Hasznos

Szárnyalt a Mészáros-részvény

0

Ma mérsékeltebben, de változatlanul intenzíven zajlik a kereskedés a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tőzsdei részvényeivel. A cégről tegnap terjedt el a hír, hogy megvenné a Telenor magyarországi leánycégét.

Ismét a „nagy” papírokkal versengve zajlik a kereskedés a Konzum (és a szintén Mészáros-érdekeltségű Opus) részvényeivel. Tíz óra előtt magasan az OTP és Mol – a budapesti tőzsde vezető részvényei – feletti árfolyam-növekedése volt a Konzumnak és az Opusnak (3,3 százalék). A két Mészáros-papír a BÉT teljes (addigi) forgalmának körülbelül harmadát tette ki. Az index a reggeli nyitás után süllyedésnek indult, a Konzum el is veszítette árfolyam-növekedésének kétharmadát.

Kedden délután terjedt el a hír, hogy a Konzum nem kötelező vételi ajánlatot tett a Telenor mobilszolgáltató hazai érdekeltségére. A Konzum azóta se reagált az árfolyamot jelentősen befolyásoló hírre.

A cég részvénye óriási ugrott a délutáni kereskedés idején.

A Telenor maga jelentette be múlt pénteken, hogy meg nem nevezett féltől ajánlatot kapott térségi divíziójára, a magyar, bolgár, szerb és montenegrói leánycégekre.

Az ajánlatot tanulmányozzák, semmi egyebet nem árult el a Telenor. Így azt se, hogy – ha elfogadják azt – egyben kívánják-e értékesíteni a kelet-közép-európai részleget, vagy egyenként is lehetséges. Bolgár értesülés körülbelül 2 milliárd euróra (bő 600 milliárd forintra) becsülte a teljes csomagot. Ebből a magyar Telenor 200-300 milliárd forint körül lehetne.

Nem a mostani az első és egyedüli kiugró árfolyamugrás a Mészáros-féle részvényeknél. Tavaly nyár óta zajlik az olykor irracionális indexmozgás, amelyet egyértelműen a politikai szállal magyaráznak megfigyelők.

Ezzel korábban már foglalkoztunk, nevezetesen, hogy a több száz százalékos árfolyam-emelkedések mögött ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs. Mészáros politikai hinterlandja is alighanem közrejátszik ebben, az, hogy úgy gondolja sok befektető, hogy Mészáros cégei „a jövőben is hasítanak”.

Mészáros Lőrinc veszi meg az államnak a Telenort?

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. vételi ajánlatot tett a Telenor magyar részlegére. A norvég céget nemrégiben megkeresték a térségi érdekeltségének megvételére. A kormány korábban kilátásba helyezte állami mobilszolgáltató alapítását. A magyar üzlet minimálisan 200 milliárd forint.

A Konzum csoport nem kötelező vételi ajánlatot tett a Telenor magyarországi érdekeltségére – írta piaci forrásokra hivatkozva a Portfolio.hu.

Az már másfél hete nyilvánosságra került a norvég cég közléséből, hogy meg nem nevezett érdeklődő bejelentkezett a bolgár, szerbiai, montenegrói és magyarországi leányaira. Egy bolgár értesülés szerint az eladási ár 2 milliárd euró (600 milliárd forint) lehet.

A meg nem erősített mai hír beleillik abba sorba, hogy

a kormány évek óta tervezi állami tulajdonú mobilszolgáltató megszerzését-létrehozását.

Korábban alapítottak is egy céget, de az végül sok pénz elköltése után kimúlt.

A legszerényebb becslés szerint is legalább 200 milliárd forint lenne a magyar Telenor megvétele Mészáros Lőrinc cégének. Abban az esetben, ha a norvégok hajlandók darabonként is eladni érdekeltségeiket.

Norvégia második legnagyobb vállalata kissé visszaeső eredményről számolt be éppen szerdán. A cégnek Európában és Ázsia 12 országában 178 millió ügyfele van. A magyar részleg jó eredménnyel zárta 2017 negyedik negyedévét a stabil árbevétel-növekedésnek és a jelentős költségcsökkentéseknek köszönhetően. Az október-decemberi időszakban a teljes árbevétel 7,2 százalékkal 40,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 37,475 milliárdhoz képest. A mobil előfizetések száma 43 ezerrel nőtt tavaly a negyedik negyedévben.

A Telenor csoport 176 millió előfizetéséből az említett négy országban csak 9,6 millió van: Magyarországon 3,1, Bulgáriában 3,2, Szerbiában és Montenegróban pedig 3,3 millió.
Magyarországon a cég részesedése az elmúlt egy évben 27 százalékra csökkent, lényegében beragadt ebben a sávban. Két év alatt 147 ezer előfizetőt vesztett a Telenor.

Matolcsy esete a gyenge forinttal és a devizahitelesekkel

0

A Fidesz a forint árfolyamának bedöntésével kezdte kormányzását. Bajnai 262 forintos euró-árfolyammal adta át a kormányzást; Varga, Szijjártó és Kósa nyilatkozatai azonban napokon belül 290 forint fölé lökték.

A forint innen még magához tért, ám Matolcsy a jegybank élén fokozatosan 310 forint/euró árfolyamig gyengítette, ahol 2014 óta szilárdan áll.

Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint hivatalosan ezzel indokolták a jó exporteredményeket. Ez azonban rossz a magyar kis-és középvállalatoknak, mert megdrágítja számukra az importot.

Leginkább a devizahiteleseket érintette kedvezőtlenül, akiknek tízezrével dőltek be a hiteleik, és akiknek a forintosítást is ezen az árfolyamon kellett elszenvedniük.

Székely szerint a gyenge forint egyedül a Matolcsy vezette jegybanknak jó, amely ebből évi többszáz milliárdos nyereségre tesz szert, amit aztán ingatlanokba fektet. Kisemberek tízezreinek kellett elveszítenie a lakását ahhoz, hogy az MNB luxuspalotákat vásárolhasson.

12­0 perc – 2018. január 26. 20:00

0

Célpont: Titokzatos magángép Mészáros Lőrinc szolgálatában

Luxusmagángéppel közlekedik Európában Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és bizalmasa, Szijj László, aki egyébként a milliárdos közbeszerzéseket elnyerő Duna Aszfalt tulajdonosa. A Hír TV Célpont című műsora a rejtélyes gép után kutatva talált egy még rejtélyesebb osztrák légitársaságot, amely bonyolult konstrukció mögé bújtatva, de direktben kötődik Mészároshoz és az MKB Bankot birtokló üzleti körhöz. Az osztrák Cursus Aviation azonban nem pénzt keres a hárommilliárd forintba kerülő magángéppel, hanem a NER – lovagokat szolgálja ki – javarészt magáncélból. (Hír TV)

V4-ek Budapesten

Az illegális migráció elutasításában, az európai uniós integráció felgyorsításában és a visegrádi együttműködés sikerességében is egyetértettek a visegrádi országok miniszterelnökei a pénteki budapesti csúcstalálkozójukat követő, a Várkert Bazárban tartott panelbeszélgetés során.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik, és erre is választ kell adnia Európának.

Elnököt választanak a csehek

Péntek délután megkezdődött a cseh elnökválasztás második, döntő fordulója. A szavazóhelyiségek pénteken este tízig, szombaton pedig reggel 8-tól délután 2 óráig vannak nyitva, eredmény szombat kora este várható. A versenyben maradt két jelölt Milos Zeman hivatalban lévő államfő és Jiri Drahos, a tudományos akadémia volt elnöke. A várakozások szoros eredményt ígérnek. A győzelemhez elég a leadott szavazatok többsége választotta meg. (Euronews)

 

 

A bringa mellé autót is kínál a Mol

0

Autómegosztó szolgáltatást indított a Mol. A 300 autót egyelőre Budapest belső részein lehet igénybe venni, amelyhez okostelefonos alkalmazás és előtte internetes regisztráció szükséges. Az ár versenyképes a taxiéval.

A Bubi után elindította a Limót a Mol. Mától egyelőre a főváros tíz kerületében, 60 négyzetkilométeren belül lehet felvenni és letenni a kocsikat (pontosabban az ingyenes parkolásra e területen belül van mód).

Első lépésben 200 automata benzines és 100 elektromos kocsiból áll a flotta,

két év múlva kétszer ennyi lesz, és Budapest egész területére ki fog terjedni.

Ugyancsak néhány éven belül kizárólag villanyautókból fog állni a Mol Limo.

A Limók használatához a Mol honlapján kell regisztrálni, majd letölteni az applikációt okostelefonra, amely megmutatja azt is, hol van éppen szabad jármű.

A megosztással a taxikéval versenyképes áron lehet utazni. A 990 forintos havi díj esetén kilométerenként 66 forintot, az alkalmi igénybe vételért 77-et kell fizetni. A várakozás díja egységesen 15 forint. A Limo-zónán belül a parkolás ingyenes, azon kívül viszont a használónak kell fizetni, plusz a járműfoglalást is fenn kell tartani.

Mol eddigi megosztásos szolgáltatását, a kerékpáros Bubit eddig 2 millió felhasználó csaknem 4 millió kilométert megtéve vette igénybe.

A Mol elektromoskút-hálózatot is épít, amelyet az egész régióban fejleszti. Három éven belül a Fekete-tengerig és az Adriáig 252 új töltőállomással teszi lehetővé a „tankolást” a villanyhajtású járművek számára.

Magyarok fogyasztása: leszakadt és szétszakadt

A háztartások fogyasztása három-négyszer akkora volt a többi visegrádi országban, mint nálunk, 16 év alatt az elsőről az utolsó helyre zuhantunk. Sőt, már a románok és horvátok is megelőztek. Eközben a legszegényebbek és a gazdagok közti szakadék gyorsulva tágult – derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből.

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – írja a GKI Gazdaságkutató. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább dagad, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Ezzel idén egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45, egy szlovák 52, egy lengyel pedig több mint kétharmadával.

A háztartások fogyasztásának volumene a V4-ekben, 2002-2018 (2002=100)
Forrás: Európai Bizottság, GKI

A rendelkezésre álló pénz értékét összehasonlíthatóvá tevő úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása 4 százalékponttal közelített az EU 28 tagállamának átlagához a 16 év alatt. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok 23, a lengyelek 18, a csehek 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához. Sőt, megállapítható, hogy már se a horvátok, se a románok nincsenek mögöttünk.

Vagyis Magyarország leszakadt a visegrádiaktól, az EU átlagától és már a szomszédság is kezd megelőzni.

A GKI szerint az ország leszakadásáért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen súlyosan érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérlet utáni újabb kiigazítás a felelős. Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt korábbi eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is.

És ha ez nem lenne elég,

az ország egyre mélyülő szétszakadása

is kiolvasható a számokból. A 2003-16 között rendelkezésre álló hivatalos statisztika alapján az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalékkal között nőtt, míg a 6-10. decilisbe tartozóké 83 százalékkal. Vagyis tágult az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes időszakra jellemző volt, de 2010 után még gyorsult is a polarizáció.

Jövőre jön a biometrikus bankkártya

0

A Mastercard 2019 áprilisától a világ több országában, közöttük Magyarországon is elérhetővé teszi a biometrikus, például arcfelismeréses vagy ujjlenyomatos hitelesítést a bankkártyás vásárlásokhoz. Ehhez azonban a bankoknak és kereskedőknek is lesz dolguk.

A biometrikus fizetési technológia, a Mastercard Identity Check a világ 37 országában válik elérhetővé jövőre. Az új hitelesítési megoldás felgyorsítja és zökkenőmentessé teszi a digitális fizetést, javítja a biztonságot, ezzel pedig csökkenti a vásárlások megszakításának arányát – írták.

Tavaly Dél-Afrika után Bulgária volt az első európai ország, ahol a Mastercard tesztelte az ujjlenyomatos azonosítási megoldást. A UniCredit bankkal közösen lefolytatott próbákon a használók 93 százaléka kényelmesebbnek találta a biometrikus kártya használatát a hagyományos PIN-kódosnál, 95 százalék pedig biztonságosabbnak értékelte, mint a sima chipes kártyát. Összességében tízből kilenc ember nagy valószínűséggel ezt a megoldást választaná, ha elérhető lenne bankjánál.

Az eredmények arra is rámutattak, hogy ezt az új kártyatípust szupermarketekben, éttermekben és kávézókban, kiskereskedéseknél, valamint benzinkutaknál használnák leggyakrabban. A megkérdezettek nagy többsége a biometrikus fizetési eszközt az egyérintéses funkcióval együtt is szívesen használná.

A tavalyi teszt idején kiadott háttéranyagokból azért az is kiderül, hogy az új plasztik mindennapos használatához

a bankoknak és az elfogadóhelyeknek is hozzá kell tenniük a magukét.

A biometrikus azonosításhoz a kártyabirtokosnak regisztrálnia kell pénzintézeténél, ahol ujjlenyomatát titkosított digitális sablonná konvertálják, melyet a kártyán tárolnak. Ezt követően a kártya a világ bármely EMV típusú termináljánál használható lesz.

Bolti vásárlás esetében a biometrikus kártya ugyanúgy működik, mint bármelyik chipes megoldás. A kártyabirtokos egyszerűen behelyezi a plasztikot a terminálba, az ujját pedig a beépített érzékelőre teszi. Az ujjlenyomatot a digitális sablon alapján ellenőrzik – ha azok egyeznek, a fizetési tranzakció megvalósul, és a vásárlónak ki sem kell adnia a kártyát a kezéből.

A lovak közé csapta a gyeplőt a Lidl

Húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.

A Lidl Magyarország márciusban újabb béremelést hajt végre – tudatta a német diszkontlánc. Eszerint átlagosan 20 százalékkal toldja meg a fizetéseket a cég a teljes időben foglalkoztatottaknál. A boltban dolgozó beosztottak javadalmazása 290 és 320 ezer lesz, az üzletvezetőké viszont 720 ezer. (Ehhez még teljes bérlettérítés és csaknem százezres egészségügyi csomag járul, a boltvezetők pedig korlátlan használatra autót kapnak.)

Eddig is a diszkontok vezették a bérlistát átlagosan 250-300 ezres fizetésekkel – már ahol közölnek nyilvánosan információt -, de a Lidl az üzletekben adandó 365 ezres átlaggal alaposan a konkurrensek elé lép.

A kiskereskedelem

nyomasztó munkaerőhiánya folyamatos béremeléseket kényszerít ki,

a Lidl saját adata szerint a mostanival együtt 2016. januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre. A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalék növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint.

Nagy mozgásokat indíthat el ez a változás, hiszen a Lidl ezzel nem csak a másik nagy német hard diszkontnak, az Aldinak dobott kesztyűt, hanem leginkább a mintegy 18 ezer embert alkalmazó Tescónak, amely a tavaly őszi belső megállapodás értelmében a bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, és ezt is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

Nem beszélve a laza láncba szerveződő CBA-ról, Realról és Coopról, valamint a független kisboltokról, amelyek már eddig is egyre nehezebben bírták a versenyt. Ezzel az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelmi üzletek száma 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körülire csökken(t).

Metrófelújítás: a helyesírási hibát is javítják

Göncz Árpádról nevezik el a 3-as metró Árpád hídi megállóját – olvasható a felújítás honlapján. Egyúttal a helyesírási szabályokkal összhangban kijavítják az Újpest-Központ állomás nevét.

Az Árpád híd összes tömegközlekedési megállója a Göncz Árpád városközpont nevet viselheti a XIII. kerület kezdeményezése nyomán, ennek megfelelően a 3-as metróé is – olvasható a metrófelújítás honlapján.

A felújítási projektigazgatóság közleményéből az is kiderül, hogy a jelenlegi Újpest-Központ nevet kijavítják, hogy az megfeleljen a helyesírás szabályainak: Újpest-központra. Újpest-Városkapu állomás helyett Újpest vasútállomás, Kőbánya-Kispest állomás helyett Kőbánya-Kispest vasútállomás.

Évi 60 milliárd civileknek külföldről

Magyarországon a klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok, egyesületek és szövetségek) számlájára 2016-ban befolyó 630 milliárd forintos bevételből 60 milliárd származott külföldről, ennek pedig csak a töredéke magánszemélyektől. A külföldi támogatás négyszereséhez jutottak ugyanakkor ugyanezek a civilek az államtól (240 milliárd). Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a szektort – pontosabban a kormány számára annak kellemetlen részét – szeretnék ellehetetleníteni.

 

Magyarországon egyre inkább szitokszóvá válik a „civil szervezet” kifejezés, amelyet egyébként valamifajta, a kormánnyal (és az ő olvasatukban a társadalommal) szembeszegülő tényezőhalmaznak igyekeznek beállítani. Itt van mindjárt az ezen a héten bejelentett Stop Soros csomag, amelynek részeként nem csak „szégyenlajstromozással” büntetnék a kormányzat által illegális menekülteket támogatóként beállított civil szervezeteket, de magas, 25 százalékos illetéket (valójában persze büntetősarcot) vetnének ki azon szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokra, amelyek többségében külföldről kapnak pénzt. Az persze egyértelmű, hogy nem a bevételek növelés a cél.

A klasszikus civil szférával kapcsolatban is érvényesül a jól ismert kettős beszéd: hiszen miközben szavakban keményen bánnak a civilekkel – pontosabban ezen belül minden olyan szervezettel, amelyek a kormányzat számára nem kedves tevékenységet végeznek –, addig szépen folyatnak állami pénzeket a szférának. Nem csak a kipattant ügyekből szűrhető le ez a következtetés (lásd például a kormánynak oly kedves Civil Összefogás Fórum, CÖF félmilliárdos kitömését az állami tulajdonban lévő MVM, Magyar Villamos Műveken keresztül), hanem a Központi Statisztikai Hivatal adataiból is feketén-fehéren kiolvasható.

A klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek száma 2016-ban mintegy 54 ezer volt – amint az a KSH napokban megjelent, a nonprofit szektorral foglalkozó kiadványában olvasható. Összes bevételük közel 630 milliárd forintot tett ki 2016-ban, ennek többsége támogatásból érkezett:

azon belül az állami támogatásból 240 milliárd, a magánszférától pedig 166 milliárd forint folyt be a számlájukra.

A jórészt egyesületekből álló kör esetében a tagdíjakból befolyt összegek sem elhanyagolhatók: 162 milliárd forintra rúgott az alaptevékenységből származó bevételük. Ehhez képest gazdálkodási tevékenységből csak mintegy 10 milliárdos bevételük származott a taglalt évben.

Ami a külföldről származó támogatásokat illeti, a teljes 60 milliárd forintot kitevő összeg kétharmada nonprofit szervezetektől, egyházaktól, pártoktól származott, a hatoda uniós forrásból, s csak a huszadrésze magánszemélyektől.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK