Hasznos Archives Page 83 of 87 › Független Hírügynökség

Külkereskedelem: lassuló dinamika

-

2017-08-08

Lassult az euróban számolt magyar külkereskedelmi forgalom dinamikája, a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az egyenleg értéke pedig csökkent júniusban. Kérdés, mi lesz a többi nyári hónapban. A múlt héten kijött ipari adat nem kecsegtet túl sok jóval.

A tavalyi év első hat hónapjához képest – euróban számolva – az idei első fél évben a magyar külkereskedelemben a behozatal gyorsabb ütemben bővült (11,3 százalékkal), mint a kivitel (10,9 százalékkal), s ennek megfelelően kevesebb többlet teremtődött, mint tavaly. Ezzel együtt is jelentős a forgalom többlete, mert – mint a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából kiderül – az export közel 51, az import ugyanakkor csak valamivel több, mint 45,5 milliárd euró volt. Az egyenleg még így is meghaladja az 5 milliárd eurót, ami azonban 41 millióval elmarad a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értékétől.

Ehhez a 41 millió eurós mínuszhoz egyébként maga a június jócskán hozzátett:

a többlet 97 millió euróval csökkent a tavalyihoz képest, s így lett alig több, mint 1 milliárd euró. Az idén júniusban ugyanis az export euróban számított értéke 4,5, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz az import-export olló szétnyílt, 2 százalékpontos volt.

A részletes adatok a hónap végén látnak napvilágot, egyelőre csak annyi plusz információt tett közzé a statisztikai hivatal, hogy a kivitel 79, a behozatal 78 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

A fentiek tükrében érdemes megnézni az egy hónappal ezelőtti adatokat: akkor az első öt havi exportdinamika 11,1 százalék volt, az import esetben pedig 12,4 százalék. Májusban az export az egy évvel korábbi – szintén euróban számolt – növekedése 20, az importé 19 százalék volt – ahogy a KSH második gyorsbecslésében látható.

A héten kijött (első) ipari termelési adat is a korábbinál gyengébb havi dinamikát mutatott: a júniusi hó/hó alapú ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent. Ennek hatásai minden bizonnyal még a következő kereskedelmi statisztikáiban is láthatóak lesznek. S szakértők szerint az ipari termeléseben a nagy autógyáraink nyári karbantartással indokolt leállásai miatt a fekete leves még hátra van. Ez feltétlenül kihat majd a külkereskedelmi forgalom alakulására is.

Jó pénzt hozhat a bulinegyed

FüHü

-

2017-08-08

0

A budapesti VII. kerületi bulinegyedben az idegenforgalmi-vendéglátói tevékenységet végzők tavaly közel 6,6 milliárd forint közterhet fizettek a költségvetésnek – válaszolta Oláh Lajos DK-képviselőnek Tállai András NGM-államtitkár.

A VII. kerületben a lakosságnak egyre több problémát okozó úgynevezett bulinegyedből

közel 6,6 milliárd forint bevétele származott

az állami költségvetésnek – írta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkára a DK-s Oláh Lajos képviselőnek. Az adóhivatalt is irányító Tállai a kerületben székhellyel nyilvántartott szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási fő tevékenységet folytatók befizetett adóit és járulékait vette alapul. Felhívja a képviselő figyelmét arra, hogy a tevékenység végzésének helye és az adózó székhelye eltérhet egymástól. Vagyis a kerületben keletkező bevételek is eltérést mutathatnak a tényleges forgalomtól a szálláshely-vendéglátás ágazaton belül.

A tényleges bevételek ezen kívül is jócskán eltérhetnek az adózáshoz bevallott forgalomtól. Július közepén a NAV által a VI és VII. kerületben tartott ellenőrzés idején azt tapasztalták, hogy mintegy 35 ezerrel több nyugtát és 62 millió forinttal több bevételt regisztráltak az online pénztárgépekben, mint a korábbi, hasonló időszakokban, amikor az adóhivatal előre bejelentett hatnapos ellenőrzés-sorozatot tartott.

A bérnövekedés hat, az EU-pénz változatlanul kevés

FüHü

-

2017-08-07

0

A bérnövekedés hat, az EU-pénz változatlanul kevés

A brutális júniusi hiány után júliusban közel 100 milliárd többlete lett az államkasszának. A bérnövekedés hatására adókból, járulékokból egyre több a bevétel, de az uniós támogatások alig érkeznek, a költségvetés eddig már majdnem 1100 milliárdot megelőlegez a kifizetésekre.

Az államháztartás központi alrendszerében júliusban 94,4 milliárd forint többlet keletkezett, ami hatalmas javulás a júniusi 698 milliárdos deficit után. A nemzetgazdasági tárca szerint ez elsősorban a jelentős bérnövekedéshez kapcsolódó adók (áfa és szja) és tb-járulék növekvő bevételének, valamint termőföld-eladásoknak köszönhető.

A kiadások közt egyre növekszik az európai uniós pályázatokon nyerteseknek kifizetett támogatások összege. Ezeket a kormány kénytelen megelőlegezni, mert a gyarapodó viták és – vélhetően – szabálytalanságok miatt

az EU sok pénz folyósítását lassítja, illetve állítja le. Június végéig 1046 milliárd volt az előlegként a nyerteseknek utalt összeg, júliusban 1090 milliárdra ugrott az összeg.

Az NGM szerint biztonsággal tartható lesz idén a 2,4 százalékos hiány. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha az uniós támogatások megérkeznek. A közösségi elszámolás rendjében az előleg nem növeli a hiányt, ha azonban nagy tételeket akasztana meg Brüsszel, akkor elszállhat a költségvetési hiány.

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Bak Mihály

-

2017-08-06

0

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat. Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került, s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok,

sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése (prezentáció, 34-36. tábla) szolgál részletes adatokkal az árfolyamgátas szerződésekről. Eszerint az eredetileg 170 ezerből mostanra 120 ezer élő megállapodás maradt 828 milliárd forint össztartozással. A korábbi elszámolás, előtörlesztés után 69 ezer ügyfél szembesül a törlesztés emelkedésével, nekik 496 milliárdos terhet kell visszaadniuk. Futamidő-hosszabbítás 44 ezer kliensnél szükséges (303 milliárdnyi tartozás), közülük 5 ezren (55 milliárd) 5 évnél nagyobb idővel toldhatják meg a szerződést.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is,

ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt).

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével

a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

A Portfólió megvizsgálta, mekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel lehet számolni. Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

Ez további súlyos ezresekkel toldhatja meg a „tipikus” lakáshiteles havi kötelezettségét. Ez könnyen megnyomhatja a bedőlt szerződések számát. Ennek alakulásáról itt.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

A hatalmon belül kérik az adócsökkentést

Bak Mihály

-

2017-08-05

0

A hatalmon belül kérik az adócsökkentést

Túladóztatják a hazai béreket, ezért ennek csökkentését javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László. Az úgynevezett adóék Magyarországon 48,2 százalék, ami néhány gazdag államéval vetekszik, a térség országaiban ez 5-13 százalékponttal kisebb. Az OECD-ben hazánk a harmadik legnagyobb adójú ország.

Elsődlegesnek nevezte a bérekre terhelődő adók mérséklését Domokos László az állami tévében szombaton. Az ÁSZ-elnök versenyképességi hátránynak értékelte az EU átlagát meghaladó túladóztatást. Szerinte azonban a gazdaság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse, mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre.

Az úgynevezett adóékkel írható le a munkát terhelő elvonások összessége. Azt fejezi ki, hogy az adók és járulékok hányad részét teszik ki a bérnek. A Domokos László által sokallott magyar adóelvonás valóban a legmagasabbak közé tartozik az OECD-ben.

A szervezet legutóbbi jelentése alapján

a 48,2 százalékos adóék Magyarországon a harmadik legnagyobb Belgium (54 százalék) és Németország (49,4) után, megelőzve Franciaországot (48,1).

Ausztriában 47,4, Olaszországban 47,8 százalék a jövedelmekre kivetett adók plusz a tb-járulékok aránya a bruttó béreken belül. A szupergazdagok országában, Luxemburgban 38,4 százalékot von el az állam, a briteknél megelégszik 30,8 százalékkal. Az amerikaiak 31,7 százalékot veszítenek fizetésükből, az írek mindössze 27,1-et. A térségben a legjobban megadóztatott csehek (43), szlovénok (42,7), szlovákok (41,5), lengyelek (35,8) mind sokkal jobban járnak a magyaroknál.

Az adóék OECD-átlaga 36 százalék, a magyar bérekből tehát bő 12 százalékponttal többre teszi rá kezét az állam. Azt hozzá kell tenni, hogy a világszervezet az egyedülálló gyermektelenek közterheit veszi figyelembe az összevetéskor, a különféle kedvezmények nincsenek benne ebben. A magyarok esetében például a gyerekek után járó, a jövedelemmel progresszíven emelkedő juttatásokat nem tartalmazza a felsorolás.

A magyarok nyomorúságára az is rávilágít ebben az adatsorban, hogy az OECD átlagához képest mind a foglalkoztatók, mind a munkaadók súlyosan túladóztatottak. A világszervezet országaiban átlagosan a munkavállalók 8,2 százalékot fizetnek az államnak, Magyarországon 14,4-et, a munkaadóknál ez az arány 14,4 és 22,2 százalék. Ez magyarázat lehet arra (is), hogy a kötelező minimálbér-emelést nem követték a nettó fizetések.

Szerb bankot vesz az OTP

Bak Mihály

-

2017-08-04

0

Az OTP Bank szerb érdekeltsége megveszi a National Bank of Greece (NBG) ottani bankját és lízingcégét mintegy 38 milliárd forintért – közölte pénteken az OTP. Néhány napja az NBG bejelentette, hogy romániai leánycégét is az OTP veszi meg.

Az OTP eddigi balkáni jelenlétét erősítve megveszi a legnagyobb görög kereskedelmi bank szerbiai leányát, a Vojvodinska bankát és többi érdekeltségét, így az NBG Leasinget 125 millió euróért (38 milliárd forintért). Ezzel az itthon piacvezető pénzintézet

Szerbiában 5,7 százalékos részesedéssel a 7. szereplő lesz. A Vojvodjanska banka 1405 munkavállalót foglalkoztat, 105 fiókot és 138 ATM-et működtet.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta: az OTP tavalyi jó eredményei, valamint a bankcsoport mintegy 8 milliárd eurós likviditási tartaléka

lehetővé teszi, hogy további bankvásárlásokon is gondolkodjanak,

esetleg 4-5 újabb akvizíció jöhet szóba olyan országokban, ahol az OTP növelné a piaci részesedését, de lehet, hogy olyan országokban is megjelennek, ahol még nincs ott az OTP-csoport.

Az NBG vezérigazgatója a Reuters hírügynökséget néhány napja arról tájékoztatta, hogy a bank szerkezeti átalakításáról az EU-val létrejött megállapodás értelmében megválik balkáni érdekeltségeitől. Ennek keretében eladja az OTP Bank Romanianak a Banca Romaneasca-ban meglévő 99,28% tulajdonrészét. A tranzakció eredményeként az OTP Bank Romania a 8. legnagyobb szereplővé válik az országban.

Rezsi, élelmiszer, gyógyszer – erre megy el az 50 felettiek jövedelmének háromnegyede

Bódis Gábor

-

2017-08-04

0

Rezsi, élelmiszer, gyógyszer – erre megy el az 50 felettiek jövedelmének háromnegyede

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél.

Magyarországon az 50 év felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költik, bevételeik kilenc százalékát szabadidős tevékenységre, két százalékát megtakarításra fordítják – közölte a 4Life Direct biztosításközvetítő felmérésének megállapítását az MTI-vel.

A 4Life Direct megbízásából 2017 márciusában készült reprezentatív felmérés arra kereste a választ, hogy mire költik havi jövedelmüket, milyen megtakarításokkal rendelkeznek az 50 év felettiek, illetve a nyugdíjas korúaknak van-e egyéb bevételi forrásuk a nyugdíj mellett.

A kutatás rámutatott arra, hogy az 50 év felettiek havi jövedelmük kétharmadát élelmiszerre, rezsire, illetve lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítják. Bevételeik fennmaradó egyharmada főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra, valamint ruházkodásra és háztartási termékekre megy el.

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél. A megtakarítások között népszerű a takarékszámla, az állampapír, valamint a lakástakarék-pénztár, a válaszadók ötöde otthon, készpénzben tartja félretett pénzét.

A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz bevételre, elsősorban munkavégzés révén.

Ötödük a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik, és csupán a nyugdíjaskorú válaszadók elenyésző részének származik rendszeres plusz jövedelme ingatlan bérbeadásból vagy családi támogatásból.

Ennek ellenére a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja a gyermekeit és közeli hozzátartozóit valamilyen formában – tájékoztatott a 4Life Direct biztosításközvetítő.

Az autógyártás mozgatja az ipart

FüHü

-

2017-08-04

0

Az autógyárak nyári leállása fogja befolyásolni a magyar ipari termelést a következő hónapokban – derül ki a FüHü-nek nyilatkozó szakértő szavaiból. Némethné Pál Katalin, a GKI kutatója szerint a termelés most szélesebb alapokon nyugszik, mint a korábbi években.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint a termelés – munkanaphatástól megtisztított adatok alapján – 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva; az előző hónaphoz képest azonban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás csökkent, mégpedig 1,2 százalékkal; miközben az év első hat hónapjában 5,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Szélesebb alapokon

A részletes adatokra még egy hétig ugyan várni kell, de az azért elmondható már most, hogy a visszaesés nem jó hír, miután még nem kezdődtek el a nagy autógyárak előzetesen bejelentett nyári karbantartása miatti leállásai – adott gyorsvéleményt a FüHü-nek Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője. Júliusban áll le az egyik, majd augusztusban a másik gyár, ezért a kutató még gyengébb havi eredményeket vár az elkövetkező két-három hónapra. Ám ezzel együtt is úgy véli, hogy éves szinten tartható lesz a – GKI korábbi prognózisában egyébként is szereplő – 5,5 százalék körüli éves ipari növekedés. Ennek több oka van, részint az erős európai konjunktúra, részint pedig az – ami örvendetes –, hogy az egyéb ágazatok helyt tudnak majd állni.

„Nincs olyan nagy gond, mint pár éve volt, mert az idei ipari növekedés sajátossága hogy sokkal szélesebb alapokon nyugszik, mint korábban” – mondta a GKI kutatója. Látszik az adatokból, hogy

a járműiparon és a hozzá kapcsolódó egyes területeken – mint a műanyag-, az üveg- vagy a fémipar egyes szegmenseiben – kívüli többi ágazat is megtalálta a helyét az európai értékláncokban.

S ami meglepő, hogy nem csak az európai konjunktúra jó (amit minden felmérés bizonyít), hanem a belföldi eladások is kedvezően alakulnak. Igaz, tette hozzá, ez szintén az exporttól függ, mivel a hazai iparban a kapacitások olyan mértékűek, hogy a hazai piac csak stabilizáló, de nem lehet húzó tényező.

Autóipari gondok

Habár az autóipari leállásokat előre bejelentették, azért az tény, hogy 2014-ben volt először nyári karbantartási munkák miatt visszaesés Magyarországon. Mindez több okra vezethető vissza Némethné Pál Katalin szerint. Egyrészt a válság miatt beindították a csereautóprogramokat a nemzetközi piacokon, s mire elavultak már az akkor beszerzett járművek, jött az emissziós botrány, majd most a még felgöngyölítés folyamatában lévő németországi autóiparikartell-ügy. Nagyon nagyok a bajok, s nálunk is itt van három nagy szereplő – mutatott rá a kutató.

Az autóipari feszültségek mélyén ott húzódik a technológiaváltás is – a kétezres évek közepének kiugróan magas kőolajárai miatt beindult alternatív meghajtású járművek fejlesztései – némi parkolópálya után – láthatóan kezdenek beérni. Magyarországon ez még problémákat okozhat, hiszen a belső égésű motoros meghajtás kora leáldozóban van, mi azonban ebben vagyunk érdekeltek, mind a gyárak, mind a beszállítások terén. Igaz, korábban is sikerült már alkalmazkodnunk a váltásokhoz, miért ne lenne most is így – véli a kutató, aki azonban hozzáteszi: az alkalmazkodáshoz a szabad vállalkozást lehetővé tevő gazdasági környezet kellene. Itt pedig van kockázat.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Bak Mihály

-

2017-08-04

0

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot, s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

Júniusban nőtt az ipar termelése

FüHü

-

2017-08-04

0

Az ipari termelés volumene 4 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a munkanap-hatástól megtisztított adatok szerint a termelés 6,5 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban.

A KSH első becslése alapján júniusban a munkanap-hatástól megtisztítva jelentősen, 6,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, a nyers adat szerint 4 százalék volt a gyarapodás az előző év azonos időszakához képest. Az egyhavi termelési volumen viszont 1,2 százalékos csökkenést mutat. Az első fél évben 5,6 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari termelés alakulása az év korábbi időszakában meglehetős hullámzást mutat:

májusban 8,8 százalékkal növekedett, áprilisban viszont 3 százalékkal csökkent, az előző hónapban azonban 13,4 százalékot ugrott. A KSH megjegyzése szerint az előző havihoz képest kisebb júniusi érték a járműgyártás ingadozásával függhet össze, a többi feldolgozóipari ágazatot növekedés jellemezte ebben a hónapban.

MTI/FüHü

Hasznos

Lassult az euróban számolt magyar külkereskedelmi forgalom dinamikája, a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az egyenleg értéke pedig csökkent júniusban. Kérdés, mi lesz a többi nyári hónapban. A múlt héten kijött ipari adat nem kecsegtet túl sok jóval.

Ehhez a 41 millió eurós mínuszhoz egyébként maga a június jócskán hozzátett:

közel 6,6 milliárd forint bevétele származott

az EU sok pénz folyósítását lassítja, illetve állítja le. Június végéig 1046 milliárd volt az előlegként a nyerteseknek utalt összeg, júliusban 1090 milliárdra ugrott az összeg.

sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

a 48,2 százalékos adóék Magyarországon a harmadik legnagyobb Belgium (54 százalék) és Németország (49,4) után, megelőzve Franciaországot (48,1).

Az OTP Bank szerb érdekeltsége megveszi a National Bank of Greece (NBG) ottani bankját és lízingcégét mintegy 38 milliárd forintért – közölte pénteken az OTP. Néhány napja az NBG bejelentette, hogy romániai leánycégét is az OTP veszi meg.

Szerbiában 5,7 százalékos részesedéssel a 7. szereplő lesz. A Vojvodjanska banka 1405 munkavállalót foglalkoztat, 105 fiókot és 138 ATM-et működtet.

lehetővé teszi, hogy további bankvásárlásokon is gondolkodjanak,

A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz bevételre, elsősorban munkavégzés révén.

a járműiparon és a hozzá kapcsolódó egyes területeken – mint a műanyag-, az üveg- vagy a fémipar egyes szegmenseiben – kívüli többi ágazat is megtalálta a helyét az európai értékláncokban.

Az ipari termelés alakulása az év korábbi időszakában meglehetős hullámzást mutat:

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA