Néhány napja kapta a szerkesztőség az alábbi felhívást. Tulajdonképpen a tartalma egyszerűen butaságot állít, amit túlzás nélkül nevezhetnék akár hülyeségnek is.
„Cégünk a Kosher Energy Drink Zrt. már hetekkel ezelőtt jelezte a sajtónak, hogy közzéteszi és felhívja a zsidóság figyelmét arra, hogy termékünk bojkott alatt áll, az 1930-as német ,,ne vásárolj zsidótól,, mintájára. Antiszemita cégek szégyen és ellen bojkott listája: Müller , MOL , dm , LUKOIL , ÖMV , ROSSMANN , Auchan , TESCO , SPAR , Del Fabro , Sauber F1 Team , FORBES , index.hu , 444.hu , Portfolio.hu…”
Történt ugyanis, hogy a cég energia italát nem fogadta be egyetlen nagyobb kereskedelmi lánc sem, de amennyire én a kisebb üzletek polcain kutakodni szoktam kijelenthető a kisebb láncok, üzletek sem.
Fogalmam sincsen milyen lehet a szóban forgó ital, oltja e szomjam, vagy legalább néhány pillanatra doppingol e, az viszont biztos
irtózatosan rossz szakembernek kellett lennie annak a marketingesnek, aki a világ lakosságának „Kosher” energy drink néven forgalomba enged egy üdítőt.
Nem a márkanév jelentésével van baj, hanem, hogy marketinges szempontból kifejezetten hátrányos a kereskedelemben a vásárlók egy viszonylag szűk rétege számára esetlegesen vonzó névválasztással piacra engedni terméküket. Ellenkezőleg a márkanév (brand) akkor jó ha minél szélesebb körben tud vonzóvá válni.
Ha viszont csak a ortodox zsidósághoz akarták eljuttatni e feltehetően emberi fogyasztásra alkalmas nedűt, akkor nem lenne szabad a márkanévvel (Kosher) és a terméknévvel (Moses) megcsúfolni sokak hitét.
Megjegyezném, hogy nem tudom mit szólnak a vallásukat gyakorlók, vagy éppenséggel csupán kellő empátiával rendelkező emberek ahhoz, hogy Mózes nevével terméket reklámoznak?
Még akkor is megrökönyödést válthat ki, ha igaz, hogy az eladások utáni bevétel tíz százalékát a zsidó közösség javára fordítják!
Ez idáig szokásos morgolódásaim egyike lehetne csupán, sőt mondhatom, a fentiek miatt az egész szót sem érdemelne és még az is lehet, hogy nincsen igazam! Csakhogy van még néhány mondat:
„Antiszemita cégek szégyenlistája! A meg nem jelentetés is gyűlöletkeltő! Ezért meghirdetjük az ellen bojkottunkat, ami felhívás a zsidóság és a toleráns társadalom(!!!) számára, hogy ,,antiszemita cégektől ne vásárolj „Aki elítéli az antiszemitizmust az a közzétett cégektől, NEM vásárol, NEM vesz szolgáltatást, és NEM olvassa őket”.”
Rögtön bevillant néhány jelenet kisgyerek koromból. Berta nagynénikémtől hallottam mindig, hogy a gójok így meg úgy, amit ugyan nem tudtam mit jelent de, mindig pejoratív volt a hangsúly amit viszont érzékeltem. Mivel nénikém hol gójoknak, hol náciknak hívta a vele egy házban lakó családokat, így bennem összemosódott a két szó, lassanként azonos fogalmat alkotott.
Az emlékkép második jelenete az volt amikor megtudtam, hogy én zsidó vagyok, jelentsen ez bármit is. Ezt
Kovács Andris mondta nekem, aki a szüleitől tudta, hogy pár év és a „maradékot” is kiírtják.
Andris sajnálkozva nézett rám, mert hát én mindig lepasszoltam neki a labdát, s ő rúgta a gólokat, nem úgy mint „Zűrzavar” – akinek kimondhatatlan neve talán ehhez a nem éppen felemelő szóhoz esett legközelebb -, ő persze egyedül vitte a Bazilika oldalában a makadámon felállított kiskapuig.
Hazaérve kérdésekkel bombáztam Nagyit. A Berta is ott ült kissé félrehúzódva, közelebb a jó meleg szeneskályhához. Mi az a zsidó, ki az a zsidó, mikor írtanak ki minket, ja és miért? Kikerekedett szemmel hallgattam, hogy az isten minket zsidónak teremtett, és habár sokszor írtottak minket, legutóbb például a nácik, de most nem fognak, s hogy nyomatékot adjon a dolognak hozzátette: „jó órában legyen mondva”. Persze Berta rögvest replikázott, „honnan tudod ezt Tercsi (nagyanyám) a szomszédban az a „náci gój” minden pillantásával elküldene a többiek után.” Na, innen kezdve végképpen nem értettem semmit a világból. Ki az az isten, kik a zsidók, a gójokról és nácikról már volt némi fogalmam, ők azok akik a Nagymező 14-ben Bertát meg akarják gyilkolni és nemsokára biztosan a 26-hoz érnek ahol mi lakunk és akkor én is sorra kerülök. Már olvasni tudó emberkeként leemeltem anyám könyvespolcáról a Révait és keresni kezdtem a gój szót. Buta ember lehetett ez a Révai, mert ilyen címszó nem volt. A magyarázatot a gaj címszó alatt találtam meg: A “gaj” (írásváltozatai: goj, gój) jiddis jövevényszó, melynek jelentése: nem zsidó.
Aha, értem – gondoltam – aki nem zsidó az gój és elvetemült gazember, gyilkos briganti, mert hát hogy képtelen volt zsidónak születni.
Ez jutott nekem eszembe amikor a közlemény „A meg nem jelentetés is gyűlöletkeltő!” mondatát olvastam.
Tudom, hogy szerte a világban nagy élelmiszerboltokban külön polcokon árulnak kizárólag kosher termékeket, ha jól emlékszem nálunk is van ilyen élelmiszerlánc. Ez a tény aztán – kedves Kosher Energy Drink Zrt. – nagyon is valószínűsíti, hogy
nem az üdítő eredetével, hanem kóserságával lehet baj!
