Tudatosan hagyta leromlani az Orbán kormány a magyar külügy informatikai rendszerét, melyben az orosz katonai és polgári hírszerzés egyaránt vígan garázdálkodott?
Szijjártó Péternek nemrég tűzték a mellére a Barátság érdemrendet az oroszok, akik eredetileg Orbán Viktornak szánták a megtiszteltetést. A miniszterelnök úgy érezhette, hogy a NATO tagállamokban ugyancsak kétes visszhangja lehetne ennek a kitüntetésnek, különösen miután kiderült: az orosz hekkerek arra használták fel a magyar külügy informatikai rendszerét, hogy onnan indítsanak támadásokat más NATO államok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ellen.
Trump első sikeres elnökválasztási kampánya idején
az orosz hírszerzés hekkerei részben a magyar külügyön keresztül jutottak el oda, hogy feltörjék az amerikai demokrata párt illetve Hillary Clinton informatikai rendszerét.
A vesztes választás után Hillary Clinton részben ennek az orosz hekker akciónak tulajdonította vereségét.
Most a Telex titkosszolgálati információkra hivatkozva részletesen beszámolt arról, hogy az orosz hekkerek tetszésük szerint jártak ki és be a magyar külügyminisztérium rendszerébe. Ez annál is súlyosabb, mert a külügyminiszterhez tartozik az Információs Hivatal is.
A magyar kémelhárításnak évek óta tudomása van az oroszok akcióiról, de hatékony védelmet eddig nem sikerült kidolgozniuk.
Márpedig ezzel Magyarország alaposan lejáratja magát a NATO szövetségesek körében, ahol amúgy is mélyponton Orbán Viktor presztízse a tartós Putyin barátság miatt.
Az még csak hagyján, hogy lejáratja magát a külügy, de vajon mit szólnak a NATO illetékesek, ha kiderül, hogy azon nyomban nem jeleztük szövetségeseinknek ezt az átjáróházat? Jobb klubbokban ezt árulásnak nevezik!
Igaz, régóta rebesgetik, hogy a NATO legtitkosabb információit nem osztják meg hazánkkal.
Mit mondott Orbán a belügyben?
A HVG nemrég számolt be arról, hogy a miniszterelnök parancsnoki értekezleten megjósolta az Ukrajna elleni támadást nemsokkal azt követően, hogy az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Ezt követően azonban nem arra utasította a magyar titkosszolgálatokat, hogy fokozzák hírszerzői tevékenységüket e téren illetve, hogy a kémelhárítás lépjen fel aktívabban a Magyarországon tevékenykedő orosz hírszerzők ellen hanem épp ellenkezőleg: megértően viszonyult Putyin elképzeléseihez. Az orosz hírszerzés emberei ezt követően egészen otthonosan mozoghattak Magyarországon. Az orosz kémbank is ezt követően költözött a Duna partjára méghozzá úgy, hogy vezető munkatársai diplomáciai mentességet kaptak!
E tekintetben nincsen változás Putyin Ukrajna elleni inváziója után sem! – hívta fel a figyelmet a Direkt 36. A külügy számítógépeinek orosz fertőzöttsége ugyanis az orosz invázió idején sem szűnt meg!
Nem kizárt, hogy az oroszok ezen az úton hozzájuthattak információkhoz azokról a tanácskozásokról, melyeket a NATO és az Európai Unió tartott az Oroszország elleni szankciókról.
Mit szólnak ehhez a szövetségesek?
Frész Ferenc, az NBF kibervédelmi központjának akkori vezetője már 2015-ben azt állította, hogy teljesen szétverték a magyar kiber védelmet, és ezzel megszűntek Magyarország védekezési képességei ezen a téren! Ez önmagában igen súlyos vád az Orbán kormány ellen, de Frész Ferenc azt is hozzátette, hogy „mindez orosz gazdasági nyomásra történt”!
Ezt pedig a legfelső szinten kellett elintézni vagyis Putyin és Orbán állapodhattak meg erről.
Bár a magyar közvélemény számára ez csak mostanában derült ki, de az amerikai hírszerzés előtt aligha maradt titokban.
Több Oroszországot érintő NATO tanácskozáson a magyar képviselőt már Putyin Ukrajna elleni inváziója előtt kizárták az információs láncból, mert gyanították, hogy az oroszok ily módon villámgyorsan tájékozódhattak a NATO tagállamok álláspontjáról.
Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt ez a biztonsági rés a NATO informatikai rendszerében esetleg még bocsánatos bűnnek számíthatott, de az orosz támadás után gyökeresen megváltozott a helyzet. Orbán Viktornak e téren sürgősen váltania kell, ha meg akarja őrizni a szövetségesek bizalmát.
A másik orosz kém paradicsomban, Ausztriában ennél sokkal kisebb problémák miatt buktatták meg előbb a Szabadságpárt alkancellárját – Strachét, majd pedig Sebastian Kurz kancellárt, aki politikai csodagyerekből pillanatok alatt vált hullócsillaggá.
