MSZP-s lehet a győri jelölt
A győri MSZP-elnök, Pollreisz Balázs lehet a közös ellenzéki jelölt a januári polgármester-választáson. Ő lenne Borkai Zsolt utódja, ha megválasztanák.
Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnökét indítja közös jelöltként az ellenzék Győrben a lemondott Borkai Zsolt helyére – értesült a Nyugati Fény. Az időközi választás január 26-án lesz. A helyi választási bizottság döntése értelmében polgármesterjelöltet ajánlani és bejelenteni december 23-áig lehet.
Miután az ellenzék korábbi közös jelöltje, Glázer Tímea (DK) – aki októberben kikapott Borkaitól – bejelentette, hogy nem indul újra a tisztségért, az ellenzéki pártoknak új konszenzusos jelöltet kellett találniuk. Az információt az atv.hu-nak az MSZP-ből is megerősítették. A hivatalos bejelentést eredetileg szerdára ígérték.
Robotok: minden ötödik ember helyett
A 3,7 millió alkalmazott munkájának nagyjából ötödét (732 ezer embert) tudja kiváltani az automatizáció. Elsősorban a szakképzettséget nem vagy kevéssé igénylő foglalkozások, több, mint száz, vannak kitéve ennek a folyamatnak – derül ki egy kutatásból.
A szakmák automatizálhatóságát és ennek munkaerőpiaci hatását vizsgálta az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya. Az persze nem újdonság, hogy az automatizáció és a digitalizáció terjedése megállíthatatlan, a gazdaság versenyképességének vezérhajója lehet, hogy mennyi embert tudnak kiváltani automatikus, digitális eszközökkel.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme
Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz,
azaz a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak – áll az elemzésben. Az MKIK GVI a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta és vetette össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.
A rutintól az absztraktig
Automatizálható feladatnak tekintik a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan programozható feladatokat, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek köszönhetően mai tudásunk szerint kiválthatók robotok és számítógépek által. Bizonyos területeken az automatizálás továbbra sem megoldott, egyes nem rutinszerű, absztrakt és összetett feladatok, valamint az olyan készségek, mint a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatók ki. Ezek esetében a számítógépek legfeljebb kiegészítő szerepet tölthetnek be az emberi munka mellett.
A foglalkozásokhoz tartozó feladatok automatizálhatósága alapján
a szakmákat öt kategóriába sorolták be
a szerint, hogy feladataik milyen mértékben automatizálhatók. A skálán 1-es értéket kaptak azok a foglalkozások, amelyek feladatai közül egyik sem automatizálható, 5-öst pedig azok, amelyeknél mindegyik feladat automatizálható lehet. A besorolás rávilágít arra, hogy az automatizáció nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével: a legtöbb foglalkozás esetében a részfeladatok egy része potenciálisan automatizálható, míg más feladatokat jelenlegi tudásunk szerint nem lehet kiváltani az új technológiákkal.
A magyarországi szakmák többsége az elemzés szerint a nem automatizálható kategóriába tartozik: a FEOR nyilvántartásban
122 olyan foglalkozás van, amelyek részfeladatai nem automatizálhatók.
79 esetében a feladatok egy része már automatizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automatizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
az utolsó két kategória foglalkozásai, 116 tekinthetők az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek.
Nagyjából minden ötödik embert érinti
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve tehát elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 dolgozott az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4 százaléka), további 567 313 (körülbelül 15 százaléka) pedig olyan munkát végez, amelyek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az összes foglalkoztatottnak tehát körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amelyek részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható.
Ez nagyjából 732 ezer ember.
A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28 százaléka (körülbelül 1 millió fő) azonban olyan foglalkozást űz, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, a feladatoknak egy része automatizálható. A munkavállalók további 9 százaléka olyan feladatokat végez, amelyek többségében nem automatizálhatók, míg 18 százaléka nem automatizálható szakmákban dolgozott 2018-ban.
Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb. Az ilyen szakmákban dolgozók 15 százaléka (körülbelül 69 ezer) automatizálható feladatokat végez, további 24 százalékuk (mintegy 99 ezer) olyan szakmában dolgozik, melynek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az érintett 167 ezerből a legtöbben, 135 ezren „egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban” dolgoznak (ide tartoznak például a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok).
Az irodai, ügyviteli és ügyfélkapcsolati foglalkozások főcsoportjában körülbelül 169 ezer ember, azaz az összes adminisztrációs szakmában dolgozó 76 százaléka végez többségében vagy egészében automatizálható feladatokat. A gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmák csoportjában a munkavállalók 14 százalékát (54 ezer főt) foglalkoztatják automatizálható, 24 százalékát többségében automatizálható szakmákban.
Az átlagnál magasabb az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya az ipari és építőipari foglalkozások esetében is: a foglalkoztatottak 15 százaléka (17 ezer) automatizálható, további 43 százalékuk (111 ezer foglalkoztatott) pedig nagy részében automatizálható szakmában dolgozik.
A mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási foglalkozásokban kevesebb, mint ezer fő dolgozik automatizálható szakmában, ami az összes ilyen szakmában foglalkoztatott 3 százaléka. További 42 százalékuk, mintegy 10 ezer azonban olyan foglalkozást űz, amelyek részfeladatainak többsége automatizálható lehet. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoportjában a foglalkoztatottak 18 százaléka (77 ezer) dolgozik teljesen vagy többségében automatizálható részfeladatokból álló szakmákban.
A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.
A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatók lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8 százaléka (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz.
Fejér megye az élen
A megyei szintű adatok szerint az azon szakmákban foglalkoztatottak aránya, amelyek részfeladatainak nagy része vagy egésze automatizálható, Fejér megyében a legmagasabb: 24 százalék. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi, ahol a foglalkoztatottak 23-23, Pest megyében 22, Bács-Kiskun megyében és Veszprém megyében egyaránt 21 százalék dolgozott 2018-ban ilyen szakmákban. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16), Baranya, Tolna és Heves (17 százalék) megyében a legalacsonyabb, Budapesten pedig 18 százalék.
Olivio, a naiv
Már a múlt héten megtámadta napirend előtt a Fidesz Kocsis Cake Oliviot, a Párbeszéd képviselőjét, amiért a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén azt találta mondani, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulójáról a szomszéd országokkal közösen kellene megemlékezni.
Érdemes idézni Dömötör államtitkárt a jegyzőkönyvből: „Képviselőtársuk pár napja egy érdekes gondolatfutamot mutatott be. Azt javasolta, hogy a közelgő trianoni évfordulóra a környező országokkal közösen kellene emlékezni. Most nehéz eldönteni, hogy címeres naivitással állunk szemben, vagy újra két lábbal rúgnak a külhoni magyarokba, mert utóbbira is sok példa volt az ellenzéki pártok részéről.
Mi egyébként nem vagyunk a megbékélés ellen, de amit javasolnak, az az érzéketlenség kőbe vésett bizonyítéka.
Pont olyan, mint amikor a Momentum a XXI. századra hivatkozik, és román pártokkal kampányol a külhoni magyar pártok rovására. Az elképzelés realitásáról mindent elmond az, hogy a volt román elnök még pár nappal ezelőtt is arról beszélt, hogy Románia a Tiszánál kezdődik. A magyarok több országban is az alapvető nyelvhasználati jogaikért küzdenek, száz évvel Trianon után. Önök szerint ilyen körülmények között hogyan lehetne közösen megemlékezni? Hogyan lehetne közösen ünnepelni? Szóval, azt javasoljuk, hogy ha legközelebb ilyen blődséget javasolnak, akkor kérdezzék meg előbb a külhoni magyar közösségeket is. Súlyos dolgokról fognak beszámolni, még nem késő, hogy külföldi szponzoraik mellett egyszer őket is meghallgassák.”
Tudni kell, hogy a Párbeszéd – akárcsak az MSZP vagy az LMP – az úgynevezett „nemzetpolitika” alapkérdéseiben egyetért a Fidesszel: egyetértenek a kettős állampolgársággal és a határon túli magyarok választójogával (csak eltérő, szerintem még szerencsétlenebb módon oldaná meg képviseletüket a magyar Országgyűlésben), és támogatta a „Trianon-emlékév” ötletét is a századik évfordulón. Támogatták az Országgyűlésben már tavaly a Jobbik erre irányuló javaslatát is (amiből a Fidesz tartózkodása miatt nem lett semmi), és megszavazták akkor is, amikor idén már a Fidesz javasolta azt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának képében. Ott van a Párbeszéd a Magyar Állandó Értekezleten is, így mondhatta el meglepő javaslatát Kocsis Cake annak legutóbbi összejövetelén.
Kocsis Cake már Dömötör államtitkár idézett támadását követően szót kért, és azt mondta, hogy ő nem közös ünneplésről beszélt, hanem csak arról, hogy
„a szomszédos országokat is be kell vonni ebbe, legalább tájékoztatási szinten arról, hogy nekünk nem az az érdekünk, hogy a feszültséget szítsuk, hanem az az érdekünk, hogy megemlékezzünk Trianonról és megemlékezzünk a külhoni magyarokról. Ez volt a konferencián, és ez volt az, amit én elmondtam. Úgyhogy minden más hazugság.”
Most hétfőn, napirend előtt szót kérve visszatért az ügyre, és 1990-es Trianon-ügyi kivonulása miatt bírálva a Fideszt, majd ismét cáfolta, hogy ő a szomszéd országokkal közös ünneplést javasolt volna a MÁÉRT-en, ő csak a velük való egyeztetést, az ő bevonásukat, tájékoztatásukat javasolta. Ezúttal ezt kiterjesztette az összes európai országra és az összes nagyhatalomra is kiterjesztette a tájékoztatás igényét, „mert fontos, hogy megismerje a világ, mi történt Trianonban száz évvel ezelőtt, mi történt azóta, és mi volt a sorsa a külhoni magyaroknak, és van egy olyan ország, amely a saját népcsoportjával határos…” Azután még megtámadta Bayer Zsoltnak egy közös megemlékezésre vonatkozó javaslatát egy tv-műsorban.
Amikor a múlt héten hallottam Dömötör Csaba támadását Kocsis Cake MÁÉRT-beli szereplésével kapcsolatban, azt hittem, az európai normákat érvényesíteni kívánó javaslatról volt szó. Hegyeshalmon túl ugyanis valóban az a szokás, hogy az egykori háborús ellenfelek utódai közösen emlékeznek a múltra, ahogy az legutóbb az első világháború befejeződésének századik évfordulóján történt. Párizsba hívtak mindenkit, és pont a magyar kormány nem küldött képviselőt a francia kormány által szervezett megemlékezésre. Nem véletlenül: a többiek
lezárták már az első és a második világháborút, véget vetettek a sérelmeken való rágódásnak, a magyar politikai osztály nem.
Számukra a román vagy a szlovák állam ma is ellenség, történelmi megbékélésről hallani sem akarnak, a határokat nem ismerik el véglegesnek. Ezért nem képzelhető el számukra a szomszéd államokkal közös megemlékezés. Parlamenti mentegetőzésével mintha arról akart volna Kocsis Cake meggyőzni, hogy nem, ilyesmit ő nem is akart.
Annyiban valóban naivnak bizonyult, hogy nem lehet egyszerre megbékélésre törekedni a szomszédokkal, ami a MÁÉRT-en tett javaslatának kézenfekvő olvasata – ezért támadták miatta a fideszes államtitkárok –, és ugyanakkor támogatni az Orbán-rendszer „nemzetegyesítő” törekvéseit: a kettős állampolgárságot választójoggal, a MÁÉRT-ot, a határon túlra öntött vállalkozói és lakásszerzési támogatásokat vagy éppen nyugdíjakat.
Nem lehet egyszerre európainak lenni és nacionalistának lenni. Választani kell.
Váratlan Handó-utód
Nem ismerten Handó-embert jelölt az Országos Bírósági Hivatal élére Áder János. Dr. Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári szakos tanácselnöke. Az Országos Bírói Tanácsnak szerdán kellene meghallgatnia őt.
Dr. Senyei György Barnát jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztére Áder János. Senyei a Fővárosi Ítélőtábla polgári- gazdasági ügyszak megbízott tanácselnöke, bank- és hitelviszonyokkal kapcsolatos peres és nem peres eljárásokkal foglalkozik. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1993-ban.
A lényegében felfelé buktatott – alkotmánybíróvá választott – Handó Tünde (Szájer József EP-képviselő felesége, az Orbán házaspár családi barátja) utódja széles körű várakozás szerint Répássy Árpád, Handó helyettese és szoros híve, a korábbi igazságügyi államtitkár Répássy Róbert unokatestvére lett volna. Ezt látszott erősíteni, hogy a napokban az 50-es évek stílusát idéző elköszönő levél jelent meg Handó távozása alkalmából a hivatalos bírósági oldalon. Ezt 24 bírósági vezető írta alá.
A Handóval nyílt háborúba bonyolódott Országos Bírói Tanácsnak az előírások alapján meg kellene hallgatnia a jelöltet. Az OBT legközelebbi ülése e hét szerdán lesz. Ha a kormány a parlamentben még idén meg akarja szavaztatni Senyei kinevezését, ekkor kellene megjelennie az OBT-ben, amelynek honlapján jelenleg nincs más napra jelezve ülés.
Elhunyt Gyenes Judith
Maléter Pál özvegye élete 88. évében ment el.
Nagy türelemmel viselt, hosszú betegség után elhunyt Gyenes Jutdith – tudatta a Népszavával a család. Gyenes Judith 1932. február 4-én született Budapesten, értelmiségi-földbirtokos családban – írja róla az 1956-os Intézet Alapítvány. Sacré Coeur-növendék volt, majd mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Származása miatt – két nővéréhez hasonlóan – nem tanulhatott tovább, 1951-től Nógrád megyében dolgozott mezőgazdászként.
1954-ben kötött házasságot Maléter Pál (1917–1958) katonatiszttel, távoli rokonával, akit a Nagy Imre-perben halálra ítéltek, 1958. június 16-án kivégezték, és jelöletlen sírba helyezték. 1989-ben rehabilitálták, és a forradalom többi áldozatával együtt ünnepélyes gyászszertartás keretében temették el.
Gyenes Judithot 1955-ben – mint Maléter Pálnét – felvették az Agrártudományi Egyetemre, de 1957-ben kitették. 1957 februárjában elbocsátották munkahelyéről. Parképítő és temetői segédmunkásként dolgozott leánykori nevén. 1957 június elején kilakoltatták otthonából. 1958 őszétől alkalmi munkákból élt, majd a Pest-Nógrád Megyei Állami Gazdaságok Központjánál alkalmazták.
1982-től eladó, majd 1983 júniusától 1985 tavaszáig az ORFI-ban leltárellenőr volt. Közben elvégezte a középfokú orvosi könyvtáros tanfolyamot, 1985-től az Orvostörténeti Könyvtárban, 1992–2010 között az 1956-os Intézetben dolgozott könyvtárosként. Folyamatosan ápolta férje és a forradalom emlékét, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagjaként egyike volt azoknak, akik követelték az ötvenhatos mártírok rehabilitálását és méltó eltemetését. 1990-ben 1956-os Emléklapot kapott, 1999-ben Maléter Pál Emlékéremmel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
Keresik…
A Szabad Pécs munkatársa vette észre, hogy az ellen-Zsolnay cég korábbi tulajdonosát költségvetési csalás miatt körözi a rendőrség.
A police.hu-ra kitett adatok szerint a körözést elrendelő szerv a NAV észak-magyarországi BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG HEVES megyei Vizsgálati osztály.
Arról nincsen információ, hogy elérték-e az a 2017-es budapesti világbajnokság lebonyolításért felelős Bp2017 Kft. gazdasági vezetőjét.
Megtoldott képviselői eskü
Két ellenzéki képviselője lett a parlamentnek. Szakács László MSZP) és Sebián-Petrovszki László (DK). Utóbbi sajátos ígérettel toldotta meg az esküszöveget.
Szakács László a mandátumáról lemondott Tóbiás József helyébe lépett, Sebián-Petrovszki László pedig az októberi önkormányzati választások polgármesterséget (XI. kerület) szerzett László Imrét pótolja az országgyűlésben.
A DK pártigazgatója a szokásos esküszöveget megtoldotta egy mondattal. Azzal, hogy
„Minden erőmmel azon leszek, hogy a köztársaságot visszaállítsam, és új demokratikus alkotmányt adjunk a hazának.”
Mi, európai magyarok ugyanis nem az orbáni Alaptörvényt tekintjük mércének, hanem a hazát, a köztársaságot és a demokratikus alapértékeket, amelyek egy zsarnoki rendszerrel ellentétben örök értéket képviselnek – ezzel indokolta a szokatlan aktust Barkóczi Balázs, a DK szóvivője.
Az élő parlamenti közvetítésben jól hallható a mondat, az is, hogy a Fidesz padsoraiból a vége felé erősödő morajlás kísérő, de ezt először az Index vette észre. Az állami hírügynökség nem tudósított erről. Sőt, biztos, ami biztos, magáról az eskütételről is csak a napi összefoglaló krónika egyik részének vége felé számolt be.
Szabadulnának az összeszerelő-jellegtől
Magas, de csökkenő tempóban nő a gazdaság jövőre is – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter ki nem mondva az ország összeszerelő-jellegétől távolodást említette célként.
A magyar gazdaság idén várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár. A világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik – mondta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után. A pénzügyminiszter szerint át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, hogyan – például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával – lehetne befolyásolni ezt a folyamatot.
Az NVT hétfői ülésén két nagy témával foglalkoztak: a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos javaslatait és a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait tekintették át. Varga elmondta: a külföldi működő tőke beáramlásában igen jó az ország helyzete, az elmúlt öt évben a régióban a GDP-hez mért arányát tekintve három évben is a rangsor élén álltunk.
Ezután arról beszélt, hogy a jövőben azonban a működő tőke megítélésében
nem a munkahelyteremtés, hanem a minőségi szempontok, így a kutatás-fejlesztés, illetve a technológiaváltás segítése lesz az elsődlegesek.
A következő években el kell érni, hogy a gazdaság növekedése érdekében
egyre több iparágban valósuljanak meg külföldi befektetések,
és a külföldi működő tőke nagyobb szerepet kapjon a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatásában is.
Ezzel a pénzügyminiszter lényegében elismerte független kutatók vészharang-kongatásának megalapozottságát. Arról, hogy
az alacsony hozzáadott értéket előállító szalagszerű termelés állandó bővítése káros
– pontosabban a szabad munkaerő elfogyása után nincs hova fejlődni -, s
különösen veszélyes ezen belül az autóipar eltúlzott súlya.
Az úgynevezett közepes fejlettség csapdájának veszélyéről nem régiben itt írtunk.
Varga a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjáról elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség (MBSZ) 22 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai pénzintézeti szolgáltatások javítására. Magyarországon egyre jobban terjednek a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók, egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – ezt már Becsei András, az MBSZ elnöke mondta. Túl sok készpénz van a vállalkozásoknál és lakosságnál (sőt, megállíthatatlanul növekvően), ennek éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető.
A banki fejlesztések eddigi eredményeiről elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A PM által életre hívott és támogatott pos- (kártyaelfogadó készülék-) program révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek. Jövő márciusban pedig a bankok számára kötelezően elindul az azonnali fizetési rendszer – eredetileg már idén kellett volna, de első lépésben besült.
A bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében. (A különadó részbeni kivezetését a PM is tervezte tavaly, de a parlament gazdasági bizottsága végül kivette ezt az idei költségvetésből.) Becsei kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forint, a lakossági tranzakciók 50-60 milliárd forint adót eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.
Veszélyben a Karácsony-kormány-megegyezés?
Most nincs 50 milliárd forint az atlétikai vb fejében kért 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésre – mondta Varga Mihály egy programja után. Megfogalmazása kétértelmű.
Nincs szabad forrás a költségvetésben, van a tartalék, de abban már nincs ekkora összeg – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a mfor.hu-nak. Varga a Karácsony Gergely főpolgármesternek, illetve a Fővárosi Közgyűlésnek az atlétikai stadion támogatásának feltételéül szabott 50 milliárd forintos egészségügyi pénzigényéről beszélt. A főváros öt év alatt ennyi pénzt kér az államtól Budapest (a kerületek) egészségügyi kiadásaihoz.
A pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után sajtótájékoztatón beszélt erről – az MTI tudósításából ez a rész kimaradt.
Varga szavai nem egyértelműek,
mert eleve öt év alatti 50 milliárdos összeget szabott feltételül a közgyűlés. Tehát évente tíz milliárdot kellene fizetnie.
Ráadásul Varga úgy fogalmazott, hogy vélhetően Karácsony Gergely sem az idei költségvetésre gondolt, amikor megfogalmazta igényét, hanem a 2020-as pénzügyi évre. Ez eddig se volt kérdéses, olyannyira nem, hogy fővárosi képviselők részéről később felvetődött igényként: a parlament módosítsa a jövő évi költségvetést, és írják bele az első tízmilliárdot.
Mindazonáltal a főpénzügyér azt mondta, hogy
hosszabb egyeztetést igényel a főváros által felvetett téma.
Mindeközben kiderült, hogy Budapest meglehetősen nagy pénzügyi bajban van. Karácsony Gergely szintén az mfor.hu-ban sok egyéb mellett arról beszélt, hogy a szerződések és beruházások átvilágítása még javában zajlik az önkormányzatban, de az már kiderült, hogy 50 milliárd hiányzik három beruházás befejezéséhez. Az új városvezetés eleve megörökölt 150 milliárd forint adósságot, erre rakódik rá ez az összeg. Hiányzik ugyanis 20 milliárd a Lánchíd felújításához, 10 milliárd a hármas metró büdzséjéből és 20 milliárd az állatkert befejezéséhez. Erős kezdés.