A kormány szerint két érintett kerület elfogadta az atlétikai vb megrendezését és a stadionépítést. A főváros szerint erről nincs szó, a IX. kerületi polgármester is feltételekről beszél, nem „javaslatról”. Pár nap van a végleges döntésre.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy merre vezet a kormány álláspontja a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezhetőségével, a Ferencvárost és Csepelt érintő új stadion megépítésével kapcsolatban.
Kormány: Budapest döntött
Reggel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közleményben tudatta: a kormány üdvözli, hogy Csepel után Ferencváros képviselő-testülete is támogatja az atlétikai világbajnokság 2023-as budapesti megrendezését – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás a csepeli és a ferencvárosi képviselő-testület hétfői döntésére reagálva azt mondta: a két grémium egyirányú állásfoglalása biztosítja a szükséges támogatást, amely az atlétika világbajnokság megrendezéséhez feltétlenül szükséges. A kormány úgy tekinti ezt, hogy a két kerületi önkormányzat döntésével a kérdés
eldőlt: az atlétikai világbajnokság Budapesten megrendezhető.
Megjegyezte azt is, hogy mindkét kerületben ellenzéki többség van.
A kormány „javaslatoknak” tekinti azokat a feltételeket, amelyeket a ferencvárosi képviselő-testület megfogalmazott – közölte Gulyás Gergely hozzátéve, hogy ezek olyanok, amelyek beépíthetők az atlétikai központ fejlesztésébe. Továbbá abba a zöld park fejlesztésbe, amely ezen a területen a korábbi tervek szerint megvalósulna. Javaslataival a ferencvárosi testület nyitott kapukat dönget – fogalmazott a miniszter. Természetesen
várják a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását is,
és áttekintik, milyen javaslatokkal él a fővárosi testület.
Nagyjából ugyanezt ismételte meg Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Klubrádióban. Idézte Orbán Viktor korábbi közlését, hogy a kormány elfogadja a fővárosiak döntését. Ugyancsak azt mondta, hogy a IX. kerület nyitott kapukat dönget. Szerinte a hétfő esti önkormányzati döntés teljesen megegyezik vagy egybeesik a kormányzati szándékkal. Az
egyenesen „Baranyi-tervnek” nevezett határozat
után ugyan megvárják a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntését, de az Egészséges Budapest Programra 40 milliárd van betervezve, a Mester utcai rendelő fejlesztése a vb-től függetlenül is meg fog valósulni. Kutya kötelességünk az együttműködés, bármilyen színű a főváros vezetése – mondta Fürjes.
Főváros: nem döntöttek, és nem javaslat
Karácsony Gergely a miniszter közleményére azt mondta: nem érti, miért nem várta meg a kormány a szerdai közgyűlés döntését. A főpolgármester hozzátette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kormányhatározatban rögzítsék a feltételeket.
„Az én feltételein a budapestiek feltétele. Nem javaslatok hanem feltételek. Az atlétikai vb mindannyiunk közös ügye és nem a Fidesz ügye”.
A főváros várja feltételeik teljesítését – mondta Karácsony.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szintén a Klubrádióban közölte: nem feltétlenül egyezett még meg a főváros a kormányzattal az atlétikai vb-ről, illetve a hozzá kacsolódó fejlesztések támogatásáról. A momentumos politikus szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) tudnának pontosan megegyezni, ezért nagyon szeretnék, ha Gulyás Gergely minél előbb összehívná a kormány és a főváros képviselőiből álló testületet, hogy ott formális keretek között tárgyaljanak a tervezett fővárosi beruházásokról.
A főváros vezetésének
nem célja, hogy ne legyen atlétikai vb, azt szeretné, ha teljesülne a budapestiek érdekében megfogalmazott öt pont, amely nagyon racionális, ezért nehéz rá nemet mondani
– mondta Kerpel-Fronius. Szerinte egyelőre nem hallani, hogy a kabinet a vb támogatásához szabott önkormányzati feltételek teljesítéséről beszélne, az inkább kihallatszik a kormányoldali nyilatkozatokból, hogy
megpróbálják kijátszani egymás ellen a kerületek és főváros vezetését.
Ez azonban nem fog sikerülni, mert a kerületek és a főváros vezetése is elkötelezett amellett, hogy a kormány tervezte atlétikai stadion csak akkor valósulhat meg, ha a budapestiek érdekét is figyelembe veszik.
Komplett követeléslista
A Gulyás Gergely által beleegyezésnek nevezett határozat a jelek szerint semmilyen kötelezettséget se vállal. Az önkormányzat hivatalos oldalán megjelent közlemény szerint elfogadták azt az előterjesztést, mely
a kerület feltételeit támogató kormányhatározattól teszi függővé
az atlétikai vb kapcsán építendő stadion-rendezvényközpont megvalósulását.
Ferencvárosnak
nem stadionra, hanem egy óriási szabadidős sportparkra és közösségi rendezvényközpontra van szüksége,
a Margit-sziget déli ellenpontozásaként a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportparkra. (Déli Zöld Park). A feltételek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják, ilyen többek között az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetének rendezése, az Országos Széchényi Könyvtár ideköltöztetése, a diákváros fejlesztése, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségi állapotának javítása is – áll a közleményben.
A részletes listát Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere hétfői közös sajtótájékoztatóján ismertette. Budapest vezetése öt feltétel teljesítése esetén hajlandó támogatni a vb megrendezését. A kormány öt év alatt adjon ötvenmilliárd forintot a budapesti járóbeteg- és szakellátásra. A stadionberuházással együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, kezdjék el a Csepeli Nagyerdő Programot, egy új Városligethez hasonló zöld terület kialakítását. Az új stadion ne csak az élsportot szolgája, hanem a tömegsport és kulturális rendezvények befogadására is legyen alkalmas. Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbban költsék el a pénzt. A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.
Baranyi: most van lehetőség
Maga Baranyi Krisztina pedig két napja a Facebookon hosszasan sorolta a kerület feltételeit Mint írta, az atlétikai stadion céljára kijelölt terület jelenleg teljesen lepusztult, használhatatlan városrész. Ferencváros korábbi fideszes vezetése a területen lévő önkormányzati ingatlanok nagy részét már ingyen átadta az államnak, egyetlen telek kivételével. Ezért ma már szinte semmilyen lehetőségük nincs befolyásolni annak használatát.
„Ha ide a kormány stadiont, kisvasutat, atomerőművet vagy űrállomást kezd el építeni, akkor azzal szemben kizárólag politikai eszközök, a nyilvánosság ereje áll rendelkezésünkre”
– írta Baranyi. Idézve Orbán szavait – a kormány nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak – úgy fogalmaz: most Karácsony Gergelynek és neki van lehetőségük megakadályozni az ide tervezett atlétikai stadion megépítését.
A stadionok helyett egészségügyi fejlesztéseket, az élsport helyett a tömegsport támogatását célul tűző politikusokként ez kiváló lehetőségnek tűnhet, de
vétójuk önmagában biztosan nem vezetne semmilyen fejlesztéshez.
Annyit tudnának elérni, hogy a területre nem építenének stadiont és Budapest valószínűleg visszalépne a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől. De ettől még egy forinttal se jutna több azokra a célokra, amiket viszont mi tartunk a legfontosabbaknak: egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, szociális támogatásokra, városfejlesztésre – fogalmazott Baranyi.
Alkuhelyzet
Vagyis az érintett terület továbbra is állami tulajdonban maradna. Belátható időn belül nem változna semmi, maradna az elzárt, lepusztult környezet, a használhatatlan Duna-part és az egykor népszerű Vituki-strand üresen tátongó medencéje.
Kerületi polgármesterként ennél is nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a beruházás elmaradása veszélybe sodorná a környékre tervezett további fejlesztéseket is, így
elsősorban a hatalmas kollégiumi fejlesztést, a 12 ezer férőhelyes diákvárost.
Ennek megépülte mérsékelné a budapesti albérletpiac egekbe szökött árait, enyhítené a lakhatási válságot.
A kerület alkupozícióját fejti ki a polgármester: ahhoz, hogy 2023 nyarán világbajnokságot rendezhessenek, azonnal meg kell kezdeniük a fejlesztéseket. Ezt felelősen csak most tudják befolyásolni, bármilyen későbbi változtatás újabb milliárdokba fájna mindannyiunknak.
Baranyi Krisztina megismételte, hogy
nem szeretnének újabb stadiont, de minden jel szerint az atlétikai vb megrendezése a feltétele annak, hogy a ferencvárosi rozsdaövezet egy jelentős része megújuljon,
megmentsenek műemlék épületeket, megtörténjen végre a Kis-Duna kotrása. Ezt szeretné további célok, például helyi egészségügyi fejlesztések elérésére is kihasználni.
A területre ezért olyan tervet készítettek, amely nem a gombhoz varrja a kabátot. Egyik feltételük az, hogy a beruházás ne az atlétikai stadionhoz rendeljen további kiegészítő fejlesztéseket, hanem mindenki számára nyitott közparkot és használható Duna-partot, kulturális, tömegsport és rekreációs célokra alkalmas, magas színvonalú rendezvényközpontot hozzanak létre, benne egy ferencvárosi sportóvodával. Amely még az atlétikai világbajnokság megrendezésére is alkalmas.
Ez a szabadtéri színpaddal és mozival, a homokos Duna-parttal, az újranyíló Vituki stranddal, játszótérrel, extrém parkkal, kerékpárutakkal, kutyafuttatóval és a többi fejlesztéssel együtt Budapest harmadik legnagyobb közparkja lenne a Városliget és a Népliget után – írja a polgármester. Szerinte a stadiont úgy kell megépíteni, hogy az szabadidős tevékenységekre és tömegsport rendezvényekre is alkalmas legyen és a világbajnokság megrendezése után meg kell nyitni a nagyközönség előtt.
További elengedhetetlen feltételük a kerületi egészségügy jelentős és közvetlen állami támogatása. Nem egy CT-t kérnek, hanem a CT és további szükséges orvosi műszerek köré a Mester utcai szakrendelő teljes felújítását és bővítését, négymilliárd forint értékben.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség november végéig várja a magyar döntést: megrendezik-e az atlétikai vb-t.
Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatóját a Kúria. Felesben 1,7 milliárdot is fizetnie kell.
A Kúria a harmadfokú eljárásban helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla ítéletét és kétmillió forint pénzbüntetést is kiszabott a vádlottra. A Fővárosi Főügyészség három évi nyomozás után 2012-ben emelt vádat hat ember ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság miatt. Köztük volt az MVM-et 2005 és 2008 között vezető Kocsis István, az MVM volt főtanácsadója, Szász András, valamint Kocsis István felesége.
Erőműfejlesztés, energianád, offshore-cég
A vádirat szerint a vádlottak munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek és ezzel
több, mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak
az MVM-nek és az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek. A vádpontok között volt hazai és szerbiai erőműfejlesztés, a magyar energianád-program és több tanácsadói szerződés. A bűncselekményekhez a Szász András másodrendű vádlott érdekeltségébe tartozó offshore céget is felhasználták.
Felmentették, elítélték, felmentették, megint elítélték
A Kaposvári Törvényszék 2015 júniusában
felmentette Kocsist a hűtlen kezelés és a sikkasztás vádja alól,
Szászt viszont bűnösnek találták több vádpontban is, és Kocsis Istvánnéval együtt 2-2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. (Időközben elhunyt Molnár László, az MVM egykori gazdasági vezérigazgató-helyettese, emiatt ellene az eljárás megszűnt.) A többi vádlottat felmentették a hűtlen kezelés vádja alól. A Pécsi Ítélőtábla azonban 2016 májusában négy vádlott esetében
hatályon kívül helyezte a döntést és új eljárást rendelt el.
Az új eljárásban a Kaposvári Törvényszék 2018 márciusában
ismét felmentette Kocsis Istvánt és Varga-Sabján Lászlót,
az MVM horvátországi leányvállalata, a NIKER d.o.o. ügyvezetőjét. Szászt és Kocsis feleségét viszont felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla idén márciusban azonban
bűnösnek mondta ki Kocsist
társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésben és sikkasztásban, és öt év börtönre ítélte, valamint öt évre eltiltotta gazdasági társaság vezetői tisztségének betöltésétől. Szász bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt három év szabadságvesztést kapott, és a MVM részére 48 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték. A táblabíróság megállapította azt is, hogy Kocsis és Szász bűnszövetségben követte el a bűncselekményeket. Varga-Sabjánt bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta.
A táblabíróság
Kocsist és Szászt arra is kötelezte, hogy fizessen meg 5 millió 50 ezer euró (mintegy 1,7 milliárd forint) kártérítést és annak késedelmi kamatát az MVM-nek.
Kocsis felesége esetében helybenhagyta a büntetőjogi felelősségét pénzmosásban és orgazdaságban megállapító korábbi törvényszéki ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
Miután az első- és a másodfokú döntés között eltérés volt a bűnösség kérdésében, lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására. A Legfőbb Ügyészség súlyosabb büntetés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért.
„Irracionális ügyletek”
A keddi tárgyaláson az ügyész azt mondta, hogy az ítélőtábla megalapozott döntést hozott, és helyesen állapította meg a vádlottak bűnösségét. Kemenes Csaba, az MVM képviselője a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mert szerinte a tényállás megalapozott és a levont jogi következtetés is helytálló. Kérte, hogy az MVM-nek ne kelljen kifizetnie 5 milliárd forintot a vádiratban érintett egyik cég számára.
Kocsis védője megalapozatlannak nevezte az ítélőtábla által megállapított tényállást. Szász ügyvédje is felmentést indítványozott, Varga-Sabján védője pedig arra hívta fel a figyelmet, a vádlott nem is volt abban a helyzetben, hogy tudja, mi miért alakult úgy, ahogy. Úgy vélte, az ítélőtábla a tényekből helytelenül következtetve állapította meg a vádlott bűnösségét, ezért felmentését kérte. Az utolsó szó jogán Varga-Sabján azt mondta, nem bűnös, nem terheli semmilyen jogellenes cselekmény vagy mulasztás. A másik két vádlott nem jelent meg a tárgyaláson.
A Kúria kedden lényegében
helybenhagyta az ítélőtábla döntését,
álláspontja szerint a táblabíróság helyesen állapította meg a tényállást és helyesen vont le jogi következtetéseket. A Kúria szerint „irracionális ügyletek” történtek, alapvető szabályokat nem tartottak be a vádlottak és kihagyták az MVM közgyűlését a döntésekből. Annyiban módosította a táblabíróság ítéletét, hogy Kocsis Istvánra a törvény kötelező rendelkezése folytán pénzbüntetést is kiszabott, kétmillió forint értékben, Szász Andrásnak pedig 48 millió forintot a Paksi Atomerőmű Zrt. számára kell megfizetnie. Az MVM mentesül az egyik törvénytelen ügylet miatt az egyik cégnek polgári bíróság által megítélt ötmilliárd forint kifizetése alól.
Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.
A megválasztott elnök azóta meghozta egész ciklusának minden bizonnyal legfontosabb döntését: a feladatok elosztását a tagállamok kormányai által jelölt biztosjelöltek között. Számunkra ebből két dolog különösen érdekes. Az egyik:
a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.
Ez bizony Orbán nyelve. Sokan kifogásolták ezt, de csak annyit értek el, hogy „az európai életforma támogatására” változzék. Az eddigi görög migrációs biztos a menekültek humánus fogadását tekintette fő céljának, vajon mit tekint majd fő céljának a szintén görög új biztos? A másik dolog: Orbán kezdettől fogva igényt támasztott a bővítési és szomszédsági biztos pozíciójára, és ezt meg is kapta előbb Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér számára.
Dobrev Klára több interjúban is elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán embere ítélje meg az EU nevében, hogy egy-egy belépni kívánó állam megfelel-e a koppenhágai kritériumoknak, eléri-e a jogállamiság megkívánt szintjét. Ursula von der Leyen szemlátomást elképzelhetőnek tartja.
Ara-Kovács Attila sajtótájékoztatóján azután megtudtuk, hogy amikor az Európai Parlament szerdán Strasbourgban az új Bizottság egészéről szavaz, a DK képviselői igennel szavaznak. Ezzel azt az Ursula von der Leyen személyéhez köthető politikát támogatják, amely adottságként veszi tudomásul, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok vezetői más normákat követnek, mint amiket egykor a koppenhágai kritériumokban határozott meg az Unió.
Én nem ezt tenném.
Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,
harcolunk az ellen, hogy Magyarország és Lengyelország mai urai ezt másképpen képzelik és másképpen is gyakorolják, és ezért nem helyeseljük, ha Brüsszel új vezetői készek ebbe belenyugodni.
A Bizottság egészéről történő szavazás más természetű, mint az elnök személyéről történő szavazás. Ezt a szavazást megelőzi az egyes biztosok személyének megvitatása a Parlament szakbizottságaiban, s olyanokról döntenek, akik már maguk mögött tudják a szakbizottságok támogatását. Ezért azután nem lehet kétséges, hogy a Bizottság egésze erős többséget kap a Parlamentben. A kérdés csak az, hogy mennyire erőset.
Számunka az lenne a kívánatos, ha Ursula von der Leyennek a Bizottság kialakításában érvényesülő politikája kevésbé erős jóváhagyást kapna a Parlamenttől. Ezért lenne helyesebb, ha az Orbán-rendszer önkényuralmi törekvéseivel szemben álló magyar EP-lépviselők nemmel szavaznának.
Rekord rekord hátán. Kétszer is új szintet lépett át a forint, áttörve a 337-et az euróval szemben. Ismét előkerült a jegybanki alacsony kamat problémája.
Reggel mindjárt negatív rekordra ébredt a forint. Először 336,3-ra gyengült az euróval szemben, aztán új történelmi mélypontot ért el 337,24-gyel. Most 336,7 körül mozog a kurzus. A dollár 306 forint.
Legutóbb, ha jól követtük a gyarapodó szintlépéseket, szeptemberben érte el az addigi negatív csúcsot, a 335,85-öt.
Az ok ugyanaz, mint az elmúlt hónapokban mindig. Bizonytalanság a világgazdaságban, a lassulás látható jelei, bár ennek megítélésében eltérnek a szakértői vélemények. Vannak, akik szerint látni a fényt az alagút végén. Ennek következtében a jegybankok kamatpolitikája körül is viták vannak. Akörül, hogy a gazdaságok lassulása – Németországban már recessziója – további kamatcsökkentést igényel-e.
A neves hazai befektetési szakember, Zsiday Viktor már szeptemberben kikelt a kamatvágások ellen. Szerinte a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak, aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel. A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája: elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe – fogalmazott. Például ingatlanba – olcsó a kamat is ehhez -, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.
Az MNB következetesen kitart a laza, alacsony kamat politikája mellett. Ez azonban beavatkozást követelhet ki.
Valószínűleg nem fut nullára a növekedés a következő években, de nagyon súlyos feszültségek mutatkoznak a munkaerő-piacon túl is. Nem látszik a menekülés a közepes fejlettség csapdájából.
Végigfutott a hideglelés sokak hátán a Népszava által hétfőn ismertetett tanulmány nyomán attól, hogy pesszimista forgatókönyv szerint 2023-ra nulla növekedés vár a magyar gazdaságra. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja (KRTK) optimista várakozása szerint azonban 2 százalékos teljesítményt se tart elképzelhetetlennek. A KRTK a munkaerő-piaci folyamatokat elemezte a Költségvetési Tanács számára szeptember végén készült elemzésben, értelemszerűen nem tért ki az egyéb makrogazdasági és társadalompolitikai tendenciákra.
Forrás: MTA KRTK
Az akadémiai kutatók megállapítása az, hogy 2016-2017-ben trendfordulóhoz érkeztünk, mind arányaiban, mind abszolút nagyságát tekintve csökkent azon nem magyarországi telephelyen dolgozó magyar állampolgárok száma, akiket a KSH Munkaerő-felmérése elér, (még rendelkeznek magyarországi lakcímmel), vagyis akik nem számolták fel háztartásukat. Továbbá, úgy tűnik, hogy még ha kis mértékben is, de elindult a régebben kivándoroltak visszaáramlása.
A munkatermelékenység kettévált
A makromodell előrejelzése szerinti lassulás fő oka az, hogy
a rendelkezésre álló munkaerő gyors növekedése megáll, majd visszafordul.
Ez a növekedésnek arra a komponensére utal, amely szerint – konszenzuális értékelés alapján – a csökkenő népesség és munkaerő önmagában lassítja a gazdaság bővülését. Ezt a folyamatot szerintük az általuk feltételezett gyorsabb termelékenység-növekedés se tudja ellensúlyozni.
Látható, hogy a hazai szektorban a munkatermelékenység több, mint tíz évben lényegében nulla, csak a foglalkoztatásban lényegesen kisebb részt vállaló exportáló cégeknél volt átlagosan 2 százalék javulás kilenc év alatt.
Ahhoz, hogy a mostani dinamikus gazdasági növekedés fennmaradjon, munkaerő-bővülés, sokkal erőteljesebb beruházási aktivitás, vagy pedig lényegesen magasabb termelékenység-növekedés kell – szögezik le. Az első lehetőség teljesüléséhez
a külföldre vándorolt magyarok hazacsábítására, vagy pedig külföldi vendégmunkásokra van szükség.
A beruházási ráta már most sem alacsony, ennek lényeges további emelkedését valószínűtlennek tartják. A hosszú távú növekedés fő forrásának tekinthető termelékenység-növekedés gyorsulása kétségkívül kívánatos lenne. Ehhez azonban mind a hazai kis- és középvállalati szektorban, mind az állami szférában alapvető strukturális átalakulásra lenne szükség.
Marad a még több munkáskéz
Az MTA kutatói több ponton mélyebbre is ástak. Megállapították például, hogy az üres álláshelyek arányának növekedésével párhuzamosan nő a túlórák száma és csökken a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. Mindez arra utalhat szerintük, hogy többek között ezen eszközök alkalmazásával próbálnak a vállalkozások alkalmazkodni a toborzási nehézségekhez.
Az adatokból kiderül, hogy az 50 főnél kisebb vállalati méret csökkenti annak valószínűségét, hogy a munkavállaló túlórát vállal. A többségi külföldi tulajdonos ugyanakkor jelentősen növeli a túlóra esélyét. A referenciakategóriát jelentő Észak-Magyarországhoz és Dél-Alföldhöz képest a Dunántúl növeli a túlóra esélyét. A vállalat mérete és a részmunkaidős foglalkoztatás között pedig fordított a kapcsolat: minél kisebb a cég, annál nagyobb a valószínűsége a részmunkaidős foglalkoztatásnak.
Ezek az eredmények összhangban vannak azokkal a kutatói megállapításokkal, hogy a magyar gazdaság egyik súlyos fogyatékossága a krónikusan stagnáló, sőt erősödő
munkaintenzív gazdaságfejlesztési stratégia a kormány részéről.
Vagyis az újabb és újabb külföldi összeszerelő üzemek idecsábítása egyre több egy új munkaerőre jutó támogatási összeg fejében. Aminek egészen addig volt teljesítménynövelő hatása, amíg számottevő tartalék volt az gyarapodó gyártósorok mellé.
A közepes fejlettség csapdája
Ez a stratégia a gyengén fejlett országok receptje: tőke hiányában idegen forrásból bevonni pénzt, adni hozzá a szabad munkaerőt az alacsony hozzáadott értéket előállító termeléshez, amelynek legfőbb előnye a kicsi munkabérköltség. Ami azonban egy ponton megakasztja a növekedést, mert
nem képes (nincs pénze) átlépni a tőkeintenzív szerkezetre.
Ez a közepes fejlettség csapdája.
Számtalan elemzés vette végig ezt a folyamatot. Például Rippel Géza a Hitelintézeti Szemlében veszi sorra ezt a fejlődési irányt. Ő is megemlíti a hátrányos demográfiai trendet, amellyel szemben a humán tőke felhalmozása és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások jelentős aránya csökkenti a hátrányt. A közepes fejlettségi-jövedelmi csapda a gazdasági szerkezetváltással is összefügg. A strukturális átalakulás során a kevésbé fejlett gazdaságokban először a mezőgazdasági termelés részaránya csökken az ipar javára, majd a gazdaság a szolgáltató szektor irányába mozdul el. Habár a fejlődés korai szakaszaiban érdemi növekedési potenciál rejlik az iparosodásban,
a termelékenység emelése elengedhetetlen a magas jövedelmi státusz eléréséhez
– írja a kutató.
Azok az országok tudták tehát nagy mértékben növelni növekedési potenciáljukat, amelyek magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató ágazatokat hoztak létre. A hazai innováció támogatása szintén hozzájárul a gazdasági expanzióhoz. A magasan képzett munkaerő, a fejlett intézmények, valamint a gazdasági és gazdaságpolitikai stabilitás mind előfeltétele a gazdasági fejlődésnek.
Rippel is leírja, hogy a közepes jövedelmi státusz eléréséhez vezető úton
a gyors gazdasági felzárkózást az olcsó munkaerő és a külföldi technológiák meghonosítása támogatja.
A magas jövedelmi státusz elérése és a közepes jövedelmi csapda elkerülése azonban csak a termelékenység emelése révén valósítható meg. Ennek élénkítése érdekében támogatni kell a hazai innovációt és feljebb kell lépni az értékláncokban. Ez különösen érvényes a kkv-kra, amelyek fejlődésükkel egyre nagyobb szerepet vállalhatnak a globális értékláncokban, ami növelheti termelékenységüket. Ezt támogatja az értékláncokon való feljebb lépésben a kutatás-fejlesztés is.
És amit a kormány tesz
Az ilyen elemzésekből egyértelmű tehát, hogy a csapdából kivezető egyik út az, hogy növelni kell a szolgáltató szektor súlyát, szélesíteni a kis-közepes vállalatok kutatás-fejlesztési aktivitását. Mindezek eredménye az, hogy a nemzetközi együttműködésben (az értékláncokban) sikerül túlnőni a szalagmunkát.
Vessük össze ezt a magyar kormány gazdasági stratégiájával és főleg gyakorlatával. A középpontban a szólamokkal szemben
a szolgáltatások helyett „újraiparosítás” áll,
egyre számosabb összeszerelő üzem (ráadásul egy ágazat, az autóipar túlsúlyával), központosított, mind inkább lebutított közoktatás, a felsőoktatási bemenet folyamatos szűkítése, a kkv-k egyre nyomasztóbb tőkehiánya. Az eredmény: nem csak a társadalom szakad ketté nyomorgókra és egyre gyarapodó kisebbségre, hanem a gazdaság is kevés külföldi tulajdonúakra és tőkeszegény hazaiakra.
Sötét jelen és jövő
És a hírek szerint a külföldi – sokkal termelékenyebb – külföldi cégek is kezdenek beleütközni a béremelkedés falába. Lassan kezdünk „túl drága” lenni. Ez különösen aggasztó most, amikor az iparban évszázados korszakváltás zajlik: terjed az élőmunkát alig igénylő robotizáció hihetetlen magas hozzáadott értékkel kecsegtetve. Az a veszély fenyegeti például Magyarországot, hogy nyakunkon marad a „kifutó” gazdaságszerkezet, a beszállítói értéklánc legalja. És akkor a csapda bezárul.
Az elmúlt évek „aranykorának”, a külső kereslet és az uniós támogatások keltette pénzbőség eltékozlását bizonyítják azok a felmérések, amelyek kivétel nélkül azt mutatják:
Magyarország nem oda fektette a pluszpénzt, ami a közepes fejlettségből felfelé lökne minket.
A versenyképességi statisztikák mind-mind ezt támasztják alá. A svájci IMD üzleti iskola 2019-es adatsora a térség szakadását mutatja. Egyes országoknak sikerült feljebb lépniük, mások rontottak, de legalább megőrizték korábbi helyüket. A tág régió legversenyképesebbje Litvánia (32. helyről a 29. helyre került). Szlovákia (53) két helyet romlott, Ukrajna (54) öt helyet egy év alatt. Horvátország (60) alig egy helyet javult, Szlovénia (37), Lettország (40), Magyarország (47, ami annyi, mint tavaly), Bulgária (48) és Románia (49) stabil maradt. A szintén előttünk álló Csehország (33), Észtország (35) és Lengyelország (38) rontott, mind a három ország négy hellyel került hátrább a rangsorban.
A közepes fejlettség csapdája tehát több országot fenyeget, de ha megnézzük, hazánk mit mutat több év alatt, sok örömre nincs okunk. A 2013-2019-es években (amikor forint ezermilliárdok ömlöttek hozzánk) mindössze 3 helyet sikerült javítani, míg mondjuk Szlovénia, Bulgária és Románia jobban nőtt. Vagyis
a versenyképesség stagnálását, inkább romlását látjuk.
A Világgazdasági Fórum (WEF) legutolsó rangsorában 141-ből Magyarország a 28 tagú Európai Unióban a 24. helyen áll, a globális listán pedig egy helyet javítva itt is a 47. lett. A részletek azonban legalább annyira lehangolók. Tavalyhoz képest 0,8 ponttal lett jobb: az IKT (információs és kommunikációs technológiák) alkalmazásában, az infrastrukturális ellátottságban, és a közműellátottságban. Versenyképesség-romlás volt azonban például az egészségügyben. A WEF-listán előttünk van Szlovákia (42), Csehország (32), Lengyelország (37), Szlovénia (35), mögöttünk pedig Románia (51) és Bulgária (49).
A Világbank Doing Business 2019 szerint a 190-es sorban Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, a régió jelentős része előttünk jár. Románia mögött közvetlenül az 53. helyen állunk. A minimális pontszámjavulás két változásnak köszönhető: a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése, és az önkormányzati építéshatóságnál az eljárási határidő rövidítése.
Vagyis sehol a láthatáron a gazdaságot átfogó versenyképességi fordulat, amit éppen kilenc éve ígér, illetve jövőbeni feladatként megjelöl minden évben a kormány és az MNB, utóbbi alig pár hete állított ki kettes alá bizonyítványt. Ami azt jelzi előre, hogy ha leállás nem is lesz a magyar gazdaságban, de tényleg kevesebb (jelenlegi állás szerint akár negyedével) pénz érkezik az uniótól, és valóban megérkezik a világgazdasági apály, akkor Magyarország beszorul a jelenlegi fejlettségi szintbe.
Meghalt az első magyar újszíves. Schwartz Sándoron 1992-ben végezték el beültetést. Ötvenhat éves volt.
Elhunyt Schwartz Sándor, aki 1992-ben elsőként esett át Magyarországon szívátültetésen – közölte Facebook-oldalán hétfőn a kispesti Kós Károly Általános Iskola, ahol gondnokként dolgozott.
Schwartz Sándor volt az első, akin – 1992. január 3-án – hazánkban az első szívátültetést végezték el a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán. A Szabó Zoltán professzor vezette orvoscsoport egy 24 éves elhunyt férfi szívét operálta a vele született szívrendellenességben szenvedő, 9 évvel azelőtt leszázalékolt és már hónapok óta ágyhoz kötött, akkor 28 éves Schwartz Sándor testébe.
Első helyen 5 milliárdot kér a járóbeteg-ellátásra Karácsony Gergely a 2023-as atlétikai vb megrendezéséhez és a stadion felépítéséhez. A IX. kerület is feltételeket szab. A nemzetközi szövetség öt nap határidőt szabott a válaszra.
Öt pontban szabott feltételeket Karácsony Gergely ahhoz, hogy a főváros hozzájáruljon a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és hogy felépítsék ennek stadionját. „Hallom azok hangját, akik a világbajnokságot tartják most fő prioritásnak, művészektől, sportolókon át, volt köztársasági elnökig” – írja a Facebookon Karácsony Gergely. De – folytatja – neki az a dolga, hogy ne csak az ő hangjukat hallja meg. Azok szavát is,
akik hónapokig várnak, hogy diagnosztizálják a betegségüket. Azokét is, akik utálják, hogy átláthatatlanul folynak el százmilliárdok ebben az országban, és ebben a városban.
Attól, hogy valakinek nagyobb a befolyása, nem nyomhatja el azoknak a szavát, akik ilyen hatalommal, lobbierővel nem rendelkeznek – fogalmaz.
Eltűnt a hirdetmény
Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épülne a grandiózus létesítmény, amelynek egyedül a tervezése 4,7 milliárdba kerülne – tavaly április adat alapján -, bár az erről szóló közbeszerzési hirdetmény nem érhető el. A látványterv valóra váltásának ára nem ismert.
Forrás: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja
Karácsony Gergely, aki a szerdai közgyűlési ülésre terjeszti elő javaslatát, öt feltételt támaszt a kormánynak.
Budapest 50 milliárd forintot kér a járóbeteg ellátás fejlesztésére, diagnosztikai eszközök beszerzésére, azok működésének finanszírozására. Azért, mert az időben végzett CT és MR vizsgálatokkal évente 3 ezer ember életét lehet megmenteni Budapesten, 5 év alatt tehát 15 ezer embert lehetne meggyógyítani. Van ennél nagyobb tét?
A zöldfelületek növelése, hogy közben az elszabadult budapesti albérletárakat is kordában tudják tartani. Ezért kezdeményezik, hogy hozzák létre a csepeli nagyerdőt, egy városligetnyi parkot, és benne a több ezer férőhelyes diákvárost.
Budapest egyik legszebb, és jelenleg parlagon heverő területén épüljön meg a ferencvárosi sport- és szabadidő központ, ez a fejlesztés legyen alkalmas az atlétikai vb befogadására, de a vb 9 napja után legalább 90 évig szolgálja a budapestieket, úgy, hogy a tömegsportnak, a családok kikapcsolódásának adjon helyet.
Ennek a beruházásnak a költségei legyen átláthatók, minden polgári jogi szerződést hozzanak nyilvánosságra.
A kormány erősítse meg a főváros-kormány-megállapodásban foglalt beruházások, különösen a közlekedési beruházások teljesítését. A vállalásokat a kormány még idén foglalja határozatba.
Megmenthetünk emberéleteket, élhetőbbé tehetjük a várost, javíthatjuk a levegő minőségét, sok ezer fiatalnak adhatunk esélyt, revitalizálhatjuk Budapest egyik legszebb részét, Ferencváros új pihenőövezetet kap, és még az atlétikai vb-t is megrendezhetjük – írja Karácsony. Hiszi, hogy ezt nem csak a fővárosi közgyűlés, a kormány, és elsősorban a budapestiek is elvszerű, jó megoldásnak tartják.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség viszont türelmetlen. Elnöke, a brit futólegenda, az olimpiai bajnok Lord Sebastian Coe, a londoni olimpia szervezőbizottságának vezetője levelet írt a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a kormánynak. Ebben arra kéri a világbajnokság rendezéséről szóló nemzetközi szerződést aláíró magyar feleket, hogy
november végéig jelezzék egyértelműen, Budapest városvezetése támogatja-e
az atlétikai vb megrendezését és az atlétikai központ felépítését. Egyetért azzal, hogy a demokratikusan megválasztott városvezetés kialakíthatja álláspontját a vb-ről, de leszögezi, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek sürgősen tudnia kell, hogy az új főpolgármester és városvezetés támogatja-e a világbajnokságot.
Magyarország már késedelembe esett a fejlesztés megkezdésével
– írja Sebastian Coe-, s ha az atlétikai központ nem épül meg Budapesten, a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek amilyen hamar csak lehet új házigazdát kell keresnie a 2023-as vébé számára.
Karácsony még ma telefonon beszélni fog Coe-val, és néhány hét türelmet kér tőle. A főpolgármester közölte, a feltételeket elküldik a Miniszterelnökséget vezető miniszternek is, és azt kérik a kormánytól, ezek végrehajtásáról szülessen kormányhatározat.
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Karácsonnyal tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a kerületnek sem érdeke, hogy ott egy újabb sportlétesítmény épüljön, ezért a további beruházásokhoz olyan feltételeket szeretne támasztani, amelyek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják. Ide sorolta az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetét, illetve, hogy egy ilyen területre akár az Országos Széchényi Könyvtár költözhetne. Ezen kívül fontos a Nagyvásártelep műemléki megőrzése, és a diákváros fejlesztése, amely szerinte nagyban enyhíthetne a lakhatási válságot.
Az iparban javult a jövő megítélése, a fogyasztók is valamelyest optimistábbak. Mindez azonban csak korrigált a megelőző nagy zuhanáson – derül ki a GKI friss felméréséből.
Novemberben kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi, s főleg év eleji szintjét – írja a GKI az EU támogatásával végzett felmérésében.
Forrás: GKI
Ebben a hónapban az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztóiak csak minimálisan javultak. Az üzleti várakozások novemberi emelkedése elsősorban az iparnak, kevésbé a szolgáltatásoknak köszönhető, az építőipari és kereskedelmi bizalmi index gyakorlatilag nem változott.
Az ipari bizalmi index a szeptemberi nagy esést követően második hónapja emelkedik,
s meghaladta augusztusi szintjét, az év eleinél azonban így is lényegesen kisebb. Októberhez képest lényegesen jobb lett az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az export – megítélése, javultak a termelési várakozások. A készletekről alkotott vélemény is kedvezőbb lett. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy
az elmúlt hónapokban szaporodtak a fő piacunknak számító uniós és német gazdaság lassulásáról szóló hírek.
Az építőipari bizalmi index az elmúlt négy hónapban alig változott. Novemberben a mélyépítő cégek derűlátóbbá, míg a magasépítők kissé borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség minimálisan változott, a rendelésállomány értékelése enyhén javult. A magyar gazdaság jelenlegi egyik húzó ereje az építőipar, ezen belül a lakásépítések. Utóbbi körben a borúlátást indokoltnak nevezhetjük a GKI adatában: az új lakásoknál változatlan növekvő árak és a kedvezményes áfa részbeni kifutása az év végén nem növeli az optimizmust.
A kereskedelmi bizalmi index négyhavi csökkenés és egy havi növekedés után hibahatáron belül nőtt tovább, s ezzel az elmúlt 6 évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében maradt. Az eladási pozíció megítélése jóval kedvezőbb lett, a rendeléseké nem változott, a készleteké viszont romlott. A szolgáltatói bizalmi index novemberben határozottan javult, de még így sem érte el az augusztusi szintet. Egyaránt kedvezőbb lett az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése.
A foglalkoztatási hajlandóság összességében erősödött,
különösen az iparban és a szolgáltató cégeknél. A kereskedelemben nem változott, az építőiparban pedig romlott. Kis lépésekben, nagyon alacsony szintről, de harmadik hónapja emelkedik a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Ez se teljesen harmonizál az elmúlt hónapok tapasztalatával. Egyes ágazatokban (például járműgyártás)
már létszámcsökkentésről érkeztek hírek.
Más területeken azonban változatlannak tűnik a munkaerőkereslet.
Az áremelési szándék az iparban és a kereskedelemben jelentősen erősödött, az építőiparban és a szolgáltató szférában viszont kissé gyengült. A lakosság inflációs várakozásai hullámzóan alakulnak, novemberben kissé erősebbek lettek. A magyar gazdaság jövőjéről alkotott vélemény kedvezőbb lett, főleg az iparban, de a szolgáltató szférában is. A kereskedelemben nem változott, az építőipar viszont kissé pesszimistább lett, miként a lakosság is.
A GKI
fogyasztói bizalmi indexe az októberi jelentős visszaesés után novemberben valamelyest emelkedett.
A lakosság saját pénzügyi helyzetét kevésbé jónak, jövőbeli megtakarítási képességét viszont sokkal kedvezőbbnek látta, mint egy hónappal ezelőtt. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét kissé romlónak, míg a következő egy évre vonatkozót kissé javulónak érzékelte.
A Pedagógusok Szakszervezete tiltakozó tüntetést hirdet jövő szombatra, az illetékes minisztérium pedig közleményben reagál. A közleményben azt állítják, hogy a szakszervezeti akció azok műve, akik a „Soros-hálózathoz” tartoznak.
Orbán miniszterelnök péntek reggeli szokásos rádiószózatában a legnagyobb magyar diplomáciai sikernek minősíti azt, hogy Várhelyi Olivér végül EU-biztos lesz. Az, hogy ez az Orbán-kormány nagy diplomáciai sikere, nem vitás.
De Orbán azt is hozzátette, hogy „tények” mutatják, hogy Soros György nagy erőfeszítéseket tett Várhelyi biztossá válásának megakadályozására, de nem sikerült neki. Az állami rádió riportere természetesen nem kérdezte meg, hogy miféle tényekre gondol.
Az állítás azonban ugyanaz, mint amit a minisztérium közleménye tartalmaz: a magyar ellenzék Várhelyi Olivérrel szembeni, valamint korábban Trócsányi Lászlóval szembeni fellépése mögött ugyanúgy Soros György áll, mint a pedagógusok tiltakozó akciója mögött.
Mi a baj ezzel az állítással? A Soros György elleni kampány természetesen ízléstelen és hazug, és sokan érzékelnek vele kapcsolatban antiszemita felhangot. A legfontosabb azonban nem ez.
Az Orbán-rendszer által ötödik éve folytatott sorosozásban az a legfontosabb, hogy mindenkit, aki bármilyen értelemben szemben áll a rezsimmel, idegen ügynöknek minősít.
Legyenek pártok, szakszervezetek, civil szervezetek, ha egyszer nem a rezsim politikáját viszik, akkor Soros György instrukcióját hajtják végre, tehát a magyarságtól idegenek. A magyarságot, a magyar embereket egyedül a kormány és a mögötte álló parlamenti többség képviseli.
Igazi magyar ember nem lehet vele szemben ellenzékben. Ez a nacionalista önkényuralmi rendszerek logikája. Azzal ugyanis, hogy mindenkit, aki szemben áll vele, sőt, mindenkit, aki tőle függetlenül cselekszik, a magyarságtól idegennek minősít, kizárja azt, hogy valaki külföldi, idegen biztatás, befolyásolás nélkül mást akarjon, mint amit a rendszer helyesnek tart. Kizárja tehát az ellenzékiség illetve a tőle való függetlenség minden változatát. Ergo, kizár bármiféle pluralizmust. Ezért mondhatjuk, hogy a sorosozással a rezsim – és, mint láthatjuk, fő megtestesítője és képviselője, maga
Orbán – önmagáról állítja ki a bizonyítványt, miszerint önkényuralmi rendszer, illetve annak ura, vezére.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
