Kezdőlap Itthon Oldal 118

Itthon

Határon túli magyarok támogatása Kövér kabinetfőnökének

Veress László, a parlament elnökének kabinetfőnöke olyan lakásban lakik, melyet egy alapítvány vásárolt meg a határon túli magyar tehetségek támogatására. Veress László kétségkívül határon túli tehetség : Erdélyből érkezett és vált Kövér László kabinetfőnökévé.

Magyar Tehetségekért Határtalanul – ez az alapítvány neve, mely 320 millió forintot kapott külföldről. Ebből 240 milliót költöttek arra, hogy luxus lakást vásároljanak Kövér László kabinetfőnökének.

Honnan jött a pénz?

Egy határon túli tajvani üzletembertől, aki magyar állampolgárságot kapott épp Kövér László közbenjárására. Frank Liu állítólag baráti viszonyt ápol a magyar parlament elnökével.

A 24.hu felhívta Visontai Kálmánt, aki Veress László munkatársa a parlamentben, és az alapítvány titkára. Kissé zavaros nyilatkozatában Visontai Kálmán elmondta, hogy egyelőre nem támogatnak magyar tehetségeket, mert a pandémia ezt nem teszi lehetővé. Ő viszont sajátjaként használja az alapítvány Audi 6-os autóját.

A telefon beszélgetés során hangsúlyozta Kövér László munkatársa, hogy „ez magán alapítvány, nem klasszikus történet amikor az állami pénzeket jól lenyúlták!”

Ez önmagában is érdekes vallomás. Most már csak azt kellene tudni, hogy mit kapott Frank Liu tajvani üzletember a magyar államtól cserébe ezért a 320 milliós alapítványért, melynek luxus lakásában Kövér kabinetfőnökének családja lakik, és autóját az alapítvány titkára használja miközben egy fillért sem költenek az alapítvány meghirdetett céljára: a határontúli magyar tehetségek támogatására.

Titkosszolgálat és bűnözés

Az Európai Parlament azt szeretné, ha megnyitnák az egykori jugoszláv titkosszolgálat archívumát, mert ily módon a bűnözés elleni harc hatékonyabb lehetne Európában.

Az Európai Parlament ezzel kapcsolatos jelentése rámutat arra, hogy az UDBA nevű jugoszláv titkosszolgálat a maga idejében igen aktívan együttműködött a szervezett bűnözéssel nemcsak a Balkánon, de egész Európában.

Az Európai Parlament elítéli, hogy az érintett államok egyáltalán nem sietnek megnyitni a titkosszolgálatok archívumát.

Jugoszlávia két tagállama tagja az Európai Uniónak: Szlovénia és Horvátország. Az UDBA központja Belgrádban volt. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba. Azt viszont egyáltalán nem szeretné, ha kiderülne, hogy a titkosszolgálatnak milyen szerepe volt a rendszerváltásban vagy a Milosevics rendszer működésében. Annál is kevésbé ragaszkodik ehhez, mert Vucic szerb elnök egykor Milosevics szóvivője volt.

A délszláv háborúk során a titkosszolgálatok bevallhatatlan szerepet játszottak minden egykori jugoszláv tagállamban. Épp ezért az archívumok megnyitása minden bizonnyal várat magára.

És nálunk?

A magyar titkosszolgálatok archívumait is csak igen kis mértékben nyitották meg pedig azokban sok értékes információt őrizhetnek már hogyha valóban nem inkább a megsemmisítésben érdekeltek.

A magyar titkosszolgálatok oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a külkereskedelem olyan Cocom listás termékeket hozhatott be az országba (és adhatott át a Szovjetuniónak), melyeket a Nyugat tilalmi listára helyezett.

A szankciók szisztematikus kijátszása évtizedek óta folyt Magyarországon – a titkosszolgálatok igen aktív részvételével.

Kétes üzletemberek igénybevétele az „ügy érdekében” bevált módszernek számított.

Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlat véget ért-e a rendszerváltáskor?

Hol van Orbán pénze?

A titkosszolgálat egyik legfőbb feladata az első számú vezető pénzének a biztonságba helyezése. Putyin vagyonát legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik, de biztosat csak az orosz titkosszolgálat tud, amely éberen ügyel a Főnök pénzére.

Magyarországon ebben az ügyben is teljes a félhomály: a magyar miniszterelnök mint bérből és fizetésből élő polgár határozza meg magát. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszerének fenntartásához is hatalmas összegek kellenek. Nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha vagyona erre is szolgál.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megemlítette, hogy az autokrata rendszerek gyenge pontja a korrupció. Ezen a ponton lehet a legkönnyebben támadni a rendszert. Az USA nagykövetsége épp ezért szorgosan gyűjti az ezzel kapcsolatos információkat.

Bukarestben Laura Codreanu Kövesi ügyész asszony az ő információikra támaszkodva irányította a korrupció ellenes hadjáratot. Ő most az Európai Unió főügyésze. Orbán Viktor óvatosan nem lépett be az európai ügyészségbe, de az vizsgálhat olyan eseteket, amely az uniós pénzek nem magyarországi elköltését illeti. New Yorkban működik egy olyan ügyészség, mely külföldi korrupciós ügyeket vizsgál. Ők buktatták le Malajzia miniszterelnökét, aki csaknem egymilliárd dollár közpénzt tett át a magánszámlájára. Húsz év fegyház lett a jutalma.

Jelenleg a magyar titkosszolgálat elszántan védelmezi Orbán Viktor pénzügyi piramisát. Kérdés, hogy meddíg hiszen a tisztikar egy részét az USA-ban képezték ki.

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Visszatartott covid-adatok

Immár 45 napja, hogy Müller Cecília és a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszol a covid-betegek oltottsági adatait kikérő közérdekű adatigénylésemre; ha minden jogi kiskaput kihasználnak, legfeljebb további tizenöt napig tudják még titkolni ezeket a számokat.

Ne legyen kétségünk, valamilyen sötét politikai okból tudatosan tartják vissza az adatokat; de ne legyen afelől sem kétségünk, hogy ezért a szégyenteljes eljárásért nem is olyan sokára súlyosan meg fognak fizetni az illetékesek. Ez a hazug játék ugyanis ebben a járványhelyzetben nem csupán erkölcsi és szakmai, de immár jogi felelősség kérdése is -mindezt Ujhelyi István Európa Parlamenti képviselő írja szokásos heti levelében.

Hogy mindenki értse mi történik: a Fidesz-kormány a szokásos arroganciával reagál a covid-adatok nyilvánosságának szorgalmazására, holott az oltottsági arányok és részletesebb mutatók – amelyek más országokban egyébként automatikusan hozzáférhetőek – konkrét életeket menthetnének meg, hiszen kézzel fogható eredményként növelnék az oltási hajlandóságot.

Milyen gyalázatos, hogy a kormány és csatolt intézményei minket – folytatja írását Ujhelyi -, ellenzékieket támadtak „oltásellenességgel”, eközben épp a kormány most hivatkozott hozzáállása és titkolózása az, amely súlyos károkat okoz a járványkezelés sikerességének.

Az elmúlt időszakban ráadásul össze-vissza hazudoztak, egymásnak ellentmondó állításokat tettek, amely még inkább rombolja a hitelességüket és megbízhatóságukat. Ebben a helyzetben pedig egy kormánytól épp erre lenne a leginkább szükség.

Tény, hogy Müller Cecília és az általa vezetett intézmény (NNK) az, amelyik kezeli ezeket a hivatkozott adatokat; ezt legutóbb Gulyás Gergely miniszter ejtette el egy félmondatban a Kormányinfón. Ehhez képest ugyanez a miniszter azt is elmondta egy hasonló tájékoztatón, hogy nincs hivatalos nyilvántartás és tájékoztatás arról, hogy a covid miatt kórházba került, illetve elhunyt személyek közül hányan és mivel voltak beoltva.

Mondják ezt úgy, hogy idén áprilisban maga a kormány tette közzé a tavaly december óta eltelt első hat hónap immunizációs adatait, benne vakcinatípusra lebontva az oltás után megfertőződött, illetve elhunytak számát.

Nyilvánvaló hazugság tehát, hogy azóta ezeket az adatokat ebben a formában már nem kezelik – ez nemcsak politikai, járványkezelési, de tudományos felelőtlenség is lenne.

Sőt, még egyértelműbb a kormányzati hazugság, hiszen saját vakcinainformációs oldalukon közben azt hirdetik: „az oltás hatásos, a beoltottak kevesebb, mint egy százaléka betegszik meg”. Ha így van, az több mint fontos információ és ennek részleteit azonnal közzé kell tenni a széles nyilvánosság számára!

De persze, ha – ahogy azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter állítja – nincs ilyen nyilvántartás, akkor mégis mire hivatkozva állítják ezt? De, mondok még szebbet: a Kormányinfón az idősebb korosztályt érintően olyan is elhangzott már, hogy „abban az anyagban, amit én olvastam” az szerepelt, hogy „a kórházban lévők 55 százaléka oltatlan”. Tehát, akkor mégis van összesítés, a kormányzat is pontos és naprakész információt kap erről, csak a nyilvánossággal nem kívánják mindezt megosztani.

Müller Cecília felelős adatgazda és az NNK például egyelőre azért nem, mert – ahogy azt botrányos válaszukban írták – a járványkezelés épp nagyon leköti őket és nem érnek rá. Végtelen arrogancia. Szégyen.

Szóval, akkor tegyük még egyszer világossá: a magyar kormány és kiszolgáló intézményei konkrétan hazudnak arról, hogy van-e rendelkezésre álló nyilvántartásuk a covid-fertőzés miatt kórházi ellátásra szoruló, illetve tragikusan eltávozó betegekről. Ezen adatok közzététele nagyban segítené az átoltottság erősítését, a kormányzati illetékesek azonban inkább sunyin titkolóznak, amíg lehet.

De vajon milyen okból teszik ezt?

Minden titkolózással eltöltött nappal erősödik a gyanú, hogy azért, mert a kórházi adatok esetleg megerősítenék: a kínai vakcinával beoltottak közül százezrek élnek hamis védettség tudatában.

A kormány titkolózása épp azt a gyanút erősíti, hogy a Sinopharmmal oltottak közül kerülhetnek ki a súlyosabb betegek,

ennek nyilvánossága pedig ártana a kormánynak és ezért lapítanak. Pedig éppen, hogy életeket menthetne az adatok ismerete, hiszen sokan indulnának a harmadik, európai oltásokért, ha azok igazolhatóan nagyobb biztonságot nyújtanak.

A Fidesz-kormánynak a saját maguk által kreált jogi kiskapuknak köszönhetően még pár napja van arra, hogy nyilvánosságra hozza az adatokat. De, egyben biztosak lehetnek: a végsőkig el fogok menni a teljes nyilvánosság érdekében és ha idővel bebizonyosodik, hogy konkrét politikai számításból, vagy például egyes oltóanyagok részbeni hatástalanságának eltussolása érdekében tartották vissza ezeket az adatokat, akkor nagyon hamar keressenek egy jó ügyvédet. Szükségük lesz rá.

A Cluse óra története

0

A Cluse egy holland márka, amely ékszereket és órákat gyárt, székhelye Amszterdamban található. Ezt a márkát sokkal kevesebben ismerik, mint például a Casiot, de mégis azt tanácsoljuk, hogy mindenki vessen egy pillantást a kollekcióra, mert megéri.

A Cluse-t hollandiai órakereskedők alapították 2013-ban és a minimalista órákról váltak híressé.  Ez az órakollekció férfiaknak és nőknek s kínál gyönyörű karórákat szerte a világon. A vállalat mára már több mint 80 taggal működik, amelyek közül jó pár megtalálható Hollandiában és Hongkongban is. Az órák mára már számos butikban és óra-kiskereskedésben érhetők el Európa-szerte.

Habár a Cluse óra márka Amszterdamban jött létre, a nevét a „Cluce” francia kisváros ihlette. A kollekciók közül érdemes megemlíteni a Cluse Feroce kollekciót, amely egyszerű ám mégis elegáns óra, jellemzően a minimalista és klasszikus stílust kedvelőknek ajánlják. Ezek az órák hétköznapokon is bátran hordhatók, hiszen nagyon jól mutatnak a formális, hétköznapi viselethez.

A Feroce Steel White in Gold karóra matt fehér számlapjával, aranyszínű rozsdamentes acél tokjával és a láncos karpántjával igen elbűvölő. Ezek az órák cserélhető szíjjal rendelkeznek, így bármikor megváltoztathatjuk karóránkat és csempészhetünk egy kis izgalmat a hétköznapokba. Akik jobban kedvelik a bőr szíjakat, azok már most beszerezhetik a kollekcióból.

A Petite vonal hasonló órákat rejt, tervezője Iris Mitteneaere. A szintén rozsdamentes acélból készült óra arany színű és a szíja hálós arany színű. Ezt a modellt egy különleges kiadású díszdobozban tudjuk megvásárolni az üzletekben.

A Cluse Le Tetragone kollekció teljesen más formavilággal – szögletes formájával hódít. Az arany és ezüst kivitelben megvásárolható karórák különlegessége, hogy bármelyik Cluse 16 mm-es szíjával összeilleszthetők, így akár több órát is viselhetünk ugyan azzal a szíjjal. A karórán a minimalista mutatók mellett indexmutatók is megtalálhatók.

A Le Tetragone kollekció egészen 30 méter mélységig biztosítja a vízállóságot. A Cluse Vigoreux kollekciót nők és férfiak számára is kínálják. Ezek a modellek Miyota kvarcművel vannak ellátva és mindazoknak ajánlják, akik a nagyobb méretű órákat kedvelik.

A Vigoureux órák között találhatunk petrol kék számlappal rendelkezőt, amely egy 4 cm-es karóra. Az ultravastag modell a rozsdamentes szíjjal egészen 50 méterig vízálló.

A Steel White karóra a kisebb modellek közé tartozik a maga 3,3 centméteres átmérőjével. Az elegáns óra rozsdamentes acélból készül és vékony index kijelzőkkel kerül forgalomba. Ez a modell is egészen 50 méterig vízálló.

A Couronnement kollekció egyik érdekessége, hogy rendelkezik dátum kijelzéssel. A dátumfunkcióval bíró modelleken 6 óránál található meg a dátum kijelzés egy fekete hatszögben. A minimalista stílusú órák között rózsaarany színű is megtalálható, amely egy stílusos sötétszürke szíjjal rendelkezik. A különleges kialakítású órát akár már most megvásárolhatjuk, hiszen karácsonyi ajándéknak is kiváló.

Még egy kollekciót érdemes megemlítenünk, bár ez nem mindenhol kapható, ez pedig nem más, mint a La Vedette. A 2,4 centiméteres karóra, talán kis mérete miatt nem annyira keresett, de az elegáns karórával szintén nem hibázhatunk, ha ajándékot keresünk. A rózsaarany karóra fehér számlapjával, különleges óralapjával és vékony fekete bőrszíjával igazi csemegének számít. A karóra szíjválasztékában a fehér, a rózsaszín és a szürke szíjak is megtalálhatók. A szíjak 12 milliméteresek, amelyek a márka más darabjainál is használhatók.

Franciaországnak mindig is nagy szerepe volt a divat világában. A Cluse órák itt is elérhetők, hiszen a divat fővárosáról beszélünk. A Cluse a minimalista óráit főleg hölgyeknek tervezi, de elvétve találhatunk férfi modelleket is. Az órák mérete 2,4 cm és 3,8 cm között mozog, bár férfi karórák között találhatunk ennél nagyobbat is.

A karórákat megfizethető árakon kínálják még Franciaországban is, így, ha stílusos ajándékot szeretnénk vásárolni ezzel a modellel biztosan nem hibázunk. Ha megkedveltük a márkát akkor a kollekcióban találhatunk a karórákon kívül karkötőket, gyűrűket és nyakláncokat is. A divatos és megfizethető karórák és egyéb kiegészítők pénztárcabarát árakon kerülnek ki a boltokba, így sokak számára elérhetők.

Ha megfizethető áru és divatos órát keresünk akkor érdemes letenni a voksunkat a Cluse márka mellett.

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

„Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

„Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy „semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Mai kérdés – Ön egyetért a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogával?

A magyar kormány évente több millió eurót küld a szomszédos országoknak a magyar kisebbségek részére. Elemzők szerint Orbán szándéka a határon túli magyarok szavazatainak vásárlása.

This poll is no longer accepting votes

Ön egyetért a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogával?

AZ ORBÁNI HAZUGSÁGVÁR

Meghallgatva majd elolvasva Orbán Viktor október 23-i, vitathatatlanul hatásos beszédét, be kellett látnom: Orbán ezúttal is valóságos hazugságvárat épített fel, és ezzel ragadta magával azokat, akik hagyták magukat magával ragadni, akik szeretnek neki hinni, mert amit mond, az beilleszthető a világképükbe.

Orbáni a világképnek központi eleme pedig nem más, mint a külvilággal szembenálló, a külvilág által örökké támadott Magyarország állandó küzdelme „a fennmaradásért”. Mint Orbán legtöbb megszólalásának, ennek a beszédnek is a harc volt a vezérmotívuma, ahol ő vezeti a harcot, amelyet az általa vezetett magyarság az általa felrajzolt ellenséggel vív.

Más kormányok vezetői a gazdasági fejlődés biztosításának lehetőségeiről és módjairól, az adott társadalom kohéziójának erősítéséről, a mindenütt jelenlevő szegénység visszaszorításáról, klímavédelemről és más világproblémákról szoktak beszélni programadó beszédjeikben, ő azonban csak harcról tud már beszélni, s ehhez kell ellenséget kreálnia. Erre kínált alkalmat 1956 évfordulója:

„Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállással szemben, magyar hazafiak a kommunisták ellenében.”

Ez volt az a kiindulópont, amely még igaz is, hiszen 1956 valóban erről szólt, egy pontosítással: a kommunisták is magyarok voltak. A kiinduló szembeállításnak ez a kis pontatlansága azután gyökeresen hamis szembeállítássá terebélyesedett, amikor 1956-tal Orbán párhuzamba állította 2006-ot.

„Ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke” – mondta Orbán 2006-ról, kommunistákként írva le az MSZP–SZDSZ kormánykoalíciót és parlamenti többséget.

Azt állította róluk: „Hazugságok árán jutottak hatalomra”, holott kormányra jutásuk 2002-ben történt, s éppen az első Orbán kormány korrupciójának, fennhéjázásának volt betudható.

A Gyurcsány-kormány „bűneit” sorolva azt állította: „eltörölték a családtámogatásokat”, holott nem eltörölték, hanem a családi adókedvezményt beolvasztották a családi pótlékba, hogy minden gyerekes család hozzájusson. „Összejátszva a nemzetközi bankvilággal, devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit” – állította Orbán, holott a devizahitelek felvételével egészen a 2008-as pénzügyi válságig kifejezetten jól jártak azok, akik felvették azokat, s csak a svájci franknak a pénzügyi válság miatti, senki által nem előrelátott ugrásszerű árfolyamnövekedése okozta a valóban súlyos bajt.

Ilyen és hasonló állításokkal diabolizálta Orbán a politikai ellenfelet. 2006 őszéről pedig azt állította, hogy „Amikor pedig felemeltük a szavunkat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak.” Mintha a szavak felemelésén kívül nem lettek volna 2006-ban erőszakos támadások a rendőrkordonok ellen mind szeptemberben, mind októberben. Az övétől eltérő gazdaság- és társadalompolitikát állította be a nemzet tönkretételeként, a provokációval kikényszerített – és azután ellenőrizetlenné vált – rendőri intézkedést az ötvenes évek rákosista terrorjával folyamatos erőszakos hatalomgyakorlásként: ez Orbán hazugságvárának talapzata, a múlt gyökeres meghamisítása.

Nem lehet nem emlékeztetni arra, hogy az MSZP háromszor adta át szabályosan a kormányhatalmat választáson győztes ellenfelének, 1990-ben, 1998-ban és 2010-ben, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy semmilyen tekintetben nem tekinthető kommunistának, az ilyen folytonosság állítása nyilvánvaló hazugság.

Hazugság azért is, mert a hatalmon levő MSZP 1994-et követően, az SZDSZ-szel koalícióban a kormány játékterének szűkítésére, a kormánytól független intézmények (közmédia, ombudsmanok, bíróságok) erősítésére hozott törvényeket, a hatalommegosztást megszilárdítva, és nem felszámolva, a szabadság garanciáit erősítve, ami biztosan nem kommunistákra jellemző.

A beszédben a következő hazugság az orbáni magyar állam és a demokratikus Nyugat kapcsolatrendszerének meghamisítása volt.

„… amikor letörtük a rezsiárakat, amikor megskalpoltuk a multik extraprofitját, és amikor hazaküldtük az IMF-et, az egész Európai Unió ránk támadt. És ránk támadtak akkor is, amikor felépítettük a kerítést, és megvédtük a határainkat.”

Nem így történt: nem e piacellenes intézkedésekért támadták Unió illetékes biztosai a második Orbán-kormányt, hanem a jogállam leépítéséért: a bírók nyugdíjazásáért, a főbíró menesztéséért, a Klubrádió frekvenciája körüli huzavonáért, egyes befektetők jogsértő kiszorításáért.

A harmadik Orbán-kormány idején az Unió tudomásul vette Orbán embertelen menekültpolitikáját, a közös menekültpolitika orbáni blokádját, nem tehetett mást. Mégis, hamis történelmi párhuzammal folytatta: „Éppúgy, mint 1849-ben, 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban is, az európai főméltóságok megint a fejünk felett, rólunk, de nélkülünk kívánnak dönteni.” Hogy lehet az elvesztett háborúk utáni hátrányos döntéseket párhuzamba állítani azzal, hogy a magyar államon számon kérik azoknak a normáknak a betartását, amelyeket maga vállalt az EU-csatlakozáskor? Eddig elment:

„Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek minket, ha beledöglünk is.”

Amikor Orbán azt állította, hogy „a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát”, annyi igazság volt az állításában, hogy közös normák betartását kérik számon az azokat megsértő államon most is, mint Csehszlovákia 1968-as megszállásakor. A különbség azonban alapvető: akkor a „szocialista világrendszerbe” a szovjet hadsereg háborús győzelme nyomán kényszerültek bele a kelet-közép-európai kis országok, míg most a szovjet világhatalom összeomlását követően maguk jelentkeztek a NATO-ba és az Európai Unióba, a nyugati demokráciák közösségébe, s csak a közös normák teljesítésének alapos vizsgálata után nyertek oda bebocsátást. Ezt a gyökeres különbséget hazudta el Orbán ebben a beszédben is, mint az effajta párhuzamokkal évek óta mindig.

Ezúttal is a magyaroknak az idegen uralom elleni harcaként állította be saját törekvését a hatalom megtartására, ahol „a kommunisták” idegen hatalmak ügynökei voltak egykor is és azok ma is. „… itt, a Kárpát-medencében a szabadságért minden nap harcolnunk kell újra meg újra.”

Szabadságon pedig azt érti, hogy szabad neki a nemzetközi piac törvényeivel szemben mesterségesen szabni meg az energiatarifákat („rezsicsökkentés”), szabad neki a nemzetközi egyezményekkel szemben elzárkózni menekültek befogadásától, szabad neki a nemzetközi emberjogi normákkal szemben megbélyegezni a homoszexuálisokat.

Szabadságfogalma – mint évek óta mindig – nem az embereknek az állammal, a hatalmon levőkkel szembeni szabadságát jelenti, mint a liberális demokrácia híveinek szabadságfogalma, hanem csak az ő mint országúr szabadságát bármiféle akár belső, akár külső befolyástól, kontrolltól, és ezt tekinti a benne megszemélyesülő nemzet szabadságának.

A beszédet – híveit szédítve – újabb nyilvánvaló hazugsággal zárta: „Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga”. A világgal harcoló magyarokat visszamenőleg erősebbnek mutatja annál, amik voltak, holott a magyarok Rákóczi, Kossuth, Tisza vagy Horthy vezetésével rendre vereséget szenvedtek, akár igaz ügyet, a magyar függetlenségét képviseltek, akár más népek alávetéséért szálltak be mások háborújába.

Az 1989 utáni új nemzetközi helyzet, az európai integráció a közös békés felemelkedésben való részesedést kínálta fel Magyarországnak, s ehelyett Orbán a maga önkényuralmának biztosítására olyan harcot vállal, amiből újra csak vesztesként jöhet ki az ország.

Erre a harcra mozgósítja híveit a hazugságok gondosan felépített várába húzódva.

Jeszenszky Géza: új diplomáciára van szükség

Az első demokratikusan választott kormány külügyminisztere elmondta, hogy a nyolcvanas években a magyar diplomácia nyitott a Nyugat felé, ezért az Antall kormánynak csak folytatnia kellett ezt a vonalat. Most viszont diplomáciai megújulásra van szükség, ha a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt jövő tavasszal, mert Orbán Viktor a keleti nyitással letért erről az útról.

Az Orbán kormány szembeszáll az Európai Unióval és mindinkább az Egyesült Államokkal is, persze sem Brüsszel sem pedig Washington nincs olyan előnyös helyzetben mint 1990-ben – fogalmazta meg Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki az Andrássy körben mondta el a véleményét az Orbán kormány diplomáciájáról.

Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter azzal dicsekszik, hogy a külügyi állomány 80%-át kirúgta – emlékeztetett Banai Károly. Gyurcsány egykori diplomáciai tanácsadója, az Andrássy kör titkára hangsúlyozta, hogy jelentős személycserékre lesz szükség kormányváltás esetén, mert a jelenlegi diplomáciai kar sem szakmai sem megbízhatósági szempontból nem üti meg a mércét. 40-50 olyan nagykövet cseréjéről van szó elsősorban, akik fontos posztokon képviselik jelenleg nem annyira Magyarországot hanem Orbán Viktor pillanatnyi érdekeit.

A résztvevők – egykor magasrangú diplomaták – sürgették a magyar-kínai és a magyar-orosz kapcsolatok felülvizsgálatát , mert ott is Orbán Viktornak és körének az érdekei dominálnak nem pedig a nemzeti érdekek. Egy hozzászóló elmondta: az orosz hírszerzők soha nem mentek el Magyarországról, befolyásuk tehát nem jelentéktelen. A Budapestre települt orosz bank viszont nem ebből a szempontból jelentős hanem azért, mert remek pénzmosási lehetőséget teremt a magyar és az orosz oligarcháknak.

Sem Paks 2 sem pedig a Budapest-Belgrád vasút nem szolgálja igazán a magyar érdekeket, de az új kormánynak ezek miatt nem lenne szabad elrontani a kapcsolatokat Pekinggel és Moszkvával.

Mennyire támogatja Márki-Zay Pétert az USA?

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet igazgatója elmondta, hogy előválasztási győzelme után beszélt Márki-Zay Péterrel, aki megerősítette: szakértői kormányt szeretne. Lengyel László Bárándy Péter egykori igazságügyi minisztert és Surányi György ex jegybank elnököt ajánlotta a figyelmébe. Az új külügyminiszterrel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy tapasztalt és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szakembert keresnek, aki nem akkor kezdi meg a kapcsolat építést amikor beül a külügyminiszteri székbe.

Lengyel László Komáromban a szlovákiai magyar kisebbség vezetőivel tanácskozott, hogy előkészítse Márki-Zay Péter látogatását. Az ottani magyarokat is meglepte, hogy a magyar kormány a legnagyobb titokban 400 millió eurós pénz alapot hozott létre földek vásárlására a Kárpát medencében. Ezt a szlovák titkosszolgálat derítette ki, és emiatt állt el a magyar kormány a szlovákiai földek megvásárlásától – egy időre. Mindez nem növeli a bizalmat Orbán Viktor iránt Pozsonyban, Bukarestben vagy Belgrádban. Ettől függetlenül az új kormánynak ki kell dolgoznia valamiféle nemzetpolitikát, hogy Márki-Zay Péter tudjon valamit mondani a kisebbségben élőknek.

Súgnak-e Orbán Viktor kihívójának az amerikai nagykövetségről? Ez nem derült ki az Andrássy körben, ahol felrótták a Nyugatnak, hogy nem akadályozza meg Orbán Viktor nyomulását. Korábban Orbán Viktor az amerikaiak kedvence volt: az 1998-as választások megnyerésében nagy szerep jutott a demokrata Clinton támogatásának, Donald Trump  pedig fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban, ahol a támogatásáról biztosította őt. Trump elbukott a választáson, amely után  ellenfele, Biden olyan külügyi csapatot toborzott, amely egyáltalán nem tartozik Orbán barátai közé. A State Department Orbánnal egyidőben látta vendégül Márki-Zay Pétert. Blinken külügyminiszter édesapja, aki Budapesten volt nagykövet, Soros György baráti köréhez tartozott.

Van-e az amerikai külügynek forgatókönyve Magyarország következő 12 hónapjáról?

Még hogyha létezik is ilyen, az új kormánynak válság menedzselésre kell felkészülnie márcsak azért is, mert a demokrácia export amerikai forgatókönyvei befuccsoltak az elmúlt években.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK