Kezdőlap Itthon Oldal 110

Itthon

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

Miért vált Putyin barátjává Orbán Viktor?

Márki-Zay Péter szerint Oroszország örökös elnökének van valamiféle kompromittáló dokumentuma Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje ezt mondta:

„valami volt Putyin kezében, hogy meg tudta győzni Orbánt a 2009-es találkozón.”

Az tény, hogy Orbán Viktor azt megelőzően hevesen támadta az orosz kapcsolat miatt Gyurcsány Ferencet, akit „Putyin pincsijének” titulált a Fidesz.

Orbán Viktor amióta újra kormányra került 2010-ben egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, aki ezért hálás is. A magyar kormány az energiaválság kellős közepén tudott aláírni egy olyan hosszú távú földgáz szerződést Moszkvával, melynek kapcsán az oroszok nem használták ki teljes mértékben azt, hogy jelenleg számukra előnyös a helyzet a piacon.

A magyar-orosz együttműködésnek van racionális magva, amely minden kormányfőt józanságra ösztönöz. A kedvezően alakuló magyar-orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokat zavarják, mert Washington újra domináns szerepet szeretne játszani a térségben mint a rendszerváltás idején. A kormánypárti sajtó ezért is állitja, hogy Márki- Zay Péter a CIA ügynöke.

Putyin Budapestre jön a választási kampány kellős közepén

Februárban látogat a magyar fővárosba az orosz elnök, aki az utóbbi időben nagyon megritkította a személyes találkozókat és a külföldi utakat, mert tart a Covid vírustól. A tervek szerint ellátogat a téli olimpiára Pekingbe pedig azt az USA és szövetségesei diplomáciai bojkottal sújtják. És ellátogat Budapestre, ahol politikai szövetségese, Orbán Viktor a túlélésért küzd. Érdekes, hogy

Orbán azt gondolja: az orosz támogatás ebben a helyzetben hasznos lehet a számára holott a magyar jobboldal tradicionálisan orosz ellenes és nyugatbarát.

A magyar miniszterelnök nem ideológiai vagy történelmi alapon mérlegel hanem a gazdasági és társadalmi hatékonyság alapján. Magyarországnak még sokáig szüksége lesz az orosz energiára, ezért Moszkva fontos partner. Az USA csak azoknak a NATO szövetségeseknek fontos, akik félnek Oroszországtól (a baltiak, Lengyelország, Románia stb.). Az Egyesült Államok gazdaságilag nem érdekelt ebben a régióban vagyis tőlük nemigen lehet semmit sem kapni.

Ami viszont új: a Biden adminisztráció nyugati egységet szervez Oroszországgal és Kínával szemben. Vagyis az Európai Unióval együtt akar fellépni Moszkvával és Pekinggel szemben. Orbán viszont azzal számolhat, hogy az Európai Unió vezető hatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind érdekeltek a jó kapcsolatban Moszkvával. Vagyis az orosz barátsággal távolról sincs olyan egyedül mint ahogy ez olykor látszik.

Az orosz hekkerek és a magyar választás

Putyin parancsára a titkosszolgálat hekkerei 2017-ben beavatkoztak a francia választásokba, hogy Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogassák. Ezt akkor Macron kampányfőnöke jelentette be, de nem lett belőle nagy botrány, mert a centrista jelölt így is fölényesen győzött. Csakhogy Magyarországon más a helyzet: Putyin jelöltje maga a miniszterelnök, aki felügyeli a titkosszolgálatokat. Aligha fülelné le bárki is az orosz hekkereket, ha Orbán Viktor érdekében dolgoznának. Persze ne becsüljük le az amerikai titkosszolgálat képességeit e téren hiszen az informatikában egyelőre még a vetélytársaik előtt járnak.

Orbán Viktor immár az USA-ban és Nyugat Európában is jólismert politikus. Győzelme vagy veresége szimbolikus értékű lehet. A Trump tábor és az európai szélsőjobb jelenleg vert helyzetben van, de Orbán esetleges győzelméből reményt meríthet a fordulatra. A Biden adminisztráció, és a szélsőjobb ellen sikerrel küzdő európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) Orbán bukására játszanak. A magyar választás ily módon felértékelődik, de ebből a választó polgárok csak annyit érzékelnek, hogy Orbán egyre újabb adományokkal próbálja megvenni őket miközben galoppozik az infláció, amely destabilizálja a magyar gazdaságot és egyre nehezebbé teszi a megélhetést.

Mai kérdés – Egyetértene azzal, ha kötelezővé tennék a három Covid 19 elleni oltás felvételét?

Minden felnőtt számára kötelező az oltás

  • Ausztria: a 14 éven felülieknek jövő februártól, aki nem tartja be, 3600 eurós bírságot kell rendszeresen fizetnie.
  • Németország: az összes felnőtt állampolgárnak februártól.
  • Indonézia: minden felnőttnek, pénzbírság, a szociális segély és a közigazgatási szolgáltatások megvonása vár az oltatlanokra.
  • Tádzsikisztán, Türkmenisztán: a 18 éven felülieknek.
  • 25-30 országban különböző módon és különböző korosztály számára tették kötelezővé az oltások felvételét

This poll is no longer accepting votes

Egyetértene azzal, ha kötelezővé tennék a három Covid 19 elleni oltás felvételét?

101 éves Keleti Ágnes

Öt olimpiai bajnokságot nyert Magyarországnak a tornász bajnoknő, aki évek óta Izraelben él. Sorsát meghatározta a hivatalos politika szintjére emelt antiszemtizmus 1945 előtt. Nagy akaraterővel, már érett korban jutott fel a csúcsra. 1956-ban a Melbourne-i olimpia után – a forradalom leverése miat t- emigrált.

Izraelben így nyilatkozott a hirado.hu-nak: „sajnos ősszel volt egy fránya balesetem, elestem, és még abból lábadozom, de jól vagyok” – mondta a 101 éves olimpiai bajnoknő.

Klein Ágnes néven született Budapesten, és 16 éves korától versenyszerűen sportolt.
18 éves korában tagja lett a tornász válogatottnak és 19 éves korában megnyerte élete első magyar bajnokságát. Nem sokkal ezután kizárták a válogatottból, ahol zsidók nem képviselhették Magyarországot. A holokauszt idején hamis papirokkal bujdosott vidéken. 1945-ben kezdhette újra az edzéseket. Kijutott ugyan a londoni olimpiára, de ott egy edzésen megsérült, ezért nem vehetett részt a versenyeken. 1952-ben Helsinkiben nyerte élete első olimpiai aranyérmét. Ekkor már 31 éves volt. A csúcsra Melbourne-ben jutott fel, ahol az olimpiai játékok legeredményesebb sportolója volt.

Izraelben telepedett le, ahol 1958 és 1980 között a tornász válogatott edzője volt.

A legöregebb olimpiai bajnok

Keleti Ágnes életéről videó készült, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a tokiói olimpia népszerűsítésére használt fel. A tokiói olimpiát a Covid 19 vírusjárvány miatt egy évvel elhalasztották, és tavaly nyáron rendezték meg. Két magyar élsportoló, Gyurta Dániel és Fábián László személyesen is felköszönti Keleti Ágnest, aki 101-ik születésnapját ünnepli Izraelben.

Kanári a bányában, avagy az energia áremelés válság sorozatot indíthat el

A bányákban azért tartottak kanárit, hogy jelezze a sújtólég robbanás veszélyét. Most hasonló a helyzet hiszen kiderült: az energia árak inflációja  a stabil autokráciát is megingathatja.

Kazahsztánban duplájára emelkedett a cseppfolyósított földgáz ára, és ennek nyomán tüntetések rázták meg a szigorúan ellenőrzött rendőr államot. A kormány lemondott. A valódi hatalom birtokosa, az elnök elrendelte az energia árak befagyasztását, és utasította az átmeneti kormányt, hogy dolgozzon ki tervet a legszegényebb néprétegek támogatására. Őket sújtja ugyanis a leginkább az infláció, amely nemcsak az energiára, de az élelmiszerekre is kiterjed Kazahsztánban.

Az egykori szovjet tagköztársaság az elmúlt harminc évben viszonylag stabilan fejlődött. A nyersanyag kincseket nagy külföldi monopóliumok aknázták ki, akik az engedélyek érdekében megvesztegették a helyi elitet. Ennek élén Nurszultan Nazarbajev állt sokáig, aki már a szovjet időkben is vezető volt Kazahsztánban. Ügyesen kombinálta az ellenőrzött piacgazdaságot a szovjet időkből örökölt rendőrállammal, amelynek fenntartása már csak azért is szükséges volt a számára, mert Kazahsztán soknemzetiségű ország, ahol a kazahok sokáig kisebbségben éltek. Nurszultan Nazarbajev nyugdíjba vonult, ideje egy részét a francia Riviérán tölthette, ahol mesés kastélyt vásárolt. Róla nevezték el Kazahsztán fővárosát. Maga jelölte ki az utódát: Tokajev abban különbözik tőle, hogy az oroszon kivül kínaiul is beszél. Kína – Oroszország mellett – Kazahsztán legfőbb partnere.

Kanári a bányában?

Az egy főre jutó GDP szépen emelkedett Kazahsztánban, ellentétben mondjuk Ukrajnával, ahol az ma alacsonyabb mint a szovjet időkben. Csakhogy igen vékony az az elit, amely hozzájuthat a komoly pénzekhez miközben az átlagos életszínvonal nemigen emelkedett. Az energia árak robbanásszerű növekedése ezért vezethetett általános tiltakozáshoz, valóságos népfelkeléshez.

Ennek eredményeként tegnap lemondott Aszkar Mamin kazah kormányfő, amit Kaszim-Zsomart Tokajev elnök elfogadott. Igaz, ezt megelőzte egy többnapos tüntetéssorozat melyek során a tüntetők a kormányépületeket, sőt reptereket foglaltak el. Az összetűzések során 96 rendőr megsérült, a hivatalos adatok szerint mintegy kétszáz embert letartóztattak.

Tokajev elnök utasítást adott ki, hogy állítsák vissza a cseppfolyósított gáz árának ellenőrzését, és terjesszék ki azt a benzinre, a gázolajra és más „társadalmilag fontos” fogyasztási cikkekre is és dolgozák ki a közüzemi szolgáltatások árának befagyasztását.

Az intézkedés után átmenetileg a helyzet valamennyit javult a tüntetések sújtotta városokban és településeken miután kijárási tilalmat is magában foglaló szükségállapotot hirdettek ki.  A rendvédelmi erők több tucat „terroristát” megöltek, Tokajev csütörtök reggel kénytelen volt segítségül hívni a több posztszovjet állam által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB).

Az orosz egységek pedig már meg is indultak.

Hogy valójában mi történhetett azt nem igazán tudni, mivel a hatóságok kikapcsolták az internetet, a hivatalos közleményeknek valóságalapja a korábbiak  alapján eléggé kétséges, mivel  ez az az ország ahol az ellenzéki vezetők úgy lettek öngyilkosok, hogy saját magukat szúrták többször hátba…

A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez figyelmeztetés valamennyi európai vezetőnek: az energia árak emelkedése olyan általános elégedetlenségi hullámot indíthat el, amely még az olyan szigorúan ellenőrzött rendőrállamokat is megrázza mint Kazahsztán. Az Európai Unióban 30%-al emelkedett a földgáz ára az elmúlt hónapban. Ha csak ezt ráterhelik a lakosságra, akkor ez óriási elégedetlenségi hullámot válthat ki.

Magyarországon a kormány fizeti a különbözetet lakosság rezsi és a piaci ára között, mert tudja: áremeléssel oda a győzelem reménye a választásokon.

Utána viszont felmerül a kérdés: meddig finanszírozhatja az állam a különbözetet a piaci és a lakossági ár között?

Mai kérdés – Ön szerint jó úton halad az ellenzéki Összefogás a parlamenti választások megnyerése felé?

„Az ellenzék csapatai valóban harcban állnak, ám momentán nem a legyőzendő ellenséggel, hanem többnyire egymással csatáznak.”

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint jó úton halad az ellenzéki Összefogás a parlamenti választások megnyerése felé?

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Orbán és a Székelyföld

A magyar miniszterelnök szeretne valamiféle új osztrák-magyar monarchiát teremteni Budapest központtal – állitja Stefano Bottoni olasz történész, akinek erős kötődése van hazánkhoz.

Sztálin öröksége Romániában: a Magyar Autonóm Tartomány című könyve most jelent meg románul. Nemcsak azzal az időszakkal foglalkozik amikor a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létezett Romániában /1952-1965/ hanem azzal is, hogy miért nem sikerült a Székelyföld integrálása Romániában. A szerző főbb állításai a következők: Sztálin kompromisszumot kényszerített rá a román vezetésre és a Romániában élő magyarokra. A kisebbséget nem telepítik át Magyarországra, cserébe viszont a magyarok elfogadják nemcsak a román állam fennhatóságát hanem a szovjet rendszert is. A Székelyföldön úgy tartják, hogy „Sztálin apánk murkot dugott az oláhok seggébe.” Sztálin, aki a Szovjetunió első nemzetiségi népbiztosa volt jól megértette a nemzeti kérdés fontosságát, ellentétben a Nyugattal. Ez most is így van – állitja Stefano Bottoni: Putyin sokkal jobban érti a nemzetiségi problematikát mint a nyugati világ, amely 1990 után teljesen felkészületlen volt erre.

Orbán kihasználja a lehetőséget

A magyar miniszterelnök ügyes politikusként azt használja ki, hogy a román állam elmulasztotta a Székelyföld szoft integrálását. Ma az erdélyi úthálózat Budapestre irányul – hangsúlyozza Bottoni. A Székelyföldön pedig sokan alig beszélnek románul. A magyarországi televíziókat nézik, és Orbán Viktort követik, aki magyar állampolgárságot adott nekik és pénzt ad Románia egyik legkevésbé fejlett területének fejlesztésére.

Mindez nemzetbiztonsági problémát is felvet Románia számára: nem véletlen, hogy jelentős katonai és titkosszolgálati erők állomásoznak Hargita, Covasna és Maros megyében.

Épp ez adott lehetőséget arra Orbán Viktornak, hogy megteremtse a regionális nacionalizmust illetve a periféria nacionalizmusát – állitja Bottoni. Ezen az alapon tud együttműködni a román vezetők egy részével, Vucic szerb elnökkel, Fico egykori szlovák miniszterelnökkel, Janza szlovén kormányfővel vagy Kaczynskival, a csaknem 40 milliós Lengyelország erős emberével.

Orbán despota, de európai despota

– állitja Stefano Bottoni, aki Firenzében tanítja Közép-kelet Európa történelmét.

Orbán pontosan tudja, hogy a román elit sohasem fogadja el a magyarok vezető szerepét Erdélyben. Ugyanakkor azt is tudja: a román nacionalisták utálják, de egyben csodálják is őt.

Oltásellenesség a Székelyföldön

Tragikusan alacsony az oltottság a magyar falvakban annak ellenére, hogy Orbán Viktor és a magyar televíziók mindenkit oltásra bíztatnak – állapitja meg Bottoni. Azért különösen érdekes ez, mert Romániában ortodox és nacionalista körökben van erős oltás ellenes mozgalom. A magyarok körében nincsen sem Magyarországon sem pedig Erdélyben. A Székelyföldön, ahol szembenállnak a román nacionalizmussal, átveszik annak oltás ellenes érveit. Tragikus találkozás ez két nacionalizmus között. Az viszont reménytkeltő, hogy mind Magyarország mind pedig Románia az Európai Unió és a NATO tagja. 1945 előtt amikor a nacionalizmus határozta meg mindkét állam politikáját, ez nem így volt.

Mégis figyelemreméltó, hogy Erdélyben nem alakult ki olyan drámai polgárháborús szembenállás mint az egykori Jugoszlávia területén. Mind a román, mind a romániai magyar elitben erős törekvés volt és van a kompromisszumra. Kérdés, hogy mit akar Orbán Viktor? Bottoni szerint Budapest központtal valamiféle új Közép Európát képzel el, amelyet egyesít a periféria nacionalizmusa. Ez nem feltétlenül sikerrel kecsegtető vállalkozás, de komoly politikai támogatást jelent, amellyel választásokat lehet nyerni Magyarországon.

Utólag már nagyon szerette volna Orbán Kövért államfőnek

Gulyás Gergely kancellária miniszter arról nyilatkozott az ATV-nek, hogy Kövér nem vállalta az államfői jelölést, így kerültek szóba a női jelöltek. A huszonöt éve bezárt ipartelepen csövező Béla szerint azért nem őt jelölte Orbán, mert nem akart a „jognak asztalfőjén ülni O.V.’22 feliratú fülbevalóval. Az Ördög Ügyvédje információi szerint a „B” tervben egyaránt esélyes volt Varga Judit igazságügyi és Novák Katalin családügyi miniszter. Végülis az dönthetett Novák Katalin javára, hogy ő példás családi életet tud prezentálni míg Varga Judit házasélete zűrös.

Varga Judit az Ördög Ügyvédje szerint „a lányokat is szereti”. Mindez nyilvánvalóan támadási felület is lehetne. Éppúgy mint Kövér László esetében az a beszéd, amelyet ugyan 2020 februárjában tartott meg a titkosszolgálatok vezetői előtt, de mostanában szivárgott ki.

Kövér ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván: ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a putyini út: Oroszországban neveznek minden ellenzéki mozgalmat vagy újságírót azonnal külföldi ügynöknek. A „jó oroszok” ugyanis mind Putyin hívei – a rendőrállami filozófia szerint. Kövér ily módon picit nehezen testesíthetné meg a nemzeti egységet bár egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán hozzá hasonlóan úgy gondolja, hogy „a jó magyarok” a Fideszt támogatják. Az ellenzék pedig külföldi ügynök. A kormánypárti sajtó már majdnem úgy osztogatja a CIA ügynök jelzőt mint az ötvenes évek kommunista rendőrállami lapjai.

Gulyás: elismerjük a vereséget

Bár sokan kételkednek abban, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne elismerni a választási vereséget, és ellenzékbe vonulni, a kancellária miniszter azt mondta, hogy éppúgy mint 2002-ben vagy 2006-ban Orbán Viktor elismerné a vereséget. Csakhogy akkor még nem működött a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett korrupciós piramis. A mostani ellenzék azt ígéri, hogy első dolga lenne belépni az európai ügyészségbe. Az pedig minden bizonnyal vizsgálódni kezdene akár az Orbán család pénzügyeit illetően is. A választásokat elveszítő korrupt malajziai miniszterelnök 12 éves fegyház büntetést kapott – a vagyonelkobzás mellett. Ez a perspektíva aligha lelkesíti Orbán Viktort.

Nincs Huxit

Gulyás Gergely megerősítette: nem képzelhető el a kilépés az Európai Unióból! Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, de szavazó tábora már jóval kevésbé. A magyar gazdaság életképtelenné válna az Európai Unión kivül már csak azért is, mert a külföldi cégek egy uniós országba hozták a pénzüket. Nemcsak a nyugatiak vélekednek így, de Oroszországnak és Kínának is csak egy olyan Magyarország érdekes, amely tagja az Európai Uniónak. Miért csatázik Orbán Viktor Brüsszellel? Ezt nem fejtette ki a kancellária miniszter. Mint ahogy azt sem, hogy mennyire politikai szemfényvesztés ez a csatározás hiszen közben Orbán nagyon is számít az uniós pénzekre. Nemcsak a helyreállítási alap 350 milliárdjára, hanem az uniós költségvetési támogatásra és a földalapú támogatásra, amely a mezőgazdasági jövedelem alapja Magyarországon. Csányi Sándor – mint az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója – ezért is támogathatta Karácsony Gergelyt az ellenzéki előválasztáson, mert Orbán Viktor Brüsszel ellenes politikája számára egy bizonyos határon túl elfogadhatatlan.

Gulyás és Kövér – Fidesz két arca

A kancellária miniszter az „emberarcú Fidesz” egyik látvány politikusa, aki mindig ügyel bizonyos korrektségre és főként a jogszerűségre. Mindenképp eurokonformnak akar látszani, aki példásan betartja a demokrácia játékszabályait. Csakhogy a valóság a háta mögött már nem ilyen. Olyan mint Kövér László, aki a szovjet időket idéző brutalitással támadja az ellenzéket – a titkosszolgálatok támogatásával. Egy jogállamban ilyen módszerek alkalmazása az ellenzékkel szemben elfogadhatatlan és alkotmányellenes. Ha valaki mégiscsak ezt teszi, az inkább hallgat róla. Kövér László viszont nyíltan, szinte utasította a titkosszolgálatokat arra, hogy vegyenek részt a belpolitikai csatározásokban a Fidesz oldalán. A Pegasus ügy, a Városháza botrány azt mutatja, hogy a gyakorlatban ez már régóta folyik is. Érdekes módon Gulyás Gergelynek, aki kiváló jogász, ezzel kapcsolatban nemigen voltak kételyei. Pedig egy rendőrállam itt mutatkozik meg elsősorban. Nem véletlen, hogy mindez Kövér Lászlóhoz, az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosához kötődik, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte.

A nemzetközi helyzet fokozódik, avagy Orbán és a CIA

„Simor András (a Magyar Nemzeti Bank ex elnöke) az EBRD alelnöke volt (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a puszihaverja Gordonnak (Bajnai Gordon ex miniszterelnök), és ugye a főnöke volt a CIA-nél” – Gansperger Gyula, egykori fideszes politikus, később Bajnai Gordon üzlettársa a Wallisban, mondta ezt a hangfelvételen, melyet Anonymus juttatott el a rendőrséghez.

Egyáltalán nem meglepő módon a rendőrségtől eljutott a kormánypárti sajtóhoz is, amely a Városháza üggyel akar borsot törni az ellenzék orra alá. Eközben viszont olyan célzásokat tesz Gansperger Gyula, hogy „azok a pénzügyi körök mint az EBRD és a nagy nyugati bankok szeretnék megbuktatni Orbán Viktort.”

Szabó Timea országgyűlési képviselőt effektíve CIA ügynöknek nevezi. Az ellenzéki képviselőnő rágalmazás címen feljelentést tett.

Mindezzel együtt a hangfelvétel azt kívánja bizonyítani, hogy Magyarország ex miniszterelnöke, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és egy ellenzéki képviselő a CIA- nak dolgozik, és meg akarják buktatni Orbán Viktor rendszerét.

Az USA szövetséges?

Magyarország a NATO tagja. A magyar tisztikar jelentős részét az óceánon túl képezték ki. A CIA a mindenkori amerikai kormány érdek képviselője. Senki nem tudhatja ezt jobban mint maga Orbán Viktor, aki Bush elnököt kísérhette budapesti látogatása során. Annak a Palmer nagykövetnek a jóvoltából, aki a rendszerváltást levezényelte a washingtoni kormányzat megbízásából.

Orbán Viktort idén nem hivták meg a virtuális demokrácia csúcsra, ahol Biden elnök az USA szövetségeseit próbálta meg összefogni a demokrácia zászlaja alatt. Az USA budapesti nagykövetsége nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki miniszterelnök jelöltet a kormánypárti sajtó szintén CIA ügynöknek nevezi. Lassacskán az ötvenes évek sajtója kísért amikor a hatalom összes ellenfelét CIA ügynöknek nevezték.

Washingtonban sem akkor sem most nem estek kétségbe emiatt, de azt megállapíthatták: a hatalom fél Budapesten. Orbán Viktor úgy érzi – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt. Kereshetne modus vivendit is a rá vadászókkal. Ez kiderült Macron elnök budapesti látogatásán is. Ám Orbán úgy gondolja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Napóleon is csak Szent Ilona szigetén döbbenhetett rá, hogy ez nem univerzális recept.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK