Hasznos Archives Page 61 of 87 › Független Hírügynökség

Sok cég már fejpénzt fizet új emberért

-

2018-01-18

A béren kívüli juttatásokba bekerült a toborzási bónusz annak, aki új alkalmazottat ajánl a cégnek. Összességében a foglalkoztatottak háromnegyede kap cafeteriát. Legtöbben a SZÉP-kártyának örülhetnek. Rohamosan terjed a biztosítás választása, de a kormány által preferált sportbérlet nincs a listán.

Ebben az évben valamivel kedvezőbb a béren kívüli juttatások adózása: a szociális hozzájárulás (eredeti nevén tb-járulék) csökkenése nyomán a cafeteria közterhe 43,66 helyett 40,71 százalék.

Az a következő hetekben-hónapokban derül ki, hogy az alkalmazottak milyen csomagot választanak maguknak. Már persze ott, ahol egyáltalán kínál a munkaadó. Tavaly ugyanis a dolgozók 25 százaléka semmilyen cafeteria-juttatásban sem részesült – derül ki a fizetesek.hu több, mint 42 ezer főre kiterjedő felméréséből.

A bérfelmérő portálnak válaszolók adatai alapján tehát

a munkavállalók 74 százaléka kapott valamilyen juttatást.

A legnépszerűbb változatlanul a SZÉP kártya: a dolgozók 34 százaléka ezt kapta, utána az Erzsébet utalvány és a mobiltelefon található egyaránt 24 százalékkal.

Népszerű az utazási bérlet és az egészségpénztári hozzájárulás (10 százalék) és a valamilyen képzés támogatása (9 százalék).

A feszítő munkaerőhiány miatt sok helyen

bevezették az úgynevezett dolgozói ajánlás jutalmát,

vagyis a toborzási bónuszt (ami természetesen nem része a cafeteriának). A „fejpénzt” az kapja, aki visz vagy ajánl valakit a céghez. Aligha meglepő, hogy a mérnököknek és informatikusoknak nagyobb arányban (7 százalék) kínálják ezt, mint a teljes megkérdezett körnek (6 százalék).

A különféle irodai (szellemi) alkalmazottak körében több a juttatás, mint a fizikaiaknál: a segédmunkások 40, a szakmunkások, illetve a szolgáltatási szférában dolgozók 37 százaléka nem kap semmit a fizetésen felül.

Az adatokból kiderül az is, hogy a nem klasszikus béren kívüli juttatások is népszerűek. A bizonyos munkakörökben széles körűen elterjedt telefon, számítógép és céges autó mellett a rugalmas munkaidőt is sokan igénylik. A mérnök-informatikusi és vezetői beosztásokban dolgozók körében 25 százalékkal a harmadik helyen áll.

Egy másik, a Magyar Biztosítók Szövetsége által készített és a CIG Pannónia biztosító által közölt felmérésben az olvasható, hogy

a biztosítás is egyre népszerűbb

a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalék volt, tavaly pedig már 27 százalék. A fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalja el a SZÉP Kártyát, az Erzsébet utalványt és az iskolakezdési támogatást követve.

A listán nem látható a kormány által erősen preferált sportbérlet, noha azt ingyen és pénzbeli korlát nélkül adhatják a munkáltatók.

Akár jól is járhatnak a magánnyugdíjpénztári tagok

Bak Mihály

-

2018-01-16

0

Akár jól is járhatnak a magánnyugdíjpénztári tagok

Ez már történelem, a beszántott magánnyugdíjrendszert nem lehet visszacsinálni, és jelenleg pereskedni se érdemes – ez a véleményük a megkérdezett szakértőknek. Az viszont nem lehetetlen, hogy később mégis jól járnak a befizetéseiket hét éve megtartók.

Felizzította a (politikai) kedélyeket az a friss adatsor, amely kimutatta, hogy (ismét) igencsak jó hozamot produkáltak a magánnyugdíjpénztárak, amelyekben már csak alig hatvanezren vannak. Az enpenzem.hu számítása szerint a kasszáknál maradtak vagyona tavaly átlagosan 7-11 százalékkal növekedett, és a rendszer 2011-es lezárásától 2017 végére átlagosan mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak a nyugdíjpénze, akik nem engedtek a zsarolásnak. Az infláció ez alatt mintegy 10,18 százalék volt, tehát igen magas úgynevezett reálhozamot írtak jóvá a számlákon.

Ez már történelem, a régi rendszert nem lehet visszacsinálni – mondta a Független Hírügynökségnek a már nem létező Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Baráth Gábor szerint a csaknem 3 ezer milliárd forint kormány általi megkaparintása a legnagyobb kárt abban okozta, hogy

megrendítette a bizalmat az egyéni megtakarítások iránt,

holott erre nagy szükség volna.

A teljes vagyon körülbelül kétharmada valóban államadósság-csökkentésre ment el, amit lehet elemezni, az a közel ezermilliárd forint sorsa, amelyet a kormány különféle helyekre szórt el (például ebből vette meg a Mol bő ötödét az orosz tulajdonostól). De az egykori tagokat értelmetlen azzal hitegetni, hogy majdan kárpótlást kaphatnak – tette hozzá Baráth.

Osztja ezt a véleményt Nehéz-Posony Márton ügyvéd is. Szerinte a jelenlegi jogszabályok és a bírói joggyakorlat nem teszi lehetővé peres úton a fellépést, nincs közvetlen kapcsolat az állampolgárok és aközött, hogy az állam mire költi a pénzüket. Később törvénymódosítással lehetséges változtatni – mondta még a jogász.

Bizonyára sokan feltették már a kérdést, hogy

kik fognak jobban járni: akik engedtek a zsarolásnak és visszaléptek az állami tb-be, vagy akik kitartottak a pénztárban?

A nyugdíjbiztosítási szakember szerint ez megválaszolhatatlan, például azért, mert semmit se tudunk a tb-nyugdíj jövőbeni kiszámítási szabályairól.

A mostani helyzet az, hogy a visszalépettekre úgy tekint az állam, mintha soha nem lettek volna pénztártagok, ők megkapták befizetéseik reálhozamát (ráadásul sokan – jogosultként – a munkáltatójuk cafeteriás pluszjuttatásáét is), esetenként milliókat, továbbá az állam „garanciáját” a teljes majdani tb-nyugdíjra.

A pénztárban maradók pedig a 2011 előtti (akár az 1998-as kezdő időponttól induló) évek után a „normál” szabály szerinti ellátásuk 75 százalékára lesznek jogosultak (ez volt ugyanis az eredeti megosztás a pályakezdők számára kötelező tagság alapján). Visszavonuláskor ezeket az éveket (legfeljebb 13-at) fogják arányosítani a teljes szolgálati idővel, az ennek 75 százalékát a 2011 utáni évek 100 százalékos ellátásával.

Ha a pénztárak átlagos, trendszerű eredménye az infláción felül komolyabb reálhozamot fog elérni a következő évtizedekben, akkor a 2011 előtti esztendők 25 százalékos veszteségét akár jelentősen meghaladó többlettel zárhatják munkás éveiket a megmaradt tagok. Természetesen elsősorban akkor, ha lényegesen hosszabb, legalább 20-30 év lesz a szolgálati idejük 2011 után.

Az Együtt a kormányváltás után a magánnyugdíjpénztári tagságukat megtartók számára biztosítani fogja annak lehetőségét, hogy megtakarításukat valamely másik nyugdíjcélú megtakarítási formába átvigyék – áll a párt hétfői közleményében. A kis létszámú tagság miatt a megmaradt magánnyugdíjpénztárak önálló intézményként nem üzemeltethetők hatékonyan. Az Együtt ígérete: a tb-nyugdíjrendszeren belül kialakítja az egyéni nyugdíjszámlát a járulékfizetés és a szolgálati idő nyomon követésére.

Hó és eső a jövő héten

FüHü

-

2018-01-14

0

Jellemzően csapadékos idő várható a jövő héten: eső, havas eső, hó, néhol ónos eső is lehet, de olykor a nap is kisüt. A leghidegebb órákban mínusz 10, néhol nappal is 0 fok körül marad a hőmérséklet, de a hét második felében ismét melegszik az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak országos középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, főként délnyugaton, délen több helyen fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 9 és mínusz 3 fok között valószínű, de a havas, derült, szélvédett tájakon mínusz 14 fokig is hűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 2 fok között alakul.

Kedden egyre többfelé várható csapadék: északkeleten hó, havas eső, másutt eső, kezdetben átmenetileg ónos eső is. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 7 és mínusz 2 fok között alakul a hőmérséklet, de a gyengébben felhős, havas északkeleti részeken mínusz 10 fok is lehet. A nappali maximumok északkeleten csak fagypont körül, másutt többnyire 3-8 fok között alakulnak.

Szerdán is többfelé várható eső, a reggeli órákban északon és az Alpokalján ónos eső is. Este a szél is megerősödik. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a maximumhőmérséklet plusz 2-8 fok között alakul.

Csütörtökön többnyire napos idő várható, számottevő csapadék nem valószínű. A szél a Dunántúlon viharossá fokozódik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 2 és 7 fok között valószínű.

Pénteken többfelé várható eső. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 3-9 fokig melegszik a levegő.

Szombaton több helyen valószínű eső, az Északi-középhegységben és nyugaton havas eső is lehet. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok 3-9 fok között alakulnak.

Vasárnap helyenként megerősödik a szél, több helyen valószínű eső, nyugaton és északon havas eső, hó is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 4 fok között valószínű. Napközben plusz 2-7 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Kúsznak felfelé az áruházi bérek

Bak Mihály

-

2018-01-09

0

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.

Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)

Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)

A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.

A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.

Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.

Könnyebb lesz kölcsönből korszerűsíteni

FüHü

-

2018-01-08

0

Hétfőtől enyhébb feltételekkel lehet kamatmentes kölcsönt kapni a lakossági épületkorszerűsítésre. A szűk 115 milliárdos keretből elsősorban társasházak energiafogyasztását és a megújulók használatát lehet korszerűsíteni.

Bár április óta „pénz az ablakban”, mindeddig nem fogyott el a keret a lakóépületek energiahatékonyságának és megújulóenergia-felhasználásának javítására kiírt uniós pályázati keret. A két kiírás egyikében a közép-magyarországi régióra 105,2 milliárd, a másikban a főváros és környékére 9,41 milliárdot lehet elnyerni. (A különbségtétel oka az, hogy a középső országrész – hazánkban egyedüliként – eléri, sőt, meghaladja az Európai Unió fejlettségi átlagát.)

A pályázatból elsősorban ablakcsere, épület külső hőszigetelése, kazáncsere, napelemes és napkollektoros fejlesztés végezhető el. Becslések szerint körülbelül 25 ezer lakás válhat korszerűbbé.

A mostani könnyítés után 2 millió helyett már 5 millió forintnál húzódik az a hitel-értékhatár,

ameddig nem szükséges ingatlanfedezetet adni.

Efelett a felújítandó épület a fedezeti biztosíték (része), de ugyancsak mostantól más ingatlant is elfogadnak erre a célra.

Nem változott azonban a pályázat főbb tartalma, azaz hogy az energiahatékonyság javítására társasházak és társasházi lakások mellett családi otthonok is elnyerhetnek pénzt. A megújuló energia (például napkollektor) beépítésére csak a lakóközösségek és a családi házak pályázhatnak, a többlakásos épületek lakásai viszont nem.

A húsz év futamidejű kölcsön kamatmentes (és egyéb költségek se számolhatók fel), de 10 százalék önerőt kérnek hozzá. Fontos tudni, hogy magánszemélyek (praktikusan családi házak tulajdonosai) fél- és 10 millió közti kölcsönt kaphatnak, a társasházak pedig lakásonként fél- és 7 millió közöttit. A hitelprogram kiírási időtartama meglehetősen hosszú, a kérelmeket 2022. december 31-éig lehet benyújtani.

Együtt: Elbukott a Széll Kálmán Terv

FüHü

-

2018-01-06

0

A Széll Kálmán Tervben 2017 év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem – véli az Együtt.

Erről Pataki Márton, a párt elnökségi tagja írt közleményében, mert szerinte a kormány valós teljesítménye elmarad a választók felé kommunikált propagandától. Leírja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem válaszolt az Együtt kérdésére, amelyben a Széll Kálmán Terv teljesülését kérik számon.

Az Orbán-kormány 2011. március 1-jén jelentette be a Széll Kálmán Tervet, mellyel az államadósságot a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szintre akarták csökkenteni 2018-ra a 2010-es év végi 80,5 százalékról. Ennek alapján 2017. év végére a GDP 55%-ra kellett volna csökkenteni az államadósságot. Varga Mihály január 2-án azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy előzetes számítások szerint, az Eximbankkal együtt 75,4% lesz az adósságráta, tehát

a terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent

– írja az Együtt.

A párt szerint az adósságrátában látható csökkenés is hazugságon alapul: a magánnyugdíj-pénztári rendszer, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti ágának a megszüntetésén. A magánnyugdíj-rendszer fenntartása és az Orbán-kormány megvalósult költségvetési politikája mellett az államadósság már a GDP 92,9 %-ra nőtt volna, ami még további 6485 milliárd forintot jelent, ami hiányozni fog az államkasszából, amikor a jövőben nyugdíjakat kell fizetni – írják.

Pataki arra is kitér, hogy az oktatáson, az egészségügyben és a szociális ellátórendszeren nem látszik, hogy hová tűnt ez a sok ezer milliárd forint. Az Együttt szerint a pénzt egy részét egyszerűen ellopták, és ebből gazdagodott meg Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Habony Árpád, illetve Andy Vajna. A nagyobb része pedig az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának az elleplezésére ment el.

Pataki mindezt úgy foglalta össze, hogy felélte és ellopta a Fidesz Magyarország jövőjét.

Tao-perek: fény az alagút végén

Bak Mihály

-

2018-01-05

0

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria (a törvényes határidőn túl) már postázta az írásba foglalt határozatot – derül ki a bíróság írásos válaszából.

A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao),

mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.

Ezt a pert októberben jogerősen megnyerte a TI. A periratok megérkezésével minden törvényi akadály elhárulhat a sporttámogatások megismerése elől. A vesztes szervezeteknek 15 napjuk van az adatok kiadására.

Eddig bő három tucat per indult a tao-adatok megismeréséért. A másik eljárásfolyamot a Demokratikus Koalíció kezdeményezte. A párt másik úton indult el, mint a TI, egy éve 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: ők

a kapott pénz felhasználására kíváncsiak.

Arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy másra, például utazásokra, a klubok fenntartására. A futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért.

Ha az adatokat kezelő szervezetek az eddigihez hasonlóan nem adják ki a tao-s információkat, akkor újabb perek várhatók. Már csak amiatt is, hogy januártól az eddigi öt látvány-csapatsport mellé került a röplabda, amelynek egyesületei fogadhatnak tao-befizetést.

Eddig több, mint 320 milliárd forintot adtak gazdálkodó szervezetek sportcélra a tao-ból.

Az adatokat perrel megszerző TI és DK célja nem csak az, hogy kiderüljön, mely cégek mennyi pénzt adtak egyesületeknek és azok hogyan gazdálkodtak ezzel. Abban bíznak, az is megállapítható lesz, hogy van-e látványos átfedés a tao-befizetők és a nagy közbeszerzési nyertesek között.

A tao-rendszer kimagaslóan legnagyobb kedvezményezettje a felcsúti fociakadémia, amely 2017 végéig (valószínűleg) csaknem 20 milliárd forintot kapott.

Nem vásárol a magyar, inkább megtakarít

Bak Mihály

-

2018-01-04

1

Bár jelentős a jövedelmek bővülése, ez a napi fogyasztásban kevésbé látszik. Az MNB friss jelentéséből kiderül: a lakossági fogyasztási hitelek egyáltalán nem nőnek, ellenben egyre több pénz megy állampapírokba.

Az inflációval szűrt reálkereset tavaly tíz százalékkal nőtt egy év alatt, ami meglátszik a kiskereskedelmi adatokban, a napi áruk és az üzletek vásárlói forgalmán egyaránt. Ezért meglepő lehet a Magyar Nemzeti Bank friss jelentésének azon néhány sora, amely szerint a háztartások nettó hitelfelvétele a tavalyi harmadik negyedévben nagyjából a megelőző három hónapéval azonosan alakult.

Ez pedig a folyamatosan bővülő ingatlanhiteleknek és az önálló vállalkozóknak nyújtott növekedési és földhiteleknek tudható be. A fogyasztási hitelek körében továbbra sincs érdemi növekedés – írja a jegybank.

A háztartások fogyasztásihitel-állományának alakulását mutatja az ábra

Látható, hogy nemhogy növekedés nincs,

a teljes állomány inkább csökken.

Arról már korábban írtunk, hogy a jelentős összegű csok-os kölcsönök a legfelső jövedelmi rétegbe tartozó kevesek kiváltsága, ezért is meglepő lehet, hogy a nagy értékű ingatlan vásárlásába bele nem vágó sokkal nagyobb lakosság-hányad miért nem vesz jelentősebb összegben fogyasztási hitelek segítségével.

Nos, a választ is megadja az MNB. A lakosság inkább megtakarít: kisebb részben folyószámla-betétekben és készpénzben (ennek okairól itt írtunk), de leginkább értékpapírokban, összesen öt százalékkal növekvő mértékben a harmadik negyedévben. Egyre több állampapírt jegyeznek magánszemélyek, novemberre a háztartásoknál lévő állomány megközelítette a 4800 milliárd forintot. És a lakosság nemcsak megújítja meglévő állampapír-állományát, hanem új megtakarításai nagy részét is ebbe fekteti.

Matolcsy szerint kiléptek a tagok a magánnyugdíj-pénztárakból

FüHü

-

2018-01-04

0

Matolcsy szerint kiléptek a tagok a magánnyugdíj-pénztárakból

Csak statisztikai elszámolás az a 2826,1 milliárd forint, ami a jegybank jelentésében a háztartások követeléseként jelent meg, az államnak nincs kötelezettsége az egykori magánnyugdíj-pénztári tagokkal szemben – derül ki Matolcsy György képviselői kérdésre adott válaszából. A jegybank elnöke következetesen „kilépett” tagokról beszél.

Uniós statisztikai elszámolási kötelezettségként jelent meg a Magyar Nemzeti Bank jelentésében 2826,1 milliárd forint mint az államháztartás tartozása és a háztartások követelése – derül ki Matolcsy György MNB-elnök leveléből, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének válaszolt. A politikus azt kérdezte a jegybanki kimutatást látva, hogy „Tartozik-e az állam a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagoknak 2826,1 milliárd forinttal?

Matolcsy szerint „tartalmi szempontból, jogi, számviteli és költségvetési értelemben nincs jelentősége ennek az összegnek”, ami „technikai jellegű”. Ez ugyanis csak elszámolási szempontból előleg, amelyet az államháztartás részére adtak át a volt tagok. Ezt az előleget pedig az idők folyamán a nyugdíjfizetésekkel arányosan fogják kivezetni a nyilvántartásból.

A statisztikai összeg nem kapcsolódik konkrét személyhez,

csak az érintett szektorok statisztikai mutatóira van hatással – teszi egyértelművé azt a hivatalos álláspontot, hogy az egykori magánnyugdíj-pénztári tagok zöme semmire se számíthat.

Matolcsy egyébként következetesen olyan emberekről beszél, mint akik kiléptek a pénztárakból. Formailag így van, de emlékezetes, hogy 2010 végén, 2011 elején a több millió pénztári tag azzal a fenyegetéssel szembesült, hogy majdan semmilyen ellátásban se részesülnek tagi befizetésük után, ha nem lépnek vissza az állami társadalombiztosításba. Kevesebb, mint százezer nyilatkozott úgy, hogy ennek ellenére kitart a pénztári tagság mellett.

Az akkor „átvett” csaknem 3 ezer milliárd forint – amelyből mára szinte egy fillér sincs – jelent meg az MNB elszámolásában. Akkor egyébként Selmeczi Gabriella többször azt ígérte, hogy egyéni számlán fogják nyilvántartani mindenki 2011 előtti befizetéseit. Ebből se lett semmi.

Bokros Lajos: Jelentéktelenedünk

FüHü

-

2018-01-02

1

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke országunk leszakadását elemzi Jelentéktelenedünk című legújabb blogbejegyzésében. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere szerint rugalmasan alkalmazkodni képes, nyelveket beszélő, a mostaninál talán drágább, de világszínvonalú termelékenységre képes munkaerőre lenne szükség.

2017-ben a világ bruttó jövedelmének 25%-át az Egyesült Államokban, 15%-át Kínában állították elő. A sorrend a továbbiakban: Japán 6,2%, Németország 4,4%, azután India, Franciaország és Nagy-Britannia alig több mint 3%-kal. A 145 milliós Oroszország gazdasági összteljesítménye mindössze 2%, alig haladja meg a kicsi Dél-Koreáét.

Ez olyan sorrend, amiben nem érdemes Magyarországot megkeresni, hiszen a hazai teljesítmény világviszonylatban nem százalékban, hanem ezrelékben is alig mérhető.

Nem lenne ez baj, ha felismernénk: kis ország vagyunk, jelentéktelen gazdasággal, aminek a világpiac réseiben kell megkapaszkodni és ott nagyot alkotni. Hogyan lehetséges ez? Kivételes tudással felvértezett, rugalmasan alkalmazkodni képes, nyelveket beszélő, talán drága, de világszínvonalú termelékenységre képes munkaerő révén.

A nemzeti szégyen kormánya a kiműveletlen emberfők szolgalelkű hadseregének tenyésztésében érdekelt.

Szétverte mind a közoktatást, mind a felsőoktatást. Alacsony hozzáadott értékű és technológiai színvonalú feldolgozóipari termékek engedelmes összeszerelőivé igyekszik zülleszteni a jobb sorsra érdemes hazai munkaerőt.

Ez nem a multik hibája, hanem kizárólag a magyar kormányé.

Nem lesz ebből Szingapúr, de még Finnország sem. Ott ugyanis a fejlődés motorja a világszínvonalú oktatás, aminek első feltétele a tanszabadság és az oktatási autonómia. Második feltétele a nyitott szellem, a nyitott gazdaság és a nyitott, befogadó társadalom.

Harmadik feltétele a kivételesen alacsony társadalmi korrupció, állami korrupció nélkül.

Zsákutcába jutott a magyar gazdaság és társadalom fejlődése.

Az elmúlt évszázad folyamán sokadszor.

Magyar népem, nyisd ki a szemed és kezdj el gondolkodni. Amíg önkényuralom van, addig nem lesz nagyobb a torta. Mielőtt az elosztással bíbelődnénk, jó lenne nagyobb kenyeret sütni. Amihez ész, szív és lélek is kell. Magyar és nyitott.

Hasznos

a munkavállalók 74 százaléka kapott valamilyen juttatást.

bevezették az úgynevezett dolgozói ajánlás jutalmát,

a biztosítás is egyre népszerűbb

Ez már történelem, a beszántott magánnyugdíjrendszert nem lehet visszacsinálni, és jelenleg pereskedni se érdemes – ez a véleményük a megkérdezett szakértőknek. Az viszont nem lehetetlen, hogy később mégis jól járnak a befizetéseiket hét éve megtartók.

megrendítette a bizalmat az egyéni megtakarítások iránt,

kik fognak jobban járni: akik engedtek a zsarolásnak és visszaléptek az állami tb-be, vagy akik kitartottak a pénztárban?

Szerdán is többfelé várható eső, a reggeli órákban északon és az Alpokalján ónos eső is. Este a szél is megerősödik. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a maximumhőmérséklet plusz 2-8 fok között alakul.

Csütörtökön többnyire napos idő várható, számottevő csapadék nem valószínű. A szél a Dunántúlon viharossá fokozódik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 2 és 7 fok között valószínű.

Pénteken többfelé várható eső. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 3-9 fokig melegszik a levegő.

Szombaton több helyen valószínű eső, az Északi-középhegységben és nyugaton havas eső is lehet. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok 3-9 fok között alakulnak.

Vasárnap helyenként megerősödik a szél, több helyen valószínű eső, nyugaton és északon havas eső, hó is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 4 fok között valószínű. Napközben plusz 2-7 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

Hétfőtől enyhébb feltételekkel lehet kamatmentes kölcsönt kapni a lakossági épületkorszerűsítésre. A szűk 115 milliárdos keretből elsősorban társasházak energiafogyasztását és a megújulók használatát lehet korszerűsíteni.

ameddig nem szükséges ingatlanfedezetet adni.

A Széll Kálmán Tervben 2017 év végére célul kitűzött 55% helyett 74,5% lesz az adósságráta, így még a kormány számai alapján is elbukott az államadósság elleni küzdelem – véli az Együtt.

a terv és a megvalósulás között 19,5 százalékpont a különbség, amely 7255 milliárd forintot jelent

mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

a kapott pénz felhasználására kíváncsiak.

Eddig több, mint 320 milliárd forintot adtak gazdálkodó szervezetek sportcélra a tao-ból.

Bár jelentős a jövedelmek bővülése, ez a napi fogyasztásban kevésbé látszik. Az MNB friss jelentéséből kiderül: a lakossági fogyasztási hitelek egyáltalán nem nőnek, ellenben egyre több pénz megy állampapírokba.

a teljes állomány inkább csökken.

A statisztikai összeg nem kapcsolódik konkrét személyhez,

A nemzeti szégyen kormánya a kiműveletlen emberfők szolgalelkű hadseregének tenyésztésében érdekelt.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA