A magyar gazdaságra nem jellemző tendenciák érvényesülnek az építőiparban: nem csak több az újonnan megalakuló cég, mint a megszűnő, de a munkaerő is egyre szívesebben megy oda. Vagy legalábbis egyre inkább bejelentettek dolgoznak az ágazatban. A megyei helyzetkép is érdekesen alakul.
Az építőipar idei teljesítményéről eddig is pozitív hírek érkeztek, s ezek sorát most szaporította az Opten céginformációs cég jelentése is. Eszerint ugyanis miközben a legtöbb hazai ágazatban a cégtörlések száma meghaladja az alapításokét, az építőiparban az idén gyakorlatilag folyamatosan magas a cégalapítási arány. Igaz, csak minimálisan: ugyanis 1022 cégalapítás mellett 1017 cégtörlés történt.
Forrás: Opten
Fehéredik az ágazat
A pozitív képhez nagyban hozzájárul az alkalmazottak számának folyamatos emelkedése is. A nyári alkalmazotti létszám ugyan tartalmazhat szezonalitási hatásokat, ugyanakkor a hosszabb távú trend is azt mutatja, hogy egyértelműen javul az ágazati foglalkoztatás.
„A kimutatott növekményben ugyanakkor a termelési felfutás mellett a szektor fehéredése is szerepet játszik”
– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs cég igazgatója.
Az alap cégstatisztikák mellett a Központi Statisztikai Hivatal adatai is kedvező fejleményekről adnak számot: mind a termelés, mind a szerződésállomány növekvő tendenciát mutat, mindegyik építményfőcsoport tekintetében. A pozitív adatok alól egyetlen kivétel, hogy júliusban az épületek építésére kötött új szerződések volumene csökkent.
Forrás: KSH
Megyei helyzetkép
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) nyári hónapokra vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17 százalék körül mozgott.
Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Veszprém és Vas megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
Időről-időre előkerül az élelmiszerpazarlás témája – mint most is, amikor az egyik, Magyarországon is népszerű globális áruházlánc saját megelőző gyakorlatára hívja fel a figyelmet –, ám valójában keveset, s inkább csak kampányszerűen beszélünk a témáról. Pedig globális problémáról van szó, olyanról, amelynek megoldása milliók életét tehetné könnyebbé.
Forrás: Európai Parlament
Kezdjük talán néhány sokkoló adattal: globálisan az élelmiszertermelésnek durván a harmada, évi 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe, s meglepő módon – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adataiban – a fejlett és a fejlődő országok közel fele-fele arányban tehetők ezért felelőssé. Európában – az Európai Parlament által közzétettek szerint – fejenként 173 kilogramm élelmiszert dobunk ki, Magyarországon pedig – az Élelmiszerbank egyik jelentése értelmében – minden esztendőben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe. A fenti adatok sokkolók, hát még, ha azt mondjuk, hogy csak az Európában kidobott élelmiszer mennyiége elegendő lenne 200 millió ember táplálására. S ami még meglepőbb – hogy folytassuk a furcsa tények sorát –, hogy az afrikai kontinensen és Latin-Amerikában ilyen módon elpazarolt étel 300-300 millió ember számára szüntetné meg az éhezést.
Az ételhulladékok – a morális kérdések felvetése mellett – nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia. Káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Ami egyben azt is jelenti, hogy aki hozzájárul az élelmiszerpazarlás visszaszorításához, az egyben hozzájárul a környezet védelméhez is.
Lépések minden szinten
Nem véletlen, hogy szinte minden szinten történnek lépések a probléma kezelésére. Néhány hónapja az Európai Parlament fogadott el állásfoglalást a kérdésben, s ebben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az élelmiszerpazarlás visszaszorítására. Azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest
2025-re 30, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a jelenleg 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége az Unióban.
Az egyes államok közül is több lép: például Franciaországban törvény tiltja a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok számára a megmaradt élelmiszer kidobását, azt kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk.
S vannak – egyre nagyobb számban – olyan cégek, láncok, amelyek saját hatáskörben lépnek: ilyen például a Tesco Európa, amely – a régióban a szektor képviselői közül elsőként – közzétette a 2016/2017-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és -hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc egyébként 2014-ben indította el áruházi élelmiszermentő programját idehaza, amelynek eredményeként
2017. augusztus végéig összesen több mint 7841 tonna adományt adtak át, ami mintegy 19,6 millió adag ételnek felel meg.
Ebben fontos partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek küldetése, hogy visszaszorítsa az élelmiszerpazarlást, és csökkentse a nélkülözők számát. Az Élelmiszerbank több mint 12 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az idén mentett 5000 tonna élelmiszer közel 2/3-át ezek alkotják.
Ha ezt a mennyiségű mentett élelmiszert kamionokra tennénk, 3 km hosszan állna a sor – olvasható az egyesület honlapján
S azután vannak még ennél is civilebb kezdeményezések, amilyen például a Budapest Bike Maffiáé, amely 2014 nyara óta foglalkozik ételmentéssel. Fontosnak tartják, hogy a megmaradt, de nem felhasznált friss ételek/étel-alapanyagok ne a kukában végezzék.
Ők a vendéglátó helyekkel, mutikkal, rendezvényszervezőkkel, s civil felajánlókkal dolgoznak együtt.
Az esetek többségében maguk mennek el az ételekért, dobozokat biztosítanak a csomagoláshoz, majd az ételeket frissen kiosztják az utcán élő rászorulóknak, vagy elszállítják egy-egy intézménybe, hidat képezve felajánló és rászoruló között.
A Tesco számai. A cseh, lengyel, szlovák és magyar áruházakat tömörítő Tesco Európa a 2016/2017-es pénzügyi évben összesen 3 325 675 tonna élelmiszert értékesített, működése során pedig 60 918 tonna élelmiszer-felesleg és -hulladék keletkezett. A feleslegből régiós szinten 8143 tonna élelmiszert adományozott rászorulóknak, s ajánlott fel állatmenhelyek számára, illetve takarmányozásra. A magyar áruházlánc ezen időszak alatt 944 556 tonna élelmiszert adott el, miközben 19 233 tonna a boltokban maradt. Utóbbiból 3421 tonna el nem adható, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert rászorulóknak adományozott, míg 5755 tonna – részben emberi fogyasztásra alkalmas, részben sérült – élelmiszerrel állatmenhelyeknek segített. Magyarország így az áruházakban keletkező élelmiszer-felesleg 29 százalékát ajánlotta fel jótékony célra.
A magyar mezőgazdaságban már több, mint 200 ezren dolgoznak, a termelés és az export is növekszik évek óta – hangzott el az idei OMÉK megnyitóján Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől. Fazekas Sándor miniszter szerint már érdemes dolgozni az ágazatban.
Az idén a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) hivatalos megnyitó ünnepségén Kövér László elmondta, hogy a rendezvény iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei árumustrán mintegy ezer kiállító mutatkozik be, és több, mint 100 ezer látogatót várnak. A kiállítás mottója a Kárpát-medence kincsei, amely a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőkre fordított figyelmet jelzi – tette hozzá. Az OMÉK díszvendége Japán.
1 a 16
A házelnök kifejtette: az agrárium a magyar gazdák munkájának eredményeként a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot (ami a bruttó hazai termék körülbelül nyolc százaléka). Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is.
Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal nőtt
– ismertette Kövér.
A mezőgazdasági foglalkoztatottság tavaly szintén tovább bővült, annak köszönhetően, hogy a statisztikai adatok szerint már 217 ezren dolgoznak főállásban – mondta el az Országgyűlés elnöke.
Az állam szintén megtette a magáét az ágazat fejlődése érdekében – emelte ki Kövér László. Míg 2007-2013 között az unióból az agrárium számára 10,4 milliárd euró – mintegy 3000 milliárd forint – jutott, addig a 2014-2020 közötti támogatás összege 12,3 milliárd euró, azaz 3700 milliárd forint.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy a mintegy ezer kiállító között 122 határon túli termelő is bemutatkozik. Kitért arra, hogy
a mezőgazdaságban az elmúlt években 50 ezer új munkahely jött létre,
bizonyítva, hogy az ágazatot sikerült stabilizálni, fejlődési pályára állítani. A magyar agráriumban már érdemes dolgozni. Igaz, a megélhetés nem könnyű, de biztonságos mindazoknak, akik keményen dolgoznak – emelte ki a miniszter.
Masaaki Taniai japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszterhelyettes elmondta: megtiszteltetés a távol-keleti szigetország számára, hogy az idei OMÉK partnerországa lehet. Az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkönnyíti az árucserét Japán és Magyarország között is, általa közelebb kerültek az európai piacok Japánhoz. A látogatók a japán pavilonban sok érdekességet láthatnak, például szakét, vagyu marhahúst, amit meg is lehet kóstolni – hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes.
A határrégiók mentén élő mintegy 150 millió uniós polgár mindennapi életét hivatott könnyíteni egy új brüsszeli program. A jövő januártól működő határügyi kapcsolattartó pont három konkrét, a közszolgáltatásokhoz és a munkához jutás, valamint a könnyebb vállalkozás területén kíván segíteni. A magyarok is sokat nyerhetnek az ügyön.
Egy magyar-szlovák példával illusztrálja Brüsszel a határrégiók eddiginél kiterjedtebb és mélyebb integrációjának, együttműködésének a szükségességét a sürgősségi betegellátásban, ahol máig állnak a határok: így fordulhatnak elő olyan esetek, mint 2011-ben, amikor a magyar területen bekövetkezett súlyos gépjárműbalesetben megsérült 13 embert nem lehetett átszállítani a közel fekvő szlovákiai kórházakba. De visszafelé is igaz ez, ha például Štúrovo-ban szorul valaki sürgősségi betegellátásra, nem fogadhatja őt az esztergomi kórház, a mentőnek sokkal távolabbi, ámde szlovákiai egészségügyi intézménybe kell őt szállítania.
Magyar-szlovák határrégiós problémák (sürgősségi betegellátásban)
A mentőautók nem léphetik át oda-vissza a határt a legközelebbi kórházig sem,
Nyelvi akadályok gátolják sokszor a beteg állapotának megfelelő kommunikációját,
Az egészségügyi biztosítási rendszer eltérése miatt a határokat átszelő betegmobilitás akadályokba ütközik.
A brüsszeli válasz
Ezen a rossz, emberéletekre is veszélyes gyakorlaton kíván változtatni Brüsszel: Jean-Claude Juncker múlt heti, az Unió helyzetéről szóló programadó beszédében jelentette be a konkrét tervet: szakértői fórum, úgynevezett határügyi kapcsolattartó pont létrehozását. Ez nem csak a magyar-szlovák példával illusztrált egészségügyi együttműködésre terjedne ki, a cél könnyíteni a hozzáférést az egészségügyi mellett a közlekedési szolgáltatásokhoz, a munkahelyhez jutáshoz, s támogatni a határokon átnyúló üzleti tevékenységek fejlődését.
Nagyon sokakat érint
Nagyon sokakat érint a határrégiók együttműködésének a jobbítása:
a határrégiók az Európai Unió területének a 40 százalékát adják, a lakosságnak pedig mintegy harmadát,
azaz 150 millió ember él ezeken a területeken. Közülük naponta mintegy 2 millióan ingáznak a szomszédos országba, akik közül 1,3 millióan a szomszédos országban dolgoznak, az EU-ban foglalkoztatottak 0,6 százalékát adva. E régiókban állítják elő az EU GDP-jének a harmadát.
Magyarországnak öt uniós határrégiója van – ezek közül az Ausztria mentén elterülő kivételével mind szegénynek számít, amelyen a népsűrűség is ritka, s a lakosok száma általában csökkenő – mint ahogy egy tavalyi tanulmány arra rámutat
A terv
Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt egy felülvizsgálat kertében 239 adminisztratív és jogi akadályt nevesített, amelyek nehezítik a határrégiókban élő 150 millió uniós állampolgár mindennapi életét. Ezeket kategorizálták, mint kiderült, három területen lépnek fel főként: a határon túli munkához jutás, a közszolgáltatások használata és az üzleti életben való részvétel.
Kifejezetten a határrégiókra szabott támogatást és segítséget fog nyújtani az akadályok lebontása érdekében a határügyi kapcsolattartó pont, amelynek felállításáról Juncker is beszélt, s amely 2018 januárjától kezdi meg tényleges működését. A Brüsszelben kiadott közlemény a többi között leszögezi,
a határügyi kapcsolattartó ponton keresztül a bizottsági szakértők szaktanácsot nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságoknak, és egy új, az egész Unióra kiterjedő online hálózaton keresztül összegyűjtik és megosztják a bevált gyakorlatokat.
A kapcsolattartó pont létrehozásán kívül a Bizottság kiválaszt legfeljebb 20, olyan innovatív megoldásokat felsorakoztató projektet, amely a határokon átnyúló akadályokkal foglalkozik. A pályázati felhívást még az idén kiírják.
Teendők
A munkahelyhez jutás megkönnyítése.A szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a közös tanulmányi vagy vállalkozóknak szóló coaching programok, tanácsadás; a határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálatok által alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése; az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának támogatása.
A közszolgáltatásokhoz való megfelelőbb hozzáférés. Feltérképezi a már létező határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat. Tanulmányozza a belső határok mentén hiányzó vasúti összeköttetéseket, a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.
Határokon átnyúló üzleti tevékenység. Ösztönzi a határokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az online hálózaton keresztül folytatott párbeszédet; szakértői igény esetén támogatást nyújt a vállalkozások létrehozásához szükséges szabályok megfelelőbb összehangolásához; megosztja a más határrégiókban alkalmazott bevált gyakorlatokat és népszerűsíti az online eljárások fokozottabb használatát.
Van, aki le sem hajol 665 millió forintért, míg mások el sem tudják képzelni, mekkora összegről van szó. A legtöbben valahol a kettő között lehetünk: tudjuk, hogy ez nagyon sok pénz.
Az Együtt közérdekű adatigénylés során megtudta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai 2016 januárja óta 665 millió forintot költöttek külföldi utazásokra.
Nem a saját pénzükből költöttek el ennyi pénzt – a Magyar Nemzeti Bank finanszírozta ezeket a kirándulásokat. A Magyar Nemzeti Banknak köztudottan nincsen saját pénze, sem gazdag külföldi bácsikája, aki, ha megszorul a Magyar Nemzeti Bank, kisegíti néhány millióval.
A Magyar Nemkzeti Bank tőlünk, magyar adófizetőktől kapja a pénzt. Mi fizettük ezeket a bizonyára igen hasznos és az ország számára jól jövedelmező szakmai utakat.
Ha úgy vesszük, örülhetünk, hogy helyettünk is elutaztak a tisztelt hölgyek és urak. Megkíméltek bennünket az utazással járó fáradalmaktól, valamint az ilyenkor szokásos kellemetlenségektől.
Nem nekünk kellett izgulnunk, hogy elérjük-e a csatlakozást egy távoli városba, hogy működik-e légkondi a hotelben. vagyis, egy sor macerát átvállaltak helyettünk.
Köszönet és hála ezért mindazoknak, akik helyettünk, magyar adófizetők helyett, a mi pénzünkön utaztak.
Mától először az ország középső régiójában pályázhatnak magánszemélyek a lakások gázkonvektorainak cseréjéhez legfeljebb félmilliós támogatást. Az összkeret másfélmilliárd forint.
Csütörtöktől elsőként budapesti és Pest megyei magánszemélyek igényelhetnek támogatást az elavult gázkonvektorok cseréjéhez az Otthon melege programban. A pályázaton legfeljebb 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A pályázati lehetőség régiónként sorban nyílik meg. Közép-Magyarország után szeptember 22-től a nyugat-dunántúli megyék kerülnek sorra, szeptember 25-től Dél-Dunántúlról, szeptember 26-tól Észak-Alföldről, szeptember 27-től Dél-Alföldről, szeptember 28-tól Észak-Magyarországról, végül szeptember 29-től Közép-Dunántúlról lehet pályázni a forrás kimerüléséig.
Az 1,5 milliárd forintos keretösszegű program célja a lakóépületekben található gázkonvektorok cseréjének elősegítése. A felmerülő anyag- és munkadíjak mellett a tervezési, engedélyeztetési és egyéb szakhatósági költségekhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Maximális mértéke
ingatlanonként és magánszemélyenként az elszámolható bruttó költségek 80 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint.
A részletes Pályázati Útmutató elérhető itt, a pályázattal kapcsolatos kérdésekre az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálata ad bővebb tájékoztatást.
Az Otthon melege másik, korábban meghirdetett programja keretében október 15-ig igényelhető legfeljebb 700 ezer forint vissza nem térítendő támogatás új kondenzációs kazán beépítésére és a fűtéskorszerűsítés kiegészítő költségeihez. További részletek itt találhatók.
A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.
A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)
A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.
A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.
A CONT delegátusai a három magyar EP-képviselővel a 4-es metrót alapvetően jónak minősítették Grässle szerint. De – tette hozzá – látni jelét visszaéléseknek. Az bizonyos, derült ki szavaiból, hogy lesz visszafizetés, de ennek mértéke még nem dőlt el. Tehát a jelenleg 100 százalékra becsült arány se bizonyos. Ehhez meg kell várni a magyar ügyészség nyomozásának végét.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnálatosnak tartják, hogy a magyar kormány nem támogatja az uniós ügyészség gondolatát.
A CONT küldöttjei megnézték a felcsúti kisvasutat. Ingeborg Grässle szerint
„nem látják be, miért volt ekkora felhajtás”.
Itt 1,7 millió euró elköltésének módját vizsgálják. Abban a bizottságnak nincs hatásköre, hogy mire lett volna érdemesebb elkölteni a kisvasút pénzét – mondta a német politikus. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője elsősorban a beruházás feleslegességét kifogásolta sajtótájékoztatóján.)
Összességében a CONT azt nézte meg, vannak-e bizonyítékok arra, hogy megsértették a szabályszerűséget és jogszerűséget az uniós támogatású fejlesztések során. Azt látják, hogy sok OLAF-vizsgálat zajlik Magyarországon, és a 2007-2013-as költségvetési ciklusban
várhatóan egymilliárd eurónyi (több, mint 300 milliárd forint) korrekcióra (azaz visszafizetésre)
kerül sor, amit az adófizetők fognak kifizetni – derült ki Grässle szavaiból.
Arról is beszélt a CONT elnöke, hogy tavaly a magyar programoknál tapasztaltak legmagasabb „korrekciós árat”, vagyis vélhetően a legtöbbet Magyarország fog visszautalni. Azt is megemlítette Ingeborg Grässle, hogy nálunk a legnagyobb az aránya – egyharmad körüli – azon közbeszerzéseknek, amelyeken egyedüli pályázó a nyertes
Most nem vizsgálta a CONT a mezőgazdasági fejlesztéseket, de annyit elmondott a német politikus, hogy nagyon magas a hibaarány.
A CONT-küldöttség tagja, Jávor Benedek (Párbeszéd) szerint a látogatás csak az ellenőrzés első lépése, végső álláspontját a következő hónapokban alakítja ki a kapott dokumentumokat is elemezve. Jávor is úgy véli, hogy erősen kétséges a felcsúti vasút hasznossága, és a 4-es metró esetében se csak a korrupció érdemel figyelmet, hanem az alacsony kihasználtság.
Jövő januárban elkezdődhet a felvonulási épületek építése Pakson – mondta a Paks II.-ért felelős miniszter és a Roszatom vezérigazgatója az atomerőmű helyszínén. Alekszej Lihacsov a szerződések nyilvánosságát ígérte.
A Roszatom nem látja akadályát annak, hogy 2018 januárjában ezen a helyen megkezdődhessen a felvonulási épületek kivitelezése – szögezte le Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezetője, aki népes delegáció élén érkezett az új erőmű számára kijelölt helyszínére. Ugyanerről beszélt Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezésért felelős tárca nélküli miniszter is: a Roszatom legmagasabb szintű vezetője jelenlétével erősíti, hogy
visszavonhatatlanul megkezdődik a munka, a felvonulási területen 2018 januárjában elkezdődik az első épületek kivitelezése.
A Paks II. beruházásnál minden szerződéses munka előkészítése és lefolytatása a nyilvánosság előtt fog zajlani, teljes összhangban az európai uniós követelményekkel – mondta Alekszej Lihacsov. A Roszatom első embere azt is elmondta, hogy a két paksi, 3+ generációt képviselő energiablokk szinte testvére annak, amit Szentpétervár mellett rövidesen üzembe fognak helyezni, és teljes mértékben megfelel a legmagasabb szintű követelményeknek.
Az oroszok célja, hogy negyven százalékos helyi beszállítói arányt érjenek el a beruházás során. A felvonulási területen végzendő munkák szakaszában a magyar vállalkozások részvétele jóval meg fogja haladni a negyven százalékot – jegyezte meg, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy mindig az első fázis a legfontosabb, és kihatása van a továbbiakra.
Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, mintegy 25 ezer család, akik valóban hihetetlenül meggazdagodtak az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt. Közben persze elvben többszázezer ember él mezőgazdaságból. A statisztikai adatok egy dolog, de mi van mögöttük?
MTI Fotó: Kollányi Péter
„A 200-300 hektárral rendelkező gazdák évente nettóban – adómentesen – 2530 millió forint (mintegy 100 ezer euró) jövedelemhez jutnak, de a nagygazdáknak mondható legkisebbek, az 50 hektárosok is zsebre tehetnek havi 600 ezer forintot, ami egy egymillió forint feletti alkalmazotti fizetésnek felel meg. Ilyen nagygazdából Magyarországon mintegy 25 ezer van, ők ténylegesen felfelé húzzák a mezőgazdasági átlagjövedelmeket” – mondta a FüHü-nek Raskó György, agrárközgazdász, gazdálkodó, volt agrárállamtitkár. Mint portálunk is beszámolt róla, a Parlament őszi ülésszakának nyitó napján Orbán Viktor kormányfő a magyar gazdaságról vont gyorsmérlegében büszkélkedett azzal, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma hét év alatt 25 százalékkal nőtt, ma már 217 ezer ember keresi az ágazatban a kenyerét, a bruttó bérek az elmúlt éveben 42 százalékkal emelkedtek.
Mint azonban Raskó mondja:
„Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, az az említett mintegy 25 ezer család, amelyik valóban hihetetlenül meggazdagodott az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt.”
Számok-feketén-fehéren
Ha a fekete-fehér adatokra vagyok kíváncsiak, akkor a Központi Statisztikai Hivatal által a közelmúltban kiadott, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című kiadványában érdemes lapozgatni. A többi között ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8%-os aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya. Külkereskedelme többletet eredményez, de 2012 óta évről évre csökkenőt, az import erőteljesebb emelkedése miatt. A teljes bruttó kibocsátásban a növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0% volt.
9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet tavaly, előbbiek száma 11%-kal emelkedett, utóbbiaké 12%-kal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz képest.
A regisztrált társas vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint (2016)
Forrás: KSH
A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14%-kal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13%-kal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.
És mi a számok mögött van
„Ma a magyar mezőgazdaságban 8000 társas vállalkozás és körülbelül 40-45 ezer családi vállalkozás viszi el a mezőgazdasági terület 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy többszázezer embernek, aki papíron mezőgazdasági termelőnek számít az összterület kevesebb, mint tíz százaléka jut ” – mutat a számok mögé Raskó György.
A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület nagysága nagyságkategóriák szerint (2016)
Forrás: KSH
Azért lehet mégis többszázezer mezőgazdasági termelőről beszélni Magyarországon, mert egy hektárnyi terület felett már be lehet jelentkezni uniós támogatásért, s a bejelentkezők a statisztikák és besorolások szerint már regisztrált termelőnek számítanak, olyannak, aki ebből a tevékenységből él.
„Ami persze nem igaz, hiszen ők azok, akik kénytelenek kiegészíteni a jövedelmüket, hogy meg tudjanak élni”
– mondja Raskó. A föld alapú támogatás tehát nagyon sokakat érint, tíz hektár után már 690 ezer forint adómentes, nettó uniós támogatás jár, mellé alkalmi munkákból megkeresnek annyit, hogy vidéken el tudnak belőle éldegélni.
„A mezőgazdaság ma nagyon kevés ember tart el valójában”
– mondja a szakértő, hozzátéve: Magyarország nagyon elment a gabona és az olajosmag ipari növénytermelés irányban, ami száz százalékban gépesített, miközben az élőmunka-igényes kertészeti termékek vetésterülete a rendszerváltás idejéhez képest a felére zsugorodott. Egyre kevesebb a kézi munkát is igénylő gyümölcs- és zöldségtermelés, ám talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy brutálisan visszaszorult az állattenyésztés.
Magyarország és az első három legnagyobb kibocsátó ország részesedése az EU mezőgazdasági kibocsátásából
(folyó alapáron, 2016+, %)
Forrás: KSH
„Ugyanakkor látszik, hogy ez nem is fog megváltozni „
Megkezdte a tavasszal beharangozott országjáró konzultációsorozatát a szakképzett munkaerő hiánya okozta problémák kezelésének módjairól a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Több tízezer, piacképes tudással rendelkező szakmunkás hiányzik a magyar munkaerőpiacról.
Több felmérés és sok, a reálgazdaság szereplőitől származó nyilatkozat, megállapítás igazolja, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémáját ma a megfelelő szakképzett munkaerő hiánya okozza. Erre világított rá – az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről többezer, összesen több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztató vállalkozást képviselő – MGYOSZ és a PWC közös, az idén sorrendben hatodszor elkészített vezérigazgatói felmérése éppen úgy, mint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúrafelmérése.
Forrás: PWC
Az előbbi eredménye azt mutatja, hogy a vállalatvezetők 92 százaléka a szakemberhiányt jelöli meg a növekedés legnagyobb korlátjának – mint az ábra is mutatja: öt évvel ezelőtt még csak 46 százalék nyilatkozott így.
A felmérés összes megállapításáról készült egy kisfilm is:
A 900 tagot – s nem csak német vállalatokat – tömörítő vegyeskamara felméréséből is az derül ki, hogy lényegesen romlott a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt időszakban Magyarországon, ezen belül kiemelkedően a képzett munkaerő rendelkezésre állása. Négy válaszadó közül három elégedetlen a helyzettel.
Ez a vállalatoknál már fennakadásokat okoz a folyó termelésben illetve szolgáltatásban, hosszabb távon pedig veszélyeztetheti a beruházási terveket is.
Forrás: DUIHK
Igaz, ez nem csak nálunk jellemző, a térség egészén is élesen merül fel a probléma.
Forrás: DUIHK
Az országos kampány
Az átalakuló szakképzés felelőse ugyan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, de az MGYOSZ úgy gondolta, hogy a kezébe veszi a dolgokat. Már csak azért is, mert úgy látják: bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint negyven-ötvenezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de ez a szám valójában eléri a százötven-kétszázezret. Jelenleg is százezres nagyságrendű betöltetlen, illetve a munkaerőhiány miatt eleve meg sem valósuló álláshely van az országban – állítják a szövetség vezetői.
Ennek jegyében fogott bele egy országjáró rendezvénysorozatba az MGYOSZ: a tervek szerint minden megyébe ellátogatnak, hogy a szakképzést érintő általuk összegyűjtött szempontokat a helyi szakképzési intézmények és vállalatok, vállalkozások tapasztalataival kiegészítve egy javaslatcsomagot állítsanak össze, amit először a társ szakmai szervezeteknek juttatnak el, később a kormány elé terjesztik. Az országjárás első állomása volt a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely.
Az okok
Wimmer István főtitkár szerint a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Az MTI tudósítása szerint Győrött is megjegyezte (amiről már korábban más fórumon is beszélt), hogy alacsony a technológiai színvonal és a munkaerő-szervezés, emiatt pedig a munkaerő igény túlzott.
Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, a projekt felelőse egy rendezvényen azt fejtegette, hogy a magasabb képzettségűek iránti kereslet folyamatosan nő, egy felmérés szerint ugyanakkor
a szakmájában OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező száz emberből mindössze 18-an tudnak elhelyezkedni, és az sem biztos, hogy a megszerzett tudása megfelel a munkaadójának.
Ráadásul van további probléma is: például, hogy az elmúlt évtizedben a szakmunkák feladatkörei jelentősen megváltoztak, a szakmunka sok esetben már nem csak fizikai feladatok elvégzését jelenti, speciális képzettséggel rendelkező szakembereket igényel –
„ezért is kell átalakítani a gondolkodást a szakképzésről, és ezért is tartom létfontosságúnak, hogy elindítsuk a párbeszéd egy új formáját az érintettekkel”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
