Kezdőlap Itthon Oldal 179

Itthon

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 13. szerda

Magyarországon 3341 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 430-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 85 ezerrel növekedett, azaz 4.266.444 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1609 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (456 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.369 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 228 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 227 ezer, Olaszországban pedig 221 ezer,  míg a franciáknál 178 ezer, a németeknél 173 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 232 ezer, Brazíliában 178 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3341-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 430-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.266.444 elhunytak: 292.084  felgyógyultak: 1.497.012

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 12. kedd

Magyarországon 3313 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 425-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 74 ezerrel növekedett, azaz 4.181.944 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1595 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (445 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.347 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 227 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 224 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 172 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 221 ezer, Brazíliában 169 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3313-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 425-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.181.944 elhunytak: 286.448  felgyógyultak: 1.459.796

Újra próbálja

Csütörtökön szerepelt az Országgyűlés napirendjén a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat. Varga Judit igazságügyminiszter már megemlítette, hogy a veszélyhelyzetben rendeletileg bevezetett intézkedések egyike–másika a veszélyhelyzet elmúltával is hatályban maradhat. Nem tudni, hogy vajon már akkor a kiskereskedelmi adóra gondolt-e, melyet rendelettel vezetett be a kormány, hogy ezzel a különadóval terhelhesse a multinacionális kiskereskedelmi láncokra a járványkezelés terheinek egy részét.

A kormány mindenesetre benyújtotta a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, amelynek eredetijét már 2011-ben bevezették, de az Európai Bizottság kifogása miatt két év után meg kellett szüntetni. Mivel az Európai Unió luxemburgi bírósága időközben helyet adott a lengyel és a magyar kormány ellenvéleményének, és nem találta az adót ellentétesnek az EU normáival, a kormány most újra bevezeti.
Az adót az árbevétel összege után kell fizetnie minden kereskedőnek, függetlenül attól, hogy egyáltalán elér-e nyereséget. A kicsiknek, a sarki vegyesboltot működtetőknek semmit nem kell fizetniük, hiszen évi 500 millió forint árbevételig az adókulcs nulla, és még adóbevallást sem kell készíteni. 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között is csak 0,1 százalék a kulcs, 30 milliárd és 100 milliárd között 0,4 százalék, viszont 100 milliárd forint árbevétel fölött már 2,5 százalék. Nyilvánvalóan a multinacionális kiskereskedelmi láncokat kívánja a kormány – akárcsak 2011-ben – megsarcolni.

Az árbevétel 2,5 százaléka már tekintélyes összeg, az adó akár a nyereség nagyobb részét is elviheti.

A magamfajta közgazdász az ilyesmit piactorzításként helyteleníti: miért kellene a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozást diszpreferálni a hazai tulajdonúval szemben, miért ne az döntsön a piaci versenyben, hogy ki a jobb. (A hazai tulajdonú CBA-nál, Realnál vagy Coopnál az egyes boltok franchise rendszerben önálló vállalkozásnak számítanak, és akként is, tehát az alacsony vagy nulla kulcs szerint adóznak.)

Miért kell a kicsit preferálni a naggyal szemben? Nem az a döntő kérdés, hogy mi jó a fogyasztónak?

Csakhogy Orbán már uralmának elején kijelentette: fel akarja számolni a multik túlsúlyát a bankszektorban, az energiaszektorban és a kiskereskedelemben. Többször elpanaszolta azóta, hogy az energiaszektorban és a bankszektorban a célt többé-kevésbé elérte (az energia- és vízszolgáltatóknál teljesen, a bankrendszerben részben), a kiskereskedelemben viszont nem.
A multinacionális láncok annyival jobbak az áruválasztékban, az ár-értékarányban és a kereskedés kultúrájában, hogy a fogyasztók szemlátomást ragaszkodnak hozzájuk mindenütt, ahol jelen vannak. Orbán most mégis újra megpróbálja a különadóval kiszorítani őket, hivatkozva a járványra. Míg a feldolgozóipari befektetők kaptak és kapnak adókedvezményeket az államtól, a kiskereskedelemben befektetőknek csak beruházási korlátozások (az üzletek építésének korlátozása) és különadó jár. Hátha sikerül kivásárolni őket.
Mind az energetika, mind a bankok példáján láthattuk már, hogy miféle nemzeti tulajdon jön itt létre. Láttuk, hogyan vette meg, vett ki belőle többmilliárdos osztalékot és adta tovább jóval több pénzért az államnak (vagyis nekünk, adófizetőknek) az egykori Gagarin Hőerőművet Mészáros Lőrinc, hogyan játszották át a sok-sok adófizetői pénzből megvett MKB Bankot részben fideszesként ismert, részben ismeretlen vállalkozóknak, és azt is, hogy a korábban már kivonult Szuper és Profi üzletlánc boltjai az Orbán-közeli CBA-nál kötöttek ki. Valami

hasonlót akar elérni Orbán a kiskereskedelmi multik megsarcolásával. Ő és barátai majd jól járnak, mi pedig, fogyasztóként rosszul járunk.

Az lehetséges, hogy az elfogadandó törvény az uniós joggal nem ellentétes (bár nekem vannak kétségeim), a magyar fogyasztók érdekeivel azonban biztosan az.
Csak azt nem értem, hogy a törvényjavaslat vitájában felszólaló ellenzéki képviselők, akik állítólag nem hívei Orbán rendszerének, miért nem szóltak egy szót sem erről az összefüggésről. Nem itt éltek az elmúlt tíz évben?

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 11. hétfő

Magyarországon 3284 regisztrált megbetegedést és 8 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 421-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 78 ezerrel növekedett, azaz 4.107.268 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1587 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (438 fertőzött), és Fejér megye (333 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.329 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 224 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 220 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 171 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 209 ezer, Brazíliában 162 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3284-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 421-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.107.268 elhunytak: 282.828  felgyógyultak: 1.415.367

Utolsó túlélők látogatása Auschwitzban

Somogyi Péter 11 éves volt és iker, ezért érdekelte Mengele doktort, a halál angyalát. Összes többi családtagja a gázkamrában végezte, de őket Mengele vizsgálta.

Ma sem tudja, hogy milyen kísérleteket végzett rajta a náci orvos, akit különösen érdekeltek az ikrek. A Deutsche Welle riporterének elmondta, hogy Birkenauból, a haláltáborból azért hozták át őket Auschwitzba, mert ikrek voltak.

1945 januárjában meglátta a szovjet katonákat, akik felszabadították a haláltábort. „Szörnyen fáztunk, nem volt semmi élelmiszer. Sokan ekkor haltak meg. Állandóan rettegtünk, hogy a nácik ellentámadást hajtanak végre. Csak két nap után nyugodtunk meg. Ma már sajnos sokan hajlamosak megfeledkezni erről mondván, hogy nem velünk történt. De itt történt, Auschswitzban.” – mondta Somogyi Péter a haláltáborban a német közszolgálati média riporterének.

Lea Roth bekerült a gázkamrába, de mégiscsak túlélte Auschwitzot. Hogyan?

„Kinyitottuk a csapot, és nem jött belőle víz. Megértettük, hogy végünk van! Sokan sírni kezdtek. Aztán vártunk a halálra, de nem következett be.

Jöttek az SS őrök és kihajtottak minket a gázkamrából. Később értettük meg, hogy miért. Egy gyerek csoport érkezett Birkenauból, őket akarták elgázosítani. A gyerekek zokogtak, de hiába. Mindenkit behajtottak a gázkamrába, ahol megölték őket. Még ma is hallom a sírásukat”

– emlékezett vissza Lea Roth a 75 évvel ezelőtti időkre amikor több mint 1,1 millió embert öltek meg Auschwitzban a holokauszt idején.

Rendkívüli fővárosi támogatást vezetnek be

A legtöbb európai országban a korábbi fizetésük 70-80-90%-át fizetik ki a kormányok azoknak, akik a válságban elveszítették a munkájukat, miközben az Orbán-kormány nulla forinttal támogatja a munkanélkülivé vált magyarokat.

A DK-s városvezetők ezzel szemben ott segítenek, ahol csak tudnak: maszkot osztanak, segítenek az időseknek a bevásárlásban, rendkívüli fővárosi otthonápolási támogatást biztosítanak a kórházakból hazaküldött betegek családjainak, és segítenek az állásukat elveszítetteknek is, ha már a kormány képtelen minderre.

A Demokratikus Koalíció budapesti polgármesterei rendkívüli fővárosi támogatást vezetnek be a kerületeikben azoknak, akik a válság miatt veszítették el a munkájukat. A kerület adottságaitól függően az álláskeresési támogatás összege 57 ezer forinttól 120 ezer forintig terjedhet. Tudjuk, hogy ez nem az önkormányzatok, hanem a kormány feladata lenne, de nem nézhetjük tétlenül, hogy budapestiek ezrei, tízezrei veszítsék el állásaikat és közben semmilyen segítséget se kapjanak. A kormánnyal ellentétben mi segítünk a bajbajutottatokon, nekünk számítanak a budapesti családok, mi vigyázunk Budapestre!

Fehérnemű nélkül

A héten – sokak, köztük a Momentum, tiltakozása ellenére – megtartották az érettségik első vizsganapjait. Ezekben a napokban számos külhoni magyar diák is visszaült az iskolapadba, hogy eddigi életének egyik legnagyobb megmérettetésén legyen túl.

Április 30-án a kormányzat tájékoztatójában még azt állította, hogy az érettségizők érvényes úti okmánnyal, diákigazolvánnyal, iskolai igazolással, az utazás célját tartalmazó nyilatkozattal vagy érettségi behívóval mindkét irányban átléphetik a román-magyar országhatárt, és mentesülnek a karantén alól.

Ehhez képes a Romániában élő de magyar középiskolában érettségiző diákok az érettségiről hazafelé, a román-magyar határon szembesültek azzal, hogy ha hazatérnek otthonukba, a román hatóságok azonnal 14 napos karanténba kényszerítik őket, így érettségi nélkül zárhatják az évet.

Ennek következtében ezek a diákok kiszolgáltatottan, az érettségi időpontok között Magyarország jogi határain belül ragadva, nem egy esetben váltóruha nélkül kénytelenek az érettségi időszakot végigcsinálni. Ezek a diákok elveszítik a lehetőségét nem csak annak, hogy az egyes érettségi időpontok között az otthonukban pihenhessenek, de a további tárgyakra való felkészüléshez szükséges tananyagaik nélkül, a szülői támogatás kényszerű mellőzésével kénytelenek életük egyik legnagyobb és legmeghatározóbb kihívásán teljesíteni.

Emiatt a Momentum három politikusa: Sebők Éva a párt Békés megyei elnöke, Berg Dániel a párt elnökségi tagja és Dukán András Ferenc oktatáspolitikus egy közös levélben fordulnak Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Az alábbi kérdésekre várják a választ a miniszter úrtól:

  • Volt-e írásos megállapodás a romániai fél és a magyar szervek között ebben a kérdésben?
  • Amennyiben volt írásos megállapodás, és azt a román hatóságok felrúgták, történt-e az ügyben diplomáciai lépés? Ha nem volt írásos megállapodás, akkor mi alapján történt a kezdeti, téves információk megosztása hivatalosnak tűnő magyar felületeken, például az Oktatási Hivatal honlapján?
  • Milyen segítséget nyújt a magyar állam ezeknek a diákoknak ebben a nehéz időben?
  • Tervez a Külügyminisztérium rendkívüli egyeztetéseket kezdeményezni a román féllel az ügy feloldása, a magyar diákok érdekeinek képviselete végett?
  • Indul-e belső vizsgálat a Külügyminisztériumban, illetve az Oktatási Hivatalnál, hogy kinek, kiknek a hibájából jött létre ez a káosz, és milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy ez a jövőben ne következhessen be?

Magyar ügy az magyar ügy

Tévedtem volna? Ez persze mindig előfordulhat. Azt válaszoltam az Átlátszó kérdésére, hogy kétséges, hogy összejönnek-e a szükséges aláírások a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, amely arra irányul, hogy az egyes európai országokon belüli „nemzeti régiók” közvetlenül is hozzájuthassanak uniós támogatásokhoz.

Az ilyen kezdeményezést napirendre kell tűznie az Unió illetékes testületeinek, ha egy év alatt összegyűjtenek hozzá egymillió aláírást legalább hét uniós tagállamban úgy, hogy a gyűjtést személyesen, papíron és az interneten is lehet folytatni. (Csak napirendre kell tűzni, amiből a kezdeményezés elfogadása nem következik.)
Miközben a dolog az első háromnegyedévben reménytelennek tűnt, hatalmas hajrával végül összejött az egymillió aláírás – és mégsem jött össze. Van egymillió internetes és 220 ezer papír alapú aláírás – de három országból, Magyarországról, Romániából és Szlovákiából. Egy-egy országban az aláírások számának el kell érnie az adott ország EP-képviselői számának 750-szeresét. Ezt abban a három országban, ahol közel tízmillió, több mint egymillió illetve közel félmillió magyar él, nyilván könnyen elérték, viszont – mint a hvg.hu beszámolójából tudni lehet, a küszöböt másutt nem érték el. Sem a horvátországi és szlovéniai magyarok körében, sem Spanyolországban, ahol a baszkokra számítottak, nem sikerült akárcsak megközelíteni sem a szükséges számot, és a svédországi magyarok körében is csak az ottani szám egyötöde jött össze.
Próbálkozhattak volna Franciaországban a bretonokkal és az elzásziakkal, Németországban a szorbokkal és dánokkal, Belgiumban a németekkel, Finnországban az ottani svédekkel, de szemlátomást nem sikerült. Az elmaradás az egyes országok tekintetében érvényes küszöbtől olyan mértékű, hogy a határidőnek a járványra tekintettel kért meghosszabbítása estén sem látszik esély a szükséges számú aláírás összegyűjtésére további négy országból.

Úgy tűnik tehát, ez a kezdeményezés magyar ügy maradt.

A nemzeti kisebbségek ügye – e kezdeményezés tapasztalata szerint – nem tud európai üggyé válni. A franciaországi breton, illetve elzászi német kisebbség elfogadja a kialakult helyzetet. Franciaország asszimilálja őket, és ez eredményesnek látszik. Hasonló a helyzet a görögországi macedón kisebbséggel. Másutt, a finnországi svédek, a belgiumi németek, Németországban a szorbok és a schleswig-holsteini dánok, Olaszországban az osztrákok esetében nincs probléma a kisebbségek nyelvi-kulturális jogaival.
Minden jel arra mutat, hogy nincs a szomszéd országokban élő magyar kisebbségeken kívül senki, aki ma az Európai Unióban nemzetközi segítséget várna a kisebbségi jogok érvényesítéséhez. A baszkok, katalánok, dél-tiroli osztrákok és a Finnországhoz tartozó Åland szigetén élő svédek közigazgatásilag elkülönülő tartományokban élnek, a többiek (köztük a finn szárazföldön élő svéd kisebbség) személyelvű autonómiát élveznek széleskörű anyanyelvhasználattal és kulturális intézményekkel, és nem igényelnek területi autonómiát. Ma ebben a tekintetben az Európai Unió országaiban – eltekintve Katalóniától, amely önálló spanyol tartomány, de az ottaniak mintegy fele függetlenséget szeretne – nyugalom van.
A szomszéd országok magyar kisebbségei politikai szerveződései két lehetőség közül választhatnak. Az egyik: a magyar állam támogatásával, nyomásgyakorlásával a hátuk mögött fogalmaznak meg követeléseket az adott állammal szemben. Erre példa a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma és a mostani európai polgári kezdeményezés. Ezen az úton én nem látok esélyt a sikerre. A másik út az, amit az

RMDSZ Markó Béla vezetésével, illetve a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a szakadás előtt Bugár Béla vezetésével követett, s amit azután a Híd folytatott: a többségi politikai erők körében találni szövetségeseket a kisebbségi jogok mindinkább kiterjedt érvényesítéséhez. Annak a politikának voltak és vannak jelentős eredményei.

Egy dolgot érdemes ehhez hozzátenni. Minden olyan gesztus, mint az Orbán által az idei érettségi idején Facebook-oldalán közzétett kép a dolgozószobájában álló földgömbről Nagy-Magyarország körvonalaival csak nehezíti a kisebbségi jogok érvényesítését, hiszen lovat ad azok alá a szomszéd országokban, akik elszakadási törekvéseket látnak azokban.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 10. vasárnap

Magyarországon 3263 regisztrált megbetegedést és 8 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 413-ra nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 87 ezerrel növekedett, azaz 4.029.449 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1579 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (434 fertőzött), és Fejér megye (333 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.309 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 223 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 218 ezer, míg a franciáknál 176 ezer, a németeknél 171 ezer, Nagy Britanniában pedig 215 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 198 ezer, Brazíliában 156 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3263-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 413-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 3.942.331 elhunytak: 275.015  felgyógyultak: 1.325.448

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK