Kezdőlap Itthon Oldal 144

Itthon

A hatékony áruszállítás szabályai

0

A logisztika azokat a folyamatokat összesíti, amelyek során a nyersanyagok, a késztermékek vagy a munkaerő egyik pontból a másikba szállítása történik. Magába foglalja nemcsak a fuvarozást, hanem az azt megelőző tervezési munkálatokat is. A hétköznapi életben is találkozhatunk a logisztikával, gyakorlatilag az élet minden területén. Hiszen nem csak a boltok polcaira kerülő termékek mögött húzódik meg számos logisztikai feladat, hanem az internetről rendelt áruk, a postai levelezések vagy egy-egy szervezett nyaralás alkalmával is.

A fogyasztó elvárása az, hogy a terméket a lehető leghamarabb és lehetőleg minél kevesebb szállítási költségért kapja kézhez. Ezért a cégek számára kiemelkedően fontos a hatékony áruszállítás megszervezése.

A szállítmányozás a logisztikában

A szállítmányozás a logisztika egyik részegysége. A tervezési folyamatokat foglalja magába, tehát nem a termékek fizikai mozgatását. A szállítmányozó szakember, a speditőr megtervezi azt, hogy az adott árut, hogyan lehet a leghatékonyabban eljuttatni egyik helyről a másikra. A folyamat során meghatározó szerepe van, hogy milyen földrajzi távolságot kell áthidalnia az áruszállításnak.

Fontos szempont az is, hogy a terméknek milyen fizikai tulajdonságai vannak.

  • Igényel-e különleges szállítási körülményt?
  • Romlandó termékek esetén rövid szállítási idővel és hűtéssel is kalkulálni kell.
  • Veszélyes anyagok szállítása során fokozottan be kell tartani a vonatkozó előírásokat.
  • Emellett a jog- és vámszabályokat is szem előtt kell tartani.

A jól megtervezett szállítmányozás eredménye, hogy a termékek a lehető legrövidebb idő alatt, költséghatékonyan jutnak el a rendeltetési helyükre.

A szállítmányozás fajtái

A szállítmányozás fajtáit a fuvarozás módja szerint határozzuk meg. A legelterjedtebb a közúti szállítmányozás. Országon belül ez a legköltséghatékonyabb forma. Ideális esetben nincs szükség további szállítmányozási módokat bevonni. Hiszen akár a gyárból közvetlenül a fogyasztóhoz juthat el a termék. 

Nemzetközi viszonylatban a légi- és tengeri szállítmányozást alkalmazzák leggyakrabban. A légi szállítmányozás a legbiztonságosabb és leggyorsabb, a tengeri szállítmányozás bár lassabb, de több áru fuvarozását teszi lehetővé. A vasúti szállítmányozás alkalmazása szóba jöhet belföldi- és nemzetközi viszonylatban is. Utóbbi három esetében a termékek kikötőbe, repülőterekre, raktárakba érkeznek. Figyelembe kell venni, hogy a rendeltetési helyre történő fuvarozáshoz közúti szállítmányozás beiktatására is szükség lesz!

Hogyan tehető költséghatékonnyá az áruszállítás?

Az áruszállítás során a legfontosabb szempont, hogy a termék sérülésmentesen, minőségromlás nélkül jusson el a célállomásra. Ezért fontos, hogy az áruk megfelelő módon csoportosítva legyenek, így a hasonló termékek szállítása összevonható. Fontos szempontok közé tartoznak, hogy a termék romlandó-e, törékeny-e, érzékeny-e a hőmérsékletváltozásra, esetleg veszélyes lehet a környezetre.  A veszélyes anyagokat nem, vagy csak szigorú korlátozások mellett engedélyezik közúton szállítani. A kényesebb termékek fuvarozása tehát drágább. A hűtött csomagtér, a sérülést megakadályozó csomagolás, vagy az óvatosabb rakodás mind-mind növelik a költségeket.

A másik tényező, amely az áruszállítás költségeit meghatározza az a szállítmányozás módja. A légi úton történő szállítás gyorsabb, viszont a legdrágább is. A tengeri szállítmányozás olcsóbb, viszont hosszú szállítási idővel kell kalkulálni. A vasúti szállítmányozás költséghatékonyabb, mint a közúti, de sokkal rugalmatlanabb, hiszen kötöttpályás. Egy bizonyos ponton közúton történő szállítmányozásra is szükség lesz.  A szállítási útvonalak és módok észszerű összehangolása nagy szakértelmet igénylő feladat, amelyre számos cég specializálódott. Nem véletlen tehát, hogy sok esetben a vállalatok kiszervezik ezeket a feladatokat szállítmányozással foglalkozó cégekhez.

Az áruszállítás folyamatának pontos megtervezése kulcskérdés a költséghatékonyság szempontjából. A termék biztonságos szállításához igazított fuvarozási módok és az optimális szállítási útvonalak megtervezése, együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy az áruszállítás folyamata gyors és hatékony lehessen.

Jó döntés?

Ahogy halad előre az oltási folyamat, ahogy Magyarország áll legjobban az Unió tagállamai között, egyre többen vélik úgy, hogy Orbánnak az orosz és kínai vakcina beszerzésével igaza lett.

Somogyi Zoltán, akit annak idején az SZDSZ-ben ismertem meg, és egészen biztosan nem tartozik az Orbán-rendszer hívei közé, a következőt írta vagy tíz nappal ezelőtt a Facebookon:

„Amiért elismerés jár, azt is el kell mondani: Orbán Viktor és kormánya jól vette észre az Unió lassúságát és helyesen döntött az orosz és a kínai vakcina behozatalával kapcsolatban.

Amikor így döntöttek, én még ezt biztosan nem láttam helyesnek, sőt, kifejezetten idegesített az az erőszak, ahogy ezt végigtolták, de mára egyértelművé vált, hogy jó döntés született.”

Én ezt másképp látom.

Mindenekelőtt: az Unió nem lassú. Négyszázötven millió uniós polgár oltásáról kell gondoskodnia, eltérően a kilencmilliós Izraeltől vagy akár a hatvanmilliós Nagy-Britanniától. Az egész Unió lakosságát akkor sem lehetne lényegesen gyorsabban átoltani, ha szerencsésebben intézték volna a vakcinabeszerzést Brüsszelben.

Mint tudjuk, ma Magyarországon az orosz és kínai vakcina behozatala teszi lehetővé, hogy sokkal többen részesültek a védőoltás nyújtotta védelemben, mint az Európai Unió többi tagországában.

Lehet ezt nem üdvözölni?

Vajon hogy lehet annyira bolond, ha tetszik annyira felelőtlen az Unió többi tagállama, hogy nem vesz sem orosz, sem kínai vakcinát? Igen, több nyugat-európai országban beszélnek arról, hogy orosz vakcina beszerzésével kellene felgyorsítani az oltást. Macron elnök és Merkel kancellár állítólag Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről, Kurz osztrák kancellár is foglalkozik a gondolattal (igaz, ők azzal a feltétellel, hogy megszületik az európai hatóság engedélye), Matovič szlovák miniszterelnök pedig be is hozatott az országba kétszázezer adagot. Igaz, ezt koalíciós partnerei elutasították, és ráment a dologra Matovič miniszterelnöksége, a behozott vakcinákat pedig mindeddig nem használják. Mégis: vajon nem Orbánnak van igaza az összes többi európai uniós kormánnyal, illetve Matovič koalíciós partnereivel szemben?

Mint tudjuk, az Európai Unióban a vakcinák alkalmazásához az Európai Gyógyszerhatóság forgalomba hozatali engedélyére van szükség. A hatóság alapos szakmai vizsgálat nyomán adja ki ezt az engedélyt, és döntéseit szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen köteles meghozni.

Igaz, szükséghelyzetben az egyes tagországok önállóan is dönthetnek vakcinák forgalomba hozataláról, saját nemzeti hatóságuk vizsgálata alapján. Magyarországon az orosz Szputnyik vakcinával ez történt: a magyar hatóság adta ki az engedélyt a kormány határozott sürgetésére, állítólag a jóváhagyáshoz felkért külső szakértők fenntartásait figyelmen kívül hagyva. A kínai Sinofarm esetében ennél is cifrább megoldáshoz folyamodtak: a kormány rendeletben írta elő, hogy a magyar gyógyszerhatóságnak saját vizsgálat nélkül ki kell adnia az engedélyt az olyan vakcinára, amellyel bárhol a világon már egymillió embert beoltottak, és három országban engedélyezték, melyek közt van egy EU-tag vagy „tagjelölt” ország. Azért így fogalmazták a szabályt, mert Szerbia EU-tagsági felvételéről már elindult a hosszadalmas tárgyalás, és Szerbia már Magyarország előtt beszerzett Szputnyik és Sinofarm vakcinát.

Az Orbán-kormány itt látványosan sértette meg a civilizált világnak azt az általános szabályát, hogy gyógyszert és vakcinát csak alapos szakmai vizsgálaton alapuló engedéllyel lehet alkalmazni.

Márpedig szerintem az ilyen szabályokat helyes betartani. Előfordul, hogy új gyógyszereket kivételesen súlyos betegségek kezelésében a végleges hatósági engedély megadása előtt alkalmaznak nagyon felkészült kórházak, tájékoztatva a beteget illetve hozzátartozóját az eljárás kockázatáról. (Ez történt például Donald Trump koronavírus-kezelésében tavaly.)

Sok százezer, esetleg milliónyi ember rutinszerű beoltása aligha tekinthető ilyen kivételes esetnek.

Az, hogy egy állam ilyen látványosan sért meg egy ilyen alapvető szabályt, rombolja a jogbiztonságot, az állami intézmények iránti bizalmat, és ez biztosan nem éri meg azt, hogy a magyarok egy része egy-két hónappal korábban kapja meg a védőoltást, mint egyébként megkaphatná.

(Elvégre áprilistól ugrásszerűen felgyorsul az európai gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinák szállítása az EU tagországaiba, így Magyarországra is.)

De hát nem azt jelenti-e az Orbán-kormány eljárása, hogy kevesebben, akár sok ezer emberrel kevesebben lesznek a járvány áldozatai? Nem jelenti szükségképpen azt. Eddig is sok-sok embert lehetett megmenteni a veszélytől a magyarországinál komolyabban vett járvány elleni korlátozásokkal, széles körű teszteléssel, a találkozások kerülésével. Így sikerült először egyes kelet-ázsiai országokban gyorsabban, majd másutt fokozatosan megfékezni a vírus terjedését, és elérni, hogy kevesebben fertőződjenek meg, kevesebben betegedjenek meg, kevesebben veszítsék életüket a járványban. Szerintem ez a helyes út.

Orbán azonban nem ezt választotta. Már hat héttel ezelőtt arról írtam ezen az oldalon, hogy

a 2022-es választási kampányt építi az oltási folyamatnak a keleti vakcinák behozatala révén történő felgyorsítására.

Így hirdetheti majd, hogy mint korábban a rezsiköltségektől és a migránsoktól, most a vírustól is ő védi meg „a magyar embereket”. Ennek a kampánynak része az is, ahogy most az önkényesen meghatározott két és félmillió oltáshoz köt valamiféle nyitást, majd később a továbbiakat, miközben a járvány enyhüléséről még nincs szó.

Minden a kampány, az életek védelme semmi.

Így küldhetik például rendszeres tesztelés nélkül iskolába a gyerekeket, kitéve a fertőzésnek tanáraikat és szüleiket.

Lázár és az oltás

Bejárta a magyar médiát Lázár mondata: „A keleti vakcinák eddig hatszázezer magyar embernek mentették meg az életét, illetve óvták meg őket a súlyos betegségtől, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig húszezer magyar ember veszítette el az életét.” Ez a mondat méltó Lázárhoz, aki szerint, mint tudjuk, „kinek mennyije van, annyit is ér”, satöbbi.

Ezt a mondatot még a szintén rendíthetetlen fideszes Navracsics Tibor is rosszindulatúnak nevezte, mások egyszerűen hazugságnak. Szerintem, mint oly sok politikusi hazugság, ez is igazságelemeket rak össze. Igaz, hogy ha már egy évvel ezelőtt rendelkezésre álltak volna a jóváhagyott nyugati vakcinák és átoltották volna velük az országot, akkor nem halt volna meg húszezer ember Magyarországon, illetve több mint egymillió ember a világon. De hát a járvány csak jó egy éve kezdődött, akkor kezdték el kifejleszteni a vakcinákat Angliától Németországon át Oroszországig és Kínáig mindenütt.

Igen, a Magyarországon felhasznált orosz és kínai vakcinák is sokszázezer embert óvhatnak meg a súlyos betegségtől, ahogy a Magyarországon felhasznált BioNtech/Pfizer, Moderna és Astra-Zeneca vakcinák is. Amíg nem volt se ilyen, se olyan, addig emiatt is haltak meg, amióta meg van, azóta a beadása ment meg százezreket, milliókat Magyarországon is és szerte a világon. Így igaz a dolog.

Ne szakítsuk ki az idézett mondatot a maga összefüggéséből, ezért idézzük fel az egész gondolatmenetet, ahogy Lázár egy rádióinterjúban előadta. Leírtam az interjú első felét, érdemes végigolvasni, tanulságos. (Csak a riporteri kérdéseket hagytam ki.)

„Nekem az a megítélésem, hogy életveszélyes döntést hoztak azok a politikusok és kormányzati vezetők, akik Brüsszelre bízták magukat.

Magyarországon és Hódmezővásárhelyen is fideszeseknek az emberi élet az első. Az a kötelességünk, hogy minden magyarországi, hódmezővásárhelyi és makói polgártársunkat megpróbáljuk megmenteni, és minél hamarabb vakcinához segíteni. Ennek az országnak a közeljövője és a hosszútávú boldogulása is múlhat azon, hogy mikor kerülnek átoltásra a magyarok, illetve mikor kerülnek átoltásra azok az emberek, akik itt élnek a választókerületemben. Én következetesen vakcinapárti álláspontot és oltáspárti álláspontot képviselek tavaly ősz óta, amikor ez először lehetőségképpen felmerülhetett, és arra kérek most is mindenkit, hogy oltassa be magát, regisztráljon.

Ezen a héten Hódmezővásárhelyen és Makón, valamint a környező településeken óriási felelőssége lesz azoknak, akik az oktatásügyben dolgoznak, hiszen a kormány megszervezi minden pedagógus beoltását. Azt kérem a vásárhelyi, makói és a térségi pedagógusoktól, hogy mindannyian oltassák be magukat, saját maguk egészségének megőrzése érdekében és természetesen a rájuk bízott gyerekek egészségnek érdekében is.

Nagyon fontos, hogy a héten megkezdődik és reményeim szerint rövid idő alatt be is fejeződik a pedagógusok átoltása.

Visszatérve a brüsszeli ügyekre, nekünk magyaroknak mindig az emberi élet az első, a kormány ezért dolgozott folyamatosan, és ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a brüsszeli bürokráciával szemben Magyarország jónéhány vakcinával rendelkezik, és a lakosságarányosan megmagasabb átoltottságot sikerült elérnünk, ami messze van még attól, hogy hátradőljünk, de közelebb vagyunk ahhoz, hogy két és félmillió ember beoltásra került. Amikor beszélgetünk, akkor kétmillió beoltás megtörténik, és reményeim szerint közeljövőben két és félmillió beoltásra sor kerülhet, ami megalapozza az ország újraindítását. Nem értem azokat az ellenzéki politikustársaimat, akik még mindig Brüsszelt védik a magyarokkal szemben, tulajdonképpen azokkal a honfitársainkkal szemben, akik oltás hiányában kerültek kórházba, lélegeztetőgépre vagy rosszabb esetben a temetőbe. Nagyon érdekes, hogy a nyugati sajtó egy része is ma már az Európai Bizottságot hibáztatja, ahol migránsoknak bankkártyára volt pénz, megfelelő mennyiségű védőoltásra nem volt pénz. Ez nagyon súlyos hiba volt.

Európai választópolgárok halnak meg az Európai Bizottság döntése miatt.

Ha Nagy-Britannia, amely jó példa a profi szervezésre és az átoltottságra, ugye ötven százalék fölötti az átoltottság Nagy-Britanniában. Ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradt volna, akkor, bizton állíthatjuk, hogy sokkal több brit állampolgár halt volna meg az elmúlt hetekben és az elmúlt hónapokban. Nagy-Britannia az Európai Unióból való kiválás után az Európai Unióhoz képest nagy sikerrel szervezte meg a brit állampolgárok átoltását. Én Brüsszelt kifejezetten hibáztatom európai életekért, magyar életekért és az európai választók és a magyar választók veszélybe sodrásáért

[…] Teljes káosz van, teljes irányítási és szervezési káosz van Brüsszelből, ami nem véletlen, hiszen az Európai Bizottság mindig csattogtatja a korbácsát az európai tagállamok fölött, miközben mi tagállamként nem nagyon kérhetjük számon az Európai Bizottságot.

Nekünk egyetlenegy lehetőségünk van, hogy megpróbáljunk beszerezni más vakcinákat Kínából, Oroszországból, Indiából és bárhonnan, ahonnan biztonságos és hatékony vakcina áll rendelkezésre. Az, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony, azt szerencsére nem politikusok mondják ki, hanem szakemberek, akik ehhez értenek, és akik esküt tettek a magyar életek védelmére. A vírus ellen vakcina, a fake news-ok, a téves, megtévesztő hírek ellen pedig tények. Nem a keleti vakcinák léte, hanem a nyugati vakcinák hiánya az igazi probléma. A keleti vakcinák eddig hetszázezer magyar embernek mentették meg az életét, illetve óvták meg őket a súlyos betegségtől, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig húszezer magyar ember veszítette el az életét.

[…] A magyar kormány a magyar emberek érdekében használja föl a saját adóforintjainkat is és az Európai Uniótól kapott forrásainkat is.

Nyilván van egy nagy vita közöttünk Európa jövőjéről, és az európai bürokrácia revansot akar venni Magyarországon, vagy meg akarja büntetni Magyarországot. Én úgy gondolom, hogy hátrányos diszkrimináció van Magyarországgal szemben, és az Európai Bizottságnak vannak kedvencei, és vannak kevésbé kedvenc országai. Csak azért, mert mi képesek vagyunk a V4-ekkel együtt saját érdekeinket képviselni. Nekünk a magyar emberek érdeke, a magyar emberek élete az első, és nem Brüsszel. És amíg a választópolgárok erre lehetőséget biztosítanak, mi ezt fogjuk képviselni a politikában. Minden ebből következik. És nem vagyunk hajlandóak ideológiai vitát csinálni, vagy politikai vitát csinálni a vakcinabeszerzésből.

Nem az a kérdés, hogy milyen vakcina van, hanem az a kérdés, hogy van vakcina, vagy nincs vakcina.

Ma az átoltásnak, a védőoltások felvételének az első számú akadálya az, hogy kevés, vagy hiányos mennyiségű vakcina áll rendelkezésre egész Európában. Azok az országok gondolkodtak jól – Amerika, Anglia, Izrael – akik időben léptek, lekötöttek vakcinakapacitásokat és megvásárolják a vakcinákat. A keleti vakcinákról csak megjegyzem, például a Szputnyikról a legjobbakat írják az amerikai egészségügyi sajtóban. Politikát csinálni a vakcinaügyből, az egy életveszélyes emberkísérlet, és magyar politikusokat súlyos felelősség terhel azért, hogy hónapokkal ezelőtt kampányt folytattak a keleti vakcinák ellen, és elbizonytalanították a választópolgárokat abban, hogy fölvegyék a vakcinát. Magyarországon folyt egy védőoltás-ellenes kampány is éveken, évtizedeken keresztül. És folyt egy keleti vakcinaellenes kampány is. Ennek következménye az a megdöbbentő tény, hogy például a hódmezővásárhelyi kórházban

vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik mind a mai napig nem vették fel a védőoltást.

Sajnos azoknak hittek, akik itt helyben például a kormány ellen, a védőoltás ellen, a védőoltások fölvétele ellen, vagy éppenséggel a keleti vakcinák ellen beszéltek. Nagyon súlyos felelősség terheli azokat a hódmezővásárhelyi városvezetőket, akik nem beszélték rá a lakosságot, az egészségügyi dolgozókat arra, hogy vegyék fel a védőoltást. Most itt a lehetőség, hogy minden pedagógust rá kell beszélnünk arra, hogy vegye fel a védőoltást, éljen a lehetőséggel. De még egyszer mondom, hogy

a hódmezővásárhelyi kórházban nagyon sok egészségügyi dolgozó nem vette fel a védőoltást, ebben a hódmezővásárhelyi városvezetésnek nagyon komoly felelőssége van,

hiszen folyamatosan a politikai hatalmát arra használja fel Hódmezővásárhely hivatalban levő polgármestere, hogy az embereket a kormánnyal szembe fordítsa, elbizonytalanítsa, és megpróbálja a kormánnyal szembeni bizalmat megrengetni, megpróbálja a védőoltással, vagy az ország egészségügyi ellátórendszerével szembeni bizalmat aláásni. Ez emberéletek elvesztéséhez vezethet, ez a magatartás.”

Hosszú így leírva a szöveg, de így végig mondva talán a maga arcátlanságában még vérlázítóbb, mint a széles körben idézett mondat. Jól láthatók ebben a szövegben a fideszes kampány fő elemei. A legfontosabb: a Fidesznek fontos a magyar emberek élete. Értsd: a többieknek, a Fidesz ellenfeleinek nem. Nem fontos az ellenzéknek, amely az oltás ellen folytat kampányt. Nem fontos Brüsszelnek, az Európai Unió bürokratáinak. Általánosabban fogalmazva: a magyarok jók, a nyugatiak gonoszok. Ugye

tudjuk, hogy ez a szembeállítás – amely végigvonul a fideszes retorikán Orbántól a fideszes médiáig – a kelet- és középeurópai önkényuralmak régi sémája?

Erre épült a náci ideológia, a sztálini ideológia, a Horthy- és a Rákosi-rendszer ideológiája. Lázár példaszerűen adja ezt elő. Ezúttal is, és az országos politikában való megjelenése óta mindig. Továbbá: nem bízhatjuk magunkat Brüsszelre, az Európai Unióra, általában a Nyugatra. A bizalomra épülő együttműködés gondolata akár itthon, akár nemzetközileg. Holott megalakulása óta ez az Európai Unió lényege, de Orbánéktól ez idegen. (Lázár már tett olyan nyilatkozatot, hogy ma nem csatlakozna az Unióhoz.) Ahogy gonosz a Nyugat, az Unió, úgy gonosz, a magyaroknak ártó szándékú a magyar ellenzék is, és erre példa náluk az oltással kapcsolatos ellenzéki magatartás.

Az ellenzék az, ami a náciknál a zsidók, a sztálini propagandában az „angol-amerikai imperialisták”.

Persze, helyénvaló feltenni a kérdést: hol keresendő a járvány ügyében az igazság? Elsősorban: ki vagy mi a felelős a húszezer halottért, az ennél sokszorosan több súlyos megbetegedésért. Természetesen nem a „nyugati vakcinák hiánya”, ezt Lázár sem gondolhatja komolyan. A húszezer halott nem kis része akkor halt meg, amikor nem volt engedélyezve még se nyugati, se keleti vakcina. Ha valaki azt mondja, hogy a húszezer halottért Orbán, a kormány a felelős, az sem igaz. A járvány kitörése független tőlünk, ahogy elkerülhetetlen volt az is, hogy elérje Magyarországot, és itt is szedje áldozatait.
Azért azonban,

 hogy húszezren – azóta pedig ennél is többen – haltak meg, és nem kevesebben, vagyis, hogy Magyarország az élre került az elhalálozások arányában, van a kormánynak, van Orbánnak felelőssége.

Sőt, személyesen Lázárnak is, ha már ő osztja a felelősséget. Lázár miniszterségére esik az egykori KÖJÁL-ból a rendszerváltás elején kialakított tisztiorvosi hálózat felszámolása, az, hogy az országot 2020-ben felkészületlenül érte a világjárvány, hogy nem frissítették az egykor elkészült járványügyi védekezési tervet, hogy hiányzott az az intézményrendszer, amely alkalmas lehetett volna a tömeges tesztelés megszervezésére és lebonyolítására, a fertőzések következetes nyomon követésére. A tesztelés az országban sohasem működött rendesen (csak a már tüneteket mutatókat és családtagjaikat, munkatársaikat tesztelték, elég rendszertelenül).

Ez Orbán, a kormány és személy szerint Lázár felelőssége.

Orbán és a kormány felelőssége az is, hogy tavaly nyáron az indokoltnál vagy két hónappal később léptették életbe a második hullámmal szemben szükséges korlátozó intézkedéseket: novemberben, és nem szeptemberben.

Orbán „az országnak működnie kell” jelszó jegyében halogatta a korlátozásokat, és ez okozta a második hullám pusztító hatását.

Most, a harmadik hullámban úgy akarja megnyitni az óvodákat és iskolákat, hogy a tanulókat egyáltalán nem tesztelik hetente két-három alkalommal úgy, mint számos nyugat-európai országban. Eddig is tragikus következménnyel járt, amikor egy gyerek bevitte a fertőzést az osztályba, megfertőzte társait, akik hazavitték a vírust, majd valamelyik szülő halt bele a betegségbe.

Az, hogy elkezdték a pedagógusok oltását, nem állítja meg azt a fertőzési láncot.

Orbán most azt találta ki, hogy két és félmillió ember első oltása elég ahhoz, hogy elkezdődjék a korlátozások oldása. Szerinte a harmadik hullámmal szemben „a korlátozások nem védenek”, csak az oltás. Érdekes, a német egészségügyi miniszter éppen arra figyelmeztet, hogy az oltás után is szükség van a korlátozásokra, az emberek közötti találkozások mérséklése továbbra is nélkülözhetetlen. Erről győzködi a németeket Angela Merkel is. Akkor most ki megy szembe az autópályán? Mindenütt másutt az új fertőzések számához illetve a vírus terjedését mérő R-mutató értékéhez kötik a nyitás lehetőségét, csak nálunk hirdeti a miniszterelnök, hogy a beoltottság arányához lehet azt kötni. Ő megy szembe.

500 milliárdból épül a kínai egyetem Budapesten

100 milliárd forinttal járul hozzá a kínai egyetem létrehozásához a magyar kormány. A többi kínai hitel, melyet vagy jüan vagy pedig euró alapon bocsátanak ki. Kínai állami cég építi a Fudan sanghaji egyetem budapesti kampuszát – értesült a Direkt36.

Versenytárgyalás nem lesz, mert a kínai egyetem építését stratégiai fontosságú nemzetközi szerződésnek minősítette a kormány. Így az egész konstrukció olyan mint a Budapest- Belgrád vasútvonal építése.

Új Selyemút

A kínai egyetem budapesti felépítése is része annak a nagyszabású pekingi programnak, amely növelni igyekszik Kína befolyását az egész világon. A magyar-kínai kapcsolatok kiválóak: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a SinoPharm vakcinával oltatta be magát. A kép bekerült a kínai cég reklám kampányába is hiszen egy uniós állam miniszterelnökéről van szó.

A Direkt36 híréből kiderül az is, hogy a budapesti kampuszt jelentős részben kínai munkások építik majd, és a felhasznált anyagok jórésze is Kínából érkezik. Kínában az építőipar túltermelési válsággal küszködik, ezért a hasonló külföldi nagyberuházások jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a többlet kapacitásokat lekössék.

A finanszírozást az MNB intézi

Matolcsy György kiváló kapcsolatokat ápol a kínai vezetőkkel. Évente többször is igyekszik ellátogatni Pekingbe, hogy egyeztessen kínai kollégáival. Kínából érkezett pénzügyi tanácsadók is dolgoznak a Nemzeti Bankban.

Ez már szemet szúrt az amerikaiaknak is, akik Kínát stratégiai ellenfélnek tekintik.

Matolcsy Györgyöt nem hívják meg Washingtonba az IMF illetve a Világbank szokásos értekezleteire. Helyette általában helyettese Patai Mihály utazik, aki korábban a Világbanknál dolgozott.

Az amerikai diplomácia felrója az Orbán kormánynak, hogy miközben részben kipaterolta a CEU-t Budapestről, közben viszont komoly pénzekkel támogatja egy kínai egyetem térfoglalását az Európai Unióban.

31 ezer áldozata lehet a vírusnak Magyarországon

A Bill és Melinda Gates alapítvány által támogatott washingtoni intézet korábban 40 ezer Covid-19 halottat jósolt az első félév végéig. Hozzátették ugyanakkor, hogy a matematikai modell nem vette figyelembe az oltási kampányt, mely Magyarországon gyorsan halad.

A mostani előrejelzés szerint áprilisban tetőzik a járvány, de a halálozások napi értéke nem éri el az 500-at, ahogy ezt korábban gondolták hanem 300 alatt maradhat. Így végeredményben 31 ezer 500 lehet a halálozások száma az első félév végéig. Ezzel Magyarország relatíve megelőzi az Egyesült Államokat.

Jelenleg 22 ezer halálos áldozata van a korona vírus járványnak Magyarországon.

Közép Európa a mélyponton

Míg a koronavírus járvány első hullámát az itteni államok jól kezelték vagy egyszerűen csak szerencséjük volt, a második és a harmadik hullám szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amúgy sem világszínvonalú egészségügyet.

Az évtizedek óta tartó orvos és ápoló elvándorlás most különösen megbosszulja magát. Minden közép európai állam egészségügyi rendszerében óriási a szakképzett dolgozók hiánya. Ez jelenti a szűk keresztmetszetet, melyen a kormányok nem tudnak változtatni.

A második negyedévben óriási vakcina szállítmányok érkezhetnek minden uniós tagállamba, és ez megfékezheti a koronavírus járványt, de nem enyhíti azt a nagy veszteséget, melyet emberekben veszít ez a régió a koronavírus járvány következtében.

Istenkísértés

Orbán újra győzelmet hirdet. Ha elérjük a két- és félmillió ember beoltását, akkor elkezdhetünk nyitni. Ezen belül, ha a pedagógusok – mármint az oltásra regisztrált pedagógusok – megkapták az első oltást, ki lehet nyitni az iskolákat és óvodákat.

Több mint egy hónapja állapítottam meg ezen az oldalon, hogy a 2022-es kampányban a védőoltás lesz a Fidesznek az a csodafegyvere, ami 2014-ben a rezsicsökkentés volt, 2018-ban pedig a menekültügy. Azóta minden nap, minden orbáni megszólalás, minden parlamenti ülésnap igazolni látszik ezt a feltételezést.

Magyarország élen jár az oltásban, az ellenzék pedig oltásellenes, tehát a Fidesz védi meg az embereket a koronavírustól.

Sőt, a nyár már szabad lesz, és ebben Magyarország lesz az első.

A pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak: szerintük csak akkor szabad megnyitni az iskolákat, akkor szabad kitenni a pedagógusokat a beoltatlan gyerekektől eredő fertőzés-veszélynek, ha már előállt a védettség, ehhez pedig nem elég az első oltás, ehhez a második oltás is kell, sőt további egy hét, tíz nap. Tehát az Orbán által bedobott április 19-ről legalábbis május közepére kell halasztani a jelenléti tanítás elkezdését az iskolákban. Igazuk van.

Az első és második hullám idején az volt a véleményem, hogy mindenekelőtt az iskolákban és óvodákban kell nyitni, és még azzal is egyetértettem, hogy Orbán ez év elején nyitva akarta tartani az óvodákat és az általános iskolákat. A gyerekeknek okozza ugyanis a legnagyobb veszteséget a járvány miatti otthon maradás. Most azonban nem helyes sietni az óvodák és iskolák megnyitásával.

Egyszerű az ok: a harmadik hullámban a brit mutáns uralja a járványt, amely sokkal inkább megfertőzi a gyerekeket és sokkal inkább terjed általuk, mint az eredeti, vuhaniként emlegetett vírus.

A nagyobb fertőzőképesség és a betegség súlyosabb lefolyása miatt nemcsak az iskolák megnyitásával nem helyes sietni, de a nyitással általában sem.

Két és félmillió ember első beoltása még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a felnőtt lakosság többsége védett lenne.

Az a hungaricum, hogy regisztrációhoz kötik az oltást ahelyett, hogy a népességnyilvántartás illetve az egészségbiztosítás nyilvántartásai alapján mindenkit behívnának, tovább rontja annak esélyeit, hogy meg lehessen fékezni a járványt.

Az is hungaricum, hogy nem a fertőzöttségi adatok alakulásához, a fertőzés terjedését jelző, nálunk azonban a kormány kommunikációjában elő sem forduló R-mutatóhoz (ha 1-nél magasabb, akkor gyors a járvány terjedése, megfékeződéséről csak 1 alatti R-mutató esetén beszélhetünk) kötik a korlátozások szigorítását vagy enyhítését, hanem az oltások számához. Igazuk van azoknak a járványügyi szakembereknek, akik ezt képtelenségnek tartják.

Orbán ma mindent az oltástól vár, és a járvánnyal szembeni védekezés más eszközeiről egyáltalán nem beszél. Más országokban, ha a gyerekeket visszaengedik az iskolákba, heti két-három alkalommal tesztelik őket, és csak az megy iskolába, akinek negatív a tesztje. Magyarországon az ilyesmi fel sem merül. Kezdettől fogva keveset tesztelnek az országban, még olyan munkakörökben sem, ahol az emberek folyamatos kapcsolatban állnak másokkal.

A fertőzésveszély nyomon követése, ami a járvány kezdetén is döcögött – hiszen az erre alkalmas állami intézményt, a tisztiorvosi hálózatot még Lázár János felszámolta – ma már fel sem merül.

Az orbáni állam nem fékezi, hanem gondatlanságával szinte ösztönzi a fertőzés terjedését, és egyedül az oltástól vár mindent.

Indokolt keményebben fogalmazni: amit most Orbán tervez, legyen szó az iskolákról vagy sportrendezvényekről, vendéglátásról, turizmusról – márpedig Orbán szemlátomást nem akar lemondani a nyári szezonról, ha már barátainak és üzletfeleinek juttatta a legjövedelmezőbb turisztikai vállalkozásokat –, igazi istenkísértés.

Üdvözlet a fideszes kerületeknek is

“Mi demokraták elítéljük a politikai diszkriminációt. Ezért a Feltámadás Ünnepének közeledtével úgy döntöttem, hogy a kormánypárti vezetésű kerületekben is lesznek a következő években útfelújítások és fővárosi fejlesztések” – írta Karácsony Gergely húsvéti üdvözletében.

A főpolgármester a következő sorokban kitért arra, hogy az ellenzéki vezetésű kerületekben már 2027-ig terjedően bejelentették a fővárosi önkormányzati fejlesztéseket. Ilyen körülmények között szerinte nem lenne sem hiteles, sem védhető álláspont, hogy a fővárosnak a kormány miatt nincs fejlesztési forrása. Karácsony Gergely a Facebook-bejegyzésében írt a 2019 novemberétől leállított útfelújításokról is:

Nincs kormánypárti vagy ellenzéki út. Ezért volt rossz döntés leállítani a kormánypári vezetésű kerületekben az útfelújításokat, és rossz döntés volt a már aláírt szerződéseket felbontani.

A néhány hete bejelentett, és a napokban lezárásra kerülő fővárosi Integrált Településfejlesztési Stratégiáról kijelentette:

A 2027-ig megfogalmazott ITS része az Élhető Belváros Akcióterület, de az anyag nem foglalkozott élhető külvárosokkal. Vettük és elfogadjuk Budapest polgárainak ezzel kapcsolatos kritikáját. Ígérem, hogy a jövőben nem csak a belvárossal és annak fejlesztésével, hanem a külvárosi kerületek fejlesztésével is foglalkozunk. Hiszen nincs élhető belváros élhető külvárosok és agglomeráció nélkül

– emelte ki.

Karácsony Gergely kitért a Csepelen és Soroksáron leállított fejlesztésekre is:

Húsvét a feltámadás ünnepe. Ezért döntöttem úgy, hogy

mégis elindítjuk a HÉV kormányzati felújításához kapcsolódó P+R parkolók építését. Ezt a főváros vállalta magára, és én ebben folytatni fogom Tarlós István törekvéseit.

Szükség van parkolókra a külvárosi kerületekben. Csepelen és Soroksáron a belvárosi hajléktalanok beköltöztetése helyett a jövőben inkább az infrastrukturális fejlesztésekre fogunk koncentrálni. Támogatni fogom a korábban leállított kerékpárút megépítését is, mert összeköti a dél-pesti kerületeket, ami hiánypótló és jó dolog. – fogalmazott a Főpolgármester.

97 éves holokauszt túlélő doktor még mindíg gyógyít

„Apám is orvos volt, 1920 óta praktizált. Én 1950-ben kezdtem. 1989-ben ugyan nyugdíjba mentem, de tovább folytatom a gyógyítást” – mondta az AFP tudósítójának Körmendi István doktor, aki Budapesten a Vár közelében él és dolgozik.

„Amikor apám dolgozni kezdett, akkor nem voltak még nagy rendelők. Minden orvos a lakásán rendelt.” A papa katonaorvos volt az első világháborúban. Katonai egyenruhás portréja most a fia lakását díszíti.

Egyetemre nem járhatott volna zsidó származása miatt, de miután titkolta azt, orvosi tanulmányokat folytatott. Aztán 1944-ben behívták munkaszolgálatra. A hátizsákjában ott voltak az orvosi tankönyvek.

Budapest ostroma idején még egy sebesült SS tiszten is segített. Eszébe sem jutott, hogy az SS tiszt esetleg lelőheti őt, ha megtudja, hogy egy zsidó segített rajta.

Körmendi doktornak a lánya is orvos.

A 97 éves háziorvosnak még mindig 300 páciens van a listáján. Köztük egy nagymama is, akit még kislány korában kezdett el kezelni.

A Covid-19 járvány miatt kénytelen a betegeivel telefonon vagy e-mail segítségével tartani a kapcsolatot.

„Nem nagyon szeretem ezt. Nagyon fontos a betegek arckifejezése, amely sokat elárul az állapotukról” – mondta a 97 éves doktor. Aki nem akarja abbahagyni:

„A gyógyítás a szenvedélyem. Amíg tudom , csinálom.”

– nyilatkozta a csaknem 100 éves holokauszt túlélő doktor Budapesten az AFP tudósítójának.

Gulyás mellesleg hazaárulóz egyet

A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte csak a járványkezelésről volt szó, ami természetes. Ugyanakkor az Azonnali véleményt kér tőle arról, hogy három szlovákiai magyar párt egyesül. Arra jutottak, hogy      csak így van esély arra, hogy a szlovákiai magyaroknak újra legyen képviselete a Szlovák Nemzeti Tanácsban (így hívják a szlovák parlamentet).

Merthogy a Fidesz és az Orbán-kormány megalakulása óta semmilyen kapcsolatot nem tartott a Most/Híd párttal, melyet csak, mint „köröm alatti tüskét” emlegettek.

Gulyás válaszában azt mondta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (…) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok, de a Híd vegyes pártot hozott létre.” Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül, a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott. Azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, Gulyás szerint „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Szerinte a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.

Kétségtelen tény, hogy az egy évvel ezelőtti szlovákiai választáson a Magyar Összefogás és a Híd összesen majdnem 6 százalékot kapott, és ha valaki azt hiszi, hogy egy pártként elérték volna ugyanezt a szavazatarányt, akkor gondolhatja azt, hogy a tizenkét évvel ezelőtti szakadás miatt nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe.

Csakhogy a 2009-es szakadást az okozta, hogy a 2006-os választás után, amikor a két cikluson át Mikuláš Dzurinda vezetésével, a Magyar Koalíció Pártja részvételével működő demokrata kormánykoalíció megbukott, a Bugár Bélával szembenállók Csáky Pál vezetésével megbuktatták őt és a szlovák demokratákkal való együttműködés helyett a minden szlovák politikai erővel való szembefordulás politikáját választották.

Míg 2006-ban a magyar párt a magyar kisebbség számarányának megfelelő 12 százalékot ért el, a szakadás utáni, 2010-es választáson (amelyen a demokratikus pártok legyőzték Ficót és a mögötte álló baloldali-nacionalista koalíciót), a Híd 8 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, és része lett az új kormánykoalíciónak, az MKP viszont 4,3 százalékkal kiesett.

A következő előrehozott választáson, 2012-ben (amikor újra Fico Smerje nyerte a választást és egyedül alakíthatott kormány, megint a Híd jutott be a parlamentbe közel 7 százalékkal, az MKP pedig 4 százalékkal megint kiesett. A magyar pártok tekintetében hasonló eredményt hozott a következő, 2016-os választás is, a Híd 6,5 százalékkal újra bejutott, az MKP pedig 4 százalékkal újra kiesett.

Csakhogy a választás egészében más történt: a Smer visszaesett, viszont megerősödött a szélsőjobboldali L’SNS, és a Híd arra kényszerült, hogy – az L’SNS további erősödésétől tartva, a többi demokratikus párttól eltérően – belépjen egy Robert Fico vezette kormányba, és ezt a kormányt a 2018-as újságíró-gyilkosság miatti politikai válságban sem hagyta el. Ennek volt köszönhető a Híd totális bukása a 2020-as választáson, ahol az MKP hozta a maga 4 (pontosabban 3,9) százalékát, viszont a Híd csak 2 százalékot (egészen pontosan 2,2-t) ért el. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai magyarok (számuk a 2011-es népszámláláskor még a lakosság 8,5 százaléka volt, ma valamivel 8 százalék alatt lehet) mintegy fele az MKP politikáját követi, viszont

a szakítást követő három korábbi választáson a Híd támogatottsága volt nagyobb,

és ez csökkent most 2 százalékra. A Hídtól elfordult választók 2020-ban alighanem szlovák demokratikus pártokra szavaztak. Ezt a feltételezést erősítheti meg, hogy – a magyar lakta területek választási adatait vizsgálva – úgy tűnik, hogy a 2019-es köztársasági elnökválasztáson a szlovákiai magyarok nagyobb része szavazhatott Zuzana Čaputovára, a demokrata jelöltre, mint Bugár Bélára.

Talán megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb a fele képviseli azt a Gulyás miniszter által kizárólag helyesnek tartott normát, hogy a magyarokat csak a szlovákokkal szemben álló magyar párt képviselheti. Másik, talán valamivel nagyobb részük a nemzeti kisebbség sajátos érdekeinek képviseleténél még fontosabbnak is tartja választói döntésekor a szlovákiai demokrácia védelmét a nacionalista maffiapolitikával szemben.

Gulyás és általában a Fideszben tömörülő magyar nacionalisták számára ez a politikai magatartás – amely megalakulása óta a Híd képviselt – nem elfogadható, sőt árulás.

Szerintem pedig időtől és tértől, a magyar kisebbségnek az egyes országokban kialakult helyzetétől függ, hogy helyes-e kitartani a politikai szerveződés etnikai alapja mellett, miként ez 1989-et követően valamennyi szomszédos országban magától értetődő volt, vagy eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségben élő magyarok politikai meggyőződés alapján válasszanak a többségi népességben és a kisebbségek körében egyaránt támogatókat kereső pártok között. (Ez utóbbi megfontolás vezette a Momentumot, amikor a többségi és kisebbségi szavazatokat egyaránt gyűjtő romániai és szlovákiai pártokat támogatott választási kampányukban.)

A rendszerváltás első éveiben a magyarság egészének képviseletére törekvő RMDSZ és MKP igyekezett politikai hazát kínálni a különböző politikai irányokat képviselő kisebbségi politikusok és választók számára.

Ahogy azonban 2006-ban Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjában hirtelen, Romániában az RMDSZ-ben pedig a Markó/Kelemen váltást követően fokozatosan a Fideszhez közelálló nacionalista irány vált dominánssá, a kisebbségi politikusok és választók egy része távolabb került ezektől a pártoktól, ami Szlovákiában pártszakadáshoz vezetett, Romániában pedig a kisebbségi értelmiség liberális részének elfordulásához az RMDSZ-től.

A Fidesz mint magyarországi állampárt számára a nemzeti alapon szerveződő kisebbségi pártok a kívánatosak, ezeket tudja a maga szatellitpártjaként működtetni.

Ez magyarázza Gulyás árulózását

Világos beszéd: megérkezett a válasz az Európai Bizottságtól!

Határozott és gyors választ küldött az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra a megkeresésre, amelyet néhány nappal ezelőtt Karácsony Gergely főpolgármester és Ujhelyi István az Mszp EP képviselője közöse küldött az uniós testület vezetőjének. Arra hívták fel Budapest első emberével közösen a Bizottság elnökének figyelmét, hogy a magyar kormány nyomokban sem tesz eleget azon kötelességének, hogy széleskörű társadalmi vitát folytasson a hazánknak járó újjáépítési csomag mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatásának sorsáról.

Rámutattak arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács nemrég fogadta el azt a rendeletet, amely konkrétan a társadalmi partnerekkel (önkormányzatokkal, civil- és szakszervezetekkel, egyéb fórumokkal) megvitatott nemzeti reformterv benyújtására kötelezi a tagállami kormányokat. A Fidesz azonban egyelőre csak elbábozza ezt a társadalmi konzultációt, ez a magatartás pedig végső soron veszélyezteti ezeknek a (következő hétéves uniós költségvetésen felül rendelkezésre álló) újjáépítési forrásoknak a lehívását.

Megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a válasza, amely világos és egyértelmű.

Az uniós vezető többek között leszögezi: uniós rendelet kötelezi a tagállamokat a megfelelő konzultáció lefolytatására.

„A folyamatot az egyes tagállamok jogi keretrendszerével összhangban, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, civil szervezetek, ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával kell lefolytatni és az érdekeltek véleményének figyelembevételével a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A Bizottság ezt a kérdést a tagállamokkal folytatott kétoldalú találkozókon is aktívan és rendszeresen felveti” – írja levelében Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke arra a felvetésre is kitért, hogy bár sem a konzultáció nem zajlott még le érdemben, sem a részletes nemzeti reformtervet nem fogadták még el, a magyar kormány máris 1500 milliárdot ígér az egyetemeknek ebből a költségvetésből. Von der Leyen erre azt írta, hogy tudomásul veszi az ezzel kapcsolatos aggályokat, hozzátéve: a tagállami kormányoknak

„biztosítaniuk kell az uniós és nemzeti jogszabályok betartását, és helyreállítási és rugalmassági tervükben pedig indokolniuk kell a vonatkozó intézkedéseket”,

az Európai Bizottság ezután mérlegelni fogja, hogy kellő biztosítékot nyújtanak-e az abban megfogalmazott tételek vagy sem. Sokatmondó a bizottsági elnök válaszlevelének utolsó mondata is, eszerint:

„az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Számvevőszék és maga az Európai Bizottság is hozzáférést kérhet a releváns adatokhoz, és szükség esetén felülvizsgálhatja a pénzeszközök felhasználását.”

Ez világos beszéd. A magyar kormány tehát ha nem akarja veszélyeztetni vagy épp elveszíteni a Magyarországnak, a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak járó újjáépítési források időbeni lehívását, akkor ideje összekapnia magát és április végéig nem kamu-konzultációt, hanem érdemi és átfogó társadalmi párbeszédet folytatni a források felhasználásáról.

A Fidesz hűbérurai abban a tévhitben élnek, hogy ez az összeg az övék, minden centje nekik jár, de legalábbis ők dönthetnek arról, hogy mire és hogyan jusson. Hát, nem.

Ez a pénz Magyarországé, a magyar embereké.

Ha a fideszes uraknak valóban Magyarország az első, ahogyan hirdetik, akkor most végre valós tartalommal is megtöltik ezt az üres propaganda-szöveget.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK