Márki-Zay Péter volt az Egyenes Beszéd vendége március 13-án. Az interjúban, melyben a műsorvezető szóba hozta Márki-Zay március 8-i Facebook-bejegyzését arról, hogy az ellenzék nem győzhet a DK nélkül, de nem győzhet akkor sem, ha az összefogást Gyurcsány vagy Dobrev vezeti.
Márki-Zay megerősítette a Facebook-bejegyzésben mondottakat, és többek között a következőket mondta (hosszabb idézet következik):
„… az ellenzéki pártoknak meg kell alkotniuk egy közös programot. A szavazóknak azt kell látniuk, hogy ha a Fidesz nem győz, akkor mi következik utána. Mi lesz az Orbán Viktor utáni Magyarország. Milyen lesz ez a Magyarország. És hogyha van egy program, és abban ők láthatják azt, hogy például marad a kerítés, sőt, a Fidesz által betelepített migránsokat is átvilágítjuk, és a bűnözőket, a terroristákat azokat kiutasítjuk az országból, vagy ha azt látják [Merthogy a Fidesz hozott be bűnözőket, terroristákat?] Zaid Naffa, Gruevszki, tehát sorolhatnánk, de tudjuk, húszezer letelepedési kötvényes, körülbelül száztizenhétezer egyetlenegy év alatt, akiket egyébként engedéllyel beengedtek, tehát
pontosan tudjuk azt, hogy ebbe az országba senki, tehát sem Soros, sem Juncker, sem az ellenzék nem tud, nem is hozott be migránsokat, csak a Fidesz.
De sorolhatom még, hogy mik azok a témák, amelyek kellően megosztóak ahhoz, hogy ha a választók nem kellően nyugodtak afelől, hogy a Fidesz riogatása alaptalan, akkor nem lesz rendszerváltás. Tehát nagyon fontos nekem, s a választók jelentős részének, hogy legyen egy közös program, amely mellett minden párt elköteleződik.”
Engem nem az foglalkoztat elsősorban Márki-Zay érvelésében, amit a Facebookon arról ír, hogy ne Gyurcsány vagy Dobrev személyesítse meg miniszterelnök-jelöltként az ellenzéket (míg
az interjú nem idézett részében Karácsony Gergely mellett önmagát tartja erre alkalmasnak),
hanem az, amit az idézetben a menekültkérdésben mond. Van, amiben egyetértek vele, nevezetesen abban, hogy a politika tartalmi kérdéseiről kell beszélni. Egyetlen tartalmi politikai kérdésben foglal állást, nevezetesen a menekültkérdésben, és abban a Jobbik álláspontját adja elő: semmiféle „migráns” ne jöhessen Magyarországra.
A Jobbik, mint tudjuk, nem kifogásolja azt, hogy Orbán mindenféle migrációt elutasít, hanem ennek következetesebb érvényesítése mellett van: pénzért se jöhessenek olyanok, akik az Orbán-kormány idején befektetési kötvénnyel jöhettek be Magyarországra, és azok sem, akinek a magyar hatóságok a nemzetközi menekültügyi szabályok szerint szabályos eljárásban menedékjogot adtak.
E szerint Márki-Zay, ha a részvételével, netán vezetésével létrejövő ellenzéki összefogás kormányra kerülne, nem változtatna a Fidesz Európában legkeményebb menekültellenes politikáján, sőt – a Jobbik retorikáját követve – még következetesebb lenne annak érvényesítésében.
Mint tudható, ezekben a napokban különös élességgel vetődik fel a Törökországból Görögországba átengedett, illetve a Törökországhoz közel fekvő görög szigetekre átjutott és a túlzsúfolt táborokban például Leszbosz szigetén tengődő menekültek helyzete. A német kormány – támaszkodva sok német város felajánlására – kezdeményezte, hogy az EU erre kész tagországai fogadjanak be egyelőre ötezer szülők nélkül ott élő illetve beteg gyereket. Azt a feltételt szabták azonban, hogy a kezdeményezéshez más tagországok is csatlakozzanak.
Ez idő szerint mindössze hét ország kész a részvételre, a „hajlandók koalíciója” („Koalition der Willigen”). A hét ország között két volt szocialista ország is van, Horvátország és Litvánia. Vajon a Márki-Zay által elképzelt Orbán utáni Magyarország kész lenne-e csatlakozni a „hajlandók koalíciójához”, és befogadni mondjuk kétszáz menekült gyereket? Vajon kész lenne-e arra, hogy visszaállítsa az ENSZ menekültügyi egyezménye szerinti menekültügyi eljárást? Vagy ott folytatná egy esetleges váltás után, ahol Orbán abbahagyta?
