Kezdőlap Itthon Oldal 193

Itthon

Négyszáz beavatkozás a viharban

Tetőket bontott meg, fákat döntött ki és kéményeket rongált meg a szél – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő este. Addig csaknem négyszázszor kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. Folytatás kedden.

Mukics Dániel, az OKF szóvivőjének tájékoztatása szerint este 7 óráig 397 helyszínen volt szükség tűzoltók beavatkozására a viharos szél miatt. 120 épületben keletkezett kár: tetőket, bádoglemezeket, kéményeket rongált meg a szél. Győrben egy sportcsarnok tetején bontotta meg a szél a sátorponyvát, Szentlőrincen egy általános iskola kapujára dőlt fa. A lakóházak mellett több középületben is kárt tett a szél. Addig 240 helyszínre kidőlt fák, letört faágak miatt riasztották a tűzoltókat. A fák több helyen is villanyvezetékre dőltek, emiatt országszerte több ezer fogyasztási helyen van átmenetileg áramszünet. A szolgáltatók és a tűzoltók folyamatosan dolgoznak.

Zala megyében a nap folyamán több, mint 50 esetben hívták a tűzoltókat viharkárok miatt – mondta el Kalamár Norbert, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. A legtöbbször utakra, vezetékekre dőlt fák vagy leszakadt ágak miatt kellett közbeavatkozniuk, néhány esetben pedig tetőlemezeket bontott meg a viharos szél. Tolna megye több településén tetőket bontott meg a szél, és kidőlt fákat kellett eltávolítani a közterületekről. Az E.On tájékoztatása szerint Tamásiban, Iregszemcsén, illetve a Baranya megyei Szentlőrinc térségében vezetékekre dőlt fák okoztak áramkimaradást. Somogy megyében a viharos időjárás miatt szintén tetők, kémények, gépkocsik rongálódtak meg, fák dőltek elektromos vezetékekre. A legtöbb kár Kaposváron és környékén történt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat este visszavonta a korábban erős szél veszélye miatt kiadott másodfokú riasztást, így Magyarország területén jelenleg nincs érvényben másodfokú (narancssárga) riasztás. Két megye, Zala és Baranya kivételével azonban keddre is az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki az erős szél veszélye miatt. Több megyében a zivatarveszélyre is figyelmeztetnek.

A sas tárgyal Merkellel

Minden rendben van a német-magyar kapcsolatokban, legalábbis ez derül ki az Orbán Viktor és Angela Merkel közti tárgyalás előtti nyilatkozatokból. Merkel szerint közös úton jár a két ország.

„A sas leszállt” megjegyzéssel közölte a képet Orbán Viktor, amikor földet ért a honvédség nem kormánygépe Berlinben. A kétoldalú megbeszélés előtt Orbán arról beszélt, hogy, hogy biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell, a következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van.

Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – mondta Orbán.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek eredményeit is áttekintik. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja Orbán szerint.

Az EU bővítéséről Orbán azt mondta, hogy Magyarország szószólója a bővítésnek. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

Angela Merkel szerint közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. De Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, ezért Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Merkel. Mint mondta, a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben vannak közös pontok és eltérések is a két ország álláspontjában.

Vihar: 82 centi vízkülönbség a Balatonon

A száz kilométer is elérő ciklon „megbillentette” a Balaton vizét. Egy időben 82 centivel mérték a legnagyobb szintkülönbséget.

Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a vizugy.hu adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között.

Az Időkép videója némi ízelítőt ad az elemek erejéből.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig:

Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.

A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között.

Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik – mondta a szakember.

Tavaly kétszer – március elején és július végén – billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.

Karácsony, HírTV, bojkott

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook posztján jelentette be, hogy bojkottálja a HírTV-t, amíg nem kér bocsánatot a neonácikat mosdató, az antifasiszták tevékenységét megkérdőjelező riportjáért.

„Amíg a Hír TV nem kér bocsánatot a neonácikat mosdató, az antifasiszták tevékenységét megkérdőjelező riportjáért, addig sem én, sem a főpolgármester-helyettesek, sem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai nem adnak nyilatkozatot a Hír TV-nek, és nem is teszünk eleget semmilyen meghívásuknak. Erről ma levélben értesítettem Répásy Bálintot, a Hír TV vezérigazgatóját.”

Itt a Ciara vihar

Hazánkat is elérte a Ciara viharciklon, amely akár 100 kilométeres széllökésekkel érkezik. Repülő- és vasúti járatokat töröltek.

Vasárnap elérte Nyugat-Európát a Ciara nevű viharciklon, amely már Magyarországra is elérkezett. Az Országos Meteorológiai szolgálat figyelmeztetése értelmében országszerte erősödik a szél, emiatt több megyére és a fővárosra másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki.

A szél tovább erősödik, emiatt

délelőtt már országszerte lehet számítani erős vagy viharos széllökésekre.

Főként a Dunántúlon lehetnek viharos, óránként 70-90 kilométeres széllökések. A nap első felében ettől erősebb lökések csak a hegyekben fordulhatnak elő. A délutáni órákban hidegfront érkezik, melynek környezetében országszerte viharos, elsősorban az Észak-Dunántúlon erősen viharos, 80-100 kilométeres, néhol 100 kilométer feletti széllökések is lehetnek. A hétfő esti órákra, a front átvonultával, átmenetileg mindenütt csillapodik a légmozgás, kedden napközben azonban ismét többfelé – a délnyugati országrész kivételével – viharossá, az északi országrészben erősen viharossá fokozódik a szél.

A viharos szél veszélye miatt Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A hidegfront mentén a Dunántúlon – legnagyobb eséllyel a Dél-Dunántúlon helyenként egy-egy zivatar is kialakulhat – tették hozzá. Emiatt Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Több járatot már töröltek a ferihegyi repülőtéren németországi célállomásokra. A MÁV a külföldi vasutaktól kapott tájékoztatás alapján tudatta, hogy a vihar miatt a német vasút hálózatán a távolsági forgalom vasárnap 18 órakor leállt. A németországi vasúti közlekedési korlátozásokról a DB honlapján található információ. A Budapestről induló, érintett nemzetközi vonatok hétfőn szintén nyugat-európai irányba szenvednek el korlátozásokat, törlést. Csehország felé a Magyarországról kilépő Hungária EuroCity (EC 172) legfeljebb Berlinig közlekedik. A hétfő reggeli Hungária EuroCity (EC 173) Hamburgból nem indult. A Prágától Budapestig tartó útvonalán való pótlásáról a cseh vasút még nem adott tájékoztatást. Ausztria irányában a Salzburg-München átmenetben közlekedő Railjet vonatok Münchenig közlekednek, ebben a viszonylatban nincs korlátozás. A müncheni Kálmán Imre EuroNight (EN 462, EN 463) is teljes útvonalán közlekedik.

Mintegy százezer háztartás maradt áram nélkül Csehországban az országon hétfőre virradóra átvonuló és kiadós esővel kísért szélvihar következtében. Számos helyen, főleg a cseh-német határon, leállt a vasúti forgalom a sínekre dőlt, kitört fák következtében, s több hegyvidéki közúton is közlekedési akadályok alakultak ki. A széllökések sebessége helyenként meghaladta az óránkénti száz kilométert. A cseh-lengyel határon fekvő Óriáshegység (Krkonose) legmagasabb, Snezka nevű hegycsúcsán pedig rekordnak számító 180 kilométer/óra szélsebességet mértek. A Cseh Hidrometeorológiai Intézet felhívta a lakosság figyelmét, hogy a nap folyamán újabb szélviharokra – 70-110 kilométeres óránkénti sebességűekre – lehet számítani, ezért mindenkit óvatosságra intett, és országszerte a legmagasabb fokú készültséget rendelték el.

A türingiai bomba

Két rossz közül a nagyobbat választani bűn, a kisebbiket erkölcstelen. Van olyan hely még Európában ahol ezt még a hatalom megszerzéséért sem lehet megtenni.

„Szerdán politikai bomba robbant Erfurtban, Türingia német tartomány fővárosában. A tavaly ősszel tartott tartományi választáson patthelyzet alakult ki: a legtöbb szavazatot (31 százalékot) a Balpárt (Linkspartei), az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártjából és a nyugati tartományokban az SPD-ből kiszakadt baloldaliak egyesülésével alakult párt szerezte, amely az elmúlt öt évben a tartomány miniszterelnökét is adta. A második legtöbb szavazatot (23 százalékot) viszont a szélsőjobboldali AfD kapta. A szélsőbal és a szélsőjobb nélkül a többi párt (a CDU, az SPD, a zöldek és az FDP) együtt sem értek el 50 százalékot. (A CDU 22, az SPD 8, a Zöldek és az FDP 5-5 százalékot kapott. A tartományi parlamentben a Balpártnak 29, az AfD-nek 22, a CDU-nak 21, az SPD-nek 8, a Zöldeknek és az FDP-nek 5-5 mandátum jutott.)

Mivel mindeddig az összes többi párt elutasított bármiféle politikai együttműködést az AfD-vel, a CDU és az FDP pedig a Balpárttal is, Türingiában nem lehet parlamenti többségre támaszkodó tartományi kormányt alakítani.

Az eddig a tartományt kormányzó három párt, a Balpárt, a szociáldemokraták és a zöldek abban maradtak, hogy együtt, a 90-ből 42 képviselővel kisebbségi kormányt alakítanak, és alkalmanként állapodnak meg a tartományi CDU-val és/vagy FDP-vel konkrét ügyek támogatásáról. Úgy tűnt, hogy azok erre hajlandók lehetnek. A tartományi alkotmány lehetővé teszi kisebbségi kormány megalakítását a miniszterelnök-választás harmadik fordulójában: az első két fordulóban csak a képviselők abszolút többségével lehet miniszterelnököt választani, egy harmadik fordulóban azonban relatív többséggel is.
Az első két fordulóban Bodo Ramelow eddigi balpárti miniszterelnökkel szemben csak egy, az AfD által jelölt független jelölt állt, és senki nem szerezte meg a többséget. A harmadik fordulóban viszont meglepetésszerűen elindult az öt tagú FDP-frakció vezetője, Thomas Kemmerich vállalkozó, és a CDU, az FDP és az AfD valamennyi képviselőjének szavazatával eggyel több szavazatot kapott, mint a balpárti Ramelow, az eddigi miniszterelnök. Elfogadta az eredményt, letette a miniszterelnöki esküt, kizárta az AfD-vel való politikai együttműködést, és felhívta a CDU és az FDP mellett az SPD-t és a zöldeket is, hogy vegyenek részt az általa alakított kormányban.
Az SPD és a zöldek ezt azonnal elutasították. A történtek azonnal politikai bombaként robbantak nemcsak Erfurtban, de Berlinben is. A történet súlyosságát fokozza, hogy Türingiában az a Björn Höcke az AfD vezetője, aki a párt szélsőséges szárnyát vezeti.

A CDU elnöke, Annagret Kramp-Karrenbauer azt nyilatkozta, hogy a türingiai CDU az országos központ egyetértése nélkül, álláspontjával szemben jártak el. Merkel kancellár megbocsáthatatlannak nevezte azt, ahogy a tartományi kereszténydemokraták és szabaddemokraták a szélsőjobbal együttműködve választottak miniszterelnököt.

Az FDP elnöke, Christian Lindner azonnal Erfurtba utazott, és rábírta Kemmerichet, hogy bizalmi szavazással tegye lehetővé a tartományi parlament feloszlatását, új választás kiírását a tartományban. Mások amellett vannak, hogy a jelenlegi tartományi parlament válasszon új miniszterelnököt: Bodo Ramelowt vagy egy független személyiséget, aki szakértői kormányt vezetne.
Abból, amit a politikusok mondanak, illetve nem mondanak, úgy tűnik, hogy Lindner FDP-elnök tudhatott a tartományi szabad demokraták és kereszténydemokraták tervéről. Alighanem velük együtt azt hitte, hogy Kemmerich megválasztása után a helyi SPD és Zöldek nem tehetnek mást, mint hogy beszállnak az általa vezetett, Balpárt és AfD nélküli kisebbségi kormány létrehozásába. Tévedett, és

nem számolt azzal sem, hogy nemcsak az SPD és a Zöldek, de a CDU és a CSU országos vezetői is azonnal és kategorikusan elutasították és megbélyegezték a türingiai CDU- és FDP-szervezet eljárását. Lindner arra kényszerült, hogy bizalmi szavazást kérjen az FDP országos választmányában.

A történtek tanulsága, hogy Németországban a szélsőjobbtól, az AfD-től való elhatárolódás a demokratikus pártok politikusai számára áthághatatlan norma. Érvényesítése azokban a keleti, egykor az NDK részét alkotó tartományokban okoz nehézséget, ahol a Balpárt is és az AfD is kétszámjegyű eredményeket ér el, a zöldek viszont jóval gyengébbek, mint Nyugaton. A legutóbbi tartományi választások után Szászországban és Szász-Anhaltban is három párti koalíciót kellett alakítani a CDU, az SPD és a Zöldek részvételével. Türingiában azonban ilyen lehetőség sem maradt.
Az országos politikában hasonló veszély nincs, mivel a Balpárt országosan nem ér el kétszámjegyű eredményt. Így két vagy három párt a CDU–CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP köréből tud majd a következő választás után kormányt alakítani. A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának:

három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?

Az AfD-vel való együttműködés tilalma a párt szélsőjobboldali értékrendjéből, az idegenellenesség és antiszemitizmus elfogadásából, a második világháborús német szerephez való viszonyából fakad. A Balpárttal való országos koalíciót az SPD és a Zöldek tíz-tizenöt éve még az NDK-s múlthoz való tisztázatlan viszony miatt még kizárták, de tartományi szinten már több koalíció is született velük, mivel csak a külpolitikában, a NATO-hoz való viszonyban maradt fenn áthidalhatatlan nézeteltérés, melynek a tartományi politikában nincs jelentősége, és lassan ez is megszűnik.
Ez egyelőre a jövő kérdése. Az azonnali fejlemény az, hogy a CDU és az FDP megerősítette azt, amivel kapcsolatban főleg a CDU-ban helyi és tartományi szervezeteiben sokfelé volt bizonytalanság: a német demokratikus politika kizár mindenféle nyitást a szélsőjobb irányába. Ami sokfelé volt lehetséges Európában, mindenekelőtt a szomszédos Ausztriában, de Olaszországban vagy Dániában is, az Németországban továbbra sem elképzelhető.”

Úton a 340-hez a forint

Újabb mélypontját érte el a forint: 339,3 volt délelőtt. Egyik ok lehet a mai külkereskedelmi forgalmi egyenleg, ami évek óta nem volt ennyire alacsony.

Délelőtt először 339,03-ra gyengült az euróval szemben a forint, aztán itt se állt meg és 339,3 is volt a kurzus. Rövidesen ledőlhet a 340-es fal is.

Az utóbbi időben általánosságban is nagy súly nehezedik a forintra, az elmúlt hetek ismételt rekorddöntései is ezt bizonyítják. A térségbeli devizák közül a legnagyobb értékvesztést a forint szenvedte el az elmúlt egy évben.

A mai gyengüléshez a lökést a KSH mai statisztikája adhatta meg. Eszerint 2019. decemberben az export euróban számított értéke 0,8 százalékkal csökkent, az importé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 247 millió euróval romlott.

Forrás: KSH

A kivitel értéke 7 milliárd 580 millió eurót (2512 milliárd forintot), a behozatalé 7 milliárd 446 millió eurót (2468 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 134 millió euróra (44 milliárd forintra) csökkent.

Tegnap komoly decemberi ipari termelési visszaesésről közölt adatot a KSH. Ez – bár meglehet, a kissé hosszabb ünneppel magyarázható – meglepte az elemzőket, és talán trendforduló első jele. Ma pedig a németek tették közzé decemberi számaikat, amelyek szintén a várakozással ellentétes zuhanást mutatnak. Ár, naptári és szezonális kiigazítással az ipari termelés 3,5 százalékkal esett novemberhez képest, amikor még 1,2 százalékos növekedést jegyeztek fel. Elemzők szerényebb, 0,2 százalékos decemberi ipari termeléscsökkenéssel számoltak. Éves összevetésben 6,8 százalékkal csökkent a decemberi német ipari termelés.

Elvitték a menekülteket a határról

A szerbek buszokkal elvitték a kelebiai határról a menekülteket, reggelre újra megnyílt a forgalom. Semmilyen atrocitás nem történt.

Hajnalban buszok érkeztek a szerb-magyar határnál estére összeverődött mintegy háromszáz menekültért. Őket egy befogadótáborba szállították, reggelre újranyitották a határon a forgalmat.

A pár száz menekült hónapok óta tartózkodik Szerbiában, közösségi oldalon szerveződött a vonulás a határhoz. A magyar állami médiában elhangzottakkal szemben teljesen békés demonstrálók egyszerűen nyugatra akartak menni. Sokuknak már például Németországban van családja egy része.

Eredeti szándékuk az volt, hogy az éjszakát is a határon töltik. Ezt akadályozták meg a szerb hatóságok a buszok odaküldésével.

Pár száz menekült a határon cövekelt le

Néhány száz menekült érkezett délután a kelebiai határhoz, akik Nyugat felé szeretnének tovább menni. A tömeg éjszakára letáborozott a dermesztő hidegben. A tompai határt lezárták.

Takarókat és hálózsákokat készítettek elő csütörtökön sötétedés után azok a menekültek, akik néhány órával korábban érkeztek a szerb-magyar határra Kelebiához, az éjszakát is a határkerítés mellett szándékoznak tölteni – írja az MTI a helyszínről. (Lapunk az állami hírügynökségtől felhasznált írásokban a migráns szó helyett a menekült kifejezést használja, továbbá figyelmen kívül hagyja a tendenciózus megjegyzéseket, például migránskaraván.)

Menekültek a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalán. MTI/Molnár Edvárd

A Kelebia felé tartók az újságíróknak elmondták, azért mennek arra, mert úgy hallották, Magyarország megnyitotta a bevándorlók előtt azt a határt. Állítólag a belgrádi autóbusz-pályaudvaron szerda este óta – két napra előre – minden jegy elkelt a Szabadkára tartó buszokra, a szabadkai állomásra pedig folyamatosan érkeznek a menekültekkel teli buszok az ország minden részéről.

A menetet állítólag a közösségi médiában zárt csoportokban szervezték hetek óta. A tervek szerint péntek hajnalban indultak volna el a magyar határ felé, ám miután a szerb hatóságok felfedték a tervet, korábban indultak el. A szerb rendőrség nem hivatalos információk szerint a múlt éjszaka már több tucat menekültet begyűjtött, és rabszállító járművekkel a dél-szerbiai befogadóközpontba szállította őket. Mivel azonban a szerbiai befogadóközpontok nem zártak, így az odaszállítottak bármikor úgy dönthetnek, hogy ismét elindulnak a magyar határ felé, és csatlakoznak az ott demonstráló többszáz fős tömeghez.

A tompai határátkelőt a magyar hatóságok határozatlan időre lezárták,

az arra tartó autósokat a többi átkelőhely felé irányítják. A szabadkai Pannon RTV beszámolói szerint a menekültek egész nap készülődtek a határ irányába, a korábban a magyar-szerb-román hármas határ közelében, a Rábé-Kübekháza határátkelőnél tartózkodók is elindultak a kelebiai-tompai határátkelő felé. Magyar oldalon rendőri egység tartózkodik.

Magyar rendőrök a Tompa-Kelebia határátkelő magyar oldalán. MTI/Molnár Edvárd

A hvg.hu tudósításából azért az is kiderül, hogy rengeteg a gyerek a menekültek között, akik

teljesen békésen tüntetnek.

Szándékukat táblákra írt feliratokkal tudatják: „Gyerekeink jobbat érdemelnek”, „Hadd menjünk át békében”, „Menekültek vagyunk, nem bűnözők”. Többségük a szíriai és afganisztáni, valamint a líbiai háború pusztítása és népirtása elől keres menedéket Európában és már hónapokat töltöttek Szerbiában. Többüknek már a kontinensen, például Németországban vannak családtagjai.

Semmi mást nem akarnak, mint hogy Magyarország engedje át őket.

Ez derül ki az alábbi videóból.

Letaboroztak a menekültek és migránsok a kelebiai határátkelőn

Közzétette: HVG – 2020. február 6., csütörtök

Szerbiában jelenleg mintegy hatezer menekült tartózkodik, 2015 óta ilyen nagy számban nem jelentek meg a szerb-magyar határon, inkább a Horvátországgal és a Bosznia-Hercegovinával közös határszakaszon próbáltak meg továbbjutni Nyugat-Európába.

A szerb rendőrség semmilyen erőfeszítést se tett a határra vonulás megakadályozása ellen. Náluk nyitott a menekülttábor, ahonnan akadály nélkül érkezhettek a Kelebiához, ahonnan eddig nem küldték el őket a szerb rendőrök.

Este a határhoz érkezett a szerb védelmi miniszter. Aleksandar Vulin szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezek hatására indulnak el hiába Magyarország felé – hangsúlyozta a szabadkai Pannon RTV helyszínen tartózkodó tudósítója az MTI szerint. Vulin arról beszélt, a belgrádi kormány nem fogja megengedni, hogy a menekültek elrontsák a jószomszédi viszonyt Szerbia és Magyarország között.

Lehetséges forgatókönyv az, hogy a szerb rendőrség az éjszaka folyamán, de legkésőbb péntek este elszállítja a határ mellől a menekülteket. A civil szervezetek a tömegben lévő gyerekek és betegek miatt aggódnak, akiket megviselhet az éjszakai fagy. Védelmükre sátrakat állítottak fel.

Trendforduló vagy „helyreáll a rend”?

Negatív meglepetés, sőt, hidegzuhany: elemzői jelzők a visszazuhant ipari termelési adatról. Van, aki szerint az autóipar az új kibocsátási normára áttérve kissé lanyhul, mások szerint viszont elkezdődött a magyar gazdaság leválása a németről.

A délelőtt megjelent első KSH-becslés szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva egyenesen 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

óriási negatív meglepetés

az ipar decemberi visszaesése, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt (abban az évben egyébként recesszióba süllyedt a gazdaság). A rendkívüli mértékű negatív meglepetést

egyértelműen az autóipar okozta,

ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását.

Az elemző szerint az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott

kedvezőtlen ipari fordulat elérte Magyarországot,

vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni. Mindez azt is jelenti, hogy

markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme.

A szerdán megjelent kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz Virovácz szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egyenesen

„hidegzuhanynak” tartja

az ipar decemberi teljesítményét. Becslése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesésben volt az ipar az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 2,8 százalékra lassult a növekedés a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését. Ez Suppan szerint is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.

Az elemző azonban él a feltételezéssel, hogy

a járműgyártás visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták

(radikálisan, a termékpaletta egészének átlagában kilométerenként 95 gramm emissziót engedélyez az EU a gyártóknak; efelett súlyos pénzbüntetést kell fizetni). Az autógyáraknak fel kellett készülniük alacsonyabb kibocsátású gépkocsik gyártására, emiatt egyes hazai autógyárak átállhattak a hibrid hajtásláncú modellek nagyobb arányú termelésére, ez pedig átmeneti leállással járhatott Suppan szerint. A következő hónapokban aztán

újra felfuthat a termelés.

Mindenesetre némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően – fogalmaz Suppan. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya is „nagy negatív meglepetésnek” minősítette az ipari termelési adatokat. Mivel tavaly decemberben eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban,

a kiigazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutat a naptárhatással korrigált adatoknál.

Az Erste szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a jövőről. A beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra. A német ipari rendelésállomány azonban szintén csütörtökön közölt és a várakozásokat  meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy

a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet

az elkövetkező időszakban. (Erről legutóbb augusztusban írtunk, akkor az EU-ban tapasztalható tendenciák kapcsán fogalmaztunk úgy, hogy a folyamatosan magas GDP-értékekkel egyelőre levált az uniós gazdaságról a magyar.)

Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektorban, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Emiatt Nyeste szerint idén az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, Regős Gábor egyedüliként említette, hogy december az ipari termelés szempontjából a leggyengébb hónap. Az év végi ünnepek közötti leállás szerepe is jelentős lehet, ráadásul (amit délelőtti írásunkban megjegyeztünk) a hét közepére eső karácsony miatt tavaly a naptárhatás a megszokottnál némileg erősebb lehetett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK