A kormány úgy döntött, hogy októbertől kamatmentes lesz a Diákhitel2, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig jövőre havi 50 ezerről 70 ezer forintra emelik – jelentette be az EMMI államtitkára. A Fidelitas vasárnap kérte a kormánytól a diákhitel kamatmentessé tételét.
Két nappal azután, hogy a Fidesz ifjúsági szervezete kérte, a kormány máris döntött a Diákhitel igénybevételének könnyítéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin kedden elmondta: a tandíj kiegyenlítésére fordítható Diákhitel2 kamatát az állam fizeti, és ez októbertől
a folyósítási vagy törlesztési fázisban lévő hitelekre is vonatkozik.
Jövőre további változások lesznek: február 1-jétől a szabad felhasználású Diákhitel1 esetében az eddigi havi legfeljebb 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelik a felvehető összeget. Az igénylés korhatárát mindkét diákhiteltípus esetében a jelenlegi 40-ről 45 évre emelik.
Novák elmondta még, hogy a fél- vagy egyéves külföldi tanulmányokban, például Erasmus-ösztöndíjban résztvevőknek arra is teremtenek lehetőséget, hogy a Diákhitel1 összegének kétszeresét, azaz
akár 140 ezer forintot vegyenek fel havonta.
Emellett 2018-tól a Diákhitel2-t már az önköltséges idegennyelvi képzésekben résztvevők is igényelhetik .
További változás, hogy a Diákhitel1 törlesztését bevonják az adó- és járulékmentes cafeteria juttatások körébe. A gyesen és gyeden lévő szülőhöz hasonlóan pedig a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők esetében az ellátás folyósításának ideje alatt az állam átvállalja a kamat megfizetését az ügyfél helyett – ismertette a változásokat az államtitkár.
Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója elmondta, tekintettel a változtatásra, szeptember 15. helyett szeptember 30-ig lehet igényelni a Diákhitel2-t. Akik saját forrásból már befizették önköltséges tandíjukat, ha a kamat átvállalásáról szóló módosítás miatt mégis a Diákhitel2 mellett döntenek, akkor október 15-ig lehetőségük lesz a hiteligénylésre, és október 31-ig visszautalják nekik a korábban már befizetett összeget. Néhány hete már elektronikusan, a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül, ügyfélkapus regisztrációval is lehet igényelni a diákhitelt. A lehetőség bevezetése óta minden negyedik igénylő így nyújtotta be a kérvényét.
Egy dél-afrikai befektető cég tulajdonába került a budapesti Arena Pláza 275 millió euróért – tudatta a vevő NEPI Rockcastle.
Még szeptember közepén vette meg a dél-afrikai NEPI Rockcastle (a céginformáció szerint idén alapított, valószínűleg erre az ügyletre létrehozott) Arena Property Kft. nevű leányvállalata az Arena Pláza tulajdonosát, a Symmetry Arena Ingatlankezelő Kft-t.
Az európai idő szerint kedden reggel nyilvánosságra hozott
ügylet értéke 275 millió euró (körülbelül 83 milliárd forint).
A NEPI közleménye szerint a Budapest második legnagyobb (66 ezer négyzetméter alapterületű) bevásárló-központja, az Arena Pláza – amely idén tíz éves – az elmúlt két évben hét százaléknál nagyobb bevételnövekedést ért el, jelenleg is minden üzletét bérlők használják. Az ügyletet körülbelül 6,2 százalék hozammal kötötték meg.
Megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak, a szakember szerint ez a tendencia, a kormányok-bankok ajánlata: betét helyett hitel, a lakosságnak marad a fogyasztás vagy befektetés.
Példátlan jelenségnek vagyunk tanúi egy ideje: a banki kamatok soha nem látott mélységben időznek, ami persze örömhír, azoknak elsősorban, akik hitelre vágynak. Bajban vannak azonban azok, akiknek van kevéske (pár tízezer, néhány százezer forint) megtakarításuk, amit szeretnének annyira karbantartani, hogy a pénzüknél maradjanak, legalább az inflációt sikerüljön hatástalanítani. Ők azt tapasztalják, hogy az egy százalékos mélypontról töretlenül araszolnak felfelé az árak, mostanában már két és fél százalék körül vannak (és ebben a „lépegető exkavátor” is benne van, amely árának viszonylagos stabilitását meglehetősen kevesen élvezik, szemben az élelmiszerek drágulásával; az ingatlanárak kilövése pedig benne sincsen a statisztikában).
Aki tehát bemegy számlavezető bankjába, hogy valamilyen lekötéssel próbálja megőrizni pénze értékét, azzal szembesül, hogy legjobb esetben fél százalék körüli kamatot kínálnak neki, ha egy évre hagyná ott megtakarítását, egy évet meghaladó időre kicsivel egy százalék feletti „hozamot” ígérnek. Körülbelül
ötéves lekötéssel érhet el évi nagyjából három százalék nyereséget,
de ekkora időre kevesen akarnak/tudnak megválni kevéske fölös pénzüktől. (A kamatadótól ehelyütt eltekintünk, ennek levonása még borúsabbra festi a képet.)
A korábbi években jó megoldásnak bizonyult állampapírt venni, tetemes reálhozam volt elérhető, és ennek eredményeképpen szépen hízott az itt elhelyezett lakossági vagyon. Néhány év alatt négyszeresét meghaladóan gyarapodva 6500 milliárd forintra növekedett (több, mint 90 százaléka forintban elhelyezve).
Mostanra azonban
az infláció lebirkózta a közös kasszából fizetett államadósság-finanszírozás hozamát is.
Az egy-két éves lakossági állampapírok rendre két százalék körül hoznak a konyhára, akad olyan hároméves lekötésű (2020-ban lejáró) kötvény is, amely alig 2,6 százalékot fizet. Három százalék felett itt is egyre inkább öt évre kellene megválni a megtakarítástól. Részletesen itt lehet tájékozódni a lehetőségekről.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célértéke 3 százalék, amelyet már akár jövőre elérhet a legutóbbi 2,6 százalékról. A mezőgazdasági és a jövedéki termékek ára nagyobb részt kiszámíthatatlan, legfeljebb a dohányáruk drágulása (uniós előírás miatt jövedéki adójuk emelése) prognosztizálható. A kétszámjegyű keresetnövekedések csak igen lassan szivárognak be a fogyasztói árakba, az úgynevezett bérinfláció azonban egy időre beköltözik az árak alakulásába.
A kormány határozottan a hosszú távú megtakarítások felé tereli a feles pénztömeget,
ehhez igazodik a Magyar Nemzeti Bank gyakorlata, és ebből következik a bankok magatartása is – mondta a fuhu.hu-nak Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának vezetője.
Arról van szó, hogy érvényesül az a világtendencia, amely szerint válságból kilábalás során alacsony kamatokkal ösztönzik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is, hogy beruházzanak, illetve fogyasszanak. Ebben kívánja támogatni az MNB azzal, hogy különféle megoldásokkal arra szorítja a pénzintézeteket, hogy ne nála tartsák pénzüket betétben, hanem adják ki olcsó hitelként, ezért a pénzintézetek lényegében semennyi kamatot se kapnak a jegybanktól.
„Fektesd be, vagy költsd el, például lakáskorszerűsítésre, aminek nagyobb a megtakarítási nyeresége, mint az elérhető reálkamat, vagy éppen tanulj valami újat, ami pedig nagyobb jövedelmet eredményezhet”
– Szántó András olvasatában lényegében ez a kormány üzenete a kis fölös pénzt birtoklók számára. Az MNB politikája is ezzel áll összhangban: inkább hitel, mint betét.
Azt se szabad persze elhallgatni, hogy gazdasági válságok idején megszokott „technika” kormányok részéről a jövedelmek és a megtakarítások egy részének elinflálása, kombinálva a beruházás- és fogyasztásösztönző alacsony kamattal – tesz némi gazdaságtörténeti kitérőt a befektetési szakember.
Szántó hangsúlyozza, hogy mindezek mellett
rendelkezésre áll az állami támogatást, adókedvezményt élvező lakástakarék-pénztár, a nyugdíj- és egészségbiztosítási megtakarítás is.
Az viszont kétségtelen tény, hogy aki ódzkodik a kockázatos pénzügyi eszközöktől, mint például a tőzsdei részvények, nem tudja vagy fél hosszabb időre lekötni megtakarítását, annak számára jelenleg nincs jó híre a befektetési szakembernek. A magyar lakosság hosszú időn át hozzászokott a magas infláció-magas betéti kamat párosához. Ahhoz, hogy 2-5 százalék betéti reálkamat így is elérhető. Ennek alighanem nálunk is vége.
Jelenleg tehát azt kell konstatálnunk, hogy
aki befektet, az jobban jár, aki betétben tartja pénzét, az rosszul.
Az igazság kedvéért azért el kell mondani, hogy a lakosság túlnyomó többsége számára teljesen érdektelen a fenti eszmefuttatás. A legutóbbi (igaz, nem reprezentatív, mert véletlenszerűen megkérdezettektől felvett) kormányzati felmérés azt hozta ki, hogy hazai háztartások kisebbik részének (33,5 százalékának) nincs megtakarítása. (Ezzel éppen ellentétes számokat közöl rendszeres felméréseiben a GfK Hungária. Legutóbb 18 százalékban állapította meg a megtakarítók arányát.) Akik félretesznek, azok jövedelmük 13 százalékát szánják erre a célra. A fel nem használt pénz nagyobb részt lakossági folyószámlákon hever, otthon tartja 26 százalék.
Az Equilor szakértője által is példaként felhozott megtakarítási lehetőségekkel kevesen élnek: lakás-takarékpénztári tagsága 13, önkéntes nyugdíjpénztári befizetése 15, egészségpénztári számlája 12,5 százaléknak van. Részvényt pedig mindössze 3,5 százalék forgat. Persze mindjárt érthetőbb néhány adat, ha tudjuk, hogy a havi kiadások átlagosan 40 százaléka a rezsire megy el. A kiegészítő megtakarítások elhanyagolható voltát mutatja az ábra.
Látszólag nem idetartozik, de a jelenlegi helyzetet szemlélteti, hogy Magyarországot is elérték a negatív hozamok. Eddig tőlünk Nyugatra olvastunk arról, hogy veszteséget is vállalva vesznek állampapírt. Két hete aztán az Államadósság-kezelő Központ némileg győzelmi hangnemben „történelmi pillanatnak” nevezte, hogy mínusz 0,02 százalékos hozamon tudott eladni 15 milliárd forint névértékű diszkont kincstárjegyet. S valóban, ez arra vall, hogy a pénzpiac – legalábbis belátható időn belül – bízik a magyar fizetőképesség stabil voltában, az európai és amerikai gazdasági mutatók összességükben felfelé tartanak, a kínaiak feje fölött is ritkultak a sötét fellegek (bár az aggodalmak nem múltak el). Egyszóval mostanság optimizmus jellemzi a világgazdaságot, ami a kamatok alacsony szintjét erősíti. Nálunk ebbe piszkálhat bele például az amerikai jegybank (FED), ha folytatja kamatemelési akcióját, ami előbb-utóbb kikövetelheti például a magyar kamatszint feltornászását, máskülönben vándorútra indul a tőke egy része. A FED-kamat már most is magasabb (mintegy 0,3 százalékponttal) a magyarnál. Londoni elemzők brutális, 2 százalékra ugró magyar alapkamat-növekedéssel számolnak már jövőre.
Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.
A Google Lunar Xprize versenyben, amely során robotokat juttatnak a Holdra, már nincs benne a Puli Space. Pacher Tibor azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy az eredeti kiírás szerint tavaly december 31-ig be kellett volna mutatni a szerződést, miszerint idén el is indulnának, de amerikai partnerükkel, az Astrobotickal egyetértésben ezt nem látták megvalósíthatónak.
A Puli egyik tesztje Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix
Nem voltak ezzel egyedül: a 16 eredeti indulóból 11 hasonlóan gondolkodott, így ki is szálltak a versenyből. Azóta egyébként a kiírást is módosították, a határidő most jövő március vége.
Bár a versenyből kiszálltak, de
a Puli Space továbbra is tervezi, hogy eljuttatja robotját a Holdra:
az Astroboticcal együtt most azt látják reálisnak, hogy 2019 második felében tudnak indulni.
Annak ellenére, hogy pénzük továbbra is alig van. Ahogy Pacher Tibor mondja, ez már hét éve nem változik:
„mi magunk vagyunk a legnagyobb befektetők”.
Van ugyan néhány szponzoruk, sőt, már az Európai Űrügynökség (ESA) központjába is eljutottak, de a legtöbbet az önkéntesek teszik hozzá a munkához: számításaik szerint eddig 70 ezer munkaórát.
Pedig Pacher Tibor szerint sokat segítene, ha egy-két embert teljes munkaidőben tudnának foglalkoztatni, de erre nincs pénzük. A szponzoroktól kapott támogatás épphogy az infrastruktúrára, szoftverekre elegendő.
Pedig
Magyarországon is van űrkutatással foglalkozó szervezet,
több is. A Magyar Asztronautikai Társaság ugyan csak ismeretterjesztéssel foglalkozik (szerveznek is többek között űrtáborokat és űrakadémiákat), a Magyar Űrkutatási Iroda azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik.
Ahogy (láthatóan évek óta nem frissített) honlapjukon írják: az iroda „fő feladatai az űrtevékenység területén felmerülő kormányzati feladatok teljesítése, a hazai kutatás-fejlesztési munkák és az ezekből létrejövő eredmények hasznosítása, valamint a hazai és nemzetközi együttműködések koordinálása.”
De, ahogy Pacher Tibor fogalmaz,
a Puli Space tőlük „csak a tavalyi pofont” kapta,
támogatást semmit. Tavaly ugyanis a Puli Space nem vehetett részt a Gateway to Space című, idén is megrendezett űrkiállításon, az űrkutatási iroda ugyanis „nem tartotta elég komolynak”, mondván, hiányzik a tudományos bizonyítás.
Pacher Tibor azt mondja, ez a vitát, bár „semmilyen befejezése nem lett”, ő már a múltnak tekinti. Inkább azzal foglalkozik, hogy megvalósítsák céljukat, és 2019 második felében tényleg eljussanak a Holdra.
Kerestük az űrkutatási irodát is, de nem tudtuk elérni őket.
Magyar sikerek így is vannak az űrkutatásban, ilyen volt például
az első magyar műhold,
a Masat-1. Ezt az egykilós, 10 centi élhosszúságú, kocka alakú műholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. 2012 februárjában indították útnak, az ESA hordozórakétáján, 2015 januárjáig működött. A projekt 30 millióba került – ezt az egyetem és külső cégek állták.
Önvezető kamionokat próbált ki az M1-es autópályán a Volvo Trucks és a Waberer’s szállítmányozó cég. Erre a szállítási módra még várni kell.
Önvezető kamionokat tesztelt a Volvo Trucks és a Waberer’s International Nyrt., közúti forgalomban pénteken. Ötven kilométert tettek meg az M1-es autópályán.
A három kamion az úgynevezett platooning technológia segítségével haladt a sztrádán. Ennek lényege, hogy
csak az első járműben ül vezető, a többi a vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően követi
a konvoj első tagját.
Biztonsági okokból az M1-esen haladó valamennyi kamion vezetőfülkéjében ült sofőr. Lébénynél hajtottak fel az autópályára, majd Rábapatonánál, az M85-ös gyorsforgalmi úton fordultak vissza.
Dér Péter, a Volvo Trucks kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy a platooning technológiával
biztonságosabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb lehet az árufuvarozás.
A beépített technológiának köszönhetően a járművek reakcióideje gyorsabb, mint az emberé, így könnyebben elkerülhetők a balesetek, kevesebb üzemanyagot használnak fel a konvojban haladás miatt, ezáltal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Előnye még, hogy csak egy sofőr utazik a konvojjal.
A technológiát még tesztelik, és mindennapos használata előtt rendezni kell a különböző országok szabályait. Reálisan négy-öt év múlva üzemeken belül, logisztikai centrumokban már alkalmazható lesz a technológia, de
a közúti fuvarozásban egyelőre nem látja az alkalmazás bevezetésének lehetőségét
a Volvo igazgatója.
Lajkó Ferenc, a Waberer’s International Nyrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a szállítmányozó vállalat idén kötött stratégiai megállapodást a Volvo Trucksszal, a teszt jogi hátterének kialakítása pedig mintegy két hónap alatt fejeződött be.
Júliusban 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző évihez képest, ami harmadik havi mérséklődést mutat. A növekedést az ipari és raktárépületek, illetve az infrastruktúrális beruházások húzzák. A megkötött új szerződések mennyisége bő ötödével esett egy év alatt – derül ki a KSH statisztikájából.
A nyár (és az év közepén) 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése a tavaly júliusihoz képest. Ehhez hozzá tartozik azonban, hogy egy éve csaknem 17 százalékos visszaesés volt, ehhez az alacsony bázishoz képest mérendő a mostani adat.
Ezzel harmadik hónapja folyamatosan kisebb értékeket mér
a statisztikai hivatal: az ideális időjárási körülmények közepette májusban 35,4, júniusban is 27,2 százalék volt az éves teljesítmény-emelkedés.
A nagy egészen belül az épületek termelése 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal gyarapodott. Előbbi kategóriában júliusban is az ipari és raktárépületek játszottak főszerepet, utóbbiban pedig az út-, vasút- és közműépítések.
A lassuló dinamikára utal az is, hogy júliusban egy hónap alatt 2,1 százalékkal csökkent az ágazat termelése.
A fél éves termelési mutató 26,2 százalékkal haladta meg a 2016-os első hathavit.
Az újonnan megkötött szerződések értéke egy esztendő alatt mérsékelten, 3,8 százalékkal gyarapodott, ezen belül az épületeké egyenesen csökkent 21,9 százalékkal, és csak a nagy infrastrukturális beruházások köre szélesedett csaknem 40 százalékkal. A hó végi szerződésállomány értéke is az egyéb építményeknél mutat nagy, 132 százalékos növekedést, az épületeké 15,6 percenttel bővült egy év alatt.
Az épületeken belül külön a lakásépítésekről nem szól a KSH adatsora.
Az idén júliusban az ipari termelés volumene alig nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, az első hét hónapban sem volt valami fényes a bővülés üteme, mindösszesen 4,8 százalékos.
Forrás: KSH
A Központi Statisztikai Hivatal ma tette közzé második becslését, amelyből az is kiderül, hogy az ipari export 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, s amit előre jeleztünk, a járműipar tehető leginkább felelőssé mind a gyengébb ipari teljesítményért, mind pedig az ipari export gyengélkedéséért. Ugyanis a feldolgozóipari termelés 28%-át adó járműgyártás teljesítménye 7,9%-kal, az exportértékesítésen belül a 35%-ot képviselő ágazat kivitele pedig 8,3%-kal visszaesett.
Mint korábban Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője a FüHü-nek elmondta: júliusban állt le az egyik, majd augusztusban a másik nagy autógyár Magyarországon. Szavait most igazolják az adatok és a KSH jelentésének megállapítása is:
„A visszaesésben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik, a járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.”
Ismét a gépipar volt egyébként a legjobban teljesítő ágazat: az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7%-kal ugyanis a feldolgozóipari termelésből 7,0%-kal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg. Ám ennek oka elsősorban az alacsony bázis volt.
Forrás: KSH
Héthavi teljesítmény
Az idén a január és a július között hét hónapban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,6%-kal emelkedett.
Tovább bővült az ipari létszám, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2%-kal.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában bővült, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,5%), a legkevésbé Dél-Alföldön (3,1%).
Szerdától már csak a gázolaj ára emelkedett a magyarországi kutakon, mégpedig literenként 2 forinttal. A benzin literenkénti ára nem változott. Ennek eredményképpen a benzin átlagára 356 forint maradt, míg a gázolajé 351 forintra nőtt.
A benzinár 2012. április elején érte el a csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az utóbbi időben ingadozott az ár, amely a közelmúltban ismét emelkedésnek indult.
Forrás: MTI
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
Nem mindig könnyű eligazodni a miniszterelnök uniós támogatással kapcsolatos kijelentései között. A múlt héten már megcáfoltuk, hogy saját lábon áll az ország, nem az „1000-1500 milliárdos” EU-pénzből. Utóbbival is van néhány probléma. A „saját lábon állás” teóriáját egyéb adatok se támasztják alá.
Egy rendezvényen a múlt héten „színvonaltalan érvelésnek” minősítette Orbán Viktor azt, hogy külső tényezőknek, közte az európai uniós támogatásoknak tulajdonítják sokan a magyar gazdaság teljesítményét. Erre hozta fel példaképpen, hogy a 18 ezer milliárdos magyar költségvetésen belül az uniós támogatások 1000-1500 milliárdot tesznek ki.
A gondolatmenet tarthatatlanságára elsők között hívta fel a figyelmet a fuhu.hu., bemutatva, hogy a külföldön élők hazautalásaival együtt a bruttó hazai termék 8-10 százalékát nem Magyarországon állítják elő. S idéztük a kormány megrendelésére készült tanulmányt, amely szerint
az uniós támogatások nélkül egyenesen visszaesésben lenne a magyar gazdaság.
Orbán azóta se tért ki bővebben arra, mely 1000-1500 milliárdos uniós támogatásra gondolt, csak valószínűsíthető, hogy az idei állami központi költségvetés egyik számsorára. A szakzsargonban az államháztartás központi alrendszerében 17 867 milliárd forint bevételt és 19 034 milliárd kiadást terveztek, s ezeken belül található az európai uniós fejlesztési költségvetés 1545 milliárdos bevételi és 2239 milliárdos kiadási előirányzattal. Ennek több, mint 90 százaléka önálló fejezetben van elkülönítve, apróbb tételeket kaptak egyes minisztériumok (Miniszterelnökség, az agrártárca, a belügy, a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca). Az elkülönült fejezetben található a svájci és a norvég alap (13,7 milliárd) is, továbbá egy sor olyan összeg, amely egyes programokhoz nyújtott támogatás, de vannak tartalék összegek is.
Összességében elmondható, hogy ezek a tételek nem azonosak az országnak nyújtott és itthon elosztott közösségi fejlesztési támogatásokkal, amelyekből – az úgynevezett operatív programokon keresztül, illetve például a földalapú támogatások formájában – évek óta 1800-2500 milliárdot kapunk Brüsszelből (egyedül tavaly mérséklődött az összeg), s
ebben az évben is minimálisan 2000, de inkább 2600 milliárd körüli tétellel számol a kormány.
(Bár például vitás kérdések miatt ebben az évben alig pár száz milliót utaltak át hazai számlára, a kifizetéseket egyelőre a költségvetés előlegezi meg). Ráadásul ezek a költségvetési kiadási-bevételi összegek éppenséggel 694 milliós hiányt mutatnak.
A „saját lábon állást” egyéb adatok se igazolják. Az alapblogon Zsiday Viktor írása az általunk sorolt tények mellett megmutatja, hogy mekkora volt az elmúlt években az egy főre jutó gazdasági növekedés úgynevezett vásárlóerő-paritáson (vagyis kiszűrve az egyes országok eltérő adatai miatti torzítást). Eszerint Magyarország 24 százalék, Szlovákia 22, Csehország 25, Bulgária 28, Lengyelország 32 Románia 38 százalék. Vagyis a válságot leküzdve
hazánk a térség egykori szocialista EU-tagok sorában a második leggyengébben teljesítő –
úgy, hogy szintén egy főre vetítve a legtöbb pénzt mi kaptuk az uniótól.
Az ismert befektető-elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2003-2010 közti hét évben (közte a krízis sújtotta 2008-2009) a magyar gazdaság majdnem 40 százalékkal növekedett összességében; akkor a külföldi kölcsönök, most a közösségi segítség nyújtja a mankót.
A magyar gazdaság jelenlegi relatív lendületében nagy szerepük van az alacsony béreknek. A legalább tíz fős vállalkozások egy órára jutó munkaerőköltségét érzékeltető ábra megmutatja, mekkora lemaradásban van Magyarország.
Forrás: Eurostat
Mint látható, az ötödik legalacsonyabb bérű ország a miénk, alig harmada az EU-átlagnak, de még a szomszédos szlovénekének is csupán fele. Ehhez hozzávehetjük már idézett cikkünkből a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányának megállapítását arról, hogy a kis és közepes vállalatok termelékenysége semmit se javult a rájuk elköltött ezermilliárdok dacára.
A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc. Egyelőre nyugalom van.
A hétvégi Tesco-sztrájkot menedzselő két szakszervezet kompromisszumot ajánlott az áruházláncnak: szeptember 25-ig újabb határidőt adtak, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány – írja a 24.hu.
A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség. A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.
Részsikereket is elértek, s mindezért cserébe a szakszervezetek egyelőre nem hirdetnek újabb sztrájkot. A sztrájkbizottságok azonban maradnak, működnek, és a munkabeszüntetés jogi lehetősége továbbra is fennáll.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
