Januártól mégsem kötelező a Cégkapu használata a gazdálkodó szervezeteknek, a jogszabály 2018-ra átmeneti időszakot vezetett be, a cégek jövőre is a képviselőik Ügyfélkapuján keresztül kommunikálhatnak az adóhatósággal – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV csütörtökön.
Bár eredetileg kötelező elektronikus kapcsolattartást rendelt el a jogszabály, az adóhatóság most mégis azt közölte, hogy „a vállalkozások adóügyeiket továbbra is a lehető legkényelmesebben, elektronikusan intézhetik, az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás az adóügyek intézésében, és 2018-tól a cégek is használhatják még az Ügyfélkaput”.
Az átmeneti időszak 2018 egészére kiterjed, ezalatt a cégek választhatnak, hogy változatlanul
az eddig is használt Ügyfélkaput veszik-e igénybe
a kapcsolattartásra. Ez időben a NAV kizárólag az adózótól Cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a Cégkapun keresztül, minden más esetben az Ügyfélkaput használja.
A jogszabály szerint augusztus végéig kellett regisztrálnia minden gazdálkodónak a Cégkapuban – az egyéni vállalkozók kivételével. Január elsejétől pedig ezen keresztül ment volna a kapcsolattartás minden hivatallal az adóügyek mellett például az önkormányzati eljárásokban, bírósági perekben is.
Kilenc ellenzéki párt összefogott és közösen gyűjti az aláírásokat azért, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről – közölte az MSZP fővárosi képviselője Budapesten sajtótájékoztatón.
Horváth Csaba, aki november közepén kezdeményezett népszavazást a metró akadálymentesítéséről, elmondta, 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Az aláírásgyűjtés a jogorvoslati határidők lejárta után várhatóan január 3-án indulhat és február 3-ig tarthat – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus szerint a 3-as metró teljes akadálymentesítése 20 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget fizetnek be a budapestiek adó formájában naponta az államkasszába.
Tízből hét nagyvállalat rendelkezik saját weboldallal. Túlnyomó többségük szinte kizárólag termékismertetésre használja azt, de egy részüknél már elérhető a webshop funkció. A vállalatok jelentős része jelen van már a közösségi oldalakon is.
A K&H nagyvállalati felmérése szerint minden nyolcadik céges honlapon érhető el a webshop funkció, további 8%-uknál pedig a rendelés is nyomon követhető. Az idén év végére az online vásárlók száma elérheti a 3 millió főt – mutat rá a közlemény, rámutatva, hogy érdemes nyitni az új értékesítési csatornák, a digitalizáció felé.
A felmérés szerint a közösségi oldalakon való jelenlét is egyre inkább elvárás. A cégek több mint a felének van Facebook oldala, és minden ötödik vállalatot jelen van a LinkedIn-en. A céges videós tartalmak előállítására azonban egyelőre még nem csaptak le a cégek itthon, csupán minden tizedik vállalatnak van Youtube csatornája, blogot pedig mindössze a cégek 4%-a ír.
Az okostelefonok térhódításával a felmérések szerint naponta átlagosan több mint 5 órát töltünk. Eközben a kiskereskedelem tavalyi 4,6%-os bővülésével szemben az online piac ötödével tudta növelni bevételeit.
Az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek – legalábbis ezt mutatja a GKI konjunktúraindexe.
Az üzleti szférán belül decemberben az ipari és az építőipari bizalmi index is történelmi csúcsot döntött, a kereskedelmi pedig csak egyszer volt ennél kissé kedvezőbb. Csak a szolgáltató cégek várakozása romlott valamelyest novemberhez képest, igaz akkor histórikus maximumán volt.
A magyar gazdaság perspektívájáról az építőipari és főleg a kereskedelmi cégek valamint a lakosság a novemberinél optimistábban, az ipari és szolgáltató cégek viszont pesszimistábban nyilatkoztak – olvasható a GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés eredményében.
Az ipari bizalmi index decemberben minimálisan, de meghaladta eddigi, szeptemberi csúcspontját Kedvezőbb lett az elmúlt időszaki termelés, a rendelésállomány – de az exporté nem –, és a termelési várakozások megítélése. Az építőiparban kirobbanó az optimizmus, az ágazat bizalmi indexe hónapok óta újabb és újabb történelmi rekordot dönt, decemberben pedig ezen belül is nagyot ugrott.
A foglalkoztatási és áremelési szándék minden ágazatban erősödött. Tovább csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
A GKI fogyasztói bizalmi index decemberben a novemberi enyhe romlást követően kivételesen markánsan emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint megtakarítási képességét is jobbnak ítélte, mint novemberben. Az emberek saját pénzügyi helyzetükről, várható megtakarítási képességükről, valamint a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítéléséről alkotott véleménye csak 2006 első felének valamelyik hónapjában volt a mostaninál kedvezőbb, a munkanélküliségtől való félelem pedig még sohasem.
Hat év alatt 750 ezer új munkahely – szól a kormány győzelmi jelentése. Sokan kétségbe vonják a statisztikai eredményt, ennek alapján legalább 200-300 ezerrel kevesebb lehet a munkában állók száma, és sokkal több a külföldön dolgozóké. Ez alaposan keresztülhúzhatja a cégek létszámbővítési terveit.
Az utóbbi hat évben mintegy 750 ezerrel nőtt az új munkahelyek száma, ezért nagy szükség van a képzett munkaerőre – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtök reggel az állami tévében. A hasonló tartalmú kormányzati nyilatkozatok mindennaposak mostanában.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az idei augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer fő volt, 41 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. Ugyanekkor a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 36 ezer fővel, 183 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4 százalékra csökkent.
Sok szakértő fejezte ki fenntartását az utóbbi időben a KSH számaival szemben, legutóbb a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. Romhányi Balázs másodmagával a Portfolioban írt cikkében a kivándoroltak, a tartósan külföldön élők számbavételének módszerét kifogásolja.
Ez azért lényeges kérdés, mert a KSH évek óta rendre 110 ezer körüli számot publikál a külföldi telephelyen alkalmazottak mennyiségeként, ezzel szemben minden egyéb számítás (például más országok ugyancsak statisztikai jelentései) ennek két-háromszorosát emlegeti, ugyancsak a Portfolio egyenesen 600 ezerre teszi a kint dolgozók számát.
A makroközgazdász szakember állítása az, hogy a KSH által végzett kikérdezéses adatgyűjtés komolyan torzít a mérési hiba miatt.
Ennek alapján arra a következtetésre jut Romhányi Balázs (is), hogy minden valószínűség szerint
kevesebb a ténylegesen foglalkoztatott, mint amennyit ez a hivatalos statisztika mutat.
Ebben érdemi szerepe van annak, hogy az ideiglenesen külföldön munkát vállalók jelentős része eltűnik a statisztika szeme elől.
A KSH kétféle módszerrel méri a foglalkoztatottságot: az egyik az úgynevezett munkaerő-felmérés, melynek keretében a kérdezőbiztosok negyedévente becsöngetnek nagyjából 30 ezer háztartásba, ahol kikérdezik az ott lakókat, hogy az elmúlt egy hétben végeztek-e munkát pénzért. Ezt egészíti ki az intézményi statisztika, mely a cégek bevallásán alapul.
A kétféle statisztika közötti eltérés az elmúlt években trendszerűen növekedett. A munkaerő-felmérés alapján a foglalkoztatottság gyors ütemben bővült, míg az intézményi statisztikában ez sokkal kevésbé jelent meg.
Erre az ellentmondásra a lehetséges magyarázat az, hogy a közel 10 milliós magyar lakosság 3 millió háztartásban él, s ha a 30 ezer háztartásban mindenki otthon van és ajtót is nyit a KSH munkatársainak, s közülük 12 ezer háztartás tagjai vallják azt, hogy dolgoznak, akkor ezt felszorozva a 10 milliós népességre kalkulálható ki a 4 millió munkavállaló – áll a cikkben, amelynek alapállításai még 2015-ben íródtak, azóta 4,5 millióra nőtt a hivatalos foglalkoztatottság.
Ha viszont a fennmaradó 18 ezer háztartásból 1500-nál azért nem nyitnak ajtót, mert éppen külföldön dolgoznak, akkor nem egyszerűen egy másik lakásba kellene becsöngetni, hanem az „eltűnteket” arányaiban le kellene vonni a 10 milliós teljes lakosságból, és csak az így módosított lakosságszámra szorozni fel a kapott adatokat (miszerint 12 ezer háztartásban dolgoznak).
Az adott példában így 9,5 millió hazai népességgel kellene számolni, akkor pedig máris 200 ezerrel kevesebb, csak 3,8 millió munkavállalóról beszélhetnénk – mondja a szakértő. (A különbség azóta tovább nőhetett, a folyamatos torzítás miatt ez akár megközelíthetően félmillió is lehet.)
Vagyis a tényleges itthoni alkalmazotti szám valahol 4 millió lehet, a munkanélküliségi ráta pedig 4 helyett inkább 5 százalék körüli. (A közfoglalkoztatottak most 190 ezres seregének hovásorolása részben szakmai, részben politikai kérdés.)
A belföldi népesség esetlegesen pontatlan mérése és a munkavállalási célból külföldön élők számának alulbecslése komoly hatással lehet a létszámot bővíteni akaró vállalkozások terveinek megalapozottságára.
Forrás: GVI
Ahogyan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss felmérése mutatja, a GVI által korrigált becslés is általában jelentős létszámbővülési szándékot vetít előre 2018-ra a 10 fősnél nagyobb vállalatoknál.
A megkérdezett cégeknek már amúgy is 35 százaléka érzékel komoly toborzási nehézségeket, legfőképpen a munkaerő-kínálatban. Csöppet se mindegy, mekkora a ténylegesen rendelkezésre álló tömeg.
Bár csak gyorsforgalmi útként de folytatja az M4-es építését a Közgépet is magába foglaló cégcsoport. Simicska Lajos vállalkozása megegyezett a kormánnyal a két és fél éve leállított munka folytatásában.
Az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszának építését 2015 tavaszán kartellezésre hivatkozva állították le. A kivitelező konzorcium egyik tagja a Közgép. Bár perrel fenyegetőztek, megállapodás lett a vége – írja a napi.hu.
Ennek alapján kártérítést nem fizettek, csak az elvégzett munka árát. A beruházást nem úgy folytatják, ahogy elkezdték: autópálya helyett kétszer kétsávos gyorsforgalmú utat építenek.
Az M4 építését azután állították le, hogy az Európai Bizottság többszöri kísérlet után se volt hajlandó támogatást nyújtani a kilométerenként körülbelül 4 milliárd forintból tervezett és elkezdett autópályához.
Második helyen van az unióban Magyarország a támogatások lekötésében. A kép azonban csalóka, alig nyolc százalék a ki is fizetett pénz.
Igen jól áll Magyarország az uniós támogatások lekötésében, mindjárt a második helyen állunk – derül ki az Európai Bizottság friss közleményéből.
Ebből kiderül, hogy a tervezett 29,6 milliárd euró 78 százalékát, 23 milliárd eurónyi támogatást már sikerült lekötni. A kifizetett összeg azonban csak 2,2 milliárd euró, a keret nyolc százaléka.
Forrás: EB
A kormány és az EU közötti viták is nehezítik a támogatások lehívását, amelyeknek szerepük van a lassú kifizetésben. A magyar költségvetés hosszú ideje előre fizet a kihirdetett pályázatok nyerteseinek.
A legutóbbi nemzetgazdasági minisztériumi közlemény szerint a költségvetés változatlanul megelőlegezi az uniós támogatásokat a projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében. Ezek így már megközelítették az 1925,2 milliárd forintot, ami több mint 500 milliárddal haladja meg a tavalyi év novemberéig kifizetett összegeket. Ezzel szemben az Európai Unió eddig 381,7 milliárd forintot utalt át a hazai költségvetésnek.
Általában valamennyire kedvezőbbek lesznek az alkalmazottaknak adható cafeteria feltételei, nagyrészt a járulékcsökkentés hatásaként. Több pénz adható lakhatási támogatásként és a munkáltató részt vállalhat a diákhitel törlesztéséből. Jövőre is a sportrendezvény-belépőket futtatja a kormány: adómentes és értékhatár nélkül adható.
Nem klasszikus cafeteria, de a bér mellé adható juttatás a SZÉP-kártya, amely népszerűségében az egyik legelterjedtebb. Szálláshelyre és vendéglátásra fordítható, az adó mértéke marad az idei 34,22 százalék.
Az egészségügyi hozzájárulás (eho) 22-ről 19,5 százalékra csökkenése „gyűrűzik be” a másik nagyon népszerű juttatási csoportba. Az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, egészségbiztosítási és nyugdíjpénztári befizetés az idei 43,66 helyett 40,71 százalékkal adózik, ráadásul felső korlát nélkül adható a bér mellé.
Adómentes a kulturális utalvány, de legfeljebb 50 ezer forint értékben.
Nincs viszont értékhatáruk a sportrendezvényekre szóló belépőknek, bérleteknek,
ugyancsak adómentesen.
Szintén az adómentes körbe tartozik a lakhatási hozzájárulás, amely 2018-tól kiterjed a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakra is. Sőt, a juttatás összege a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára emelkedhet, amely – a legkisebb bér növekedésével – 82 800 forint lehet. (Igaz, a következő években az adómentes juttatás fokozatosan csökken.)
Új elem a diákhitel törlesztőrészletének akár teljes átvállalása, bár csak akkor, ha ez nem több, mint a minimálbér egyötöde, tehát 27 600 forint.
A versenyszférában a cafeteria éves kerete 370 ezerről 450 ezerre emelkedik jövőre.
Sok üzleti szándékú lakásvásárló számolta el magát, a bérleti díjak képtelenek követni az elszabadult lakásárakat. Nő a megtérülési idő, szaporodnak a kockázatok. Az ingatlanpiac mostanában tetőzhet, 2020 utánra már nincsenek építési tervek. Egy szakértő szerint az ingatlancégek fele el fog tűnni, az árak az 5-7 évvel ezelőtti szintre zuhanhatnak. Már most is inkább eladni érdemes, venni nem.
Alaposan felforgatta az ingatlanpiacot a rakétasebességre kapcsolt áremelkedés. Az ötven százalék körüli (helyenként ezt is meghaladó) robbanás mind abszurdabb helyzeteket eredményez. Az például ugyan inkább jó, hogy a korábban lesajnált és „kukába utalt” panelek alulértékeltsége megszűnt, de az könnyen belátható, hogy mégoly magasan jegyzett övezetben, mint a Pók utcai, az 550 ezres négyzetméter-ár közönséges agyrém.
Az árak és a jövedelmek közti olló szélesre tárulását szemlélteti az ábra
Forrás: MNB
Csak emlékeztetőül: ősszel írtunk arról, mennyire reménytelen helyzetbe kerültek azok, akiknek akár csak viszonylag nagyobb fölös pénzük van. Hagyományos eszközökön (banki betét és lekötés, állampapír) a feléledő infláció közepette garantált a veszteség. Ez (is) nem keveseket ösztönzött ingatlanvételre.
Az első féléves adatok alapján elemeztük azt, hogy Budapesten már lassult az árak növekedése, a vidék viszont még feljövőben van. Csak a fővárosban 11 ezer lakás átadása várható 2018 végéig a jegybank szerint, bár az ügyletek már legalább fél évet csúsznak. A folyamatos béremelkedés nyomja maga előtt a keresletet.
Az elmúlt években sokan döntöttek úgy – látván a boomot -, hogy
kiadásra vásárolnak lakást.
Ennek hatásait mindenki láthatja az Airbnb és a modelljét követő lakáshotelek elszaporodásában; elsősorban Budapesten és néhány frekventált turisztikai városban legalább 6-7 ezer ilyen régi, belterületi szállás zúdult a piacra. Valószínűleg az új lakást megrendelők egy része is ezzel a céllal vág bele.
Ugyanígy meglátták a lehetőséget a hosszú távú bérbeadást választók is: diákok, fiatal párok számára ez volt (és maradt is jobbadán) az egyedüli lakhatási lehetőség. A korábbi években – az építőipar válság miatti kómába esése következtében – súlyos hiány alakult ki kiadható lakásokból. És ez bizony igencsak jó üzlet volt.
A lakásvásárlásból elérhető hozam és az egyéb befektetések nyeresége
Forrás: MNB
Csakhogy az is látszik a hirdetések számaiból és a reakciókból, hogy az eget ostromló bérleti díjakat már nem akarják (tudják) megfizetni a fedelet keresők. Az elhelyezkedés, övezet, méret és minőség terén valamelyes kompromisszummal mérsékelhető a havi teher, de már inkább tetőzésről beszélhetünk, és belátható időn belül a bérleti díjak csökkenése várható – mondta a FüHü-nek a Balla Ingatlanok vezetője, Balla Ákos.
Az elszabadult vételárak
megbontották az árak és bérleti díjak közötti korábbi korrelációt.
A nyugati országokban jellemzően 4-6 százalék a bérletből elérhető éves hozam, nálunk ez mindig magasabb (7-8 százalék) volt a nagyobb kockázatok miatt (nehezebb kirakni a nem fizető bérlőt, az okozott kár behajtása esélytelen, általában is szabályozatlanabb, rendezetlenebb a terület), s ezek „beárazódnak” a havi díjakba.
A „békeévekben” tehát 13-14 év alatt behozhatta árát a lakás a bérleti díjból, az ötven százalék körüli áremelkedéssel szemben azonban nem áll ekkora keresleti tartalék. Egy „átlagos” (ha van ilyen) 100-120 ezres bérletet még kiizzadni képes pályakezdő párnak vagy összeköltöző diákoknak, a keleti országrészből elvándorolt munkavállalónak sokkal többre nem futja. Márpedig egy ekkora, pár éve 20 milliós lakás mostanában 25-28 millióért megy el.
Ez sokak előzetes számítását fogja jelentősen megváltoztatni, netán felborítani,
a lényegesen meghosszabbodó megtérülési idő tovább növeli az amúgy is gyűlő ingatlanpiaci kockázatokat. (Például mi lesz, amikor – innen nézve elkerülhetetlenül – elindul felfelé az irányadó jegybanki, illetve bankközi kamat, akár 10 százalékhoz közelítően meglökve a felvett lakáshitelek terhét. Vagy ha valóra válik sokak félelme és a súlyos béremelkedést nem bírva nagyobb számban dőlnek be kisebb-közepes cégek.)
A piacfehéredésen túl a díjakra nehezedő nyomást is mérsékelheti, hogy januártól a lakáskiadás után eddig elkért 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásról (eho) lemond az állam (marad tehát a 15 százalék szja), de csak azoknál – elsősorban lakáshoteleseknél -, akik eddig se kockáztattak a növekvő adóhatósági figyelem miatt.
A jövő nehezen megbecsülhető. A jegybank őszi becslésével szemben Balla Ákos úgy látja, hogy Budapesten inkább 5-8 ezer, országosan is legfeljebb 10-12 ezer lakás épül/van előkészületben. Azt ugyanis tudni kell, hogy a piacot (a csok mellett) berúgó áfacsökkentés (27-ről 5 százalékra) óta – a két év átfutási idő miatt – új társasházi lakás még alig került a piacra, ezek nagyjából mostanában kerülnek növekvő számban vevőikhez. (A tipikus üzleti vásárló társasházi lakást keres bérbeadásra.)
A jelentős csúszások (az MNB szerint 40 százalék az építések arányában!) és a durva menet közbeni áremelkedés miatti építői-vásárlói viták is ezután kerülhetnek felszínre – kivéve azokat, akik már eddig visszaléptek a megrendeléstől.
A teljes ágazat azt várja, hogy egyértelmű választ kapjon arra, mi lesz a 2019 végéig leszállított áfával. Ha két év múlva visszaugrik 27 százalékra, az önmagában
a piac azonnali visszafagyását fogja eredményezni.
Egy biztos, az ingatlanfejlesztők körében lényegében nincs előkészületben építés 2020-től kezdődően – mondta Balla Ákos. Márpedig ez azt jelenti, hogy két évig bizonyosan nem lesznek új lakások.
Akárhogyan alakul is, az mindenesetre már most is kiolvasható a számokból, hogy az elmúlt két évben kitört lakásboom a valóban tehetősek „bulija”, amit persze csak az nem látott korábban is, aki nem akarta. A sok-(tíz-)milliós ingyenpénzzel, legújabban a tőketörlesztést gyerekenként egymillióval lefaragó támogatással együtt is pár év alatt jó, ha 40 ezer új lakás fog megépülni. Vagyis néhány tízezer család jut valószínűleg soha vissza nem térő lehetőséghez. Tovább mélyítve a fölsőosztályok és az alattuk lévők közti vagyoni szakadékot.
Mindezek alapján a szakértő azzal számol, hogy a tényleges kereslet kielégítése után – különösen ha a kedvezményes áfát a kormány nem tartja fenn – a lakásépítők fele el fog tűnni a piacról, az árak pedig visszasüllyednek a 2010-es évek elejének szintje környékére. Akkoriban bőven tízezer alatt volt az évenkénti újlakás-építés.
Alighanem az kalkulál helyesen, aki jelenleg elad lakást, nem pedig vesz. Balla Ákos szerint mindezt pontosan tudják a pénzügyi elitben is. Nem véletlen, hogy húsiparba, termőföldbe és turizmusba fektetnek, mert
„enni kell, az egy hetes szabadságra is lesz kereslet”.
Az ingatlanokból pedig a süllyedéskor ki lehet vonni a tőkét.
Már csak azért is, mert a mostani brutális árak csak a hazai jövedelmekhez mérten magasak. Az időközben végbement költségrobbanás következtében ezekből átlagosan 10 százalék körüli nominális (tehát az inflációt nem kiszűrt) nyereség keletkezik, amelynek fedeznie kell a tőkelekötés árát és a több éves garanciát is.
Az LMP szerint jól példázza a közbeszerzések az uniós támogatások felhasználása körüli anomáliákat a debreceni intermodális csomópont kialakítása. A tervek elkészítésekor 17 milliárd forintra becsült beruházás jelen állás szerint 34 milliárdért készülhet el.
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter nem sokkal miniszteri kinevezése után már jelezte: az ország legnagyobb fejlesztési programjának,
a Modern Városok Programnak a költsége jóval magasabb lesz az eredetileg tervezett 3400 milliárdnál,
mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek. Az LMP szerint nem csak az építőipari árak drágulásával magyarázhatóak a költségnövekedések. A Debrecenben Mr. 20%-nak nevezett Kósa Lajosnál ezt senki sem tudhatja jobban.
Ezen túlmenőleg vannak olyan projektek is, amelyek közbeszerzési eljárását eredménytelenné kell nyilvánítani forráshiány miatt, majd az új közbeszerzést már nagyobb költségkerettel vagy csökkentett műszaki tartalommal írják ki. Ezzel leginkább a gondosan kiválasztott fővállalkozó kivitelező jár jól.
Az LMP szerint a mindent központosító kormányzás és a rendszerszintű korrupció lebénította az önkormányzatokat, és a helyi közösségek helyett a fideszes nagyurak érdekei érvényesülnek Magyarországon – ez látható a közbeszerzéseknél és az uniós támogatások felhasználásánál is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
