Kezdőlap Itthon Oldal 114

Itthon

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az „elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

Az online és az élőpóker közötti legfőbb különbségek

0

A szerencsejáték-pályafutása során találkozott az „online póker” és az „élő póker” kifejezésekkel, melyeket folyamatosan összekever? Jó hírünk van: nem Ön az egyetlen! 

Cikkünkből megismerheti a kettő közötti különbséget, és ahhoz is elegendő tudással fog rendelkezni, hogy a legjobbat válassza közülük!  Kezdjük is az alapoktól! A póker egy olyan kártyajáték, amely a fogadást számos pszichológiai készséggel ötvözi, és amelyet élő, vagy online póker oldalakon is játszhatunk.

Ha elegendő tapasztalattal rendelkezik a valódi pénzes játékok terén, akkor biztosan könnyűnek találja az élő pókert, ami fordítva is igaz. Tehát az egyik legnagyobb különbség a fenti két pókerfajta között, az az, hogy az élő pókernél valódi dílerrel játszunk, míg az online verziónál egy számítógépes szoftverrel. Ebben a cikkben sorra vesszük az élő és online játék közötti legfontosabb különbségeket.

A játék stílusa

Mind az élő, mind pedig online pókerhez egy mobiltelefonon, vagy asztali számítógép szükséges, azonban az élő pókert valós időben játsszuk a különböző helyekről érkező különböző játékosokkal. Arra is lehetőségünk van, hogy interakcióba lépjünk a dílerrel. Klassz, igaz? Ez segít a hangulat oldásában, függetlenül attól, hogy nyerünk, vagy veszítünk. Azonban az online póker esetében a kártyákat egy automatizált szoftver, az ún. random számgenerátor (RNG) osztja. Ha online pókert játszunk, a játék során általában egy számítógépes programmal lépünk interakcióba.

A másik fő különbség a játéktempó: az élő póker sokkal lassabb. Ha gyors online pókerhez szokott az RNG-vel, akkor az élő pókert nagy valószínűséggel túlságosan unalmasnak találja. Míg az online pókerben egy óra alatt akár 60 leosztást is kaphatunk, addig valószínűleg ennek maximum a felét érjük el az élő póker esetében. Az online póker emellett lehetővé teszi a több asztalnál egyszerre történő játékot, ami szintén több óránkénti leosztást eredményez, mint az élő pókernél, így az online póker esetében kevesebb idő alatt több tapasztalatot gyűjthetünk.

Élő kontra online játék

Az élő pókernél gyakran találkozhatunk magasabb tétekkel, mint az online verziónál, főként a nyitó emelések tekintetében. Általában az online póker a relatíve kisebb költségvetéssel rendelkező játékosoknak ideális. Az élő pókernél valószínűleg gyakrabban fog találkozni ún. laza (loose) játékosokkal, akik gyakran emelik vagy tartják a tétet. Rengeteg olyan játékos vesz részt élő pókerben, aki a játék puszta szeretetéért játszik, és sok esetben nem elemzi ki részletesen a játékot. Azonban ez nem minden élő pókerre igaz, ezért, ha a nyugodtabb játékstílust preferálja, akkor az élő póker az ideális választás az Ön számára!

Az online előnyei és hátrányai az élő pókerrel szemben

Az online póker előnyei

  • Irányíthatja a játék tempóját
  • Több asztalnál, több leosztásban játszhat egyszerre

Az online póker hátrányai

  • Az online póker általában agresszívabb és nehezebb
  • Kevésbé társasági játék

Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

Macron budapesti látogatása

Jövő hétfőn Magyarországra jön a francia elnök, aki itt találkozik a négy visegrádi állam vezetőivel. Az előző 2019-es találkozó óta a V4-ek két vezetője már dicstelenül távozott a politika vezetők színpadáról. A másik kettőnek még megvan a széke, s ha meg akarják tartani jó lesz erről Franciaország elnökét is meggyőzni.

Franciaország január elsejétől az Európai Unió soros elnöke, ezért Emmanuel Macron fontosnak tartja, hogy személyesen is megismerje a tagállamok vezetőinek véleményét még akkor is, ha azok markánsan különböznek a francia állásponttól.

Macron elnök nemrég Rómában írt alá stratégiai együttműködési egyezményt Mario Draghi olasz kormányfővel, és ebben azt fogalmazták meg, hogy erősíteni kell az integrációt és lépéseket tenni az Európai Egyesült Államok felé nehogy az Európai Unió lemaradjon a globális versenyben.

Macron elképzelései szerint a jövőben a francia-német-olasz trió irányítaná az Európai Uniót vagyis számítanának azzal az eddigi gyakorlattal amikor Merkel kancellárnak egyedül volt meghatározó befolyása.

Olaf Scholzot már ünnepélyesen fogadták az Élysée palotában röviddel azután, hogy megnyerte a választást Németországban.

Működik-e még a visegrádi blokk?

Macron elnök korábban tudatosan törekedett a négyes visegrádi csoport megosztására. A cseheket és a szlovákokat kívánta a maga oldalára állítani a Brüsszellel háborúskodó magyarokkal és lengyelekkel szemben. Orbán szövetségesei időközben meggyengültek Prágában és Pozsonyban. Nem sikerült új varsói szerződést sem kötni a hétvégén.

A szembenállás Brüsszellel egyre kevésbé tűnik kifizetődő vállalkozásnak. Csehország és Szlovákia már megkapta az euró milliárdokat a helyreállítási alapból míg Magyarország és Lengyelország nem. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Orbán politikája nem kínál reális alternatívát Brüsszelhez képest.

A francia diplomácia ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a visegrádi négyes végképp a németek vadászterülete legyen. Ezen a ponton ütközhet Macron elnök és Scholz kancellár. Végeredményben azonban mindkettőjüknek olyan uniós tagállamokra van szüksége, amelyekkel együtt lehet működni. Orbán Viktor kekeckedése zavarja az uniós együttműködést, erre pedig sem idő sem energia nincs. Senki sem kíván véget nem érő politikai-ideológiai vitákat folytatni olyan helyzetben amikor az Európai Unió épphogy kilábalóban van a pandémia okozta gazdasági válságból.

A korrupció az Orbán rendszer Achilles sarka

Az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú a korrupció elleni küzdelem, ezért 38 oldalas jelentést készített a washingtoni pénzügyminisztérium arra a demokrácia csúcsra, amelyre egyedül Orbán Viktort nem hivták meg az uniós vezetők közül. A tervezetet Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes ismertette a Brookings Institute-ban. „Agresszív harcot” hirdetett „a kleptokrácia ellen mindenütt a világon”.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kijelentette, hogy az autokrata rendszerek leggyengébb pontja épp a korrupció.

Az Orbán rendszer eddigi legnagyobb korrupciós botránya

A legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselői mentelmi jogának felfüggesztését megvesztegetés gyanúja miatt. Polt Péter aligha vállalkozott volna erre Orbán Viktor személyes utasítása nélkül. Sőt, a legfőbb ügyész bejelentése óta Völner Pál államtitkár benyújtotta lemondását.

Miről is van szó?

Völner Pál államtitkár 2019 óta felügyeli a Bírósági Végrehajtói Kart miniszteri biztosként. A nyomozás szerint az államtitkár alkalmanként 2-5 millió forintért elintézett egyes ügyeket a Bírósági Végrehajtó Kar elnökén keresztül. Az ügynek 12 gyanúsítottja van, köztük a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György, akit már le is tartóztattak.

A főügyészség zárolta Schadl György és neje ingatlanait – tudatta Hadházy Ákos parlamenti képviselő, aki korábban kérdéseket intézett Polt Péter főügyészhez ebben a kacifántos korrupciós ügyben.

Mindez természetesen felveti Varga Judit igazságügyi miniszter felelősségét is hiszen Völner Pál az ő államtitkára volt.

Ilyen magas szintű állami korrupció leleplezésére az Orbán rendszer 11 éve alatt nem került sor.

Orbán Viktor előre menekülne?

Kínában a vádlottak fegyelmezetten vallani szoktak ilyen esetekben, átadják egész vagyonukat és börtönbe vonulnak nagyon hosszú időre.

De vajon megteszi-e ezt a szívességet Orbán Viktornak Völner Pál, aki az igazságügyi minisztérium államtitkáraként nagyon sok mindent tudhat. Ha kinyitja a száját, akkor a nemzeti együttműködés rendszerének sok lojális Orbán kádere kerülhet bajba.
Feláldozzák-e magukat fegyelmezetten a vezérért?!…

Indonéz útpálya díj: kínos magyar kudarc a láthatáron

300 millió dolláros tendert nyert el a Roatex magyar-indonéz vállalat Indonézia útdíj hálózatának kidolgozására. Szijjártó Péter külügyminiszter eldicsekedett a sikerrel, de mostanában Orbán Viktornak kellett közbelépnie, hogy elkerüljék a kínos kudarcot – értesült a Telex.

Ruszó Gyula tábornok lett a magyar-indonéz együttműködési projekt kormánybiztosa. Ő nem más mint Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke. Ismét kiderült: Orbán hogyha bajban van, akkor a belügyhöz fordul. A járványt is a belügy irányítja Magyarországon. A minta megvan: Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémiat. Ez ott a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kritikus orvosok kiesnek az ablakon. Magyarország még nem tart itt, de a belügy szerepe egyre nagyobb Orbán Viktor kormányzati rendszerében miután kiderült: operatív irányításra a külügy képtelen!

A tender megszerzésében kétségtelen a magyar diplomácia sikere: még Putyin barátját is kiütötték a nyeregből. Arkagyij Rotenberg pedig nem akárki: egykor Vlagyimir Putyin dzsudó partnere volt. Majd hatalom hű oligarcha lett. Putyin olyannyira bízik benne, hogy amikor Navalnij, az ellenzék vezetője az amerikai hírszerzés segítségével videót készített Putyin palota komplexumáról, akkor gyorsan Rotyenberg jelentkezett: nem Putyiné hanem az övé a dollármilliárdos birtok!

Kóka János is előkerült

Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere jó kapcsolatot ápol a nemzeti együttműködés rendszerével is. Szijjártó Péter külügyminiszterrel különösen. Cége a Cellum bizonyos helyi kapcsolati hálóval is rendelkezik Indonéziában. Kóka János úgy nyilatkozott az Telexnek, hogy a Cellumra kicsi, de fontos feladat várhat Indonéziában. Emögött valószínűleg az áll, hogy ő Szijjártó Péterrel van jóban, de most a belügy adja a kormánybiztost.

Mindez magyar belügy: az indonézeket a végeredmény érdekli. Hogy áll a projekt? Erre az egyszerű kérdésre egyelőre nincsen válasz. Nyilvánvalóan az októberben kinevezett kormánybiztosnak kell előállnia hamarosan valamivel. Mennyire lesz ideje és energiája erre Pintér Sándor kabinetfőnökének? Kérdés. Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor előtt is felrémlett: ha nem teljesítünk időre, akkor kötbért kell fizetnünk! Ezzel pedig elveszíthetjük az indonéz partner bizalmát is…

Lesz-e új varsói szerződés?

Orbán Viktor a hétvégén szeretne létrehozni egy szélsőjobboldali európai mozgalmat, amely politikai hátteret teremthet számára Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel a bevándorlást támogatja míg ezzel szemben a Fidesz és a szövetségesei a családokat. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unió egészen mást kifogásol Magyarországon és Lengyelországban. A magyar kormánynak azt rója fel, hogy lenyúlja az uniós pénzeket, a lengyeleknek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom ellenőrzése alá akarják vonni.

Putyin a nagy kérdőjel

12 szélsőjobboldali pártvezér vesz részt az új varsói szerződés megalkotásában, de van egy apró probléma: többségük jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, amelyet viszont a vendéglátó lengyelek ősellenségnek tekintenek. Ráadásul ez mostanában nem elvont kérdés hanem nagyon is gyakorlati: az USA azzal vádolja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát! Biden szerint erre a támadásra hamarosan sor kerülhet.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte erről az Rt.com, amely igen közel áll Putyinhoz. A magyar diplomácia vezetője ezúttal diplomatikusan csak annyit mondott, hogy Magyarország a NATO tagja, és arra törekszik, hogy ne legyen konfliktus Oroszországgal.

Ha a NATO és az EU szankciókat szavaz meg, akkor Orbán Viktornak is döntenie kell. Aligha tehet mást minthogy megszavazza a szankciókat. Szövetségesét, Matteo Salvinit figyelmeztette Mario Draghi miniszterelnök, hogy csakis úgy lehet a kormány tagja, ha kiáll az atlanti elvek mellett, és nem próbál külön alkut kötni Moszkvával. Salvini, akit Putyin futtatott fel az olasz szélsőjobboldali mozgalom élére, kapitulált. Rájött arra, hogy fontosabb a Brüsszelből érkező pénz mint a szolidaritás Moszkvával, amelynek üres a zsebe.

Az új varsói szerződés a lúzerek szövetsége?

Míg 2015-ben a nagy migráns invázió után illetve a 2016-os párizsi merénylet sorozat után a Brexittel és Trump hatalomrajutásával úgy tűnt, hogy a populista jobboldalnak áll a zászló, most megfordult a trend. A pandémia a centrum irányába terelte a szavazókat az USA-ban és Németországban. Az Európai Unió egységet mutatott és óriási pénzzel sietett a tagállamok segítségére. Ezért lépett be Salvini az olasz kormányba, és ezért szigetelődik el mindjobban Orbán Viktor miniszterelnök. Ha össze is jön a populista jobboldal új varsói szerződése, az nem feledtetheti a program teljes hiányát.

Brüsszel bírálatából nem lehet megélni, más mondanivalóval sem Orbán Viktor sem szövetségesei nem rendelkeznek.

Ráadásul Kelet és Nyugat között két szék közt a pad alá eshetnek. Igaz persze, hogy a korábbi varsói szerződés is csúfosan megbukott…

Karácsony: Orbán rendszere hibrid

Budapest főpolgármestere az amerikai honanyák és honatyák előtt fejtette ki a véleményét a visegrádi államok fővárosi polgármestereivel együtt. Karácsony elmondta, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere se nem demokrácia se nem autokrácia hanem egy hibrid, amelyben mindkettő jelen van.

Budapest főpolgármestere pontosan tudja, hogy az Egyesült Államokat nem annyira Orbán nemzeti együttműködési rendszere zavarja hanem az, hogy jó kapcsolatban áll Washington két stratégiai ellenfelével Kínával és Oroszországgal. Épp ezért Karácsony Gergely bírálta a Belgrád-Budapest vasutat, amely sokkal inkább áll Kína érdekében mint Magyarországéban. Hasonlóképp kritizálta a Paks 2 beruházást is, amelyet az oroszok kétes technológiai fegyelemmel épitenek.

Az orosz titkosszolgálat beavatkozik Magyarországon

A Városháza ügy kapcsán nemcsak Karácsony Gergely, de Bajnai Gordon egykori miniszterelnök is titkosszolgálati akcióról beszélt. A főpolgármester szerint az orosz titkosszolgálat a avatkozott be, amely Magyarország leggazdagabb családját, a Rahimkulov famíliát használta fel erre. Karácsony szerint a Rahimkulov család olyan befolyásos, hogy Putyint is el tudja érni. A következtetés, melyet Karácsony nem mondott ki: Orbán Viktort Vlagyimir Putyin támogatja! Ez nem a legjobb ajánlólevél manapság Washingtonban.

Pegasus

Karácsony Gergely arról is beszélt az amerikai honatyáknak és honanyáknak, hogy a magyar titkosszolgálat lehallgatott ellenzékieket az izraeli Pegasus program segítségével Magyarországon. Ez nagyon súlyos vád, melyet megerősít az, amit Kövér László mondott még tavaly februárban a titkosszolgálatok vezetőinek : a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre.

Földi ex ezredes: ki szivárogtatta ki Kövér beszédét?

Az egykori titkosszolgálati ezredes, aki az Orbán kormány lelkes propagandistája lett, a Magyar Nemzetben aggódik amiatt, hogy Kövér László beszéde másfél évvel később kiszivárgott a titkosszolgálatok gyűléséről. Vajon miért? Orbán emberei minden bizonnyal keresik a kiszivárogtatót, de nem biztos, hogy meg is találják, mert a nyomok eltűntetésében a titkosszolgálatok általában profik szoktak lenni.

Valójában Földi ex ezredest – éppúgy mint Orbán Viktort vagy Kövér Lászlót a titkosszolgálatok lojalitása izgatja.

Emlékeznek arra, hogy Milosevics nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát lobogtatta Hágában a nemzetközi törvényszék előtt.

Ceausescu és neje kivégzéséről az a különleges bíróság döntött, melynek élén Stanculescu tábornok állt. A katonai titkosszolgálat főnökét annak idején még maga Ceausescu nevezte ki.

Sem Ceausescu sem Milosevics sorsa nem vonza igazán Orbán Viktort…

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK