Nem kiemelkedő, de fontos gazdasági partnerünk Hollandia, van tehát veszíteni való eszkalálódó ellenségesség miatt. Különösen a tőkeberuházások terén.
Jelenleg nem látható, hová fajul a Hollandiával kitört súlyos diplomáciai vita. A következmények ezután lesznek érzékelhetők. A tőke pragmatikus, közvetlenül nem feltétlenül követi a politikai mozgásokat.
Hollandiával – például Németországhoz képest – közepesnek nevezhető a külkereskedelmi kapcsolat. Tavaly a 25,8 ezer milliárdos importon belül a hollandiai behozatal 1270 milliárd forint volt,
ami a teljes import 4,9 százaléka, s ezzel Hollandia a hetedik legfontosabb partnerünk.
A hollandokhoz irányuló kivitel ennél szerényebb, 914 milliárd forint volt a 28,9 ezer milliárdos összes exporton belül, s ez kívül van a tíz legnagyobbon.
A tőkebefektetésekben viszont nagyon sokat bukhat Magyarország, ha elfordul tőle a hollandusok figyelme és pénze. A két évvel ezelőtti adatok szerint a közvetlen beruházók sorában mintegy 12 milliárd euróval (Németországot követve) a hollandok voltak. (A más metodikával számolt végső befektetői listán a nyolcadikok 2,5 milliárd körüli tétellel.)
Kilenc éve nem látott mértékben vesz fel kölcsönöket a lakosság, csaknem ötven százalékkal többet, mint egy éve. Az összesítést készítő MNB-ben arra számítanak, hogy még olcsóbbá válnak a lakáshitelek. A kisvállalkozói kölcsönök állománya szerényebben, 13 százalékkal gyarapodott.
A lakosság a válság kezdete óta nem tapasztalt mértékben, éves összehasonlításban 2,8 százalékkal növelte hitelezését idén júniusáig. A megkötött szerződések éves értéke 162 milliárd forint volt, amelyben a második negyedév részesdése 73 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank új összeállításából.
Az új szerződések növekedési üteme egy év alatt 46 százalék volt: a lakáskölcsönöké 35, a fogyasztási hiteleké 51 százalékkal gyarapodott.
Forrás: MNB
A bankok által szabott hitelfeltételek az elmúlt időszakban nem változtak, de az MNB-ben arra számítanak, hogy az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel terjedésével élénkebb verseny és csökkenő kamatok fogják jellemezni az ingatlanvásárlásokat. A bankok mindkét területen a lakossági kereslet növekedéséről számoltak be. A lakáspiacon a CSOK növeli a keresletet, a második negyedévben az új lakáshitelek 16 százaléka ebbe a konstrukcióba tartozik.
A kisvállalkozói hitelek is növekvő tendenciát mutatnak. A szűken értelmezett kis- és közepes vállalkozások 8,3 százalékkal több pénzt kaptak a bankoktól, az önálló vállalkozókkal együtt 13 százalékkal növekedett a kölcsönzés. A pénzintézetek az összes vállalati méretkategóriában könnyítettek a feltételeken az elmúlt időszakban, és ennek folytatódására számítanak. A verseny itt is erősödik.
A német és amerikai gazdaság legfontosabb mutató az egekben: dinamikus növekedés, évtizedes mélyponton a munkanélküliség, a bizalmi indexek szárnyalnak. A részvényvásárlások a múltban ilyenkor tetőztek, aztán jött az összeomlás.
A német gazdaság pénteken megismert legfrissebb néhány mutatója rendkívül impozáns: a növekedés az első negyedévi 0,7 után a második három hónapban is 0,6 százalék volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása a 2016-os mértéket is meghaladva idén elérheti 2 százalékot. A jövőbeli növekedés lehetőségét előrevetítő vállalati beruházások 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a második negyedévben, a lakosság pedig német mértékkel jelentősen, 0,8 százalékkal költött többet, a német statisztikai hivatal megjegyzése szerint a GDP indexének emelkedésében is ez kapott nagy szerepet (sokan kárhoztatják a németeket, hogy „túl sokat” takarékoskodnak, ahelyett, hogy kissé többet fogyasztanának, ami nagyobb szökellést tenne lehetővé a nemzetgazdaságban).
Az ismert befektető, Zsiday Viktor éppen az efféle mutatók kapcsán tette fel a kérdést, hogy az ilyenkor szokásos részvénypiaci optimizmus közepette mikor várható az a pont, amikor tömegesen kezdenek eladni papírokat.
És amikor elkezdődik az összeomlás, a pánik.
Mint írja, elméletben mindenki tudja, mikor kell hosszú távra részvényeket venni. Akkor, amikor recesszió tombol, magas a munkanélküliség, összeomlanak a vállalati profitok, és a címlapokról a félelem árad. És azt is, mikor kell a részvényeket eladni: amikor minden szép és jó, nagy a jólét, kicsi a munkanélküliség, rekordon vannak a vállalati profitok.
A múltbeli fel-le-hullámzások Zsiday szerint nagyon hasonló képet festenek a mostanival összevetve.
Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a részvényeladásokat jellemzően megelőző jelekkel állunk szemben
– derül ki Zsiday gondolatmenetéből. Két fontos jelzőszám éppen nagyon fent van: Németországban 2007-ben ment mindenkori maximumára a vállalati hangulatot mérő úgynevezett IFO-index, és tudjuk, hogy utána mi jött: összeomlás. Most ismét ilyen a helyzet, a német IFO-index tetőponton van, és hasonló pályát futhat be amerikai társa, az ISM-mutató, ami ha nincs is rekordértéken, de magasan áll.
A másik indikátor a munkanélküliség, ami eddig amikor évtizedes mélypontjára esett, az a ciklus tetőpontját jelezte, mert ilyenkor már nem nagyon maradtak kihasználatlan kapacitások a cégeknél, a jegybank előbb-utóbb kamatot emel, a gazdaság túlfűtött állapotban van. Most éppen ez a helyzet: a német munkanélküliség 30 éves mélyponton van, az amerikai is 15 évesen.
Zsiday szerint ezek mindenképpen igen erős figyelmeztető jelek. A történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben szokott tetőzni a részvénypiac: teljes a bátorság, és már kevés a lehetőség a felfelé haladásban. A befektető hazai párhuzamot is lát:
a nagy bátorságra egészen elképesztő példa, ami a magyar kis részvények piacán zajlik,
ennek látványa szintén megerősíti abban, hogy a befektetői bátorság-felelőtlenség csúcson van. És habár a bemutatott jelzőszámok időzítésre nem alkalmasak, a hosszútávú befektetők számára ezek azok a jelek, amikor eladnak, és akkor térnek vissza, amikor a címlapokról már nagybetűkkel ordít a recesszió felirat.
A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.
A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.
A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.
Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,
részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.
A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,
vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.
A délutáni órákban várható a Standard & Poor’s hitelminősítő közleménye arról, mire jutottak a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálatakor. A kiindulási pont befektetésre már ajánlott BBB, stabil kilátással. De mit is jelent ez valójában, és miért fontos a nagy nemzetközi hitelminősítők besorolása egy gazdaság számára?
A hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz
van kockázat, de még ajánlott a befektetés.
Ugyanakkor az egy fokkal rosszabb besorolás – és ebben voltunk hosszú évekig, ld. a táblázat piros sávját – már az úgynevezett bóvli kategóriát fedi: a magas kockázat miatt nem érdemes megtartani vagy vásárolni a kibocsátott kötvényeket. Mindhárom hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal van megcímkézve a magyar államadósság besorolása, azaz
gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak.
Csak érdekességképpen érdemes megnézni, hogyan áll a magyar besorolás a térségbeli versenytárs-országokkal összehasonlítva.
Menetrend szerint és azon kívül
Egy-egy olyan előre bejelentett, menetrend szerinti felülvizsgálatnál, mint amilyent a Standard & Poor’s most hajt végre – javítás esetén általában „félfokokat” változtatnak csak: azaz, először a kilátásokat szokták javítani/rontani (esetünkben most a stabil helyett tehát pozitív jöhetne), ám van arra is példa, hogy ezt a grádicsot kihagyva rögtön a besorolást magát módosítják. Ez – ahogy a mellékelt táblából is látható – , már Magyarországgal is előfordult, pont a Standard & Poor’s-nál, amely tavalyelőtt, illetve tavaly is úgy javította a besorolást, hogy előtte nem változtatta pozitívra a stabil kilátást.
Rontás esetén más a helyzet, ott ugyanis nagyon gyors változások is lehetnek, drámainak ítélt esetekben, amikor nem lehet megvárni a következő, esedékes felülvizsgálatot. Például – ám ez persze kirívó példa – a 2008-as pénzügyi válság kitörésében szerepet játszó, negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers papírjait, annak csődje miatt egyik napról a másikra a legjobból a leggyengébbe sorolták át.
Árgus szemekkel figyelnek
Lehet, hókuszpókusznak tűnik ez az egész „besorolásdi”, sokan, sokszor bírálják is, és hivatkoznak a fent említett példánál maradva arra, hogy nem képesek előre látni és jelezni még az ilyen drámai eseményeket sem. (A hitelminősítők nem csak állami, de magáncégek besorolását is végzik.) Meg is tépázta az eset a hitelminősítők hitelét, de ezzel
együtt máig megkerülhetetlenek, hiszen még mindig irányt mutatnak,
és támaszkodnak az általuk kiadott minősítésekre a befektetők, oly annyira, hogy például az óriási pénzeket mozgató nagy befektetési alapoknál szigorúan előírják, hogy bóvli kategóriájú papírokba nem fektethetnek. Ilyenkor úgy járnak, mint Magyarország is járt a 2008-as válság után, nem tudnak megfelelő finanszírozáshoz jutni a nemzetközi pénzpiacokon. És habár nem csak államkötvényeket, hanem – ahogy már szó volt róla – vállalati kibocsátásokat is minősítenek, az előbbieké a meghatározó, az adott ország vállalkozásai ugyanis nem kerülhetnek magasabb kategóriába, mint az államkötvényei.
A hitelminősítők, amelyek 21, illetve 24 fokozatú skálán osztályozzák az adósságot (legyen a szuverén, devizában vagy helyi devizanemben kibocsátott állami, önkormányzati, illetve vállalati), mégpedig nem egyazon szempontok alapján. Magyarország esetében – ennek a tapasztalat is az oka –
elsősorban a makrópályát, az államháztartás és a költségvetés állapotát, a finanszírozási kilátásokat vizsgálják.
Kiszámíthatóság
Az, hogy ma születik-e, és ha igen, milyen döntés, nem lehet előre tudni. Annyi bizonyos csupán – ahogy az MTI londoni tudósítója is írta – a Standard & Poor’s-nak ez az idei utolsó felülvizsgálati időpontja. Ugyanis az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján – hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik – a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-államadósok, köztük hazánk esetében. A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő szuverén EU-adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.
Egy kis történelem
Az első hitelminősítő, pontosabban annak az elődje a 19. század második felében indult: Amerikában egy cég megjelentetett egy, az amerikai vasúttársaságok pénzügyi helyzetéről és működésükről képet adó könyv. 1906-ban alapították meg a Standard Statistics hivatalt, azzal a céllal, hogy pénzügyi információt nyújtson nem vasúti társaságokról. A Standard & Poor’s, ahogy ma ismerjük 1941-ben alakult a fenti két cég összeolvadásával. 1966-ban egy felvásárlás eredményeként pénzügyi szolgáltató részleggel bővült. A Moody’s-t 1909-ben alapította John Moody, a cég 1914-től kezdve végez hitelminősítést, s a hetvenes évek óta államkötvényekét is. A Fitch Ratings 1913 óta kínálja szolgáltatásait, először kötvényekről és részvényekről publikált könyveket. 1924-ben kiterjesztette tevékenységét, egy rendszert dolgozva ki arra, hogy mérjék, miként tudnak megfelelni a vállalatok a kötelezettségeiknek. Végül ez lett a hitelminősítés standardja.
Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.
Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.
A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,
igen célzott volt a kérdésfeltevés,
hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.
Mások is mértek, más eredményt kaptak
A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy
a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.
A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.
A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.
És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:
a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét
(30 százalék szerint nem).
Paks
A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.
Egyes körökben több mint divatos nyíltan vagy burkoltan támadni a civil szervezeteket, ilyen meg olyan bérenceknek kikiáltva őket. Ezek a sokat szidott civilek most éppen egy izgalmas projekttel az iskolások szemlélet igyekeznek formálni, komoly társadalmi hasznot hajtva projektjükkel.
Tudjuk, a felnövekvő generáció szemlélete fogja meghatározni a jövőnket – éppen ezért kiemelten fontos arra nevelni őket, hogy tartsák becsben mindazt, amit a Föld kínál. Ezt szem előtt tartva kezdeményezett együttműködést a fenntartható erőforrás-gazdálkodás oktatásának előmozdítása érdekében – a húsz éve, s ma már húsz közép-kelet-európai országban működő – CEEweb a biodiverzitásért civil szervezet egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül partnereivel, a lengyel IGO, a szlovák SCCD és a cseh Glopolis civil szervezetekkel. Olyan oktatási anyagot készítettek, amely a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be a környezetre és más emberekre gyakorolt hatását.
Miért pont az autóipar?
Az autóipar kiválóan alkalmas megfogni a gyerekek figyelmét, ráadásul a Visegrádi országokban nagyon fontos gazdasági szerepet is játszik, hiszen 2015-ben a globálisan gyártott autók közel 5% -át, az EU-ban gyártott gépkocsiknak pedig a 18% -át e négy országban működő 30 autógyárban állították elő. Emellett egy annyira széleskörű beszállítóipar is kiépült, amely több munkahelyet teremt, mint maguk a gyárak. Az autógyártás kulcsfontosságúvá vált a régió gazdasági teljesítménye és foglalkoztatása szempontjából, és a V4 országok jövőbeni gazdasági fejlődése szorosan kapcsolódik az alágazat teljesítményéhez.
A gazdasági jelentősége mellett azonban
az autógyártásnak és autóhasználatnak számos egyéb hatása is van,
amelyek nem csak helyben, hanem globálisan is jelentkeznek – olvasható a civilek közleményében. Ami a negatívakat illeti: a felhasznált nyersanyagokat ki kell termelni, a társadalmi feszültségek mellett a nyersanyag-feldolgozás során jelentkező szennyezés társadalmi problémákhoz vezet, s nem csak magának az autóhasználatnak van számtalan káros – például környezetszennyező – hatása, de a ronccsá vált járművek is, h nem kezelik azokat megfelelően. És akkor még nem beszéltünk a klímaváltozásról.
A szemléletformálás
Ezen hatások és kapcsolatok sokszor közvetettek és borzasztó sokrétűek, amelyekről nekünk autóhasználóknak sincsenek világos fogalmaink.
A visegrádi együttműködés célja
ezen hatások feltérképezése és bemutatása egy oktatási anyagban, amely a 11-16 éves korosztály elérésére ad hasznos segítséget a tanároknak. A kidolgozott feladatok szerepjátékokkal, interaktív feladatokkal, videók és elektronikus anyagok, mint például interaktív térkép felhasználásával teszik érdekessé és befogadhatóvá ezeket az ismereteket. A hagyományos oktatási kereteken túl egy, a témát feldolgozó szabadulós játék is színesebbé teszi a repertoárt, amelyet a tanárok egy műhelymunka keretein belül maguk is kipróbálhatnak.
Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. 2020-ban jöhet a háromdimenziós „telekkönyv”.
Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését – írják Boncok Bettina és Kui Szilárd ügyvédek az Advocatuson, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakmai blogján.
Nem árt erre felkészülni, hiszen – mint olvasható –, erre nem is olyan sokára sor kerül, ugyanis várhatóan 2020. január 1-jétől bevezetik.
Mi van ma?
Szükség is van rá, mivel
a jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer nem alkalmas
az ugyanazon a telken egymást gyakran fedő és keresztező létesítmények tulajdon- és egyéb jogának, illetőleg teherterjedelmének az egyértelmű feltüntetésére. A háromdimenziós objektumok felett fennálló egyértelműen beazonosítható és elkülönülő tulajdonjog elismerése a gazdasági forgalomban hitelbiztosítékul szolgálhatnának, ami ösztönzőleg hatna a hitelnyújtásra és gazdasági növekedést eredményezne – vélik a szerzők.
A jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartást 1972-ben egységesített ingatlan-nyilvántartási rendszerként vezették be. Ez integrált formában ötvözi a kataszteri térképi adatbázist és az ingatlan-nyilvántartást és 1997 óta az egész ország területén elektronikusan elérhető.
A magyar ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kétdimenziós, néhány kivételtől eltekintve.
A tervezett bevezetés
Az ingatlanfejlesztők és az egész országot behálózó infrastruktúrával rendelkező közműtársaságok erősödő nyomásának a hatására 2012 májusában új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt fogadtak el, amely már előrevetíti a 3D ingatlan-nyilvántartás koncepcióját, azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza az állam alapfeladatait egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer jövőbeni bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges jogi és műszaki követelmények kidolgozásában. Ennek a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetését a jelenlegi szabályozás 2020. január 1-jére teszi.
Csütörtökön bocsátja ki az új ezer forintost a Magyar Nemzeti Bank, de a gyakorlatban csak jövő márciustól használhatjuk a boltokban. A mostani bankókkal idén októberig fizethetünk, utána már csak cserével lehet megszabadulni tőlük.
Az ezer forintost is lecseréli a Magyar Nemzeti Bank, az új papírost csütörtökön bocsátja ki – jelentette be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A tényleges forgalomba kerülésre azonban várni kell, először a készpénz-ellátásban közreműködők (mindenek előtt az ATM-ek üzemeltetői) kapnak fél év felkészülési időt.
Mindennapos használatba ezután, jövő márciusban vehetjük az ezrest.
A most érvényes bankó jövő októberének végén kerül ki a forgalomból. Utána három évig a bankok és a posta, azt követően 2038. október végéig az MNB ingyenesen cseréli be a sifonérban maradt régi ezreseket.
Forrás: MNB
A mostani váltás a korábban megkezdett sorozat része az ezer forintos cseréje. Idén még befejeződik a régi húszezresek kivonása a forgalomból, december 31-éig. Az új bankók aránya már 95 százalék. A bankjegy-cseréről legutóbb itt írtunk, a teljes programról pedig itt lehet olvasni.
Az új ezres előoldalán Mátyás király portréja látható, a hátoldali képen pedig a visegrádi reneszánsz palota Hercules kútja.
Jelentősen, 23 ezerrel kevesebben dolgoznak a kiskereskedelemben, mint egy éve, miközben több az üres állás és növekedtek a bérek.
A blokkk.com szerint máshová mennek dolgozni az emberek, és a komoly béremelést a kisboltok nem fogják bírni.
Tavaly év közepén 376 ezren dolgoztak a bolti kiskereskedelemben, idén júniusban 353 ezren, vagyis 23 ezerrel kevesebben. A viszonyítási adat persze éppen a vasárnapi boltzár eltörlésének időszakára jut, amikor növekedett az üzletekben alkalmazottak száma, az ezt megelőző negyedévi 359 ezres foglalkoztatottság lényegében megegyezik a mostanival.
Mindezzel párhuzamosan a négy fősnél nagyobb boltokban nagy léptekkel növekszik a betöltetlen állások száma:
a tavalyi és az idei tavasz között 3800-ról csaknem 5 és félezerre.
Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.
A blokkk.com értékelése szerint a létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről.
Ezenközben a bérek jelentősen emelkedtek az elmúlt időben. Tavaly nyáron a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint, ami 29 ezer forint különbség,
a növekedés üteme tehát 18 százalék, 4 százalék körüli forgalomemelkedés mellett.
Vagyis már nincs sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek.
A bérnövekedésről és a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról itt írtunk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
