Kezdőlap Itthon Oldal 198

Itthon

Budapest.komm kontra Budapest-info

Megkapja a neki járó pénzt a kukaholdingtól Budapest, jelentette be Karácsony Gergely az első Budapest.komm nevű tájékoztatón. Az is elhangzott, hogy az évi átlag tízmilliárdból kétmilliárdot a daganatos betegségek várólistájának megszüntetésére fordítanák.

Budapest.komm néven tartotta első hivatalos sajtótájékoztatóját Karácsony Gergely. Azért ezen a néven, mert a kormány „elhappolta” a Budapest-info nevet; ezen a kormány szeretne Budapesttel kapcsolatos politikájáról rendszeres tájékoztatókat tartani Gulyás Gergellyel és Fürjes Balázzsal mások mellett. A főpolgármester szerint helyes, ha a kormány elmondja véleményét Budapesttel kapcsolatban, de ezt

más néven tegye, mert így félreértésre adhat okot.

Karácsony először arról beszélt, hogy bár a kórházak elvesztek a főváros számára, a járóbeteg-ellátásban van szerepe Budapestnek. Ennek jegyében a kormánytól a következő öt évben megígért 50 milliárd egy részéből, évi kétmilliárdból a daganatos betegségek feltárásának vizsgálataiban szeretnék felszámolni a várólistákat. Tehát a diagnosztikai felmérések, a CT-, MR-vizsgálatok felgyorsítását szeretnék elérni. Reális esély van arra, hogy erről megállapodjanak a kormánnyal – mondta Karácsony.

Havasi Gábor (Momentum) egészségügyi tanácsadó elmondta, hogy évi 38 ezer elkerülhető haláleset történik a kormányzati egészségügyi politika átgondolatlansága miatt.

A CT- és MR-vizsgálatok 2-3 hetes várólistáját tudnák megszüntetni,

minden vizsgálatot 2 napon belül el kell tudni végezni, a leleteket pedig a következő három napon belül ki kell adni.

A különféle aktuális ügyek sorában a belvárosi parkolóhelyek kiváltásáról és rakpartlezárásról kérdezték a főpolgármestert. Karácsony szerint a Tarlós István idején kidolgozott mobilitási tervben is szó van arról, hogy megvizsgálják, a közterületi parkolás milyen problémákat okoz. Nem akarnak elvenni semmit, inkább lehetőségeket akarnak kínálni az autósoknak, valamilyen ösztönző rendszert kialakítani, hogy kiváltsák a belvárosi parkolást. Mert több az autó, mint parkolóhely, amelyek a gyalogosok elől veszik el a területeket. A kidolgozandó koncepcióról egyeztetni fognak a lakossággal.

Karácsony elmondta, hogy a választási programban is benne volt, hogy nyári hétvégéken lezárják az autók elől és átadják a gyalogosoknak.

A főpolgármester bejelentette: előző nap megjelent egy ITM-rendelet, ami lehetővé teszi, hogy a főváros hozzájusson a kukaholding által visszatartott pénzéhez, mintegy tízmilliárd forinthoz. Reméli, ezzel elkerülhető lesz, hogy február közepén elborítsa a szemét Budapestet, mert az FKF nem képes finanszírozni az elszállítást. A főpolgármester azonban a pénzhez hozzájutással együtt az egész kukaholding-rendszert rossznak tartja, mert lehetetlenné teszi a fővárosi fejlesztéseket. Szerinte

nem szégyen bevallani, ha valami nem sikerült, márpedig a kukaholding nem vált be.

A főváros vezetése változatlanul szeretné visszakapni a hulladékszállítást.

Fürjes, a hungarikum

Azt mondja Fürjes Balázs államtitkár, hogy ezen túl a kormány tart „Budapest-infókat”, ahol a kormány „Budapest-politikáját” ismertetik azok, akik azt csinálják, képviselik. Ez valódi hungarikum.

Tehát azok ismertetik a kormány Budapest-politikáját, akik ezt csinálják, mert értenek ehhez. Mint Gulyás miniszter, Schneller Barnabás helyettes államtitkár, Pokorni Zoltán mint fővárosi képviselő, és persze ő maga, Fürjes. Ők úgymond jó partneri együttműködést kívánnak a főváros vezetésével. Az újságíró mosolyogva hallgatja és elégedetten bólint.
Csakhogy amit Fürjes államtitkár mond, az abszurdum. Nem tudok arról, hogy a német kormánynak lenne Berlin-politikája, vagy a francia kormánynak Párizs-politikája. Berlin-politikája a berlini szenátusnak van (ott szenátusnak hívják a városi kormányt), Párizs-politikája a párizsi főpolgármesteri hivatalnak. És persze saját pénzük is van hozzá. Vannak persze olyan gigaberuházások, mint a berlini új repülőtér vagy például a stuttgarti új pályaudvar, amelyek jórészt kormánypénzből valósulnak meg, de a nagyvárosok, fővárosok „normál” fejlesztéseiről a városok maguk döntenek és saját pénzükből és hitelből finanszírozzák is azt.
Az, hogy „modern városok programja” címmel a kormány dönti el és finanszírozza a vidéki városok kisebb-nagyobb beruházásait, igazi „hungarikum”, melyet az Orbán-rendszer hozott létre. Hitelt a városok kormányzati engedély nélkül már fel sem vehetnek. (Annak idején, a Gyurcsány-kormány idején Orbán Viktor kifejezetten kötelezte a fideszes vezetésű városokat, hogy devizahitelek felvételével valósítsanak meg fejlesztéseket.) Ma már a polgármesterek is, az újságírók is, a kérdezők is és a válaszolók is magától értetődőnek tartják ezt a helyzetet. Pedig ez egyáltalán nem magától értetődő. Ebbe a közfelfogásba illik, hogy senki sem tiltakozik, amikor Orbán „Budapest-államtitkárt” nevez ki, aki azután a kormány „Budapest-politikájáról” beszél. Mézes-mázos nyilatkozatokat hallunk tőle, azok tartalma azonban furkósbottal ér fel.

Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul

„Egy centiméterre volt” a Fidesz attól, hogy kilépjen a Néppártból – mondta Orbán Viktor a tegnapi szavazásról. Már tavaly is erről beszélt, bár szabályosan így nem léphetnek ki így az EPP-ből.

Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket” – mondta Orbán Viktor az állami rádióba reggel. Arra utalt ezzel, hogy az Európai Parlament nagy részvétel melletti kétharmados többséggel, közte az EPP-ével is, elfogadta azt a határozatot, hogy Magyarországon és Lengyelországban romlott a jogállamiság állapota. Ezért úgy foglaltak állást, hogy folytatni kell a 7. cikkelyes eljárást, mert az eddigi eredménytelen volt.

Orbán azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei.

„De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk”

– tette egyértelművé a helyzetet.

Az azonban, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.

A tagsággal kapcsolatban tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor

„új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”,

amihez lesznek szövetségeseik.

Szerinte egyébként

emögött is Soros György áll,

aki „a világ első számú oligarchája”, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára. Abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.

Orbán tavaly márciusban, amikor az EPP felfüggesztette a Fidesz tagsági jogát, szintén arról beszélt, hogy kész kilépési nyilatkozat volt a kezében. Ezt csak azért nem adta át, mert sikerült elfogadtatnia, hogy a Fidesz és az EPP formailag közösen kezdeményezte a felfüggesztést. (Ebbe azért ment bele az EPP, mert a Fidesz azonnali kilépéssel és új európai parlamenti frakció alakításával fenyegetett egyoldalú kezdeményezés esetére.) Azután ezt magyarázták úgy, hogy „ők kérték” a döntést, amelynek következtében a Fidesz egyetlen tisztséget se kaphat a legnépesebb európai pártcsaládban, s ennek rendezvényeire se hívják meg őket.

Csakhogy a Fidesz alapszabálya rögzíti, hogy a párt az EPP tagja. Ezt kizárólag (rendkívüli) kongresszus módosíthatja, amit azonban legalább 30 nappal korábban össze kell hívni.

Néppárt-Fidesz: kifelé?

Nagy lépést tett a Fidesz a Néppártból távozás felé az Európai Parlament elítélő szavazása után, s a döntés mintha megszületett volna. A Néppárt nagy többsége vett részt, kétharmada a magyar és lengyel kormány ellen szavazott. A fideszesek nem mindegyike védte meg a kormányt.

„Kis kétharmados” többséggel mondta ki az Európai Parlament, hogy a lengyel és magyar kormány elleni 7. cikkelyes eljárást folytatni kell, mert az eddigi eredmények elégtelenek, a két országban romlott a jogállamiság állapota. A 751 tagú EP 665 tagja vett részt az eljárásban, 446-an támogatták az állásfoglalást, 178-an elutasították, 41-en tartózkodtak.

Vagyis az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) további intézkedésekre felkérő döntést az EP 88 százalékos részvételével a jelenlévők éppen kétharmada szavazta meg.

Nem jó jel a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságának jövőjére nézve, hogy

a jobbközép pártcsalád csaknem 85 százaléka (!) felvonult a szavazáson

és a 182 tagú frakció több, mint fele, 99 (a szavazók 63 százaléka) értett egyet a magyar és lengyel helyzet elítélésével. Az eredményt pedig hangos tapsvihar fogadta, sokan felállva ünnepelték.

A szavazási listából az is kiolvasható, hogy a szocialista frakció minden jelen lévő tagja és a Renew Europe (liberálisok), valamint a Zöldek elsöprő többsége az igen gombot nyomta meg. Érdekesség, hogy a 12 fideszes (plusz egy KDNP-s) közül ketten (Kósa Ádám és a hosszas vitába harciasan beleálló Deutsch Tamás) nem vett részt az eljárásban.

A magas részvételi aránnyal megemelt súlyú szavazás azt sejteti, hogy

a Fidesz látványosan elvesztette a Néppárt támogatását.

Ez még akkor is igaz, ha az EP mostani szavazása arról is szól, hogy a képviselők helyet kérnek maguknak az efféle eljárásokban, részt követelnek a kormányok meghallgatásán. Komoly figyelmeztetés, hogy az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely azt javasolja, hogy az uniós támogatások kifizetését kössék az alapjogi kötelezettségek teljesítéséhez.

Az eredmény után az első reakció lejárt szavatosságú petárdaként puffant. Hidvéghi Balázs EP-képviselő a strasbourgi szavazás után a szokásos retorikai paneleket vonultatta fel: a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal; a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Továbbá „gyalázatos”, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan, és szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Ennél sokkal messzebb ment Novák Katalin családügyi államtitkár, aki azonban a Fidesz alelnökeként az elmúlt egy év valóságos politikai üdvöskéje a Fideszben. Ő az atv.hu-nak Washingtonból egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„amikor arról döntünk, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.

Erre rövidesen sor kerülhet, attól függően, hogy a február 3-4-i politikai közgyűlésen döntenek-e a novemberben napirendre se vett „Fidesz-ügyről”. Arról, hogy mi legyen a sorsa a magyar párt tagsági jogának: fenntartják a felfüggesztést, visszaveszik vagy kizárják. (Az EPP honlapján egyelőre semmi sincs a tervezett napirendről.) A mostani EP-döntés és ennek szavazási háttere egyre inkább az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét.

Az ellenzék soraiban meglehetősen egyöntetű az esemény értékelése. Dobrev Klára (DK) EP-képviselő szerint „itt a vég, az EP kereszténydemokratái most már pontosan látják, hogy a Fidesz kormány se nem keresztény, se nem demokrata, se nem európai, Orbán napjai meg vannak számlálva a Néppárt családjában”. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon, és az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek.

A Fidesz számára hogyan tovább egyelőre göröngyös utat kínál. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a lengyel kormánypárti többséggel, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), benne Matteo Salvini és Marine Le Pen pártjával, valamint a lényegében neonáci német AfD-vel elsöprő többségben a határozat ellen szavazott. Orbán célja nyilván az lenne, hogy ezeket egybefésülve nagyjából másfél-száz fős nagy frakciót (akár a harmadik legnépesebbet) hozzon össze, bár ezzel annyira jobbszélre kerülnének, ahonnan már szinte lepottyannának.

Molnár Csaba: „Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!”

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az EP strasbourgi ülésén kemény szavakkal igyekezett rávilágítani, hogy szerinte a magyar miniszterelnök „szétlopja az országot”, ezért tetteket vár az EP-től nem csak hasztalan vitákat.

Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!

Ahogy megígértem Nektek, nem fogtam vissza ma magamat az Európai Parlamentben. Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot! Ezért végre tettek kellenek: a miniszterelnököt és kormányát meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket!Nézd meg a felszólalásomat, és oszd meg, hogy végre világos legyen mindenkinek, hogy mit művel Orbán Viktor!

Közzétette: Dr. Molnár Csaba – 2020. január 15., szerda

Népszavazás: már a kérdés is hibás

Több, a nyugdíjakkal kapcsolatos kérdésben kezdeményez népszavazást a Nyugdíjas Parlament nevű egyesület, amelyről csak azt nem tudom, hogy mitől parlament, hiszen nem képviseli a nyugdíjasokat, és, gondolom, nem szokott ott senki semmit megvitatni. (Megvitatáson azt értem, hogy egymással ellentétes vélemények ütköznek össze egy teremben. Terem éppen van, hiszen az Országházban láttam őket ülésezni, csak megvitatásról nem tudok.)

Megtaláltam az interneten a népszavazási kérdéseket

Íme:
a. Akarja-e Ön, hogy az idős embereket megillető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés hozza létre az Idősek Jogainak Biztosának intézményét?
b. Akarja-e Ön, hogy a nemek és a földrajzi területek között napjainkban meglévő átlagos öregségi nyugdíjellátások különbségének csökkentése érdekében az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok módosításával tegye lehetővé, hogy a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évig Magyarországon az év elején esedékes öregségi nyugdíjemelés nagysága a jogosultak számára egyenlő mértékű legyen?
c. Akarja-e, hogy az évenkénti nyugdíjemelés nagyságát a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől úgy határozzák meg, hogy annak mértékének megállapításakor, 50 – 50 százalékban a várható fogyasztói áremelkedés és a várható bruttó keresetnövekedés mértékét vegyék figyelembe?
d. Egyetért-e azzal, hogy az időskori testi-lelki megbetegedések ellátását kiemelt nemzeti egészségügyi és szociális prioritássá nyilvánítsa az Országgyűlés?
Az a) és c) kérdést nyilván nem lehet ma népszavazásra kitűzni, mert az államszervezetet, illetve a költségvetést érintő kérdés. Szerintem helyes is, hogy erről nem lehet népszavazást tartani, különösen a nyugdíjemelés mértékéről. Új ombudsmani tisztségre szerintem nincs szükség, de ha mégis, az alkotmányba való kérdés, amelyről a politikai erőknek kell tárgyalni, és nem népszavazással kell dönteni.
A b) kérdés, az azonos mértékű (összegű) és nem arányú (százalékú) nyugdíjemelés ellentétes a nyugdíjrendszer biztosítás-alapú voltával, ezért a magam részéről nem helyeslem. A d) kérdés pedig nem mond semmit, nem következik belőle semmi, amit az Országgyűlésen, a kormányon számon lehetne kérni. Az erre illetékes szervek e népszavazási kezdeményezéseket nyilván nem hitelesíthetik, és azzal, hogy ilyen kérdéseket terjesztenek eléjük, csak legitimálják azok elutasító gyakorlatát, amely helyes kezdeményezéseket is szokott érinteni.
Ezzel pedig

a kezdeményezés kifejezetten káros.

Ez a népszavazási kezdeményezés tehát nyilvánvalóan humbug. A politikában persze gyakoriak az ilyen kezdeményezések. Csakhogy ha egy párt áll elő ilyen vagy hasonló értelmetlen, komolytalan kezdeményezéssel, azzal szavazatokat lehet szerezni. De minek áll elő ilyen kezdeményezéssel egy olyan egyesület, amely nem indul választáson, nem gyűjt szavazatokat?
Az valóban fontos kérdés, hogy milyen mértékben emelkedjenek a nyugdíjak, elfogadható-e az inflációhoz igazodó emelés (vagyis a reálnyugdíj szinten tartása), vagy vissza lehet-e és kell-e térni a svájci indexáláshoz. Ebben a kérdésben azoknak a politikai pártoknak indokolt felelős módon állást foglalniuk, amelyek kormányoznak vagy kormányozni kívánnak, és ezért a jövőbeni nyugdíjkiadásokat egybe kell vetni a jövőbeli bevételekkel.
Annak is van értelme, ha felkészült szakemberek, mint mondjuk Farkas András vagy Simonovits András kifejtik erről a véleményüket. (Rendszeresen meg is teszik, felelős módon.) De egy semmiféle felelősséggel nem rendelkező egyesület ötletei – bocsánat – érdektelenek.

Összefogás? Felejtse el!

Jó buli lesz a 2020. március 1-jén tartandó időközi választáson a XIII. kerület 9. számú egyéni választókörzetében, mivel Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, így a megüresedett helyre a korábbival szemben nem lesz összellenzéki jelölt. Az MSZP és a Momentum is külön-külön indít jelöltet.

A megüresedett képviselői helyre az MSZP a 28 éves Vaju Viktóriát, míg a Momentum  a szintén 28 éves Polyák Krisztinát indítja.

Vaju Viktória, aki környezetvédelmi szakember, és XIII. kerületi lakos. Számára a környezetvédelem a szívügy. Az októberi választások előtt  részt vett  a kampányban: a körzetben lakókkal tartotta a kapcsolatot. „Támogatni fogom, hogy a Tatai úton parkoló legyen, hogy a megújuló energia felhasználásához a társasházaknak az önkormányzat adjon támogatást, valamint szeretném, ha a Reitter Ferenc utcán légszennyezést mérő eszköz lenne kihelyezve folyamatosan” – nyilatkozta a jelölt, míg a kerületi MSZP-s vezetés nyíltan árulással vádolja a Momentumot.

Kerpel-Fronius helyére a Momentum Polyák Krisztinát indítja, aki az ajánlásgyűjtés első két napján megszerezte a szükséges aláírások közel dupláját. Ettől függetlenül Polyák és csapata nem állnak le, folyamatosan keresik fel a körzet lakóit és személyes beszélgetésekkel készülnek a választásra, valamint az azt követő munkára.

Nem véletlen a Momentum ellenállása, a budafok-tétényi MSZP-sek után újabb szocialisták álltak át a Fideszhez. A törökbálinti Momentum hónapokkal ezelőtt, már a kampányban jelezte az MSZP vezetőségének, hogy

a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel, valamint bizonyítékok voltak rá, hogy Szentmiklósi-Tóth párttársa már a nyáron összellenzéki kampány dokumentumokat juttatott a helyi fideszes kampányvezetésnek. Az MSZP vezetősége akkor mégsem tett semmit,

szégyent hozva ezzel az ellenzéki együttműködésre – nem csak helyben, de országosan is.

2022-ben csak akkor lesz esélye az ellenzéknek, ha képes megtisztulni, és képes megszabadulni az olyan megélhetési ellenzékiektől, mint Szentmiklósi Tóth-Tamás. Ha ez a megtisztulás hamarosan nem történik meg akkor könnyen lehet, hogy nem “csak” egy egyszerű önkormányzati többséget veszít majd el az összefogás, hanem akár a kormánytöbbséget is, ezzel további éveket biztosítva Orbán Viktor ámokfutásának. – hangoztatják a Momentum vezetői.

Bár a tizenharmadik kerületi, egyetlen önkormányzati képviselői helyért folyó időközi küzdelem eddig az MSZP és a Momentum konfliktusától volt hangos, most az Azonnali kiderítette, hogy kit indít a Fidesz a körzetben: azt a Tempfli Józsefet, akit a Fidesz nemrég az LMP-től csábított át.

Magyarul, ha a 2019. október 13-i állapotot vesszük figyelembe, akkor egészen bizonyosan az összefogás résztvevői közül kerül ki a győztes. Már csak az a kérdés, hogy melyik párt színeiben. Mondom, jó buli lesz.

Gyakran előforduló kripto átverések és elkerülésük

Az egyik legnagyobb fekete pont a kriptovaluták több, mint 10 éves múltján nem más, mint a folyamatosan jelenlevő csalók, és a gyakran előforduló átverések és piramisjátékok. De vajon miért van az, hogy oly sok ember és digitális valuta esett már csalások áldozatául?

A bitcoin óriási árrobbanásai rengeteg olyan embert vonzottak a kripto szférába, akik csupán a könnyű pénz lehetőségét látták a kriptovalutákban. Ezek a kripto befektetők ritkán veszik a fáradtságok, hogy a digitális valuták mögött rejlő technológiával is megismerkedjenek, ami kriptovalutáik nem megfelelő tárolását, majd azok elvesztését, illetve ellopását eredményezi. Ha valaki úgy dönt, hogy megkeresett pénzét kriptovalutákba szeretné fektetni, rendkívül fontos, hogy előbb megismerkedjen a digitális tárcákkal kapcsolatos biztonsági intézkedésekkel, valamint a leggyakoribb kriptovaluta csalások típusaival. Nem szabad abba a hibába esni, hogy elvakítson bennünket a gyors meggazdagodás ígérete.

Szerencsére számos ország dolgozik a kriptovalutákra vonatkozó jogszabályok elkészítésében, amely remélhetőleg biztonságosabb körülményeket teremt majd a digitális valuták vásárlására, eladására és tárolására. Ha Európát vesszük figyelembe, akkor talán Észtország példája a legbiztatóbb, hiszen az ország már megkezdte a digitális valuták szabályozását a kripto tőzsdékhez és tárcákhoz szükséges engedélyek bevezetésével. Ebből kifolyólag, ha egy olyan kripto tőzsdén szeretnénk vásárolni, melynek Észtországban van a székhelye, mint például a Kriptomat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a tőzsdének szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Ez minden bizonnyal stresszmentesebbé teszi a kriptovalutákkal történő interakciót a tőzsde felhasználói számára.

Egy engedéllyel rendelkező tőzsde kiválasztásától eltekintve, nem árt más dolgokra is odafigyelni, ha el szeretnénk kerülni a kriptovalutákkal kapcsolatos átveréseket.

Szerencsére a csalások működésének megértése és az árulkodó jelek felismerése sokkal biztonságosabbá teheti kripto tranzakcióinkat és befektetéseinket. Lássuk milyen típusú csalások fordulnak elő leggyakrabban, és hogyan tudjuk azokat elkerülni.

A leggyakoribb kripto csalások

Szabályozatlan brókerek és tőzsdék

A kriptovaluták létrehozása óta rengeteg brókercég és tőzsde létrejöttének és bukásának lehettünk tanúi. Nem szabad elfeledni, hogy nem minden tőzsde egyforma. Számos tőzsde ígér gyors meggazdagodást és bombabiztos kereskedési módszereket, és pontosan ezek azok a tőzsdék, amelyektől a leginkább kell óvakodnunk. Számos olyan eset történt már, hogy egy tőzsde nem engedte, vagy csak óriási díjakért cserébe engedte felhasználóinak, hogy kivegyék befektetett pénzüket. Persze az sem számít újdonságnak, hogy egy tőzsde egyik napról a másikra egyszerűen köddé válik, ügyfelei pénzével együtt. Ezért fontos olyan tőzsdét választani, amely betartja a helyi jogszabályokat és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ez viszont csak akkor érvényes, ha a tőzsde olyan országban van bejegyezve, amely már elkezdett foglalkozni a kriptovaluta tőzsdék szabályozásával, mint például a korábban említett Észtország. Ha egy észt kripto tőzsdén keresztül szeretnénk lebonyolítani a digitális valutákkal kapcsolatos tranzakcióinkat, szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem leszünk csalás áldozatai.

Hamis weboldalak

Habár a csalás e módja nem csupán a kriptovaluta tőzsdékre jellemző, a weboldalak klónozása rendkívül elterjedt a kripto hackerek körében. A hamis weboldalaknak kimondottan hasonló a megjelenése a lemásolt weboldalakéhoz, viszont a hamis weboldalhoz kizárólag a csalónak van hozzáférése, így könnyen ellophatja a weboldalra utalt pénzt vagy a weboldalon megadott személyes adatokat. De vajon hogyan tudjuk megmondani egy weboldalról, hogy hamis-e vagy sem? A válasz szerencsére nagyon egyszerű. A legitim weboldalak linkje mindig https-el kezdődik, amely mellett egy apró lakat van, amely jelzi, hogy az oldalon megadott adatok biztonságban vannak. Ha az általunk használt tőzsde weboldala külsőre pontosan olyan, mint azt már megszoktuk, viszont nem rendelkezik az említett két jellemzővel, akkor valószínűleg hamis weboldalt nyitottunk meg. Ebben az esetben azonnal értesítsük a weboldal működtetőjét. Ha komoly tőzsdéről van szó, a biztonsági csapat azonnal intézkedni fog, és megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket a felhasználó pénze és adatai megőrzése érdekében.

Hamis közösségi média bejegyzések

Azok számára, akik már huzamosabb ideje követik a kriptovalutákkal kapcsolatos bejegyzéseket, az kripto átverések e típusa talán egyáltalán nem újdonság. Ezek a bejegyzések legtöbbször olyan ajánlatokat tesznek, amelyek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. A leggyakoribb példa erre nem más, mint az olyan bejegyzések, amelyek dupla, vagy akár tripla annyi kriptovalutát ígérnek az általunk átutalt mennyiségért cserébe. Persze az sem ritka, hogy a hackerek különböző kripto tőzsdék biztonsági csapatának adják ki magukat, és biztonsági okokra hivatkozva bejelentkezési információkat követelnek a tőzsde felhasználóitól különböző közösségi média csatornákon keresztül. Hogyan védekezhetünk az ilyen csalásokkal szemben? A legjobb módszer az, ha figyelmen kívül hagyjuk az ilyen ajánlatokat, bármennyire valódian és csábítóan is hangzanak, valamint csupán a tőzsde hivatalos csatornáin keresztül kommunikálunk az adott tőzsde csapatával.

Gyanús e-mailek

A csalók persze nem csupán Facebookon vagy Twitteren keresztül próbálnak információt kicsalni a gyanútlan felhasználóktól. Az is sűrűn előfordul, hogy egy rendkívül hivatalosnak látszó e-mailben próbálnak kapcsolatba lépni velünk a kriptoinkra pályázó hackerek. A kripto tőzsdék általában regisztráció után közlik felhasználóikkal, hogy milyen információkat követelhetnek e-mailen keresztül. Ha ezeken az információkon kívül bármilyen más adatot követelnek, bármennyire is valódinak tűnik az e-mail, ne adjuk meg őket, hiszen valószínű, hogy egy csalóval van dolgunk. Kétség esetén, bármilyen komolyabb kriptovaluta tőzsde lehetővé teszi felhasználói számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjük ügyfélszolgálatukkal a weboldalukon található elérhetőségeken keresztül, így megbizonyosodhatunk arról, hogy kitől is származik a szóban forgó e-mail.

Általános tippek és tanácsok

Rendkívül fontos, hogy komolyan vegyük kriptovalutáink biztonságát. A legjobb, ha úgy tekintünk az adott kripto tőzsdén nyitott fiókunkra, mint egy bankszámlára, főleg akkor, ha jelentős összegű digitális valutát tárolunk rajta. Ha a tőzsde weboldalán nincs látható helyen feltüntetve a pénzünk kivételére vonatkozó eljárás, vagy a tőzsde használatával járó díjak, akkor jobb, ha másik tőzsdét választunk, hiszen ezek legtöbbször a csalás előjelei.

Habár az említett csalások ismeretében könnyebben fel tudjuk ismerni, ha csalóval van dolgunk, ne feledjük, hogy a kriptovaluta piac rendkívül ingadozó lehet, ezért csak annyi pénzt fektessünk be, amennyinek hiányát nem fogjuk különösebben megérezni. Ha hosszú távra tervezünk a digitális valuták világában, akkor legyünk rendkívül elővigyázatosak kriptovalutáink biztonságát illetően. Csak olyan tőzsdét válasszunk, amely már több évre visszanyúló sikeres múltra tekint vissza vagy olyan országban van bejegyezve, amely szigorú kripto tőzsdékre vonatkozó szabályokkal rendelkezik.

Sokat dolgozunk a kajáért

A világátlaghoz képest nálunk az egyik legolcsóbb a hús, mégis drága a minimálbérhez képest – derül ki egy német húsárindexből. Nálunk a csirkéért 1,2 órai minimálbért kell dolgozni, a sertésért 2,4-et, a németeknél mindez a felébe kerül, háromszor annyi legkisebb pénzre vetítve.

Talán a világhírű Big Mac Index ihlette meg a német Caterwings online vendéglátóhely-kereső és –összehasonlító céget, hogy húsárindexet készítsen. Összegyűjtötték 52 ország piaci és termelői árait marha, csirke, hal, sertés és bárány termékeiből, több forrásból. Az árakat aszerint rendezték sorba, hogy mekkorák az eltérések a világátlaghoz képest, továbbá kiszámolták, hogy a helyi minimálbérhez viszonyítva mennyit kell dolgozni egy kiló megvételéhez.

Nos, az kevéssé meglepő, hogy Svájcban iszonyú árak vannak, a csirkehúsoknál 222, a sertéseknél 115 százalék a globális átlaghoz mért eltérés. A legkisebb jövedelemhez mérten 1,4 és 2 órát kell dolgozniuk a Magyarországon legfontosabb két termékcsoport áruiért. Utána Norvégia, Hongkong, Izrael, Svédország, Dél-Korea, Finnország, Japán, Belgium és Ausztria van az első tízben.

Az áreltérések alapján Magyarország a 45., de ha a minimálbérrel összevetett számokat nézzük, azt látjuk, hogy például Németországban ugyan sokkal magasabbak (nagyjából kétszeresek) az árak (bár a csirkecombnál alig hatvan eurócent), ezek árát mégis nagyjából feleannyi idő alatt keresik meg a minimális keresetből.

Az 1550 eurós német alapjavadalmazásból a csirkék kilójáért 0,6 órát kell dolgozni, a sertéskarajért 1,2 órát. A tavaly 464 eurós magyar minimálbérből ezzel szemben a szárnyasok ára 1,3, a sertésé 2,4 órai fizetés.

A németeknél az áreltérés a világátlagtól mindössze 2,6, illetve 6,9 százalék a két termékcsoportban. Nálunk viszont az egyik legnagyobb: a csirkéknél 44, a sertésnél 51 százalék. Ebben az összesített rangsorban (amely Romániát nem tartalmazza) egyetlen térségi ország sincs mögöttünk. Szlovákia sokkal drágább, az 520 eurós minimálbérből 1,6, illetve 3,2 órát kell dolgozni a két árufajtáért. Az 523 eurós lengyel legkisebb keresetből csak 1,1 és 2,2 óra szükséges – a lengyel árak a miénkhez hasonlóan igen nagy mértékben alacsonyabbak a globális átlagnál. A horvátoknál viszont sokkal kisebb (10, illetve 37 százalék) a differencia, ezért a magasabb, 505 eurós minimálbérből többet, 2, illetve 3 órányit kell áldozni a kétféle húsra.

Vagyis óriási a szakadék ezen a téren is a keleti és nyugati országok között. Errefelé alacsony minimálbér – ami nálunk milliós kört érint -, amelyből a relatíve alacsonyabb árakon is nagyobb ráfordítással vehetők meg az alapélelmiszerek. A Caterwings vezérigazgatója szerint az eredetileg piacelemzésnek szánt összehasonlítás rámutat arra, hogy a globális egyenlőtlenség komoly probléma, és világossá válik, hogy az élelmiszeráraknak napirenden kell lenniük a globalizáció világméretű hatásainak kezelésében.

Opel: itt bővít, otthon sorvaszt

Tízezernél több embert bocsát el az Opel Németországban a következő években. A már francia kézben lévő márka nálunk viszont egy hete kezdte el új motorjainak gyártását Szentgotthárdon. Eközben a járműipari gyártás megtorpant, a külső piac összébb menni látszik. Másutt is vannak bajok.

Az Opel vezetése és a szakszervezetek több hónapig tartó egyeztetéseket követően a németországi telephelyek megőrzését szem előtt tartva megállapodtak a már korábban bejelentett létszámcsökkentés feletti 4100 fős elbocsátás részleteiben – írja Handelsblatt és a Bloombergre hivatkozva az MTI. A csökkentést korai nyugdíjazással és közös megegyezéssel tervezik megoldani. A csökkentés ellentételezésére a megmaradó állomány foglalkoztatási garanciáját 2023-ról 2025-ig hosszabbítják meg.

Az újabb létszámcsökkentés tervéről több német lap beszámolt. A Wirtschaftswoche szerint „alacsony négyjegyű számban” készülnek alkalmazottakat elbocsátani az Opelnél, elsősorban a többletkapacitással rendelkező szerszámgép-gyártásban és prototípus-építő műhelyekben. Az Allgemeine Zeitung Mainz úgy tudja, hogy 2025-ig mintegy kétezer fő elbocsátására kerülhet sor.

A francia PSA Peugeot-Citroen 2017-ben szerezte meg az ellenőrzést az Opel felett (miután az amerikai General Motors eladta a folyamatosan veszteséges patinás német márkát). Az Opel az elmúlt két évben már mintegy

hétezer munkahely megszüntetését határozta el.

A németországi üzemekből már több, mint hatezer alkalmazott távozott korai nyugdíjazással vagy közös megegyezéssel.

Ezzel egyidőben viszont fejlesztést hajtott végre a cég a szentgotthárdi motorgyártó üzemben. A múlt héten kezdték el az új PSA fejlesztésű háromhengeres (110 és 130 lóerős, alacsony fogyasztású és környezetkímélő ) benzines turbó motorok gyártását a 38 millió eurós – több mint 12 milliárd forint – beruházás eredményeképpen. Az évi 350 ezer darabos gyártási kapacitású üzemben készült motorokat a PSA által gyártott számos Opel, Peugeot és Citroen modellbe építik be.

Az átadási ceremónián elhangzott, hogy a fejlesztéseknek napjainkban a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése mellett a költségek csökkentését is szolgálniuk kell. A franciák

700 euróval kívánják csökkenteni minden járművük előállítási költségét.

Ezek a tények és adatok is azt erősítik meg, hogy – miközben gőzerővel zajlik az alternatív meghajtás bővítése a világ autóiparában – a globális cégek a „keleti végeken” még fejlesztik a belsőégésű járművek előállítását ezek relatíve nagy élőmunkaerő-igénye miatt, kihasználva a sokkal alacsonyabb béreket. Otthon pedig ezekből a kapacitásokból inkább leépítenek. Várható viszont, hogy az elektromos meghajtású autók gyártását a sokkal kevesebb alkatrész miatt töredék munkáskézzel előállítva minden erővel megpróbálják otthon tartani.

Az új szelek azonban kezdenek befúni hozzánk is. A ma nyilvánosságra hozott KSH-jelentés azt tartalmazza, hogy tavaly novemberben az ipari termelés 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az előző hónaphoz képest a kibocsátás egy százalékkal csökkent.

A lassuló növekedés (illetve havi csökkenés) fő felelőse az autóágazat,

ami a teljes feldolgozóipari termelés legnagyobb, csaknem 30 százalékos részesedésű szereplője, a GDP mejdnem 5 százalékát állítja elő, több, mint százezer embernek ad munkát.

Ezért figyelemre méltó, hogy a járműipar novemberi kibocsátása 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, októberben még 9,6 százalékkal. Az ipar belföldi értékesítése 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar 14,9 százalékkal növelte belföldi eladásait, az ágazati export volumene 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a járműgyártásé azonban 0,3 százalékkal csökkent. A járműipar új rendelései 11,7 százalékkal nőttek, az új ipari exportmegrendelések 6 százalékkal emelkedtek az előző év novemberéhez viszonyítva, de a járműiparéi csak 1,5 százalékkal.

A teljes ipari rendelésállomány az új megrendelések emelkedése ellenére is 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A belföldi rendelések 5,8 százalékkal, ezen belül a járműgyártásé 36 százalékkal zuhant. Az exportmegrendelések állománya 9,8 százalékkal esett, ezen belül a járműgyártásé 11,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Vagyis belföldön még élénkül az értékesítés, de a külpiacokon már erőteljes lassulás látható, ami erőteljesen érezteti hatását a túlnyomó részben exportáló autós cégek teljesítményére. (Ettől szenved például a Skoda, amely ma nyilvánosságra hozott számai tanúsága szerint egy százalékkal kevesebb autót gyártott 2019-ben, mint egy évvel korábban a kínai és indiai megrendelések csúnya visszaesése miatt. Hagyományosan sikeres modelljeiből kevesebb fogyott, az eladásokat az amúgy igen környezetszennyező SUV-ok – hobbiterepjárók – szédítő népszerűsége mentette meg.)

Hazánkban januárban kis számú létszámcsökkentésről érkezett hír a Mercedestől, azután, hogy tavaly valószínűleg végleg lefújták a második kecskeméti üzem megépítésének tervét. Október végén pedig a másik német óriás, az Audi közölte, hogy ugyan nem bocsátja el munkavállalóit, de a határozott idejű munkaszerződéseket  – ahogy korábban is – „korlátozott számban” hosszabbítja meg a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függően. A motorgyártásban „a hagyományos típusok közötti eltolódások és a kisebb komplexitású, új elektromotorok gyártásának térnyerése” kihat a létszámigényre, így a foglalkoztatási struktúrára is, azonban a vállalat erre az új kihívásra a következő öt-hat évben készül fel.

Közlésük szerint a járműiparban, a konszernben és az Audi Hungariánál is zajlik az elektromobilitás és a digitalizáció irányába tartó átalakulási folyamat, amely kihívások elé állítja a vállalatot. Az átalakulási folyamat keretében a győri cég

„felülvizsgál minden folyamatot”

a vállalatnál. Az átalakulási folyamat hatással van a foglalkoztatási struktúrára is, de a cél az, hogy minden esetben biztosítsák a törzsállomány, azaz a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását. Ez mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló rugalmasságát feltételezi.

A munkavállalókra nézve a felek együttműködése azt jelenti, hogy igény szerint akár más-más vállalati területeken kínálhat számukra munkát az Audi. Mindemellett

a törzsállományt képező szakembereket mind a tervezett, mind a nem tervezett fluktuáció függvényében csak korlátozottan pótolják

– írták. (Ez nem sok jót ígér.)

A cirkalmas közleményt azért érdemes érdemes hosszabban felidézni, mert a csavaros megfogalmazásban benne van a magyar gazdaságban súlyosan túlsúlyossá vált autóipar minden – növekvő – baja. A korszakváltásban még a legerősebbek se tudják tartani eddigi létszámukat, eddig kisebb cégektől érkeztek hírek akár teljes bezárásról, várható, hogy a közeli jövőben a sokezres (az Audinál 13 ezres) cégek is lebocsátásokra kényszerülhetnek. Arról már ne is beszéljünk, hogy a kormány – látva a túlméretes hagyományos autógyártás veszélyeit – sietve az e-autókra teszi fel a kártyalapokat. Ha mégse az akkumulátoros hajtás lesz a jövő, az újabb buktával fenyeget.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK