Itthon Archives Page 136 of 868 › Független Hírügynökség

Mi lesz Mészáros Lőrinc vagyonával 2002 után?

Kenderessy Milán

-

2021-06-12

Mi lesz Mészáros Lőrinc vagyonával 2002 után?

Mészáros Lőrinc exkluzív interjút adott az Indexnek, melyet nem oly rég kormányhű erők vettek át. A többi között arról is nyilatkozott, hogy mit gondol az ellenzék vezetőinek szavairól, melyek arra utaltak: ha ők nyernek, akkor zárolják a nemzeti oligarchák vagyonát. Erős a gyanú ugyanis, hogy európai és magyar állami pénzek alkotják ezeknek a nagy vagyonoknak az alapját.

Mit mondott Mészáros Lőrinc? Azt, hogy cégei több mint 30 ezer embert foglalkoztatnak. Ilyen nagy céget csak transzparensen lehet működtetni – fejtegette a miniszterelnök hasonmása.

A Transparency International nem pont így látja a dolgot: szerinte Magyarország az EU három legkorruptabb állama között van: Bulgáriával és Romániával osztozik ebben a kétes dicsőségben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ezek egyben az EU legszegényebb államai is.

Hogy gazdagodott meg Mészáros Lőrinc?

Orbán Viktor hasonmása lett Magyarország leggazdagabb embere, csaknem 500 milliárd forintos vagyonnal. Az Index táblázata szerint 2014-ben Mészáros Lőrinc vagyona
„mindössze” 7,7 milliárd forint volt. Ebből lett mostanra 455 milliárd forint. Ez igencsak csinos növekedés: minden más országban azonnal vizsgálódni kezdene az adóhivatal. Nem így nálunk, ahol az adóhivatal csakis azokat vegzálja, akiket e célból pártunk és kormányunk kijelöl a számára.

A Fidesz hőskorában Simicska Lajos volt a párt pénztárnoka, aki évtizedeken át gondoskodott arról, hogy a gyorsan gyarapodó hatalom még dinamikusabban növekvő vagyonokkal párosuljon elsősorban az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei körében.

Kezdetben az állami pénzeken a legnagyobb kormánypárt és az ellenzék vezető ereje valamilyen arányban osztozkodott. Ezt az alkut rúgta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki úgy vélte: a győztes mindent visz! Orbán Viktornak nem kellett kétszer mondani…

Orbán és Simicska szakítása indította meg Mészáros Lőrincet a villámgyors meggazdagodás útján. Simicska bukása viszont azt mutatja, hogy nagyon nagy kérdés: mennyi ebből a hatalmas vagyonból Mészáros Lőrincé?

A nemzeti együttműködés rendszerének gazdasági modellje épp azon alapszik, hogy a pénz hol állami, hol pedig magán. Mindig épp olyan amilyennek a hatalom akarja. Ez a rendszer azonban kizárja a transzparenciát, melyet Mészáros Lőrinc oly büszkén emleget.

2022 után jöhet az európai ügyészség

Ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor Magyarország is beléphet az európai ügyészségbe, amely máris vizsgálja Babis cseh miniszterelnököt. Aki éppúgy politikai boszorkány üldözést emleget mint Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor.

Babis már azelőtt dollár milliárdos volt, hogy hatalomra jutott volna. A Mészáros-Orbán párosnak ez csak a hatalom kihasználása révén sikerült.

Andrej Babis persze korábban sem volt a hatalom ellensége: a kommunista Csehszlovákiában összekötő tisztként szolgált a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Az amerikaiak a korrupciós fegyvert Romániában próbálták ki, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő egyre másra citálta bíróság elé a romániai elit tagjait – az USA nagykövetségének információi alapján. Nem kétséges, hogy ez is politikai akció volt hiszen meglehetősen szelektíven válogattak a célpontok között. Olykor a célkeresztbe kerültek ártatlanok is, máskor pedig futni hagytak olyanokat, akiknek a korrupciója közismert volt, de az USA számára készséges szövetségesnek bizonyultak.

Az amerikaiak most Bulgáriában indítottak korrupció ellenes akciót – ezúttal stratégiai okból. Washingtonnak nincs ínyére, hogy Bulgáriában szabadon mozognak az orosz hírszerzők.

Mészáros a jövőbe tekint

Az új óriásbank csak 2023-24-ben lesz egységes – nyilatkozta az Indexnek Magyarország leggazdagabb embere. Elismerte, hogy a banknak ő a legfontosabb tulajdonosa, de azt állította, hogy a részesedése nem éri el az 50%-ot.

De vajon mennyire állhat szilárd alapon ez a bank óriás, ha a Fidesz veszít a választáson 2022-ben?

Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a bank kiemelt partnerei, akik igen kedvező kölcsön feltételekhez juthattak. Jelentős részben ebből is alapozták meg vállalkozásaikat pénzügyileg. A másik nagy lehetőség a nemzeti bank olcsó hitel programja volt, de ennek épp mostanában vetett véget Matolcsy György bankelnök.

Ha a kedvezményes hiteleket alaposan megvizsgálják, akkor Mészáros Lőrinc és a többi rendszerhű oligarcha pénzügyileg is pácba kerülhet. Nemcsak az európai ügyészségtől, de a pénzügyi csődtől is retteghetnek.

Magyarország leggazdagabb embere azonban egyáltalán nem retteg: most készül második házasságára, és új szerepére, a nagy művészet pártoló alakítására. Munkácsy Mihály összes festményét megvenném – árulta el az Indexnek, amely exkluzív interjút készített Magyarország – államilag ugyancsak támogatott – leggazdagabb emberével.

ORBÁN: B-terv, A-terv

Bauer Tamás

-

2021-06-10

0

Felmerült a nyilvánosságban a gondolat, hogy Orbán arra játszik elveszítse a következő választást. Nem hinném, hogy így lenne.

A múlt héten Arató Gergely azonnali kérdésére adott második válaszában így fogalmazott: „Nem fognak tőlem megszabadulni, akkor sem egyébként, hogyha a terveik teljesülnének, mert parlamenti képviselőként itt fogok maradni, mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán, ne reménykedjenek. Úgyhogy számíthatnak az együttműködésemre a következő húsz évben.”

Ez a válasz látszólag megerősíti ezt a feltételezést.

Valójában másról van szó. Orbán ebben a válaszban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha netán bekövetkezne az, hogy a mai ellenzékből felálló pártszövetség mandátumtöbbséghez jutna a következő parlamentben, akkor – a 2010 előtti évekhez hasonlóan – olyan ellenzék lesz, amely a rendelkezésére álló minden eszközzel – melyek ma sokkal bővebbek, mint 2010 előtt voltak – ellehetetleníti annak a kormánynak és parlamenti többségnek a működését. Ezt szolgálják azok a lépések – egyetemek és kulturális intézmények függetlenítése a mindenkori kormánytól, és a Fidesz ellenőrzése alá helyezése, fideszes tisztségviselők megbízása ciklusokon túlnyúló időtartamra – amelyeket a jelenlegi parlamenti többség siet meghozni.

Azért is siet, mert tisztában van vele, hogy a mai ellenzéki pártszövetség a közös indulással a kétharmados többségtől alighanem megfosztja a Fideszt.

Erre a helyzetre is felkészül Orbán, de ez csak a B-terve. Amit Orbán a tegnapi gazdasági konferencián, majd a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón meghirdetett, az nyilvánvalóvá teszi: az A-terv természetesen a jövő évi választás megnyerése. A gyereket nevelő aktív keresők idén befizetett személyi jövedelemadójának a választások elé időzített visszafizetése nyilvánvalóan kivételesen erőteljes kampányeszköz, mondhatni kampánybomba.

Ennek a nagylelkű intézkedésnek a lehetőségét Orbán és az egész fideszes propagandagépezet a keleti vakcinák beszerzéséből, az erre épülő gyorsabb oltási kampányból és – mint ezt Orbán újra meg újra hangsúlyozza – legalább egy-másfél hónappal korábbi nyitásból és ennek gazdasági hozadékából vezeti le, amit egy százalékpontnyi többletnövekedésben számszerűsít.

Újabb, ismét nemcsak online, de papíron is lebonyolított (tehát szélesebb kört elérő) nemzeti konzultáción fogja ezt intenzíven népszerűsíteni, amelynek kérdései közé visszahozza a menekültügyet és az ebben, valamint a klímavédelem terheinek megosztásában (aminek kapcsán a rezsicsökkentés-retorikát is visszahozza) az Európai Unióval szembeni folyamatos harcot.

Ismét offenzívába lendül.

Az ATV műsorvezetői – szokás szerint ellenzéki politikusokat kérdezve – „jó dologként” jellemzik Orbán kampánybombáját. Szeretném leszögezni: nem tartom annak. A gyerekeket nevelő aktív keresők – munkavállalók és vállalkozók – több mint két évtizede jelentik az első számú választói célcsoportot Orbán számára, és őket célozza meg ez az intézkedés is.

A gyermekvállalás támogatásának nemzetközileg egyedülálló mértékét eddig sem tartottam helyesnek, mert méltánytalannak tartottam más társadalmi csoportokkal szemben, és hasonlóképpen elítélem a gyermekvállalás támogatásának gazdasági aktivitáshoz kötését.

Ezért helytelenítem, hogy a folyó támogatás adókedvezményként, a lakáshoz jutás támogatása pedig többnyire hitelezési kedvezményként valósul meg Orbán rendszerében, és ugyanakkor nem emelik, elértéktelenítik a családi pótlékot, és nem támogatják a bérlakásépítést. (Az utóbbi ellenvetéseket a parlamenti ellenzéktől is hallani lehet, a gyermekvállalás támogatásának mértékét azonban nem vitatják.) Ez az orbáni felfogás jelenik meg ebben a mostani kampánybombában is.

Az első nyilatkozatok szerint az ellenzéki politikusok nemigen tudnak vele mit kezdeni, nem mondanak rá világos nemet. Értem őket, hiszen az akció nyilván sokaknak nagyon tetszik majd – Orbán 1,1 millióra teszi a kedvezményezettek körét –, és az ellenzékiek nem akarják őket maguktól elidegeníteni. Ahogy a családi adókedvezmény fenntartását is megígérik, ugyanerre a csoportra gondolva. Mégis azt gondolom: helyes lenne ebben a dologban világosan beszélni. A kedvezményezettek sokan vannak, de azok, akik a dolog árát majd megfizetik, még többen.

„Zárolni fogjuk az oligarchák vagyonát!

FüHü

-

2021-06-10

0

Dobrev Klára a DK miniszterelnök-jelölt aspiránsa közleményben reagált Orbán Viktornak a mai Kormányinfón elhangzott szavaira.

Ma már eseményszámba megy, ha a miniszterelnök egyszer-egyszer hajlandó újságírók előtt mutatkozni. Arról ugyanakkor láthatóan már nem akart beszélni, hogy hogyan lett a gázszerelő strómanja, Mészáros Lőrinc papíron a leggazdagabb magyar, és hogyan lett ezáltal valójában Orbán Viktor a leggazdagabb magyar – kezdi közleményét Dobrev, majd így folytatja:

Erre a kérdésre csak zavaros összevissza beszélést kaptunk, hogy az a kormány, amely neki adta a magyarok pénzét, “nem illetékes” Mészáros gazdagodását illetően. Hát persze, mi is lenne itt, ha illetékes lenne.

2022-ben véget fogunk vetni ennek a világnak, a törvények felett álló kiváltságos kevesek mértéktelen gazdagodásának.

Vagyonbiztosok kirendelésével fogjuk zárolni a közpénzekből milliárdossá hízott oligarchák vagyonát, a gazemberek pedig majd magyarázkodhatnak a bíróságon, amikor a törvények már rájuk is vonatkozni fognak.

Külön törvényben fogjuk megtiltani azt is, hogy miniszterek, állami vezetők vagy a családtagjaik közbeszerzéseken indulhassanak.

Vége lesz a milliárdos gázszerelők, vejek, rokonok világának, és akkor majd mondhatja a mindenkori miniszterelnök, hogy nem illetékes egyetlen vállalkozó gazdagosának tekintetében sem.

Az a Magyarország már rólunk, tisztességes sokakról, magyarokról fog szólni.”

Kihez lojális a magyar tisztikar?

Kenderessy Milán

-

2021-06-10

0

Nem rátóti mese: NATO katonaváros épül Gyulafirátóton. 3000 katona élhet majd a NATO támaszponton, de erről az apróságról a helyi lakosságot nem tájékoztatták.

A magyar kormány már 2016-ban szerződést írt alá az észak-atlanti szervezettel, a helyi lakosság csak most értesült a „megtiszteltetésről”. A Klubrádió beszámolója szerint a helyiek már harcedzettek, mert a szovjet hadsereg is gyakran végzett a környéken hadgyakorlatokat.

Abban reménykedtek, hogy a szovjet csapatok kivonulása és a demokrácia változást jelent e téren, de csalódniuk kellett.

Elrettentés és dialógus

Ez a NATO politika kettős célja Oroszországgal szemben – magyarázta a rászorulóknak Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki az olasz baloldali La Repubblicanak nyilatkozott.

Öten a NATO tagállamok közül különösen tartanak Moszkva terveitől: a balti államok, Lengyelország és Románia.

Ott forgó rendszerben többezer NATO katona megfordul, hogy jelezze Putyin elnöknek: megvédik ezeket a tagállamokat minden esetleges orosz fenyegetéssel szemben.

Magyarország viszont nem tart az orosz fenyegetéstől, épp ellenkezőleg kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

Orbán Viktor a kettős politikát a NATO-val szemben folytatja: miközben eljátsza az elkötelezett szövetséges szerepet, és sok minden más mellett NATO támaszpontot épít Gyulafirátóton, vígan paktál Putyinnal is.

A magyar külügyminiszter pedig a Szputnyik vakcina reklám arca lett, mert Szijjártó Péter ezzel olttatta be magát.

Biden – Orbán avagy kihez lojális a tisztikar

Az USA elnöke június 14-én találkozik a NATO tagállamok vezetőivel, így Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Aligha valószínű, hogy tartalmas tárgyalásra kerülne sor közöttük hiszen a NATO-nak 27 tagállama van, és köztük Magyarország távolról sem a legjelentősebb. Orbán Viktor Trump elnöknek fegyvervásárlásokat ígért, és ennek minden bizonnyal a Biden adminisztráció is örvendezik.

A magyar honvédség és a titkosszolgálatok tisztikarának kiképzését jelentős részben az Egyesült Államokban végzik az elmúlt 30 évben. A képzés során szoros kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek rendkívüli mértékben növelik a szövetséges erők hatékonyságát. De mi van akkor, ha a washingtoni adminisztráció elégedetlen a nemzeti együttműködés rendszerével?

Mennyiben számolhat akkor Orbán Viktor a tisztikar lojalitásával?

Nem lehet tudni, hogy miért menesztette a miniszterelnök a honvédség egész vezetését, de Orbán Viktornak lehetnek álmatlan éjszakái amiatt, hogy a hadseregben és a titkosszolgálatokban sok olyan magasrangú tiszt szolgál, akit az USA-ban képeztek ki.

Ha Orbán szembemegy a washingtoni elképzelésekkel, akkor a lojalitásuk kétségessé válhat …

Miféle előválasztás

Bauer Tamás

-

2021-06-09

0

Sosem értettem egyet az előválasztás ötletével. Amikor még volt Népszabadság, ezt meg is írtam benne. Azért nem tetszett, mert az előválasztást egy párt politikusai közötti belső versengésre találták ki, és ami nálunk folyik, az nem ez. Ebből mindenféle zavar következhet.

Kétségtelen, hogy ettől még lehet előnye is a dolognak, és szemlátomást van is. Már a 2019-es önkormányzati választáson is egyfajta lendületet adott az ellenzéki kampánynak az előválasztás, és ez bizonyára hozzájárult mind Karácsony Gergely, mint Baranyi Krisztina győzelméhez, és az ellenzéki szövetség összeszokásához.

Pár napja érdekes vitát láttam az ATV A nap híre címűműsorában. (Hol másutt?) A miniszterelnök-jelöltekről volt szó, és az egyik meghívott, Kerpel Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes szóvá tette: „… amit én hiányolok Jakab Péternek a mondataiból azok mellett a valóban karcos állásfoglalások mellett, amiket tesz, az pontosan az, amit a Momentum miniszterelnök-jelöltje ennek az előválasztási kampánynak a lényegeként fogalmazott meg, hogy beszéljünk arról, hogy mi történik itt majd ebben az országban 2022-ben. És Jakab Péter erről nem beszél. Soha, egyetlen kijelentést nem tesz arról, hogy mit is tenne a Jobbik ezzel az országgal 2022 után. ”Teljesen igaza van.

A Jobbik részéről jelen levő Brenner Koloman azzal válaszolt erre, hogy közös lesz a program, és ők nem állnak elő külön programmal.

Bizony, a Momentum és személy szerint Fekete-Győr András az előválasztást kezdettől fogva nem személyek, hanem politikák közötti választásként kezeli. Aki valaha is figyelemmel kísérte a klasszikus példát, az amerikai elnökválasztást megelőző előválasztást, az tudja, hogy

az amerikai előválasztás teljesen a politikák közötti választásról szól. Így van ez másutt is, mint Franciaországban vagy Olaszországban, amikor néha valamelyik párt vagy pártszövetség előválasztást tart. Ahány induló, annyiféle politikai álláspont.

Nálunk viszont a legtöbbször úgy fogalmazzák meg az előválasztás célját, hogy azt a jelöltet keresik, akinek a legnagyobb esélye van a Fidesszel szemben, és kerülik azt, hogy a jelöltek közötti politikai különbségekről, politikai irányokról beszéljenek.

Maguk a jelöltek többnyire kifejezetten kerülik saját pártjuk politikájának azokat az elemeit, amelyekkel más pártok szavazói nem értenek egyet. Kivételnek számít, hogy Fekete-Győr felveti az eurót, a különféle családmodellek egyenjogúságát – amibe Jakab Péter rögtön bele is kötött –, és más olyan politikai gondolatokat, amelyeket más pártok nem osztanak. Ő azért indult el miniszterelnök-jelölt-jelöltként, hogy a Momentumnak ezeket a politika törekvéseit az ellenzéki szavazótábor egészével elfogadtassa. Szerintem neki van igaza: ez az előválasztás politikai funkciója, ha kicsit is komolyan vesszük. Elvégre nem szépségversenyről, hanem politikai versenyről volna szó.

Az elmúlt hetek, napok sokunk számára váratlan fejleménye, hogy számos jelölt, akit a pártok már nyilvánosan bejelentettek, visszalépést jelent be, mégpedig nemcsak úgy általában, hanem egy másik párt jelöltjének javára.

Fura dolog ez. Korábban azzal érveltek az előválasztás ötlete mellett, hogy így majd a választók döntik el, hogy ki legyen a közös jelölt, és nem „füstös szobákban” a pártvezetők. Amikor én kezdettől fogva idegenkedtem az előválasztás ötletétől, az egyik aggályom éppen az volt, hogy ez nem fog menni,

a pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy a választókra bízzák az egyes pártok jelöltjei közötti arányokat. Azért nem, mert a majdani parlamentben érvényesíteni akarják a köztük levő támogatottsági arányokat, ami nem kifogásolható.

Úgy tűnik most, hogy valóban nem engedik meg, és ezekkel a kölcsönös visszaléptetésekkel igyekeznek megszabni azokat. Persze a legtöbb választókerületben így is marad még választási lehetőség, és bizonyosan végig megmarad a miniszterelnök-jelöltek szintjén.

Egy dolog azonban sehogy sem fér a fejembe. A visszalépések valaki más javára történnek, többnyire valaki harmadikkal szemben, és végül is kölcsönösek lesznek két-két párt között.

Azt gondolná az ember, hogy a politikailag egymáshoz közelebb álló pártok léptetnek vissza jelölteket egymás javára, a tőlük távolabb álló jelöltekkel szemben. Kétfordulós választási rendszerekben, amilyen a francia vagy amilyen 2010 előtt a magyar rendszer volt, így szokott ez történni.

Franciaországban egykor a baloldalon belül voltak kölcsönös visszalépések a szocialisták és kommunisták között, nálunk az MSZP és az SZDSZ illetve a Fidesz és a Kisgazdapárt jelöltjei léptek vissza egymás javára a második forduló előtt. Az MSZP és az SZDSZ jelöltjei a Fidesszel szemben léptek vissza egymás javára, a Fidesz és a Kisgazdapárt jelöltjei az MSZP–SZDSZ-szel szemben. Ha ez így szokás, és így logikus, akkor magyarázza meg nekem valaki, hogy miért egymás javára lépnek vissza sokfelé

a DK és a Jobbik jelöltjei? A DK most már a Jobbikot érzi magához legközelebb a pártszövetség pártjai közül? A Jobbik pedig a DK-t?

Kivel szemben? A Momentummal, a Párbeszéddel szemben? Erre az nem válasz, hogy mások javára is előfordul visszalépés. A kérdés az, hogy egyáltalán hogyan fordulhat elő ilyen visszalépés.

Korábban még arról volt szó, hogy a Fidesszel szemben a Jobbikkal is össze kell fogni. Engem ugyan nem sikerült erről meggyőzni, de az Orbán-rendszerrel szemben állók nagy többsége elfogadja ezt. De hogy

a Momentummal vagy a Párbeszéddel szemben is a Jobbikkal kell összefogni, ez nekem nem fér a fejembe.

Végrehajtás a Pesti srácok ellen

FüHü

-

2021-06-08

0

A Pesti Srácok nem fizette ki a Gréczy Zsoltnak jogerősen megítélt kártérítést, ezért a DK politikusa úgy döntött, hogy végrehajtást kezdeményez a kormányközeli portál ellen.

A Pesti Srácok korábban zaklatónak nevezte Gréczyt, ezért először helyreigazításra, majd kártérítés megfizetésre is kötelezte a bíróság a portált. A DK szerint „nem elég, hogy valótlanságot híreszteltek, de a rájuk kiszabott ítéletet sem hajtották végre. Ezért indul a következő jogi eljárás.”

A Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely májusban jelentette be, hogy a közösségi finanszírozást előszeretettel tarhálásként aposztrofáló kormányközeli lap olvasói adományokból próbálja majd meg átvészelni az őket is nagyon hátrányosan érintő idei jelentős adóemelést. Nemsokkal ezután derült ki, hogy a hozzájuk tartozó Pesti TV-nél sincs minden rendben.

Antall József nem bízta Orbánra az ország jövőjét

FüHü

-

2021-06-08

0

Antall József nem bízta Orbánra az ország jövőjét

Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki közeli családi kapcsolatban állt a rendszerváltás első miniszterelnökével nyilatkozott a Blikknek. Jeszenszky Géza, aki az utolsó napokban bent volt a kórházban Antall József mellett arról számolt be, hogy az akkori miniszterelnök halálos ágyáról felhívta az SZDSZ és a Fidesz akkori vezetőjét, Tölgyesi Pétert és Orbán Viktort.

Antall József arra bíztatta Orbán Viktort, hogy az 1994-es választások után lépjen be egy polgári koalícióba, melyet elképzelése szerint az MDF vezetett volna. Antall József 1993-ban meghalt, a kormánypártok elveszítették a választást 1994-ben. A Fidesz ellenzékben maradt, hogy azután 1998-ban megnyerje a választást. Orbán Viktor 35 éves korában miniszterelnök lett, az MDF is tagja lett a kormánykoalíciónak, de csak kisebb szerepet kapott gyenge választási szereplése miatt. Jeszenszky Géza Washingtonban lett nagykövet, ahol a korábbi külpolitikát folytatta: erősítette Magyarország atlanti kapcsolatait.

Merre tart Orbán Viktor?

Jeszenszky Gézát Oslóba küldte nagykövetnek Orbán Viktor a második miniszterelnöksége idején. Tisztségéről Jeszenszky Géza lemondani kényszerült, mert nem értett egyet Orbán Viktorral abban, ahogy a miniszterelnök bírálta Norvégiát Magyarországon működő nem kormányzati szervezetek támogatása miatt. Orbán Viktor ezt oly fontosnak tartotta, hogy még Trump elnöknek is felvetette a Fehér Házban, de az USA elnöke elütötte a kérdést mondván: I like Norway – kedvelem Norvégiát!

Jeszenszky Géza most veszélyben érzi azt a külpolitikát, melyet Antall József bízott rá. Ennek lényege az, hogy Magyarország a Nyugat része, az EU és a NATO tagja. Orbán Viktor viszont rendszeresen bírálja az Európai Uniót, ahol rendszeresen fellép az orosz és a kínai érdekek védelmében. Épp ezért mind több NATO és EU tagállam a magyar diplomáciát a kínaiak és az oroszok trójai falovának tekinti.

Mit akar Biden?

Az amerikai elnök épp akkorra időzítette első európai látogatását amikor a normandiai partraszállás 77-ik évfordulóját ünneplik. Ez szimbólum, de figyelmeztetés is: az amerikai katonák a demokrácia helyreállítására érkeztek Európába 1944-ben. A Szovjetunió megakadályozta, hogy ez a demokratizálási folyamat elérje Európa keleti felét. Itt csak 1990 után indulhatott meg ez a folyamat. Orbán Viktor kezdetben a maximális híve volt ennek, és élvezte az USA támogatását is. Ez azonban megváltozott. 2010 után a magyar miniszterelnök autokrata rendszert épített ki, és jó kapcsolatokra törekedett olyan államokkal, melyek szembenállnak a nyugati értékrenddel: Oroszország, Kína, Törökország. Orbán Viktor még Minszkbe is ellátogatott, ahol lelkesen rázogatta Lukasenka elnök kezét.

Orbán Viktor a kint is vagyok bent is vagyok diplomáciai játékot játssza el a NATO-ban és az Európai Unióban.

Kérdés, hogy Washingtonban és Brüsszelben meddig tolerálják ezt.

Magyarország sem gazdaságilag sem katonailag nem igazán fontos állam, de mind az EU mind pedig a NATO szempontjából problémát jelenthet egy olyan tagállam, melynek lojalitását joggal lehet megkérdőjelezni.

Babis cseh miniszterelnök az európai ügyészség célkeresztjében

Kenderessy Milán

-

2021-06-08

0

Babis cseh miniszterelnök az európai ügyészség célkeresztjében

Alig kezdte el hivatalosan is munkáját mindjárt nagyvadra vadászik az európai ügyészség, amely két vizsgálatot is indított Csehország miniszterelnöke ellen.

Andrej Babist, aki dollár milliárdos és így Csehország egyik leggazdagabb embere, azzal gyanúsítják, hogy az uniós pénzeket saját cégeinek, mindenekelőtt az Agrofertnek juttatta. A cseh miniszterelnök mindent tagad, és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az ügyészség vizsgálatával akarja megbuktatni őt Prágában. Csehországban októberben választásokat rendeznek. A prágai parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Babis ellen, de ez elbukott.

Agrofert ügyek

A vállalkozást Andrej Babis még a kommunista Csehszlovákiában indította el csehszlovák – marokkói közös vállalkozásként. Akkor a külkereskedelemben dolgozott, de korábban a titkosszolgálat tisztjeként szolgált összekötve a szovjet KGB-t a csehszlovák StB-vel. Babis kivásárolta a többi tulajdonost, és

felfuttatta az Agrofertet, melynek Magyarországon is több vállalkozása van. Ezek közül Bábolna a legjelentősebb.

Visegrádi négyek

A négy állam együttműködése nemrég épp Babis miatt bomlott meg. Csehország ugyanis összetűzésbe került Oroszországgal, mert korábban orosz titkosszolgálati tisztek robbanást idéztek elő egy lőszer raktárban Csehországban. Putyin emberei azért robbantottak, mert a fegyverszállítmány Ukrajnába tartott, ahol Moszkva nyíltan támogatja a szakadár orosz erőket. A robbanás miatt két ember meghalt és sokan megsebesültek.

Emiatt Csehország 18 orosz diplomatát kiutasított, és kérte valamennyi szövetségesét, hogy tegyenek hasonlóképp. A NATO szövetségesek így is tettek kivéve Magyarországot, mely továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. A visegrádi négyes csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök mindent kihúzott a közös közleményből, ami Oroszországot zavarta volna.

Jönnek a zöldek

Babis és Orbán legfőbb bírálói Brüsszelben a zöldek. A cseh miniszterelnök most őket látja az európai ügyészség vizsgálata mögött.

„Brüsszel fegyverként használja az európai ügyészséget! A fanatikus zöldek bele akarnak szólni a választásokba Csehországban”

– hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.

Mind Babis mind Orbán paktumot kötött Angela Merkel kancellárral, és így eddig biztos hátországuk volt Brüsszelben. Angela Merkel azonban távozóban. Ősszel Németországban is választásokat rendeznek. Jelenleg a zöldek a legnépszerűbbek. Nem kizárt, hogy ők adják az új kancellárt Berlinben. Anneliese Baerbock távolról sem lesz olyan elnéző mint Angela Merkel. Ez tehát semmi jót nem ígér sem Babisnak sem Orbánnak.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a hamarosan Európába látogató Biden elnök sem rajong a magyar és a cseh miniszterelnökért, akkor érthető, hogy mind Prágában mind Budapesten nő a hatalom aggodalma. Főként ha az európai ügyészség mindkét fővárosban megkezdi a vizsgálatot. Erre Magyarországon még nincs lehetőség, de mind Washington mind Brüsszel azon dolgozik, hogy a körmére nézzenek necsak Babis cseh miniszterelnöknek, de Orbán Viktornak is.

Kell-e nekünk orosz gáz?

Polonius

-

2021-06-08

0

A magyar kormány októberben újabb 15 éves szerződést köt a Gazprommal – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter, aki korábban erről tárgyalt Szentpéterváron az orosz óriás első emberével, Alekszej Millerrel. Részleteket nem közölt az új hosszútávú gáz szerződésről a magyar külügyminiszter, aki korábban gyakran emlegette a diverzifikálás szükségességét.

Nem világos, hogy miért lenne Magyarországnak érdeke egy új hosszútávú gáz szerződés amikor a világpiacon gyorsuló ütemben értékelődnek le a hagyományos energia hordozók. Moszkva érdeke világos: ebből jelentős bevételre számíthat hosszú távon. Putyin gyengén teljesítő gazdasága szempontjából nagyon is fontos a gáz szállitás az Európai Unió államainak.

Cui prodest?

A magyar elitet már a Szovjetunió is részben úgy finanszírozta, hogy lehetővé tette a számára az importált orosz földgáz eladását nyugati partnereknek – kemény valutáért. A rendszer azóta is működik. A Gazprom ezzel foglalkozó magyarországi cégét időközben a magyar elit kivásárolta.

A svájci Zug kantonban bejegyzett cégben a hírek szerint érdekeltsége van Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Ez indokolja részben a magyar kormányfő svájci útjait.

Minthogy minden információ szigorúan őrzött üzleti titok, ezért a pénzek nagyságrendjét is csak becsülni lehet. Egyáltalán nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök ebből tartalékol a nehéz időkre, ha kipottyan a hatalomból.

Ez a gáz üzlet magyarázhatja részben Orbán Viktor törhetetlen lelkesedését Vlagyimir Putyin iránt.

Egy másik ok az lehet, hogy az orosz titkosszolgálat nagyon is jól ismeri a magyar miniszterelnök múltját.

Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz Szputnyik vakcinával olttatta be magát, ezzel is kifejezve lojalitását Moszkva iránt.

Ellenzékben a Fidesz Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferencet, aki miniszterelnökként kiváló kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel.

Most megcserélődtek a szerepek: az ellenzék vádolja Orbánt azzal, hogy túlságosan is függ Putyintól.

Ha megkötik a gáz szerződést újabb 15 évre októberben, akkor az egész magyar elit megnyugodhat: jön az orosz földgáz és vele a pénz, amelynek közismerten nincs szaga…

Megtagadták Ujhelyitől, hogy megismerje a kormány népegészségügyi programjait

FüHü

-

2021-06-06

0

Megtagadták Ujhelyitől, hogy megismerje a kormány népegészségügyi programjait

Agyrémnek nevezte Ujhelyi István, hogy a kormány megtagadta tőle azoknak a programoknak a megismerését, amelyek többek között a rákellenes vagy épp a gyermekegészségügy javítását szolgáló intézkedéseket tartalmazzák – erről az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be szombati online sajtótájékoztatóján.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által még 2018-ban elfogadott öt nemzeti egészségügyi program (rákellenes-, keringési-, mozgásszervi-, mentális egészségügyi-, gyermekegészségügyi-) megismerése elengedhetetlenül fontos lenne az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként végzett munkájához. A politikus hozzátette, hogy az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kezdeményezőjeként és az uniós egészségügyi büdzsé megnövelésének egyik élharcosaként ráadásul épp olyan szakpolitikai programokat szorgalmaz, amelyek kormányzati ciklusokon átívelő módon segítik a magyar ellátórendszer minőségének, az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és a betegbiztonságnak a növelését.

A közösségi oldalon közvetített sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány nem először titkolózik: csak az ellenzék nyomására hozták nyilvánosságra korábban az oltási tervet, vagy az eszközbeszerzések tételes költségeit is, de a járványkezelés bizonyos dokumentumait a mai napig visszatartja a kormányzat. A politikus hangsúlyozta, hogy azért kérte ki még tavasszal az említett nemzeti egészségügyi programokat a kormánytól, mert azt gondolta, hogy – miután a Fidesz EP-képviselői is megszavazták Brüsszelben a nevéhez is köthető Európai Egészségügyi Unió programot – legalább ezen a területen lehetséges a szakmai alapú együttműködés.

„Ehhez képest a szokásos, pökhendi, időhúzó választ kaptam elsőre: mondván a szaktárca 45 napos haladékot kér a válaszadásra, mert most veszélyeztetné a járványkezelés közfeladatainak ellátását.

Türelmesen vártam – mondta Ujhelyi -, közben meghirdette a kikért nemzeti mentálhigiénés egészségügyi programhoz szorosan kapcsolódó, nyolcpontos javaslatcsomagot. Összesen több mint nyolcvan nap telt el mire a végső válasz megérkezett a kormánytól, amelyben arra hivatkoztak, hogy a kért programok a 2021-2027-es európai uniós programozási időszak egészségügyi fejlesztéseinek tervezését szolgálják, ezért azok megismerését megtagadják tőlem” – ismertette a kormányzati választ Ujhelyi István.

Az EP képviselő hangsúlyozta: meglehetősen ellentmondásos, hogy egy uniós képviselőtől épp az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekre hivatkozva tagadják meg közérdekű dokumentumok megismerését. Ujhelyi azt mondta, hogy az egészségügy fejlesztése nem lehet „pártpolitikai játék”, hiszen az minden magyar számára alapvető fontosságú, ezért „pökhendi, ficsúr magatartás” helyett inkább szakmai egyeztetésekre és együttműködésre van szükség.

Itthon

Hogy gazdagodott meg Mészáros Lőrinc?

2022 után jöhet az európai ügyészség

Mészáros a jövőbe tekint

Felmerült a nyilvánosságban a gondolat, hogy Orbán arra játszik elveszítse a következő választást. Nem hinném, hogy így lenne.

Ez a válasz látszólag megerősíti ezt a feltételezést.

Azért is siet, mert tisztában van vele, hogy a mai ellenzéki pártszövetség a közös indulással a kétharmados többségtől alighanem megfosztja a Fideszt.

Ismét offenzívába lendül.

Dobrev Klára a DK miniszterelnök-jelölt aspiránsa közleményben reagált Orbán Viktornak a mai Kormányinfón elhangzott szavaira.

Nem rátóti mese: NATO katonaváros épül Gyulafirátóton. 3000 katona élhet majd a NATO támaszponton, de erről az apróságról a helyi lakosságot nem tájékoztatták.

Elrettentés és dialógus

Orbán Viktor a kettős politikát a NATO-val szemben folytatja: miközben eljátsza az elkötelezett szövetséges szerepet, és sok minden más mellett NATO támaszpontot épít Gyulafirátóton, vígan paktál Putyinnal is.

Biden – Orbán avagy kihez lojális a tisztikar

Mennyiben számolhat akkor Orbán Viktor a tisztikar lojalitásával?

Sosem értettem egyet az előválasztás ötletével. Amikor még volt Népszabadság, ezt meg is írtam benne. Azért nem tetszett, mert az előválasztást egy párt politikusai közötti belső versengésre találták ki, és ami nálunk folyik, az nem ez. Ebből mindenféle zavar következhet.

A Jobbik részéről jelen levő Brenner Koloman azzal válaszolt erre, hogy közös lesz a program, és ők nem állnak elő külön programmal.

az amerikai előválasztás teljesen a politikák közötti választásról szól. Így van ez másutt is, mint Franciaországban vagy Olaszországban, amikor néha valamelyik párt vagy pártszövetség előválasztást tart. Ahány induló, annyiféle politikai álláspont.

a pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy a választókra bízzák az egyes pártok jelöltjei közötti arányokat. Azért nem, mert a majdani parlamentben érvényesíteni akarják a köztük levő támogatottsági arányokat, ami nem kifogásolható.

A Pesti Srácok nem fizette ki a Gréczy Zsoltnak jogerősen megítélt kártérítést, ezért a DK politikusa úgy döntött, hogy végrehajtást kezdeményez a kormányközeli portál ellen.

Merre tart Orbán Viktor?

Mit akar Biden?

Alig kezdte el hivatalosan is munkáját mindjárt nagyvadra vadászik az európai ügyészség, amely két vizsgálatot is indított Csehország miniszterelnöke ellen.

Agrofert ügyek

Visegrádi négyek

Jönnek a zöldek

Cui prodest?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA