Kezdőlap Itthon Oldal 186

Itthon

Ha a gazdaság köhögni kezd… I. rész.

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

A következő napokban megkísérelem összegezni saját véleményemet, dilemmáimat – egy közgazdász és egykori gyakorló gazdaságpolitikus szemével.

1./ A koronavírus járvány hatása a világgazdaság működésére, a napi gazdasági folyamatokra.
A járvány rohamos, világméretű terjedése három egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő hatást fejt ki a világgazdaságra és a napi gazdasági folyamatokra:

– a szerteágazó és bonyolult, többnyire globális termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok felbomlásával, megszakadásával erős kínálati sokk éri a gazdaságot;
– a fogyasztás, termelés, beruházások csökkenésével, halasztásával gyorsan terjedő és növekvő kereslet hiány lép fel a gazdaságban;
– a járvány egészségügyi, társadalmi, veszélyei és romboló hatása humanitárius katasztrófával fenyeget a világ számos országában.

A kínálati sokk a termelés, szolgáltatás és beruházások gyors, helyenként drámai csökkenésével jár. A hatékony, tartalékokat is felhasználó és mozgósító globális lánc nehezen állítható helyre. A kieső alkatrészek, részegységek, anyagok pótlása időigényes, többnyire drága, kezdetben megbízhatósága és minősége is kérdéses. Azzal, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként úgyszólván valamennyi korszerű termék és szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett beszállítója és felhasználója, az onnan származó eszközök hiánya rövid távon pótolhatatlan.

(Ha a kínai gazdaság köhögni kezd, az megfertőzi az egész világgazdaságot.)

De hasonló a helyzet a mélyen integrált gazdaságok esetében is, mint amilyen pl. az EU.
Ez a kínálati sokk ma még kiszámíthatatlan mértékű visszaesést okoz a világgazdaságban és az egyes országok gazdaságában. A recesszió elkerülhetetlen, csak mértéke és tartóssága kérdéses.

A csökkenő kibocsátás egyfelől valószínűleg drasztikus munkanélküliséget, életszínvonal csökkenést, fokozódó szociális és társadalmi feszültségeket okoz, másfelől vállalatok, vállalkozások tömeges csődjével, megszűnésével, de legalább is kezelhetetlen eladósodásával jár együtt.

A kínálati sokk következményei tovagyűrűznek és csökkentik az aggregált keresletet. A munkanélküliség, ill. a csökkenő bérek mérséklik a vásárlóerőt, az emberek többsége elhalasztja nélkülözhető kiadásait, takarékoskodik, a halasztható beruházások leállnak, a fejlesztések lelassulnak – néhány, járvánnyal kapcsolatos kutatás kivételével – , az időszerű pótlás, karbantartás sok helyen elmarad, de legalább is késik.

Mindez keresleti sokkot idéz elő a gazdaságban és mélyíti a recessziót.

A bizonytalan jövő és a fenyegető jelen hatására terjed a pánik a tőkepiacokon, gyors és brutális vagyonvesztés megy végbe.

A pusztító járvány a legfontosabbat, az emberi életet fenyegeti, rettegést szül, pánikot kelt, kétségbeesést okoz. Tömegek érzik reménytelennek helyzetüket, kilátástalannak jövőjüket. Ez a tömegpszichózis bénítja a racionális cselekvést, dühödt haragot vált ki, erőszakos megmozdulások forrása lehet , veszélyezteti a krízis hatékony kezelését és a kibontakozást, talpra állást.

A reménytelen helyzetbe kerülő tömegek – betegek, szegények, munkanélküliek – mozgása és az azokra adott erőszakos válaszok – akár hatósági intézkedések is! – humanitárius katasztrófával fenyegetnek.

A három, egymásra épülő sokk miatt a jelenlegi gazdasági helyzet nem hasonlítható – főleg nem azonosítható – egyik nagy világgazdasági válsággal sem. A világháborúk az emberéletek mellett termelőkapacitások és infrastruktúra fizikai megsemmisülését is okozták, így azok pótlása a háborúk befejezése után viszonylag gyors kilábalást tett lehetővé.

A 29-33-as válság a kereslet gigantikus növelésével (Keynes!) kezelhető volt. A 2008-as hitelválság következményeit enyhítették a monetáris intézkedés csomagok és az állami beavatkozások.

Momentán ezek egyike sem elég a gazdasági krízis kezelésére. Ez nem azt jelenti, hogy a már egyszer kipróbált és hatékony eszközöket ne lehetne ismét alkalmazni – ellenkezőleg: azokat is fel kell használni a válság enyhítésére. Csupán arról van szó, hogy mindez jelenleg kevés, többre és másra van szükség!
Békesi László

(Folyt.köv.)

Szombattól kijárási korlátozás

Magyarország egész területére kijárási korlátozást léptetnek életbe március 28. és április 11. között. Munkavégzés és az alapvető szükségletek céljából lehet elhagyni a lakóhelyeket – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában.

Az élelmiszerboltok, patikák, piacok és drogériák látogathatók lesznek. De a kormány Fb-oldalán lévő tájékoztatás szerint „65 év felettiek csak 9 és 12 óra között” látogathatják ezeket a helyeket – mások viszont ebben az időszakban nem.

Orbán szerint az eddigi korlátozások eredményesek voltak.

„A magyarok fegyelmezetten a társadalmi érintkezések méretét tizedére csökkentették”. A csökkenés most megállt, ezért a további előmozdítására lépett életbe a kijárási korlátozás. Ez hangsúlyozottan nem kijárási tilalom, amikor „egy légy sem repülhet ki”.

A kijárást engedélyező alapos okok között van, hogy a gyerekeket be lehet vinni az iskolák ügyeleteire, ahol ötfős csoportokban vigyáznak rájuk. Ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között a távolságot. – sorolta Orbán, megjegyezve, hogy szabálysértés, ha nem tartják ezt a szabályozást, de „nem az a feladat, hogy büntessék az embereket. Azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés. A rendőröknek segíteniük kell az embereket, hogy betartsák a szabályokat, cél nem a kikényszerítés”.

Szükség esetén azonban akár 5 és 500 ezer forint közötti büntetés is kiszabható.

Kár volt hazudozni

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke  közleményben reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatójára.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány maga bizonyította be, hogy hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról.

A kormány két napja azt hazudja az országnak, hogy az ellenzék veszélybe sodorta a járvány elleni védekezést és a magyarokat azzal, hogy nem szavazta meg a teljhatalom-törvény sürgős parlamenti tárgyalását. – mondja Molnár Facebookon is közzétett nyilatkozatában.

Mi két napja mondjuk, hogy a teljhatalom-törvény elutasításának semmi köze a veszélyhelyzethez, hiszen az ettől függetlenül nem jár le, ehhez nem kell egyetlen ellenzéki képviselő szavazata sem!

A „felelőtlen ellenzék miatt bekövetkezett nemzethalál” helyett Gulyás Gergely miniszter az imént bejelentette, hogy a helyzet fenntartását megoldják miniszteri rendeletekkel, valamint a fenntartók bevonásával.

„Na ugye, ezért kár volt az ellenzékről hazudozni.”

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány az imént maga bizonyította be, hogy a magyarok szemébe hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról. Reméljük, hogy legalább ezek után már fontosabb lesz a kormánynak a járvány kezelése és a válság elleni védekezés, mint az ellenzék bemocskolása. Itt lenne az ideje.

Orbán járvány idején is csak Orbán

Az ellenzék, ha jól értem, igazán gáláns, mondhatni indokolatlanul gáláns ajánlatot tett a kormánynak. Nem tudom, minden bekerült-e ebbe az ajánlatba, amit a DK elnöksége tegnap nyilvánosságra hozott, vagy csak a harminc napos határidő.

Azért tartom ezt indokolatlanul gáláns ajánlatnak, mert a mi helyzetünkben, amikor a kétharmados fideszes többség gépiesen megszavaz mindent, amit Orbán elé tesz, a harminc napos határidőnek csak szimbolikus jelentősége lenne. Orbán a válaszában ezt ki is mondta, rámutatva arra, hogy a mögötte álló többség úgyis megszavazza.

Azért tartom indokolatlannak az ajánlatot, mert ha a kormány elfogadta volna, azt a hamis képet adná a közvéleménynek, hogy létezik a kormány fölötti parlamenti kontroll.

Orbán nem élt ezzel a gáláns ajánlattal. Ha jól értem a napirend előtt elhangzottakat, semmit nem változtatnak a benyújtott törvényjavaslaton. Nem fogadnak el időbeli korlátot. Nem mondtak le a büntető törvénykönyv módosításáról. Nem tartottak igényt az ellenzék támogatására.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője újra felajánlotta azt, ha elfogadják a szimbolikus határidőt. (Szerintem rosszul tette.) Ők ezt elutasították.
Orbán a gazdasági intézkedésekben is ragaszkodik a saját szokásos logikájához. Adót és hiteltörlesztést enged el, mindenkinek és nagyvonalúan. Azt az ellenzéki követelést viszont, hogy hosszabbítsa meg és összegében is emelje a munkanélküliek ellátását, elutasítja. Azt mondja, hogy akinek megszűnik a munkahelye, azt abban segítik, hogy találjon magának másikat.
Nehéz elképzelni, hogy milyen új munkát talál magának a válság időszakában mondjuk egy idegenvezető, egy pincér vagy egy bárzongorista, akinek most megszűnik a munkája. Mivel a szolgáltató szektorban a most munkájukat elvesztők jó része nem munkaviszonyban, hanem önálló vállalkozóként dolgozik, nekik csak a jövedelempótló támogatás más, alapjövedelem-szerű formája segítene, amit a Párbeszéd javasol, de a kormány hallani sem akar róla.
Az ellenzéki hozzászólásokra adott válaszában is hű maradt magához Orbán. Be kell látni, hogy okosan, meggyőzően érvelt egyes, szerintem is elhibázott követelésekkel szemben, mint a kijárási tilalom vagy a hatósági árak ellen (az Országgyűlésben ma mindkettőt a jobbikos Jakab Péter követelte, de hatósági árakat rendszeresen szorgalmaz az MSZP is).
Ugyanakkor az ellenzékkel szembeni általános elutasító attitűdje jelent meg válaszának végén: nem érdekli őt, hogy mit csinál az ellenzék, neki csak az a fontos, hogy a 133 kormánypárti képviselő ott álljon mellette. Ott is áll.
Ott áll, és meg fogja szavazni a büntető törvénykönyv módosítását, amiről Orbán nem beszélt, de a kormány ragaszkodik hozzá. Én ezt, a „rémhírterjesztés” büntetésének súlyosbítását tartom a törvényjavaslat legveszélyesebb elemének. Ez a legvilágosabb jelzése annak, hogy

a járványhelyzetet a demokratikus jogok további korlátozására használják.

Én a másik ilyen jelzésnek azt tartom, ahogy katonákat küld a kiválasztott végekhez és járőrözni az utcákra. Ezt az ellenzékiek egyáltalán nem hozták szóba, miközben Orbán indító beszédében nagy jelentőséget tulajdonított a védekezés „katonai” vonalának. Egész retorikáján végigvonul a „katonás” illetve rendőri szemlélet, az egyenruhások állandó szerepeltetése, amihez hasonlót más országokban nem látunk.

Tájékoztató… megjegyzésekkel

Orbán Viktort megnyugtató intézkedésekről számolt be a kormányfő hétfő délelőtt ahol az Operatív Törzs napi ülésén maga is részt vett.

A kormányfő elmondta, hogy az igazolt 167 betegen túl számosan lehetnek fertőzöttek, hogy hányan még matematikusokkal és, virológusokkal sem lehetett megbecsültetni. Talán a tesztelések számának korábbi növelésével ez hibahatáron belül is megmondható lett volna.

A miniszterelnök a korábbiakkal ellentétben most konkrét számokat mondott az egészségügy eszközerőforrásainak és készletének mennyiségéről. és minőségéről.

Jelenleg napi 25 ezer maszk legyártására van kapacitás, de képesek az igény szerint növelni a napi mennyiséget és 1,5 milliós készletet felhalmoztak belőle. Azt nem részletezte milyen megoszlásban vannak a maszkok védelmi kategória szerint FSP1-2-3.

Azt sem lehet tudni néhány nap alatt honnan növekedett tovább (2560 db) a lélegeztető készülékek száma és ezekből  mennyi szabadítható fel a fertőzöttek számára mert a készülékekre nem csak a vírusfertőzésben szenvedőknek van szüksége.

66900 kórházi ágy áll rendelkezésre, de arról megint csak  nem kaptunk tájékoztatást, hogy ebből mekkora kapacitást lehet a fertőzöttek elkülönítésére, ellátására felhasználni.

Ja, és van 20 millió gumikesztyű is. Hogy ez pár vagy darab azt nem tudjuk.

Keddtől minden intenzív ágy mellett dolgozó megkapja a szükséges speciális maszkot. A hír csak ott hibázik, hogy napok óta azt zengték minden kórházi dolgozó megkapta a szükséges védőeszközt. Cinikusan kijelenthetjük, hogy az az egészségügyi dolgozó aki képes volt kedd előtt megfertőződni az ágyat kap a maszk helyett. A nem intenzív ágy mellett dolgozók sebészi maszkot kapnak, ők meg magukra vessenek és imádkozzanak.

Közel húszezer orvos, rezidens és bevethető hallgató áll rendelkezésre azt azonban nem tudni ebből hány fő aki közvetlenül a vírus legyőzésére fogható hadba.

A 65 év alatti rendőri erőkből 70 ezer fő van Orbán szerint. Utánanézve sehol nem találtunk 39 ezernél magasabb rendőri létszámról szóló feljegyzést, sőt ebben a számban már benne van minden polgári ruhás nyomozó és vizsgáló is.

Az egyéb bevethető, (hál’isten) fegyvertelen ember 45 ezer fő.

De nyugodjunk meg a 23 950 hivatásos katona, 9381 tartalékos, valamint több mint tízezer olyan katona, akik öt éven belül szereltek le.

Megnyugodtunk.

Orbán az eddigieken túl újabb hat pontból álló gazdasági mentőcsomagot is felvázolt.

1. Fenntartják a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró gyes-, gyed-jogosultságokat.
2. A veszélyhelyzet idejére mentességet biztosítanak a március 20. előtt keletkezett kata-adósságokra.
3. A taxisok után további több mint 80 ezer kisvállalkozás kap mentességet a kata-járulékfizetés alól. (A tevékenységi körök listája a hamarosan megjelenő rendeletben lesz olvasható.)
4. A magyarországi médiaszolgáltatók mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatti adóbefizetésre.
5. Felfüggesztik az adótartozások behajtását a veszélyhelyzet idejére.
6. Szintén felfüggesztik a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat.

Reméljük a fentiek a borús előrejelzések ellenére is sok emberen segítenek.

Egy nem minden gyanún felül álló jelölt

A DK közleményben tiltakozik Juhász Miklós alkotmánybírói jelölése ellen, mert – mint írják – az több, mint aggályos.

Juhász Miklóst javasolta az Alkotmánybíróság új tagnak Balsai István helyére. Juhász köztudottan elkötelezett fideszes pártkatona, akinek a jelöléséről nemhogy nem voltak hajlandóak egyeztetni szélesebb körben, de a múltja sem éppen feddhetetlen.

Juhász Miklóst ugyanis, mint az kiderült, korábban már elítélték bennfentes információval való visszaélésért.

Juhász Miklós volt továbbá az, aki a Gazdasági Versenyhivatal elnökeként jogilag jóváhagyta, hogy a Fidesz egy kézbe vonja össze a különböző médiumokat, amiről később bírósági ítélet mondta ki, hogy jogellenes.

A Demokratikus Koalíció a korábbi gyakorlatának megfelelően nem hajlandó részt venni az új fideszes alkotmánybíróról való szavazáson.

Mi, európai magyarok – folytatódik a közlemény – úgy látjuk, hogy

az alkotmánybírók szerepkörébe nem fér bele sem az elvakult pártelkötelezettség, sem az, hogy korábban elítélték

egy ilyen kényes ügyben, sem pedig az, hogy végigasszisztálta, ahogyan a Fidesz bekebelezi a különböző médiafelületeket. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos lenne, hogy egy nagy tekintélyű, a magyar polgárok jogait védő, pártoktól független alkotmánybírónk legyen, Juhász Miklós azonban ezen feltételek egyikének sem felel meg.

Bizalmat követelve

„Haditervek készítése hétfő reggelre.” – mondja a miniszterelnök. Tessék mondani háború van vagy vírusjárvány? Látja-e, érzi-e  Orbán annak felelősségét, hogy most mi, mind a tízmilliónyian isszuk meg annak a levét, hogy az utóbbi tíz évben haditerveket készített, háborút vívott a civilizált világ ellen ahelyett, hogy a gazdasági konjunktúra hátán – no meg az EU-s pénzek segítségével – az ország jólétének érdekében az egészségügy feneketlen kútjába is tölteni kellett volna legalább annyit, hogy a körülöttünk lévő országokhoz képest ne maradjunk le még inkább?

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. március 21., szombat

Kevéssé hihetjük.

Egy felelős államférfi péntek reggelről ugyanaznap estig nem tesz egymásnak teljesen ellentmondó kijelentéseket, vagy ha mégis, akkor odaáll és elnézést kér tízmilliónktól. Talán elvárható lenne, hogy  ismerje Illyés Gyula örökbecsűjét: „Mert növeli, ki elfödi a bajt

Visszamutogatni sincsen erkölcsi alapja – igaz ez sosem hozza zavarba – hiszen az eltelt harminc év egyetlen átfogó egészségügyi reformját pusztán hatalom megszerzésének eszközeként ő akadályozta meg!  Igen, határozottan állítható,

ha csak a fele megvalósul a Molnár Lajos féle egészségügyi reformoknak, akkor most nem kellene a miniszterelnöknek pánikolni és hazudozni

mert tudja a mi egészségügyünk még a hétköznapi problémák megoldására sem alkalmas nemhogy egy katasztrófahelyzet elfogadható menedzselésére. Mindannyian jobban jártunk volna, ha csak a kerítést bontja le a Kossuth téren és nem „300 forintos” őrületbe viszi az országot!

Nem az a jó főnök, még vezérlőtábornok sem, aki „mindent” tud, hanem az, ki képes maga köré gyűjteni olyanokat, akik saját szakmájukat a legmagasabb szinten gyakorolják.

Nálunk az egészségügyben illetékes minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat vezetője is akkor teszi a köz számára a leghasznosabbat, ha csupán imádkozik és semmi egyebet nem tesz. Azzal ha nem is használ, de legalább nem árt.

Az Operatív Törzset sem belügyérekkel és katonákkal kell feltölteni hanem  szakemberekkel!

Ha így lenne, az országban nem a hadsereg masírozna fel s alá és nem azzal etetné a  jónépet, hogy a nyugalom biztosítása miatt van szükség a Hősök terén a harckocsikra és városszerte a járőröző géppisztolyosokra akik minden jóérzésű embert inkább felizgatnak és elbizonytalanítanak, mint megnyugtatnak.

Vagy a 140 állami cég katonai felügyeletére mi szükség? Inkább fenyegetés mintsem segítség, főleg, mert sem alkotmányos, sem jogi felhatalmazásuk nincsen – szakértelemről nem is beszélve.

Hetek óta számos hozzáértő szakember minden létező fórumon elmondta mit kellene tenni, de csak ellenzéki károgásnak minősíttette félszáz központilag irányított orgánumában ahelyett, hogy aztán kapkodva, jelentős fáziskéséssel  a háttérben titokban tűzoltást végeztessen nacsalnyíkjaival!

Ugye közhely, ha azt írom nincsen kormánypárti vagy ellenzéki vírus!

Haditerv gyártás és tűzoltás folyik még most is ahelyett, hogy a máshol hatékonynak bizonyult nagy számú teszteléssel vennék elejét a tömeges járvány kialakulásának.

Ezek után előjönni a vészhelyzet idejének meghosszabbítása mellett annak teljhatalommal való megszavazással, a pofátlanságnak is a csimborasszója!

Nem a korlátlan hatalom az orvosság hanem a hatékony intézkedések sorozata

Az ellenzéktől a kialakult helyzetben jogosan önmérsékletet kért, de azt nem várhatja, hogy Bólogató Jánosként befogják a szájukat, azt igen, hogy csak építő jellegű kritikával illessék. (Megjegyzem ebben a helyzetben talán el lehetett volna igazítani Gulyás miniszter urat, vagy a Jobbik jobbszárnyától (aki ma inkább a Mi Hazánk rasszistáival értékazonos) igazolt Kocsis Máté kicsit sem urat.)

Ha az ellenzék megszavazná a T/9790 törvényjavaslatot az a Fidesz számára olyan helyzetet teremtene amikor kénye-kedve szerint visszaélhetne a vészhelyzet  meghosszabbításának és kiterjesztésének felhatalmazásával.

Vajon létezik olyan indok amely alá tudja támasztani akár – vészhelyzet idején is – miért kell törvények fölé helyezni egy végrehajtó hatalmat, amely tíz éve nap mint nap visszaél kétharmados többségével?

Vagy miért kell a médiumok egyébként is fenyegetett, nyomás alatt tartott véleménynyilvánítási jogát korlátozni? A rémhírterjesztőket, a fake news-t gyártókat eddig is felelősségre lehetett volna vonni, igaz akkor a Fidesz, alias kormány által pénzelt médiumoknál dolgozó tollnokokkal lenne tele a börtönök színjátszó csoportja! Különben sem csak a megmaradt nem kormánypárti médiáról van szó, hanem a hatalmat buzgón kiszolgálókról is. Ott az önálló gondolatot pozíciójukat féltő, megfelelési kényszertől dús javakban „vergődő” káderek egymást felülmúló gyilkos cenzúrája fojtja meg!

Végezetül visszatérnék az erőszakszervezetek a mostaninál is nagyobb mértékű felhatalmazásának igényére. Ez semmi mást nem mutat, mint annak a beismerését, hogy az egészségügy összeomlásától joggal félő kormány hatalma biztosítása érdekében előre legalizálni akarja haditervekben már megfogalmazott lépéseit.

Az már csak bónusz, hogy mindezt egy előre aláírt, de kitöltetlen csekken szeretnék az ellenzékkel szentesíttetni. Demokráciában nincs és nem is lehet olyan hatalom amely erre igényt tarthat! Nem kellene az Alkotmánybíróságra ellensúlyként hivatkozni, mert ott is csak a Fideszhez hűségesküvel kötődő alattvalók szolgálnak.

Idézem a pénteken este benyújtott törvénytervezet néhány mondatát:

„Figyelemmel a helyzet rendkívüliségére és a szükséges intézkedések előre nem látható voltára, a javaslat nem határozza meg taxatívan azon intézkedéstétel és normaalkotás körét, amelyet a Kormány gyakorolhat.

A felhatalmazás tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a Kormány intézkedéseit, illetve vonatkozó normáit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatály-meghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét a szabályozási tárgykörük szerint is és nem kizárólag merev hivatkozás útján állapítja meg. Lényeges, hogy ez a felhatalmazás a Kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik.”

A fenti idézeteket akkor sem szavazhatja meg egy demokrata, ha a Kormány iránt teljes bizalommal van, ha tudja, hogy egy konszenzussal született Alkotmány mindenki számára szent és sérthetetlen! Csakhogy nálunk egy vonaton megfogant Alaptörvény van nem Alkotmány! Konszenzusról meg ez a kormánypárt még nem is hallott. Ráadásként, a tíz év alatt a maguk által megfogalmazott Alaptörvényt sem vésték kőbe, ha szükségesnek ítélték egyszerűen módosították, átírták anélkül, hogy bárki véleményét meghallgatták volna.

Felelős vezetőként bizalmunkat elnyerni kellene nem pedig megkövetelni!

Főleg annak nem aki azt állítja magáról még sosem hazudott, viszont tíz éve bizonyítja, hogy igazat mondani meg nem szokott.

Van-e világjárvány idején gravitáció?

Talán senki sem kételkedik abban, hogy a világjárvány nem szünteti meg a gravitációt. Ha a kezünkbe fogunk egy tárgyat, és elengedjük, az akkor is leesik a földre, ha koronavírus-járvány van. Ezt a primitív kérdést azért érdemes feltenni és azért érdemes ezt a primitív választ adni rá, hogy feltehessem a következő kérdéseket.

A második kérdés: van-e világjárvány idején – a közgazdászok kedvenc formuláját alkalmazva – ingyenleves? Másképp forgalmazva: érvényes-e világjárvány idején is az, hogy amit valakinek adunk azt – valakitől előbb vagy utóbb el kell venni? Merthogy az ellenzéki pártok sorra javasolják azt, hogy ezt meg azt az állam fizesse ki az embereknek. Van, ami ebből helyeselhető – mondjuk a munkanélküli ellátás háromról kilenc hónapra növelése – és van, ami nem, például a hitelek törlesztésének általános felfüggesztése. De ebbe most nem megyek bele, hanem felteszem az igazi kérdést.

Nélkülözhető-e világjárvány idején a hatalom ellenőrzése és bírálata, felfüggeszthető-e világjárvány idején az ellenzékiség?

Vajon mindazok az okok, amelyek miatt a hatalmon vevők bírálatára és ellenőrzésére általában szükség van, érvényesek-e világjárvány idején?

Számos ellenzéki politikus adott erre a kérdésre nemleges választ az elmúlt napokban, az élen Molnár Zsolttal, az MSZP képviselőjével, budapesti elnökével. De hallottam ilyesmit már ellenzéki párt politikusaitól is. Molnár például máris bejelentette, hogy az MSZP-frakciója meg fogja szavazni a T/9790 számú, A koronavírus elleni védekezésről című törvényjavaslatot, amelyet a Facebook népe máris csak felhatalmazási törvényként emleget.
Ez a törvény mindenekelőtt meghosszabbította az Orbán-kormány által kihirdetett „veszélyhelyzetet”, melyet a kormány csak 15 napra vezethet be.

Az Eötvös Károly Intézet, valamint más jogászok, köztük Schiffer András is azonnal rámutatott, hogy ezt a kormány még saját alaptörvénye alapján sem tehette volna meg, továbbá hogy a szükséges intézkedésekre az egészségügyi törvénynek a járványhelyzetre vonatkozó rendelkezései, a katasztrófavédelmi törvény és más törvények elegendő lehetőséget adnak.

Mint tudjuk, a kormány külön intézkedéssel a Honvédségre bízta 140 kiválasztott, fontosnak ítélt cég felügyeletét, s e célból katonatiszteket küldött ezekbe a cégekbe, továbbá katonákat járőröztet az utcán.
Erre – túl azon, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésére sincs alkotmányos ok – semmiféle jogalap. Erre valakik bizonyára Orbánt is figyelmeztették, mert erről a kormány nem rendeletet adott ki, csak határozatot hozott, amely határozat a katonáknak a cégeknél semmiféle hatáskört nem ad.
A benyújtott törvényjavaslat egyúttal a büntető törvénykönyvnek a rémhírterjesztésre vonatkozó rendelkezését is módosítja, megengedhetetlen módon.
Azokkal értek egyet, akik szerint

ellenzéki képviselőnek erre a törvényjavaslatra csak nemmel helye s szavaznia, és ezt alaposan el is kell a nyilvánosságnak magyaráznia.

Most azt hallom, hogy az ellenzéki pártok hétpárti egyeztetést kezdeményeznek. Bizisten nem értem, miért? Ha ezt vagy azt kihagyják a szövegből, vagy ha beleírják, hogy akár havonta kell annak hatályát meghosszabbítani, akkor rendben lesz a veszélyhelyzet? Akkor rendben lesz a katonaság alkalmazása? Ugyan már. Ezekkel nincs miről hétpárti egyeztetni. Ezt nem lehet úgy átírni, hogy azt magára adó ellenzéki megszavazhassa.

Az igazi rémhírterjesztők

Pár napja a kormány egy fenyegető hangulatú hírben közölte, hogy elfogtak egy rémhírterjesztőt, egy éjjeli őrt, aki azt állította a neten, hogy Budapestet le fogják zárni.

Kíberbiztonságiak tartottak nála házkutatást, a készenléti rendőrség vitte be az illetőt, stb…, aki amúgy lehet, hogy csak megosztott valamit abból amit hallott, hogy Budapestet esetleg le fogják zárni. Nota bene tőlem aznap 3-4 ismerősöm kérdezte ugyanezt telefonon, tehát ez szóbeszéd volt. Ha pedig a vélt tettes annyit tett csak, hogy megosztotta ezt a szóbeszédet, akkor nem szándékosságról hanem tudatlanságról volt szó és mindjárt más az ügy minősítése.

Ezzel szemben viszont a kormány minden információ birtokában, előre eltervelt jól átgondolt módon folyamatosan terjeszt olyan rémület keltésére alkalmas híreket, amelyek félrevezethetik a lakosság nagy részét és felesleges indulatokat kelthetnek.

Felsorolni sem lehet a kormány által nyíltan elkövetett félrevezetéseket, éppen ezért könnyű gyorsan néhányat összeszedni:

Vegyük talán először azt az esetet, amikor 3-4 hete Kásler miniszter és az operatív törzs több tagja is azt kezdte kitartóan ismételgetni, hogy nem tesztelünk, mert nincs értelme, nem feltétlenül megbízható az eredménye stb.

Súlyos hiba és szinte rémhír volt ez, mert azt a hitet ébresztette a lakosságban, hogy nem kell a teszt, ne is próbálkozzon tesztet csináltatni senki, mert egyrészt nem csinálnak másrészt már nem is használna olyan rejtélyes a járvány.

Azóta a világ számos városában kezdtek el intenzíven tesztelni (Seattle, Bécs stb) és minél több tesztet csináltak annál több fertőzöttet találtak, azaz lényegesen jobbak lettek a gyógyítás és a további megelőzés feltételei.

Hagyjuk most az operatív törzs naponta tartott tájékoztatóin elhangzott, a lakosság számára is nyilvánvalóan képtelen állításokat a védőeszközök rendelkezésre állásáról, a karantén szervezés olykor tragikomikus részleteiről. Az azonban mégis megemlítendő hogy rémhírterjesztésnek táptalajt adó módon a hatóságok, eltérően más országoktól egyáltalán nem közölnek területi adatokat a hazai járványról.

A miniszterelnök közben teljesen feleslegesen ellátogatott Moldovába és Szerbiába. Valószínűleg ilyen programok miatt nem volt ideje észrevenni, hogy a világ már egy héttel előtte járt a vezetői kommunikációban, vagyis, hogy a védekezés legfontosabb eleme az közösségi kapcsolatok megszüntetése és az elkülönülés.

Ezeket azután ismerte be maga is, hogy Szerbiából hazajőve, hétfőn reggel nagy píár cikkben tudatta, hogy a napot hazai virológusokkal kezdte és erre, az amúgy már egy hete világszerte mindenhol megjelent következtetésre jutottak ők maguk is. Még szerencse!

Most csütörtökön a miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely odáig ment, hogy elbagatellizálta a járvány elleni védekezést, mondván, hogy ők, a jelenlévők a sajtótájékoztatón nyugodtan fertőzhetik egymást, annak nem lesz komoly következménye. Hát ez súlyos tévedés, ezer helyen cáfolták ezt már itthon és külföldön is és alkalmas arra, hogy nagy nyilvánosság előtt degradálja mások erőfeszítéseit a járvány megfékezésében és lakosság éberségét is csökkentse.

Másnap, pénteken reggel a miniszterelnök szinte sziporkázva öntötte a valótlanságokat és a rémisztő híreket az éterbe. Primadonna módjára hisztizett arról, hogy nem megy akárhova kunyerálni védőeszközöket mintha nem az lenne a feladata hogy ezt tegye ilyen helyzetben.

Ehelyett zavaros külföldi reptereken lévő, beszerzésre ráállított homályos csápjairól beszélt, akik alighanem csupán a Rogán féle kötvény buli kinti ügynökei és strómanjai. Szánalmas ez a pózoló, cezaromán magatartás, miközben más országok vezetői 2 telefonnal elintézik hogy szállítson Kína vagy más ország maszkokat, ha van.

Szemben azzal, amit a miniszterelnök nagy magabiztosan mondott péntek reggel, nincsen milliónyi maszkunk, vagy ha igen az a kormány birtokában van és jobban tenné ha közreadná, mert az ország patikáiban hetek óta nincsen sem maszk sem fertőtlenítő.

Sőt, a országos tiszti főorvos által az egész egészségügy számára 3 napja kiadott új országos eljárásrendnek sem tudnak megfelelni a kórházak mert a kezelőszemélyzet számára a 7/A pontban előírt FFP2 vagy FFP 3 maszkokat nem tudják beszerezni.

Mindkét előbbi fenti híresztelés rémhírkeltés jelleggel félrevezető, mert azt a látszatot kelti, hogy a miniszterelnök ha lenne sem fogadná el mindenhonnan az életmentő felszerelést és ráadásul köztudottan valótlan dolgokat állít rémületet keltve a lakosságban a hazugság és alkalmatlanság nyilvánvaló látszatával.

Tetézni ezeket a szomorú dolgokat már nem lehet de színezni még igen. Így kerül a képbe teljesen feleslegesen és szakszerűtlenül a hadsereg. Lehet szerepe a seregnek például árvíz védelemnél, közlekedésterelésnél, vagy akár most is ha öregeknek kell ebédet kivinni, besegíteni a rendőrségnek stb. de semmi szükség nincs arra, hogy vállalatokat vegyen át a hadsereg és lakosságban úgymond a bizalmat és a közrendet erősítse önálló utcai jelenlétével.

Mindezek a lépések, túl azon, hogy egy diktátor kedvenc, sok adóforintot elvivő gyerekes játékai, csupán arra jók,hogy elleplezzék a kormány szakmai tehetetlenségét, a korábbi különböző tartalék készletek felelőtlen felszámolását és hogy a lakosságban félelmet keltsenek azért, hogy arra se kérdezzen rá ami nyilvánvalóan tőről metszett hazugság.
A stratégiai fontosságú vállalatok működésének biztosításához semmi köze nincsen a hadseregnek, nem is tudnak benne segíteni.

Az egyszerű kormányzati munka, igaz kell hozzá tudni kormányozni.

Úgy látszik a rémhírterjesztő éjjeliőr kortársunk, lám csak a tv-ből és a rádióból is tucatnyian szólnak hozzánk ily módon nap mint nap.

Győri Gábor Miklós

Víruspingpong

A Külügyminisztérium államtitkára ül az ATV Start stúdiójában. Menczer Tamásról van szó, aki az ország nemzetközi képéért felel, és az Országgyűlésben – feladatához híven – a legélesebb támadásokat intézi az ellenzék ellen. Most a külföldön rekedt magyarok hazautaztatásáról és a határforgalomról kérdezi őt a műsorvezető.

Tudjuk, most az Európai Unión illetve a schengeni övezeten belül is minden határt lezártak a személyforgalom elől, minden állam csak a saját polgárait engedi hazatérni. A magyar esetben azonban ez felvet egy sajátos kérdést. Miképpen vonatkozik ez a kettős állampolgárokra? Idézem a műsorvezető és az államtitkár beszélgetését.

Mi van a kettős állampolgárokkal? Például ha valaki román-magyar kettős állampolgár, akkor bármikor beléphet Magyarországra, hiszen magyar útlevele van, nincsen benne a lakcíme, de hogyha megy Románia felé, akkor bemutatja a román határon a román útlevelét, és minden további nélkül haza kell engedni, hiszen romániai Állampolgár is. Ez azt jelenti, hogy a kettős állampolgárok mozgása, az gyakorlatilag innentől fogva nem korlátozott?

  • Én nagyon bízom abban, hogy nem mondok nagy butaságot, amikor a formál logika szabályai szerint erre is az vonatkozik, hogy saját állampolgárát minden ország befogadja.

Tehát ezek szerint a határ, a közúton két saját országa között a kettős állampolgárok szabadon mozoghatnak?

  • A formál logika szerint igen, és szerintem ez jól is van így, mert állampolgársági alapon mindenki beléphet oda, ahol állampolgár.”

Az államtitkár szerint jól van ez így. Biztosan? Azt hallottuk, és ez valóban logikus: aki magyar állampolgár, az bejöhet az országba. Ha pedig a magyar-román határon a román útiokmányát mutatja fel, akkor továbbutazhat Romániába. Utána a magyar útiokmányával bármikor visszatérhet Magyarországra. Majd akár újra Romániába. Ha rokonai, barátai, ismerősei kérik, hogy ezt vagy azt intézze el, vásárolja meg a másik országban, és visszaúton hozza el, ennek nincs akadálya.
Emlékszünk még, hogy amikor az emberek általában nem utazhattak külföldre, mennyi megbízást kapott rokonaitól, ismerőseitől az, aki utazhatott. Most egy időre a kettős állampolgár kerülhet ebbe a kivételezett helyzetbe, s csak rajta múlik, hogy él-e vele. S ha él, és egyszer elkapja valahol a vírus, akár itt, akár ott, hordozhatja magával ide-oda. Tovább is adhatja másoknak itt is, ott is. Ezt nevezhetjük akár víruspingpongnak is. Hogy a legtöbb határon túli magyarnak eszébe sem jut az ilyesmi? A legtöbbnek nem, de akadhatnak olyanok is, akiknek igen. Máris nem érvényesül a járvány miatt szükségesnek ítélt korlátozás.
A példa persze extrém, hiszen extrém a helyzet. Mégis van egy fontos tanulsága.

Ebben az extrém helyzetben az mutatkozik meg annak hátránya, hogy a magyar állampolgársági törvény nem lesz különbséget a Magyarországon élő és a külföldön élő, magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok és azok útiokmányai között.

Ebben az extrém helyzetben világos, hogy ez nem jó, sőt akár veszélyes is lehet. Lehetnek más extrém helyzetek is, például a bűnüldözésben, ahol ez szintén nem jó. Az Orbán-kormány államtitkára ezt nem tudja felfogni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK