A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.
A jelenlegi születéskor várható élettartam Magyarországon 79,33 év nőknél és 72,86 év férfiaknál. Jelenleg mindkét nemnél a nyugdíjkorhatár ideje 65 év, a legtöbb kedvezményt az utóbbi 11 évben eltörölték, kivéve azt, hogy 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha nem töltötték be a 65. életévüket. Ebbe nem számítanak bele a tanulmányok, az egyetemi tanulmányok sem, így ez azoknak a nőknek jelent könnyebbséget, akik egyetem elvégzése nélkül kezdtek dolgozni és (hosszabb) megszakítások nélkül dolgozták végig az életüket. A következő időszakban azonban várható a várható élettartam további növekedése (az egészségügy, étrendek, közlekedésig biztonság stb. fejlődésével) és a nyugdíjkorhatár növekedése is, még úgy is, hogy rengeteg nagy kérdőjel árnyéke vetül a jövőnkre (többek között a klímaváltozás és az elképesztő sebességű tudományos fejlődés és ezen belül is a mesterséges intelligencia előretörése).
Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről
Ha egy általános iskolás matematikai feladatról lenne szó, akkor könnyen ki lehetne jelenteni, hogy a nők valamivel több mint 14 évet töltenek nyugdíjasként, míg a férfiak közel 8-at, amely átlagban igaz is, azonban ez nem azt jelenti, hogy valóban csak ennyi ideig nyugdíjas valaki, hanem azt, hogy sokan a nyugdíj előtt elhunynak (a gyermekhalandóság nagyon alacsony hazánkban, de ez is létezik), így a statisztikát lejjebb viszik. Tehát ne számítsunk arra, hogy csak rövid nyugdíjas időszakunk lesz: bár minden elképzelhető, a valószínű az, hogy 1-2, de akár több évtizedig is nyugdíjasak leszünk.
És erre, csakúgy, mint bármi másra, lehet legyinteni, de mi ezt semmiképp sem ajánljuk. Azért, mert az ember idős, nem fognak elsuhanni a napok, hanem épphogy az idő bizonyos szempontból, szubjektíven legalábbis, meg is fog hosszabbodni, hiszen a hetünket kitöltő átlagosan 40 órás munkaidő (plusz a home office időszakán kívül az oda-vissza utazás) egyik napról a másikra el fog tűnni az életünkből, így ezt is ki kell majd tölteni valamivel.
A gyorsan eltelő idő mellett gyakori tévhit a pénzzel kapcsolatban az, hogy a nyugdíjas kor sokkal olcsóbb, mint a fiatal vagy középkorú évek. Hiszen az idő eltöltése a legtöbb esetben nincs (teljesen) ingyen, sokan háziállatot tartanak idős korukra és nem szabad elfeledkezni a növekvő gyógyszer és egészségügyi költségekről.
Míg a legtöbb szakértő azt valószínűsíti, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog eltűnni, de az állami nyugdíjak egyre kevésbé lesznek alkalmasak rá, hogy 100%-ban lefedjék az idősek szükségleteit. Ez a folyamat elindult már az utóbbi években is: az idén nyugdíjba menők a szolgálati idejük alapján számított fizetésük alacsonyabb százalékát kapják meg, mint néhány évvel ezelőtt.
Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?
Az állami nyugdíjat közvetlenül a jól ismert módszerekkel lehet megnövelni:
- ha magasabb adóalap után kapunk jövedelmet (azaz megnövelik a fizetésünket, vagy ha nem vagyunk teljesen hivatalosan bejelentve, akkor a hivatalos fizetésünket), és / vagy
- ha hosszabb ideig dolgozunk.
Mint köztudott, a 40 éves szolgálati idő a „szokásos”, amely után a nyugdíjakat számítják, de ez lehet ennél alacsonyabb is: 20 év után jár öregségi nyugdíj, ennek meg kell felelnie a minimum nyugdíj összegének (28.500 Ft, ez nem elírás!), míg az öregségi résznyugdíj ennél alacsonyabb is lehet (ha a szolgálati idő nem éri el a 20 évet).
Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.
Az egyik rendkívül népszerű adózási forma, a KATA egyéni vállalkozás szintén rejt magában ilyen csapdát: ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóból, akkor egy évnyi munka 7,3 hónap munkaidőnek felel meg. A teljes adóalap pedig 102.000 Ft-nak felel meg, így elviekben 40 évnyi KATA vállalkozás után (az idei számokkal) mindössze havi 41.376 Ft-os nyugdíjat eredményezne. Sajnos itt sincs elírás. Akik havi 75.000 Ft KATA adót fizetnek (ők vannak kisebbségben), kb. 90.500 Ft nyugdíjra számíthatnak 40 év ilyen munkaviszony után (ha ez egyáltalán lehetséges lesz, hiszen a KATA adózás nincs még 10 éves sem). De szerencsére léteznek más pénzszerzési módszerek is, mint az alkalmazotti lét önmagában.
Mik az alternatívák?
Minden befektetés és megtakarítás lehetőség, ha a nyugdíjas éveinket szeretnénk anyagilag jobbá tenni. Lehet szó párna alatt vagy éppen folyószámlán tárolt pénzről, állampapírról (például az inflációkövető verzióról), devizáról és valutáról vagy éppen kriptovalutáról, nemesfémekről (arany, ezüst stb.) és minden másról, amely a befektetés és / vagy megtakarítás kategóriákba tartozik.
Azonban létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amelyet a magyar állam is támogat. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk (és nemcsak mi, hanem a 2014-es SZJA (személyi jövedelemadó) törvény is. A három nyugdíj előtakarékossági termékcsoport az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Ezek közül a termékcsaládok közül az egyes (jövendő) nyugdíjasoknak érdemes a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani, természetesen. Ezt meg lehet tudni hosszas egy személyes keresgélés, esetleg az összes biztosító- és ilyen termékeket ajánló pénzintézetek felkeresésével, vagy -mi ezt ajánljuk- egy független (nyugdíj)biztosítási szakember segítségével. Az ilyen konzultációk az ügyfelek részére díjmentesek.
Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?
Bármilyen magas is a fizetésünk és az adóalapunk, a nyugdíj mindig az aktív kereset alatt fog maradni. Azonban tévhit, hogy a nyugdíjas korszak alatt a kiadások is csökkennek. Még ha ez igaz is rövidebb távon, hosszabb távon az egészségügyi problémák és a család támogatása legalább ugyanannyi pénzt emészt fel, mint az aktív dolgozó korban.
A jövendő nyugdíjunkat kiszámolhatjuk a hivatalos nyugdíj kalkulátorral vagy egyes honlapoknak (pl. a nyugdíjbiztositas.com-nak) vannak saját nyugdíjkalkulátoraik is, és létezik nyugdíjbiztosítás kalkulátor is, amely a megtakarítások mértékében és milyenségében segít.
Itt 20 pénzintézet 32 nyugdíj ajánlatát találjuk, és ezekről megtudjuk, hogy:
- mekkora teljes költségmutatóval rendelkeznek (TKM),
- milyenek az ügyfelek értékelései, akik az adott cégen keresztül kötöttek ilyen biztosítást,
- látjuk a választható portfóliók számát (hány különböző helyre tudunk befektetni),
- a termékcsoportot (nyugdíjbiztosítás / garantált nyugdíjbiztosítás / önkéntes nyugdíjpénztár),
- az adott terméket forgalmazó pénzintézetet (biztosítók és bankok), és
- azt is látjuk, hogy jelenleg (a cikk megírásakor) az összes termék megfelel a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának.
Ahhoz azonban, hogy valóban a számunkra leginkább megfelelő termékcsaládból a legjobb terméket ki tudjuk választani, a mi véleményünk szerint mindenképp érdemes egy független tanácsadóval személyesen is elbeszélgetni. Bár ez ingyenes, hosszabb távon akár szó szerint milliókat is nyerhetünk vele: akár egy új autó ára is lehet a különbség a legjobb és legkevésbé jó nyugdíj előtakarékosságok végeredményei között.
