A helyi közszféra, civil szféra és a gazdasági szereplők közös munkájára épít az együttműködés.
Létrehozták a Paktum szervezetet, amely aktív, rendszeres együttműködés során a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását igyekszik megvalósítani. A tevékenységek között szerepel egyrészt
az igényekhez igazított képzés,
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása az álláskereső személyek számára, másrészt a bérköltség támogatás nyújtása a foglalkoztatók számára.
A Paktumnak 21 alapító tagja van (9 vállalkozás, 2 civil szervezet, 2 kamara, 7 közszféra szervezet és az egyetem). Megkezdte munkáját a Paktum Iroda is, amelynek elsődleges feladata a munkaerő-piac szereplőinek együttműködését elősegíteni, koordinálni, a munkaerő-kereslet és kínálat összehangolását támogatni.
A 2021. június 30-ig tartó projekt keretében
843 ember munkaerő-piaci programba történő bevonását vállalta a konzorcium.
A projekt területi hatálya Kaposvár közigazgatási területe, ami azt jelenti, hogy e területen lakhellyel rendelkező álláskeresők és inaktívok kerülhetnek be a projektbe.
A napokban több megközelítésben is szóba került az elektromos közlekedés ügye Magyarországon. Megnéztük, hogyan is állunk.
A Párbeszéd írásbeli kérdéssel fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a kormány által még 2015-ben beígért, ám azóta sem megvalósult elektromos autókhoz kapcsolódó villámtöltők ügyében. Varga Mihály 2015-ben jelentette be, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban kíván elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is.
„Az ígéretből nem lett semmi”
– állítja a Párbeszéd, mert töltőállomások ugyan létesültek, ám gyorstöltők alig.
A kérdésre ugyan nem Varga Mihály válaszolt (legalábbis még nem), de megszólalt illetékes államtitkára, aki ugyan egy más apropóból, de hasonló témában tartott hétfőn sajtótájékoztatót Budapesten. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára konkrét választ a fenti kérdésekre nem adott, de az elektromobilitás helyzetét befolyásoló néhány dologról beszélt.
Támogatás használóknak
Az egyik ilyen, hogy tovább bővül az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és újabb adminisztratív könnyítések is életbe lépnek. Mint ismert, az e-autók mellé már ma is sok kedvezmény jár – például többféle adómentesség, így nem kell utánuk fizetni regisztrációs adót, cégautóadót és helyi gépjárműadót, továbbá forgalomba helyezési illetéket és visszterhes vagyonszerzési illetéket sem.
Emellett konkrét pénzbeni támogatás is jár azoknak, akik ilyen járművet vásárolnak.
Most ez utóbbi jogosultsági körét bővítik: mint a kormány honlapján olvasható: magánszemélyeknél 5-ről 35-re emelkedik a támogatható autók száma, a költségvetési intézményeknél pedig nem lesz felső határ. Az eddigi pályázókon túl ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek is igénybe vehetik a támogatást. Támogatni fogják az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamit az elektromos carsharing (közösségi használatú autó) további terjedését.
2016-ban egyébként a tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon-gépjárművek beszerzésének támogatására 2 milliárd forintot biztosítottak, mostanáig több mint 700 millió forint értékben közel 500 támogatásról döntöttek, a pályázók között a tavalyi 30 százalékról 42 százalékra emelkedett a magánszemélyek aránya.
E-töltők
Erről viszonylag keveset beszélt az államtitkár, aki csupán annyit mondott, hogy 80 kilométerenként épülnek nagy teljesítményű egyenáramú elektromos töltőállomások a fontosabb főútvonalak mentén és normál töltők a célállomásoknál, az önkormányzatok pedig 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatással létesíthetnek új elektromos töltőállomásokat,
„így az ország teljesen átjárható lesz elektromos autókkal”
– állította Lepsényi, aki azonban nem tért ki a gyorstöltőkre vonatkozó kérdésre. Eddig 535 millió forint értékben 75 önkormányzat 443 töltőpontra vonatkozó pályázatát hagyták jóvá.
Forintok, fillérek
Közvetlenül e-mobilitási beruházásokra 2015-ben 4, 2016-ban 1, az idén 8 milliárd forintnyi támogatást folyósítottak.
2018 és 2020 között mintegy 15-20 milliárd forintnyi támogatást tervezett a felelős nemzetgazdasági tárca.
Nemzetközileg lemaradva
Nemzetközi összehasonlításban sajnos nem állunk nagyon jól. Magyarországon 2016 őszéig mintegy 1000 e-jármű került forgalomba; Szlovákiában ennél kevesebb, 400, de a cseheknél 2500, a szomszédos Ausztriában 13 ezer, nem szólva Belgiumról, ahol közel 40 ezer.
Regionális szinten lemaradásban vagyunk a töltőálomásokkal is: mintegy 200 töltőpont van jelenleg,
kevesebb, mint fele annyi,
mint a szomszédos Szlovákiában vagy Csehországban, de Belgiumban már 1800.
Gyártást is szeretnénk
Fotó: Flickr / Krikor Mahserdijan
Lepsényi István a közelmúltban egy szakmai lapnak, a Zöld Ipar Magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogy nem csak az elektromos autók terjedését, hanem a gyártását is szívesen támogatná az állam, ebben régiós szerepet szeretne elérni.
„Több európai ország jelentkezett be a beruházásra, s mi is beszálltunk a versenybe”
– mondta, hozzátéve: olyan mértékű nagyberuházásról egyelőre nincs szó, mint például a Mercedes kecskeméti gyárának létesítése volt. Említette azt is, hogy a Mercedes is 12 új típus piacra dobásában gondolkodik, és nem kizárt, hogy Magyarország is szerepet kap majd benne.
Nem csak autó
Az e-járművek fejlesztésében is vannak érdekes előrelépések Magyarországon is. Például
kísérleti üzemben közlekednek elektromos buszok a fővárosban,
a Várban; bemutatták az elektromos kisrepülőgép első mintapéldányát, amely olyan nevek együttműködésében készült el mint a Magnus és a Siemens; vannak tervek az elektromos hajók terén; és már ennél jóval előbb tart az elektromos szemétszállítók ügye. Debrecenben és Pécsett már próbaüzemben vannak ezek a járművek, amelyek sorozatgyártása jövőre talán már elindul, és exportot is szeretnének belőle.
De az élet minden terén gondolkodnak idehaza is e-autókban: például van már kísérleti projekt az e-kerékpárra, reptéri és kórházi e-járműre is.
A második negyedévben 4,434 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség ezzel 4,2 százalékra mérséklődött – a KSH szerint. Ütemesen csökken a közfoglalkoztatás.
Májustól július végéig a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké maradt 3,6 százalék. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal 10,9 százalékra esett vissza egy év alatt, és a munkanélküliek csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki.
Az év második negyedében 4 millió 434 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma,
62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az előző háromhónapos periódus átlagához viszonyítva 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.
A belföldön alkalmazottak száma 107 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva,
a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 4,4, illetve 16,9 százalékkal csökkent.
A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra emelkedett, a legfiatalabbaké (15-24 éves) 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,3 százalék volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra nőtt.
Világszerte riadót fújnak a termelők és a kereskedők: karácsonyra hiánycikké válhat például a vaj. Tény, hogy a vaj Németországban egy év alatt 84 százalékkal drágult. A hazai tejpiacot viszont az alacsony hazai és ennél sokkal magasabb exportár sújtja. Az őszi nemzetközi jegyzésárak egyelőre viszonylag nyugodtak.
A tejkészletek világszerte alacsonyak, a termelők egy része felhagyott az állattartással is. Emiatt viszont igazodni kezdtek az árak, az elmúlt nagyjából egy évben 28 százalékkal drágult a tej világszerte, ami a feldolgozott termékekre is hatással van. Karácsonyra egyes árukból, így vajból hiánycikk lehet – kongatta meg a vészharangot Peder Tuborgh, a dán Arla Foods vezérigazgatója. Szerinte ennek oka az, hogy 2015-ben megszüntették az európai uniós tejkvótát.
Mindezek hatására a tej ára az év elején vágtába kezdett és csak mostanra tudott valamelyest stabilizálódni.
A tejtermékek és különösen a vajak és sajtok elmúlt hetekbeli drágulását mindenki megtapasztalhatta a magyar áruházakban is. Németországban a zöldek szóvivője, Friedrich Ostenndorff a magas vajárak okait vizsgálva arra jutott, hogy az EU 2016-ban 103,2 millió eurót fizetett ki tejtermékek (elsősorban tejpor) intervenciós felvásárlására, a megelőző évben mindössze 2,2 milliót, az intervencióba helyezett sovány tejpor mennyisége pedig 480 tonnáról 59.400 tonnára emelkedett. Az eredmény az, hogy a túltermelés következtében az állam kénytelen beavatkozni és az adófizetők pénzéből támogatást fizetni.
A brit farmerszövetség is arra hívja fel a figyelmet, hogy
a második világháború óta a legnagyobb vaj- és tejszínhiány elé néz az Egyesült Királyság.
A hazai nyerstej termelői ára meglehetősen nagy mozgást mutat.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, augusztusi adataiból kiderül, hogy a nyerstej termelői ára júliusban 91,71 forint volt kilónként, csaknem egy százalékkal magasabb a júniusinál, de 39,1 százalékkal meghaladva a tavaly júliusit.
A kiviteli árban hasonló tendencia érvényesült: egy hónap alatt 2,6 százalék, egy év alatt 30,6 százalék drágulás.
Csakhogy a 104,7 forintos exportár jócskán elmarad az azonnali piacon mért 131-132 forintos ártól.
Ez az úgynevezett spotár áprilishoz képest Hollandiában 40 százalékkal ugrott meg, óriási nyomás alá helyezve a hazai tejtermelőket és persze a kiskereskedelmet. Az elmúlt évek árcsökkenése visszaköszön az állatállomány alakulásában: a tejet adó tehenek száma egy százalékkal csökkent egy év alatt, aminek következtében ugyanennyivel csökkent a tej felvásárlása is, az export viszont szintén egy százalékkal emelkedett. A hazai tejes szakma ezért folyamatosan a felvásárlási ár emelését szorgalmazza.
A feldolgozott termékek részben függenek a tejtől, a sajt, vaj önálló életet él az EU-ban. A feldolgozott áruk iránti kereslet folyamatosan bővül. A vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták” a fogyasztók, aminek következtében az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntögetnek ezekben a hetekben, az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek – mondta egy rendezvényen a tej terméktanács elnöke, Harcz Zoltán. A Föld déli féltekéjén tapasztalt kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz.
A tejkvóta két évvel ezelőtti felszámolása nyomon követhető az árakon. A nyerstej termelői ára júniusban (az egy évvel korábbihoz képest) Magyarországon 37,8 százalékkal nőtt, Németországban 45,6, Írországban 40,4, Litvániában 54,7, Hollandiában 44,3 százalékkal emelkedett. Árcsökkenés az EU területén csak Cipruson (2,4), Görögországban (0,03), Máltán (1,5) és Finnországban (1,4) volt, az EU átlaga 27 százalék volt az AKI számai szerint.
A feldolgozott termékek körében azonban valóban brutális drágulással is találkozhattunk. Az edami sajt egy év alatt a németeknél 32 százalékkal került többe három hete, mint egy évvel korábban.
A vajnál szintén Németországban és Hollandiában 84, illetve 86 százalékot meghaladó áremelkedés történt, a lengyeleknél és szlovákoknál is 60 százalék körüli.
Egyelőre azonban talán mégsem válik be az apokaliptikus jóslat. A négy nappal ezelőtti adatok szerint az ömlesztett vaj napi jegyzésára például a lipcsei árutőzsdén az előző napokhoz hasonlóan 6600-6800 euró volt tonnánként szeptemberi, októberi és novemberi szállítással.
Az szinte biztos, hogy 2020-tól sokkal kevesebb pénzt fog adni az EU a britek kilépése miatt jelentősen csökkenő költségvetésből. Magyarország számára rossz hír, hogy a döntés előtt álló javaslatokból kiolvashatóan az euróövezethez kötődő „szuper Európa” is kialakulhat, az ebből esetleg kimaradók (magyarok, lengyelek) számára marginális beleszólás és pénz jutna. Az alapjogok követelménnyé tétele és a közös ügyészség létrehozása szinte készpénznek vehető, és felvillantják a csak az euróövezetre készülő költségvetést és bővülő támogatások lehetőségét. Sőt, szó lehet a schengeni határ szűkebbre vonásáról is.
Nem csupán a következő (2020-2026) uniós költségvetési ciklus tervezése indult el már most, amit aztán jövő év közepén terjeszt be az Európai Bizottság tagállami vitára. Mindeközben gőzerővel zajlik
a közösség működését akár felforgatni is képes átalakítás az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről.
Ennek ki nem mondottan három politikai pillére látszik. Az első már megtörtént, Franciaországban a közösség alapos reformját pártoló Emmanuel Macront választották öt évre elnöknek, nemsokára, szeptemberben harmadik hetében szinte bizonyosan Angela Merkel kap újabb négy évre felhatalmazást kormányzásra (csak az a kérdés, hogy egyedül vagy koalícióban, és akkor kivel), a kettő között pedig Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tartja meg helyzetértékelését az unióról. (Ekkor kiderülhet, hogy egyként kezelik-e hazánkat és a lengyeleket, vagy nem.)
Ezzel összeállhat a Berlin-Párizs-Brüsszel-hármas. Ennek mindegyik tagja kinyilvánította elszántságát ez EU nagyszabású reformja iránt.
Ezt tükrözi az Európai Bizottság éppen két hónapja közzétett, az eddigi szakanyagokat is összegző vitairata az EU pénzügyeinek jövőjéről. Ez az anyag – ha óvatosan, és csak néhány elrejtett megfogalmazásában is – arra enged következtetni, hogy akár az eddig megismert úgynevezett kétsebességes Európa pályáját is elhagyhatják,
és létrejöhetne egy amolyan szuper-Európa és a kimaradó „futottak még”, jelenleg Magyarország és Lengyelország.
A következő költségvetési ciklus elkerülhetetlen változása lesz, hogy a mostani 1085 milliárdos költségvetésének közel egytizede kiesik a Brexit következtében, és ezt – az eddigi nyilatkozatok alapján – a maradó nettó befizetők nem óhajtják pótolni. Az ennek apropójaként is felfogható bizottsági vitairat nyolc súlypontot emel ki a versenyképes szociális piacgazdaságtól a megnövelt közös védelmen át az erős, hatékony közszolgálatig bezárólag.
Egyik sarokpontja az anyagnak a gazdasági-monetáris (pénzügyi) unió (GMU) mélyebbé tétele. Már itt felsejlik annak ki nem mondott beismerése, hogy nem minden tagállam tartja magát a csatlakozáskor vállalt alapjogi (jogállami) kötelezettségekhez. Ennek előfutára volt (ahogyan a Vasárnapi Hírek írta) a német kormány június eleji javaslata a 2020 utáni kohéziós kifizetések rendjére. Ez azt tartalmazza, hogy egyes országokra külön szabjanak kifizetési feltételeket,
és felveti, hogy a felzárkóztatási támogatásokat összeköthetnék a jogállami elvek betartatásával.
Nos, a bizottság ezt a javaslatot megismételve, és ezen kissé túl is lépve már „egyértelmű kapcsolatot” feltételez a jogállamiság és a költségvetésből támogatott beruházások hatékonysága között. Általánosságban is sürgeti a bizottság, hogy a pénzelosztás felülvizsgálatakor mindenféle kritériumot vegyenek figyelembe.
Egyik leghangsúlyosabb iránya az átalakításnak a bürokratikus akadályok részbeni elbontásával rugalmasabbá és gyorsabbá tenni a programokat, a kifizetéseket. A nagy nyilvánosság előtt a bizottság tagjai is ezt emelték ki eddig, az azonban kiderül a vitairatból, hogy ez korántsem egyirányú utca lenne. A lazább központi (brüsszeli bizottsági) szabályokért cserébe például
minden beruházáshoz és eljáráshoz egységes szabálykönyvet rendelnének,
hogy erősítsék az átláthatóságot.
A kohéziós rendszer reformjának része az is, hogy a bizottság javasolja „a nemzeti társfinanszírozási szintek” növelését a szerep- és felelősségvállalás növelésének jegyében. Ez akár azzal is járhat, hogy ha adnak is pénzt a felzárkózási programokra, nagyobb részt várnának el a tagállamoktól (Magyarország esetében eddig átlagosan nagyjából 85-15 százalék volt a közösségi és a saját erő aránya). A kevesebb, de rugalmasabb eszközök ellensúlyozásához azt javasolja a brüsszeli testület, hogy a fejlesztési célokat (programokat) tematikus vagy regionális szempontok mentén osszák újra.
Marad-e alattunk a pénzszőnyeg? Forrás: Pixabay
A bizottsági tisztviselők szavaiból kiderült, hogy látják azt a feszültséget, ami azért támadt néhány tagállamban (és politikai áramlatok körében), mert sokan eltúlzottnak tartják a centralizált uniós döntést és pénzosztást. A közreadott vitairat azonban ezen nem a kormányok újra-megerősítését javasolja, hanem őket kikerülve egyes kiadásokat regionális és helyi önkormányzati szintekre leszállítását. Mindezt persze azzal párhuzamosan, hogy például a gazdasági-pénzügyi unióval további feladatokat és döntési szinteket venne át a közösség a tagállamoktól. Vagyis a bizottság a jogköröket két irányban szabná át,
a kormányok nem csak „Brüsszel”, hanem a régiók és helyi önkormányzatok rovására esnének el egyes döntésektől.
A támogatási pénzmegosztás (EU-saját erő) szigorúbb kezelését szolgálhatja egységes beruházási alap létrehozása, és ezzel párhuzamosan annak igénye, hogy az uniós költségvetésen kívüli további eszközök igénybe vételét a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Mert ezek
„homályossá teszik a költségvetés értelmezését, és kockázatot jelentenek a demokratikus ellenőrzés, az átláthatóság és a megfelelő pénzgazdálkodás szempontjából”.
A vitairatot tanulmányozva úgy tűnik, hogy a sokat emlegetett (és a magyar kormány által már azonnal elutasított) uniós ügyészség létrehozását – és határokon átnyúló határozott tagállamokbeli fellépését – kész tényként kezeli a bizottság. Legalábbis ez olvasható ki abból, ahogyan a „rugalmasság és ésszerűbbé tétel” igényének többedik megismétlésekor akként fogalmaz, hogy
„az európai ügyészség kihasználása hozzájárulhat az uniós költségvetés egyszerűsítéséhez és védelmének hatékonyabbá tételéhez”.
Szinte megbúvik a vitairat egyik legfontosabb és legmesszebbre mutató lehetőséget felvillantó elképzelése. A reformterv stabilizációs funkció pontjában felvázolja a bizottság a magunk mögött hagyott válsághoz hasonló sokkok enyhítésére „rossz napokra” szóló alap létrehozását, esetleg a jelenlegin felüli tagállami befizetésekből. Lehetőségként hozzák szóba, hogy ezt leszűkítsék az euróövezetre. Sőt, a vitairat megemlíti
csak az eurót használó országokra korlátozódó költségvetés elfogadását,
amely „tágabb célokat”, „nagyobb forrásokat” és több saját bevételt eredményezne.
Végezetül a bizottság vitára bocsátott öt forgatókönyvet: minden megy tovább a jelenlegi keretekben; a 27 tag együtt tesz a mostaninál kevesebbet közösen; egy tagállami csoportnak lehetővé teszik, hogy előrelépjenek; gyökeres átalakulással egyszerre tennének többet és kevesebbet egyes területeken; mind a 27 tag közösen fejlesztené a szakpolitikai területeket. Nagyjából a harmadik pont fedné a kétsebességes Európát, de a jogállami követelmények megkövetelése a támogatásokhoz, a közös ügyészség és gazdasági-pénzügyi unió elmélyítése, valamint a döntéshozatal és programok végrehajtásának kétirányú átszabása inkább afféle „szuper-Európát” eredményezne a néhány kimaradó kárára.
Egyetért ezzel az értékeléssel Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. Szerinte a vitairat hangsúlyos javaslatai kivétel nélkül ellentétesek a magyar (és a lengyel) kormány törekvéseivel. Orbán Viktor stratégiája a jelenlegi döcögős uniós rendszer fenntartása, nem az erősödő, hanem a gyengülő Európa, a bizottság céljai összeférhetetlenek a NER-rel – mondta Ujhelyi. A jogállamisági követelmény, a közös ügyészség, a pénzügyi unió (közös pénzügyminiszterrel), tehát a nagyobb ellenőrzés a tagállamok pénzköltése felett mind annak belátását tükrözi, hogy Magyarországon az alapjogokat felszámoló maffiaállam épült ki – fogalmaz sarkosan a szocialista politikus.
Az EP-képviselő szerint az öt forgatókönyv sorsáról még idén ősszel dönteni kell, ő úgy véli, hogy a bizottság „eldobja” ezeket. Ha így történne, akkor a „szuper-Európa” szerveződne össze a valódi pénzügyi-gazdasági érdekek mentén,
a kiesők pedig a mostaninál sokkal kevesebb kohéziós támogatáshoz jutnának 2020 után.
Sőt, Ujhelyi szerint, az EU nem csak a vitairatban foglaltakkal lépne túl a kétsebességes közösségen, hanem szó lehet arról is, hogy a schengeni határokat összehúznák az euróövezetbe tartozó országok köré, vagyis a szabad mozgás lehetőségétől elesnének az integrációt elutasító tagországok. Mivel a térségben az eurót használók mellé már bejelentkezett Csehország és Bulgária, és Románia is kinyilvánította integrációs szándékát, „Magyarország és Lengyelország totál egyedül marad” – mondta Újhelyi, úgy vélve, hogy a szuper Európa létrehozásához nem szükséges az alapszerződés módosítása. Szerinte Magyarország – ha jövőre nem lesz váltás a kormányzásban – 2018-19-ben, a következő költségvetés alkuja során a legrosszabbkor lesz a leggyengébb pozícióban.
Ezermilliárdok a tét
Rengeteg pénzről van szó. Amit nem tudunk, mert még idő előtti: mekkora összeget szán az EU felzárkózási támogatásra. Amit tudunk: Magyarország népességarányosan a legtöbbet kapta erre a célra, 2007-13 között mintegy nyolcezer milliárd forintot, a 2014-20-as ciklusban (árfolyamhatást figyelembe véve) hasonló összegre számíthatunk. Az előző hét év utolsó esztendeiben évente a bruttó hazai termék 5,5-7 százaléka áramlott Magyarországra. És ha a közösségi tagság által lehetővé vált tömeges külföldi munkavállalás nyomán hazautalt 3 százaléknyi GDP-arányos összegeket is ideszámoljuk, akkor elmondható: a rendelkezésre álló pénz 8-10 százalékát nem az országban termelték meg. Ha ennek fele-harmada (netán még több) elveszne 2020 után, az azonnali recesszióba lökné a gazdaságot. Pedig a kormány felkérésére készült elemzés szerint 2006-15 között a rengeteg pénz dacára mindössze 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság, a külső segítség nélkül 1,8 százalék mínusz lenne a mérleg. Minden adat (lakossági fogyasztás, beruházások) ugyanerről tanúskodik: a tengernyi pénzzel a magyar gazdaság éppen a felszín felett maradt, és most szinte kizárólag az EU pénzéből finanszírozzák a fejlesztéseket; 2020 után ez az egyetlen motor leáll. Sőt, a kifizetések voltaképpen már most állnak, csak sejthető, hogy a súlyos kifogások miatt, így mostanra az odaítélt pályázati támogatások 1100 milliárdját a költségvetés előlegezi meg.
A júliusban történelmi csúcsára jutott GKI konjunktúraindex augusztusban minimálisan, hibahatáron belüli mértékben csökkent. Augusztusban az üzleti bizalmi index az előző havinál kissé alacsonyabb, a fogyasztói viszont magasabb lett.
Az üzleti várakozások némi romlása kizárólag az ipari bizalmi index esésének következménye, az építőipari és különösen a kereskedelmi bizalmi index ugyanis emelkedett, a szolgáltatói pedig nem változott – emeli ki elemzésében a kutatóintézet.
A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az ipari várakozások a júliusi rekord után augusztusban visszakerültek júniusi szintjükre. Különösen az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény romlott, de a rendelésállomány – ezen belül az export – valamint a készletek megítélése is valamivel kedvezőtlenebbé vált. A termelési várakozások viszont érezhetően javultak.
Forrás: GKI
Az építőipari kilátások augusztusban tovább szárnyaltak, így az ágazat bizalmi indexe újabb történelmi csúcsra emelkedett. Az előző háromhavi termelés értékelése jelentősen, a rendelésállományé kissé javult.
A kereskedelmi bizalmi index a júliusi enyhe csökkenés után jelentősen nőtt, s ezzel nemcsak az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sáv tetejére került, de megközelítette történelmi csúcsát is. Különösen a rendelések várható alakulásáról vélekedtek optimistán a cégek, de az eladási pozíció és a készletszint megítélése is javult.
Augusztusban a szolgáltatói bizalmi index nem változott. Az előző három hónap általános üzletmenetének megítélése valamivel kedvezőbb lett, a forgalmi várakozások viszont kissé kedvezőtlenebbek.
A foglalkoztatási szándék augusztusban nem sokat változott; az iparban és a kereskedelemben kissé visszafogottabb, a szolgáltató cégeknél valamivel pozitívabb lett, s csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
Az áremelési törekvés – a kereskedelem kivételével, ahol jelentősen nőtt az áremelést tervező cégek aránya – alig változott, az iparban kissé gyengébb lett, az építőiparban valamivel erősebb. Érezhetően emelkedett a fogyasztók inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a kereskedelemben kissé romlott, az építőiparban és a szolgáltató szférában viszont javult, a fogyasztók körében nem változott.
És a fogyasztók?
A GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban a júliusi enyhe csökkenést követően augusztusban öthavi maximumára emelkedett. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is kissé jobbnak érezte, mint júliusban.
A már tesztelhető e-számla, és az öt hónap múlva hatályba lépő új adóeljárási törvény lesz az adóhivatal által az idén ősszel tervezett, sorrendben a második adókonzultációjának a kiemelt témája – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
Először tavaly tartott adókonzultációt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyen a gazdasági tárca és az adóhivatal mellett a Magyarországon működő adótanácsadó cégek és több tucat adószakember vett részt. A rendezvény sikeres volt, az állam
több témakörben is megismerhette a szakmai szereplők tapasztalatait,
s olyan megfontolandó ötletek is elhangoztak a hozzáértőktől, amelyek bármikor hasznosíthatók a fontosabb adóügyi változások kialakításakor – nyilatkozta az MTI-nek az államtitkár.
E-számlázás
A nyáron elindult az illegális szféra tevékenységének visszaszorításáért kialakított legújabb rendszer, az elektronikus számlázás tesztüzeme. Az éles üzem beindítását jövő év július 1-én tervezik. Az egyéves felkészülést a (NAV) szolgáltatásokkal segíti, de az adókonzultáció eredményeként ezek akár bővülhetnek is. Piaci tapasztalatok már vannak, mert mintegy 200 cég regisztrált az online számla tesztoldalán.
Adóeljárási törvény
Tállai András és Varga Mihály. MTI Fotó: Vajda János
Tállai András elmondta: ősszel a parlament elé terjesztik az adóeljárást szabályozó új törvényjavaslatot, amely a legaktuálisabb témája lesz az idei adókonzultációnak. Érdemi észrevételek érkezhetnek az adóhivatal új szolgáltatásával, a kezdő vállalkozások féléves, ingyenes mentorálásával, támogatásával kapcsolatosan is.
Az államtitkár a lakosságot érintő könnyítések közül az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának a duplájára emelését emelte ki. A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig jár évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.
Az adminisztrációs terhek enyhítéséről elmondta: az idén már az adóhivatal készítette el mintegy négymillió állampolgár személyi jövedelem-adóbevallását, és 2018. január elseje után a cégek jövedéki adóbevallását is a hatóság állítja majd ki.
Kiszivárgott adóváltozások
Már kiszivárgott néhány tervezett adóváltozás, a Figyelőnek köszönhetően. Eszerint négy fő iránya lesz az adóváltozásoknak, ebből az egyik lenne egy új, a mostanit felváltó adózás rendjéről szóló törvény (Art.), a másik pedig
egy újabb adócsomag, amelyben áfa-, jövedelemadó- és járulékcsökkentés is lehet.
Novemberig terveznek elfogadni minden változtatást.
A Figyelő arról is írt egyébként, hogy új, az adóigazgatást felügyelő tárca jöhet létre.
A multik helyett a hazai kis- és középvállalatokat kellene inkább helyzetbe hozni, az előbbiek az eddigi gyakorlat bizonysága szerint túlzó támogatásokat kapnak, a többi között egyedi kormánydöntésű konstrukcióban, s kedvezményeket élveznek a stratégiai megállapodásokban foglaltak révén is – állítja a Párbeszéd. Nézzük a számokat!
„Én örülök annak, hogy vannak Magyarországon multinacionális cégek, de nem értem miért kellene nekik akár egy forint támogatást is adni, hiszen nincsenek rászorulva.
A multi ellenes szájhősködést meg végképp abba kéne hagyni!”
– írta a legnagyobb közösségi portálon Karácsony Gergely a Párbeszéd elnöke, Zugló polgármestere. Előtte pártja közleményt is kiadott a témában, amely – a Magyar Nemzet számításaira hivatkozva – azt írja, hogy tavaly a kormány egyedi kormánydöntések alapján 18 céggel kötött megállapodást és 63,5 milliárd forinttal támogatta a vállalatokat, az új munkahelyek egyenként 11,4 millió forint közpénzből jöttek létre.
A kormány 3,6 évre kifizeti a munkások bérét, és a beruházások negyedét is átvállalja.
Ilyenről a hazai vállalkozások csak álmodhatnak, miközben ugyanennyi támogatásból sokszor ennyi munkahelyet lehetne létrehozni a kis és középvállalkozásoknál – írja a Párbeszéd Magyarországért közleménye. Az Orbán-vezette, egymást követő kormányok 2011 és 2016 között összesen 164,9 milliárdnyi közpénztámogatást nyújtottak a Magyarországon működő multinacionális cégeknek.
Egy kis összehasonlítás
A FÜHÜ is részleteiben foglalkozott a témával a napokban, s megírtuk, hogy 2010. óta ugyan gálánsabban osztogatják ezeket az egyedi kormánydöntésű kedvezményeket, mégis kisebb eredményeket tudnak felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén. Hogy plasztikusan látszódjék a különbség, összeállítottunk egy táblázatot is, amelyben egyforma időtávot vettünk. Még egy megjegyzés az alábbi táblázathoz: 2010 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.
A kkv-k-at kellene jobban támogatni
A Párbeszéd szerint túlzás ekkora előnyöket adni a nagyoknak, miközben a kis-és középvállalkozások szektorát ellehetetlenítik, ráadásul az óriáscégeket már ésszerűtlenül sokkal támogatják, stratégiai megállapodásokat kötnek velük, amelyek további előnyöket jelentenek a háttérben, például engedékenységet az adóvizsgálatokban.
Habár az Orbán-kormány kétségtelenül elsőbbséget biztosít a hazai vállalkozásoknak, de csak akkor, ha feltétlenül lojális rokonokról, haverokról van szó, mint Matolcsyék, Tiborczék, vagy akik vállalják a strómanságot, mint Mészáros Lőrinc.
Különben úgy járhatnak, mint Simicska és Spéder – írja a Párbeszéd, amely – ahogy azt a „Mindenki számít!” Programjukban is lefektették – gazdasági modellváltást sürget: a kettészakadó gazdaságszerkezet helyett a bővülő hazai kereslet mellett versenyképessé váló kis- és középvállalkozások működését elősegítő környezet kialakítására, tisztességes versenyre, és a társadalmi-környezeti érdekeknek megfelelően szabályozott piacgazdaságra voksolnak.
Szeptemberben megemelik a tanárok bérét, ami körülbelül 175 ezer pedagógust érint, és 24 milliárd forintot fordítanak rá a költségvetésből – büszkélkedett Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek. De mennyi is az annyi? Erre is vannak számítások – igaz, nem kormányzatiak.
A 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam – mondta el az államtitkár, aki több példát is felhozott arra, mennyire jó lett tanároknak. Az egyik szerint míg egy 19 éve dolgozó, a pedagógus I. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak 2013-ban bruttó 149 ezer forint volt a bére, ez mára bruttó 274 ezer forintra nőtt. Egy pedagógus II. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak szintén 149 ezer forint volt a jövedelme, most 301 ezer forintot vihet haza.
Más is végzett számításokat
Korábban az Eduline is számolgatott, mint a portál cikke írja: kiszámolták, pontosan hány forinttal lesz több a pedagógusok bankszámláján 2017 októberétől (a hónap elején érkezik az első emelt fizetés). A legrosszabbul a középfokú végzettségűek járnak,
mindössze néhány száz forintos béremeléssel számolhatnak,
egy 15-17 ledolgozott évvel rendelkező iskolai dolgozó például 176 021 helyett 176 610 forintot kap majd – bruttó összegről van szó. Ugyanakkor az alapszakos/főiskola, valamint mesterszakos/egyetemi diplomás pedagógusok már megérzik majd a béremelés utolsó lépcsőjét. A pedagógus I fokozatban a 3-5 éves tanítási tapasztalattal rendelkezők főiskolai diplomával eddig bruttó durván hétezerrel, az egyetemi diplomások pedig bruttó nem egészen 8 ezerrel kapnak majd többet. De nem feltétlenül.
Nem mindenki kap ennyit
A portál bemutatja a csapdát is: A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll: „a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével –
a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is
meghatározhatja az illetményét”. Igaz, az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint jelenleg.
A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken éjjel a Standard & Poor’s. Egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, BBB- hosszú- és rövid távú államadós-besorolását. Ez – mint ahogy korábban megírtuk – a befektetők számára iránymutató. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra.
A nemzetközi hitelminősítő globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) a lépését mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását.
„Mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul”
– idézte az MTI az indoklásból
Az S&P Global Ratings közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. Tegyük hozzá, ami az előbbit illeti: a lakossági szférában erről már egy friss jegybanki jelentés is beszámol.
Növekedés és kockázatok
A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött londoni elemzése szerint az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít a hitelminősítő Magyarországon, s hangsúlyozza, hogy
az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét.
Ám a szerkezeti növekedési kihívások –köztük a rossz demográfiai folyamatok – 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.
Az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Elismerik a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.
A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy
„a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét,”
az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai.
A cég szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.
Így lát a többi hitelminősítő
Mint tegnap megírtuk, a hosszúlejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz van kockázat, de még ajánlott a befektetés.
Mind a három hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal volt megcímkézve a magyar államadósság besorolása,
azaz gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak. Ez egészen ma éjjelig, a Standard & Poor’s döntéséig volt érvényes.
Magyar reakció
Fotó: Wikimedia Commons
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet döntése is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra, ami segíti a pénzügyi stabilitást és Magyarország gazdasági növekedését – jelentette ki Varga Mihály az MTI-nek azt követően, hogy a nemzetközi hitelminősítő stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadós-besorolásra adott kilátását.
„A Standard & Poor’s mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti”
A nemzetközi gyakorlatban nem szokás közvetlenül az országgyűlési választások előtt a hitelminősítési besorolás javítása – állította, de ennek ellenére azt várja, hogy a másik két hitelminősítő is hamarosan követheti a Standard & Poor’s-t és pozitív kilátással látják el a besorolásunkat.
Szerinte egyébként a piaci befektetők jóval a hitelminősítők előtt járnak, jól mutatja ezt az is, hogy a kötvényhozamaink egy ideje hasonlóak több magasabb besorolású ország hozamszintjéhez.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
