Itthon Archives Page 117 of 868 › Független Hírügynökség

Házikedvenceink és a COVID

FüHü

-

2021-11-20

2020 februárjában egy hongkongi pomerániai teszten pozitív lett az új koronavírus. Hamarosan más esetek is megjelentek macskáknál és kutyáknál. Azóta a tudósok sokkal többet tudnak arról, hogy a vírus hogyan hat kedvenceinkre – erről ír a New York Times.

Átadhatom a vírust a kedvenceimnek?

Igen. Az emberek ugyanúgy továbbíthatják a vírust kedvenceiknek, mint másoknak: apró, légúti cseppecskék révén. Úgy tűnik, hogy a legtöbb kutya és macska, amely elkapja a vírust, a háztartásában élő fertőzött emberektől kapja el.

A macskák nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg, mint a kutyák, olyan okokból, amelyeket a tudósok nem teljesen értenek. (A biológia és a viselkedés egyaránt szerepet játszhat.)

A házi kedvenceim átadhatják nekem a vírust?

Nem jegyeztek fel olyan dokumentált esetet, amikor a macskák vagy kutyák átadták volna a vírust emberre. És semmi nem igazolta, hogy ezek az állatok könnyen átadják egymásnak a vírust.

Mik a tünetek a háziállatoknál?

A legtöbbnek egyáltalán nincsenek tünetei. Azok, akik megbetegszenek, általában enyhe tünetekkel járnak, amelyek közé tartozik a köhögés, tüsszögés vagy hasmenés.

Beoltassam kedvencemet?

Bár a tudósok ígéretes vakcinákat fejlesztettek ki macskák és kutyák számára, az Egyesült Államokban nincs jóváhagyott kisállat vakcina. A szabályozó hatóságok pedig jelenleg nem fogadják el a macska- vagy kutyaoltás iránti kérelmeket.

A tudósok szerint szükségtelen a kedvtelésből tartott állatok elleni védőoltás, mivel a macskák és a kutyák nem nagyon betegszenek meg a vírustól, és nem adják át könnyen emberre vagy más állatokra.

Hogyan védhetem meg kedvencemet?

Ha a teszt pozitív a vírusra, izolálja magát házi kedvenceitől. És oltasd be magát. Ha a gazda vagy családja nem fertőződik meg a vírussal, nagyon valószínűtlen, hogy kedvencei elkapják.

Surányi: Orbán gazdaságpolitikája felelős az inflációért

Polonius

-

2021-11-18

1

Surányi: Orbán gazdaságpolitikája felelős az inflációért

Surányi György cikkét a Portfolióban című portál közölte, melyben egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé a magas inflációért.

Bár a Nemzeti Bank szigorít, de folytatja kötvény vásárlási programját, és ezzel maga is táplálja az inflációt, amelyet a forint állandó leértékelődése is erősít – hangsúlyozza Surányi György, a jegybank korábbi elnöke, aki a Portfolió portálnak nyilatkozott.

„A hazai infláció különbözik attól, amelyet az Óceán két partján lehet tapasztalni, mert itthon az infláció nem az idén kezdődött el hanem már ötödik éve tart”

– hangsúlyozza Surányi György. Vagyis tulajdonképp Orbán Viktor gazdaságpolitikának szerves részéről van szó, melyet egyaránt megvalósít Matolcsy György a Nemzeti Bank élén és Varga Mihály a pénzügyminisztériumban.

Surányi idézi egy korábbi írását az inflációról, mely a HVG-ben jelent meg még 2018-ban.

„Ha a jegybank tovább lazít… akkor egyszercsak arra ébredhet, hogy elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Arról nincs szó, hogy az infláció elszabadul, de … 5-7% közé felmehet.”

A legutóbbi inflációs adat 6,5% volt.

„A gazdaságpolitika valamennyi alrendszere összehangoltan egyirányban, az infláció emelkedése felé mutat” – hangsúlyozza Surányi. Aki a következő tényezőket sorolja fel:

1/ ultra laza fiskális politika
2/ idei fiskális túlfűtés – választások miatt
3/ uniós támogatások felhasználása
4/ jövedelempolitika
5/ monetáris politika
6/ a forint tudatos leértékelése
7/ a Nemzeti Bank a kamatláb emeléssel párhuzamosan továbbra is dönti a pénzt a gazdaságba

Antiinflációs politika

Ezt javasolja a Nemzeti Bank egykori elnöke Matolcsy Györgynek meg persze mindenkinek, akinek jövőre köze lehet a magyar pénzügyekhez.

„Az inflációt kézben tartani csakis a gazdaságpolitika valamennyi alrendszerének összehangolt, következetes antiinflációs elkötelezettséggel és cselekvésével lehet”

– állapitja meg Surányi, aki nem teszi fel a kérdést: vajon milyen következménye lenne egy következetes infláció ellenes politikának az életszínvonalra?

Márpedig Orbán Viktor épp emiatt követi az inflációs politikát, mert csak ily módon tudja megszilárdítani népszerűségét, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megőrizze a hatalmát a jövő évi választáson.

A gazdaságpolitika ancilla politicae (a politika szolgálólánya) Orbán Viktor felfogásában vagyis mindennek a hatalom megtartását kell szolgálnia. Ehhez pedig

meg kell teremteni az életszínvonal javulást vagy annak legalább az illúzióját a társadalom többsége számára.

Az inflációs politika pontosan erre alkalmas hiszen miközben a lakosság jövedelmei emelkednek az infláció elveszi ennek jórészét. A lakosság jövedelmeinek emelkedéséért a kormányt éltetik, az árak emelkedéséért pedig a piacot hibáztatják, melyet „a jóságos állam megrendszabályoz”. Lásd az üzemanyag árak befagyasztását.

A forint szisztematikus leértékelésével lehet azt elérni, hogy a reálbérek euróban vagy dollárban ne növekedjenek vagyis a külföldi befektetők számára még mindig előnyösek maradjanak.

Ezért minden politikai vezetésnek alaposan meg kell fontolnia egy antiinflációs politikát, mert az biztos népszerűség vesztéssel jár.

Orbán kockázata viszont az, amire Surányi utal: az infláció kicsúszik az ellenőrzés alól! Ezt sem a hazai közvélemény sem pedig a külföldi befektetők nem bocsátanák meg Orbán Viktornak. Ezért jár kötéltáncot Matolcsy György, akinek úgy kellene megfognia az inflációt, hogy közben ne sértse a nagy célt: Orbán újabb választási győzelmét 2022-ben.

Antiszemitizmus: Magyarország erősen fertőzött

Polonius

-

2021-11-14

0

Antiszemitizmus: Magyarország erősen fertőzött

A CEU kutatói, akik 16 országban vizsgálták meg azt, hogy a társadalomban milyen mélyen élnek az előítéletek a zsidókkal szemben.

A CEU vizsgálatából kiderült, hogy Kelet Európában – így Magyarországon is – csaknem olyan erősek az antiszemita előítéletek mint azok között a muzulmánok között, akik Nyugat Európában élnek. A különbség az, hogy a muzulmánok nyíltan felvállalják ezt, és viszonylag gyakran követnek el erőszakos cselekményeket, a kelet-európai társadalmakban – melyek a holokauszt helyszínei voltak – az antiszemtizmus megmarad a vélemények szintjén, és ritkán következnek be akciók a zsidókkal vagy intézményekkel szemben.

Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök az öt évvel ezelőtti párizsi merényletek kapcsán arra bíztatta a Nyugat Európában élő zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Franciaország elnöke viszont közölte: megvédik Európa legnagyobb zsidó közösségét!

És Magyarország?

Az Európai Unió keleti felében itt maradt meg a legnagyobb zsidó közösség. Az antiszemitizmus 1945 előtt hivatalos propaganda volt, a magyar hatóságok igen aktívan segédkeztek Adolf Eichmann-nak a zsidók deportálásában. Így nem igazán meglepő, hogy az antiszemitizmus a huszonegyedik században is jelen van a magyar társadalomban – sokkal inkább mint Nyugaton.

A megkérdezett magyarok 39%-a (!) úgy véli, hogy a világban működik egy széleskörű zsidó hálózat, amely irányítja a gazdasági és politikai folyamatokat. Az Orbán kormány erre játszott rá a Soros propagandával. A magyar lakosság 26%-a még mindig azon a véleményen van, hogy Jézus Krisztus halála a zsidók lelkén szárad és ez a bűn mindmáig megbocsáthatatlan. Ugyancsak 26% úgy gondolja, hogy bizonyos területeken korlátozni kellene a zsidók számát – numerus clausus.

A megkérdezett magyarok 21%-a úgy véli: a legjobb az lenne, ha a zsidók kivándorolnának Magyarországról! Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez megegyezik Benjamin Netanjahu politikájával. Az egykori izraeli miniszterelnökkel jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktor, aki Netanjahu segítségével jutott be a Fehér Házba, ahol fogadta őt az akkori amerikai elnök, Donald Trump.

Hol erős az antiszemitizmus?

A vidéki, alacsony iskolázottságú népesség körében ennek jóval nagyobb szerepe van az emberek gondolkodásában mint a nagyvárosokban, a jólképzett polgárok között. A nemzetközi összehasonlításából pedig az derül ki, hogy a gazdag és sikeres országokban jóval kisebb az antiszemita előítéletek hatása a társadalomra mint a szegény és frusztrált államokban, ahol az emberek bűnbakot keresnek, mert nem tudnak pénzt keresni.

Az ortodox tradíciókkal rendelkező államokban nagyobb az antiszemtizmus: Görögország az éllovas a megvizsgált 16 állam közül.

A szomorú konklúzió az, hogy amint a CEU friss vizsgálata is megerősíti: 76 évvel a második világháború és a holokauszt után az antiszemtizmus még mindig igen mélyen átitatja Európa szegényebb társadalmait – így a magyart is. Ezzel minden politikai vezetésnek számolnia kell.

Egyáltalán nem véletlen, hogy az amerikai nagykövetség Márki-Zay Pétert, a hét gyermekes keresztény családapát támogatja, mert – egyáltalán nem alaptalanul – úgy véli, hogy ő a leginkább alkalmas az antiszemita előítéleteket is kihasználó Orbán Viktor megbuktatására.

REZSICSÖKKENTÉS A KUTAKNÁL

Bauer Tamás

-

2021-11-14

0

Hetek óta követelték az ellenzéki politikusok, hogy tegyen valamit a kormány az elszaladó üzemanyagárakkal. A Jobbik az árak befagyasztását követelte, mások csak arra célozgattak, hogy engednie kellene a kormánynak az üzemanyagárakban foglalt adókból. Még azt is felelevenítették, hogy hogyan támadta a Fidesz annak idején az MSZP–SZDSZ kormányt, amiért a benzinár elérte a 300 forintot. Most meg 500 forint fölé nőtt.

Bátor dolog volt az LMP-s Kanász Nagy Mátétól, hogy elmondta: zöld politikusként ő nem kifogásolja a magas benzinárat, hiszen az a fogyasztás és ezzel a környezetszennyezés csökkentésére ösztönöz. Holott tudhatja, hogy ezzel nem lesz népszerű. Azt mondja a benzinár ügyében, amit a német zöldek is mondanak, akik az üzemanyagárak további emelésével kampányoltak, és alighanem ennek is köszönhették, hogy a reméltnél jóval gyengébb, alig 15 százalékos eredményt értek el, nem nyerték meg a szeptemberi választást, csak harmadikak lettek (bár ez is történelmük legjobb eredménye). Hozzáteszem,

a zöldek az üzemanyagár további emelését egységesen kompenzálták volna a háztartások számára, ami a sokat és drágán autózó tehetőseknek nem, de a naponta ingázóknak kompenzálta volna a zöldek által szorgalmazott áremelkedést.

Azt az áremelkedést, ami az elmúlt hetekben következett be, Nyugat-Európában senki sem akarja árbefagyasztással megállítani, vagy adócsökkentéssel mérsékelni. Nem tudok olyanról Európa régi demokráciájában, ahol állami intézkedést hoztak az üzemanyagárak emelkedése miatt. Pedig ott már nem az 500, hanem – átszámítva – 600 forint fölött vannak az árak, sőt megközelítik a 2 eurót, vagyis 700 forintot. Lengyelországban vagy Csehországban sem született ilyen intézkedés. Európa nyugati részében az növekvő üzemanyagárat egyfajta természeti csapásnak tekintik, ami miatt aggódnak, akárcsak a háztartási energia áremelkedése miatt, ami ott az üzemanyagárakhoz hasonlóan követi az importár emelkedését. Ezért is

harsogja az orbáni propaganda, hogy Nyugat-Európa energiaválsággal küzd, míg nálunk az állam megvédi ettől az embereket, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, az állam által előírt áram- és gázárakhoz.

Ami engem illet, én kezdettől fogva helytelenítettem az Orbán-féle rezsicsökkentést. Liberális közgazdászként általában azt tartom helyesnek, ha a termékekért annyit kell a vállalatoknak is és a fogyasztóknak is fizetni, amennyibe az kerül. Ha drágul az energia a világpiacon, azt helyes a belföldi fogyasztói árakban is érvényesíteni, és a fogyasztóknak a maguk döntéseiben figyelembe kell venniük, hogy az üzemanyagért többet kell fizetniük, mint korábban, tehát fokozottan meg kell gondolniuk, hogy mennyit autóznak.

Azt a szokásos ellenvetést, hogy a nyugati jövedelmek mellett a magasabb benzinárak is megfizethetők, a magyarországi jövedelmek mellett azonban nem, vitatom, hiszen a magyarországi jövedelmek mellett a cipő is, a hús is és az építőanyag is sokkal drágább, mint Nyugat-Európában.

Ebből a megfontolásból kezdettől fogva helytelenítettem, hogy az ellenzéki pártok állami beavatkozást követelnek a benzinár-emelkedéssel szemben. Csütörtökön Gulyás Gergely bejelentette, hogy az Orbán-kormány is az áremelkedés megfékezése, a 95-ös benzin és a gázolaj árának 480 forinton történő befagyasztása mellett döntött. Más szóval, kiterjesztette a „rezsicsökkentést” az üzemanyagárakra. Nem úgy, ahogy az ellenzékiek szorgalmazták, vagyis az ÁFA vagy a jövedéki adó csökkentésével, hanem az üzemanyagot forgalmazó cégek nyereségének terhére. Ezért is nevezhetjük ezt is „rezsicsökkentésnek”: ahogy annak idején a háztartási energiatarifákat (és vízdíjakat) csökkentették a szolgáltatók nyereségének terhére (melyek akkor még többnyire külföldi tulajdonban voltak), most ezt teszik az üzemanyagárakkal is.

Ez az Orbán-kormány általános gyakorlata: ajándékot ad „az embereknek” mások terhére.

(Ugyanezt teszi, amikor az önkormányzatok terhére ad kedvezményt a vállalkozásoknak az iparűzési adó megfelezésével.)

El is érte annak idején, amit akart: a közszolgáltató cégek külföldi tulajdonosai többnyire eladták közműcégeiket az államnak, és „mellesleg” újabb kétharmados többséget szerzett a 2014-es választáson.

Most, nem egészen félévvel a következő választás előtt nem engedte át az üzemanyagárak emelkedése miatti háborgást az ellenzéknek, hanem maga javára használja ki azt.

Szerencsétlen egyetértés alakult ki az ellenzék és a kormány között, már megint, mint annyiszor. Én ezt – mint más esetekben is – sajnálatosnak tartom.

Szerintem az a helyes, ha – miként az európai piacgazdaságokban szokásos – adottságnak tekintjük, hogy az állam költségvetési kiadásainak fedezetére a dohányárukhoz és a szeszesitalokhoz hasonlóan az üzemanyagok forgalmazására is vet ki különadót, amit a fogyasztók az árban megfizetnek. Ezekről a költségvetési bevételekről nem mondhat le az állam akkor sem, ha az üzemanyagok importára és az ezt követő hazai ár hirtelen emelkedik. Hogy Orbán ezt is – mint a piacgazdaság és a demokrácia minden elvét – folyamatosan lábbal tiporja, az engem nem szomorít el, Orbán hatalomgyakorlása ilyen volt és ilyen lesz.

Azt, hogy a magát nyugatosnak, európainak, sőt legeurópaibbnak mondó ellenzékiek fordítanak hátat a piacgazdaság normáinak, az már nagyon zavar.

2021-ben megéri egyéni vállalkozónak lenni?

FüHü

-

2021-11-11

0

2021-ben megéri egyéni vállalkozónak lenni?

Vállalkozást indítani manapság talán olyan egyszerű, mint még soha. Egyéni vállalkozóként a teljes folyamatot intézhetjük online, a szükséges dokumentumokat pedig azonnal megkaphatjuk az email címünkre. Mindezt persze akkor, ha tisztában vagyunk az adózás kulcsfogalmaival és a hivatali szakzsargonnal, ami könnyen összezavarhatja a kezdő vállalkozókat.

Eleinte még rengeteg kérdés felmerülhet

Vannak bizonyos kérdések, amiket érdemes feltenni magunknak a végső lépés előtt. Például, hogy valóban az egyéni vállalkozás indítása éri-e meg a legjobban, nem lenne-e előnyösebb például egy Bt. vagy egy Kft. alapítása? Lesz-e elég energiánk és erőforrásunk a havi könyvelési és adminisztratív feladatokra? Milyen kihívásokkal és nehézségekkel találkozhatunk egyéni vállalkozóként, és mindez megéri-e hosszú távon? Az alábbiakban ezekhez is igyekszünk egy kis iránymutatást nyújtani.

Ki az egyéni vállalkozó?

Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, az a személy, aki egyéni üzleti tevékenységet folytat. Adószámmal rendelkezik, bevételei után kötelező járulékokat fizet az adóhatóság részére, és az iparkamara tagja. Kicsit mélyebbre ásva azonban rájövünk, hogy itt még nem ér véget a dolog. Megkülönböztetünk ugyanis alanyi adómentes és nem alanyi adómentes egyéni vállalkozót is az éves bevétele függvényében.

Az alanyi adómentesség határa évi tizenkét millió forint, ami év közben indított vállalkozásoknál időarányosan változik. Ezalatt nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség, így azonban a bevétel és a havi költségek is alacsonyabbak.

Vállalkozás indítás lépései egyéni vállalkozóként:

A személyes adatok megadása.
A vállalkozás székhelyének, telephelyének meghatározása. Ha nem a saját tulajdonunkban lévő épületről van szó, akkor a tulajdonos vagy a haszonélvezők hozzájárulási nyilatkozata szükséges a székhely bejelentéséhez.
Tevékenységi körök kiválasztása és megadása.
Az adózási forma kiválasztása. Az egyéni vállalkozók vállalkozói jövedelemadó, átalányadó és a kisadózók tételes adója (KATA) közül választhatnak.
A vállalkozás bejelentése az illetékes iparkamara felé és a kamarai tagdíj befizetése.
Bejelentkezés a székhely és telephely szerinti önkormányzatnál az iparűzési adó megfizetése érdekében.

Ezt követően jelentkezhetnek bizonyos adminisztratív és adózással kapcsolatos teendők, melyek havi vagy éves rendszerességgel igényelnek odafigyelést. A KATA fizetése például havonta kötelező a NAV-nál vezetett folyószámlára, kamarai tagdíjat pedig évente, egy összegben kell fizetnünk az illetékes iparkamara részére. Az iparűzési adó fizetése és összege pedig attól függ, milyen fizetési módot választottunk.

Ha úgy érezzük, nem boldogulunk egyedül a feladatokkal, érdemes könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni. Hosszú távon sok pénzt spórolhatunk meg magunknak, ha ezeket szakemberre bízzuk, így elkerülhetőek a komoly büntetéssel járó tévedések.

2021-ben is megéri egyéni vállalkozást vezetni?

Egyéni vállalkozást indítani olcsó és egyszerű, ugyanakkor megvannak a maga hátrányai is. Míg a Kft alapítás például több költséggel járhat, hiszen szükség van egy alaptőkére, illetve a cégbejegyzés és alapító okirat elkészítése is pénzbe kerül, tulajdonosa csak korlátoltan felel vállalkozása kiadásaiért. Innen a név, hogy korlátolt felelősségű társaság. Egyéni vállalkozóként ugyanakkor felelősségünk korlátlan, sok esetben a vállalkozás és saját vagyonunk sem válik el élesen, hiszen alanyi adómentes vállalkozóként még külön bankszámla létrehozása sem kötelező.

Problémát jelenthet az évi 12 millió forintot meghaladó bevétel is, amely után már 40%-os adó megfizetése kötelező. Ha ebbe a kategóriába esünk, érdemes lehet elgondolkodni a Kft alapításon, amiről kiderülhet, hogy hosszú távon jobban szolgálja az érdekeinket.

Hogyan érdemes dönteni?

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy melyik vállalkozási forma való nekünk, az alábbi lépések segíthetnek a döntésben:

Készítsünk üzleti tervet!

Vegyük számításba a következő évünk bevételeit és kiadásait. Hány darab és milyen értékű megbízásra számíthatunk? Milyen állandó vagy visszatérő kiadásokkal kell kalkulálni? A kötelező adófizetési terheken kívül tervezzük iroda bérlését, géppark beszerzését vagy felújítását? Ezek mind befolyásolhatják év végi nettó bevételünket és az adók mennyiségét.

Kérjük könyvelő, pénzügyi tanácsadó segítségét!

Üzleti tervünk és vállalkozói ambícióink ismeretében előfordulhat, hogy egy könyvelő akár kedvezőbb vállalkozási formát is javasolhat a számunkra. Ha a havi feladatokban úgy is érezzük, hogy nincs szükségünk külső segítségre, vállalkozás indítása előtt érdemes rászánni az időt és a pénzt a konzultációra egy szakértővel.

Gondolkodjunk hosszú távon!

Egyéni vállalkozóként alacsony havi kiadásokkal számolhatunk. Hosszú távon azonban jobban megérheti egy magasabb vállalkozási forma, például egy Kft alapítása. Ha mégis inkább az előbbi mellett döntünk, érdemes nyugdíj- és egészségbiztosítással is szavatolni anyagi biztonságunkat.

Az egyéni vállalkozás tehát továbbra is az egyik legkönnyebben indítható vállalkozási forma. Ha havi egymillió forintnál magasabb bevételre számítunk, azonban lehet, hogy nem ez lesz a megfelelő számunkra. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük könyvelő, pénzügyi tanácsadó segítségét, aki abban is segíthet, hogyan gyarapítsuk hosszú távú megtakarításainkat és hogyan válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő adózási formát.

Orbán Putyin bábja lett

Polonius

-

2021-11-11

0

Orbán nemezise – ezzel a címmel számolt be Márki-Zay Péter brüsszeli látogatásáról a Politico, amely interjút is készített a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével. Profi politikusnak írja le Márki-Zay Pétert a befolyásos Politico, amely kiemeli, hogy Orbán ellenfele egyetért a magyar miniszterelnökkel a határkerítés fenntartásában. Ugyanakkor helyesli a melegek házasságát és elveti a korrupciót. A nemzeti egységet Orbánnal szemben épp a korrupció ellenességgel kívánja megteremteni.

„A korrupció a fő téma Magyarországon”

Ezt hangsúlyozza Brüsszelben Márki-Zay Péter, aki biztos benne, hogy ezzel megtalálta a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge pontját, amely a leginkább támadható. A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy e tekintetben segíthetne az Európai Unió a legtöbbet Orbán Viktor rendszerének a lebontásában.

Hogyan? Úgy, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzt nem Orbánnak adja: „Abban hiszünk, hogy az Európai Uniónak rendkívül ébernek és óvatosnak kell lennie nehogy pénzt adjon a Fidesz közeli oligarcháknak! Ha pénzt ad az Európai Unió Magyarországnak, akkor annak a magyar néphez kell eljutnia nem pedig a Fidesz embereihez! Épp ezért arra buzdítjuk Brüsszelt, hogy tegyen meg minden elővigyázatossági intézkedést annak elkerülésére, hogy a támogatási pénzeket ne a megfelelő célokra költsék!”

Márki-Zay Péter el is mondta, hogy pontosan mire gondol: „a múltban a magyar kormány a támogatási pénzeket olykor ló-wellnessre vagy olyan kilátó építésére költötte, amely 50 centiméter magas. Teljesen értelmetlen dolgok ezek, melyeket csakis azért finanszíroztak az európai pénzekből, hogy bizonyos emberek profitáljanak belőle.”

A magyarok Európához akarnak tartozni!

Ezt hangsúlyozta Márki-Zay Péter Brüsszelben, ahol csütörtökön előadást tart a sajtó klubban.

„Fontos, hogy olyan üzenetet küldjünk az Európai Uniónak, hogy Magyarország az Európai Unióhoz akar tartozni. Orbán lehet, hogy nem, de a magyarok 80%-a igen!”

– nyilatkozta Márki Zay Péter a Politiconak. A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje elmondta azt is, hogy Orbánnal ellentétben „erősebb Európát akarunk, és nem gyengébbet!”

Orbán Viktor Magyarország szuverenitásáról beszél, melyet az EU akadályoz, de Brüsszel csak a bűnözők szuverenitását akadályozza és magáét Orbánét.

Ezért, ha az ellenzék hatalomra kerül, „azonnal csatlakozni kívánunk az európai ügyészséghez!” – hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki jelezte, hogy elkötelezett amellett is, hogy előbb-utóbb Magyarország belépjen az euró övezetbe.

„Orbán Putyin bábja lett”

Az ellenzék, ha hatalomra kerül, akkor változtatni akar a külpolitikán, mert

„Orbán Putyin bábja lett, és a kínai elnök előtt hajlong kölcsönök reményében. Ez a magyar nemzeti érdek elárulása”

– mondta a miniszterelnök jelölt, aki ebben a kérdésben Washington vonalát követi, ahonnan már régóta jelentős támogatást kap hiszen Orbánnal egyidőben hivták meg az amerikai fővárosba.

Márki-Zay Péter bírálta Brüsszelt a migráns válság kezelése miatt, mert Orbán Viktor így erősödhetett meg.

Merkel kancellár túlságosan elnéző volt Orbánnal szemben?

„Igen” – válaszolta a Politico munkatársának Márki Zay Péter, aki szerint három oka volt ennek: „Audi, Mercedes, BMW”.

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

Kenderessy Milán

-

2021-11-09

0

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.

Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai

Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.

3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.

Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.

A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.

Üres polcok- növekvő árak

Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.

A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.

Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.

Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.

A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.

Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.

MÁRKI-ZAY

Bauer Tamás

-

2021-11-09

1

Mint tudjuk, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje megkereste a Kutyapárt elnökét, és megpróbálta lebeszélni arról, hogy önállóan induljanak a jövő évi választáson. Azt is felajánlotta, hogy egy befutó helyet ad cserébe a közös listán. Azt is tudjuk, hogy Kovács Gergely nem volt kész ilyen megállapodásra. Válaszul Márki-Zay úgy nyilatkozott, hogy a Kutyapárt ellen fog kampányolni, hiszen aki úgymond a Kutyapártra szavaz, az Orbánt tartja hatalomban.

Én másképpen kezeltem azt, hogy 2018-ban a budapesti 3. választókerületben nem lépett vissza a javamra a Jobbik, az LMP és a Momentum jelöltje. Sokan nehezteltek rájuk ezért, mondván, hogy akkor megnyertem volna Gulyás Gergellyel szemben a mandátumot, és ha ugyanez történik valamely szomszédos választókerületben is, akkor nincs meg a Fidesz kétharmada. Én nem nehezteltek azokra az ellenzéki jelöltekre, akik nem léptek vissza a javamra.

Egyébként azoknak, akik listán a másik három ellenzéki pártra szavazott, közel fele egyéniben rám szavazott. Nekik a Fidesz legyőzése fontosabb volt, mint azok a különbségek, amelyek az általam képviselt politikát megkülönböztetik attól, amit ők tartanak követendőnek.

Mások viszont nem szavaztak át rám: nem bízták rám a politikai képviselerüket, ami szerintem rendben van.

A választás a bizalomról szól. Lássunk világosan: Márki-Zay Péterre többnyire azok szavaztak, akiknek elegük van az Orbán-rendszerből, de nem akarták politikai képviseletüket Dobrev Klárára illetve rajta keresztül Gyurcsány Ferencre bízni. Ez is rendben van, demokrataként el kell fogadnunk, ha polgártársaink egy része nem bennünk bízik.

Akik a Kétfarkú Kutya Pártra szavaznak, azért teszik ezt – tennék a listás szavazatukkal, ha lenne a Kutyapártnak listája -, mert nem bíznák politikai képviseletüket a hatpárti szövetségre, illetve az annak listáját majd vezető Márki-Zay Péterre. Aki demokrataként gondolkodik, az elfogadja, hogy joguk van hozzá.

Vajon miért nem bíznak Márki-Zayban?

Mondok egy példát. Márki-Zay nyilvánosságra hozta azt a feltételezését, hogy Orbán Viktor fia meleg. Több alkalommal is elmondta, hogy Orbán képmutatásának leleplezését annyira fontosnak tartja, hogy ez megéri, hogy ilyen módon megsértse Orbán Gáspár információs önrendelkezését.

Még mi mindent tenne meg, mások milyen jogait hagyná kívül szerinte fontos politikai célok érdekében, ha főhatalom lenne a kezében?

Ezzel a fontos példával csak azt próbálom érzékeltetni, hogy demokrataként el kell fogadnunk, ha az Orbán-rendszerrel szembenálló polgártársaink egy része nem akarja Márki-Zayra bízni a politikai képviseletét. Másoknak meg a hatpárti szövetséggel lehet bajuk.

És ha az így hiányzó szavazatokon múlik, hogy marad-e az Orbán-rendszer? Belátom, ez nem könnyű dilemma. Sokan vagyunk, akiknek nem könnyű.

Annak azonban, aki szavazatokat akar megszerezni Orbán legyőzéséhez, nem fenyegetőznie kell, nem is befutó listás helyet kell felajánlania, hanem meg kell nyernie a megcélzott választói kör bizalmát.

Én a jobbikos vagy LMP-s választók bizalmát sosem akartam megnyerni, annyira mást gondolok a politikában, mint ők. Ha Márki-Zay a Kutyapárt választóinak szavazatát akarja megkapni, a bizalmukat kell elnyernie.

Pegasus és a „törvényes megfigyelés” Magyarországon

Kenderessy Milán

-

2021-11-05

1

Pegasus és a „törvényes megfigyelés” Magyarországon

Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta „törvényes megfigyelésre”.

A megszólalásra a nemzetközi sajtó is felfigyelt hiszen eddig a magyar kormány nem sietett elismerni: Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József megvásárolta a Pegasus szoftvert Izraelben, ahol erre Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök az áldását adta. A Pegasust elvben terror fenyegetésre fejlesztette ki az izraeli NSO cég, amely csakis a kormány áldásával adhatta azt el külföldön. Dehát Orbán Viktor jó kapcsolatban állt Benjamin Netanjahuval hiszen az ő révén jutott be a Fehér Házba, ahol Donald Trump fogadta őt.

Ez már a múlt. Az Egyesült Államokban fekete listára került az NSO pedig szövetséges államok cégeivel kapcsolatban ritka az ilyen döntés.

Helsinki bizottság Washingtonban

„Azokat támogatjuk, akik más jövőt képzelnek el Magyarországon, ahol eddig semmilyen büntetés nem érte a kormányzatot.

Ha élne Tom Lantos, akkor már réges-régen szankciók születtek volna a magyar kormány ellen”

– hangsúlyozta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) alelnöke a washingtoni kongresszus Helsinki bizottságának meghallgatásán.

Tom Lantos magyar származású képviselő volt a washingtoni képviselőházban, aki Soros György barátjaként nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar rendszerváltást kiemelt szimpátia fogadta az Egyesült Államokban. Magyarországot az elsők között vették fel a NATO-ba, és ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok éppúgy védelmezi Magyarország határait mint a sajátjait.

A Helsinki Bizottság meghallgatásán, melyen Magyarország és Lengyelország volt napirenden, republikánus honatyák nem vettek részt.

Amióta Orbán Viktort Trump fogadta a Fehér Házban, a republikánusok kemény vonala szövetségest lát a magyar miniszterelnökben.

A demokraták viszont – épp ellenkezőleg – olyan populista vezetőt, akinek eltávolítása az USA nemzeti érdeke lehet.

Ezért is hivták meg Orbán Fehér Ház-i tárgyalásaival egyidőben Washingtonba Márki-Zay Pétert, aki akkor még egy Magyarországon is kevéssé ismert politikus volt. Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására.

Véletlen volt-e Kósa elszólása?

A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere.

Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.

A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt. Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét?

Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is?

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket.

Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.

Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből.

Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.

Márki-Zay Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozik

Polonius

-

2021-11-05

1

Márki-Zay Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozik

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje a jövő héten látogat el az Európai Unió központjába, hogy ott bemutatkozzon. Kész Zoltán, aki Márki-Zay Péter útját szervezi, úgy nyilatkozott a Euronewsnak, hogy a magyar politikus találkozik majd Manfred Weberrel, aki az Európai Néppárt frakció vezetője Brüsszelben.

A Fidesz és Orbán Viktor sokáig ebben a frakcióban ült amíg tartott a paktum Merkel német kancellárral. Miután kiderült, hogy Merkel kancellár távozik a közéletből, Orbán Viktor helyzete tarthatatlanná vált az Európai Néppártban, ahonnan kilépett mielőtt kirúgták volna.

Az Euronews szerint Márki-Zay Péter elsősorban az Európai Néppárt iránt érdeklődik Brüsszelben. Az Európai parlamentben négy nagy frakció határozza meg a közhangulatot: az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek. Orbán Viktor szélsőjobboldali frakciót szervez, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Manfred Weber méltatta Márki-Zay Péter előválasztási sikerét

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nem véletlenül tért ki erre hiszen Orbán Viktor neki személyes ellenfele. A magyar miniszterelnök fontos szerepet játszott abban, hogy ne Manfred Weber legyen a Spitzenkandidat vagyis a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor Ursula von der Leyent támogatta.

A magyar miniszterelnök jól ismeri a brüsszeli politikai játszmákat hiszen Angela Merkel után ő a legrégebben pozícióban levő országos vezető. Orbán Viktor már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen jár Brüsszelbe hiszen már egészen fiatalon a magyar parlament európai uniós bizottságának elnöke volt.

Az elmúlt években túlbecsülte befolyását, és ezért a perifériára sodródott. Orbán Viktor úgy gondolta, hogy Trump nyomán Európa is jobbra veszi az irányt. Ezért ajánlotta Brüsszelben az együttműködést a szélsőjobballal. Ezt sem Angela Merkel sem Emmanuel Macron nem fogadhatta el hiszen ők a centrumban akartak és akarnak politizálni. A centrum pedig kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral szemben. Nem is titkolja, hogy távozása üdvös lenne nemcsak Magyarországnak, de az egész Európai Uniónak.

Az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult: kényszerítse rá a brüsszeli bizottságot, hogy ne pénzelje a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Ezért fogadják jóindulatú érdeklődéssel Brüsszelben Márki-Zay Pétert, akinek fő érdeme az az európai politikusok szemében, hogy esélye van Orbán Viktor leváltására. A magyar miniszterelnöknek ugyanis kitelt a becsülete az Európai Unió központjában.

Itthon

2020 februárjában egy hongkongi pomerániai teszten pozitív lett az új koronavírus. Hamarosan más esetek is megjelentek macskáknál és kutyáknál. Azóta a tudósok sokkal többet tudnak arról, hogy a vírus hogyan hat kedvenceinkre – erről ír a New York Times.

Átadhatom a vírust a kedvenceimnek?

A házi kedvenceim átadhatják nekem a vírust?

Mik a tünetek a háziállatoknál?

Beoltassam kedvencemet?

Hogyan védhetem meg kedvencemet?

Surányi György cikkét a Portfolióban című portál közölte, melyben egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé a magas inflációért.

A legutóbbi inflációs adat 6,5% volt.

Antiinflációs politika

„Az inflációt kézben tartani csakis a gazdaságpolitika valamennyi alrendszerének összehangolt, következetes antiinflációs elkötelezettséggel és cselekvésével lehet”

A CEU kutatói, akik 16 országban vizsgálták meg azt, hogy a társadalomban milyen mélyen élnek az előítéletek a zsidókkal szemben.

És Magyarország?

Hol erős az antiszemitizmus?

a zöldek az üzemanyagár további emelését egységesen kompenzálták volna a háztartások számára, ami a sokat és drágán autózó tehetőseknek nem, de a naponta ingázóknak kompenzálta volna a zöldek által szorgalmazott áremelkedést.

harsogja az orbáni propaganda, hogy Nyugat-Európa energiaválsággal küzd, míg nálunk az állam megvédi ettől az embereket, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, az állam által előírt áram- és gázárakhoz.

Azt a szokásos ellenvetést, hogy a nyugati jövedelmek mellett a magasabb benzinárak is megfizethetők, a magyarországi jövedelmek mellett azonban nem, vitatom, hiszen a magyarországi jövedelmek mellett a cipő is, a hús is és az építőanyag is sokkal drágább, mint Nyugat-Európában.

Eleinte még rengeteg kérdés felmerülhet

Ki az egyéni vállalkozó?

2021-ben is megéri egyéni vállalkozást vezetni?

Hogyan érdemes dönteni?

Készítsünk üzleti tervet!

Kérjük könyvelő, pénzügyi tanácsadó segítségét!

Gondolkodjunk hosszú távon!

„A korrupció a fő téma Magyarországon”

A magyarok Európához akarnak tartozni!

„Orbán Putyin bábja lett”

Merkel kancellár túlságosan elnéző volt Orbánnal szemben?

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Üres polcok- növekvő árak

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

Vajon miért nem bíznak Márki-Zayban?

Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta „törvényes megfigyelésre”.

Helsinki bizottság Washingtonban

Véletlen volt-e Kósa elszólása?

Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.

Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.

Manfred Weber méltatta Márki-Zay Péter előválasztási sikerét

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA