempontokat).
Leginkább a daganatos betegségek tekintetében optimisták, olyannyira, hogy itt sokan szinte biztosra (4,6) vehető változást jósolnak.
A ritka betegségek (3,9) és a mentális betegségek (3,8) is azok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a leginkább számítanak áttörésre a gyógyszergyártók vezetői, míg a légzőszervi, emésztőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén is legalább közepes valószínűséggel számítanak változásra. A felmérés során a válaszadók olyan további betegségek kapcsán is áttörést várnak, mint a cukorbetegség, valamint az Alzheimer-kór.
Melyik betegségterületek gyógyításában milyen valószínűséggel várható jelentős áttörés a következő 10 évben?
(A skála értékei: 1-egyáltalán nem; 2-kis valószínűséggel; 3-közepes valószínűséggel; 4-nagy valószínűséggel; 5-szinte biztosan)
Innováció ösztönzése: a gyógyszerkassza mérete is meghatározó
A gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a megkérdezettek ezek között kiemelten fontos szempontként értékelték a gyógyszerkassza növelését (4,9), a szakemberek itthon tartását (4,5) valamint a klinikai kutatások ösztönzését is (4,4).
Milyen eszközökkel lehetne Magyarországon a jövőben
leghatékonyabban segíteni a gyógyszeripari innovációt?
(A skála értékei: 1-egyáltalán nem fontos; 2-kicsit fontos; 3-közepesen fontos; 4-eléggé fontos; 5-nagyon fontos.)
A gyógyszeripari innovációt ösztönző lépések mellett a kutatás kitért a veszélyekre is, amelyeket nemzetközi kontextusban vizsgált.
A megkérdezettek leginkább a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak (4), és szintén „eléggé” fenyegetőnek ítélték a képzett munkaerő hiányát, valamint a gazdasági visszaesést (3,9).
A közepesen fenyegető kategóriába esett a válaszok szerint a fake news (3,4), a környezeti változások-globális felmelegedés (3,3), valamint a személyes adatokkal történő visszaélések (2,9).
Jövőbeli technológiák: a személyre szabott orvoslás a legmeghatározóbb
A II. Innovatív Gyógyszeripari Körkép azt is vizsgálta, hogy mely technológiák milyen mértékben befolyásolják az innovatív gyógyszeripar fejlesztéseit a következő 10 évben, illetve nemzetközi összehasonlításban melyek alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel Magyarország. Az eredmények alapján a személyre szabott orvoslás, célzott terápiák/gyógyszerformák (4,9), a big data orvosi döntésekbe történő becsatornázása (4,6), valamint a sejt- és szövetterápiák, génterápiák (4,5) végeztek az első három helyen, a válaszadók tehát ezeket tartják a legfontosabb, gyógyszeripari fejlesztéseket meghatározó jövőbeni technológiáknak. Szintén legalább 4 pontosra értékelték a válaszadók a mesterséges intelligencia (4,4), a fejlett terápiás területeken történő fejlesztések (4,2), valamint a 3D nyomtatás (4) szerepét is.
A technológiák hazai helyzetét nemzetközi összehasonlításban összességében kis elmaradással jellemezték a vállalatok vezetői (átlag: 1,8). Leginkább a robotika (1,5), a sejt- és szövetterápiák (1,6), valamint a nanomedicina (1,6) területéről gondolják úgy, hogy elmaradásban vagyunk. Legjobb eredményt a személyre szabott orvoslás ért el (2,1), de ez is mindössze a „kis elmaradásban vagyunk” értékelést haladta meg éppen, miközben a többi technológia hazai eredményeit még ennyire sem értékelték a válaszadók.
Díszpolgárok, terek
Csupa rokonszenves döntéssel kezdte főpolgármesteri munkáját a győztes Karácsony Gergely. A kilakoltatások leállítása, a biciklivel érkezés, a Liget-program leállításának tervezett kísérlete biztosan közéjük tartozik. Ilyennek tűnik az a válasza az újságírói kérdésre, hogy nem akar utcanév-táblákat cserélni, és az is, hogy kezdeményezi két elődjének, Demszky Gábornak és Tarlós Istvánnak Budapest díszpolgárává választását. Meg is indokolta a javaslatot: mindkettőjükre nagyon sokan szavaztak, mindketten követtek el hibákat, és mindketten nagyon szeretik Budapestet.
Ezek a hivatkozások helytállóak, és a gesztus valóban szépnek tűnik. Viselkedjünk, ahogy Gergő sokszor mondja, normálisan, intézzük úgy a vezetőváltást Budapesten, ahogy az normális demokráciákban magától értetődik. Csakhogy nem élünk normális demokráciában. Demszky húszéves, illetve Tarlós kilencéves főpolgármestersége között a hasonlóságok mellett volt egy nagyon fontos különbség, ami fontosabb a hasonlóságoknál. Demszky húsz éves főpolgármestersége a szabadság újjáépítésének két évtizedébe illeszkedett, Tarlós főpolgármestersége a szabadság felszámolásának kilenc évébe.
Demszky főpolgármesterségét határozott szegénység-ellenes intézkedések jellemezték, Tarlósét határozott szegényellenes intézkedések, a hajléktalanok kiszorítása.
(Remélem, az aluljárók éjszakai lezárásának Tarlós-féle tervét az új fővárosi vezetés nem hajtja végre.) Demszky főpolgármesterségét Budapest kulturális virágzása jellemezte, Tarlósét az Új Színház szélsőjobboldali kézbe adása, a Fesztiválzenekar támogatásának megkurtítása stb. Igaza van annak a hozzászólónak, aki arra figyelmeztet: először Kertész Ákos díszpolgárságát kellene helyreállítani.
És, gondolom, vissza kellene tenni a helyére Lukács György szobrát is a Szent István parkba. (Emlékeztetőül: a korábbi fővárosi közgyűlésben a Jobbik kezdeményezte az eltávolítását, a Fidesz pedig megszavazta.)
Ami az utcanév-táblákat illeti, általában igaza van, de van szerintem kivétel.
Tarlós ciklusának elején megszüntették Budapesten a Köztársaság teret, a Moszkva teret és a Roosevelt teret.
Ez a három tér a második világháborút követően kapta ezeket a neveket, amelyekhez az 1990-es rendszerváltást követően nem nyúltak, holott a kommunista illetve szovjet személyiségekről, a pártállami korszak neves dátumairól, intézményeiről elnevezett közterületeknek visszaadták a korábbi nevüket.
Így lett a Lenin körút újra Erzsébet- illetve Teréz körút, a Népköztársaság útja Andrássy út, a Kun Béla tér Ludovika tér, a November 7. tér Oktogon, a Majakovszkij utca Király utca, a Szamuely utca Lónyay utca és így tovább. A Köztársaság tér azonban más: nem kommunista intézményről vagy személyről kapta a nevét, hanem azt fejezte ki, hogy Magyarország 1945-ben szakított a régi Magyarországgal, ha tetszik az úri Magyarországgal, amely királyság volt, és ezzel állították szembe az előbb 1918-ban, majd 1946-ban kikiáltott köztársaságot. (Eltérően a skandináv és a Benelux országoktól, de hasonlóan Franciaországhoz, Németországhoz és Ausztriához, a monarchia a reakció, a köztársaság a progresszió korszakainak államformája.) Ugyanígy más a Moszkva tér és a Roosevelt tér: azt szimbolizálták, hogy a második világháború végén Magyarország Debrecenben megalakult ideiglenes kormánya szembefordult a tengelyhatalmakkal és csatlakozott az antifasiszta koalícióhoz.
Tudjuk, hogy a Fidesz 2010 óta számtalan módon juttatta kifejezésre, hogy elutasítja az ország 1945-ben tett átállását a tengelyhatalmaktól az antifasiszta koalíció oldalára, és nem szereti az 1918-as és 1946-os köztársasági fordulatot, a magyar történelemben jelen levő progresszív törekvéseket. E három tér elnevezésének kiemelkedő politikai jelentősége van, teljesen függetlenül attól, hogy mit gondolunk Széchenyiről, Széll Kálmánról és II. János Pálról. Változatlanul bízom benne, hogy előbb-utóbb visszakapják 2010 előtti nevüket.
Orbán türk barátai
Magyarország, vagy ha jobban tetszik az uralkodó kormánypártnak, akkor ’Macaristan’ miniszterelnökének legutóbbi azerbajdzsáni látogatása elsősorban a ’kipcsak vérű magyarokról’ és Nazarbajev kazah ex-elnöknek történő mély behódolásáról vált ismertté. – Ezzel a felütéssel kezdi Újhelyi István Európai Parlamenti képviselő heti nyílt levelét.
Orbán Viktor ennél jóval súlyosabb kijelentésekre is ragadtatta magát, amelyek mindenképpen fokozott figyelmet érdemelnek. A Fidesz kormányfője a keleti diktátorok bakui összejövetelén ugyanis egyenesen azt mondta, hogy Magyarország jelenleg is harcol a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióért az Európai Bizottságban és ha sikerül megszerezni ezt az európai tárcát, akkor
„örömmel állunk a rendelkezésére” Törökországnak és Azerbajdzsánnak. „Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (…) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal (…) örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit”
– fogalmazott Orbán Viktor, így többes szám első személyben, mintha az Európai Bizottság, de legalábbis a bővítésért felelős magyar uniós biztos nevében tenne ígéretet.
Ez súlyosabb állítás annál, mint amilyennek elsőre látszik. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz elnöke jól behatárolható – nem kizárt, hogy személyes vagy családi – érdekek miatt barátkozik a keleti diktatúrák vezetőivel és keresi azok kegyeit mindenféle parasztvakító hazugsággal holmi vérbeli-törzsi kötelékekről. Az azonban, ahogyan kiárusítja – ki tudja mennyiért és kinek a gazdagodására – az uniós tagságunkat a keleti despotáknak, több mint veszélyes.
Orbán Viktor ugyanis fordítva ült fel a kipcsak lóra, amikor a leendő uniós biztos nevében ígérgetett mindenféle jószolgálatiságot a türk üzlettársainak. Az Európai Bizottság tagjai bár a tagállami kormányok által delegált személyek, kinevezésük után megszakad minden formális kapcsolatuk a küldő országgal és kizárólag az uniós szerződések őreként, az egész európai közösség érdekében teljesítik feladatukat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikke nagyon pontosan fogalmaz: a biztosok
„feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el; különösen nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől.”
Orbán Viktor tehát vagy nemes egyszerűséggel átverte türkmén vértestvéreit vagy beismerte, hogy az általa uniós biztosnak jelölt személy (jelen pillanatban Várhelyi Olivér) nem az Európai Unió, hanem az ő személyes szolgálatában fog továbbra is állni és kész üzletelni a biztos európai jogosítványaival.
Ez súlyosabb botrány, mint gondolnánk és egyszerre kell hogy elgondolkodtassa Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, az Európai Néppárt vezetőit és a magyar választókat is.
Vidéken a legerősebb ellenzék
A Momentum Mozgalom október 19-20-án tartott önkormányzati kongresszust a párt első megválasztott polgármestereinek és képviselőinek Várgesztesen.
Fekete-Győr András, a párt elnöke értékelte az elmúlt két választást és a Momentum erősödését is:
A Momentum számára az EP-választások tétje a túlélés volt, de túlélés helyett az ország harmadik legerősebb pártjává váltunk. Az önkormányzati választás tétje pedig az volt, hogy képesek vagyunk-e hosszú távra berendezkedni Magyarország politikai életében. Ez sikerült: a Momentum visszavonhatatlanul országos politikai közösséggé vált. Ezt mutatja az is, hogy a vidék Magyarországa az ellenzéki pártok közül a Momentumot támogatta a legtöbb szavazattal.
A következő időszak önkormányzati munkájáról
Magyarország számtalan települése október 13-án kapott egy esélyt arra, hogy helyben a politika végre a becsületről, az alázatról, a tisztességről szóljon. A Momentum polgármesterei és képviselői éppen ezért az átláthatóság őrei lesznek, a korrupcióval szemben pedig zéró toleranciát kell tanúsítaniuk, pártszínektől függetlenül.
“Baranyi Krisztina korrupcióellenes munkájának példája álljon előttetek, amikor önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként közszolgálatot vállaltok” – emelte ki a pártelnök a megválasztott IX. kerületi polgármester munkásságát, aki egy kerekasztal-beszélgetés keretében szintén részt vett az eseményen.
A klímavédelemről
“A mi generációnk felelőssége a Földünk, a környezetünk védelme. Minket a klímaváltozás napról napra, óráról órára, percről percre jobban érint. Ezért arra kérek minden momentumos képviselőt és polgármestert, hogy minden önkormányzatban, ahol csak lehet, vállalják a helyi környezet védelmével járó felelősséget. Hiszen nálunk jobban senki nem érzi át, hogy a jövőnk a tét.”
A 2022-es választásokról
9 éves letargia után a változást akaró emberek most először nézhetnek reménnyel a jövőbe. 30 évvel a rendszerváltás után megkaptuk a lehetőséget, hogy azt 2022-ben ténylegesen be is fejezzük – ebben pedig a Momentum-generációnak, vagyis a rendszerváltás környékén született nemzedéknek kell élen járnia.
De korai még a 2022-es együttműködés formáját kitalálni, mert először az önkormányzatokban kell bizonyítanunk. 2022-ben csak akkor van esélyünk a győzelemre, ha minden figyelmünket és erőnket a főváros, a felszabadított megyei jogú és nagyobb városok kormányzására, felvirágoztatására, megtisztítására fordítjuk.
2022-ben az lesz a feladatunk, hogy a magyar államot, a magyar médiát és a magyar gazdaságot megszabadítsuk a Fidesztől – ehhez pedig először a helyi önkormányzatokat, a helyi médiát és a helyi gazdaságot kell felszabadítanunk.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! I. rész
„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.”
Miért pont Önnek írom ezt?
Az elmúlt hetekben megtapasztalhattuk, hogy egy erős vár is könnyedén megroskadhat, ha megfelelő ponton éri támadás.
A helyzetet nézve semmi más nem történt, mint ami a szocikkal. Csupán a szereplők változtak, az esemény ugyanaz. Tudjuk, hogy a Hagyó-ügy, a Hunvald-ügy, a sukorói telekcsere és sok más esemény a 2006-os előzményekre jócskán rápakoltak. A jól adagolt és közszájon tartott médiás híradások megtették hatásukat. Ahogyan önök előre megígérték: ott lihegtek mögöttük, tarkójukon mindvégig érezhették hideg leheletüket. Ráadásul akkoriban az ellenzék se nélkülözött közmédiás megszólalási lehetőséget, ráadásul önök tudatosan kiépítették saját helyi médiahálózatukat is. A közmédiumok, ha nem is jártak el a a tőlük elvárható objektivitással de a mostaninál sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak. Hiába a baloldali médiatúlsúly, ezeknek a piszkos ügyeknek napi tálalása nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elveszítették a választásokat, sőt önök mindenhez a kétharmad nélkül is elég hatalommal rendelkeztek.
A szocik hátország nélkül maradtak. Ráadásul a 2010-es kormányváltáskor 15 százalékos ellenzékként veszítették el hatalmukat, pénzügyi hátországukat tekintve szegényebben, mint ahogyan a 2002-ben megnyert választáskor hatalomra kerültek.
A 2006-os események sulykolása, de a kialakult közhangulat is azt sugározta feléjük, hogy korruptak, csalnak, lopnak. Meg is lett az eredménye, a felnövekvő középiskolás és főleg az egyetemi ifjúság egyértelműen ellenük fordult. A jobbérzésűekből kiépült a Fidelitas tagsága, más részük a kétségtelenül politikai tényezővé váló Jobbikhoz csatlakozott. A megmaradt utánpótlás szemlélete semmiben nem különbözött a korábbi korosztályokétól, átvették a dohos ideológiai, politikai normákat és viselkedési mintákat.
Így lett a 2006-os választáson még 48 százalék körüli eredményt elérő pártból mára az 5 százalék körüli bejutási küszöböt remélő párt.
„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.”
Térjünk vissza az elmúlt hetekre
A stratégák jól bevált útmutatásának megfelelően a kampányt megelőzően is nyomást gyakoroltak minden ellenzéki pártra. A kampányhoz érve pedig össztüzet zúdítottak rájuk. Némileg már az is szokatlan volt, hogy az Ön pártját is rengeteg támadás érte és nem csak amolyan szokásos frázispuffogtatás, hanem célzott és sok helyen célt is érő támadás.
Az összpontosított nyomás ellenére sem sikerült megakadályozniuk, hogy az ellenzék – most először – ne csak a szavak szintjén váljon összefogás pártivá.
Lassan, de felfogták, hogy nyakig a szarban nem a bűz ellen kell harcot folytatni, hanem előbb minden áron ki kell kecmeregni a pöcegödörből, aztán ha már nem a teljes megsemmisülés veszélye fenyeget, el lehet kezdeni lemosni magukról a fekáliát.
A matematika szabályai szerint előre várható volt, hogy bizonyos helyeken pozíciókat veszít a Fidesz, mivel az eddig tagoltan semmit nem érő ellenzéki pártok összefogtak, így a külön-külön elért korábbi eredményeik száma nem csak összeadódott, de még némiképpen növekedett is azokkal a szavazókkal, akik korábban kizárólag az ellenzéki összefogás elmaradása miatt maradtak távol az urnáktól.
A korábban bevált receptekkel igyekeztek rést ütni az összefogásban érdekelt pártok közé, de érzékelték, hogy ez most nem elég hatékony ezért elkezdték az ellenzéki indulókat egyénileg, a helyi viszonyokhoz igazítva levadászni. Meglepődhettek, amikor látták, ez egyenesen kontraproduktív hatást váltott ki a helyi közösségekben. Egyszerű: a kisvárosokban, de még a nagyobbakban is az emberek ismerik egymást.
Csak olyan vádakkal kellett volna támadni, amiről előzőleg már suttogtak az emberek, de hangosan kimondani nem merték vagy nem akarták. Az utolsó hetekben magabiztos nyilatkozataik mögött érzékelhető volt a pánik. Sok helyen valójában fel is adták hadállásaikat s azokra a helyekre a koncentráltak, ahol többségük biztosítható volt. A billegőnek ítélt városokban Ön is bevetette magát. Ezt, az eddig tuti receptet is egyértelmű sikertelenség kísérte. Páston maradt az ellenfél. Ki hallott már olyat, hogy sem a keresztény szabadság ígérete, de még a három kiló krumpli vagy a gyulai kolbász osztogatása sem hatott.
„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.”
Szerintem az igazi pánikot jelezte, hogy a keresztény szabadság nevében eddig soha nem alkalmazott politikai lejárató játszmába kezdtek. Wittinghoff Tamásról, Budaörs köztiszteletben álló polgármesteréről kompromittáló videót tettek közre (ami négy éve készült, azóta volt betárazva). Azon túl, hogy ez erkölcsi felháborodást okozhatott, a budaörsiek sokszor újraválasztott polgármesterén más fogást nemigen lehetett találni. Magánéleti feddhetetlensége sérült, de korrupcióval, csalással, lopással, hazugsággal vádolni nem lehetett, így politikailag makulátlan maradt.
Manapság azért olyan jólét már van ebben az Ön által vezetett országban, hogy egy vezető pozícióban lévő családos ember meg tudjon fizetni egy teljes testi masszázst, főleg ha a masszőr föld feletti lebegést is ígér.
„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.”
Tudnia kellett arról, hogy ilyen felvételt akár az Önök táborában lévőkről is készíthettek. Tudott is. Nem véletlenül mondta a következőket szeptember végi kongresszusukon:
„Bárki lojális tud lenni a másikhoz, ha annak igaza van. Hozzám is könnyű lojálisnak lenni, ha igazam van. A bajtársiasság azonban több ennél, jóval túl van ezen. A bajtársiasság azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok hozzád, amikor te tévedsz, s akkor is számíthatok rád, amikor én tévedtem. És, barátaim, ugyan melyikünk nem tévedett még az elmúlt harminc év során?”
2018-ban Simicska nem dobott le bombát. Lehet, csak a rosszmájúság beszél belőlem, amikor azt mondom, az Ördög ügyvédje kevesebbet iszik, mert neki Borkai botrányával sikerült robbantani. Nem kicsit. Hiába számíthattak a borkai anyag leadására, nem voltak felkészülve a net erejére, mert ugyanez a bomba Budaörsön ez nem robbant. A leleplezés Budaörsön hatástalan maradt. Ebben bíztak a Borkai videó ügyében is. Elaltatták veszélyérzetüket. Nagy hiba volt.
Nem gondoltak arra, hogy milyen fontos a tartalom mellé a forma is. Minden szempontból.
Nem az az érdekes, hogy a Borkai-féle lányok domborulatai formásabbak, arra meg végképpen nem, hogy Borkai segge női szemmel vonzóbb látvány lehet Wittinghoffénál. Arra viszont igen, hogy belülről bemutatva, szereplőként elmesélve az egész történetet, nem az aktus, hanem az azt körüllengő korrupció, csalás, lopás és hazugság erkölcstelensége kapott kiemelt hangsúlyt, az erkölcsileg kevésbé elítélhető orgiával szemben.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Wittinghoff családja szempontjából morálisan kisebbet vétett, mint Borkai. Nem, de ezt intézzék el mindketten otthon. Viszont
Wittinghoff a saját pénzéből hetyegett, míg Borkai az állítólag tőlünk ellopott pénzből érezte jól magát, tehát az országnak tartozik elszámolással.
Ajvé, mecsoda különbség, mondják a nem oly mély magyarok!
Nem kívánok semmiféle büntetőjogi számonkérést felemlegetni. Nem. Hosszú felvezetőmnek egyetlen célja van, hogy felhívjam az Ön figyelmét arra, nem véletlenül említem ennek az országnak a baloldalban való csalódottságát, s a baloldal kilátástalanságát. Jövőjükért kétezertízben egy lyukast garast nem adtam volna, pontosan azért, mert nem csak anyagi forrásuk volt elapadóban, hanem politikai hitelük is a nullához konvergált. Megérdemelték, mert korruptak voltak, csaltak és loptak. El is fordult tőlük minden jóérzésű ember, főleg a túlélés esélyét biztosító ifjúság.
Hé nagyurak!
Csak szólok, hogy Gyurcsány a polgármesterek előtt elmondott beszéde felér egy második őszödi beszéddel! Nem ártana, ha az érintettek komolyan vennék. Vigyázat! Tanult a múltból, most elmondta mindenkinek!
Mesterházy Attilát a NATO Parlamenti Közgyűlése az alelnökévé választotta
A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát, az MSZP volt elnökét. Ő az első magyar politikus, aki betöltheti ezt a vezető pozíciót.
A NATO Parlament londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Külön érdekessége az ellenzéki politikus megválasztásának, hogy akkor lett először magyar politikus a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke, amikor a NATO és EU tagállamok közül a török invázió egyetlen elszigetelődött támogatója Orbán Viktor és kormánya.
A NATO Közgyűlés londoni, 65. ülésén napirenden szerepelt sok más téma mellett az ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, amelyek a külpolitika egyre gyakrabban alkalmazott eszközei.
Mesterházy Attila 2018 óta tölti be a NATO Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának vezetői posztját is.
