Megmentik a Jászberényben elküldendő 800 dolgozót. A diadaljelentésnek egy szépséghibája van: ugyanúgy alacsony termelékenységű gyártásokat találtak, mint ami miatt az Electrolux leépít. Hatalmas állami támogatással időt nyernek.
A kormány és Szabó Tamás, Jászberény polgármestere (Fidesz-KDNP), valamint Pócs János fideszes országgyűlési képviselő által kidolgozott hatpontos akcióterv garantálja, hogy az Electrolux csoportos létszámleépítéssel érintett mintegy 800 munkavállalója nem lesz munkanélküli, és Jászberény sem fogja megérezni a vállalat kapacitásleépítését – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Jászberényben. Szijjártó Péter a Jászberényi Gazdaságfejlesztési Fórum megnyitóján kiemelte: a világgazdaság gyorsan és dinamikusan változik, és ez a világméretű vállalatok – mint az Electrolux – globális stratégiájában is visszaköszön.
A „magyar csoda” vége
Amit a miniszter elkent, az a kemény valóság. Az, hogy véget ért a „magyar gazdasági csoda” korszaka, amikor a korábbi nagy munkanélküliség szabad munkáskezeit vonták be a termelésbe, de szinte kizárólag olyan összeszerelő jellegű gyártásba, amelyet alacsony hozzáadott termelési érték jellemez. Vagyis az egységnyi idő alatt előállított érték igen kicsi.
Ez addig éri meg a zömmel külföldi tulajdonosoknak, amíg alacsony bért kell fizetniük. Az elmúlt években azonban a világgazdasági külső konjunktúra miatt fokozódó igényt csak egyre emelkedő bérekkel tudták kielégíteni a cégek. Amelyek mostanra eljutottak arra a pontra, hogy nem kifizetődő a magyarországi termelés ekkora bérköltséggel. Pontosabban
van olcsóbb, még nyomorultabb országokban.
Ez a „globális stratégia” a globális cégeknél.
Emiatt a szeptemberi bejelentés szerint az Electrolux jászberényi gyáregységeinek egy részében dolgozó mintegy 800 munkavállalót a jövő évtől ütemezetten elbocsátják, a termelést alacsonyabb intenzitással folytatják.
Kiszervez, leépít, megszüntet
Egészen pontosan külső partnereinek szervezi ki a porszívó- és hűtőgépgyártás jelentős részét. A jövőben a felső kategóriás termékekre fókuszál, melyekre növekvő kereslet van az európai piacon. Ezek gyártásában mind a jászberényi, mind a nyíregyházi üzem fontos szerepet játszik. A kevésbé keresett hűtők – a fagyasztóládák és a felülfagyasztós termékek – gyártását 2020-tól megszünteti.
Ezzel egyidőben a Nyíregyházi gyár fejlesztésére 2020 és 2023 között közel 100 millió eurót költ az Electrolux. Ezt az összeget digitális, ipari automatizációs és robottechnológiák beszerzésére és alkalmazására fordítják. Az üzemben nagyrészt intelligens, okos berendezések fognak készülni. Vagyis, ha jól értjük,
itt emberre alig lesz szükség.
Ergo ennek termelékenysége sokkal jobb lesz.
Ezzel szemben a kormány diadalittasan bejelentett „akcióterve” ugyanazon a sínen halad, ahonnan az Electrolux vonata éppen leszalad.
Közpénzből pótolják a jövedelmezőségi lyukat
A megoldás részeként két kormányzati megállapodás jött létre két új beruházásról. Az egyiket a Rosenberger Magyarország Kft.-vel kötötték meg. A vállalat új, 6,5 milliárd forintos beruházást hajt végre, ezzel 150 új munkahely jön létre, megnövelve jászberényi kapacitását az autóalkatrész-gyártás területén. A törvény által lehetővé tett maximális pénzügyi támogatást kapja meg a cég egyedi kormánydöntés formájában, vissza nem térítendő támogatásként.
A másik a Szatmári Kft. 1,4 milliárd forintos beruházása, amelyhez 680 millió forint támogatást ad a kormány, 30 új munkahely érdekében. Emellett a cég vezetése vállalta, hogy 7 év alatt 50 százalékos béremelést ad a dolgozóknak. Az 1,4 milliárd forintból új, automatizált raktárközpont épül.
Emellett a térségben egy jól ismert, magyar tulajdonú, közepes méretű vállalkozással is folytatnak tárgyalásokat jászberényi ipari hagyomány újjáélesztéséről gazdasági tevékenység formájában. A tárgyalás egy 3,5 milliárd forintos beruházásról szól, amely szintén új munkahelyeket teremt. A cég nevét a következő hetekben jelentik be.
Az elsőnél nem tudjuk a támogatás összegét, de az kiderült, hogy ugyanaz a módi, mint az elmúlt években. Autóipari beszállító, alkatrészgyártó. Éppen ez az az egyik terület, amely – a svéd cégéhez hasonlóan – az alacsony hatékonyság-növekvő bérek csapdájában vergődik. A másodiknál a profil nem tudott, az viszont kiszámolható, hogy
több, mint 22 millió forint támogatás járul minden egyes munkahelyhez.
Vagyis a (külföldi) tulajdonos távozása után az új, vélhetően hazai tulajdonos szintén alacsony jövedelmezőségét több éven át közpénzből toldja meg a kormány.
A harmadik esetében „ipari hagyomány újjáélesztéséről” beszélt Szijjártó. Aligha a negyedik ipari forradalomról van szó.
Ugyanezen az úton járnak a további „megoldással” is. Az Electrolux mintegy 330 ezer porszívó bérgyártására pályázatot írt ki, az erre jelentkező két jászberényi vállalat kormányzati támogatást kap. Ezzel nagy esélye van annak, hogy a porszívógyártás ezen része Jászberényben maradjon.
Ezzel a módszerrel pár évnyi időt nyer a kormány.
Ötödik pontként a kormány stratégiai partnereivel, részben a megyében, részben a térségben működő nagyvállalatokkal, a ZF Hungária Kft.-vel és a Thyssenkruppal is tárgyaltak arról, hogy kapacitásaik fenntartásához, illetve növeléséhez munkaerőre van szükség. A két nagyvállalat vezetése és az Electroluxtól távozó dolgozók közötti közvetítést megkezdték. Ez esetben még nem látszik a kimenetel, de kérdés, hogy a szintén a fenti, problémás helyzetű összeszerelő-gyártás növelése nem igényel-e költségvetési segítséget.
Végezetül az Electrolux telephelye kiváló infrastruktúrával rendelkezik és jövő évtől ütemezetten fel fog szabadulni. Van egy 14 ezer, valamint egy 5700 négyzetméteres csarnok is. Ezeket azonnal fel tudják ajánlani a kész gyártási infrastruktúrát kereső partnereknek.
A fél gazdaságot érinti a probléma
A probléma azonban a feldolgozóipar jelentős részét érinti. A névtelen, párt tíz fős beszállítóktól az Audiig ki vannak téve ennek. (Az Audi például akár 1200 fővel csökkentheti létszámát a határozott idejű szerződések nem meghosszabbításával. Ami ugyan nem elbocsátás, de a lényeg ugyanaz.) Ebből akár óriási baj is kisülhet, ha egymás után döntenek a svédekhez hasonlóan úgy a tulajdonosok, hogy kiállnak a béremelési sorból. Jövőre újabb nyolc százalékkal kellene felmennie a minimálbérnek.
