Hasznos

Átjárható határokat kér Pintértől egy vajdasági magyar ellenzéki párt

0

Arra kérik a magyar belügyminisztert, hogy hasson oda: gyorsítsák fel a vám- és adatkezelést. A körülményes eljárás miatt hatalmas sorok keletkeznek a magyar-szerb határon, több órás várakozással, ami az ingázó vajdaságiakat érinti a legérzékenyebben.

A Magyar Mozgalom 2017. november 3-án levelet intézett Magyarország belügyminiszteréhez, belgrádi nagykövetéhez és szabadkai főkonzuljához, amelyben arra kéri őket, vessék latba tekintélyüket a magyar-szerb határátkelőkön tapasztalt áldatlan állapotok rendezése érdekében.

„Az elmúlt egy év során látványosan megnőtt azon személyek száma, akik nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket, azon határmenti településeken keresnek munkát, ahonnan hetente hazajárhatnak a család többi tagjához, gyermekeikhez, akik továbbra is itthon járnak magyar óvodába, iskolába. Tudván, hogy a magyar kormányzat fontos célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldön történő megmaradása, boldogulása, rá kell mutatnunk arra, hogy a határátkelőhelyeken tapasztalható torlódások, több órás várakozások eredményeként ezek a családok vagy szétszakadnak, vagy pedig véglegesen áttelepülnek Magyarországra, feladva őseik földjét. Ezért is fordulunk Önhöz, kérve közbenjárását, hogy az áldatlan állapotok a határainkon megszűnjenek, a hétvégi hazalátogatások rendszeresek maradhassanak és a harag és düh helyett, örömmel, feltöltődéssel járjanak.

Kérjük Önt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, tekintélyével járuljon hozzá a határátkelés felgyorsításához. Jelentsen ez hatékonyabb, gyorsabb vám- és adatkezelést, ha szükséges az ott dolgozó hivatalnokok átcsoportosításával, vagy létszámuknak megnövelésével. A két ország közötti jó kapcsolatok mentén lehetővé kellene tenni, hogy a meglévő határátkelőhelyek mindegyike 0-24 órán át működjön és, hogy belátható időn belül akár új átkelőhelyek is nyíljanak, mindez a vajdasági magyar nemzeti közösség megmaradása, a családok és közösségek együtt maradása, nemzetünk erősödése érdekében.”

Magyar segítséggel lendítenék fel a ghánai mezőgazdaságot

0

Szabó András nagykövet azt mondta, hogy innovációval, új technológiákkal tud segíteni hazánk a ghánai mezőgazdaságnak.

Ghána bőséges természeti erőforrással rendelkezik, ennek köszönhetően Afrika egyik vezető és gyorsan fejlődő államává lépett elő az utóbbi években. Ennek ellenére a külföldi segélyek és támogatások továbbra is fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdaságon működésében. A bruttó hazai termék csaknem 40%-át, a foglalkoztatottaknak pedig több mint felét a mezőgazdaság adja, de az ipar több ágazatán belül is jelentős állami és külföldi beruházások történtek a gazdaság élénkítése érdekében. Ghána vonzó célpontnak számít a külföldi befektetők számára, nem csak a kiaknázható erőforrásai, de a viszonylag magas szintű stabilitás és átláthatóság miatt is. Az ország vezetésének gazdaságpolitikája prioritásként kezeli a beruházások további ösztönzését, illetve a külkereskedelem bővítését, melyet a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is támogat.
A nagykövet az első Ghánai-Magyar Mezőgazdasági Fórumon beszélt. A HPA tudósítása szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szakemberei Ghánában vizsgálják az együttműködés lehetőségét helyi kutatóközpontokkal és egyetemekkel, és külön farmerekkel is folytatnak megbeszéléseket.
Az egyik ghánai farmerszervezet elnöke azt is felvetette, hogy hozzanak létre Ghánai-Magyar Mezőgazdasági Kamarát is.
Ez lesz a következő lépés.

Megtorpan a lakáspiac?

Egyre több lakás épül: az év első kilenc hónapjában 52 százalékkal több, mint 2016-ban, de a kiadott építési engedélyekből már az is látszik, hogy lelassult a növekedés a lakáspiacon. Az árak növekedése tovább tart, de növekszik a bizonytalanság a költségek emelkedése és az 5 százalékos áfa eltűnése miatt.

Másfélszer annyi (52 százalékkal több, 7981) új lakást adtak át az országban az év első kilenc hónapjában, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH adatsorából. Feltűnőek a növekedési arányok: Budapesten a legkisebb (17,6 százalék), a településméret csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb az új lakások számának százalékos emelkedése. A közepes méretű városokban 82, a községekben is 73 százalék az index. Ez azt mutatja, hogy

élénkül a nagyvárosokon kívüli Magyarország építési kedve is.

Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a legkisebb méretű községekben (ezekből van a legtöbb az országban) szeptember végéig mindösszesen 1466 lakás épült.

A kiadott engedélyekből az első kilenc hónapban 32,6 százalékkal volt több, mint 2016 azonos időszakában. A most tervezett lakások száma 10 203, ami már csak 11 százalék gyarapodás. Ez arra utal, hogy a fejlesztők behúzták a kézi féket. Ennek oka a költségek (köztük a munkabérek) növekedése mellett az, hogy még senki se tudja, mi lesz a jelenlegi kedvezményes áfa sorsa. A megszavazott törvény értelmében

2019 végén visszaáll a 27 százalékos általános kulcs,

ami kigazdálkodhatatlan árnövekményt okozna. A lassulás harmadik oka a változatlan tartó áremelkedés: az első fél évben átlagosan 8,2 százalék volt a drágulás, és az adatok arról tanúskodnak, hogy – a minőségi összetevőket is beszámítva az árakba – a piac elmozdult a használt ingatlanok irányába.

A rengeteg építés alatt álló lakás ezután fog fokról fokra növekvő mértékben piacra kerülni. A legnagyobb kérdés most az, hogy a halmozódó kapacitások tetőzése és a vásárlói érdeklődés zenitje találkozik-e egymással.

Országossá válik az e-töltőkút-hálózat

0

Hamarosan országossá válhat az elektromos töltőkutak hálózata – közölte az állami közműholding. Jelenleg a töltések zöme otthon vagy mélygarázsokban történik, ezen akar változtatni az áramszolgáltatást is végző közműcég. A jövőbeli ár még nem ismert.

Elindítja az országos elektromos töltőállomás-hálózat telepítését a NKM Nemzeti Közművek Zrt. Az állami holding stratégiai célja, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Az önkormányzatokkal együttműködve az év végéig jelentős számú e-töltőt szeretnének telepíteni, így

hamarosan az egész országot lefedő hálózat jöhet létre.

A társaság a publikusan kihelyezett töltőkön kívül meghatározó szerepet kíván betölteni az üzleti és az otthoni töltések piacán is. Jelenleg ugyanis Magyarországon főleg vállalatok vásárolnak elektromos autót, mégis a töltések 80-85 százaléka otthon vagy mélygarázsokban történik, 5 százaléka villámtöltőkkel az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, a többi közterületen.

Mindeközben még ma sincs pontos dátuma annak, hogy mikor válnak fizetőssé a már meglévő és most ingyenes e-töltőkutak. A gazdasági tárca korábban az év végére ígérte a törvényjavaslatot. Az sem dőlt el, hogy valóban jövedéki adós termék lenne-e az autókba szánt villamos áram, amelyet elsősorban környezetvédő szervezetek elleneznek.

MTI/FüHü

Milliárdos viharkárok Magyarországon

0

Több mint 3200 bejelentés érkezett hétfőn a biztosítókhoz az országon vasárnap átvonuló vihar nyomán. A becsült kárösszeg meghaladja a 300 millió forintot, de a kár összege az elkövetkező napokban még nőhet.

Budapest és Pest megye, Bács-Kiskun, Győr- Sopron-Moson valamint Fejér megyék sínylették meg  leginkább a hétvégi – helyenként orkán erejű – vihart – derül ki  a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) az összesítéséből. A legtöbb bejelentés a helyenként a 130 km/óra erejű orkán rongálásaira vonatkozott: megbontott tetőkről, kidőlt kerítésekről, kidőlt fák vagy letört faágak roncsolta vagyontárgyakról számoltak be a biztosítottak. Sok volt a beázás is. A hétfői bejelentések nyomán a biztosítók több mint 300 millió forintra becsülik az okozott károkat. Ez az összeg az elkövetkező napokban tovább nőhet, miután a széllökések rendkívül erősek voltak a Balaton térségében, ahol az üdülők tulajdonosai esetleg csak megkésve szembesülnek a kialakult helyzettel.

A hazai biztosítók idei viharmérlege –  a nyári szélsőséges időjárási események miatt –  már több mint 103 ezer káresemény és  közel 6 milliárd forint összegű kártérítés.

Ez azonban korántsem a teljes kárösszeg, hiszen az ingatlanok több mint egynegyedének nincs biztosítása, így a tulajdonosának a helyreállításban önerőre kell hagyatkoznia.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető.

Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható.

Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

A viharkár egyébként – a vezetékes vízkár után – csak a második leggyakrabban előforduló kártípus a lakossági ingatlanokra kötött biztosításoknál, a harmadik pedig – a szintén  viharral összefüggő – villámcsapás okozta kár  – írt erről még tavasszal a 24.hu.  Egy eseményre – nagy szórással –  60 és 100 ezer forintnyi kár jut.

Leelőzhettük volna a régiót, ehelyett leszakadunk

0

Növekszik a magyar gazdaság. Csak az uniós pénzek tartják életben a gazdasági növekedést. Két egymásnak mondó állítás, amelyeket gyakran hallottunk az elmúlt hetekben, hónapokban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. intézet szerint a magyar gazdaság továbbra is komoly bajban van: minden növekedés csak a beáramló uniós fejlesztési pénzeknek köszönhető, valós gazdasági erősödésnek nyoma sincs. Ez azt jelenti, hogy

az Orbán-kormány a lehető legrosszabbul használta fel az EU-s pénzeket:

ahelyett, hogy a tehetséges és tisztességesen működő magyar vállalkozások erősödtek volna az uniós pénzekből, azokat inkább ellopták a fideszes oligarchák.

A Demokratikus Koalíció szerint miközben az egyik legtöbb fejlesztési forrást kapó országként 2010 óta a teljes régiót leelőzhettük volna, az Orbán-kormány ellopta a Magyarországnak történelmi lehetőséget jelentő EU-s pénzeket. Az Orbán-kormány ma mégis inkább Brüsszel lábán áll, mint a sajátján.

Észak-déli gázvezetéket tervez Magyarország és Szlovákia

0

Az új vezeték, amely román és bolgár gázt szállít majd, mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Észak-déli irányú gázvezeték magyar-szlovák szakaszának megépítéséről írtak alá szándéknyilatkozatot hétfőn Kassán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter látta el kézjegyével az együttműködési szándéknyilatkozatot az Eastring gázvezeték projektről a történelmi városházán Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében.

Az aláírást követő sajtótájékoztatón mindkét miniszter azt hangoztatta, hogy az új vezeték mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Az új vezeték román és bolgár gázt szállít majd, a tervek szerint évente 30-40 milliárd köbmétert – mondta Peter Ziga.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Közép-Európában az egyik legkritikusabb dolog az energiabiztonság, ami kiemelten függ az infrastruktúrától.

MTI/FüHü

 

A biztosítóktól vár megértést az autós szakma

Általános szakemberhiány és bérrobbanás közepette az autós szakma partnerséget vár a biztosítóktól. A nettó javítói óradíjak és a költségek közt 50 százalék rés tátong, és még nem látni a végét – mondta a fuhu.hu-nak Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Egy biztosítási alkusz szerint 10-15 százalékkal drágulhat a kgfb a javítói fizetések emelkedése miatt.

Ilyen még nem volt – mondta a fuhu.hu-nak a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, az ismert autókereskedői csoport tulajdonosa, Gablini Gábor arra a jelenségre, hogy mára országos a szerelőhiány. Az elmúlt három évben

a szerviz-létszám 40 százaléka eltűnt.

Keletről nyugatra, onnan a határon kívülre tartanak a szakemberek.

A CLB biztosítási alkusz közölte néhány napja, hogy a kötelező felelősségbiztosításban (kgfb) idén 10-15 százalék tarifaemelkedés várható, amelyben immáron tényező lesz a jelentősen megemelkedett autószerelői fizetések okozta rezsinövekedés.

A biztosítóknak november 2-án kell közzétenniük 2018-as kgfb-díjaikat. S noha a 4,1 milliós gépjármű-állományon belül már csupán 31 százalék kgfb-jének szerződése tartozik a január elsejei évfordulós körbe, a meghirdetett árak kötik őket egész évben.

Ezt elismerve Gablini Gábor arról beszélt, hogy a javítóiparral viszont januárban kezdődnek a tárgyalások a szervízdíjak alakulásáról és ezek beszámításáról a tarifákba. Vagyis most még nem tudható, mekkora javítói drágulással számolnak a biztosítók. Ha nem lesznek mértéktartók, az a fekete-szervizek további térnyerését eredményezheti – derült ki Gablini szavaiból.

Az említett 10-15 százalékos drágulást a legális műhelyek biztosan nem tudják kigazdálkodni – szögezte le Gablini Gábor. Mint mondta, csak idén 25-30 százalékkal növekedtek a bérek. (Jövőre újabb 12 százalékos szakmunkás bérminimum-emelkedés következik.)

A szolgáltatóiparban ugyan hagyományosan sok az élőmunka, ezért magas ennek aránya az összes költségen belül, a legális autójavítóknál ez a ráta 60 százalék fölé növekedett, ami Gablini szerint brutális.

A jelenlegi átlagos rezsióradíj nettó 9-10 ezer forint,

a tényleges költségek 14-16 ezer forint körül alakulnak

– számolt a Gémosz elnöke. Mint mondja, egyre több ügyfél veszi tudomásul, hogy a tisztességes szakmunkát meg kell fizetni, de a jelenlegi bér- és költségrobbanásnak egyelőre nem látják a végét, akár három-négy évig eltarthat. Az autós szakma ezért bízik abban, hogy a biztosítók partnerek lesznek a tarifák alakításakor.

Kiszámítható gazdasági környezetre várva

0

Egy gazdaság, és az abban résztvevő vállalkozások sikeres működését számos tényező gátolhatja. Abban minden hozzáértő egyetért, hogy a gazdálkodók számára nincs fontosabb, mint a kiszámítható jogi környezet. vagyis az, hogy a befektetőknek és a vállalkozóknak ne kelljen attól tartaniuk, hogy a szabályok gyakran, netán visszamenőlegesen, vagy éppen az ő sérelmükre változnak.

Ha a szabályok naponta változnak, akkor nem lehet tervezni. Született már Lex-CEU, Lex-Simicska, Lex-Heinekken és még estig sorolhatnánk. Nem tudod, hogy milyen szabály vonatkozik majd a vállalkozásodra, házépítésedre, vásárlásaidra. Csak abban lehetsz biztos, hogy rengeteg, egymásnak is ellentmondó törvényt kell tudnod, különben már a kutyát sem sétáltathatod büntetlenül.

Az Együtt kiszámíthatóságot, és jogbiztonságot ígér. Közleményükben felidézik, hogy

a jogállam kiépítése 2010-ben megállt majd rohamosan elindult az ellenkező irányba.

A nyugdíjpénztári vagyon államosítása majd eltapsolása, a médiatörvény, az Alkotmány helyére lépő Alaptörvény és az ezek nyomán kialakult rendszer segítette a demokratikus intézmények leépítését.

Mára eltűnt a jogbiztonság. Sem az állampolgárok mindennapi ügyeiben, sem a vállalkozások irányításában nincs kiszámíthatóság. A jogszabályok szinte naponta változnak. A hivatalok, minisztériumok éppen hogy csak működnek. Az ott dolgozók sem tudják, hogy milyen szabályok szerint kell dolgozniuk. Bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élünk.

Senki sem tudja, hogy miről fognak új szabályt hozni holnap.

Senki nem tudja, hogy mire számítson. Ahogy elvették a trafikokat, ahogy elvették sokak földjeit, és ahogy Mészáros Lőrinc bekebelezett cégeket. Az Együtt szerint lehetséges egy kiszámítható, és biztos államot építeni. Olyat, ahol a törvény mindenkire vonatkozik, ahol az Alkotmány mindenkit véd. Ilyen a jogállam. Szeptember közepén bemutatott választási programjukban ezek a javaslatok is szerepelnek.

Változások november 1-jétől

0

A szokásoknak megfelelően az idén is vannak olyan változások, amelyek november 1-jén lépnek életbe. Ezek az élet legkülönbözőbb területeit érintik – közülük szedtük csokorba a legfontosabbakat.

 

Rákbetegeken spórolnak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy november 1-jétől több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.

Elsőként a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a NEAK terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket leszűkítő és a rákbetegeken spórolni vágyó terve ellen. Elsősorban melanoma bőrdaganatos, a prosztatarákos, a tüdőrákos és a vastagbélrákos betegek kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.

Jön az e-recept

November 1-jén élesedik az elektronikus egészségügyi rendszer, első körben a közfinanszírozású intézmények – a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak – lépnek be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót a beteg ugyanúgy megkapja majd  papíron, mint most, ám a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be, 2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Emelkedik az egészségügyi dolgozók bére

Novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bére, az ápolóké pedig 12 százalékkal.

Ez első hallásra a választások közeledtére utal, pedig az emelés „programozott”. 

Ezt ugyanis már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program.

Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után pedig az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat.

Ami a béreket illeti: a kormány állítás  szerint egy 8 éves gyakorlattal rendelkező orvos a béremelés után  2018-ban bruttó 778 ezret fog kapni, egy 20 éves gyakorlattal rendelkező orvos pedig bruttó 813 ezret. Az ápolók esetében bruttó 293 ezerre emelkedik az átlagbér.

Bérpótlék a védőnőknek

November 1-jétől havi bérpótlékot kapnak a védőnők, mindenki, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban látják el védőnői tevékenységüket. Hivatalos adatok szerint egy védőnő átlagos fizetése bruttó 257 128 forint (jelenleg egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagbér Magyarországon 292 400 forint). 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása egyébként nőtt,  17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra.

Megszűnik az önálló ONYF

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy az ember előre lássa: lesz itt még zűrzavar a nyugdíjak megállapítása, folyósítása körül. November elsejétől ugyanis megszűnik az önálló Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), amely beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe.

Az összevonást követően a kincstárt Mészáros József, az ONYF eddigi főigazgatója, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztos vezeti. A szaktárca szerint a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb közszolgáltatás jegyében kerül sor az összeolvadásra. Ígérik, hogy változatlan menetrendben érkezik majd a nyugdíj, mindenki a szokásos időpontban fogja megkapni a járandóságát.

A nyugdíjkifizetéseket érdemben nem érinti, hogy ezentúl az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi a nyugdíjkifizetést – sietett megnyugtatni a kedélyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye.

Könnyítés adóbevalláshoz

November 1-jétől bővül a Nemzeti Adó- és Vámhatóságon keresztül benyújtható bevallások köre, így várhatóan lényeges könnyítést kapnak a könyvelők. Ugyanis azok az iparűzési adóalanyok, akiknek 2017. december 20-ig a helyi önkormányzat felé (is) adóelőleg kiegészítési és bevallási kötelezettségük van, a NAV-on keresztül is benyújthatják a feltöltési bevallásukat.

Természetesen nem kötelező az ÁNYK-n keresztül a bevallást megküldeni, az adózó maga dönti el, hogy közvetlenül a helyi önkormányzathoz teljesíti a bevallását, vagy pedig a NAV-on keresztül nyújtja be.

Hasonlóan az iparűzési adóbevallásokhoz, a feltöltési kötelezettség összegéről szóló bevallásokat sem „vizsgálja” tartalmilag a NAV, a bevallásokat továbbítja a helyi önkormányzat felé, azonban a bevallásról befogadó nyugtát állít ki az adózó részére.

Csak a bevallás NAV-on keresztüli benyújtására van lehetőség, az iparűzési adó kiegészítés összegét továbbra is a helyi önkormányzat megfelelő számlaszámára kell teljesíteni december 20-ig.

Előrehozott béremelés – az Auchannál

Átlagosan 13,6 százalékkal emeli az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét az Auchan november 1-jén – tudatta az Auchan Retail Magyarország, amely a béremelésre idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett.  Az Auchan felidézte, hogy az elmúlt 2 évben 2,7 milliárd forintot biztosított bérfejlesztésre, ennek köszönhetően átlagosan 24 százalékkal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó alapbére. Az Auchan Retail Magyarország 19 áruházat, 1 szupermarketet, 18 diszkont üzemanyag-töltőállomást és 1 online áruházat üzemeltet és közel 7000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat az elmúlt 19 évben mintegy 200 milliárd forintot fordított Magyarországon beruházásra.

Repülővel utazók, figyelem!

November 1-től megváltozik az ingyenesen fedélzetre vihető kézipoggyászok száma és a feladott poggyász súlyhatára, illetve díja  a Ryanair utasai számára. Továbbra is 2 darab kézipoggyászt lehet ingyenesen vinni, ám ezek közül egy darab maximum 35x20x20 cm nagyságú kézipoggyászt és a repülőtér területén vásárolt vámmentes termékeket. A második, szintén ingyenes kézipoggyász mérete továbbra is maximum 10 kg és 55x40x20 cm nagyságú lehet, de ezt csak azok az utasok vihetik ingyenesen a fedélzetre, akik elsőbbségi beszállást, Plus, Flexi Plus vagy Family Plus szolgáltatást is választottak a repülőjegyük mellé.

Aki nem vásárolt az előző plusz szolgáltatások közül, annak a nagyobb kézipoggyászt a beszállókapunál le kell adnia, amelyet címkével látnak el, és aztán a repülőgép rakterébe teszik (ingyenesen). Az elsőbbségi beszállás díja 5 euró, kb. 1500 Ft utanként és személyenként. 

A feladott poggyász szabályozásában annyi lesz a változás, hogy az eddig választható két kategória – max. 15 kg és max. 20 kg – helyett egy kategória lesz, egységesen maximum 20 kg lesz a feladható poggyász súlyhatára, és maximum 2 darab bőröndöt lehet feladni személyenként.

A díjszabást is egyszerűsítik, 25 EUR lesz egységesen a feladott poggyász díja utanként, amely a kiemelt, forgalmasabb időszakokban történő repülés esetén 35 euróra fog nőni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK