Itthon Archives Page 101 of 868 › Független Hírügynökség

Tóni, az erős ember

ki

-

2022-05-14

Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.

Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.

Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.

Az USA fontos nagykövetet küld

Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy „Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.

Magyarország szürke zóna

Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.

„ELVETTÉK TŐLÜNK”

Bauer Tamás

-

2022-05-14

0

Orbán Viktor az olajembargó körüli, az Európai Bizottsággal folytatott vitában csak úgy odavetette a megjegyzést: valaha Magyarországnak is volt tengerpartja (ahol feltehetően lehetne olajszállító hajókról kifejteni az importált kőolajat), de „elvették tőlünk”, ezért vagyunk más szárazföldi országokhoz hasonlóan nehezebb helyzetben az olajügyben.

Ez persze önmagában is hamis állítás, hiszen Németországnak, Lengyelországnak, Bulgáriának van tengerpartja, de ezek az országok is vezetéken importálják az orosz kőolajat, és annak kiváltása számukra is többletköltséggel jár. Ez az érdemi kérdés, de Orbánnak ez az odavetett megjegyzése természetesen felbosszantotta a horvátokat, akik be is kérették külügyminisztériumukba a zágrábi magyar nagykövetet.

Mondott hasonlókat Orbán máskor is. Egyszer például azt jegyezte meg, hogy a nyersanyagainkat is „elvették tőlünk”. Érdemes átgondolni, van-e igazság Orbánnak ezekben a megjegyzéseiben.

Amikor Bolgár György, aki a maga klubrádiós műsorában elsőként figyelt fel Orbán e megjegyzésére, történész szakembert kérdezett arról, a történész a trianoni békeszerződésről kezdett beszélni. Magyarországon általában az 1920-as békeszerződést teszik felelőssé. Ez így szerintem nem helytálló, legalábbis nem pontos.

Az első világháborús vereség történelmi pillanatában, 1918 őszén néhány héten belül a korabeli magyar állam nemzetiségeinek, a szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és horvátoknak politikai képviseletei egymás után mondták ki elszakadásukat a magyar államtól.

A gyulafehérvári gyűlésről mindenki tud, aki kicsit is tájékozott a magyar történelemben – s amelyet az erdélyi szászok és bánsági svábok hasonló állásfoglalása követett Romániához való csatlakozás támogatásáról –, de a szlovákok is állást foglaltak Csehszlovákia mellett, a Szerb Nemzeti Tanács illetve a Horvátországban 1868 óta elismerten működő saját országgyűlés a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság mellett. Több mint másfél évvel később a békeszerződés a nemzetiségek politikai képviseleteinek ezeket a döntéseit már csak tudomásul vette, meghúzta a pontos határokat az általuk birtokolt terület és a Magyarországnál maradó terület között (és e tekintetben volt igazságtalan, amikor összefüggő, magyarok lakta területeket helyezett a másik állam fennhatósága alá), továbbá Ausztriának ítélte a német nyelvűek lakta Nyugat-Magyarországot, amiből Burgenland lett, illetve Csehszlovákiának adta Kárpátalját.

Hogyan ítéljük meg akkor az „elvették tőlünk” szófordulatot?

Az első kérdés: kit fed a „tőlünk” szóban használt többes szám első személy, ki az alanya ennek a többes számnak? Az ezt kimondó személy a Budapest székhelyű jelenlegi magyar állam miniszterelnökeként csak a mai Magyarország lakosait sorolhatja ide. Ami a történelmi Magyarország nyersanyagkincseit illeti, azok nagyrészt Szlovákia szlovákok lakta, illetve a Kárpátokon inneni Románia románok lakta (jobbára dél-erdélyi) területein bányászhatók, tehát azok a szlovákokat illetve románokat illetik meg, így senki sem „vehette el tőlünk”, magyarországi magyaroktól és nem magyaroktól. A történelmi Magyarország csipetnyi tengerpartját pedig többszáz kilométer választotta el a magyarok lakta területektől, azt a partszakaszt nem „elvették tőlünk”, hanem Horvátországnak a magyar államtól való elszakadása nyomán került el „tőlünk”, és lett, a trianoni békeszerződés nyomán a második világháború végéig az olasz Adria-part, majd a jugoszláv tengerpart, mára a horvát tengerpart része. A „miénk” sohasem volt.

Az „elvették tőlünk” szófordulat valamilyen, erőszakos cselekedet nyomán kialakult rendellenes, méltánytalan helyzetet érzékeltet, amely korrekcióra szorul. Ezért kifogásolja azt érthető módon az adott esetben Horvátország, más esetekben más szomszédos állam. Igazuk van. Ezek bajkeverő szófordulatok, amelyektől minden, közhatalmi tisztséget betöltő személynek tartózkodnia kellene.

Mai kérdés – Ön szerint lenne kétharmada a Fidesznek, ha Karácsony Gergelyt „nem üti el egy villamos”?

FüHü

-

2022-05-13

0

Mai kérdés – Ön szerint lenne kétharmada a Fidesznek, ha Karácsony Gergelyt „nem üti el egy villamos”?

Karácsony: „Legfeljebb akkor lépek vissza, ha elüt egy villamos.

Aztán Karácsonyt elütötte egy villamos.

Rögvest be is jelentette, befejezte miniszterelnök-jelölti kampányát, visszalépett és támogatóit arra kérte, a második fordulóban Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazzanak. Az eredmény ismert.

This poll is no longer accepting votes

UJHELYI, A BÁTOR

Bauer Tamás

-

2022-05-10

0

Ujhelyi István, az MSZP (egyetlen) európai parlamenti képviselője büszkén jelentette be a héten: mer egyetérteni az Orbán-kormánnyal, az Európai Bizottság javaslata az Oroszországgal szembeni olajembargóra Magyarország számára elfogadhatatlan. Ezt a véleményét a Bizottsággal is tudatta.

Mint ismeretes, a Bizottság a tárgyalások jelenlegi állása szerint az orosz olajszállításoktól különösen függő három volt szocialista országnak, Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak egy-két év haladékot adna az embargó érvényesítésére. Ez alatt az idő alatt át lehetne állítani a finomítókat a más forrásból származó kőolaj feldolgozására. (Mellesleg Németországnak az egykori NDK Schwedtben levő finomítójában, illetve Ausztriának a schwechati finomítóban ugyanezt kell tennie, azok is orosz kőolajat dolgoznak fel, és ők még sem kérnek haladékot.)

Az Oroszországgal szembeni szankciók azon európai országok számára, amelyek intenzív kereskedelmet folytatnak Oroszországgal, áldozatvállalást jelentenek, nem is kicsit.

Mégis vállalják, mert abból indulnak ki: Ukrajna az orosz támadással szembeszállva nemcsak önmagát védi, hanem bennünket is, a nyugati demokráciák összességét, és ezért erkölcsi kötelességünk gazdasági szankciókkal és fegyverszállításokkal támogatni ebben. Ausztria és Olaszország sokáig húzódozott, de ma már belátják ezt.

Orbán álláspontja gyökeresen eltér ettől. Szerinte az orosz-ukrán háború

„nem a mi háborúnk”, nekünk ahhoz semmi közünk.

Hogy ebben az álláspontban mi a szerepe konkrétan annak, hogy meghitt kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyinhoz, – és mi általában annak, hogy nem tesz különbséget demokratikus országok és önkényuralmi rendszerek között (ha csak annyiban nem, hogy az utóbbiakban „inkább otthon érzi magát”), tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy számára semmi alapja annak, hogy Magyarország bármilyen értelemben szolidáris legyen a harcoló Ukrajnával. Ebből viszont logikusan következik az, hogy nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának, illetve átengedni fegyverszállításokat a magyar-ukrán határon. Ugyanígy következik belőle az, hogy nem hajlandó olyan szankcióra, olyan olajembargóra, amely Magyarország számára kétségtelenül áldozatvállalást, az orosz olajimporthoz képest veszteséget jelentene. Orbántól az igazat megvallva nem is várhatunk mást. Az sem kérdéses, hogy ennek az álláspontjának van Magyarországon támogatottsága:

ki akarna többet fizetni a fűtésért, az áramért, az üzemanyagért?

A kérdés mármost az, hogy ha Ujhelyi egyetért Orbánnal abban, hogy az olajembargó Magyarország számára elfogadhatatlan, akkor egyetért-e Orbán két megelőző állításával: azzal, hogy az orosz-ukrán háború „nem a mi háborúnk”, semmi közünk hozzá, abban semlegesnek kell maradnunk, és azzal, hogy el kell utasítani Ukrajna támogatását fegyverszállításokkal. Ezekben a kérdésekben nem hallottam Ujhelyit nyilatkozni, bár némi támpontot ad, hogy az Országgyűlésben az ellenzéki képviselők nagy többsége, köztük Ujhelyi pártjának, az MSZP-nek valamennyi jelen levő képviselője igennel szavazott arra a politikai nyilatkozatra, amelyben elutasították az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást. A kérdés tehát az, hogy mi mindenre terjed ki Ujhelyi bátor egyetértése Orbánnal?

Elegáns kastélyszállók Magyarországon

FüHü

-

2022-05-08

0

Elegancia, tágas terek, s a régmúlt korok magával ragadó stílusa jellemzi a magyarországi kastélyszállókat. Általában festői környezetben helyezkednek el, csodás túraútvonalak, természetes vizek vagy más látványosságok közelében. Igazi testi-lelki kikapcsolódást nyújt az itt töltött néhány nap. Cikkünkben 3 elegáns szállót mutatunk be, az ország 3 különböző tájáról.

Budapest közelében: Teleki-Degenfeld kastély

Ez az elegáns és varázslatos belföldi kastélyszálló 75 km-re található a fővárostól, Nógrád megyében. A legtöbb lakosztályát korhű berendezéssel kínálja. Egyik különlegessége, hogy a szobákat történelmi személyekről nevezték el, például Teleki Lászlóról vagy Madách Imréről.

Céges rendezvényeknek és esküvőknek is helyet biztosít a szállás, de természetesen családdal vagy egymagunkban is érkezhetünk. Ízelítő a szolgáltatásokból:

wellness és szépség
borkóstoló
vadászat
játszószoba
játékterem
lengőteke

Kicsik és nagyok egyaránt megtalálják itt a nekik való kikapcsolódást. A közelben pedig rengeteg természeti látványosság és múzeum érhető el.

Zala megye: Batthyány Kastélyszálló

Ha messzebb utaznánk a fővárostól, Zalacsányban vár minket ez a csodálatos hely. Több különféle típusú szobából választhatunk, standard, superior, családi és lakosztály kategóriákban.

A hely wellness szállásként is hirdeti magát, s számtalan testrituálét, rönkszaunát, masszázs szolgáltatást és aromafürdőt vehetnek igénybe az idelátogatók. További népszerű szolgáltatásaik a következők:

kerékpár bérlés
fitnesz
golf
gasztronómiai élmények

Szervezhetők itt céges rendezvények és esküvők is.

Szilvásvárad: La Contessa

Az elegáns szilvásváradi létesítmény 45 exkluzív szobával várja a pihenni vágyókat. Egy 7 hektáros ősparkban fekszik a neobarokk épület, így valóban varázslatos helyszín a pihenésre. Olasz bútorok és elegáns textíliák szolgáltatják az igazi nemesi élményt a szobákban, melyek nem nélkülözik a mai ember számára szükséges modern technikát sem. Lássunk néhány példát a számos programlehetőségből:

bowling
squash
gasztronómiai kalandok
főúri teadélután
wellness

A környék látnivalói közül kiemelkedik a Szalajka-völgy, a Fátyol-vízesés, valamint a Lipicai Ménes.

Összegezve: A kastélyszállók töretlen népszerűsége a pihentető környezetnek, eleganciának, magasszintű gasztronómiának és wellness szolgáltatásoknak köszönhető. Cikkünkben 3 olyan lehetőséget mutattunk be, melyek családi nyaralásra, céges rendezvényre, de lakodalom szervezésére is tökéletesen megfelelnek.

Vétó vég az Európai Unióban?

Kenderessy Milán

-

2022-05-05

0

Mario Draghi miniszterelnök pragmatikus és egyre föderalisabb Európai Uniót szeretne. Strasbourgban ezért azt mondta, hogy hozzá kell nyúlni az európai alap szerződéshez is, melyben benne van az, hogy fontos ügyekben a tagállamok vezetői csakis konszenzus alapján dönthetnek.

Jelenleg mindegyik tagállamnak vétójoga van. Ettől játszik béna kacsa szerepet az Unió. Ez Orbán Viktor egyik legerősebb fegyvere is. Mario Draghi viszont azzal érvel, hogy enélkül sokkal hatékonyabb lenne az uniós döntéshozatal.

Ez ilyenkor háborús időkben különösen jól látszik.

Mit javasol Draghi? Minősített többséget. Ez az uniós gyakorlatban 15 kedvező szavazatot jelentene a 27 tagállam közül oly módon, hogy a döntést támogató államoknak el kell érniük az Európai Unió lakosságának a 65%-át.

„Egy ilyen Európa hitelesebb lenne a saját polgárai és a világ felé is”

– érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Itt jegyezzük meg, hogy a magyar kormány ellen inditott jogállamisági eljáráshoz is csak minősített többség kell. Vagyis nem vétózhatnák azt meg Orbán barátai. Igaz, hogy a magyar miniszterelnöknek nem is nagyon maradtak barátai a tagállamok vezetői között.

Orbán és az EU

A tagállamok többsége olajembargót követel Oroszországgal szemben. Orbán Viktor ezzel szembenáll. Érvei logikusak: Magyarországnak ez túlságosan is sokba kerülne. Fiala cseh miniszterelnök is pedzegette, hogy nem szabad megengedni azt, hogy „az Oroszország elleni olajszankció jobban fájjon Csehország polgárainak mint Moszkvának”.

Orbán kedvenc publicistája is tollat ragadott az ügyben a Magyar Nemzetben, ahol legutóbb Kaczynskivel és Morawieckivel közölte, hogy „kinyalhatják a seggét”. Most hasonló stílusban üzent az Európai Uniónak az orosz olajembargó ügyében.

„Az Európai Uniót ma idióták, gazemberek, hazaárulók és idegen ügynökök irányítják”

– írja a Fidesz alapító tagja.

Aki így folytatja: „a lengyel kormány, amely lélektanilag érthető, ám józan ésszel fel nem fogható orosz gyűlölettől vezérelve beállt az önsorsrontó hülyék közé, jól számolt. Talán önök is észrevették, hogy ezen árulás következtében Lengyelországban kitört a jogállam… Bayer Zsolt ezek után levonja a tanulságot:

„szarunk az Európai Unióra a maga összeségében…”

Tartalmas program Orbán következő brüsszeli tanácskozásaira.

Paks 2 megy tovább, de miért?

Polonius

-

2022-05-05

0

Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.

„A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”

Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.

„Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.

Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin „kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.

Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.

„Nem jó az alacsony rezsi”

Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.

Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.

Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.

A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.

Fémcsomagolásra kéne váltanunk az ételeknél, hogy megóvjuk a bolygót és magunkat is

FüHü

-

2022-05-04

0

Fémcsomagolásra kéne váltanunk az ételeknél, hogy megóvjuk a bolygót és magunkat is

Még mindig sok műanyag szemét termelődik. A csomagolások újrahasználata óriási környezeti terheléstől mentesítené a bolygót – írja a Zöld magazin.

Az elmúlt években rekordmennyiségű szemetet generált az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a háztartási tisztítószerek is.

Ezzel a legnagyobb gond, hogy a fenti iparágak az egyszer használatos csomagolásokra építenek. Pedig csak egy kis odafigyelésre lenne szükség, hogy kiiktassuk a műanyagot.

A nagyvállalatok az újrahasznosítással kampányolnak, ám a szakértők szerint ma már nincs olyan hulladékgazdálkodási rendszer, ami ezt megfelelően kezelni tudná.

Rengeteget jelentene ugyanakkor, ha az online rendelt ruhák és a kiszállított élelmiszer egyötödét újrahasználható anyagba csomagolnánk a következő 5 évben.

Ha ez bekövetkezne, több mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg, sőt 3 és félmilliárd köbméter vizet és több mint 1,2 millió teherautónyi nyersanyagot takarítanánk meg.

A világcégek számára az olcsó műanyagot nem prioritás lecserélni. Pedig ha például a tisztítószereknél újratölthető flakonokra váltanánk, alig egytizenkettedére redukálnánk a csomagolás környezeti hatását.

A vendéglátóiparban alkalmazott műanyag eközben még az egészségünket is károsítja. Ami tehát az ételesdobozokat illeti, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is az a legjobb, ha fémcsomagolásra váltunk.

Cikkünk a Jurij.hu, a Hot24, a Linkek.hu, a Linkcenter és a Pole Position közreműködésével készült.

MÉG EGYSZER A PARLAMENTI TISZTSÉGEKRŐL

Bauer Tamás

-

2022-05-04

0

Miközben néztem tegnap a parlamenti honlapon az alakuló ülés közvetítését, megnéztem ugyanott Kövér László előterjesztését a bizottságok tagjairól és tisztségviselőiről.

Azt már korábban hallottam, hogy az ellenzék a DK-s Varju Lászlót, aki az előző ciklusban a költségvetési bizottság elnöke volt, ezúttal a népjóléti bizottság elnökének javasolja. Kövér előterjesztésében azonban Varju nem a bizottság elnökeként, hanem csak tagjaként szerepelt. Ma a 24.hu cikkében azt olvasom, hogy Varju büntetésből nem lehet bizottsági elnök, és ugyanúgy a szintén DK-s Arató Gergely sem jegyző. Nem lehet jegyző Jámbor András párbeszédes képviselő sem.

Az új magyar parlamentarizmus fontos jogszokása volt harminc éven keresztül, hogy a parlament megalakulásakor a pártok megegyeztek a parlamenti és bizottsági tisztségek, bizottsági helyek elosztásáról a pártok között, arról pedig az egyes pártok maguk döntöttek, hogy kivel töltik be ezeket a posztokat. Az is része volt ennek a szokásjognak, hogy az egyes pártok jelöltjeit a házelnöktől az egyes bizottsági tagokig a parlament minden képviselője megszavazza. (Emlékszem, például, hogy milyen vita volt az SZDSZ-frakcióban arról, hogy megszavazzuk-e az Országgyűlés alelnökének G. Nagyné Maczó Ágnest, a Kisgazdapárt szélsőséges kijelentéseiről ismert jelöltjét. Végül úgy döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjognak megfelelően meg kell szavazni, és Maczó Ágnes azután fölöttébb korrekt módon vezette az üléseket.)

Az előfordult, hogy valakit lemondásra szólítottak fel (például az első ciklusban Horn Gyulát a Külügyi Bizottság elnökségéről, amit meg is tett), de hogy ne fogadták volna el valamely párt jelöltjét, az nem.

Az tehát, hogy most, amikor a pártok között nem alakult ki egyetértés a tisztségek elosztásáról, és Kövér László tett előterjesztést, politikai retorzióként nem jelöli Varjut és Aratót, újabb súlyos visszaélés.

Állítólag azért nem jelölte őket, mert neki nem tetsző módon beszéltek az Országgyűlés ülésén arról, hogy hatályon kívül helyeznék a fideszes Alaptörvényt.

Alkotmányos alapelv, hogy országgyűlési képviselőt az Országgyűlés ülésén elmondott véleménye miatt semmiféle hátrány nem érhet.

Ezt sértette meg Kövér. Jámbor más okból nem lehet jegyző: állítólag azért, mert nem megfelelően beszélt a jegyzői feladatról.

Aki ezt a szöveget ezen az oldalon olvassa, bizonyára tudja, hogy szerintem a magukra adó ellenzéki pártoknak semmiféle parlamenti vagy bizottsági tisztséget nem kellene a Fidesz parlamentjében elfogadniuk. A Momentum ezt hasonlóképpen gondolta, nem jelölte tagjait ilyen tisztségekre, a DK és a Párbeszéd viszont másképpen gondolta, és jelölt. Ezzel kitették magukat Kövér önkényének. Ha viszont így történt,

az összes ellenzéki frakciótól elvárható, hogy tegnap parlamenti és bizottsági tisztségekbe megválasztott tagjaik visszalépjenek ezekből a tisztségekből, amíg Kövér Varjut és társait nem jelöli, és az Országgyűlés meg nem választja a kérdéses tisztségbe.

Vajon megteszik-e? Vagy azt gondolják, hogy az embereket csak az infláció, a bérük és a nyugdíjuk érdekli,

demokráciakérdésekben nem érdemes konfliktust vállalni?

„Orbán Putyin , Hszi Csinping és Trump trójai falova”

Kenderessy Milán

-

2022-05-04

0

„Orbán Putyin , Hszi Csinping és Trump trójai falova”

Azt állitja Moritz Körner, az Európai Parlament német szabaddemokrata képviselője, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott, hogy Orbán Putyin trójai falova. A befolyásos német lap összeállítást közölt Orbán Viktorról, „a kiszámíthatatlan autokratáról”.

„A visegrádi együttműködés megbukott. A lengyelek sohasem bocsátják meg Orbánnak amit Ukrajnával művelt” – foglalta össze a véleményét a magyar miniszterelnök elszigeteltségéről Michael Roth német szociáldemokrata politikus, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. A magyar-lengyel kapcsolatok alakulását jól mutatja, hogy nemrég Orbán kedvenc publicistája a hivatalos Magyar Nemzetben közölte Jaroslaw Kaczynskival és Mateusz Morawieckivel, hogy „kinyalhatják a seggét”. Aligha ez volt Lengyelország erős emberének és miniszterelnökének gyerekkori álma. Az erős kifejezés jól mutatja, hogy Budapest és Varsó kapcsolatai sokkal rosszabbak mint ahogy az a hivatalos nyilatkozatokból kitűnik.

Pedig Orbánnak most minden támogatásra szüksége lesz hiszen megindult ellene a jogállamisági eljárás, amely euró milliárdok elvonásával járhat. A Der Spiegel elolvasta a 43 oldalas levelet, melyet Brüsszelből Orbánnak küldtek. Ebben

rendszerszerű és évek óta tartó korrupcióval vádolják meg a magyar miniszterelnököt.

A Der Spiegel szerint legkésőbb a jövő év elejére, de lehet, hogy már őszre megszülethet a brüsszeli bizottság javaslata az eurómilliárdok elvonásáról, amelyek nélkül nem lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. A brüsszeli bizottság javaslata ezután az Európa Tanács elé kerül, ahol minősített többségre lesz szükség – legkevesebb 15 tagállam és az EU lakosságának 65%-át kitevő szavazó tábor. Aligha valószínű, hogy Orbánnak sikerülne valahogy blokkoló kisebbséget létrehoznia hiszen legközelebbi barátaival, a lengyelekkel is szakított. Utolsó szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök pedig megbukott a választásokon.

Kilép-e Orbán az Európai Unióból?

A magyar választásokon erős legitimitást szerzett miniszterelnök elvben dönthetne így is, de felmerülne a kérdés:

ki finanszírozná a nemzeti együttműködés rendszerét?

„Nem hiszem, hogy Orbán kilépne az Európai Unióból, az oroszoktól és a kínaiaktól nem kapna ennyi pénzt ” – érvel Michael Roth, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. Tegyük hozzá, hogy Moszkvát vagy Pekinget csakis addig érdekli Orbán amíg bent van az Európai Unióban. A Magyarországon jelenlevő világcégek, amelyek meghatározók a magyar exportban, egy uniós államba hozták a pénzüket. Számukra Magyarország egy 450 milliós piac egy kis része. Egy tíz milliósnál kisebb „szuverén” Magyarország csekély érdeklődésre tarthatna igényt a világpolitikában és a világgazdaságban.

„Orbán Viktor Putyin, Hszi Csinping és Trump trójai falova az Európai Unióban „

– hangsúlyozza Moritz Körner Európa parlamenti képviselő. Aki szerint márcsak azért is mielőbb le kell törni Orbán Viktor szarvait, mert Trump két év múlva visszatérhet a Fehér Házba.

Van-e az Európai Uniónak elég bizonyítéka Orbán korrupciójára? Nem szokás kémkedni az Európai Unióban egymás ellen, de azért ezt mindenki megteszi. Az amerikaiak viszont gátlástalanul figyelik szövetségeseiket, és óriási dossziékat halmoztak fel Orbánról is. Mi lesz, ha ezeket fel is használják?

Az aluszékony trónörökös

Lázár János lekéste a közös fotót, mert elaludt. Éppúgy mint négy évvel korábban. Akkor épp bukott politikus volt, de most lehet, hogy ő a jövő embere. Miért bukott meg? Mert az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle, hogy átvenné -e Orbán helyét, ha a miniszterelnökkel történne valami? Nem tudjuk, hogy Lázár mit válaszolt. Azt viszont igen, hogy hiába rohant el utána Orbán Viktorhoz, mert szemében akkor árulónak és politikai hullának számított. Aztán Lázár – nevének megfelelően – „feltámadt”. Ma minden tettre kész.

Mi lesz, ha Brüsszel és a háta mögött álló nyugati nagyhatalmak azt közlik Magyarországgal, hogy amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, addíg le kell mondaniuk az uniós euró milliárdokról?! A rendszer megalkotóját választják-e és, ha kell utána masíroznak a börtönbe elveikért, melyek sosem voltak igazán, de mára már végképp porrá váltak, vagy?…

Itthon

Az USA fontos nagykövetet küld

Magyarország szürke zóna

Az első világháborús vereség történelmi pillanatában, 1918 őszén néhány héten belül a korabeli magyar állam nemzetiségeinek, a szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és horvátoknak politikai képviseletei egymás után mondták ki elszakadásukat a magyar államtól.

Hogyan ítéljük meg akkor az „elvették tőlünk” szófordulatot?

Karácsony: „Legfeljebb akkor lépek vissza, ha elüt egy villamos.

Rögvest be is jelentette, befejezte miniszterelnök-jelölti kampányát, visszalépett és támogatóit arra kérte, a második fordulóban Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazzanak. Az eredmény ismert.

Az Oroszországgal szembeni szankciók azon európai országok számára, amelyek intenzív kereskedelmet folytatnak Oroszországgal, áldozatvállalást jelentenek, nem is kicsit.

Budapest közelében: Teleki-Degenfeld kastély

Zala megye: Batthyány Kastélyszálló

Szilvásvárad: La Contessa

Mario Draghi miniszterelnök pragmatikus és egyre föderalisabb Európai Uniót szeretne. Strasbourgban ezért azt mondta, hogy hozzá kell nyúlni az európai alap szerződéshez is, melyben benne van az, hogy fontos ügyekben a tagállamok vezetői csakis konszenzus alapján dönthetnek.

Ez ilyenkor háborús időkben különösen jól látszik.

Orbán és az EU

„Nem jó az alacsony rezsi”

Még mindig sok műanyag szemét termelődik. A csomagolások újrahasználata óriási környezeti terheléstől mentesítené a bolygót – írja a Zöld magazin.

Miközben néztem tegnap a parlamenti honlapon az alakuló ülés közvetítését, megnéztem ugyanott Kövér László előterjesztését a bizottságok tagjairól és tisztségviselőiről.

Az tehát, hogy most, amikor a pártok között nem alakult ki egyetértés a tisztségek elosztásáról, és Kövér László tett előterjesztést, politikai retorzióként nem jelöli Varjut és Aratót, újabb súlyos visszaélés.

az összes ellenzéki frakciótól elvárható, hogy tegnap parlamenti és bizottsági tisztségekbe megválasztott tagjaik visszalépjenek ezekből a tisztségekből, amíg Kövér Varjut és társait nem jelöli, és az Országgyűlés meg nem választja a kérdéses tisztségbe.

Azt állitja Moritz Körner, az Európai Parlament német szabaddemokrata képviselője, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott, hogy Orbán Putyin trójai falova. A befolyásos német lap összeállítást közölt Orbán Viktorról, „a kiszámíthatatlan autokratáról”.

Kilép-e Orbán az Európai Unióból?

Az aluszékony trónörökös

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA