Kezdőlap Itthon Oldal 124

Itthon

KOMÁROMI UDVARIAS

Néhány napja Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, egyben képviselőjelölt-jelöltje a biztosan nyerhető rákospalotai választókerületben, volt az ATV reggeli műsorában a kétszereplős első blokk egyik szereplője. (A másik a jobbikos Rig Lajos, ami külön érdekessé teszi a továbbiakat.)

Az ATV műsorvezetői ebben a blokkban rendszeresen arra kérdeznek rá, amiről a meghívottak maguk is szívesen beszélnek, például mert a megelőző napokban maguk is sajtótájékoztatót tartottak. Így történt ezúttal is, Barkóczi pedig készségesen beszélt:

„A saját választókerületemben, XV. kerületben és Újpesten 14-ben bezárták az Árpád-kórházat, 15-ben megszüntették a Károlyi-kórházban, Újpesten az aktív betegellátást. Most Déri Tibor polgármester úr javaslatára és a körzet országgyűlési képviselőinek és polgármestereinek támogatásával van egy megvalósíthatósági előtanulmány egy új újpesti kórházra, 15 milliárd forintba kerülne. Most a héten Varju László kollégámmal és szintén Klárával tartottunk egy sajtótájékoztatót. Lesz új kórháza, aktív ellátást biztosító kórháza Újpestnek. 15 milliárd forint, ezt szeretném hangsúlyozni. Miközben a hazug közmédiára évente 100 milliárd forintot költünk, miközben a Pénzügyminisztérium költöztetése 22 milliárd forintba kerül, itt 180 ezer ember a két kerületben és másfélmillió ember az agglomerációban nem jut normális aktív ellátáshoz.”

A műsorvezető közbekérdezett: „Ez egy centrumkórház lenne, vagy kis kórház? Ez a nagy kérdés.

Tegnap is elhangzott itt Komáromi Zoltánnal, hogy egyetértenek abban, hogy centrumkórházakra van szükség. Ennek viszont ára az, hogy kisebb területeken kénytelenek megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat.”

A válasz: „Nincs megszervezve ott az egészségügyi ellátás. Ez az aktív betegállomány, ez a másfélmillió ember két kórház között oszlik el, az Uzsoki és Honvéd kórház között. Ebből a Honvéd kórház a végtelenségig leterhelt Honvéd kórházra jut nagyobb rész, úgy, hogy nyáron már láttuk, hogy ott is bizonyos osztályoknak hónapokra be kellett zárnia.”

A műsorvezetőt ez nem elégíti ki, és megismétli a kérdést: „Centrumkórháznak szánják vagy kisebb kórháznak?’’

Mire a szóvivő:

„Centrumkórháznak mindenféleképpen. Egymillió-nyolcszázezer ember egészségéről van szó.”

Az ember kíváncsi lesz, hogy vajon mit mondott az előző napi adásban Komáromi Zoltán, a neves háziorvos, aki jelenleg a DK szakpolitikusa, az előválasztáson képviselőjelölt-jelöltje, akit ugyanerről kérdezett a műsorvezető:

„Egy tegnapi bejelentésre szeretném, hogyha reagálna. Azt jelentették be a DK képviseletében, hogy Észak-Pestnek is lehet végre saját kórháza. Ez a DK terve. Milyen kórházi struktúraváltást képzelnek el? Centrumkórházakat, kisebb kórházakat? Mert ez egy picit egymással szembe megy.”

Íme a válasz: „Az a helyzet, hogy ha nézzük az orvosokat, abból talán van egy garnitúrányi orvosunk, szakorvosunk, hogy ellássuk a betegeket. Szakdolgozókból már sokkal nagyobb a hiány. Ott majdnem nyolc-kilencezer szakképzett, tehát nem az utcáról fölvett segédnővér, hanem szakképesített nővér, ápoló, mentőápoló hiányzik a rendszerből.

Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ha egy kis centralizációt csinálunk, tehát azokban a kórházakban, ahova oda tudom tenni a sürgős ellátást igényló betegségekből a nagyobb műtétet igénylő beavatkozásokat…”

Mire a műsorvezető: „Ezt mondja a kormány is.”

„Igen, de ezt csinálni kéne, nem beszélni róla, Hány kapavágás történt Rogán Antal bejelentése óta a dél-budai kórházban … egyetlen egy se. És ezzel párhuzamosan gondolkodni kéne, hogy ha építünk egy nagy kórházat, honnan lesz ott szakember. Ez azt jelenti, hogy a többi kórházból oda kell átvezényelni szakembereket, hogy ez a konstrukció működjön. Akkor mi lesz azokkal a kórházakkal?”

Hozzá kell tenni:

Komáromi a Partizán által szervezett választókerületi jelöltvitában elmondta: a dél-pesti centrumkórházat nem a kormány által elképzelt zöldmezős beruházásként, hanem a Szent Imre-kórház bővítésével kellene létrehozni, ahogy azt a kórházat korábban vezető jelenlegi újbudai DK-s polgármester, László Imre is javasolta.

A DK orvos-politikusai tehát egyetértenek. A nem orvosból lett DK-s politikusok, az egymással szomszédos észak-pesti kerületekben induló Barkóczi és Varju azonban az ellenkezőjével kampányol: szerintük újra kórházat kellene nyitni Újpesten. Itt kerülhet szóba a jobbikos Rig Lajos, aki Barkóczi mellett ült az ATV stúdiójában, és aki 2015-ben mentőtiszti múlttal egy időközi választást nyert meg a tapolcai központú választókerületben, és kampányának középpontjában az állt, hogy újra nyissák meg a tapolcai kórházban a bezárt szülészetet.

Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallom az egészségügyi szakemberektől, hogy Magyarországon túl sok a kórház, ésszerűen körülbelül feleennyit lenne szabad fenntartani. Nemcsak azért, hogy kevesebbe kerüljön a fekvőbeteg-ellátás – bár ez sem ördögtől való szempont –, hanem azért is, és talán ez a fontosabb, mert

ha kevesebb, de nagyobb, több kezelést, több műtétet végző kórházban látják el a betegeket, az orvosok és szakdolgozók nagyobb rutint szereznek a műtétek elvégzésében, az egyéb kezelésekben, és több beteget fognak sikeresen meggyógyítani.

Ezt mutatja minden összehasonlító statisztika a kórházak működéséről szerte a világon. A felelős egészségpolitikusok ezért mindenütt erre törekednek. Magyarországon a Horn-kormány, Kökény Mihály minisztersége idején is erre törekedtek, ezt próbálta folytatni a második Gyurcsány-kormány idején Molnár Lajos, az ellenzék pedig tiltakozott, hiszen az emberek jobban szeretik, ha lakóhelyük közelében látják el őket illetve családtagjukat, akit meglátogatnának a kórházban. Érthető szempont ez, csakhogy fontosabb ennél az, hogy kevesebbe kerüljön az ellátás, és még inkább az, hogy nagy rutint szerzett orvosok és szakszemélyzet lássa el a betegeket.

Tudják ezt az Orbán-kormányt szolgáló egészségügyi vezetők is, ezért szép csendben ők is arra törekednek, amit az MSZP–SZDSZ kormányok szakemberei nyíltan megmondtak az embereknek. Így zárhatták be Tapolcán a szülészetet, így zárták be a rossz állapotban levő kicsiny újpesti kórházakat (illetve szüntették meg bennük az aktív ellátást).

Nincs a mindenkori ellenzékiek számára hálásabb téma a kórházak „védelménél”, így védték annak idején a fővárosi önkormányzat döntésével szemben a csepeli kórházat (hogy ne kelljen a csepelieknek a szomszédos pesti kerületekbe menni kórházba), így szervezett Dávid Ibolya az MDF-ben élőláncot a pincehelyi kórház védelmében a Horn-kormány idején, ezt a logikát követte 2015-ös tapolcai kampányában a jobbikos Rig Lajos, és ezt követi most Barkóczi és Varju is Újpesten és Rákospalotán, követve Déri Tibor momentumos polgármester kezdeményezését. Komáromi Zoltán pedig udvariasan nem mondja ki, hogy az ilyen kampány felelőtlen demagógia, csak szelíden mondja azokat az érveket, amelyeket felelős egészségpolitikusként mondania kell.

Pegasus ügy – minden titkos 2050-ig

Néhány dolog kiderült a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen ezúttal ott voltak a kormánypárti képviselők és Pintér Sándor belügyminiszter is.

  • Nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a kormány is megvette a Pegasus kém szoftvert, és ezzel ellenzéki politikusokat, jogászokat és újságírókat figyeltek meg.
  • A nemzetbiztonsági bizottság tagjai látogatást tehetnek a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál, ahol a megfigyeléseket végzik.
  • Nyilván arról sem nyilatkozhatnak majd hiszen a nemzetbiztonságra mindig hivatkozhat a kormány.

Nemzetbiztonság = Orbán Viktor érdeke?

Eziránt tudakozódott Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője. Molnár Zsolt, az MSZMP képviselője úgy fogalmazott, hogy a kérdésekre nyilvánvalóan csak akkor várható érdemi válasz, ha 2022 tavaszán kormányváltásra kerül sor.

Brüsszel is választ vár

Reynders uniós biztos többször is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánytól választ várnak arra, hogy valóban megfigyeltek – e ellenzéki személyiségeket, újságírókat? Varga Judit igazságügyi miniszter némi cinizmussal azt válaszolta a Pegasus kérdésre, hogy „minden kormány hajt végre megfigyeléseket nemzetbiztonsági okból”. Ami egyrészt igaz, de másrészt mind a magyar alkotmány mind pedig

az uniós jogszabályok tiltják, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat belpolitikai célból felhasználják!

A magyar joggyakorlat olyan, hogy gyakorlatilag a hatalom bármikor elrendelheti bárkinek a megfigyelését „nemzetbiztonsági célból”.

Orbán személyesen irányít

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a magyar miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Pegasus ügy kirobbanása után leváltották azt az államtitkárt, aki a miniszterelnök irodáján ezekkel az ügyekkel foglalkozott. Orbán Viktor nemigen bízhat meg a titkosszolgálatokban hiszen azok tisztikarát korábban Moszkvában képezték ki, a rendszerváltás után pedig a NATO országokban mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezért a szolgálatokat is figyeltetni kell hiszen a tisztikar egy része túlságosan is szoros kapcsolatban állhat azzal az állammal, ahol a kiképzését kapta.

A Pegasus szoftvert az a Czukor József tábornok vásárolta meg Izraelben, aki a Dzerzsinszkij akadémián diplomázott, majd sokáig diplomataként szolgált. A vásárlás idején Orbán Viktor diplomáciai főtanácsadója volt. Később kinevezték az Információs Hivatal élére, most pedig nagykövet Bernben.

Svájc a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió, ahol az USA európai szövetségesei egyeztetik azokat az elképzeléseiket, amelyekkel a titkosszolgálatokat bízzák meg.

Ujhelyi eredményesen lobbizott

Áttörésként és jó hírként jellemezte Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, hogy megoldás születhet a keleti vakcinákkal beoltott magyar állampolgárok uniós covid-igazolványának ügyére, miután azt az egyik illetékes uniós testület napirendjére tűzik – erről az MSZP politikusa számolt be vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt időszakban írásban és személyesen is lobbizott az Európai Bizottságnál azért, hogy azok a magyar állampolgárok, akik kínai vagy orosz oltást kaptak, de most harmadik oltásként egy európai engedéllyel bíró vakcinát is felvesznek, ugyanúgy megkaphassák az európai covid-igazolványt és ne kelljen a jövőben utazási korlátozásokkal szembenézniük annak hiánya miatt.

Az MSZP európai politikusa közölte, hogy írásbeli választ kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, aki leszögezte, hogy a keleti oltások elismerését tagállami hatáskörben hagyták, vagyis azok elfogadását külön megállapodásokban kell kezelnie az érintett európai országoknak.

Von der Leyen ugyanakkor azt is közölte, hogy a magyar politikus „által felvetett kérdést a Health Security Committee, vagyis az Unió Egészségbiztonsági Bizottságában meg fogják vitatni a koordináció elősegítése érdekében”.

Az EP-képviselője ismertette, hogy ez a bizottság az uniós tagállamok egészségügyi hatóságainak képviselőiből áll, vagyis – mint fogalmazott – a magyar kormány delegáltjának ott kell majd „megharcolnia azért, hogy a többi tagállam megértse a sok százezer magyar ember problémáját, még akkor is, ha azt alapvetően épp a magyar kormány idézte elő”.

Jó előre figyelmeztették annak idején a kormányzatot, hogy az általuk behozott keleti vakcinák uniós engedély nélkül gondot okozhatnak majd a későbbi szabad mozgásban, a kormányzat azonban a „füle botját sem mozdította”. A szocialista politikus szerint sok százezer magyar állampolgár várja, hogy valamilyen megoldás szülessen a helyzetükre, azonban – tette hozzá Ujhelyi – a kormány a kétoldalú megállapodások terén sem teljesített megfelelően, hiszen a legtöbb uniós tagországgal még nem sikerült megállapodni a keleti vakcinák elfogadásáról. Éppen ezért lehet megoldás az uniós engedéllyel rendelkező harmadik oltás felvétele, amennyiben annak rendszerbehelyezését a magyar kormány „megfelelően felkészülve és támogatókat maga mellé állítva” szorgalmazni fogja a már hivatkozott uniós testület ülésén.

„Amit EP-képviselőként lehetett, azt megtettem, most a kormányon a sor”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Hibásnak és felelőtlenségnek tartja, hogy az Orbán-kormány kilépett a közös, uniós vakcinabeszerzésből, és helyette uniós engedéllyel egyelőre nem rendelkező vakcinákat terveznek előállítani a Debrecen mellett épülő állami oltóanyaggyárban. „A magyar emberek érdekét nem írhatja felül sem fideszes oligarchák gazdasági érdeke, sem az Orbán Viktor speciális, Brüsszellel való szkanderozásával összefüggő politikai érdek” – tette hozzá a politikusa.

Négyötödnyien szegénységben

Az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ilyen a magyar régiók többsége : Pest, Dél Dunántúl, Észak Magyarország , Észak Alföld és Dél Alföld. A magyar lakosság több mint 80%-a olyan szegény régióban él, amely jogosult az uniós támogatásra.

A a nagyvállalkozások maximum 50%-os támogatást kaphatnak. Két másik régió, amelyik alig gazdagabb: Közép Dunántúl és Nyugat Dunántúl nagyvállakozásai maximum 30%-os támogatást kaphatnak. A közepes vállakozások esetében ez 10%-al, a kisvállakozások  esetében 20%-al növelhető.

Ezekről a pénzekről most döntöttek Brüsszelben, de a magyar kormány oszthatja ki őket. Éppen ez a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legfőbb gazdasági alapja.

Orbán és Brüsszel

A magyar miniszterelnök nemigen dicsekszik azzal, hogy Magyarország lakosságának 82,5%-a olyan régiókban él, amelyek kifejezetten szegénynek számítanak az Európai Unióban. A demokrácia 31-ik és a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében ezek nem számítanak épp világraszóló eredménynek. Holott ezek GDP adatok, amelyek nem tükrözik az életszínvonalat.

A növekvő egyenlőtlenség miatt a szegény régiókban alig növekedett az életszínvonal az elmúlt harminc évben.

Mészáros Lőrinc és oligarcha társainak milliárdjai gyarapíthatják a GDP-t, de az aligha jelent könnyebbséget a létminimum határán vergődőknek. Az uniós statisztika szerint a magyar lakosság több mint 70%-a szegénynek számít!

Ez Orbán Viktor birodalma, amely minden tekintetben Brüsszeltől függ. Nemcsak a juttatott euró milliárdok miatt, melyek egyelőre nem érkeznek hanem azért is, mert a GDP-t elsősorban gyarapító nagy külföldi cégek kizárólag azért jönnek Magyarországra, mert ez az ország az Európai Unió tagja.

Ezért tragikomikus Orbán Viktor háborúja Brüsszellel hiszen a magyar miniszterelnök – ellentétben tudatlanságban tartott híveivel – pontosan tudja: az Európai Unión kivül nincsen élet!

Brüsszel várja a magyar Pegasus vizsgálat eredményét

Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint elfogadhatatlan, hogy egy tagállam nemzetbiztonsági szolgálatai kémszoftverrel követik ellenzéki politikusok, jogászok vagy újságírók tevékenységét.

„Minden gyanús ügyet ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni!” – hangsúlyozta Reynders uniós biztos.

Tudja, hogy ez a tagállamok felelőssége, de bízik benne, hogy azok komolyan veszik a jog állammal kapcsolatos kötelezettségeiket.

Az Európai Parlamentben nem fogalmaztak ilyen diplomatikusan az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságban. Miután a magyar kormány a füle botját sem mozdította a Pegasus üggyel kapcsolatban, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kezdenek vizsgálatba! A francia Delbos-Corfield, aki az egyik jelentéstevő a magyar jogállamiság ügyében, nehezményezte, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot sem kaptak a magyar kormánytól noha a leleplezés már hónapokkal ezelőtt megtörtént.

A jogállam rémálma avagy a Nagy Testvér figyel

A magyar kormány hallgatása egyáltalán nem véletlen hiszen a leleplezett Pegasus ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Az izraeli kémszoftvert Czukor József vásárolta meg Orbán Viktor megbízásából Izraelben, ahol fogadta őt Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök is. Czukor József a magyar hírszerzés veteránja, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij Akadémián szerezte diplomáját. Majd sokáig diplomataként teljesített szolgálatot. A kulcsfontosságú berlini poszton is volt nagykövet, majd ezt követően Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója lett. Később az Információs Hivatal igazgatójává nevezte ki őt a miniszterelnök. Hamarosan svájci nagykövet lett. Svájc közismerten a kémek paradicsoma. Itt működik a többi között a Berni Unió, amely az USA szövetséges európai hírszerző szolgálatok  szervezete.

A Pegasus kémszoftvert sok más uniós állam is megvette. Németországban a szövetségi rendőrség is használta annak „lebutított” változatát. A Bundestagban egy ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a Pegasus a jogállam rémálma!

Nem csoda, ha a sajtó leleplezései után a hivatalos vizsgálatok nem folynak rohamtempóban, és aligha valószínű, hogy hosszú listát közölne Orbán Viktor kormánya azokról, akiket a Pegasus kém szoftverrel megfigyeltek.

„Magyarország már nem demokrácia”

Régóta folyik polémia arról vajon Magyarország még demokratikus berendezkedésű tagja az Európai Uniónak avagy sem. Az utóbbi időben egyre több és egyre egybehangzóbb ítélet születik, amelyek mind hangosabban ismétlik Orbán Viktor és kormánya sokkal inkább autokrácia mintsem demokrata elkotelezettségű kormány. Ezzel egyidőben felélénkültek azok a hangok is, melyek azt is megkérdőjelezik helye van e még az Európai Unióban.

Erről beszélt az Európai Parlament egyik alelnöke, aki a Deutschlandfunknak nyilatkozott. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő bírálta a brüsszeli bizottságot, mert eddig nem lépett fel elég határozottan a demokrácia védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

A szociáldemokrata képviselő asszony szerint a demokrácia az Európai Unió alapvető értéke, és ha ezt megsértik, akkor az egész közösséget fenyegetik.

Ráadásul Orbán példája ragadós: Szlovénia kormányfője, aki a magyar miniszterelnök politikai szövetségese, követi a nemzeti együttműködés rendszerének  útját. Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke.

Orbán és a német szociáldemokraták

Pocsék a viszony a magyar miniszterelnök és a nagy hagyományokkal rendelkező német párt között, amelyet már réges-régen leírt Orbán Viktor mint valamilyen őskövületet.

Csakhogy a jelenlegi választási kampány bebizonyította: van még erő a szociáldemokratákban Németországban, ahol ők adhatják valószínűleg a kancellárt az új német kormányban. Bár Olaf Scholz sohasem foglalkozott igazában Magyarországgal vagy a régióval, de mások a szociáldemokraták közül igen.

Különösen aktív a német szociáldemokraták csapata az Európai Parlementben. A zöldekkel együtt ők számítanak Orbán Viktor leghangosabb kritikusai közé.

Olaf Scholz úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nyer, akkor a zöldekkel alakítana közös kormányt Berlinben.

Nem csoda, ha Navracsics Tibor, akit egykor Orbán küldött Brüsszelbe uniós biztosnak, úgy nyilatkozott a német választásokról, hogy a Fidesz számára nemigen mutatkozik esély kedvező megoldásra.

Berlin pedig meghatározó az Európai Unióban, ahol eddig Merkel kancellár védelmezte Orbán Viktort az erőteljes baloldali és liberális bírálatokkal szemben.

A jövőben ellenszélben kell hajóznia a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban. Ráadásul Washingtonban a Biden adminisztráció sem tartozik a rajongói közé…

Államkötvény több mint 4 milliárd dollárért

Négyszeresen túljegyezték a magyar államkötvényeket – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Az államkötvények 10 és 30 éves lejáratúak és alacsony a kamat – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy miért is volt szükség erre az 1200 milliárd forintos államkötvény kibocsátásra, ráadásul úgy, hogy szerdán óriási euró kötvény kibocsátás következik?

Az EU nem ad pénzt

Orbán Viktor kekeckedése ezúttal a nemvárt eredménnyel járt: Brüsszel megmakacsolta magát, és nemcsak fenyegetőzik a támogatás megvonásával, de effektíve nem is utal át pénzt! Ez máris nagy csapás a magyar gazdaságnak, perspektivikusan pedig igen komoly negatív következményekkel járhat.

Ha Scholz lesz a német kancellár, amire egyre nagyobb az esély, akkor mind Berlinben mind pedig Brüsszelben megerősödnek Orbán Viktor ellenefelei, akik példát akarnak statuálni. Méghozzá akkor amikor a magyar miniszterelnök sorsdöntő választás előtt áll.

Arra a kérdésre, hogy érdeke-e Berlinnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak, hogy Magyarország miniszterelnökét továbbra is Orbán Viktornak hívják a választások után is, egyértelműen nemleges a válasz.

Ha tehát a nemzeti együttműködés rendszere fennmarad a választások után is, akkor Orbán Viktornak ellenszélben kell hajóznia, és ezt a nemzetközi pénzpiacok is pontosan felmérik.

Orbán Viktor már a választások előtt csapdába került: ha meg akarja nyerni a választásokat, akkor növelnie kell az államadósságot, hogy megvásárolhassa a választópolgárok jóindulatát. Csakhogy a magas államadósság kiszolgáltatja őt a nemzetközi pénzpiacoknak, az IMF-nek. Vagyis növekvő mértékben rá lesz utalva Washington, Brüsszel és Berlin jóindulatára. Innen szép nyerni…

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Ferenc pápa az antiszemtizmus ellen

A keresztényeket és a zsidókat híd köti össze éppúgy ahogy a Lánchíd Budát és Pestet – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki különböző keresztény és zsidó egyházak vezetőivel találkozott röviddel megérkezése után.

Az antiszemtizmus gyújtózsinórját kell megsemmisíteni – utalt a pápa arra, hogy korábban a keresztény egyházakban is jelen volt az antiszemitizmus. Egyáltalán nem véletlen, hogy Ferenc pápa ezt Magyarországon külön is hangsúlyozza, mert jól tudja, hogy a populista nacionalizmusnak ez is része. Ferenc pápa jobbkeze, Pietro Parolin bíboros Bledben egy konferencián, melyen a magyar miniszterelnök is jelen volt, nyíltan meg is fogalmazta, hogy a Vatikán elveti a populista nacionalizmust. A kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta. Különösen élesen derült ki a nézeteltérés Orbán Viktorral Bledben amikor a migráns problémáról esett szó. A Vatikán államtitkára egyertelműen az Európai Uniót támogatja ebben az ügyben míg Orbán Viktor a nemzetállami szerep fokozását kívánja. Ferenc pápa többször utalt arra, hogy a nemzetállamok két világháborút is kiváltottak a XX-ik században. Ferenc pápa nemrég Rómában felkereste lakásán azt a Magyarországon született költőnőt, akit 1944-ben innen hurcoltak el haláltáborba a magyar csendőrök segítségével a nácik.

Az eucharisztikus kongresszus keretében zsidó-keresztény közös koncert volt a budapesti zsinagógában, melyen sok külföldi bíboros is részt vett Erdő Péter mellett.

Az antiszemtizmus itt lappang

Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az antiszemita veszély nem szűnt meg.

„Ez még itt lappang Európában és másutt is”

– mondta a katolikus egyházfő, aki még jól emlékszik arra, hogy Buenos Aires mellett felrobbantották Latin Amerika legnagyobb zsidó közösségének központját, megölve több mint 180 embert. A merényletet Iránból rendelték meg, de az argentin hatóságok sem nagyon siettek megakadályozni.

Ferenc pápa most kijelentette, hogy

„a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk.”

A pápa csak hat órát tölt Budapesten miközben Szlovákiában három napot. Ez azzal is magyarázható, hogy egyáltalán nem szimpatizál a populista nacionalizmussal. Szlovákia államfője, a liberális Caputova asszony viszont jó benyomást tett rá amikor fogadta őt a Vatikánban.

Erre jó valójában egy gyorsteszt

Néhány éve még el sem hittük volna, ha valaki azt mondja, hogy a koronavírus ilyen mértékben felborítja a mindennapjainkat. A munkára, oktatásra, szórakozásra és még jó néhány dologra rányomja bélyegét az utóbbi időben terjedő kór, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések és óvintézkedések sokasága. Ugyanakkor szerencsére léteznek olyan praktikus segítő tényezők, mint amilyen a teszt, amelyek hiánypótló szerepet töltenek be, hogy időben felismerjük, ha baj üti fel a fejét.

A tesztelés fontosságát nem szabad lebecsülni

Megelőzés szempontjából az egyik kulcstényező, hogy folyamatosan tesztelni kell magunkat és a környezetünket, hiszen csakis így tudjuk időben azonosítani és elszigetelni a vírust. Az intenzív kutatásoknak hála többféle teszt létezik, de közülük is ki kell emelni a gyorsteszt hasznosságát. Ahogy a nevéből is kitűnik, kimondott előnye a gyorsaság, ez pedig napjaink egyik fő szempontja az élet minden területén.

Mit érdemes tudni a koronavírus gyorstesztről?

A gyorsteszt azt mutatja ki, hogy van-e ellenanyag a páciens vérében, más szóval átesett-e már valaha az illető koronavíruson. Az ellenanyag a koronavírus fertőzés után kezd termelődni, tehát relatíve frissen, a fertőzés után már kimutathatja, ha valaki átesett a betegségen. A tesztelés vérvétellel történik. Az eredmény roppant gyorsan és hatékonyan, már akár a vérvételt követő 20. percben is ismeretes és kiértékelhető. A gyors eredmény tehát egyértelműen az egyik legnagyobb előnyének tekinthető.

A gyorsteszt főként akkor kedvező, ha tünetmentes illetőről van szó, de valamilyen oknál fogva tudni szeretné, hogy átesett-e már a betegségen. Általánosságban elmondható, hogy kétféle ellenanyag létezik: az IgG és az IgM. Az IgM már a fertőzést követő 7. napon elkezd termelődni, míg az IgG a 10-14-ik napon termelődik, tehát némileg később. Amennyiben beigazolódik az ellenanyag jelenléte, érdemes lehet PCR tesztet is végeztetni, amelyből a vírus esetleges valós idejű jelenléte is kiderülhet. A gyorsteszt és a PCR teszt nem helyettesítik egymást ilyen tekintetben, tehát kiegészítésként is használhatóak.

Kiknek ajánlott a gyorsteszt?

A gyorsteszt annak ajánlott elsősorban, aki meg szeretne bizonyosodni arról, hogy átesett-e már a közeli vagy a távolabbi múltban a koronavíruson. Fontos hangsúlyozni, hogy tünetmentes állapotban javasolt a gyorsteszt, tehát amennyiben az érintett érzi magán a vírus jeleit, a PCR teszt sokkal inkább tanácsos, hiszen a fertőzés veszélye ilyenkor kifejezetten magas. Ez esetben a háziorvossal kell felvenni a kapcsolatot első lépésként.

Amennyiben pozitív lett a gyorsteszt, még mindig van lehetőség PCR tesztet végezni.

Érdemes tudni, hogy a gyorsteszt relatíve nagy biztonsággal meg tudja erősíteni az ellenanyag jelenlétét a szervezetben, tehát egyértelműen a megbízhatóbb tesztek közé tartozik.

Összegzésként elmondható, hogy sajnos az elmúlt időszak megismertette velünk a járvány, a koronavírus és egyebek mellett a rendszeres tesztek fogalmát is. A különböző tesztek ismerete különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen kevés az a család vagy munkahely, amelyen belül ne ütötte volna fel a fejét a vírus. Ilyenkor hatalmas szolgálatot tud tenni a teszt, hiszen kiszűrhetjük, hogy van-e aktuálisan fertőzés a szervezetben, esetleg a múltban átestünk-e már a betegségen.

A gyorsteszt remek lehetőség, hiszen gyorsan, egy egyszerű vérvételből, roppant megbízható módon ki tudja mutatni az ellenanyag jelenlétét a szervezetben. A tesztek előnye még, hogy nem csupán fizikailag, de pszichésen is megnyugtatólag hatnak az emberre, hiszen ha nincs fertőzés, egy kicsit végre megkönnyebbülten térhet vissza mindenki a hétköznapok teendőibe.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK