A horvát állam elvesztette a Mol-lal szembeni pert a svájci szövetségi bíróságon. A tét az volt, hogy kimondják-e az INA felvásárlásával összefüggő állítólagos vesztegetést és szerződésszegést. A horvátoknak eddig 9 milliárd forintnál többe lehet a pereskedés.
A svájci szövetségi bíróság azután tárgyalta a Mol-lal szembeni horvát állami keresetet, hogy első fokon a genfi nemzetközi döntőbíróság (Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság, UNCITRAL) idén év elején elutasította a 2014-ben benyújtott igényt.
Ebben a horvát kormány azt állította, hogy a Mol vezetője, Hernádi Zsolt a korábbi horvát kormányfőt, Ivo Sanadert
megvesztegetve vette át az INA olajcég feletti irányítást,
továbbá nem teljesítette a privatizációkor vállalt fejlesztések egy részét.
Az állami INA kivásárlását 2003-ban kezdte el a Mol, az először 25 százalékos részesedés fokozatosan nőtt. Jelenleg a Molnak is és a horvát államnak is kisebbségi részesedése van (49,08, illetve 44,84), a magyar vállalat a relatív többség birtokában kapta meg az akkori kormánytól az irányítási jogokat.
A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Most pedig a szövetségi bíróság vetette el, hogy helyezze hatályon kívül az Ivo Sanader korrupciós ügyében hozott döntést és Zágrábra nézve kedvezőtlen döntőbírósági határozatot – jelentette az N1 horvát tévé.
A bíróság mindezek mellett 200 ezer svájci frank (53 millió forint) perköltség megfizetésére, valamint a Mol kiadásainak (250 ezer svájci frank, 66 millió forint) megtérítésére kötelezte a horvát államot. A magyar sajtóban korábban az jelent meg, hogy Horvátországnak több, mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás.
A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic miniszterelnök tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam
kivásárolja a Mol részesedését
az INA-ból. Ebben azóta nincs érdemleges új fejlemény. A horvát sajtóban akkoriban az jelent meg, hogy a horvát költségvetésben nincs pénz a Mol vélhetően igen borsos (az eddigi befektetések értékét is fedező) vételárra, ezt kölcsönből kellene fedeznie. A Mol elvben nem zárkózott el az ügylettől.
Jelenleg washingtoni választott bíróságon zajlik per ugyancsak évek óta. Ebben a Mol kifogásolja a horvát állam magatartását a befektetések védelmével kapcsolatban.
Derülátók a hazai energiahatékonysági piac szereplői annak ellenére is, hogy látják a növekedés buktatóit és gátjait. Ez utóbbiak közé sorolható, hogy az állam nem szándékozik visszanem térítendő támogatásokkal ösztönözni a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, állítva: arra vannak a kedvezményes hitelek. A piaci potenciál óriási.
„Az épületenergetikai beruházások – az újépítések mellett a felújítások – erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. Az energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék” – szögezi le Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a piai szereplők körében frissen készített felmérésének az összegzésében.
De hogyan is állunk ezzel az „ösztönző” támogatással?
„A legolcsóbb energia az el nem használt energia” – így jellemezte az energiahatékonyság és -megtakarítás jelentőségét Holoda Attila, a második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője a Független Hírügynökségnek a közelmúltban adott interjújában.
Egy plasztikus példával is igazolta állítása helyességét: energiamegtakarítással az épületenergiának közel a felét meg lehet nyerni. Ehhez persze energiahatékonysági beruházások kellenek, ám a kormány nem szándékozik pénzt adni az uniós támogatásokból ilyen jellegű lakossági korszerűsítésre, az így rendelkezésre álló forrásokat inkább közhivatalok, állami intézmények energiahatékonysági célú korszerűsítésére fordítják. Ahogy korábban például Lázár János kancelláriaminiszter jelezte, a lakosságnak lehet banki kedvezményes hiteleket felvennie a célra. Pedig – mint Holoda rámutatott –
pont a lakosságnak van a legkisebb esélye megfinanszírozni az ilyen jellegű beruházásokat.
És valóban, szavait egy másik felmérés igazolja. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015 decemberi felmérése szerint
a magyar háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna.
A magyarok 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják modernizálni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, ami – tegyük hozzá – nem véletlen, hiszen sokan pórul jártak a devizahitelekkel, s azok is óvatosabbá váltak, akik a kárvallottak példáján okultak. Nem véletlen, hogy
a megkérdezettek 94 százalék indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére.
Az energiahatékonysági piaci szereplők is hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot – derül ki a MEHI idei felméréséből. Az építőipari élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, és az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak – róják fel. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet – állítják a piacot a legjobban ismerő cégek, amelyek szerint az új jogszabályi kötelezettségek – mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása – ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.
Óriási lehet(ne) a piac
A piaci szereplők tisztán látják a saját üzletüket is az óriási piaci potenciálban, hiszen – ahogy arra a MEHI egy tavalyi piackutatása is rávilágított –
a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él.
A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a hazai lakásállomány 4,4 milliósra tehető.
Szerencsére a piac fejlődik – legalábbis erről tanúskodik az energiahatékonysági piac szereplőinek a jó hangulata. A MEHI mostani felmérésében ugyanis kétharmaduk mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét pozitívan ítélte meg az előző évihez képest. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65%) idén is folytatódott2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65%) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok az előző évhez képset enyhe növekedést mutatnak.
Forrás: MEHI
A jövőt is bizakodóan ítélik meg: közel kétharmad mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően folytatódó javulásra számít az év második felében. A vállalatok több mint egyharmada tervezi, hogy a növeli a foglalkoztatottjainak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene a munkaerő-állományát.
Korlátozó tényezők
A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését – derül ki a MEI felméréséből. Ezeket kiválóan foglalja össze az alábbi ábra.
A térségünket leszámítva az unióban szinte nincs növekedés – mondat egy gyáravatón Orbán Viktor. Szerinte a V4-ek növekedése kiemelkedő. A miniszterelnök szavait ezúttal se támasztják alá a számok.
Magyarország nem sikersziget, hanem Közép-Európa része, amelynek országai együtt emelkednek fel – mondta Orbán Viktor kormányfő a gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone 85 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásának átadásán.
A miniszterelnök hozzátette: kiemelkedő a négy visegrádi ország gazdasági növekedése, s ha országaink teljesítőképességét nem számoljuk, az Európai Unióban szinte nincs kimutatható növekedés. Európa legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa – mondta még.
Nos, a kormányfő nem először küzd meg a számokkal nem teljes sikerrel. Az idei első és második negyedévi GDP-növekedési indexek az Eurostat kimutatása szerint valóban a térség országainak (közte a V4-ek) nagy arányú gazdasági emelkedését mutatják: Csehország 4, illetve 3,4 százalék, Szlovákia 3,1 és 3,3, Lengyelország 4,2 és 4,4, Románia 5,7 és 6,1, Horvátország 2,5 és 2,8, Szlovénia 5,1 és 4,4, Észtország 4,6 és 5,7, Lettország 4 és 4, Litvánia 4,1 és 4,1 százalék.
Ebben a sorban éppenséggel Magyarország egyáltalán nem kiemelkedő a 4,2, majd 3,2 százalékos negyedéves növekedési adatokkal.
Az EU-28-ak számai (2,6 és 2 százalék)
aligha nevezhetők „szinte nem növekedésnek”.
De nézzünk néhány régi nyugati tagországot. Az ír gazdaság 5,2 és 5,8 százalékkal nőtt, a spanyol 2,8, illetve 3,2-del, Málta 6,2 és 6,4-del. Hollandia se panaszkodhat (3,2 és 3,3), Ausztria a maga 3,2 és 2,6 százalékával és a finnek 3,9 és 2,3 százaléka se a nullás szint. Az tény, hogy a német gazdaság az első negyedévi 3,2 után 0,8 százalék növekedésre mérséklődött.
Ehhez még annyit: a magyar gazdaság tavaly a két százalékkal ezek szerint a „szinte nincs növekedés” kategóriába zuhant. Annak következtében, hogy lényegében leálltak az uniós támogatások. Pénz idén se nagyon érkezett eddig, több, mint ezermilliárd forintot a költségvetés előlegez meg, a növekedés felpörgése ennek a pénznek tudható be.
Jövő évtől nem készíthetik el a munkaadók az alkalmazottak szja-bevallását a parlamentnek most benyújtott úgynevezett salátatörvény szerint. Marad a saját kezűleg kitöltött űrlap vagy az adóhatóság által elkészített tervezet.
Véget vetne a kormány a munkáltatók egyik „kényelmi szolgáltatásának”, annak, hogy minden év tavaszán – kérésre – elkészíthetik alkalmazottaik szja-bevallását. A parlament elé került „salátatörvény” egyik módosító rendelkezése alapján maradnak az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, illetve a hivatal által összeállított tervezet jóváhagyása (szükség szerint kijavítása). A változás már a 2018 tavaszi bevalláskor érvényes lenne.
Jövő év elején várható, hogy megismerhetővé válik, a társasági adó (tao) terhére melyik évben kiktől és mennyi pénzt kaptak sporttámogatásként egyesületek és szövetségek. A Kúria jogerősen a Transparency International (TI) javára döntve kimondta: nyilvánosak a tao-ból adott sporttámogatások.
A Fővárosi Ítélőtábla után szerdán a Kúria is azt mondta ki, hogy a tao terhére sportegyesületeknek és szakági szövetségeknek adott támogatások nyilvános adatok.
A pert a TI indította az emberminisztérium és a nemzetgazdasági tárca ellen.
Az ítélőtábla korábban másodfokon arra a következtetésre jutott, hogy
közpénznek minősülnek a tao-támogatások.
Ezt jóváhagyta a Kúria.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a mostani per tárgya az volt, mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt, mely támogatóktól, mekkora összeget és melyik évadban.
Az ítélet jogerős, kézbesítése írásba foglalva az év vége felé várható,
január-februárban lesznek kutathatók az adatok
– mondta Ligeti.
A TI sportszövetségekkel szemben már ugyancsak pert nyert, a Kúrián a mostanival megegyezően ennek megerősítését várja.
A Demokratikus Koalíció pere még zajlik a látványsportok támogatottjainak ügyében. Ebben a szövetségeket perli a párt, hogy azok kötelesek legyenek kiadni a támogatások igazolásait. Vagyis megismerhetővé válna a közpénz felhasználása.
A tao-támogatások élén a foci áll, ezen belül is a kormányhoz közeli csapatok.
A tavalyi idényben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta a legtöbb pénzt, 2,92 milliárd forintot. Tállai András NAV-elnök csapata, a Mezőkövesd Zsóry FC 779 milliót, a Seszták Miklós miniszterhez kötődő Kisvárda 581 milliót kapott.
A kereskedelemben most az illatszerboltokban fizetik legjobban a fizikai munkakörben alkalmazottakat, a bérek itt csaknem 30 százalékkal nőttek egy év alatt. Majdnem ennyivel nyomták meg a béreket az italkereskedésekben is. A sportszerüzletekben csak bő egytizedével nőttek a keresetek, ennek ellenére a dobogó harmadik fokán állnak. A nagyarányú fizetésjavulás ellenére a halat, húst, zöldséget forgalmazóknál rettentően alacsonyak a fizetések.
Az idei év az általános béremelkedések esztendeje, a kiskereskedelemben is. Tavaly már lezajlott egy nagy növekedési hullám, aminek következtében a 154 ezer forint átlag 2016 végére 172 ezerre ugrott a hivatalos statisztikai adatok szerint. Mivel ezen a területen nagyon sok a törvényes legkisebb (minimális, szakmunkás minimum-) béren alkalmazott, az idei kötelező 15, illetve 25 százalékos emelés is érezteti hatását. Augusztusra a kiskereskedelem átlaga 189 ezer forint lett.
A különbségek azonban igen nagyok, és a jövedelmi olló egyre nyílik. A blokkk.com kimutatása szerint a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó üzletek közti
különbség augusztusban 66 ezer forint volt, tavaly még csak 60 ezer.
Az utolsó nyári hónapban az illatszerüzletekben volt a legmagasabb eladói, árufeltöltői fizetés: a bruttó 220 ezer forint 29 százalékkal több a tavalyinál, amivel a harmadik helyre taszította a 2016-ban még vezető sportboltokat; utóbbiakban csak átlagosan 11 százalékkal 208 ezerre emelkedett a javadalmazás. Közöttük az italárukat forgalmazók találhatók 31 százalékos növekedéssel, 218 ezres átlaggal.
Feltűnő az alapélelmiszereket árusító üzletek gyenge átlagbér-pozíciója. A halat árulóknál alig 154 ezer az átlag, a húsboltokban is csupán 163 ezer. Ebben a sávban találhatók a piaci ruhások és élelmiszer-kereskedők. Az élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben jobb a helyzet, ezek változatlanul a hatodikak a sorban 197 ezer forint átlaggal (29 százalékos növekedéssel egy év alatt).
Ehhez azonban tudni kell, hogy ebben a körben találhatók a külföldi tulajdonú áruházláncok, amelyekben gyakran
lényegesen az átlag feletti javadalmazást adnak
az alkalmazottaknak. A kisboltok esetében azonban felülreprezentáltak a hazai tulajdonúak, és láthatóan ezeknél szignifikánsan alacsonyabbak a bérek.
Az ollót kicsik és nagyok, hazaiak és külföldiek között az is szétfelé nyomja, hogy a nagy arányú általános keresetnövekedés (szeptemberben 13 százalék) csak részben jelenik meg az üzletekben. A kiskereskedelem átlagos forgalomnövekedése az öt százalékot se érte el a legutóbbi méréskor, és ezen belül az élelmiszereké még ez alatt maradt, a tartós fogyasztási cikkekből fogyott lényegesen (mintegy 8 százalékkal) több. Vagyis a kisebb alapterületű, egy profilú boltokban alig több a bevétel, ebből kellene kigazdálkodni a kétszámjegyű bérnövekményt.
A fizetések sorrendje (ezer forint, zárójelben a tavalyi, változás 2016 augusztusához képest, százalékban)
Helyezés
Bolttípus
2017 augusztus
Változás
1. (2.)
illatszer
220
+ 29
2. (3.)
ital
218
+ 31
3. (1.)
sportszer
208
+ 11
4. (5.)
bútor
206
+ 28
5. (4.)
autószalon
202
+ 22
6. (6.)
élelmiszer vegyes
197
+ 29
7. (8.)
benzinkút
182
+ 24
8. (7.)
ruha
182
+ 22
9-10. (10.)
játék
180
+ 29
9-10. (9.)
könyv
180
+ 27
11. (12-13.)
óra, ékszer
175
+ 28
12. (12-13.)
használt cikk
175
+ 28
13. (11.)
híradástechnika
172
+ 23
14. (16.)
dohányáru
168
+ 27
15. (15.)
pékáru
166
+ 24
16. (17.)
zöldséges
165
+ 25
17. (18.)
élelmiszer piac
164
+ 25
18. (14.)
ruhás piac
164
+ 19
19. (19-20.)
hús
163
+ 26
20. (19-20.)
hal
154
+ 17
Forrás: KSH/Blokkk.com, fizikai foglalkozásúak, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások
Az egyre dinamikusabb jövedelemnövekedés csak nem akar megjelenni a belső fogyasztásban. Az augusztusi átlagos kiskereskedelmi forgalmi gyarapodás 4,7 százalék volt, de a napi fogyasztási cikkekből még 3 százalékkal se vettünk többet, mint egy éve. Eközben a keresetek a nyolcadik hónapban 13,2 százalékkal voltak magasabbak.
Hónapról hónapra megoldatlan talány, hová megy el az egyre magasabb fizetés. A kedden nyilvánosságra hozott adatsor szerint a kiskereskedelemben augusztusban 4,7 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint 2016-ban ugyanakkor. A bruttó keresetek a nyolcadik hónapban átlépték a 290 ezer forintot, és (a nettó értékkel megegyezően) 13,2 százalékkal növekedtek éves összevetésben.
A keresetek változása (teljes bruttó és rendszeres bruttó):
Forrás: KSH
A tartós fogyasztási cikkekből változatlanul sokat adnak el az üzletekben – most 7,9 százalékkal többet – bár ebbe a KSH nem számítja be a gépjárműveket, az üzemanyagok eladása viszont csak 2,6 százalékkal nőtt. Az igazán érdekes az élelmiszerboltok és vegyes üzletek (azaz gyakorlatilag a mindennapi fogyasztási termékek) forgalma: 2,9 százalék a növekedés.
A tartós fogyasztási cikkek esetében gyanakodhatunk, hogy az egyre jobban keresők itt költik el a többletet, részben hitelfelvétellel, a magas jövedelmek másik része pedig alighanem a vágtató ingatlanpiacon landol. A jövedelmük szinte egészét felélő alsó négymillió körüli tömeg viszont alig vásárol többet (sőt, ha az élelmiszerek körében regisztrált inflációt is beszámítjuk, mennyiségben még csökkenhetett is a forgalom).
A kiskereskedelmi forgalom változása
Forrás: KSH
Ez a (hivatalos) jövedelem-, illetve belsőfogyasztás-növekedési széttartás azért is fontos kérdés, mert egy jelentős körben a legkisebb jövedelmek emelkedése érdektelen, hiszen a fizetések részben vagy egészben ennek felette vannak.
Az ezzel foglalkozó kutatók egyelőre nem tudják a biztos választ, de egyre többen vélik úgy, hogy a minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékos idei növekedése jelentős részben csak papíron valósult meg (a zsebbe adott javadalmazás egy részét legalizálták: átsorolással, hivatalosan munkaidő-csökkenéssel kötötték össze). Még azt is inkább találgatni lehet, hogy az infláció miatt már nettó veszteséget okozó banki betéti kamatok láttán sokan otthon tartják a megtakarítást.
Az viszont kiderül az adatokból, hogy a csak élelmiszert árusító üzletek (és a dohány-, illetve italüzletek) forgalma csökkent. Vagyis vélhetően megállíthatatlanul folytatódik a kis üzletek lemorzsolódása a nagy(obb), láncszerűen szerveződő boltok javára.
Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelelő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.
A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele – korábbi növekedés után – tavaly csökkent, miként e cégek darabszáma is. A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, a cégfluktuációt tekintve a helyzet romlott, illetve felszámolások számát vizsgálva az összkép igen vegyes – derül ki az Opten elemzéséből.
Az ilyen cégek közel háromnegyede – nem meglepő módon – természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, s ezek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.
Forrás: Opten
A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki: a 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor az árbevételben részesedésük ettől drámaian elmarad, 8,81 százalékos. Ez sem meglepő, miként az sem, hogy nyomasztó a túlsúlya Közép-Magyarországnak: e cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében.
A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része ugyanakkor nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.
Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelenítő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.
A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele ugyan a 2014-es 274 milliárd forintról 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott, de tavaly ismét csökkent, 305 milliárdra. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások száma 19-cel csökkent. Igaz ugyanakkor, hogy az alkalmazotti létszám mindhárom évben nőtt a megelőző évhez képest – sorolja a szektor egyes (összképben vegyes) adatait az Opten elemzése.
Az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát az időszak elején rendben működőkéhez viszonytó cégfluktuációs index (CFI) a 10-11 százalékos országos átlagnál némileg alacsonyabb, bár növekvő tendenciát mutat, tavaly 9,76% volt. Az elindult felszámolási eljárások aránya ugyanakkor rendkívül alacsony, 1% alatti, a végelszámolási eljárások aránya szintén csekély, végig 2,5% alatt maradt a vizsgált 3 éves időszakban.
Forrás: Opten
Megoszlás: profil szerint
A vizsgált cégek többsége, 72,98 százaléka természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, a fennmaradó 27,02% társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozásokból áll össze. Árbevétel szempontjából az előbbiek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.
Forrás: Opten
Megoszlás: nagyság szerint
A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor – nem meglepő módon – részesedésük a szektor összárbevételéből tavaly csak 8,81 % volt és az összes alkalmazotti létszám 27,41 százalékával rendelkeznek.
A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások száma tavaly 260 volt, összesen 84 milliárd árbevételt produkáltak (ez a szektor teljesítményének 27,65 százaléka), részesedésük 26,20 százalékot tett ki. 2016-ban összesen 45 olyan kutató cég működött, melyek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezen cégek adják a szektor összárbevételének 63,52 százalékát, és az alkalmazotti létszám 43,77 százalékát.
Megoszlás: régió szerint
A közép-magyarországi régiónak nyomasztó a túlsúlya. A vizsgált cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében. A központi régióban keletkezik a szektor bevételeinek több mint 81,1 százaléka. A központi régió után következik a Dél-Alföld, míg a többi régió tőlük messze lemaradva található.
Forrás: Opten
Kevés a támogatás
A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.
A fő tevékenységként kutatással foglalkozó vállalkozások a multinacionális nagyvállalatok kutatási részlegei, valamint az állami és egyetemi kutatóhelyek mellett a hazai innováció motorjai. Gazdasági eredményeik jól mutatják, hogy a kutatás-fejlesztésre költött támogatásoknak még mindig van helye.
Szünnapból, pihenőnapból és szabadságból soha nem elég! Különösen jól jön az embernek, ha egy adott naptári évben úgy esnek az ünnepnapok hétköznapokra, hogy hosszú hétvégéket lehet belőlük kreálni. 2018-ban nem lesz okunk a panaszra! Lesz egy ötnapos hosszú hétvégénk is!
Megjelent a 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, amiből kiderül, mire számíthatunk jövőre a munka- és szünnapokat illetően, pontosabban, hogyan alakulnak azok a hétvégék, amelyeket munkanap-áthelyezéssel hosszabbítanak meg, tekintettel az ünnepekre.
A jó hír: lesz egy darab ötnapos, 4 darab négynapos és egy darab háromnapos ünnepünk, mégpedig az alábbiak szerint:
MÁRCIUS 15.:
Március 15. csütörtöktől tart a pihenés március 18. vasárnap estig, igaz a megelőző hét egy nappal hosszabb lesz, mert 10-én szombaton le kell dolgozni a négy napba beleeső pénteket.
MÁJUS 1.:
Ekkor is négy napot pihenhetünk; április 28.-a szombaton kezdődik az összevont hétvége és tarta keddre eső május 1-i ünnepnapig. 30.-a hétfő helyett pedig április 21.-én, szombaton kell majd dolgozni.
OKTÓBER 23.:
Ez is négy egybefüggő napnyi pihenést kínál, mivel október 20.-a szombatra, 21.-e vasárnapra esik, a 22.-e hétfőre eső elvben munkanapot 13.-án, szombaton előre ledolgozzuk, október 23.-a pedig – mint tudjuk – ünnepnap Magyarországon.
HALOTTAK NAPJA:
November 2.-a jövőre péntekre esik, így lesz háromnapos az ünnep. A péntek helyett 10.-e szombaton dolgozik majd Magyarország.
KARÁCSONY:
Igazi kuriózum (bár korábban volt már rá példa): ezúttal ötnapos lesz az ünnep, ami tart december 22.-e, szombattól egészen 26.-a szerda estig. Csak némi üröm az örömben, hogy december elsején, szombaton dolgozni kell majd a 24.-e helyett.
Kérdés, mennyire változik a már meghirdetettekhez képest a helyzet, ha sikerült átverni a kezdeményezést december 24.-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Népszavazást szeretnének elérni e kérdésben, s már gyűjtik az aláírást a Magyar Szakszervezeti Szövetség aktivistái. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) is napirenden szerepel a kérdés.
SZILVESZTER – ÚJÉV:
Az év legvégére is jut még egy kis hosszabb pihenőidő: december 29.-e szombattól, január 1.-je, kedd estig lehet mienk a világ. Ám december 15.-e szombat munkanap lesz.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
