Kezdőlap Itthon Oldal 224

Itthon

Orbán üzent: közeleg a vég Borkai számára?

Nincs lezárva a Borkai-ügy, legalábbis erre utalt Orbán Viktor. Pénteki rádiós beszédében azt mondta, hogy még nem jött el az elégtételadás ideje, de el kell jutni ehhez.

Szokásos pénteki állami rádióbeli fellépésén Orbán Viktor arról beszélt, hogy sose fogjuk megtudni, mekkora hatása volt az önkormányzati választás eredményére a Borkai Zsolt körül kirobbant botránynak. Az biztos, hogy „az ilyesmi nem tesz jót”, mellbe vágja az embereket – mondta.

Mindenesetre jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol – fejezte ki véleményét. Hibátlan ember nincs, de „ilyenkor van egy menetrend”: ha bajt csináltál, akkor azt el kell ismerni, aztán meg kell bánni, a büntetést el kell fogadni, majd elégtételt kell adni.

„Még nem jött el az elégtételadás ideje, ide kell valahogy eljutni”.

A jobboldali szavazók közösségének azt javasolta Orbán, ne szállítsák lejjebb a mércét,

a győriek pedig szerinte meg fogják hozni azokat a döntéseket,

amelyek ahhoz kellenek, hogy az egész ország úgy legyen túl az ügyön, hogy „komoly ország vagyunk, és az történt, aminek egy ilyen esetben történnie kell”.

Nem hat a csok a születésre, a babaváró viszont „dolgozik”

Csaknem két százalékkal kevesebb gyerek született idén őszig, mint egy éve, s volta hónapok, amikor drasztikusan esett a születés. Annak ellenére, hogy már 340 milliárdot költött a kormány a csokra. Házasságokban rekord született, de ennek más oka lehet.

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első nyolc hónapjában, miután

1,9 százalékkal kevesebb gyerek született

és 0,2 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – ismertette a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tudatták azt is, hogy az ebben az időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Olykor meglepően kevesebb a születés

Az év első nyolc hónapjában 58 254 gyermek született, 1119-cel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban és májusban 1,5 százalékkal magasabb, júniusban 5,9 százalékkal alacsonyabb, júliusban kis mértékben magasabb, augusztusban pedig 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest.

Január-augusztusban 87 726-an haltak meg, 212-vel többen, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos emelkedést januárban, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták. A februári és a júniusi kisebb mértékű (2,7 és 4,9 százalékos) növekedést leszámítva az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

A kevesebb születés és a több halálozás egyenlegeként

a természetes fogyás mértéke 4,7 százalékkal volt nagyobb,

mint egy évvel korábban.

Gyerek nélkül is jó üzlet lehet a házasság

A KSH az elmúlt hónapokban nem először számol be a házasságkötések számának növekedéséről. A most vizsgált időszakban 43 212 pár házasodott össze, 18 százalékkal, 6537-tel több, mint tavaly ilyenkor. A „szezonon kívül eső” január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebben házasodtak össze, mint egy évvel korábban. Ezt követően február-márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,4 százalékkal, júniusban 16 százalékkal, júliusban és augusztusban pedig átlagosan 33 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. A 2019. január-augusztusi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Feltűnő a házasságok növekedésének nyár eleji duplázódása, majd négyszeresére ugrása.

Az együttélési szokások ismeretében aligha ennyivel több kapcsolatról van szó – amiből hasonló arányban várható több gyerek -, sokkal inkább a júliusban hatályba lépett nagy családtámogatási csomag, benne a babaváró hitel mozgatta meg sok papír nélkül élő pár fantáziáját. A rendkívül kedvező feltétellel felvehető akár tízmilliós kölcsön alapfeltétele a házasságban élés. S mint arról írtunk, ez még akkor is jó üzlettel kecsegtet, ha öt éven belül egy gyerek se születik, de már egynél is tovább javulnak a feltételek a visszafizetés felfüggesztésével. Ha pedig ezt a pénzt a szuperkötvénybe, a MÁP Pluszra fordítják, államilag megtámogatott remek befektetés kerekedik ki.

Pedig ömlik a pénz az államkasszából

A születések számának makacs csökkenése arra utal, hogy eddig szinte semmi kimutatható hatása sincs a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Szűk két hete mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy augusztus végéig 114 ezer család igényelte a csokot, ami az átlagos gyerekszámmal kalkulálva csaknem félmillió magyar embert jelent. A támogatási összeg eléri a 340 milliárd forintot a csok 2015. július 1-jei bevezetése óta. A csok támogatottjainak mintegy fele kétgyermekes, 37 százaléka pedig háromgyermekes, és eddig

a csokhoz kapcsolódóan 55 ezer gyermek megszületését vállalták előre a szülők vagy leendő szülők.

Az új építésű lakások és házak esetében tízből kilenchez, míg a használt lakásoknál minden hatodik vásárláshoz veszik igénybe csokot. A támogatás kétharmadát új, egyharmadát használt ingatlanra fordítják a családok. És egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy idén július 1-jétől a csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt ingatlanok vásárlásához is igénybe lehet venni. A július 1-je óta felvett kölcsönök esetében már többen igényeltek hitelt használt lakáshoz, mint újhoz. A csok és az otthonteremtési program egyéb elemei iránt „töretlenül nagy az érdeklődés” az államtitkár szerint, már 60 ezer család élt a családvédelmi akcióterv által nyújtott lehetőségek valamelyikével. Csak a sok gyerek nem látszik.

Borkai kilovagolt a MOB-ból

Borkai Zsolt két napja nem tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak. A győri polgármester a tornászok delegáltja volt szervezetnek.

Borkai Zsolt keddtől már nem tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak – közölte a MOB. Személyével kapcsolatosan a továbbiakban fegyelmi, vagy etikai eljárásnak nincs helye, ügyét ezzel lezártnak tekintik. A korábbi MOB-elnök a Magyar Torna Szövetség delegáltjaként volt MOB-tag. Vagyis a tornászoknak kellett intézkedniük a visszahívásról, amit a MOB tudomásul vett.

Egyelőre bizonytalan, hogy Borkai olimpiai járadékával mi lesz.

A Borkai-botrány után az ellenzék soraiban többen felvetették, hogy az olimpiai bajnokhoz méltatlan életvitel miatt vissza kellene vonni az élete végéig járó havi juttatást. (Ennek összege az előző évi bruttó átlagkeresethez arányosul, jelenleg a 35. életévüket betöltő olimpiai bajnokok esetében 297 ezer forint.)

Ennek esetleges megvonásáról a MOB tudatta, hogy az olimpiai járadékkal összefüggő minden feladatot a sportpolitikáért felelős miniszter lát el 2017. január 1. óta. Az olimpiai járadékok megállapításának, folyósításának, vagy azok megszüntetésének kérdésében a jelenlegi törvényi szabályozás alapján

a MOB-nak nincs hatásköre eljárni

– tudatták.

A közleményből azonban kiderül, hogy a MOB-ot megkapta Steinmetz Ádám, a Jobbik parlamenti  képviselőjének (vízilabda olimpiai bajnoknak) törvényjavaslatát, amelynek véleményezését kérte. A törvénymódosítás tervezetéről kialakított véleményünket meg fogják küldeni a képviselőnek.

Steinmetz egy mondatos törvénymódosítása már olvasható a parlament honlapján „Az olimpiai járadék erkölcstelen életmóddal történő összeférhetetlenségének megállapításáról” címmel. Ebben az áll, hogy megvonható az életjáradék attól, „akivel szemben – büntetlen előéletére tekintet nélkül – a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai Bizottsága megállapítja, hogy olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen és az olimpikonok társadalmi megítélését rombolja”. (A sporttörvény jelenleg két okot említ az érdemtelenség miatt a járadék megvonására: az illető büntetett előéletű lett vagy büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.)

Mindezek tudatában azonban a MOB a közlemény elején azt írta, hogy „a továbbiakban fegyelmi, vagy etikai eljárásnak nincs helye, az ügyét ezzel lezártnak tekintik”.

Borkai Zsolt az 1988-as szöuli olimpián lólengésben lett aranyérmes. 2010 és 2017 között volt a MOB-elnöke, de – miután alulmaradt Kulcsár Krisztiánnal szemben – tagja maradt a szervezetnek.

Erősen ereszt az ingatlanlufi

Jellemzően stagnálásra váltanak az ingatlanpiaci árak, túlsúlyba került a kínálat – állítja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik nagy ingatlanközvetítő cég is. Nem csak a megfizethetetlen árak miatt ereszt a lufi, hanem az üzleti célú vásárlások megcsappanása miatt is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe július után októberben is visszaesést tükröz, ami arra utal, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon –s ezen belül is különösen az irodapiacon –semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne – áll a felmérésről szóló összefoglalóban.

A budapesti és az országos jelzőszám is hat negyedéves mélypontjára esett. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően számottevően romlottak.

A fővárosban immár a keresleti piac a múlt és kínálati piac van kialakulóban.

A vidéki kilátások is jórészt romlottak, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja magát.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon lényegében nem változtak. Ezek a kilátások továbbra is optimisták, noha éves alapon azért érezhető némi visszaesés. Júliushoz képest a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem változtak érdemben, éves alapon itt is enyhe romlás érezhető.

A válaszadóknak a lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásai alaposan megváltoztak az előző felméréshez képest. Idén júliusban Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most már csak 21 százalékuk.

A stagnáló árakat várók aránya 30-ról 59 százalékra bővült.

S immár minden ötödik válaszadó árcsökkenésre számít (ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt). A következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés a jelen felmérés adatai alapján. A keleti régióban az összesített prognózis 3-ról 2 százalékra mérséklődött, míg nyugaton 4-ről 1,7-re.

Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Balla Ingatlan is. Az ő értékelésük szerint is

véget ért az aranykor az ingatlanpiacon,

s egyelőre – nagyjából a következő fél évben – ők is az árak stagnálására számítanak.

A budapesti belvárosban a tipikus négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradnak, csakúgy, mint a jellemzően erősen túlárazott XIII. kerületi Újlipótvárosban is. Csepelen szintén elkezdtek befagyni az árak, sőt,

az új építésű ingatlanok esetében akár árcsökkenés is kezdődhet,

mivel például a 40-45 millió forintos új építésű ikerházakat 25-32 millió forintos áron keresik a vevők. Van azonban olyan terület is, ahol már a használtak esetében is megfigyelték az árak lefelé fordulását. Például a III. kerületi panelek piacán, amelyek árai felszáguldottak az elmúlt években. Ma már

újra találunk 25 milliós hirdetési árakat kétszobás panelekre,

míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Az okok sokrétűek. Az elsődleges nyilván az, hogy vásárlói jövedelmek képtelenek voltak lépést tartani az árakkal, s ezen a csok és ezt kísérő kormányzati programok se sokat változtatnak. Ezek esetében inkább tízezres nagyságrendű lakossági körről beszélhetünk, amely lassan el is fogy.

A másik az üzleti célú vételen gondolkodók magatartásának megváltozása. A lakásoknak korábban nagyjából felét, mostanában harmadát bérbeadásra vásárolták, látva a bérleti díjak szintén ugrásszerű emelkedését. Ezek is beleütköztek azonban a keresleti plafonba. Új jelenség a nyár közepe óta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése, amelynek hozama a Balla Ingatlan szerint is jobb, mint amennyit lakáskiadással tudnának keresni. Ezzel részletesebben foglalkoztunk szeptemberben.

Kormánypárti troll támadt a DK-sokra

A Zeneakadémia előtt flashmobot tartó DK-sokra támadt rá a fideszes Vadhajtások trollja. A rendőrök elvezették, a DK-s politikusát kórházba vitték.

A DK rögtönzött felvonulást és sajtótájékoztatót szervezett a Zeneakadémia elé. Itt tartotta este beszédét Orbán Viktor. Az ellenzéki csoportra rátámadt a hírhedett Vadhajtások Fidesz-párt vezetője, Bede Zsolt, aki rendszeresen megzavarja a hasonló politikai rendezvényeket.

Bede kitépte a DK óbudai politikusa, Domokos Ágnes kezéből az egyik plakátot, majd káromkodva, szemkilövetőket emlegetve összetépte. Ezután is folyamatosan igyekezett megzavarni Barkóczi Balázs szóvivő sajtótájékoztatóját.

Orbán közhelygyűjteménnyel lépett fel

Aktualitást nélkülöző beszédet mondott zárt körben Orbán Viktor. A forradalom napján magasztos semmitmondás volt a mondanivaló.

Semmilyen napi témát se érintett a Zeneakadémián, zárt körben, kiválasztott meghívottak között tartott beszédében Orbán Viktor, nem úgy, mint hasonló alkalmakkor az elmúlt években. A miniszterelnök a következőkről beszélt:

  • 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában, október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen.
  • Szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában, Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt.
  • Akkor a fiatalok úgy érezték, ha folytatódik a szovjet világ, akkor a magyar életből semmi sem marad.
  • Tenniük kellett valamit, fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút. Csak egyetlen út maradt: harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övék.
  • Nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van, csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk.
  • A haza mi vagyunk mind, haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, aki áldozatot hozzon érte.
  • Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak.
  • A hitványság mindig összeadódik, a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni.
  • 1956-ban összeadódtunk, és hát csodát is tettünk, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk.
  • Nagy árat fizettünk érte, de a magyar csodát nem adják olcsón.

Az egyetlen, valamelyest a mának tekinthető üzenet az volt, hogy se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.

  • Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy független, szabad, nemes eszményekre épülő hazánk, de ezt a hazát nem ajándékba kaptuk.
  • A magyar nemzet 1956 őszén „felsőbb osztályba lépett” egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.
  • Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is megőrizhettük tartásunkat, felemelhettünk a fejünket, mert volt mire és kikre büszkének lenni.
  • Az ötvenhatosok győztek, mert utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.
  • A mai pesti srácok és lányok is, ha kellene, ugyanolyan fényesen helyt állnának, mint elődeik.
  • Mi, magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, Istenre, hazára, családra.
  • Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot.
  • Dicsőség a hősöknek!

Karácsony: a mai nap a köztársaság újjászületésének napja

A romlást és értékvesztést sikerült megállítani, de a főváros vezetőinek példát kell mutatniuk becsületből és tisztességből – mondta Karácsony Gergely az október 23-i beszédben. Az új főpolgármester szabaddá, zölddé és menővé tenné Budapestet.

„Olyan régen volt már, hogy azért gyűltünk össze, hogy kiálljunk valamiért, és nem azért, hogy tüntessünk valami ellen” – vágott bele ünnepi beszédébe Karácsony Gergely a Városháza előtti parkoló újranyitott területén.

Az ovációval színpadra lépett, pár napja tisztében lévő főpolgármester úgy fogalmazott, hogy

nyolc évvel ezelőtt eltűnt életünkből a köztársaság, de tíz nappal ezelőtt a romlást és az értékvesztést állították meg a szavazók, így a mai nap a köztársaság újjászületésének napja is,

de a köztársaság helyreállításához sok közös munkára lesz szükség.

Közönség a Fõpolgármesteri Hivatal Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest mindenkié! elnevezésû rendezvényén. MTI/Kovács Tamás

A fővárosnak olyan helynek kell lennie, amiben minden magyar otthon érzi magát, azok is, akik tíz nappal ezelőtt nem a változásra szavaztak – mondta. Szerinte nyerni többséggel is lehet, de győzni csak valódi közösséggel. A szabadságot és a hazát nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámoljuk mindkettőt – szögezte le Karácsony.

A főpolgármester szerint a város új vezetői ne másokkal példálózzanak, hanem példát mutassanak, mindenek előtt becsületből és tisztességből.

MTI/Kovács Tamás

Karácsony úgy látja, hogy 1956 felkelői nem követeltek sokat.

Olyan országot követeltek, ami keletről nyugatra fordul, ahol nem hazudnak az emberek arcába, ahol nem a saját kiváltságaikat nézik a vezetők a közjó szolgálata helyett.

Azt hittük, hogy rábízhatjuk sorsunkat a kiválasztott kevesekre, de látjuk, mi lett belőle: kiszolgáltattuk nekik álmainkat – emelte ki Karácsony. „Tegyük Budapestet szabaddá, otthonossá, zölddé, menővé” – mondta ki a jelszót. Tegyük szabaddá, zölddé, menővé – mondta Karácsony. Beszédét azzal zárta, hogy maradjunk együtt, Budapest.

Neonáci támadás az Auróra ellen

Ötven-hatvan neonáci keretlegény az ünnepen megtámadta az Auróra közösségi központot a VIII. kerületben. A rendőrség eljárást indított. Az új józsefvárosi polgármester, Pikó András szolidaritást nyilvánított az Aurórával és rendőrségi védelmet kért.

Ötven-hatvan neonáci megtámadta a józsefvárosi Auróra közösségi központot. A zárva lévő – délutáni nyitásra készülő – klub homlokzatán lévő szivárványos zászlót felgyújtották és neonáci címkéket ragasztottak ki – írta az eseményről Schönberger Ádám, az Auróra működtetője.

A támadók a Légió Hungária nevű neonáci szervezet tagjai voltak, akik Facebook-oldalukon elismerték a támadást. Schönberger szerint az attak résztvevői

a Mi Hazánk Mozgalom felvonulásáról érkeztek az Aurórához,

és vonulásukat nem kísérte a rendőrség.

A rendőrség eljárást indított. Mint írják, a bejelentés szerint az Auróra Kultúrközösségi Központra kihelyezett zászlót ismeretlen személyek leszakították, azt felgyújtották, valamint az épület falát is megrongálták. A bejelentés szerint személyi sérülés nem történt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság garázdaság gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen, és a rendőrök megkezdték az elkövetők felkutatását. ​

A kerület új polgármestere, a független, de a teljes ellenzék támogatását élvező Pikó András közleményében reagált az attakra.

„Az Auróra közösségét ma olyan támadás érte, melyet magánemberként és polgármesterként egyaránt elítélek, szolidáris vagyok velük. Délután 4 órakor az Auróra kinyit, ezért egyeztettem telefonon a kerületi rendőrkapitánnyal, aki biztosított arról, hogy kézben tartják a helyzetet és védelmet biztosítanak az ott lévőknek”.

Az Aurórát pár hete Budaházy György szélsőségesei támadták meg, előtte pedig az előző, fideszes józsefvárosi vezetés folytatott vele szemben hadjáratot. Bezáratta, majd bíróság ezt felülbírálta.

Elsorvadnak a fellebbezések a választás után

Jogerőre emelkedtek az önkormányzati választások utáni kifogások. Nem enyhül a gyanú, hogy esetleg „nyomok eltüntetése” volt a cél. Ezzel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés megalakulása elől.

Egyre-másra utasította el a Fővárosi Választási Bizottság az önkormányzati választás utáni fellebbezéseket. Ennek nyomán elhárult az akadály Pikó András (VIII. kerület), V. Naszályi Márta (I. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Déri Tibor (IV. kerület) polgármesteri hivatalba lépése elől. A kifogásolt képviselői helyek választási eredményét is megerősítette a testület.

Kőbánya (X. kerület) esetében is jóváhagyta a másodfok azt, hogy a nyertes fideszes polgármester, D. Kovács Róbert mögött nincs kormánypárti többség. Itt egyéni választókerületi eredmények elleni kifogást vetette el a választási szerv jogerősen.

Baranyi Krisztina, Ferencváros jövendő vezetője érdekes képet tett ki a Facebookra. Ezen

üres irattartók tömege látszik a legkülönfélébb ügyek csoportjában.

Egyelőre nem világos, hogy ez iratok eltüntetését támasztja-e alá. A kifogásolt választási eredmények mögött sokan a „nyomok eltüntetését” vélték felfedezni. Baranyi például a múlt csütörtöki hivatali átvételi időpont előtt tíz perccel értesült a fellebbezésről.

Ezekkel a jogorvoslati döntésekkel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés összehívása elől. Ahogyan írtuk, a fellebbezések miatt nem volt meg a demokratikus pártok többsége a nem jogerős határozatokig. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A „betartások” azonban folyamatosnak látszanak. Újpesten a kerület új, momentumos polgármestere, Déri Tibor azzal szembesült, hogy mintegy negyven ember felmondott közös megegyezéssel – írta meg a 24.hu. Majdnem üres városháza várta, mert a felmondók sora az aljegyzőtől a titkárságon át a gépkocsivezetőig terjed. Korábban Pikó Andrást várta kerületi cégek vezetőinek csoportos felmondása.

Liget-projekt, stadionok, eb, vb: ennyi volt?

A Fővárosi Közgyűlés döntésére vár a kormány a budapesti beruházások ügyében. Ez érinti a Liget-projektet is, sőt, szinte mindent. Karácsony Gergely a Városligetben közparkot szeretne, a stadionokról pedig a lakossághoz fordul.

A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, a kormány kedden áttekintette a miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester között tavaly november 17-én aláírt megállapodást, valamint az állami forrásból megvalósítás alatt álló beruházások helyzetét, és rögzítette, hogy ezek megvalósulását továbbra is támogatja, de

elengedhetetlennek tartja a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű állásfoglalását is.

A kormány a közgyűlés döntéséig felhívja az érintett minisztereket, hogy a beruházások tekintetében a „jó gazda gondosságával” járjanak el. Gulyás Gergely azt mondta, hogy Budapest az egész nemzet fővárosa, és a kormány is erős és fejlődő fővárosban érdekelt, ezért működtek együtt az elmúlt években a fővárossal, és ennek köszönhető a számtalan megvalósult fejlesztés is.

Tarlós István időszakát Budapest „aranykorának” nevezte a miniszter. 2010 óta 1850 milliárd forint értékben fejeződtek be beruházások,

további 4400 milliárd forint értékű fejlesztések folyamatban vannak.

Példaként említette a 3-as metró felújítását, egy atlétikai stadion és egy multifunkcionális csarnok épülését, valamint a Városligetben folyó beruházásokat, és kijelentette, ha ezekre a főváros igényt tart, akkor a kormány továbbra is támogatja.

Ezekről

a sportfejlesztésekről Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha a főváros nem akarja ezeket, akkor elmaradnak.

Érdemes szó szerint idézni Orbánt, aki Tordai Bence kérdésére a következőket válaszolta:

„Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás. És ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság és nem lesz atlétikai stadion. És ha önök azt mondják, illetve a Fővárosi Közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen Budapesten Európa-bajnokság, kézilabda-döntő és ne építsünk ezért egy húszezres csarnokot, akkor nem fogunk építeni és nem lesz Budapesten európai bajnoki döntő.”

A Liget Budapest projektről Gulyás azt mondta, várják az új Fővárosi Közgyűlés álláspontját a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban.

„Ha lehet, befejezett beruházást lebontani nem szeretnénk a Városligetben”

– jegyezte meg, jelezve, hogy a Nemzeti Galéria és az innováció háza van tervezés alatt.

Nem tud arról, hogy megérkezett volna a levél – mondta arról, hogy Karácsony Gergely találkozót kezdeményezett Orbánnal. A kormány nyitott arra, hogy a korrekt partnerség jegyében normális párbeszédet folytasson a fővárossal, akkor van értelme tárgyalni, ha a főváros már tudja, mit szeretne. A kormány mai határozatai is azt segítik, hogy a főpolgármester demokratikus felhatalmazás birtokában dönteni tudjon, ő és a főváros mit szeretne – mondta Gulyás Gergely.

A másféle budapesti beruházásokról Gulyás azt mondta, hogy

ha a főváros az eddig tervezett projektek helyett esetleg másokat szeretne, egyértelműek a hatásköri szabályok: a fővárosnak saját költségvetése van, a kormánynak pedig számtalan vállalása.

Jövőre például a kormány 20 milliárd forintot tervezett a BKV-nak, és rendelkezésre áll az a 6 milliárd forintos pluszpénz is, amit még Tarlós István tartott szükségesnek a Lánchíd felújítására.

A mintegy 4400 milliárd forintot érintő fővárosi fejlesztési programok közül jó néhányról van már országgyűlési döntés, ha nem ezeket vagy nem ott szeretnék megvalósítani a fővárosban, akkor az összegekről ismét az Országgyűlésnek kell döntenie. Vannak olyan budapesti programok, amelyeket a kormány kész támogatni, de

sehol nem szeretnének úgy fejleszteni, hogy az adott önkormányzat ehhez nem járul hozzá

– fejtette ki Gulyás.

Karácsony Gergely szerint a kormány döntése jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben ő kiszámítható partner lesz – írta a Facebookon a főpolgármester. Programjához ragaszkodik, ennek pedig van három fontos alapköve van: presztízsberuházások helyett a budapestiek életminőségét javító fejlesztések kellenek, a város kizöldítése elengedhetetlen, és

Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.

Ebből az fakad, hogy nem arról szólnak a jövőben a kormány és Budapest közötti tárgyalások, hogy mit szeretne, vagy nem szeretne a főváros felelős vezetése, hanem arról, hogy mit szeretnének, vagy nem szeretnének a budapestiek í fogalmaz Karácsony. A Városliget ügyében felmérésből ismert a tény:

a budapestiek közel kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett.

Ezért ebben az ügyben azt az álláspontot képviseljük határozottan, hogy újabb építmények helyett meg kell növelni a zöldfelületet a Városligetben.

A kormány által kezdeményezett stadionberuházások ügyében pedig közvetlenül a budapestiekhez fognak fordulni, hogy az ő véleményüket képviselhessék a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK