Kezdőlap Itthon Oldal 132

Itthon

Matolcsy vízió: kétféle euró kellene

Matolcsy György víziói nemcsak a magyar ellenzék számára elfogadhatatlanok, sokszor nevetségesek, de kijelentéseit az európai pénzügyi elit sem veszi komolyan. 

Ma két eurócsoport él együtt egy eurozónában: az északiak és a déliek – írja a Nemzeti Bank elnöke. Matolcsy György azzal érvel, hogy az északi uniós tagállamoknak verseny előnyük van a déliekkel szemben, és ez a jövőben még fokozódni is fog.

Tegyük hozzá, hogy ez a nagy felfedezés az egész globális kapitalizmust jellemzi: a gazdagok még gazdagabbak lesznek míg a szegényebb régiók stagnálnak vagy még szegényednek is.

Az uniós tagállamok kormányai és az Európai Központi Bank nagyjából a GDP 40%-át fordították a válságkezelésre, és ezzel elhárították a legnagyobb bajt. Az EU maga is eladósodik – ez a 750 milliárd eurós válságkezelő alap.

Matolcsy szerint az EU ezzel rálépett a japán útra: stagnálás és olyan hatalmas államadósság, amely meghaladja a GDP 260%-át.

A jegybank elnök szerint az EU csapdában van, és ebből a kettős euró lehetne a megoldás. Egy euró a fejlettebb északi államoknak és egy másik a lemaradó délieknek. Érdekes, hogy

Matolcsynak eszébe sem jutnak a keleti tagállamok pedig Szlovákia, Szlovénia vagy a balti államok szintén részei az eurozónának.

Európa aligha Matolcsy ötleteire vár

A jegybank főnöke az IMF kipaterolásával eljátszotta a becsületét a nemzetközi pénzügyi világban. Nem véletlen, hogy a nemzetközi tanácskozásokon többnyire az alelnök, Patai Mihály képviseli a nemzeti bankot.

Ennek ellenére a Matolcsy által említett probléma fennáll: Európa a gyakorlatban több sebességes. Csakhogy

ebben a helyzetben az integráció a megoldás nem pedig az eurozóna felbontása két részre.

Ezt az integrációt sugallja a 750 milliárd eurós válságkezelő alap, amely közös eladósodást jelent a tagállamok számára. Bár Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy egyedi alkalomról van szó, de sokan emlegetik a Hamilton hatást.

Az USA pénzügyminisztere úgy hozta létre az Egyesült Államokat, hogy rávette őket a közös kölcsön felvételre…

Orbán, Kövér, és az EU-tagság

Bojár Gábor, a kitűnő vállalkozó és közéleti ember először öt évvel ezelőtt írt arról a HVG-ben, hogy Orbán ki akarja vinni Magyarországot az Európai Unióból. Akkor nem foghadtam el ezt, arra hivatkozva, hogy Orbán nem Magyarországot akarja kivinni az Unióból, hanem az Uniót akarja lényegében felszámolni, merő kereskedelmi együttműködésre redukálni, de megszüntetve szupranacionális jogköreit és politikai normáinak érvényesítését.

Akkor még abban bízott, hogy össze tud kovácsolni egy olyan szövetséget a visegrádi együttműködésre és nyugat-európai euroszkeptikus pártokkal – például az olasz Ligával, illetve az osztrák Szabadságpárttal – való összefogásra alapozva, amely blokkoló kisebbségként képes visszafordítani az integráció elmélyítését. Bízott abban, hogy az Európai Néppárton belül is erősebb pozíciót tud teremteni a maga számára.

Néhány hete Bojár újra leírta, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból. Most már nincs ebben vitám vele.

Orbán június 19-én, a „magyar függetlenség napján” meghirdetett, hét pontba szedett „javaslata” az Unió jövőjéről minden korábbinál egyértelműbben tette világossá: az ő elképzelései nem egyeztethetők össze azzal, ahogy az Unió régi tagjainak főáramú politikai erői, és hozzátehetjük: az új tagországok egy részének (Szlovákia, Románia, Horvátország, a balti államok) vezetői a szorosabb integrációról gondolkoznak.

(Az újak közül azok, amelyek az eurót már bevezették vagy döntöttek az euró bevezetéséről, és az Európai Ügyészséghez is csatlakoztak.)

Orbán hét pontjában ott szerepel a közvetlenül választott Európai Parlament megszüntetése és a tagállami parlamentek által delegált képviselőkkel való felváltása, a tagállami parlamentek egyfajta vétójogának („piros lap”) bevezetése az uniós jogalkotással szemben, a tagállamok alkotmánybíróságaiból álló közös bírói testület létrehozása (feltehetően a luxemburgi bíróság helyett), tehát visszatérés a szupranacionális intézményektől a nemzetállamok együttműködéséhez, a szupranacionális intézmények kiküszöbölésével. Ennek felelne meg az „egyre szorosabb unió” szófordulat törlése az alapszerződésből.

Megállapíthatjuk, hogy amit Orbán ma képvisel, az már olyannyira szemben áll az Unió főáramával, hogy kompromisszumra egyre kevésbé látszik lehetőség.

E mögött az is meghúzódhat, hogy a 2019-es európai parlamenti választással szertefoszlottak Orbán reményei, hogy olyan erős kisebbséget tud összekovácsolni az EU-n belül, amely alkalmas lehet az integrációs folyamat lefékezésére az EU intézményrendszerén belül.

A költségvetés vétójakor már a visegrádi társak közül is csak Lengyelország maradt mellette.

A melegeket megbélyegző pedofília-törvény körüli konfliktus és a helyreállítási pénzekért benyújtott magyar tervezet el nem fogadása minden korábbinál súlyosabb szembenállást jelez immár nemcsak a Parlament, de a Bizottság és az Orbán-kormány között.

Ennek fényében kell értékelni Kövér László vasárnapi interjúját a Kossuth-rádióban. Néhány éve a még miniszterként működő Lázár János azt mondta: nem tudja, hogyan szavazna az EU-tagságról. Ma Kövér tovább megy: egyértelműen azt mondja, hogy nemmel szavazna. Szemben sokak vélekedésével, Kövért ebben komolyan kell venni.

Ha a „nemzeti konzultációt” népszerűsítő plakátok egyikén azt kérdezik a plakátot szemlélő magyar választótól, hogy dühíti-e őt Brüsszel, akkor legyen világos: az évek óta tartó EU-ellenes politikai kampány folytatása azt a helyzetet hivatott előkészíteni, amikor Orbán majd érettnek láthatja a helyzetet a Huxit-népszavazásra.

Akik ma sem hisznek Orbán kilépési szándékában, azokat két dologra érdemes emlékeztetni. Az egyik: miközben már régen folyt a kötélhúzás a Fidesz néppárti tagságáról, Orbán a végsőkig halasztotta a kenyértörést, hogy megőrizhesse a néppárti tagság előnyeit és a látszatot, hogy a Fidesz megfelel a Néppárt normarendszerének, illetve annak, amit ő a Néppárt normarendszereként el szeretett volna érni. Az ország EU-tagsága persze összehasonlíthatatlanul nagyobb horderejű dolog, mint a Fidesz tagsága az Európai Néppártban, és a megváltoztatása sokkal bonyolultabb és sokkal súlyosabb következményekkel jár, de, mint tudjuk, Orbán és Kövér számára „az Európai Unión kívül is van élet”.

Ami pedig a közvélemény-kutatások által adott képet illeti, az változhat, illetve változtatható. A 2004-es népszavazás idején, sőt még a 2010-es hatalomváltás előtt a magyar választók többsége nem támogatta a határon túli magyarok letelepedés nélküli állampolgárságát. Választójogukat még ma is csak egy számottevő kisebbség támogatja, de magát az állampolgárságot – a több mint egy évtizede folyó masszív propaganda hatására, amellyel szemben a politikai nyilvánosságban nem fogalmazódik meg ellentétes vélemény – ma már a többség elfogadja.

Az EU-tagság közvélemény általi megítélésén is lehet változtatni.

Ha Orbánnak egy 2022-es választási győzelem után, Kaczyńskiéknak az őszi lengyelországi választáson elszenvedett esetleges vereségét, az Európai Tanácsban Orbán szövetséges nélkül maradását követően sikerül kellőképpen felfújni az EU központi intézményeivel szembeni konfliktust, egy népszavazáson már minden elképzelhető. A helyzet tehát megváltozott, Bojár Gábornak most már igaza van.

Hétszázalékos infláció Magyarországon?

Róna Péter oxfordi közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott év végére hétszázalékos magyar inflációs adatra számít. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint csak szezonális jelenségről van szó, de Róna Péter a kormány hibás gazdaságpolitikáját okolja.

A kormány olyan nagy építkezésekkel fűti a gazdaságot, melyek gazdasági célszerűsége ugyancsak kérdéses: Budapest-Belgrád vasút, stadionok vagy látvány beruházások, amelyek nem hoznak pénzt. Sokkal inkább visznek, hiszen a fenntartása is igen drága egy stadionnak vagy felújított kastélynak.

A nyugdíjasok szenvedik meg leginkább az inflációt

Róna Péter állításával aligha lehet vitába szállni, mert ez a réteg képes a legkevésbé plusz pénzt találni ahhoz, hogy ellensúlyozza az áremelkedés hatását. Ehelyett inkább visszafogja a fogyasztását noha ez sokszor fontos gyógyszerek megvásárlásának elhalasztását jelentheti.

Az infláció az év végére elérheti a 7%-ot is

– jósolja Róna Péter. Ez pedig a szegények és főként a kisnyugdíjasok egzisztenciális katasztrófáját eredményezheti.

Varga Mihály pénzügyminiszter is tisztában van azzal, hogy a lakosság komoly problémával kerül szembe az infláció miatt, ezért novemberben újabb inflációs kiigazítást ígér. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben kompenzálja a nyugdíjasok családi kasszájának veszteségeit.

Ez Orbán Viktornak is problémát jelenthet, mert jövő tavasszal választások lesznek. A nyugdíjasok a legnagyobb szavazó tábort jelentik, akik eddig többségükben a nemzeti együttműködés rendszerére szavaztak, mert attól mindig kaptak valamit a választási időszakban – például a rezsicsökkentést.

Most viszont ilyen aduja nemigen van a kormánynak, mert az európai pénzek egyelőre nem jönnek, az infláció viszont tovább gyengíti a forintot. Ez viszont negatív spirált indíthat el hiszen a gyenge forint ösztönözheti az inflációt, mert megdrágulhatnak az import termékek – hangsúlyozza Róna Péter közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

Álmatlan éjszakák helyett: tökéletes hálószoba

0

Egészségünk alapfeltétele a pihentető alvás, ahhoz pedig nem árt a megfelelő környezet.Az alvásproblémák felszámolása mellett további előnyökkel is bír, ha sikerül kialakítanunk a számunkra legideálisabb hálószobát.

Szokás mondani, hogy egyfelől az otthonunkban a hálószoba tükrözheti leginkább az egyéniségünket, mert ezt a szobát viszonylag ritkán tesszük közszemlére, másfelől van egy bútor, ami nemigen hiányozhat egyetlen hálószobából sem, hacsak nem a földön szeretnénk aludni. De mi az, amitől az ágy mellett jóvá válhat a hálónk?

A fizikai és a mentális jóllét alapja a megfelelő pihenés, amihez a már előbbiekben emlegetett ágyra – az esetek túlnyomó többségében – szükség van, ha pedig ez a rendelkezésünkre áll, egy matrac is jól jön hozzá. Ezen felül van egy bútor, ami a lakásunk bármely részén remekül funkcionál, így a hálószobában is jó helyen van. A komód praktikus, nem túl nagy tároló, jó tulajdonságai révén pedig a kisebb lakásokban is nélkülözhetetlen darabbá válik. Mivel nem csak a fiókjai nyelik el a tárolandó holminkat, különösen szerencsés választás, hiszen a tetejére is kényelmesen lehet pakolni, akár tárolási, akár dekorációs céllal.

Ha pedig már itt tartunk, akkor említést érdemelnek a szobanövények, amik amellett, hogy remekül mutatnak a komódon, tisztítják a levegőt, és ráadásul még a jó hangulatunkhoz is hozzájárulnak, amennyiben mi is teszünk az életben maradásukért.

A háztartásokban viszonylag ritkán fér el külön gardróbhelyiség, ezért általában a ruhásszekrények is a hálószobában találhatóak. Mivel ez már legalább két viszonylag nagy bútort jelent, próbáljuk őket színeikben összehangolni, hogy ne törjék meg nagyon a teret. Az árnyalatok tekintetében, ha azt tartjuk szem előtt, hogy minél nyugodtabban tudjunk pihenni, célszerű a semleges, visszafogott színeket választani a falhoz és a padlóhoz. Ez persze ízlés kérdése, de egy rikító rózsaszín szobában kevesen tudnak igazán jót aludni. Ügyeljünk arra is, hogy legyen több fényforrás, hogy a lefekvés előtti pillanatokat ne teljes díszkivilágításban töltsük. Legyen a lakásnak ez a helyisége csak a miénk, ahova mindig visszavonulhatunk, ha feltöltődésre vágyunk!

Orbánék veszélyeztetik a hazánknak járó forrásokat!

Egyre nehezebben elviselni, amikor a fideszes propaganda azt harsogja, hogy az ellenzék áskálódik Magyarország ellen és azon dolgozik, hogy minél kevesebb uniós pénz jusson hazánknak.

A lehető leghatározottabban állítom – írja Ujhelyi István EU parlamenti képviselő nyílt levelében -, hogy a kormánypárt vezetői totálisan lenézik és semmirekellő hülyének tartják azokat a fideszes szavazókat is, akik ebből egyetlen vesszőt sem hisznek el.

Azok a kormánypárti politikusok és propaganda-inasok, akik ezt komoly arccal még bele is mondják a kamerákba: bizonyosan egy sötét bugyorban végzik majd a keresztényi elszámolás idején. (Náluk csak egy fideszes politikusi kör jut még mélyebbre, akik képesek rezzenéstelenül állítani, hogy az ellenzék képviselői „gyűlölik a hazájukat”; ennél aljasabb hazugság talán nincs is.)

A szándékok eredményességén és hatékonyságán mindig lehet vitatkozni, de egymás hazaszeretetét kétségbe vonni, csak a legsötétebb fasiszta időkben szokták.

Szerinte ez összfügg a Fidesz általt sugalmazott propagandával, és azzal, hogy a fasiszta történelmi alakok örökségét felvállaló és követő politikai kalandorokkal köt Európa-ellenes szövetséget. Ez utóbbin elszörnyedni lehet, meglepődni már kevésbé – állítja.

Ami pedig a hazánknak járó uniós forrásokat és azok veszélybe kerülését illeti: ideje tisztán látni és helyre tenni néhány dolgot.

A Magyarországnak járó támogatások sorsa alapvetően nem „Brüsszel” vagy az Európai Bizottság jóakaratán múlik, hanem a Fidesz-kormány döntésein.

A szalonból csak azt szokás kitenni, aki nem illik oda.

Orbán és rezsimje olyan, mint az a furcsa vendég az úri klubban, aki teszkós szatyorba pakolja a svédasztal legjobb falatait, beletörli a csizmáját az abroszba, kedélyesen a szőnyegre vizel, szotyihéj köpködés közben sértegeti a többi klubtagot. Amikor a sokadik felszólítás után a pincérek megkérik, hogy a következő fogás előtt inkább az előtérben legyen kedves várakozni, akkor jogtalanságot kiált. Dühösen lever még egy-két vázát kifelé menet, de szavait így is alig érteni, mert még mindig tele van a szája pogácsával és potyog kifelé, ahogy üvöltözik.

Ha a Fideszben nem értették volna a színes képeket, akkor egyszerűbben: a fociban tilos a kezezés, meg a les és nem szabad a másik lábát agyonrúgni.

Ha valaki labdával a kezében lesre fut, majd páros lábbal beletalpal a kapusba, akkor ne csodálkozzék, ha a sárgalap után villan a piros is. Ilyenkor pedig nem a bírót, nem a szabályokat, vagy a nézőket kell anyázni, hanem azt a játékost kell levenni a pályáról.

Vagy nem érti, vagy direkt megszegi a szabályokat.

A hazánknak járó helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban a benyújtott nemzeti tervet elvben holnap kellene elfogadnia az Európai Bizottságnak; ez azonban egy nappal az első határidő előtt még erősen kérdésesnek látszik.

Nem „Brüsszel” vagy sorosgyörgy, esetleg a meleg-gender-migráns-hollandfickós lobbi miatt, hanem azért, mert a magyar kormány egyszerűen képtelen megfelelni a szabályoknak.

Emlékezetes, hogy korábban már elkészítettek egy első verziót a hazánknak járó forráskeret elköltése kapcsán. (Ebben szerepelt például az a közel 1600 milliárdos tétel is, amit az épp fideszes alapítványokba kiszervezett egyetemi fusira akartak elverni.) Ursula von der Leyen közölte Orbánnal a brüsszeli tárgyalásukon: ez így nem fog menni. A Fidesz a teljes arcvesztés elkerülése érdekében gyorsan váltott is: már csak a vissza nem térítendő (ejtsd: nem kell visszafizetni) támogatási összeget igényeljük a nagy pénzes bödönből, a szuperkedvezményes hitelrészt – még – nem.

Azzal érvelnek, hogy nem akarunk eladósodni, ami a kínai- és orosz megahitelek felvétele idején meglehetősen nevetséges.

Ujhelyi szerint ez nem csak nevetséges, de végtelenül hazug is.

A valóság ezzel szemben az, hogy a kormány azért nem kéri a visszatérítendő részt, mert nem akarja, hogy a magasabb kontroll miatt beleszóljanak: mire költheti ezt a pénzt.

A kormány által másodjára beadott terv elfogadása is azért csúszik, mert „Brüsszel” nem látja eléggé garantáltnak a források tisztességes és átlátható felhasználását.

a Fidesz ugyanis szétlopta az elmúlt években ezeket az európai közpénzeket, ehhez pedig többet nem kívánnak asszisztálni.

A nemzeti reformterv elfogadásának késlekedése és csúszása tehát a Fidesz-rezsim közpénzéhségével és korrupt szándékaival függ össze. Nem mással, végképp nem valamiféle ismeretlen nemzetközi összeesküvés húzódik a háttérben.

A magyar hazának járó támogatásokat alapvetően a magyar kormány veszélyezteti. Ha a NER tartaná magát ahhoz, amit az uniós csatlakozás idején Magyarország vállalt fel sem merülne a forrásbefagyasztás vagy az esetleges megvonás.

Le kell venni a pályáról a szabálytalankodó játékosokat és be kell küldeni az újakat – ez ilyen egyszerű.

A választókat pedig nem kell a valósággal ellentétes hülyeséggel megvezetni és lenézni. A magyar emberek józanabbak és okosabbak annál, minthogy emoji-szintű üzenetekkel irányítsák őket – írja Ujhelyi István EP képviselő.

Orbán meg akarja szerezni a Ferihegyi repteret

A New York-i Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány árajánlatot tett a három külföldi tulajdonosnak. Az összeg természetesen titok, de a Bloomberg szerint a piaci ár alatt van. Ennek nyilvánvalóan része van az akció időzítésében is hiszen a Covid 19 járvány leértékelte a repülőtereket szinte mindenütt a világon.

A Bloomberg már korábban is írt arról, hogy a magyar kormányhoz közelálló oligarchák érdeklődnek a repülőtér megvásárlása iránt. Bár az érintettek cáfolták, hogy a magyar kormány megbízásából cselekszenek, de a tárgyalások tényét nem tagadták. A tárgyalások első  menete kudarcba fulladt, de a magyar kormány nyíltan kimutatta a foga fehérét: nem engedélyezte azt, hogy a ferihegyi repülőtér 50 millió eurós kedvezményes kölcsönt vegyen fel a Covid 19 járvány idején az EBRD banktól. Az engedélyezés általában formalitás, de a magyar kormány ebben az esetben élt a jogával, hogy nehéz helyzetbe hozza a külföldi tulajdonosokat. Ezenkívül finoman figyelmeztetni kívánta őket: ideje megfontolni a részvény többség átadását a magyar államnak!

Palkovics miniszter akcióban

A Magyar Nemzet közlése szerint Orbán Viktor azzal bízta meg Palkovics minisztert, hogy szerezze meg a ferihegyi repülőteret. A Vasárnap című portálnak  adott interjúban Palkovics elismerte, hogy a kormánynak célja a Ferihegyi repülőtér megszerzése.

Mindez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy Orbán Viktor stratégiai ágazatnak tekinti a turizmus fejlesztését, melyben családja és hű oligarchái is bőségesen érintettek. A vírus járványt megelőző időszakban dinamikusan növekedett a Ferihegyi repülőtér forgalma. 2019-ben a tulajdonosok bevétele 331 millió euró volt. Ezt követően azonban óriási visszaesés következett be: a járvány idején több mint 90%-al csökkent a forgalom. A magyar kormány bízik a dinamikus újrakezdésben, és ezért tartja fontosnak a Ferihegyi reptér megszerzését – ha lehet áron alul.

A tulajdonosok viszont az Európai Unióhoz fordultak mondván: a magyar kormány visszaél erőfölényével! Orbán Viktor emberei ugyanúgy lépnek fel mint hazai vizeken a kiszemelt cégek megszerzése érdekében, de külföldi cégek esetén ez nem oly egyszerű. A nemzetközi jog ugyanis őket védi. Az Európai Unió pedig amúgy is bírálja a magyar kormányt a jogállami normák megsértése miatt. Ferihegy ügye ebben a vitában is szóba kerülhet, mert a külföldi cégek nem szeretnének visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a magyar kormánytól – mint a Keresztapa című filmben.

Szijjártó kontra UEFA

Az Európai Labdarúgó Szövetség elítélte a magyar szurkolók viselkedését az EB mérkőzések alkalmából, és ezért a következő három válogatott meccset zárt kapuk mögött kell lejátszani. Az UEFA szerint a szurkolók diszkriminatív magatartást tanúsítottak értsd faji és nemi identitásukban sértegettek ember csoportokat Budapesten illetve Münchenben.

Az UEFA nem engedélyezte a szivárványos díszítését a müncheni stadionnak. Emiatt Németországban akkor heves bírálat érte, Magyarországon viszont megdicsérték az UEFA-t. Most viszont Szijjártó Péter kifakadt:

„Szánalmas és gyáva testület, szégyelljék magukat!”

Ezt írta a Facebookon a magyar külügyminiszter, aki nem épp diplomatikus stílusáról ismert. Szijjártó Péter felidézte, hogy Magyarországon 1990 előtt „munkásőr feljelentők” üldögéltek a stadionokban. Ehhez hasonlította az UEFA döntését. Szijjártó szerint „mi magyarok újra megmutattuk Európának és a világnak, hogy milyen is az, amikor igazi futball hangulat van egy futballmeccsen!”

Orbán Viktor miniszterelnök nem ment el a müncheni stadionba noha ott a magyar válogatott számára létfontosságú mérkőzés zajlott. A mérkőzés után a német rendőrség előállított néhány magyar szurkolót, akik a szivárványos mozgalmak tagjait sértegették.

Orbán a melegeket is érintő pedofil törvény miatt még korábbi bajor barátaival is élesen szembekerült. Seehofer, a bajor CSU egykori vezetője, aki jelenleg Németország belügyminisztere, immár Orbán Viktor megbüntetését követelte az Európai Uniótól! Csatlakozott azokhoz, akik azt várják Brüsszeltől, hogy ne adjon pénzt a magyar kormánynak, amelyik ily nyíltan szembemegy az európai tolerancia értékrendjével.

Kövér házelnök büntet

A képviselői tiszteletdíj a parlamenti demokrácia alapvető intézménye, hiszen ez garatálja az országgyűlési képviselők függetlenségét. A képviselőnek nincs „főnöke”, a közhiedelemtől eltérően a frakcióvezető vagy a pártelnök sem az, a képviselők függetlenek. Nyilvánvalóan nem főnöke a képviselőknek a házelnök sem.

Amikor az új Magyar Köztársaság létrejöttekor, az 1990-es választással megalakult a demokratikus Országgyűlés, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezett a képviselők juttatásairól és kedvezményeiről, de nem ismerte a képviselők büntetésének, tiszteletdíj-elvonásának intézményét. Azután valamikor a kétezres években bevehették azt a szabályt, hogy a szavazásoktól való igazolatlan távollét bizonyos mértéke esetén a tiszteletdíj egy részét elvonták. Szerintem már ez sem volt helyes, ez is sértette a képviselői függetlenséget.

Amit azonban a Fidesz a 2012-ben megalkotott „országgyűlési törvénnyel” az országgyűlési képviselők büntetéseivel bevezetett, az gyökeresen ellentétes a képviselői függetlenség elvével.

(Hozzá kell tenni: míg korábban a házszabály vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény kormány és ellenzék egyetértésével született, a Fidesz az ellenzék egyetértése, sőt megkérdezése nélkül vezetett be új szabályozást.) Az, hogy a házelnök, aki a magyar gyakorlatban mindig a vezető kormánypárt politikusa, illetve a parlamenti többség dönt egyes – jellemzően ellenzéki – képviselők megbüntetéséről, tiszteletdíjuk – sokszor több havi tiszteletdíjuk – elvonásáról, nyilvánvalóan szemben áll a demokratikus parlamentarizmus elvével.

Kétségtelen, hogy a Fidesz ellenzéke az elmúlt években számos esetben tett olyan lépéseket a parlament ülésein, melyekkel akadályozta a normális működést. Szerintem ilyennek kizárólag az elnöki pulpitus elfoglalása, az ülésvezetés fizikai akadályozása volt tekinthető. Ez az egyedüli eset, amikor a képviselők megbüntetésének egyáltalán létjogosultsága lehet. Kövér házelnök azonban nemcsak ebben az esetben szabott ki milliós, olykor több milliós büntetéseket, hanem olyankor is, amikor tárgyak felmutatásával, transzparensek használatával, hovatovább a szokásos parlamenti szóhasználattól eltérő kifejezésekkel, minősítésekkel fejezték ki képviselők véleményüket, adtak nyomatékot az ellenoldallal szembeni bírálatnak. Ilyen esetekben a „büntetés” teljesen elfogadhatatlan: ha az ilyesmi – mint Kövér és az őt követő, döntéseit megerősítő fideszes többség állítja – „a Ház tekintélyét” sérti.

Ha a képviselők effajta fellépése szembekerül a közönség ítéletével, akkor az érintett képviselő tekintélye, elismertsége látja annak kárát, és nem „a Házé”.

Ha viszont a közönség számottevő részének ítélete egybeesik a képviselők által elmondottakkal, annak illusztratív alátámasztásával, akkor ez legfeljebb a megbíráltak „tekintélyét” veszélyezteti, összhangban a „rendbontó” képviselő szándékával, és ha Kövér házelnök illetve a fideszes többség ezzel szemben lép fel, akkor kétségtelenül a parlamentarizmus alapjait teszi kérdésessé.

Újabb szintet lépett legutóbb Kövér házelnök, amikor Gyurcsány Ferencet amiatt büntette, hogy a fideszes államtitkár neki adott válasza közben többször közbeszólt. Kövérnek is tudnia kell: a parlamenti közbeszólás, közbe kiabálás a parlamentarizmus örök kísérőjelensége.

Nincs parlament közbeszólás, közbe kiabálás nélkül. Ezt bármilyen módon megtorolni a parlamentarizmust teszi kérdésessé.

Sok vita folyik manapság arról: vajon demokrácia van-e még Magyarországon, vagy a Fidesz már felszámolta azt. A választások létezését szokták leginkább a demokrácia megléte melletti érvként emlegetni, a független hatalmi ágak Fidesz-ellenőrzés alá vonását, a sajtószabadság korlátozását, az ellenzék lehetőségeinek szűkítését a demokrácia felszámolása melletti érvként. A büntetések lehetőségének a fideszes országgyűlési törvénybe való felvétele majd kiterjesztése, illetve

Kövér és a fideszes többség általi alkalmazása kézenfekvő érvet ad azok kezébe, akik szerint a demokráciát már felszámolták Magyarországon, s akik közé magam is tartozom.

Hordjunk maszkot!

A múlt héten állt elő Orbán miniszterelnök azzal, hogy napokon belül elérjük az öt és félmillió beoltottat, és akkor megint meg lehet szüntetni egy sor korlátozást, többek között azt, hogy az üzletekben és a tömegközlekedési járműveken sem kell maszkot hordani, a vendéglátóhelyeken nem kell védettségi igazolványt felmutatni.

Zárt térben sem kell védekezni a fertőzés ellen.

Sok felelőtlen dolgot csinált már Orbán ebben a közel másfél éve tartó járványidőszakban. Késlekedett a korlátozások bevezetésével, nem vezetett be széles körű tesztelést, gyakorlatilag abbahagyták a kontaktuskutatást. Sokan talán már el is felejtették a kórházi ágyak kiürítését. Ma már

a különösen felelőtlen lépések között kell számon tartanunk, hogy mintegy félmillió idős embert oltottak be azzal a kínai vakcinával, amelynek hatásosságát idős embereken sem Kínában, sem másutt nem vizsgálták.

Azt feltételezni, hogy Magyarországon öt és félmillió első oltás után nem kell attól tartanunk, hogy zárt térben terjedhet a vírus, és ezért nincs szükség maszkhasználatra, újabb példája annak, hogy a kampányszempont, vagyis annak érzékeltetése, hogy mennyire sikeres az Orbán-kormány által szervezett magyarországi védekezés, fontosabb az elemi biztonsági szempontoknál.

Múlt pénteken állítólag megvolt az öt és félmillió első oltás,

és ezért szombat óta nem kötelező a maszkviselés zárt terekben sem, kivéve az egészségügyi és szociális intézményeket. Azt tapasztalom, hogy a buszokon, villamosokon, üzletekben az emberek többsége nem hord maszkot, és nincs maszk az eladókon sem. Mindez akkor, amikor

a nálunk jóval nagyobb mértékben átoltott Nagy-Britanniában és Izraelben a Delta variáns miatt növekszik a fertőzöttek száma, itt a járvány negyedik hulláma.

Orbán Magyarországa az elmúlt hetekben valóban élen járt, mégpedig abban, hogy a labdarúgó EB budapesti mérkőzésein nem korlátozták a nézők számát, miközben másutt még csak félig vagy annyira sem megtöltött nézőterek előtt játszották a mérkőzéseket.

Azóta már Anglia is felzárkózott, az elődöntőkre és a döntőre a Wembley stadion nézőterén is hatvanezren tolonghatnak, kiabálhatnak, mint korábban a budapesti arénában. Büszkék lehetünk erre az úttörésre?

Finnországban már megállapították, hogy a szentpétervári meccsekről frissen megfertőzve tért haza a drukkerek negyede, s Skóciában is hasonlókat figyeltek meg a Londonból visszaérkezőknél.

Ebben a helyzetben lemondani a maszk viseléséről?

Orbán felelőtlenségével szemben általában tehetetlenek vagyunk. Most azonban megtehetjük, hogy tovább hordjuk a maszkot zárt terekben, továbbra is tartjuk a távolságot, s élünk a védekezés egyéb eszközeivel. Örvendetes, hogy a fővárosi önkormányzat – megint kormányzati feladatot véve át – tesztekkel vizsgálja a kínai vakcinával beoltott idősek védettségét. Ha az Orbán-kormány változatlanul felelőtlen, mi viselkedjünk felelős módon. Ismétlem: hordjuk a maszkot – lehetőleg az FFP-2 maszkot – mindenütt, ahol zárt helyen vagy tömegben vagyunk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK