Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.
A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.
Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.
Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.
Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.
Oroszlányban és Felsőzsolcán épít naperőművet az állami MVM. A beruházást uniós pénzből is megtámogatják csaknem 6,5 milliárd forinttal. A két erőművel évente 41 ezer tonna káros gázkibocsátás csökkenése érhető el.
Oroszlány külterületén 17,2 megawatt teljesítményű naperőmű épül, a Felsőzsolca és Onga közti területen pedig 16,6 megawattos szolárpark – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A két fejlesztéssel az állami tulajdonú MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. kivitelezésében
összesen 150 ezer napelemet állítanak fel.
A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy 21,6 ezer, illetve 20,2 ezer tonnával csökkenthető lesz évente az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátása.
A kormány európai uniós keretből 3,255, illetve 3,144 milliárd forinttal támogatja a két naperőmű felépítését. A jelenlegi legnagyobb naperőmű 16 megawatt teljesítményű.
Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.
Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.
Forrás: KSH
Eltérések vannak, de…
Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat
az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.
Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.
Az átlagkeresetek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként – 187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –
bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.
Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.
Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.
Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.
Érdekes képet kapunk.
Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.
Munkához, illetve munkaerőhöz jutás
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal. A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).
A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.
Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév
Forrás: KSH
Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!
Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat.
Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.
A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel
a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került,
s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.
Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok, sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.
Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.
Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is, ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.
Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt). http://mnb.hu/minositett-fogyasztobarat-lakashitel
A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.
Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.
Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.
Négy év alatt csaknem 13 ezerről szűk 15 ezerre nőtt azok száma, akik pénzügyi közvetítői vizsgát tettek – derül ki az MNB keddi közleményéből. A jegybank már csak elektronikus úton engedi a vizsgát, egyúttal félszáz képzési hely jogosítványát visszavonta.
Szigorította szabályait a Magyar Nemzeti Bank. Ennek nyomán július óta már nem lehet papíralapú vizsgát letennie annak, aki pénzügy, biztosítási vagy tőkepiaci közvetítő szeretne lenni, kizárólag elektronikus úton van mód erre. Az MNB célja az, hogy jól képzett ügynökök értékesítsék a különféle pénzügyi termékeket.
A felülvizsgálat és szigorítás következtében
52 képzési helyet törölt a jegyzékből, ezek mostantól nem kínálhatnak tanfolyamokat.
A jegybank arról is beszámol, hogy rendkívül nagy és növekvő az érdeklődés a pénzügyi brókeri képzések iránt. Míg 2013-ban még 12 839, majd 2014-ben 13 771 fő tett hatósági vizsgát, két éve 14 597-en, tavaly pedig már 14 915-en szerezték meg az engedélyt pénzügyi közvetítői munkára. Ami nem csoda, mert a KSH adatai szerint a tavalyi éves számok alapján félmillió forintot meghaladó bruttó átlagjövedelem volt elérhető a pénzügyes szakmában.
Nem csak adókedvezményt egyéb, jelentős támogatást is kapnak a hazánkba betelepülő vagy itt fejlesztő cégek. Az Orbán-kormány többet kínál a külföldieknek, mint amit korábban a szocialista-liberális kormányoktól ki tudtak alkudni.
Bombaként robbant a napokban a hír: a multiellenes retorika ellenére a kormány alaposan megtámogatta a nagy nemzetközi cégeket. Eddig „csak” annyit lehetett kutató- és elemző munkával kideríteni, hogy milyen egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatásban (EKD) részesülnek az egyes kül- és belföldi cégek, ám az adókedvezményekről nem voltak konkrétumok. Az LMP által kiperelt, most nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy
egyes cégek esetében az EKD támogatás aprópénz, másoknál jó kis zsebpénz volt az adókedvezményhez képest.
Legalábbis azoknál a multiknál, amelyekről most megtudtuk, hogy mennyit kaptak adókedvezmény formájában. Mint az LMP bejelentette: 2012 és 2014 között a kormány összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt – ahogy Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője fogalmazott – „kedvenc multinacionális cégeinek”. A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.
Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített kiadványában olvasható:
„Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest,
amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron álul kínált telkek.
Nem csak adókedvezménnyel csalogatnak
Egy hároméves periódusban megkapni 40 milliárd forintnyi támogatást önmagában is jelentős csáberő, ám ennél jóval több jutott például az Audinak. Ugyanis
nem az adókedvezmény az egyedüli eszköz, amellyel a magyar kormány csábítja a befektetőket.
Az eredetileg külföldieknek kínált, majd hazai vállalatok nagyberuházásaira is kiterjesztett egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatáscsomag (EKD) keretében alapvetően jelentős beruházásokhoz, munkahelyteremtéshez, s kutatás-fejlesztéshez nyújtanak célzott tárgyalásokon és komoly alkufolyamat eredményként megállapított, de persze az egyes régiók fejlettségéhez igazított, az unió által meghatározott szabályok szerinti támogatást.
Ennek keretében pedig például az Audi már korábban jelentős ösztönzőket kapott: négy alkalommal összesen 23 milliárd forint EKD-támogatást a fent említett – s három év alatt számára nyújtott – 40 milliárdos adókedvezmény mellett. Az Audi eredetileg azt vállalta, hogy teremt 1800 munkahelyet a zöldmezős beruházásához, s egyebek közt az elsők a külföldi befektetők közül az elsők között beszállítói szerződést is kötött, vállalva a magyarországi beszállítók fokozott foglalkoztatását.
De említhető a Hankook is: a dél-koreai gumigyártót 15,881 milliárd forinttal támogatták az eredetileg 131,4 milliárd forint értékben tervezett dunaújvárosi beruházáshoz, egyedi kormánydöntés alapján. Ennek fejében
többek között azt vállalta, hogy 1500 dolgozót foglalkoztat, a diplomás munkaerő aránya 6,6 százalékos lesz, biztosítja a munkavállalók képzését,
és hogy magyar beszállítóknak ad megrendeléseket. Ez 2005-ben volt, ám utána, 2013-ban – a hogy az FN24 egy cikkéből kiderült – további 7,7 milliárd forint támogatást kapott (egy KFT.-jén keresztül).
Kell működőtőke
A befektetőknek nyújtott kedvezményekre fokozott szüksége is volt az elmúlt években Magyarországnak. A 2010-es kormányválságot követő időszakban – részben a 2008-as válság hatására – elerrodálódott a befektetési környezetünk vonzereje, miközben még a korábbinál is nagyobb szükség volt a működőtőke dollárokra, s sok más mellett nem kis mértékben a munkahelyteremtésükre is.
Erre is vezethető vissza például, hogy
az Audi a nagy német vetélytársnál, a nem sokkal korábban Magyarország mellett voksoló Mercedesnel jóval nagyobb támogatást tudott kicsikarni.
Pedig a Mercedes – amellyel még a Gyurcsány-érában, 2008-ban született a megállapodás – 2500 munkahely teremtését vállalta a szerződésben, az Audi pedig csak 1800-at. Az Audi 251 milliárd forint befektetését vállalta a támogatási szerződésben, a Mercedes pedig 200 milliárdot.
Igaz, az Audi esetében volt több szubjektív elem, a presztízsen kívül az is, hogy a céggel még 2009-ben kezdtek el tárgyalni, s a Bajnai Gordon vezette kormány által végül ajánlott EKD értéke durván a harmadát tette ki annak, amit a Mercedes kapott. Akkor nem született megállapodás, majd pedig már az Orbán-kormány csábította vissza a tárgyalóasztalhoz a bajor autógyártót – sikerrel, igaz, sokkal több pénzzel.
A kevesebb több volt?
A gálánsabb két Orbán-kormány ezzel együtt is kisebb eredményeket tud felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén – legalábbis ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a mellékelt táblázatunk tartalmaz. Megjegyzésként ehhez csak annyit – az időtáv egyforma, s ugyan 210 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.
További áfa-, jövedelemadó- és járulékcsökkentésről dönthetnek ősszel az Országgyűlésben, s változhat az adózás rendje 2018-tól – írja a Figyelőre hivatkozva a hirado.hu. Akár többszázmilliárd forintos költségvetési bevételről is lemondana a kormány.
A Figyelő szerint négy fő iránya lesz az adóváltozásoknak, ebből az egyik lenne egy új, a mostanit felváltó adózás rendjéről szóló törvény (Art.), a másik pedig egy újabb adócsomag. Ezekről kevés konkrétumot ismertet a Figyelő, azon kívül, hogy tudomása szerint novemberig minden változtatást elfogadhatnak. A minisztérium szerint a törvénycsomagok változtatásának előkészítése folyik, jelenleg a módosító indítványokat várják.
A hetilap cikkében Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének korábbi javaslatával kapcsolatban figyelmeztet: az áfa csökkentésével rendkívül körültekintően kell eljárni, mert az rendkívül érzékeny adónem, és megbolygatása akár százmilliárdos kiesést is okozhat a költségvetésből.
Önálló adótárca lesz?
Új, az adóigazgatást felügyelő tárca jöhet létre a Figyelő szerint. Ezt arra hivatkozva írja, hogy az NGM kérdéseikre adott válaszában úgy fogalmazott: „az adópolitikáért felelős miniszterre, illetve a NAV-ot irányító miniszterre a törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell”.
Magyarország az Európai Unión belül sokat költ általános közszolgáltatásokra, s a hozzánk hasonló XX. századi múlttal rendelkező térségbeli országok között is kimagaslóan sokat. Érdekes az is, hogy mire, mennyit áldoz a kormány az állami kiadásokon belül. Nem védelemre az biztos, és keveset egészségügyre és oktatásra.
Magyarország a GDP felét fordítja állami kiadásokra, s ezen belül annak 8,9 százalékát általános közszolgáltatásokra – ez utóbbival pedig az Európai Unió élbolyában található. A többi között ez olvasható ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban aktualizált interaktív grafikonok adataiból.
Az általános közszolgáltatások kategóriájához – az uniós módszertan szerint – olyan kiadási csoportok tartoznak, mint a törvényhozó és végrehajtó́ szervek, pénzügyi és költségvetési tevekénységek, külügyek, külföldi gazdasági segély, általános szolgáltatásokat, alapkutatás, általános közszolgáltatási alkalmazott kutatás-fejlesztései, egyéb általános közszolgáltatás, adósságkezelés, kormányzati szintek közötti általános jellegű transzferek.
Az EU-ban – GDP-arányosan –
csupán Ciprus (10,1%), Görögország (9,1%) és Horvátország (9,1%) előz meg minket az általános közszolgáltatások GDP-arányos mutatójában.
Igaz, az összehasonlítás azért is sántíthat, mert habár elvben GDP-arányos állami költési adatokról van szó, ám azok alakulásában temérdek tényező játszik szerepet, történelmi, földrajzi, társadalmi, stb. okok vezetnek el egy-egy ország gyakorlatához, ami ráadásul változik is. Elég ha például az általános közszolgáltatásokon belüli adósságszolgáltatásra gondolunk – más volt a helyzet a 2008-as válságot követő hitelfelvétel rendezésének éveiben, s megint más lesz majd, amikor a Paks-2 miatti kölcsönök törlesztése nagyban zajlik majd.
Több ponton azonban – történelem, földrajz például – összehasonlíthatók a térségbeli volt szocialista országok, ezért érdemes azt rögzíteni, hogy hozzájuk képest hogyan áll nálunk ez a fajta költés. Nos,
Szlovákia tőlünk jócskán elmaradva a GDP 6,5 százalékát költi erre a célra, Lengyelország a 4,9, Románia a 4,8, Csehország pedig a 4,3 százalékát.
Már ebben is komoly különbség van a példaként felhozott országok és hazánk között, ám még nagyobb az összállami kiadások GDP-arányos mutatójában – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható.
Érdekes egyébként azt is megnézni, hogy az állami kiadásokon belül milyen célra, milyen arányban költ Magyarország. Az Eurostat interaktív grafikonjai szerint (ezeket táblázatosítottuk)
GDP-arányosan a legtöbbet szociális védelemre (15%), a legkevesebbet védelemre (0,5%) áldoz a magyar állam.
Az már szinte közhelyszerű, de attól még igaz, hogy arányaiban igen kevés jut ebben a rendszerben egészségügyre és oktatásra (5,2, illetve 5,1 százalék), miközben például Csehországban a legtöbbet szociális védelemre költenek (a GDP 12,7 százalékát), a legkevesebbet lakásügyekre és kommunális szolgáltatásokra (1,1%), egészségügyre (7,6) nálunk jóval többet, oktatásra (4,9%) azonban kevesebbet.
A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét – közölte a KSH. Az előző negyedévben 3,8 százalék volt a háromhavi érték. Az elemző szerint ez beleillik az esztendőre várt folyamatokkal.
A naptárhatással és szezonális tényezőkkel megtisztított adat szerint a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett az év második negyedévében, ami kismértékű lassulás az első negyedévi indexhez képest – derült ki a KSH jelentéséből. A nyers adat szerint 3,2 százalék volt a gyarapodás.
Az előző három hónaphoz mérten 0,9 százalék volt az emelkedés, az első fél évben pedig 3,7 százalék. A KSH szerint a szolgáltatások (például kereskedelem, közszolgáltatások, szállítás) a növekedés motorja.
A számok összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató előzetes becslésével – mondta el
a fuhu.hu-nak Petz Raymund ügyvezető igazgató.
Szerinte várható volt a kis mértékű (0,1 százalékpontnyi) lassulás (az éves alapon mért negyedévi) gazdasági növekedésben. Részletek híján egyelőre nem tud pontosabb értékelést végezni, a KSH későbbi elemzése nyújthat segítséget a folyamatok pontosabb megértéséhez.
A kereskedelem részaránya a GDP gyarapodásában érdekes kérdés lesz a részletes számok majdani megismerésekor, mert az év elején a nagyarányú bérnövekedéstől messze elmaradó (2,4 százalékos) kiskereskedelmi forgalmi bővülést mértek, ami a GKI értékelése szerint nagyobb részt annak tudható be, hogy a zsebbe adott fizetések egy részét most „papírozzák le”, a tényleges keresetemelkedés tehát kisebb a statisztikai adatoknál.
Négy tételnyi, rovarirtószerrel szennyezett tojást találtak magyar vendéglátó-helyekre szállító cégnél az élelmiszerbiztonsági hivatal szakemberei. A fipronil mennyisége az egészséget nem veszélyezteti, a tojásokat azonban kivonták a forgalomból.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) tájékoztatása szerint kedden érkezett információk alapján Magyarországra is szállítottak a rovarirtószerrel, fipronillal szennyezett tojást tartalmazó élelmiszert. A Tamago Ei-Omelett-Block nevű fagyasztott, félkész termékből egy budapesti vállalkozáshoz szállítottak. A hatóság elrendelte az érintett áruk forgalomból kivonását.
A Nébih szakemberei négy tételben találtak nyomokban kimutatható, de
a megengedett értéket nem meghaladó, az egészséget nem veszélyeztető mennyiségben fipronilt.
A termékből Magyarországra is szállítottak egy magyar vállalkozáshoz, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez. A termékből a magyar cég kizárólag vendéglátó egységekbe szállított.
A visszahívásról a vállalkozó minden partnerét értesítette, amit a hatóságnál igazolt.
A fipronilos fertőzés miatt először a holland élelmiszerbiztonsági hivatal jelentette be augusztus elején, hogy bezártak 180 tojástermelő telepet. Az első hírek óta több Európai Uniós tagállamban is találtak szennyezett tojásokat, többek között: Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Szlovákiában, Spanyolországban és Németországban is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
