Itthon Archives Page 204 of 868 › Független Hírügynökség

Mészáros-Csányi: zárul az olló?

FüHü

-

2019-12-26

Mészáros Lőrinc vagyona „csak” 26 milliárddal gyarapodott tavaly óta, Csányi Sándoré viszont 50-nel a Forbes friss listáján. Az 50 leggazdagabb magyar összvagyona több, mint 4260 milliárd forint, az első 10-é ennek fele. Vajna Tímea landolt az első 50-ben.

A hatodik Forbes-lista élén nincs változás. A felcsúti zseni 407,7 milliárd forinttal a legvagyonosabb magyar, 26 milliárddal van többje tavaly óta. Csányi Sándor, az OTP-csoport vezetője, a kiterjedt élelmiszer-ipari Bonafarm-csoport tulajdonosa viszont 50 milliárddal gyarapodott, és jelenleg 368 milliárdja van. Ismét bronzérmes Gattyán György, a felnőtt-erotikus tartalmakat előállító Docler tulajdonosa 244,9 milliárddal.

Mészáros és Csányi idén is

dollárban egyaránt milliárdosnak számít.

A Forbes amerikai kiadója megerősítette a becslést, és belteszi őket a Világ milliárdosai című kiadványba.

A negyedik helyezett Szíjj László, a Fidesz-körüli oligarcha-csoport egyik kedvence, a Duna Aszfalt tulajdonosa

csaknem duplázott tavaly óta, és bekerült a 200 milliárdosok körébe.

Ennek fő forrása az MKB Bankban szerzett egyharmados részesedése (a csődbe ment NHB Bank-tulaj, Szemerey Tamástól), és az MKB tőzsdére vitelével történt értéknövekedés és a részesedés eladása.

A top 10-ben Szíjj vagyonának óriási ütemű növekedése mellett meglepetés volt még Jellinek Dániel, az ingatlanbizniszben utazó Indotek-csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa. Jellinek 107,5 milliárd forintos vagyonával a 10. helyet érte el a listán. Az 50-ik a Mol-vezér Hernádi Zsolt 30,4 milliárd vagyonnal.

Két nő található a top 50-ben. A 42. Schmidt Mária (aki ingatlanos céget örökölt sok évvel ezelőtt elhunyt férjétől) 35,5 milliárddal. Az egyik

új szereplő a listán Vajna Tímea, aki szintén örökléssel jutott 37 milliárdhoz,

amivel mindjárt a 40. helyen landolt. (Abban is első, hogy 40 éves életkor alatt került valaki erre a listára.)

Szintén új ember Vida József 35,9 milliárd vagyonnal. Ő is pár év alatt vált milliárdossá:

a kistulajdonosok alól törvényileg kiszervezett takarékszövetkezetekből összegyúrt Takarékbank

egyik tulajdonosa lett, majd megvette a TV2-t.

Idén fordult elő először az is, hogy

a listán első tíz mindegyikének vagyona meghaladta a százmilliárdot.

Az 50-es csoport összesen több, mint 4260 milliárd forintot tudhat magáénak, ami 15 százalékkal, 580 milliárd forinttal több, mint a tavalyi. Ezen belül az első tízé összesen közel 2200 milliárd forint, ami tehát több, mint a 11-50. helyezetté összesen.

Más örökösök is megtalálhatók az 50-ben. A közel két éve elhunyt Demján Sándor 206 milliárdos vagyonát viszik tovább, ami idén az 5. helyre jó.

Energiában is élre tör Mészáros

FüHü

-

2019-12-23

0

A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.

A bő egy hónapja megkötött szándéknyilatkozatnak megfelelően a Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, az Opus Global bejelentette, hogy eladják az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát. Ezzel a többi rész mellé állami kézbe kerül (vissza) az utóbbi időben veszteségessé vált – az ország második legnagyobb – erőműve. A 2017-es megvétel után mostanra kiderült, hogy mégse akkora buli az energiatermelő vállalat. Így a várhatóan 200-300 milliárdos felújítást már közpénzből fogja elvégezni az MVM. A vételár üzleti titok.

A tranzakció bejelentése után több interjú jelent meg Gál Miklóssal, az Opus vezérigazgatójával. Ezekből kiderül, hogy a Mészáros-birodalom nagy arányú átalakítást tervez befektetéseik körében. Ezen belül az energetikai ágban a legnagyobbat. Itt

az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.

(Az energiatermelésben elsősorban a napenergia marad. Ennek megfelelően a Mátrai Erőműről leválasztották a meglévő naperőparkokat. Tehát az MVM-es csomag része a Geosol is, amely biomasszát állít elő az erőműnek.)

A hálózatüzemeltetésre akarnak koncentrálni itthon, de a térségben mindenütt.

Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.

Az erőműért kapott pénzt erre költenék. Itthon már megszerezték a tiszántúli gázszolgáltatót, a Tigázt, és jövő év végére lezárul a Titász megvételének lezárása. Energiakereskedő társaságuk felépítésében a második negyedévben gyorsulhatnak fel látványosabban az események – mondta Gál. A megújuló energiában elsősorban hazai terveik vannak.

Bár felröppent a hír korábban, hogy az MVM-ügylet keretében megveszik az Émászt, a vezérigazgató most azt mondta, egyelőre nincs fókuszban az áramszolgáltató.

Ambícióik nem szerények. Azt szeretnék, ha

öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.

A meglévő teljes vagyonelemeket is érinti az átalakítás. További értékesítéséek is lehetnek, egyfajta ésszerűsítésre törekszenek. Ez már zajlik, az ingatlanos Appeninnt eladták, s megy a CIG Pannónia biztosítóban lévő részesedés leszorítása is 10 százalék alá. Megszüntetnék a kereszttulajdonlásokat, és megszabadulnának minden olyan részedéstől, amelyek eredményére lényegében nincs hatásuk.

A nagy cégek jobban érzik a bajt

FüHü

-

2019-12-23

0

A nagy és döntően exportáló cégekben erőteljesebb a jövő miatti aggodalom, továbbá az építőiparban esett nagy mértékben a bizalom. Ez nagyjából fordított tendencia a korábban megszokott folyamatokhoz képest. Jelenleg általános a pesszimizmus.

Legújabb negyedéves felmérésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben kérdezte meg a hazai gazdaságot reprezentáló 400 cég vezetőit. A júliusival összevetve a kép meglehetősen borús. A negyedéves konjunktúramutató már korábban is süllyedt, most 33-ról 26 pontra esett vissza.

Az ábrán látható, hogy a vállalkozások körében

öt éves felfelé tartó trend utánidén júliustól meredeken zuhan a hangulat.

A mutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+32 pont), az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében +31, a feldolgozóipari cégek esetében +24 pont, míg az építőipari cégek körében (+19 ponttal) a legalacsonyabb. Ez egyáltalán nem meglepő: a feldolgozóiparban már jó ideje érződik a külső kereslet fokozatos csökkenése (de legalábbis a félelem növekedése), amely

itt-ott már a létszám csökkenésében is megmutatkozik,

az építőiparban a kedvezményes lakásáfa egy részének kifutása januárban, és az egekbe szökött árak miatt várható csökkenő vásárlóerő. (Utóbbi ágazatban a legnagyobb, 30 pont csökkenést mértek július óta.) A magyar gazdaság mindinkább legerősebb húzóereje a belső kereslet, tehát a kereskedelmi vállalkozások hangulati mutatója ezért a legmagasabb.

Nagyjából-egészében megfordult a korábbi trend. A az elmúlt egy-két évi negyedéves felmérésekben a legnagyobb (250 főt meghaladó) méretű, a jellemzően exportra dolgozó cégek körében volt igazán optimista hangulat. Most viszont a mutató a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (+22 pont), a részben exportálók esetében +33 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében +27 pont. (A negyedéves süllyedésben nem pont ez a kép mutatkozik, de a romlás folyamatos.)

A görbékből kiderül, hogy a nagyvállalatok milyen meredeken veszítik el optimizmusukat, noha a negyedéves változás náluk viszonylag enyhe, 7 pont, szemben az 50-99 fős cégekkel, ahol kétszer ekkora hangulatromlást mértek. Ezek

a nagy cégek a válság óta szinte mindig a legjobb értékeket produkálták mostanáig.

A mutató a 20–49 fős vállalkozások esetében +31 pont, az 50–99 fős kategóriában +25 pont, a 100–249 fős cégek körében +31 pont, míg a 250 főnél nagyobb vállalatok esetében szintén +25 ponton áll a mutató.

Sokat mondó a kutatás azon megállapítása, hogy az almutatók (például rendeléállomány, kapacitáskihasználtság, teremelsé szintje, beruházások, létszám alakulása) körében a vállalkozások vezetői

a jelenlegi jövedelmezőség kivételével rendre pesszimistábban ítélik meg az összes vizsgált szempontot

a júliusihoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest – a beruházások várható szintjével kapcsolatos várakozások kivételével – szintén minden mutató tekintetében negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2018 októberében.

Vagyis most

a nagyvállalatok jellemzően pesszimistábban ítélik meg helyzetüket a kis-és középvállalkozásokhoz viszonyítva,

kivételt csak a jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzet, valamint a jelenlegi jövedelmezőség értékelése képez ez alól. Jelentősebb különbség a jelenlegi jövedelmezőség, illetve az elmúlt féléves, valamint a várható termelési szint esetében tapasztalható. A termelési szint megítélése tekintetében a kis-és középvállalkozások a jelenre és a jövőre vonatkozóan egyaránt lényegesen pozitívabb helyzetértékelést adtak, mint a 250 fő feletti nagyvállalatok. Összességében júliushoz viszonyítva a kis-és középvállalkozások körében az összes vizsgált mutató értéke csökkent, a nagyvállalatok átlagpontszáma a jelenlegi jövedelmezőség esetében emelkedett, a többi mutató esetén azonban szintén csökkent.

Értük haragszik

Bauer Tamás

-

2019-12-23

0

Látható elégedettséggel ír a független sajtó illetve beszél a független média Lázár János utóbbi nyilatkozatairól. Lázár azt állította, hogy a Fidesz igenis elvesztette az önkormányzati választást, és csak ötven százalékra teszi annak esélyét, hogy a „nemzeti oldal”, vagyis a Fidesz megnyeri a következő választást.

Szerintem ezek a nyilatkozatok nem a politikai helyzetről, nem is a 2022-es választási esélyekről szólnak, hanem Lázár Jánosról. Két dolgot árulnak el róla. Az egyik, hogy ő persze a „nemzeti oldal”, vagyis a Fidesz híve, semmi kifogása nincs Orbán önkényuralmi rendszere ellen, „értük haragszik”, amikor aggodalmaskodik.

A másik: Lázár úgy gondolja – alighanem már jó ideje –, hogy Orbán nem elég jól menedzseli az önkényuralmi rendszert, és ő, Lázár jobban menedzselné. A „nemzeti oldal”, a Fidesz szempontjából jobban.

Merthogy mi a különbség Lázár és Orbán között? Lázár frakcióvezetőként, majd a miniszterelnökséget vezető miniszterként volt Orbán egyik legfontosabb partnere az önkényuralmi rendszer felépítésében. Mindjárt az elején olyan akciókat vezérelt le, mint az Alkotmánybíróság hatáskörélnek korlátozása vagy a 95 százalékos különadó bevezetése.

Később az ő nevéhez fűződött a dohánykereskedelem Fidez-közeli vállalkozók, rokonok és haverok kezébe adása. Talán nem is kell többet mondani ahhoz, hogy ne örüljünk Lázár bejelentkezésének. Fogadnunk sem érdemes a sikerére: ha egyszer Orbán eltűnik, minden bizonnyal az egész rendszer is vele bukik, s ami utána jön, abban Lázárnak aligha lesz helye.

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Orbán olyan elkötelezett emberei, mint Lázár vagy az Orbán öregedéséről beszélő Stumpf István hogyan nyilatkozik. Aggódnak. Én is aggódom, de az ellenkezője miatt. Ők amiatt, hogy nem olyan stabil a rendszer, mint ők is szeretnék. Én amiatt, hogy továbbra is 50 százalékon áll a Fidesz, és a rendszer stabilabb, mint én szeretném.

A bírák a felelősek?

Bauer Tamás

-

2019-12-21

0

Amikor történik egy szörnyű bűncselekmény, mint most a győri családirtás, a politikusok mindig hajlanak rá, hogy törvényt szigorítsanak, és a megtörtént szörnyűségért is gyorsan felelőssé tegyenek az elkövető mellett valaki mást is.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján két tekintetben is a bírákat tette felelőssé. Egyrészt azért, mert az elkövetőt az emberölés kísérletéért annak idején csak öt évre ítélte el a bíróság, ami a büntető törvénykönyv szerint kiszabható büntetési tétel minimuma volt, holott a bírónak az öt és tizenöt év közötti középmértéket kellett volna kiszabnia. Másrészt pedig azért, hogy a bíróság hozzájárult a feltételes szabadlábra helyezéshez, holott ezt sem az ügyészség, sem a büntetés-végrehajtási intézet nem támogatta. Ha csak az utóbbit kifogásolta volna, azt még el is lehetne fogadni. De az előbbit is mondta:

„Ha a bíró a középmérték szerinti büntetést szabja ki, akkor a gyerekek ma élnek”,

Ez, noha szorosan véve igaz lehet, de mégis szégyenletesen demagóg mondat.

Sok más bűne mellett kevés szó esik arról, hogy a Fidesz represszív büntetőpolitikája, a büntetési tételek emelése, a „három csapás” szabály vagy a „tényleges életfogytiglan” szemben áll az európai büntetőpolitika tartós irányzatával. Közhelynek számít a felvilágosult büntetőjogászok között, hogy

a súlyosabb szabadságvesztés-büntetésnek nincs nagyobb visszatartó ereje.

Nagyobb visszatartó ereje annak van, ha nagyobb az esélye a lebukásnak, a bűnért való bűnhődésnek. Ilyen kalkulációkat is inkább csak – például – a bankrablók végezhetnek, a családtaggal szemben elkövetett élet elleni bűncselekmények esetében, melyeket indulatból, bosszúvágyból követnek el, effajta kalkulációnak, a büntetés mérlegelésének aligha van szerepe. Mindezek miatt fordított hátat Európa a halálbüntetésnek, és utasítják el egyre több országban az életfogytig tartó szabadságvesztést is.

A szakértők szerint a hét évnél hosszabb szabadságvesztés már visszafordíthatatlan személyiségkárosodást okoz, márpedig a büntetőpolitika feladata az elítéltek visszavezetése a társadalomba.

Gulyás idézett mondatát azért tartom szégyenletesnek, mert bizonyára tudja: a bűnismétlés megakadályozására törekedni lehet ugyan, de garancia sosincs rá. Az elítélt előbb-utóbb szabadlábra kerül, és ha nem vált alkalmassá a szabad életre, akkor bekövetkezhet az olyan tragédia, mint a győri családirtás. Mégis

így beszél, hogy hangulatot keltsen a bíróságok ellen, és magát illetve a kormányt tüntesse fel az igazságosság bajnokaként.

Lemond a mandátumról Gréczy

FüHü

-

2019-12-21

0

December 31-ével lemond képviselői mandátumáról Gréczy Zsolt. A szexuális zaklatási ügybe bekevert politikus a DK-ról akarja levenni a terhet. A pereket ettől még végigviszi.

Az ATV-n az Egyenes Beszédben jelentette be Gréczy Zsolt, hogy lemond mandátumáról. Mint fogalmazott, most is áldozatnak tekinti magát azokban az ügyekben, amelyekbe belekerült.A perek ezekben az esetekben mennek tovább – mondta.

A DK fantasztikus éve volt 2019, s ha személye ezt a lendületet csak kicsit is megtöri, akkor inkább lemond a képviselőségről – indokolta döntését. A DK-ról akarja levenni ezt a terhet. Gyurcsány Ferenc pártelnök elfogadta döntését.

Három támadás indult ellene szexuális zaklatást emlegetve. Először egy ismert popzenész vádolta meg azzal, hogy kikezdett a feleségével Gréczy. Aztán a szélsőjobboldali, neonáci Mi Hazánk egyik parlamenti munkatársa közölte, hogy zaklatta őt a DK-s politikus. Végül egy névtelen személy ismételten a kormánypárti médiában közöltetett félreérthetetlen tartalmú fotókat, de zaklatás ezekből se derül ki.

Gréczy szerint az utóbbi személy nem létezik, a fényképeket valahogyan kívülről szerezték meg a telefonjáról. A képeket ma már nem készítené el – mondta el több alkalommal. Azt korábban megemlítette, hogy a Borkai-ügy után kapott figyelmeztetést a Fideszből, hogy ők és személyesen ő következik bosszúként.

Gréczy listás mandátummal ült be a parlamentbe. Pótlásáról a DK dönt.

A lakosság még optimista

FüHü

-

2019-12-20

0

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként. A fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A prognózis meglehetősen hűen tükrözi a mérésekben testet öltő várható tendenciákat. A lassulás a világpiacon, elsősorban az EU-ban visszaveti a becsült termelést, az építőiparban a kedvezményes áfa részbeni kifutása az év elején csökkentheti a keresletet – ezzel számolnak az iparágakban. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás változatlanul magas szinten áll, hovatovább ez húzza a magyar gazdaságot, s ez tükröződik az ágazati várakozásokban.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjuktúraindex az októberi mínusz 0,7 pontról 2,8 pontra erősödött novemberben, decemberben azonban már mínusz 1,1 pontra süllyedt. Az üzleti bizalmi index az októberi 2,5 pontról novemberben 7,0 pontra nőtt, decemberben pedig már csak 1,5 pontot ért el. A fogyasztói bizalmi index az októberben mért mínusz 9,8 pontról novemberre mínusz 9,2, decemberre pedig mínusz 8,4 pontra javult.

Az üzleti várakozásokon belül

az ipari és építőipari várakozások jelentősen estek novemberhez képest, a kereskedelmi és szolgáltatói bizalmi index viszont gyakorlatilag nem változott.

Az ipari bizalmi index két havi emelkedés után decemberi zuhanása következtében még a szeptemberi, nagyon alacsony szintjétől is kissé elmaradt, és ezzel hatéves mélypontjára esett. Romlott az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az exportrendeléseké is -, valamint a készletek megítélése, és kedvezőtlenebbek lettek a termelési várakozások.

Az építőipari bizalmi index decemberben számottevően esett, de továbbra is ez a legoptimistább ágazat. Az idei év utolsó hónapjában a magas- és a mélyépítő cégek is borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is romlott novemberhez képest.

A kereskedelmi bizalmi index a novemberi enyhe emelkedéssel megegyező mértékben csökkent, míg a szolgáltatói bizalmi index decemberben stagnált. Az általános üzleti helyzet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások viszont javultak.

A foglalkoztatási várakozások a novemberi javulás után kissé romlottak,

ami az ipar és a kereskedelem gyengébb létszámbővítési szándékának következménye, az építőiparban és a szolgáltató szektorban ugyanis szerény erősödés történt. A lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent. Az áremelési szándék a kereskedelem kivételével gyengült. A fogyasztók inflációs várakozása viszont továbbra is hullámzó, decemberben éppen csökkent, igaz hibahatáron belül.

A magyar

gazdaság jövőjéről alkotott vélemény a novemberi javulás után összességében kissé romlott,

ezen belül az iparban és a kereskedelemben érezhetően, az építőiparban és a szolgáltató cégeknél javult, ahogyan a lakosság körében is. A GKI fogyasztói bizalmi index novemberhez hasonlóan decemberben is emelkedett kissé. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét javulónak érzékelte, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét viszont kissé romlónak.

Sok házasság, kevesebb gyerek

FüHü

-

2019-12-20

0

Október végéig kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, a halálozások aránya is kisebb volt, de a népességfogyás nem állt meg. A termékenységi ráta is romlott, miközben rekordokat döntögetnek a házasságkötések. Ennek inkább üzleti oka van, mint gyerekvállalási szándék. A családok egy kis részére öntött százmilliárdok eredménye nem látszik.

Semmilyen lényegi trendforduló se látszik a népesség alakulásában: fogy a magyar – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előzetes adatok szerint 2019 első tíz hónapjában a születések száma 1,6, a halálozásoké 0,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 2,7 százalékkal, 897 fővel nőtt 2018. január–októberhez képest.

Októberben

Októberben 7780 gyerek jött világra. Ez 203-mal,

2,5 százalékkal kevesebb újszülött,

mint egy évvel korábban. 10 435 fő vesztette életét, 483 elhunyttal, 4,4 százalékkal kevesebb az előző év azonos havinál. A születések száma kisebb mértékben csökkent, mint a halálozásoké,

ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. októberi 2935-tel szemben 2655 fő volt, ami 9,5 százalék mérséklődés.

A tizedik hónapban a házasságkötések száma nagymértékben emelkedett,

5609 pár lépett frigyre, 65 százalékkal (!),

2201-gyel több a 2018. októberinél. Az októberi házasságkötések száma utoljára 1988-ban haladta meg a mostanit.

Tíz hónap alatt

Az első tíz havi statisztika 4 064 megszületett gyereket jegyzett fel, ami 1242-vel,

1,6 százalékkal elmaradt a tavaly január–októberi születésszámtól.

Január–márciusban, júniusban és októberben kevesebb, április–májusban és július–szeptemberben több volt az újszülöttek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb, 2,7 százalék emelkedés áprilisban, a legnagyobb mértékű, 5,8 százalék visszaesés júniusban történt.

Tíz hónap alatt 108 123-an haltak meg, 345-tel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Januárban, februárban és júniusban növekedett a halálozások száma, az év többi hónapjában viszont kevesebben hunytak el az előző év azonos havinál. A legnagyobb mértékű, 20 százalék emelkedés az év első hónapjában történt, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. A legjelentősebb, 14 százalék csökkenést márciusban regisztrálták.

Az élveszületések száma nagyobb mértékben mérséklődött, mint a halálozásoké,

ennek következtében a természetes fogyás a tavalyi első tíz havi 33 162-vel szemben 34 059 fő volt, ami 2,7 százalék növekedés.

Rohannak házasodni

Egészen elképesztő számsort közöl a KSH a házasságokról: 57 774 pár kötött házasságot október végéig. Ez

jelentősen, 24 százalékkal, 11 023-mal több esküvő

az előző év azonos időszakinál. Január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebb frigyet anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezt követően február–márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,5, júniusban pedig számottevően, 16 százalékkal több házasságot anyakönyveztek az egy évvel korábbinál. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott és július–szeptemberben kiugró mértékben, átlagosan 33, októberben pedig 65 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjaiban. A 2019. január–októberi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb érték 1990 óta.

A népesség alakulása szempontjából egyik leglényegesebb mutató,

a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke omlott.

Az egy hölgyre jutó gyerek rátája 1,48 volt az előző év első tíz hónapjára számított 1,49-gyel szemben.

Vagyis a fiatalok mintha hirtelen részben áttervezték volna az addigi szokásokat, és rohannak az anyakönv-vezetőhöz, aztán viszont még kevesebb gyerek születik a házasságokból. A megfejtés alighanem egyszerű. Az évek óta az elsősorban a felső középosztályra öntött százmilliárdos családtámogatások ellenére egyre kevesebb gyerek születik, tehát semmilyen trendforduló se látszik.

A házasságkötések hihetetlen megugrása pedig pontosan egybeesik a nyáron hatályba lépett babaváró kölcsönnel. Ebben kikötés a házassági kapcsolat, de a kedvezmények akkorák, hogy még gyerek nélkül is megéri felvenni a maximum tízmillió forint kölcsönt. Pláne, ha ebből egyenesen a kiugró hozamot ígérő Magyar Állampapír Pluszt jegyeznek, egyenesen bombaüzlet. Csak több gyerek nem lesz belőle.

A népességfogyás másik mutatója is egybevág a fő számokkal. Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, az utóbbi nem változott, e tényezők eredményeként a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,2 ezrelékre emelkedett. 2019 első tíz hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékponttal több az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 7,1 ezrelékes értéke 1,4 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Karácsony: Ádert megvezették – vagy nem…

FüHü

-

2019-12-19

0

Karácsony: Ádert megvezették – vagy nem…

Megvizsgálják, hogyan tudnak a kerületekkel közösen segíteni az önhibájukon tb nélkül lehetetlen helyzetbe kerülőkön – közölte Karácsony Gergely. Szerinte Áder Jánost csúnyán megvezették, vagy nem…

Kollégáimat arra kértem, vizsgáljuk meg: miként tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe – írta a Facebookon a főpolgármester. Arról fejtette ki véleményét, hogy szerdán Áder János ellenvetésre nem találva okot aláírta a társadalombiztosítási ellátásokat – sokak esetében – igen súlyosan korlátozó törvényt.

„Attól tartok, a köztársasági elnököt csúnyán megvezették az egészségbiztosításra való jogosultság szabályainak módosításával kapcsolatban. Persze lehet más magyarázat is a tegnap kiadott, köztársasági elnöktől szokatlan hangvételű közleményre…”

– fogalmaz Karácsony Gergely.

A főpolgármester idézi Ádert, aki szerint „a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.” Egy dolgot nem tesz hozzá, mert valószínűleg nem tájékoztatták róla: hogy

a nem biztosítottaknak a sürgősségi ellátás és a mentés költségeit utólag meg kell fizetniük

– hangsúlyozza Karácsony.

Emiatt pedig huszonötezer forint – három havi – járuléktartozás miatt egy komolyabb baleset esetén akár több tízmillió forintot fog ráterhelni az állam az érintett családokra. Mindezt úgy, hogy nem vizsgálja azt, szándékosan vagy csak feledékenységből, netán a szociális helyzete miatt nem tudta befizetni az illető a havi járulékot. Még csak

fel se hívja előzetesen az állam az érintettet arra, hogy tartozása van, azt rendezni kellene

– sorolja a törvénymódosítással szembeni komoly ellenvetéseket.

Karácsony hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítás a közösség szolidaritásán alapszik. Ebben éppúgy benne van a nehéz helyzetűek segítése, mint az is, hogy a teherviselésből erejéhez mérten mindenkinek ki kell vennie a részét. Az államnak fel kell lépnie a tudatos adócsalók ellen, de ezt

nem teheti meg úgy, hogy közben családok egész jövőjét veszélyezteti.

Ezért döntött úgy a főpolgármester, hogy a kerületek közreműködésével megpróbálnak tenni valamit. Kollégáit arra kérte, vizsgálják meg: hogyan tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe.

Újszínház: nem volt zaklatás

FüHü

-

2019-12-19

0

Az Újszínház vizsgálata nem talált arra utaló jelet, hogy megtörtént volna a feltételezett zaklatás a társulatban. Az eljárást lezárták és tájékoztatták a fenntartó fővárost.

Az Újszínházhoz december 6-án megkeresés érkezett Budapest Főváros Önkormányzata mint fenntartó, részéről, hogy tájékoztatást kér, mivel bejelentést kapott egy vagy több, 2016-ban elkövetett szexuális zaklatás ügyében, melyet egy akkor még névtelen bejelentő tett – ismerteti az előzményeket Facebook-oldalán a színház. Mint ismert, ezután kiderült, hogy a bejelentő Mihályi Győzőre, a társulat egyik vezető művészére utalt.

A színház vezetése december 9-én rendkívüli társulati ülés keretében tájékoztatta a társulatot, hogy etikai vizsgálat indul és ahogy eddig, ezután is van lehetőség bejelentést tenni, ha bárkit bármilyen zaklatás ér.

Az etikai vizsgálat a bejelentés és a színházi nyilvántartások összevetésével, a rendelkezésre álló iratok és írásbeli nyilatkozatok áttanulmányozása nyomán, továbbá meghallgatások alapján megállapította, hogy a bejelentésben több időbeli és tárgybéli pontatlanság van. A bejelentő maga se állítja, hogy az érintett színész szexuális zaklatást követett el,

nem is sértettként tette a bejelentést, hanem általa hallott információk alapján.

A vizsgálat során szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyíték nem került elő,

ilyen cselekményt nem tárt fel a vizsgálat,

és hivatalos bejelentést sem akkor, sem azóta nem tett senki. Az Etikai Bizottság szerdán lezárta a vizsgálatot, és a színház a fenntartót ma írásban tájékoztatta.

A színház a továbbiakban nem kíván foglalkozni a sajtóban megjelenő híresztelésekkel, kizárólag a művészi munkára szeretne koncentrálni és kérjük a sajtó képviselőit, hogy ezt tartsák tiszteletben. Az Újszínház, valamint a társulat ezen üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot nem kíván tenni.

Itthon

Mészáros Lőrinc vagyona „csak” 26 milliárddal gyarapodott tavaly óta, Csányi Sándoré viszont 50-nel a Forbes friss listáján. Az 50 leggazdagabb magyar összvagyona több, mint 4260 milliárd forint, az első 10-é ennek fele. Vajna Tímea landolt az első 50-ben.

dollárban egyaránt milliárdosnak számít.

csaknem duplázott tavaly óta, és bekerült a 200 milliárdosok körébe.

új szereplő a listán Vajna Tímea, aki szintén örökléssel jutott 37 milliárdhoz,

a kistulajdonosok alól törvényileg kiszervezett takarékszövetkezetekből összegyúrt Takarékbank

a listán első tíz mindegyikének vagyona meghaladta a százmilliárdot.

A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.

az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.

Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.

öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.

A nagy és döntően exportáló cégekben erőteljesebb a jövő miatti aggodalom, továbbá az építőiparban esett nagy mértékben a bizalom. Ez nagyjából fordított tendencia a korábban megszokott folyamatokhoz képest. Jelenleg általános a pesszimizmus.

öt éves felfelé tartó trend utánidén júliustól meredeken zuhan a hangulat.

itt-ott már a létszám csökkenésében is megmutatkozik,

a nagy cégek a válság óta szinte mindig a legjobb értékeket produkálták mostanáig.

a jelenlegi jövedelmezőség kivételével rendre pesszimistábban ítélik meg az összes vizsgált szempontot

a nagyvállalatok jellemzően pesszimistábban ítélik meg helyzetüket a kis-és középvállalkozásokhoz viszonyítva,

Amikor történik egy szörnyű bűncselekmény, mint most a győri családirtás, a politikusok mindig hajlanak rá, hogy törvényt szigorítsanak, és a megtörtént szörnyűségért is gyorsan felelőssé tegyenek az elkövető mellett valaki mást is.

„Ha a bíró a középmérték szerinti büntetést szabja ki, akkor a gyerekek ma élnek”,

a súlyosabb szabadságvesztés-büntetésnek nincs nagyobb visszatartó ereje.

A szakértők szerint a hét évnél hosszabb szabadságvesztés már visszafordíthatatlan személyiségkárosodást okoz, márpedig a büntetőpolitika feladata az elítéltek visszavezetése a társadalomba.

így beszél, hogy hangulatot keltsen a bíróságok ellen, és magát illetve a kormányt tüntesse fel az igazságosság bajnokaként.

December 31-ével lemond képviselői mandátumáról Gréczy Zsolt. A szexuális zaklatási ügybe bekevert politikus a DK-ról akarja levenni a terhet. A pereket ettől még végigviszi.

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként. A fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

az ipari és építőipari várakozások jelentősen estek novemberhez képest, a kereskedelmi és szolgáltatói bizalmi index viszont gyakorlatilag nem változott.

A foglalkoztatási várakozások a novemberi javulás után kissé romlottak,

gazdaság jövőjéről alkotott vélemény a novemberi javulás után összességében kissé romlott,

Októberben

2,5 százalékkal kevesebb újszülött,

5609 pár lépett frigyre, 65 százalékkal (!),

Tíz hónap alatt

1,6 százalékkal elmaradt a tavaly január–októberi születésszámtól.

Az élveszületések száma nagyobb mértékben mérséklődött, mint a halálozásoké,

Rohannak házasodni

jelentősen, 24 százalékkal, 11 023-mal több esküvő

a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke omlott.

Megvizsgálják, hogyan tudnak a kerületekkel közösen segíteni az önhibájukon tb nélkül lehetetlen helyzetbe kerülőkön – közölte Karácsony Gergely. Szerinte Áder Jánost csúnyán megvezették, vagy nem…

„Attól tartok, a köztársasági elnököt csúnyán megvezették az egészségbiztosításra való jogosultság szabályainak módosításával kapcsolatban. Persze lehet más magyarázat is a tegnap kiadott, köztársasági elnöktől szokatlan hangvételű közleményre…”

a nem biztosítottaknak a sürgősségi ellátás és a mentés költségeit utólag meg kell fizetniük

fel se hívja előzetesen az állam az érintettet arra, hogy tartozása van, azt rendezni kellene

nem teheti meg úgy, hogy közben családok egész jövőjét veszélyezteti.

Az Újszínház vizsgálata nem talált arra utaló jelet, hogy megtörtént volna a feltételezett zaklatás a társulatban. Az eljárást lezárták és tájékoztatták a fenntartó fővárost.

nem is sértettként tette a bejelentést, hanem általa hallott információk alapján.

ilyen cselekményt nem tárt fel a vizsgálat,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA