Hűtlen kezelés miatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a BKK jegyértékesítési rendszerének ügyében.
Az MTI-nek azt mondták, feljelentés alapján, ismeretlen tettes ellen nyomoznak. A nyomozás érdekeire hivatkozva többet nem mondanak.
A BKK július 13-án indította el online jegyértékesítési rendszerét. Hamar kiderült, hogy
a rendszerben sok a hiba, könnyen feltörhető,
így például a valós árnál sokkal olcsóbban is lehet jegyet, bérletet venni.
Egy héttel később előállítottak és gyanúsítottként kihallgattak egy budapesti fiú a rendőrök, aki észrevett egy „rést” az online értékesítési rendszerben, tesztelte, majd jelezte is a BKK-nak a hibát. A T-Systems Magyarország és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) másnap közös állásfoglalásban tájékoztatott arról, hogy a T-Systems Magyarország az informatikai rendszerét ért jogosulatlan befolyásolás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
Tegnap Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke jelentette be, hogy eljárást indít az online jegyrendszerrel, és a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban – utóbbiból is kerültek ki felhasználói adatok.
Egy uniós jelentés is indokolja az Európai Bizottság lépését, hogy az idén július közepe óta tökéletesítette a kis értékű követelések eljárását, lehetővé téve a gyorsított internetes eljárást a fogyasztók számára az 5 ezer eurónál kisebb értékű követelések esetében. A Bizottság emellett az online vitarendezési platformmal (OVR-platform) ösztönzi az alternatív vitarendezést, amely könnyű internetes hozzáférést biztosít az online ügyletekkel foglalkozó alternatív vitarendezési szervezetekhez. Ez az e-kereskedelem vonatkozásában is fontos.
Az e-kereskedelem egyik korlátja – a fogyasztókat védő jogi szabályozás ellenére –, hogy a személyes jelenlét hiányából adódóan számos fizikai, pénzügyi és dokumentációs probléma merülhet fel. Magyarországon egy uniós felmérésre (Surveys on ICT usage in enterprises and households) a megkérdezettek mintegy 82%-a úgy reagált, hogy vásárlása panaszmentesen zajlott, ami
jelentős javulás a 2015-ben tapasztalthoz képest
– olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2016 című kiadványában. Ennek tükrében is érdekesek az Európai Unió által a közelmúltban közzétett, az internetes vásárlásokra vonatkozó jelentés (Consumer Conditions Scoreboard) megállapításai, különösen a fogyasztók vélekedése.
Uniós trendek
Az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt az EU-ban – olvasható a jelentésben.
Tíz év alatt csaknem megkettőződött az interneten vásárló európaiak aránya
(a 2007. évi 29,7%-ról 2017-ben 55%-ra). A legutóbbi eredménytábla óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett.
Tíz, jelenleg is az interneten értékesítő kiskereskedőből csak négy állította azt, hogy a következő évben megfontolja a belföldi és a határon túli értékesítést.
A más országokba történő internetes értékesítést továbbra is aggályosnak tartják,
mégpedig azért, mert nagyobb a csalás kockázata, eltérnek a nemzeti adószabályok vagy a nemzeti szerződési jogi szabályok és a fogyasztóvédelmi szabályok.
Ezért a Bizottság javaslatot terjesztett elő a modern digitális szerződési szabályokra vonatkozóan, amelynek célja az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok harmonizálása, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférés és az internetes értékesítések előmozdítása Unió-szerte – áll a jelentés kapcsán kiadott közleményben.
Jogismeret
Az eredménytábla 2015. évi kiadásához képest a fogyasztók jobban tisztában vannak a jogaikkal.
Átlagosan a fogyasztók 13%-a ismeri teljes mértékben az alapvető jogait, az északi és nyugati uniós országokban jobban, mint keleten és délen.
Miközben a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra, azok, akik panaszt tesznek valamiért, elégedettebbek a panaszkezelés módjával. Ám a fogyasztók csaknem egyharmada nem kíván panaszt emelni, mivel megítélésük szerint az érintett összeg túl csekély (34,6%) vagy az eljárás túlságosan elhúzódna (32,5%).
E-kereskedelemre, magyar!
Magyarországon 2016-ban a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 3,1%-kal részesedtek – olvasható az említett KSZ-kiadványban. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma: 2016-ban 302,8 milliárd forint volt az árbevételük, folyó́ áron a 2010. évinek közel 6,6-szerese. A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan 36%-kal emelkedett, miközben a kis- kereskedelem egésze csupán 2,5%-kal.
Forrás: KSH
Egyre többen választják az internetet nemcsak a kiskereskedelmi termék megvételére, hanem szolgáltatás igénybevételére is. Az e-kereskedelemben (egy uniós felmérés szerint) megjelenő lakosság aránya Magyarországon folyamatosan nő, 2016-ban 27% volt. Igaz, az uniós átlag 45%.
Az elektronikus értékesítésben részt vevő vállalkozások aránya is alatta marad az uniós átlagnak: 2016-ban a vállalkozások 12%- nál (az uniós átlagtól 6 százalékponttal kevesebbnél) keletkezett az árbevétel legalább 1%-a elektronikus kereskedelemből. A hazai elektronikus kereskedelem 30%-a weboldalon, 70%-a elektronikus adat- cserén keresztül realizálódott.
Aki a részletesebb eredmények között szeretne böngészni, itt megteheti.
Nem véletlenül nevezik sokan az adóhatóság nehézfegyverzetének az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer). Működésének két és fél éve alatt 65 ezer regisztrált vállalkozás mintegy 29 millió szállítmányának adatait elemezte a hatóság a rendszeren keresztül bonyolított adatszolgáltatáson keresztül.
Az informatikai rendszernek köszönhetően, megfelelő algoritmusok alapján rengeteg féle adatot lehet kiszűrni. Most másfél hónapos országos akcióval erősít a hatóság.
„Mi a magunk részéről örülünk azoknak az intézkedéseknek, amelyek átláthatóbbá teszik a piacot”
– nyilatkozta a FüHünek a durván másfél hónaposra tervezett országos ekáer-ellenőrzés kapcsán Székely Zsolt, a Révész Csoport vezérigazgatója.
Már javában tart – augusztus 1-jén kezdődött és szeptember 20-ig lesz – a fokozott ellenőrzés-sorozat, amelynek keretében a pénzügyőrök az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályainak betartását vizsgálják, igyekezvén megálljt parancsolni a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmének.
Jótékony hatások
Az ekáer-rendszer közvetett előnyei – mondta Székely Zsolt – elsősorban az államháztartási bevételek növekedésében jelentkeznek. Való igaz, az ekáer a gazdaságfehérítés mellett az adóbeszedés hatékonyságát is növeli, amit igazol a költségvetés bevételi adatsora is – írta a minap az MTI.
Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az ekáer szűrőjén fennakadt végrehajtható adótartozást felhalmozó vállalkozások.
Közvetetten a tisztességes piaci szereplők számára is vannak jótékony hatásai a rendszernek, amely segít kiszűrni a nem tisztességes piaci szereplőket – véli Székely Zsolt. Ezt annak ellenére is pozitívnak tartja, hogy a Révész Csoport nem azokkal a vállalkozásokkal akar versenyezni és nem is azokkal versenyez, amelyek – elsősorban áfa-ügyletekkel – az exporttal és/vagy az importtal, például az országból ki sem vitt vagy ide be sem hozott, a piacon meg sem jelenő cukor-, étolaj- vagy gabonaszállítmányokkal machinálnak. Az EKÁER kicsit olyan, mint az elektronikus pénztárgépek bekötése a NAV-hoz – fejtette ki: az adóhatóságnál egy óriási adatbázisba futnak össze az adatok, információk, s bizonyos algoritmusok alapján leszűrnek dolgokat – ez ösztökéli a vendéglátóipari helyeket a forgalom bevitelére a pénztárgépbe.
Ennek analógiája alapján az EKÁER rendszer minimalizálja az egyszerűbb módszerekkel elkövethető bűncselekmények számát. Az EKÁER sok mindenre alkalmas, s kiegészítve egyéb ellenőrzési szisztémákkal – például a Véda kapukkal vagy a HUGO-val – olyan adatok állnak rendelkezésre, amely esetenként a piaci szereplők számára is kifejezetten hasznosak.
Például ha bérbe vesz valaki egy kamiont, s nem fizeti a bérleti díjat, nem tud eltűnni, mint korábban, ma már ugyanis gyorsan a nyomára lehet bukkanni.
Az eredmények számokban
Az ekáer eddigi eredményei alátámasztják a szakember szavait. A rendszer két és fél éve alatt 65 ezer regisztrált vállalkozás mintegy 29 millió szállítmányának adatait elemezték a hivatal szakemberei – ismertette a közelmúltban az MTI-vel a legaktuálisabb számokat Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
Csak az idén, az első félévében a NAV munkatársai a közúti ellenőrzések során több mint 10 ezer törvénysértést jegyzőkönyveztek.
A jogszabályokat megszegő vállalkozások összességében előreláthatóan 616 millió forint mulasztási bírsággal számolhatnak. A járőrök több mint 70 esetben bűncselekmény alapos gyanúja miatt kezdeményezték a büntetőeljárást megindítását. Az összességében 1,5 milliárd forintos elkövetési érték jól jelzi a bűntettek súlyosságát. Az ekáer alkalmas arra is, hogy az egészségre káros élelmiszereket kiszűrje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 33 esetben semmisítette meg a közúti ellenőrzések során kiszúrt, jellemzően igazolatlan eredetű és még állati takarmánynak is alkalmatlan szállítmányokat – említett egy további érdekes adatot az államtitkár.
A kezdetek
Az elején – mint minden új intézkedés – az EKÁER bevezetése sem volt zökkenőmentes, az első három hónapban csak próbaüzemben működött a rendszer, majd több módosítás is történt a szabályozásban. Ugyanakkor Székely Zsolt szerint a rendszer nagyon gyorsan kinőtte a gyerekbetegségeket. A vezérigazgató szerint habár az EKÁER-re kötelezettekre a kezdetekben plusz adminisztratív feladatokat rótt a az új követelményeknek való megfelelés, s ma már ilyen szempontból nem okoz többletterhet, többek közt azért sem, mert bárki választhatja azt az opciót, hogy a megbízójával végeztesse el az ezzel kapcsolatos adminisztrációt.
A példa ragadós
Április 17-én lépett hatályba, Lengyelországban a magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT-rendszer, az előírások megszegéséért kiszabott büntetésekre vonatkozó rendelkezések pedig május 1-je óta élnek – számolt be korábban a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary. A SENT-előírások egyes speciális termékkörökre érvényesek, a magyar ekáer-rel ellentétben a tranzit szállításokra is vonatkoznak, és feladatokat rónak a külföldi, így a magyar szállítmányozó cégekre is.
De nem csak a lengyeleknek tetszett meg a magyar szisztéma. Az MTI egy jelentése szerint a szlovák adóhivatal is tervezi alkalmazni az online közúti ellenőrzés új rendszerét.
Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan 7 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete.
Ezt Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője mondta csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az árfolyamgátat választó svájci frank alapú lakáshitellel rendelkező ügyfeleknek a forintosítás után 180 forintos árfolyamon kellett a törlesztőrészletüket visszafizetni, a svájci frank forintosítása pedig 256 forinton történt.
A különbözetet vissza kell fizetniük a fogyasztóknak, az összeget öt évig egy gyűjtőszámlán vezették. A türelmi idő mostanában telik le.
Az 59 ezer ügyfélből 13 ezernek csak ezer forinttal nő a törlesztő részlete, ugyanakkor az ügyfelek 5 százalékánál az emelkedés miatt a futamidő hosszabbításával is számolni kell, ez az adósok 5 százalékánál 5 évnél hosszabb időtartam, a döntő többségnél azonban ennél rövidebb.
Binder István arra is felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamgát fokozatos kifutásában érintett ügyfelek átválthatják meglévő lakáshiteleiket az MNB által néhány hónapja meghirdetett fogyasztóbarát lakáshitelre, ha úgy ítélik meg, hogy jelenlegi törlesztőrészleteik magasabbak, mint az elérhető fogyasztóbarát lakáshiteleknél.
Júniusban hat százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbinál, ez az idei év legmagasabb értéke – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első becsléséből.
A májusi értékhez képest fél százalékponttal nagyobb, 6 százalékot mért a KSH a kiskereskedelem forgalmában a naptárhatástól megtisztítva (a nyers index 5,5 százalék) júniusban a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva. Ezen belül
az élelmiszerek értékesítése ugrott a legnagyobbat, 4,1 százalékot.
A nem élelmiszer-termékek bolti forgalma 8,5 százalék volt, ami kissé elmaradt a májusi 10,3 százaléktól. Üzemanyagokból a májusi 4,3 után 5,1 százalék gyarapodást regisztrált a KSH.
Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen minden bizonnyal nevet változtat Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opimus Group. Az Opus Globalra átkereszteléssel a második legnagyobb részvényes felcsúti gázszerelő-polgármester megszabadulhat a sajtóbeli felvásárlásokkal, főleg a Népszabadság bezárásával besározódott Opimus névtől.
A befektetési társaság egytucatnyi vállalkozásban érdekelt, köztük az ország második legnagyobb médiakonglomerátuma, a Mediaworks. Az Opimus – Mészáros másik szerzeményével, a Konzummal – azzal vált világhírűvé, hogy mintegy négyszáz-százalékos részvénydrágulást ért el a budapesti tőzsdén, amióta Mészáros bevásárolta magát.
Rendkívüli közgyűlést hívott össze az Opimus Group csütörtökre, amelynek egyik napirendi pontja a tőzsdei társaság átkeresztelése Opus Globalra. A cég az elmúlt fél évben először arról lett ismert, hogy Mészáros Lőrinc kisebbségi részesedést szerzett benne, ennek nyomán május elején leváltották a teljes vezetést (érdekes módon a tőzsde honlapján most is a leváltott vezérigazgató olvasható kapcsolattartóként), és bekerült az igazgatóságba a felcsúti gázszerelőből lett polgármester két lánya. (Az áprilisban határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés pótlásakor is mindössze 16,9 százalékos részvényesi arány hozta meg a 100 százalékos döntéseket.)
Az Opimus árfolyama Forrás: portfolio.hu
Ezután az Opimus részvényeinek– párhuzamosan Mészáros másik tőzsdei szerzeményéének, a Konzuménak – árfolyama kilőtt. Ezután
azzal került be még a nemzetközi hírfolyamba is, hogy idén mintegy 400 százalékos árfolyam-emelkedést produkált
– a Konzum egy hete 3200 (!) százalékos hozamemelkedésben volt, de járt ennek majdnem dupláján is, ezzel a világ legjobban teljesítő papírja címet érdemelhetné ki.
A bő száz éve alapított, s oltóanyag-készítést végző (egykoron Phylaxia), ma már vagyonkezelésben utazó Opimus
tavalyi beszámolója 30 milliós összbevétel mellett 403 milliós adózás utáni veszteséget rögzített,
noha akkor 13 vállalkozás tartozott hozzá (azóta egy osztrák társaságot eladott). A pannó így is nagy és színes. Vannak ott agrárcégek, építőipari társaság, cseh közös tulajdonú mérnöki iroda, amely esélyes az új paksi blokkba beszállítani, ingatlanhasznosító, kockázatitőkealap-kezelő, a térség legnagyobb tűzhely-gyára, s néhány inaktív kft is.
És persze a konglomerátum ékköve, a Mediaworks, amely a tucatnyi vidéki napilappal a kormány kommunikációs igényét szolgálja ki, bevételével pedig
a második legnagyobb a médiapiacon.
A jó kormányzati kapcsolatokat szolgálja a Takarékinfó Adatfeldolgozó Zrt. is, amely koordinálja a kormányzati nyomással kikényszerített takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének kialakítását, és kiszolgál takarékok mellett egyéb „fontos” vállalatokat.
A cégekben lévő különböző arányú Opimus-részesedések befektetési értéke bő 6 milliárd forint az éves beszámoló alapján.
A leendő Opusban Mészáros Lőrinc tulajdoni hányada 24,3 százalék, amivel a második legnagyobb részvényes.
Jelenleg, mert a két hete bejelentett szándék szerint az Opimus 8,3 százalékos részvényesét, a Status Capitalt kerekítve 75-25 arányban megvásárolja Mészáros és maga az Opimus. A Konzumban pedig 19,54 százaléka van az újdonsült tőzsdegurunak.
Emeli bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt.
Az emeléssel
a benzin átlagára 340 forintra, a gázolajé pedig 341 forintra emelkedik.
Az üzemanyagok ára legutóbb július 7-én változott, a 95-ös benzin ára bruttó 2 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 3 forinttal lett drágább.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhová megérkeznek. A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre. A tankönyvellátás az 1-9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10-12. évfolyamon a diákok több mint 60 százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat.
Az augusztus 20-i ünnepi tűzijátékot a megszokott Gellért hegy helyett a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna-szakaszról fogják fellőni – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára hétfőn. Kara Ákos elmondta, hogy az államalapítási ünnep rendezvényeiért nettó 175 millió 600 ezer forintot fizetnek.
A megszokott programok között idén augusztus 20-án is lesz tűzijáték, de más helyszínen. Kara Ákos bejelentette, hogy a szakemberekkel is egyeztetve idén a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a szakaszon lehetőség van több új látványelem bemutatására, és a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap.
Az ünnepi rendezvényekért felelős Hungarofest Nonprofit Kft. által lefolytatott közbeszerzési eljáráson a NUVU Kft. lett a nyertes. A cég – amely a vizes világbajnokság megnyitó tűzijátékát is szervezte –
nettó 175 millió 600 ezer forintból valósítja meg az augusztus 20-i tűzijátékot.
Leskovics Éva vezető pirotechnikus elmondta: a Dunán idén három nagyobb és tizennégy kisebb kilövési pont lesz, ezt támogatja a Lánchídról indított 29 kilövés.
Az államtitkár kitért arra, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra: szükség esetén a tűzijáték egy gombnyomással leállítható, s az ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért idén is az operatív törzs lesz a felelős.
Az ország 500 főnél nagyobb településeinek több, mint fele mostanra körülbelül 350 ezres népességvesztést szenvedett el, s alig háromszáz akad közöttük, amely összesen 150 ezret meghaladóan növelte lakosainak számát. A változás kettészakította az országot: a vándorlás zömmel keletről észak-nyugatra, s külföldre zajlik. Mára sok helyütt az élet elemi feltételei is hiányoznak, amelynek egyik kevéssé ismert fejleménye a takarékszövetkezetek gyorsuló kivonulása a kistelepülésekről: hét-nyolc év alatt fiókjaiknak mintegy harmadát zárták be a falvak-kisvárosok pénzügyeit zömmel kézben tartó intézmények.
A Magyarországot sújtó drámai népességfogyás sok adata ismert, noha pontos számok nincsenek, elsősorban a külföldre vándoroltakéról. A többségi becslés félmillióra teszi a határon túl élők mennyiségét; az itteni állandólakcímüket megtartók hovatartozása komoly bizonytalanságot okoznak a statisztikusoknak. Ez nem csak az elmenteket érinti, hanem a belső vándorlásban lakóhelyet változtatókat is.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ország két részre szakadt,
a népesség csökkenésének iránya a déli, dél-keleti és észak-keleti megyékből a középső és észak-nyugati területek felé zajlik. A GKI Gazdaságkutató tanulmányából kiszámolható, hogy 2007 és 2015 között egyedül az 500 főnél nagyobb települések (2027) közt szinte felbillent az ország. Különböző mértékű (helyenként akár 25 százalékig terjedő) lakosságfogyás sújtott 1734 települést (az országban összesen 3200-ból), ezekben 2015 végén 337 ezerrel éltek kevesebben; másfél év alatt ez a szám alighanem túlhaladta a 350 ezret. Ezzel szemben mindössze 293 helységben mértek gyarapodást, 151 ezret.
A természetes fogyást és az el-beköltözéseket együttesen számba vevő számok hasonlóan sötét képet festenek. Az irány ugyanaz, mint az előző mutatóknál, Eszerint 1668 település (szinte a teljes déli és keleti országrész) 226 ezer fővel nettó elvándorló, 359 helység (Budapest, Győr, Sopron és környéke) 243 ezerrel nettó bevándorló.
Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az adatokban nincsenek benne a 3200 hazai település egyharmadát kitevő aprófalvak.
A belső és kifelé tartó népvándorlás oka jól ismert. A munkalehetőségek szinte teljes hiánya a déli-keleti megyékben, s ahol akad is valamennyi, az elérhető jövedelem rendkívül alacsony. (A közfoglalkoztatás jelentős visszafejlesztése ezen csak rontani fog.) A számba vett bő 2000 település közül 464-ben nagyobb részt csökkentek a nettó reáljövedelmek (2009-2015 között), ezek lakossága vette nyakába lábát oda, ahol jelentősebben emelkedtek a bérek; utóbbi települések legnagyobb hányadában (1358-ban) 25 százalékig terjedő jövedelemjavulás zajlott le az utóbbi években. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2016-os (az idei nagy mértékű minimálbér-emelések előtt)
az elvándorlással sújtott térségekben az elérhető nettó átlagkereset legfeljebb 150-160 ezer forintot tett ki, de körülbelül harmadában a 120 ezret se érte el.
Az idei adatokat alapul véve pedig (a mediánbér-számítással) arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkavállalók zömét alkotó csoport kétharmadának bruttó bére nem éri el a 230 ezres statisztikai átlagkeresetet.
Forrás: Kettős mérce
E kis kitérő háttér után tekintsünk rá arra a területre, ahol csendben évek óta zajlik az élet kivonulása a kistelepülésekről. A kiskereskedelem folyamatosan karcsúsodik (2016-ban 4713, öt év alatt 17 ezer, tíz év alatt 30 ezer kisbolt ment tönkre végleg, s a kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mert jobbadán élelmiszerüzletek vannak, ahol a pult mögé szakképzett eladó kell, ami most már különösen drága egy kisboltosnak a 160 ezer forint feletti minimálbérrel), de javában halad a leépülés a pénzügyi alapinfrastruktúrában is. Legutóbb a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a Hevesben és Borsodban 57 fiókot fenntartó Korona Takarék rövidesen 13 (!) egységét bezárja, lehetetlen helyzetbe hozva nem csak a számlájukat fenntartó lakosokat (például a kispénzű közmunkásokat), hanem elsősorban szinte a teljes önkormányzati rendszert. A Korona közléséből kimaradt, hogy még júniusban további öt térségi takszövvel való egyesülést határoztak el, amellyel a megnőtt Korona már három megyében lesz jelen 114 fiókkal.
A takarékok javarészt olyan helyen találhatók (nagyjából a legkisebb településeken), amelyeken már tíz éve se volt egyetlen kereskedelmi bank sem.
Csakhogy amíg az évtized elején még 1800 fiókjuk volt, mostanra 1200 alá került.
Felgyorsult a hálózat összehúzódása az elmúlt három évben, amikor a kistulajdonosok akaratát letörve állami irányítással láttak hozzá az erőszakolt takarékintegrációnak. Az ágazat 95 százalékát egybe terelő Takarékbank (az egykoron Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB bankkal és jelzálogbankkal együtt a Takarék Csoport központi szervezete) újabb nagy centralizációra készül még idén. Ennek során 52 takszöv 12 nagy regionális szervezetbe tömörül. S ha a 2010 utáni cél (az FHB vezetésével egy nagy „nemzeti tulajdonú” pénzügyi csoporttal képezni ellensúlyt az OTP-nek) nem is teljesül (Csányi Sándorral inkább kiegyeztek, Spéder pedig időközben kiesett a pixisből), a kitűzött feladat egyértelműen a minél bankszerűbb működés. Amely azzal jár, amit a Korona Takarék vezetése írt a fiókbezárásokat indokló levélben az önkormányzatoknak, hogy
„az elnéptelenedett településeken található, alig használt, veszteséges fiókok fenntartására nincs lehetőségünk”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
