Kezdőlap Itthon Oldal 171

Itthon

Brutális visszaesés az autókereskedelemben

Március elején, a koronavírus magyarországi megjelenését követően gyakorlatilag teljesen leállt az autókereskedelem, és bár a helyzet azóta valamelyest stabilizálódott, az ágazat még most is csak alig 50 százalékon teljesít. A problémát súlyosbítja, hogy részben az euróárfolyam drasztikus emelkedése miatt 10-15 százalékkal nőttek az új autók árai, a piac visszaesését látva pedig a gyártók már vissza is vették a termelést.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa szerint a visszapattanás elmaradt a szektorban, és bár a cégeket ideig-óráig megmenthetik a kamatmentes hitelek, sokan elvérezhetnek a következő időszakban.

A 2008-as nagy gazdasági világválsághoz képest a mostani sokkal hirtelenebb érkezett, de szerencsére kevésbé súlyos közvetlen hatásai vannak Magyarországon, mert az emberek nincsenek úgy eladósodva devizahitelekkel, mint bő tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt a koronavírus-járványnak több szektor is nagy vesztese, a turizmus mellett ilyen a jóval ritkábban emlegetett autóipar is.

A forint sebezhetősége miatt az elmúlt negyedévben kilőtt az euróárfolyam, ami nemcsak az élelmiszerárakban, hanem minden import termék, így a járművek esetében is érzékelhető drágulást okozott.

A még alacsonyabb árfolyamon behozott autókat már felvásárolták, az újakat pedig 10-15 százalékkal drágábban kínálják.

Erre nincs kereslet, mert az emberek kivárnak, és értelemszerűen inkább az alapvető szükségleteikre költenek a kiszámíthatatlan helyzetben.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa arról beszélt, az autóipar jelenleg alig 50 százalékon teljesít, és mivel a gyárak azt tapasztalják, hogy nincs elég megrendelés, visszavettek a termelésből is.

„A legtöbb gazdasági szakértő gyors visszapattanást jósolt a járvány végére, de attól tartok, hogy ez nem így lesz. Egyelőre elhúzódó, de stabil folyamatokat látok, az idei év pedig biztosan rámegy a járványra. Leghamarabb tavaszra várható egy kisebb fellendülés, ugyanakkor a teljes visszarendeződés akár két-három évig is eltarthat a szektorunkban” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette,

az uniós szabályozás miatt a gyártók tavaly év végén kisöpörték a korábbi modelleket a kereskedőknek, akik ezt december 31-ig kénytelenek voltak üzembe helyezni, így abban a pillanatban használtautóvá váltak.

Európában ilyen nullkilométeres járművek tízezrei állnak a kereskedésekben.

Barta József felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarországon a használtautó-kereskedelem háromszorosa az új autóénak, és itthon leginkább az 1-2 millió forintos, Nyugatról behozott régi kocsiknak nagy a kereslete, amik a magyar piacon nem nagyon elérhetőek.

„Jelenleg a legolcsóbb új autó hárommillió forint, de a középkategóriás járművek már a 6-8 millió forintot súrolják, amire egy átlagembernek hazánkban sok-sok évig kell spórolnia. A krízishelyzet miatt ráadásul mindenkiben van egyfajta félelem azzal kapcsolatban, mit hoz a holnap, lesz-e második hullám, és inkább kivárnak” – mondta a szakember.

A leginkább a turizmusra építő autókölcsönzéssel kapcsolatban arról beszélt, a terület gyakorlatilag a 2010-es szintre zuhant vissza, és újra a nulláról kell építkeznie a vállalkozóknak. Ma már közel tízezer ember fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, de még ez is csak töredéke a tavaly nyári számoknak.

Barta József végül, de nem utolsó sorban arról is szót ejtett, az autókereskedelemben elkerülhetetlen lesz majd, hogy cégek dőljenek be.

„Ideig-óráig megmentheti majd az ágazati szereplőket a kormány által kínált kamatmentes hitel, de azt idővel vissza kell majd fizetni. Így elhúzódhat a lemorzsolódás, látható eredménye akár csak évek múlva lehet majd, de a keresletcsökkenés miatt szinte biztosan megtörténik” – zárta szavait.

Reggeli vírusjelentés – 2020. július 16. csütörtök

A hajnali összesítés alapján  a világon 13.557.282 fertőzöttet tartanak nyilván. 584.159 vírusfertőzött hunyt el. 

A WHO szerint vasárnap több mint 233 ezer új igazolt koronavírusos esetet fedeztek fel a világban. Ennek legnagyobb része az amerikai és indiai esetszámok gyorsulásához köthető.

Hazánkban az igazolt fertőzöttek száma 4279 fő, Az elmúlt 24 órában újabb haláleset  nem történt, így számuk összesen 595 fő. 

Budapesten (2001) és Pest megyében (645) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (379), Komárom-Esztergom (308).

A Te országod, a Te pénzed!

Kedd éjszaka a Momentum aktivistái országszerte több helyen is kijavították a nemzeti konzultációs plakátokat. A “Te országod, a Te hangod” kampányszlogen helyett “A Te országod, a Te pénzed.” javítás került a plakátokra.

„Propaganda helyett valódi segítséget!” matricák kerültek számos plakátra országszerte. Budapest több pontján, de például Veszprémben, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen is helyesbítették a propaganda üzeneteket…

” Miközben százezrek veszítették el munkájukat, a kormány az emberek megsegítése helyett a közpénzek lenyúlására, a saját emberei zsebének kitömésére és propagandára használja a járványt” – olvasható a párt Facebook-oldalán. A párt arra buzdítja a polgárokat, hogy a kihelyezett pultjaiknál adják le a konzultációs íveket.

A magyar állampolgárok pénzét ne propaganda konzultációkra, NER-oligarchákra és a kihasználatlan stadionokra és vasútra költsék, hanem például:

  • 100000 forintos minimumjövedelemre,
  • megduplázott családi pótlékra,
  • egészségügyi és szociális dolgozók fizetésének emelésére,
  • a digitális oktatás feltételeinek megteremtésére,
  • a hazai kis- és középvállalkozások támogatására.

Meghalt Bogdán László, a POLGÁRMESTER

Nem szeretnénk több hírt kapni ma.

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

Tovább küzdünk Brüsszelben az euró bevezetéséért!

Egy csak egy ország van talpon e vidéken, aki lassan egyedüliként legalább az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerbe sem lép be, inkább a gyenge forinttal manipulálva a család és a haverok zsebeit tömik az uniós forrásokból. – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek felvették Horvátországot és Bulgáriát az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerbe. Később csatlakoztak az Unióhoz mint Magyarország, mégis hamarabb lesz közös valutájuk, két éven belül mindkét országban euróval fizethetnek.

Magyarországnak is ez lenne az érdeke, csakhogy Orbánék ezt nem akarják. Nekik fontosabb, hogy a tudatosan gyengített forint miatt még többet érjenek a haverjaik által ellopott, uniós, eurómilliárdok.

A Demokratikus Koalíció amint tudja, bevezeti majd az eurót. Nemcsak azért, mert ez uniós kötelezettségünk, hanem mert euró nélkül végleg leszakadunk. Minden európai magyarnak az az érdeke, hogy a fizetésük ne kevesebbet, hanem egyre többet érjen. Csak Orbán családjának, és haverjainak fontos, hogy a gyenge forint miatt tovább tudjanak gazdagodni az euróban kifizetett uniós forrásokból. Mi, a DK EP-képviselői tovább küzdünk Brüsszelben, hogy az euró bevezetését egyetlen tagállam se tudja tovább halogatni. – fejezi be közleményét Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, az EP-delegáció vezetője

Ujhelyi: siker az Európai Egészségügyi Unió megszavazása

Jelentős többséggel (526 igen és 105 nem, valamint 50 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament mai plenáris ülése a koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát, benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciójával – erről Ujhelyi István EP-képviselő, a program felelőse számolt be a szavazást követően.

A szocialista politikus történelmi sikernek nevezte, hogy ötpárti közös állásfoglalás részévé tették azt a programot, amely európai szintű egészségügyi ellátást szorgalmaz minden tagállamban, többek között kötelező minőségi standardok előírásával.

„Az volt az egyik legfontosabb vállalásom újraválasztott EP-képviselőként erre a parlamenti ciklusra, hogy az európai döntéshozók asztalára teszem az egészségügyi ellátórendszerek minőségjavításáról szóló javaslatot, ezzel támogatva a magyar emberek betegbiztonságát és európai szintű ellátását.

A Magyar Orvosi Kamarával és számos más hazai, illetve nemzetközi egészségügyi szervezettel közösen ki is dolgoztuk ennek a kereteit.

Hosszas munkával most jutottunk el oda, hogy le tudtuk tenni ennek a széleskörű programnak az európai, intézményi alapjait” – fogalmazott Ujhelyi, rámutatva: a parlamenti állásfoglalás alapján az Európai Bizottságnak ezután irányelvet kell majd alkotnia például a minőségi minimum-követelményekkel kapcsolatban azon stressztesztek alapján, amelyeket a tagállamokban végeznek el a közeljövőben.

Ujhelyi szintén fontos mérföldkőnek nevezte, hogy a parlamenti dokumentum végre érdemben kimondja: néhány tagállam jelentős mértékben szenved az „agyelszívástól”, vagyis az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása miatt keletkezett szakember-hiánytól. A most elfogadott állásfoglalás felszólítja az európai intézményeket és tagállamokat arra is, hogy tanuljanak a koronavírus adta leckéből és sokkal erősebb együttműködéseket alakítsanak ki az egészségügyben: hozzák létre az „Európai Egészségügyi Uniót”.

Ez utóbbi annak a szociáldemokrata frakció által korábban elfogadott átfogó javaslatcsomagnak az elnevezése, amelyben számos, a minőségi betegellátást, intézményi és költségvetési bővítést szorgalmazó intézkedés szerepel és amelynek egyik kidolgozója az MSZP EP-képviselője volt.

„Forradalmi fejlesztések és átalakítások jönnek az egészségügyben. Az újjáépítési csomagban szereplő 9,4 milliárd eurós ’EU4Health’ program már áttörést jelent, de a következő hétéves költségvetésben sem lehet majd korlátozott az egészségügyi fejlesztésekre, szolgáltatások javítására, beruházásokra költhető keret.

A most elfogadott stratégia fontos támaszték lesz a következő időszakban, sajnálatos, hogy a Fidesz EP-képviselői inkább gáncsolták, mintsem segítették ezt a történelmi jelentőségű dokumentumot; még a végszavazásnál sem voltak egységesen támogatóak”

– fogalmazott a plenáris ülés végén Ujhelyi István, aki egyúttal bejelentette: még idén országjárásba kezd, ahol önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel egyeztet majd az Európai Egészségügyi Unió megvalósításának részleteiről.

Orbán megint csatába indul

Gulyás miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány megint az országgyűléstől kér mandátumot a jövő héten az Európai Tanácsban folytatandó tárgyalásokra.

Az Európai Tanácsnak – az állam- és kormányfők tanácskozásának – az Unió közös, 750 milliárd eurós válságkezelő programjáról kell megegyezésre jutnia. Gulyás kifejtette, hogy az

Orbán-kormány a programmal, amelynek lényege az Unió közös hitelfelvétele a tagországok válságot követő kilábalásának megsegítésére, alapjaiban nem ért ugyan egyet, de bizonyos feltételek mellett kész azt elfogadni.

Mivel is nem ért egyet?

Azzal, hogy hitelfelvétellel, tehát eladósodással kezeljék a válságot. Merthogy szerintük válságot kezelni nem eladósodással kell, ők sem ezt tették 2010-ben.
Ez persze két értelemben sem igaz. Egyrészt azért nem, mert Orbán ugyan szerette volna növelni a hiányt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, csak éppen ehhez nem kapta meg Brüsszelben a jóváhagyást, és ezért tette sajátos doktrínává az eladósodás elleni harcot.
De azért sem, mert

a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elorozásával valójában növelte az állam implicit nyugdíjadósságát. De mindegy is, ez régen volt, az Orbán-kormányok azóta is rendre vesznek fel hiteleket a szabad piacon, és így görgetik tovább az államadósságot.

Az azonban igaz, hogy Európában ma mindenki más vállalja az átmeneti eladósodást (még az Egyesült Államok is adósságot növel), és ebből biztosítja a munkavállalók, vállalkozók, fogyasztók millióinak túlélését. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, nem finanszírozza adósságnövelésből a háztartások millióinak talpon maradását. De tudomásul veszi, hogy mások ezt teszik, és nem akadályozza meg, hogy ehhez, illetve a gazdasági kilábalás hitelezéséhez vesz fel a piacról hitelt közösen az Unió. Csak éppen megkéri az árát a hozzájárulásnak.

Miben is? Gulyás világosan beszélt.

Azt reméljük, hogy az Európai Unió képes a különbségeket félretéve olyan döntést hozni, ami, még ha a védekezés irányát tekintve nem is élvezi a mi támogatásunkat, mégis alkalmas lehet arra, hogy a nehezebb helyzetben levő költségvetésű déli államok számára segítséget nyújtson, de megadja a lehetőséget a közép-európaiak számára is, hogy a gazdaság fejlesztéséhez, újraindításához azokat a forrásokat, amelyeket ma az Európai Unió közösen hitelből teremt elő, jól tudják felhasználni.”
De mi is a feltétele annak, hogy a Magyarországot képviselő Orbán elfogadja ezt a neki egyébként nem tetsző csomagot? „Olyan uniós programra van szükség, amely igazságos, ahol a gazdagabbak nem kaphatnak több pénzt, mint a szegényebbek, amely a gazdasági növekedésre és a gazdaság újraindítására koncentrál, és ami politikamentes, tehát azokat az élményeinket, amelyekből szép számmal gyűjthettünk az elmúlt években, akár a bevándorlás kapcsán elfoglalt kormányzati álláspontot, akár más politikai kérdésekben elfoglalt, a magyar választópolgárok többségének támogatását élvező kormányzati álláspontot politikai kérdésekben jogállami kérdésként tüntették fel, ezt nem tudjuk elfogadni, ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy ilyen feltételeket nem lehet a csomaghoz szabni.
Tudjuk, hogy a „brüsszeli bürokraták”, vagyis az Unió és a legfontosabb tagországok vezetői, köztük a most kezdődött fél évben az Uniót elnöklő Németország vezetői is minduntalan arról beszélnek, hogy

az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kell kötni.

Orbán azzal készül Brüsszelbe utazni, hogy csak akkor adja hozzájárulását az uniós válságkezelő csomaghoz, ha erről a többiek lemondanak. Az Országgyűlésben pedig olyan határozatot fogadtatnak el, amely ennek megfelelő mandátumot ad a kormánynak, hogy Orbán azután erre hivatkozhasson az Európai Tanács ülésén.
Korábban is akkor fogadtatott el ehhez hasonló határozatot az Országgyűléssel, leginkább a migráció kérdésében, amikor erre volt szüksége a brüsszeli csatában. A mostani szöveget még nem ismerjük, alighanem még csak most szövegezik, de a tartalma valami ilyesmi lesz.
Az iránt nem lehet kétségünk, hogy a „százharminchárom bátor ember” megszavazza majd az elé terjesztett szöveget. A kérdés szokás szerint csak az, hogy mennyire viselkedik majd bátran az ellenzék, kik lesznek készek nemmel szavazni, és hogyan fogják ezt az Országgyűlésben megindokolni.

Pártpolitikusok és jogászok

Háborognak a politikusok a Kaleta-ügyben. Hogyan is kaphatott ennyire enyhe ítéletet?

Az egyik ellenzéki pártelnök szerint Polt Péter felelőssége az enyhe ítélet, a másik ellenzéki párt alelnöke a fellebbezést tartja cinikusnak, a harmadik ellenzéki párt elnökhelyettese mindjárt szigorító törvényjavaslatot nyújt be: legyen súlyosbító körülmény, ha valaki közhivatali tisztség betöltőjeként követi el a kérdéses cselekményt, és legyen nyilvános lista az ilyen bűncselekmény elkövetőiről, amelyen élete végéig rajta maradjon, akit emiatt elítéltek. (Amennyire laikusként meg tudom ítélni, ez az ötlet a jog alapelveivel ellentétes.)
Hallgatok két tekintélyes jogászt, büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédet az ATV-ben, akik azt mondják, hogy az ítélet megfelel annak, amit ilyen cselekmény elkövetőire ki szoktak szabni. (Emlékszem, vagy húsz évvel ezelőtt egy SZDSZ-es polgármester számítógépén is találtak egy csomó pedofil felvételt, méghozzá itthon, és nem Peruban, és neki sem kellett börtönbe mennie.) Azt is elmondják, hogy a legtermészetesebb dolog, hogy a védelem enyhítésért fellebbez, hiszen nincs olyan kockázat, hogy másodfokon súlyosabb büntetést szabna ki a bíróság (hiszen köti az, amit az ügyész javasolt). Ilyenkor az ügyvéd megpróbálja – ez a dolga.

Arra is rámutatnak a jogászok, hogy a bíróságnak nem a társadalom igazságérzete szerint kell ítélkezniük, hanem a törvények szerint.

Aki pedig azt mondja, hogy a kettő között nem alakulhat ki tartósan eltérés, az gondoljon csak a halálbüntetés kérdésére. Én az európai szellem fontos vívmányának tartom a halálbüntetés eltörlését, amivel az európai politikai osztály szembefordult a közvélemény többségével, és jól tette. Az is egyértelmű trend tőlünk nyugatra, hogy nem törekszenek súlyos szabadságvesztés-büntetések kiszabására, és ettől nem nő a bűnözés, sőt.
Orbán, Rogán és társaik rendszeresen bírálják a bíróságok ítéleteit, ha azt feltételezik, hogy azok nem találkoznak a „társadalom igazságérzetével”.

Jó lenne, ha a magukat a jogállam elkötelezettjének mondó ellenzéki pártok politikusai nem követnék ebben őket.

A bírói ítéletek természetesen bírálhatók. Ez a dolga az újságíróknak, jogászoknak és másoknak, tulajdonképpen mindenkinek, a parlamenti és kormánypolitikusok kivételével.
Két okból nem helyes, ha ők bírói ítéleteket bírálnak. Egyrészt azért, mert ez óhatatlanul nyomásgyakorlást jelent az igazságszolgáltatásra, és ezzel sérti a hatalmi ágak elválasztását.
Másrészt pedig azért, mert az ilyen bírálat szinte mindig szavazatszerzési céllal történik, és aláássa a törvények tekintélyét olyan esetekben, amikor az egész demokratikus rendszernek, annak minden szegmensében tevékenykedőknek arra helyes törekedniük, hogy védjék a törvény tekintélyét a „társadalom igazságérzetével” szemben.
Szóval, kedves pártpolitikus barátaim, szíveskedjetek ebben a dologban csöndben maradni. Ha pedig nem tetszik egy ítélet, és emiatt arra gondoltok, hogy gyorsan módosítani kellene a törvényt, várjatok vele legalább egy évet. Törvényt csinálni csak higgadtan, az egyes konkrét ügyek miatt támadt indulatoktól függetlenedve helyes.

Egyedül Orbán vonatán

Orbán vonata nem vezet sehová, de az orbánok miatt Európa vonata nem állhat. Lényegében ezzel a gondolattal kell Merkel asszonynak – aki az Unió soros elnöki tisztét is betölti – egyezségre jutni az államok vezetőivel a 750 millió euró uniós válságkezelő alap elosztásáról. 

Így pocsékolják az európai adófizetők pénzét – háborgott Daniel Freund német EU parlamenti képviselő, aki képet is feltett az oldalára a magányos utazásról Orbán Viktor szülőfalujában. A hat kilométeres vasútvonal nem vezet sehova- hangsúlyozta a zöld parlamenti képviselő, aki hozzátette: olyan országban nem lehet ezen csodálkozni, ahol egy gázszerelőből pillanatok alatt milliárdos lehet! Daniel Freund Twitteren feltette a kínos kérdést ? Melyik pártcsalád tagja is a Fidesz az EU parlamentjében? Az Európai Néppárt frakciója értette a finom célzást és azonnal válaszolt: nagyon odafigyelünk a jogállamiságra! Az az ország nem kaphat európai pénzeket, amely megpróbálná korlátozni a bírák függetlenségét!

Egyeztetések a válságkezelő alapról rohamtempóban

Merkel kancellár az Európai parlamentben beszélt erről mint az unió soros elnöke, majd Rutte holland miniszterelnökkel egyeztetett a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról. Milyen feltételei legyenek a pénz szétosztásának? Rutte holland kormányfő szerint mind politikai mind pedig gazdasági feltételekre szükség van, mert enélkül a pénzek elfolynak és nem érik el a kívánt célt: az uniós gazdaságok stabilizálódását.

Merkel-Orbán paktum?

A válságkezelő alap felhasználásáról csakis konszenzus alapján lehet dönteni vagyis minden állam vezetőjének szavazatára szükség van. A jövő heti uniós csúcstalálkozón ezért heves viták várhatóak. Bár a pénzre égetően szüksége van mindenkinek, de megegyezés nemigen várható. Merkel kancellár – realista módon – úgy nyilatkozott, hogy ősszel várható egyezség az uniós válságkezelő alapról. A német kancellár asszony az egyezség érdekében állítólag több állam vezetőjével – köztük Orbán Viktorral is – megegyezett: csakis a rászorultság lesz a pénz elosztásának alapja. Vagyis nem lesznek sem politikai sem pedig gazdasági feltételek amikor szavazni kell a 750 milliárd eurós válságkezelő alap elosztásáról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK