Már több, mint 500 cég kezdett el hirdetni a kifejezetten az Y és Z generációs munkakeresők számára fejlesztett állásportálon és applikáción, annak csupán néhány hónapos működése alatt. Az összesen több mint 1500 feltöltött hirdetés között számos nemzetközi lehetőség is elérhető a munkakeresők számára. A start-up díjat nyert a Get in the ring startup verseny nemzetközi döntőjén.
A startupok olimpiájaként is emlegetett versenyre a V4 Startup and Innovation Tour budapesti záróeseményén került sor. A rangos zsűriben a startup ökoszisztéma legjelentősebb szereplői között ott volt többek között Csendes Olivér, a Pioneers vezetője, John Biggs a TechCrunch főszerkesztője és Katona Bence, a Hiventures Zrt. befektetési vezérigazgató-helyettese.
A nemzetközi mezőny versenyzői egy boxringben küzdöttek meg 2017 legígéretesebb vállalkozásának kiíjáró címért. A rendhagyó versenyen a kék és piros sarokban álló startuppereknek 30 másodperc állt a rendelkezésükre, hogy 1-1 kérdésre válaszolva meggyőzzék a zsűri tagjait.
A Zyntern.com győzelme nem csak azért izgalmas, mert először győzött egy női vállalkozó a versenyen, hanem azért is, mert egy nagyon dinamikusan fejlődő HR területen működő startup lett a nyertes. A tavaszi lisszaboni döntőn pedig akár globális figyelmet is kaphat a magyar fejlesztés, hiszen
maga a szolgáltatás egy nemzetközi igényre ad választ
– mutat rá a portálunkhoz eljuttatott közlemény.
A Zyntern.com az Y és a Z generáció számára kínál új generációs álláshirdetési platformot, melynek segítségével egyszerűbben elérhetőek a célcsoport igényeinek megfelelő hirdetések.
A weboldal gyors és egyszerű visszajelzési lehetőséget biztosít, segítségével a munkáltatók azonnali kapcsolatot teremthetnek az álláskereső fiatalokkal.
Az egyik legújabb hazai siker startupot úgy is emlegetik, mint a magyar LinkedIn vagy az álláskeresés Tindere, az említett felületekhez hasonló felhasználói élmény miatt.
Nehezen szokta meg az elkényelmesedett budapesti, hogy hosszú évek után egyszer csak ismét mind gyakrabban várni kell(ett) a taxira, ha egyáltalán bevállalta a rendelést a diszpécser. Ez – aki taxizik, tudja – az utóbbi években (az Uber kiszorítása óta még inkább) már nem csak a szolgáltató számára paradicsomi, a szolgáltatást igénybe vevő számára pedig pokolinak mondható extrém(ebb) időjárási vagy forgalmi helyzetben fordul elő. Ugye ismerős a kép? Nem véletlen: a taxitársaságok száma csökkenőben van, miközben a piac nagysága nem változik.
A szektor összesítve 10 milliárd Ft körüli árbevétel mellett 415 millió Ft adózás előtti eredményt termel. Az eredmény nagy része a nagyobb taxitársaságoknak köszönhető, hiszen a nagyobb cégek mellett rengeteg a veszteséges kisebb méretű személyszállító vállalkozás – olvasható az Opten elemzésében. A 2016-os évet egyébként a 2015-öshöz hasonló összesített árbevétellel zárták a társaságok, az eredményességük továbbra is sokat javult.
Forrás: Opten
Nem csak a társaságok száma csökken, a taxitársaságokhoz bejelentett alkalmazottak száma is: az idén az első 10 hónapban 28 százalékkal, miközben ha nem is ilyen dinamikával, de azért 5 százalékkal nőtt a taxis egyéni vállalkozók száma. Ez azonban trendfordulót jelez a 2012-2016 közötti időszakhoz képest. A taxis világ persze soha sem a magas alkalmazotti állományáról volt híres, az egyéni vállalkozók száma mindig is magas volt.
Forrás: Opten
A 2017-es trendforduló vélhetően erősen köthető az online pénztárgép bevezetéséhez, mely erős átcsoportosulásokat, fluktuációt okozott a taxitársaságoknál – véli az Opten, amelynek a közleménye megjegyzi, hogy a 2017-es év e tekintetben igen érdekes lesz, hiszen ezekben a beszámolókban lehet majd az online kassza hatásait komolyabban lemérni
Az eget verdesik az élelmiszerárak, amelyek az átlagosan 2,5 százalékos infláció öt-tízszeresére rúgtak tavaly november óta. A tojás, zöldség egyhavi drágulása is kimagasló. A KSH szerint mindazonáltal a nyugdíjas infláció azonos az átlagértékkel.
Amit a boltokban mindannyian tapasztalunk, az élelmiszerek árai megállíthatatlannak tűnnek. Különösen az alapvető termékek drágulása igen látványos. A KSH hivatalos indexe tavaly és idén november között 2,5 százalék.
Az élelmiszer áremelkedésének mértéke, ami 3,4 százalék, összességében is jelentősen meghaladta ezt. A legnagyobb drágulást, 23 százalékot, a tojásnál mérték, de az átlagot sokszorosan túlugrották a vajfélék 15,4 százalékkal, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, és a sertéshús is 4,1 százalékkal került többe egy év alatt. Változatlanul az „élmezőnyben” vannak az alkoholok és a dohányáruk a 7,1 százalékos inflációval.
Csökkent viszont a baromfi és a cukor ára 13,1, illetve 8,5 százalékkal. Kevés vigasz sokak számára, hogy a tartós fogyasztási cikkek éppenséggel olcsóbbak lettek.
Az élelmiszerek mellett a százezrek fűtését megoldani hivatott tűzifa is nagyon megdrágult: ismét rekordot döntött, 12,3 százalékkal került többe, miközben a gáz-villany-távfűtés ára maradt a tavalyi.
Az egyhavi áremelkedés is a minden pénzt alapvető cikkekre fordítókat sújtja. Az átlag 0,4 százalékon belül az élelmiszerek fél százalékkal mentek feljebb, a tojás itt is csúcson van 18,6 százalékkal. A friss zöldség 3,7, a párizsi, kolbász csaknem 2 százalékkal drágult.
A KSH az éves úgynevezett nyugdíjas inflációt pontosan az átlagértéken, 2,5 százalékon mérte.
S ha ez nem lenne elég, a karácsony a korábbihoz képest is extrakiadást hoz a családoknak.
Kétlépcsős számolással fog kialakulni a legtöbb nyugdíjas ellátásának 2018-tól érvényes, 3,8 százalékkal emelt összege. Idén azért ilyen komplikált, mert „alulbecsülték” az inflációt, ezért utólag kellett korrigálni a nyugdíjakat.
Jövőre 3,8 százalékkal emelkedik a nyugdíj, de ez 0,8+3 százalék. Azoknak lesz ennyivel magasabb, akik 2016-ban már nyugállományban voltak. Nekik a „matek” szerint először kiszámolták az idei tényleges értéket, ami utólagos korrekcióval járt. A kormány ugyanis az év elején mindenki által tudottan alacsony, 1,6 százalékos inflációval számolt, ezért utólag kellett a 2,4 százalékos statisztikai értékhez igazítani a nyugdíj emelését is.
Ezt a havi 0,8 százalékos különbözetet a már 2016-ban nyugdíjasok egy összegben, decemberben kapták meg.
Ezt fejeli meg aztán a januártól érvényes, 3 százalékos inflációs előrejelzéshez igazított újabb emelés.
Akik viszont idén mentek (mennek) nyugdíjba, azok csak a plusz 3 százalékot kapják, a korábbi 0,8-et nem.
Azért ez a kissé bonyolult kétlépcsős emelés, mert az elmúlt években rendre túlbecsülte a kormány az áremelkedés várható mértékét, ám a szabály aszimmetrikus, mert ilyenkor a többletet nem „kérik vissza” – mondta a FüHü-nek Simonovits András nyugdíjszakértő.
A nyugdíjguru.hu közölt számítást a 0,8+3 százalékos szabályról, három összegre vetítve.
80 ezer Ft nyugdíj esetében a decemberi ellátás összege 80 ezer, először ezt kell megemelni 0,8 százalékkal, ez 80 640, ez bővül további 3 százalékkal. A januártól érvényes összeg 83 059 forint. Az emelés ekkor 3059 havonta.
Ugyanez 100 ezer forint esetében: 100 800, majd 103 824, ekkor az emelés havi 3824 forint.
Átlagösszeg (124 700 forint) esetében a példa: a plusz 0,8 százalékkal együtt 125 698, a további 3 százalékkal 129 469 forint, ami havonta 4769 emelkedést jelent 2018-ban.
Cáfolta a Független Hírügynökségnek Baldauf László, a CBA alapítója, hogy eladna több üzletet.
Baldauf László MTI Fotó: Kovács Attila
A Portfolio írta meg, hogy forrásaik szerint a CBA-alapító Baldauf László, az üzlet volt elnöke, mostani tiszteletbeli elnöke már el is adta budapesti, Blaha Lujza téri boltját a Lidlnek, és más boltokról is tárgyal.
Baldauf a Portfoliónak nem nyilatkozott, a Független Hírügynökségnek azonban most azt mondta: „Semmit nem adok el!” Úgy fogalmazott:
„Részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”
A Lidllel folytatott tárgyalásokról mindössze annyit volt hajlandó elárulni: folynak tárgyalások, de egyelőre semmilyen konkrétumot nem tud és nem is akar említeni. Azt mondta: mihelyst van valami megállapodás, közleményt fog megjelentetni.
A bérek emelkedése az idén 2 százalékponttal meghaladja a korábban várt 4 százalékos átlagos ütemet és a jövő évre is 6,1 százalékos fizetésemelésre kell számítani – állapítja meg egyebek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Consultants Austria GmbH tanácsadó hétfőn ismertetett, a nemzetközi vállalatok körében végzett felmérésen alapuló közös bérezési tanulmány. Az ügyvezetők átlagosan 26.000.000 forintot keresnek.
Az erőteljes bérnyomás eredményeként a magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4 %-os béremelkedést értek el, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése 6 %-kal, míg a vezető beosztású munkavállalók és a csoportvezetők fizetése 5,8 %-kal emelkedett. Nagyok a regionális különbségek, Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint 20 százalékkal haladják meg az országos átlagot – áll a tanulmányban.
Egy magyar vezérigazgató/ügyvezető éves jövedelme idén mintegy 30 millió forint (azaz havi 2,5 millió), ami közel egyharmaddal több, mint amennyi egy igazgatósági tag fizetése (23 millió) és mintegy háromszor annyi, mint egy vezető beosztású munkavállaló, 11.000.000 forintnyi fizetéssel. Az egyszerű alkalmazottak éves átlagfizetése Magyarországon mintegy 3.340.000 forint (havi nem egészen 280 ezer forint)
Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH
A variábilis fizetési elemek Magyarországon elég széles körben elterjedtek. A vezetők több mint 75%-a és szinte minden második munkavállaló részesül valamilyen prémiumban, illetve bónuszban. Ezek nagyságát elsősorban a vállalat nyereségessége határozza meg – emeli ki a közlemény, külön részletezve a cégautó juttatást, amely Magyarországon az alapbér igen népszerű kiegészítése: az ügyvezetők 92, a középvezetők 42, míg a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül a juttatásból.
Továbbra is szakemberhiány van
A felmérésen alapuló eredmények szerint komoly szakemberhiányról számolnak be a vállalatok. A résztvevő vállalatok több mint 70 százaléka elégtelennek nevezte a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférést, a tavalyi helyzethez képest tehát nem következett be javulás.
Forrás: DUIHK, Kienbaum Consultants Austria GmbH
„Ez az eredmény megerősíti más, a közelmúltban végzett elemzéseink tapasztalatait, és világossá teszi, hogy a szakemberhiány kockázatokat rejt magában a nemzetgazdaság alakulására nézve”, jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.
A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén – összegez a kutatóintézet elemzése, amely emlékeztet arra, hogy egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.
A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt régiós versenytársainak túlnyomó többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5%-os, a lett több mint 6%-os, a román pedig közel 9%-os volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött, az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart – jegyzi meg a GKI, hozzátéve: egyre valószínűtlenebb, hogy idén elérhető a kormány által várt 4% feletti növekedés.
A friss prognózisok szerint az OECD 3,9%-os, az EU 3,7%-os, a Moody’s 3,5%-os, az IMF pedig csak 3,2%-os magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3%-ra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő előrejelzést készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak.
A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.
Forrás: GKI
A részletes, az egyes makroadatokat egyenként kiveséző elemzést most tette közzé a kutatóintézet.
Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében, lépésének a helyességét igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a magyar háztartások életszínvonaláról most közzétett kiadvány. 2011 és 2016 között a kétszeresére nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon.
Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.
Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma
– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban.
Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van.
Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.
Ami a KSH kiadványát illeti: abból az is kiderül, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.
A Párbeszéd szerint a – kormány pazarló költözési tervei miatt – hontalanná váló Néprajzi Múzeumot kell a Bálnába költöztetni. Így a Városliget zöldterülete is megmarad, mert nem kell a múzeum számára – újabb természetrombolás árán – új kiállítóteret építeni.
Egyre drágább Orbán Viktor Várba költöztetésének számlája: már valahol a 220 milliárd forint környékén jár, pedig még alig kezdtek hozzá az érdemi munkálatokhoz. Egyelőre csupán a fairtás, illetve a budavári kormányfői kastély kialakítása zajlik, az eredeti tervekhez képest sokszoros áron – emlékeztet a Párbeszéd közleménye, amely részletesen kitér arra, hogy
a projekt részeként a Néprajzi Múzeumnak is mennie kell a Kossuth térről.
Csak az átköltöztetés 15 milliárd forintba kerül – emlékeztet a Párbeszéd, hozzátéve: a Néprajzit eredetileg a Városligetbe telepítették volna, de most fölmerült egy sokkal értelmesebb megoldás: ha a kormány valóban megveszi a Duna-parti Bálnát, a nehezen kihasználható üvegpalota stílusos kiállítóhely lehetne a múzeum számára.
Így az adófizetők is nyernének 19 milliárd forintot (az új Néprajzit a Ligetben 30 milliárdért tervezték felépíteni, a Bálnát pedig 11 milliárdért hirdetik), és a zuglói park fáit sem kellene feleslegesen kivágni.
A Belgrádig vezető vasútvonal lényegében csak Kínának előnyös, de a magyar kormány mit remél a nyakig eladósodás fejében? A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kisebbek, mint Szlovákiával, Kína számára szinte mérhetetlen a térség befektetési értéke, az is gyakran „másodosztályú” technológiai terep.
Kiírták a tendert a Budapest-Belgrád vasútvonal nagyjából felére, a Kelebiáig húzódó 152 kilométerre, ahogyan abban a két ország kormánya korábban megállapodott. A teljes építkezés brutálisan drága, a kamatköltségekkel együtt jelenleg körülbelül 750 milliárd forintra becsülhető. De ha a már bevett gyakorlatot (például úszó-vb) vesszük alapul, akkor ennél is kövérebb adósságösszegbe futhat bele az ország.
Szó szerint: mindent visz
Csak érzékeltetésül: a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország
az összes közlekedésfejlesztésre körülbelül 1200 milliárd forintot kaphat.
Ennek minimálisan is legalább több, mint felét készül elkölteni a kormány egyetlen vasútvonalra (annak jó részét a határon kívül).
Hogy ez mennyire értelmetlen, soha meg nem térülő (pontosabban talán 2400 év alatt megtérülő) beruházás, azt már sokan elmondták (egy elemzés itt olvasható).
Korábban a kormány megpróbálta uniós pénzből finanszíroztatni a beruházást, de elutasításra lelt, hasonló megfontolásból.
A vasútfejlesztés elképesztően túlárazott, amit már az EU is megállapított, a kilométerenként 4 milliárd forintot meghaladó kiadás minden eddigit felülmúlna, és szinte semmilyen egyéb közlekedési előnyt se kínál, például gondosan elkerüli a kunsági lakott helyeket.
Az uniós nem után a kormány úgy döntött, hogy
a kínai államtól vesz fel hitelt, ráadásul a hírek szerint a kínaiak igénye az, hogy az építést is ők végezzék.
Arról mindeddig szinte egyáltalán nem esett szó, hogy a 160 kilométer-per-óra sebességre alkalmas pályán ezt tudó vonatokra is szükség lesz. A kínaiak erre is tudják a megoldást, ahogyan arról írtunk, hogy az ázsiai ország a vasút királya is lenne az új selyemút-projekt keretében.
Ennek fényében még érdekesebb a kérdés, hogy ha végső soron Magyarország állja a számlát, milyen perspektíva nyílik az ügyletre.
A terv sorsát befolyásolhatja, hogy az unióban (és az Egyesült Államokban is) növekvő nyugtalansággal figyelik a kínai térfoglalást. Nem csak azért, mert a politikai befolyásszerzés remek lehetőség a gazdasági jelenlét bővülésével párhuzamosan, hanem mert a kínaiak elsődleges célja a csúcstechnológia megszerzése-felvásárlása.
A hét eleji (a közlekedési káosz miatt feltétlenül maradandóan emlékezetes) budapesti Kína-térségi gazdasági csúcs után a fuhu.hu legelső értékelése is rámutatott arra, hogy komoly kétségek vannak a magyar érdekek teljesülésével szemben. Már ebben felvetettük, hogy Kína számára elsősorban unión belüli ajánlólevél, referencia lehet egy ekkora infrastrukturális fejlesztés, ami a tervezett módon számunkra inkább a másodosztályú beruházások kategóriájába tartozik.
Azt is megemlítette a szakértő, hogy a meglévő Peking-európai vonat-összeköttetések mellett éppen ez az egyetlen útvonal hozhat-e fellendülést a forgalomban egy olyan kikötővel (Pireusz), amely a kisebbek közé tartozik Európában, s eleve korlátos méretű hajók fogadására alkalmas. (A pireuszi kikötőt „lenyelte” egy kínai állami vállalat, innen az ázsiai ország törekvése a forgalom bővítésére.)
Kevés kínai cég, alig-forgalom
De akkor nézzük a kétoldalú kapcsolatok néhány mutatóját. Arról a napokban írtunk, hogy alig 1100 kínai érdekeltségű vállalkozás van Magyarországon. Ezeknek is mindössze 4 százaléka feldolgozóipari (vagyis amelyben komolyabb előnyöket rejtő profilok lehetségesek szemben például a nagykereskedelemmel).
Az ázsiai gazdasági óriással lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom elhanyagolható. Tavaly az ország szűk 26 ezer milliárdos behozatalán belül a kínai rész 1367 milliárd, a csaknem 29 ezres exportban 630 millió (!). Azt hagyjuk is, hogy a kontinentális árucsere majdnem 90 százalékot vitt el, és hogy a német „vonalon” 7, illetve 8 ezer milliárd a forgalom. De ennél is mellbe vágóbb, hogy a szomszédos – Kínához képest mindenképpen – pöttömnyi Szlovákiából is valamivel többet importáltunk, mint Kínából, kivitelünk viszont a duplájánál is több (1400 milliárd) volt.
Lenne tehát hová fejlődni, de kérdés, Kína olyan célpontnak tekinti-e Magyarországot, sőt, akár a keleti végeket, amelyből arra következtethetünk, hogy az előttünk álló ha nem is 2400 évben visszajön az adóinkból a déli irányú vasútba ontott temérdek pénz.
A Kínára szakosodott német Mercator Institute for China Studies (MERICS) intézet idei jelentése egyebek között rámutat arra, hogy az Európában megjelenő kínai tőkebefektetésekben (angol szakzsargonnal: FDI) térségünk lényegében „nem játszik”.
Kínai befektetések az EU országaiban 2000-2016, millió euró
Forrás: Rhodium Group/MERICS
Hazánkban elsősorban múltbeli kedvező megítélésének köszönhetően a térség relatíve legjobb összege landolt ebben az időszakban. A 16 év alatti kétmilliárd euró azért nem verdesi az eget.
A kínai FDI az EU-ban 2016 végére meghaladta a 35 milliárd eurót. A lezárt ügyletekből 11 milliárd euróval Németország volt a legnagyobb kedvezményezett, amely tehát az összes kínai befektetés 31 százalékát teszi ki Európában.
A kínai tőke a csúcstechnológiára és a fejlett gyártóeszközökre utazik.
Néhány közelmúltbeli példa arra, mi áll az ázsiai pénzeszsákok tekintetének középpontjában. A Midea 4,1 milliárd euró értékben vásárolta meg a német Kuka robotgyártó céget, amely az autóipar egyik kiemelkedő szereplője, kínai kézbe került az ír repülőgép-lízingvállalat, az Avolon 2,3 milliárd euróért, a német EEW-energiacég 1,4 milliárdért. (A korábbi években kínai tulajdonosa lett az olyan patinás autógyárnak, mint a svéd Volvo.)
Kínai befektetések megoszlása országcsoportonként 2008-2016, százalék
Forrás: Rhodium Group/MERICS
A dél-európai gazdaságokba történő korábbi nagyléptékű beruházások után a kínai befektetők 2016-ban újra a három nagy európai gazdaságra (Németország, Egyesült Királyság és Franciaország) összpontosítottak. Ez a három ország együttesen az összes beruházás 59 százalékát adta (s ebből egyedül a német részesedés 11 milliárd euró).
Az ábrán látható, hogy a térségünket tartalmazó kis barna folt az amúgy a Nyugat részeként számon tartott Ausztriát is magában foglalja. Így még jobban kidomborodik, hogy
a kínai befektetői érdeklődés szinte elhanyagolható mifelénk.
A német elemzők értékelése szerint is a kínai befektetések Kelet-Európában továbbra is korlátozottak maradtak az „övezet és út” (más néven új selyemút) beruházással kapcsolatos hangzatos retorika ellenére. A budapesti gazdasági csúcstalálkozó és a Belgrádba vezető vasút éppen eme nagyszabású program eleme (lenne).
A kínai vállalatokkal aláírt megállapodások (például Eximbank, Magyar Posta) alig változtatnak az összképen. Ez a vasúti gigaberuházás minden komoly szakértő szerint igen bizonytalan lábakon áll, a kormány pedig nem siet elhessegetni a kételyeket: a megvalósíthatósági tanulmányt titkolják (már ha van), most pedig az egyik legfontosabb bevételi forrásként a gazdasági miniszter a nálunk végzendő vámeljárások díját emlegeti.
Jelenleg tehát semmi nem mond ellent annak, hogy ebben a beruházásban csak a pénzégetés a biztos, minden egyéb nem több, mint az ázsiai országokban oly kedvelt semmitmondó szóvirág-csokor. És hogy ez nem jut-e a másik nagy terv, a „déli nyitás” sorsára.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
