Hasznos

Újabb CBA-k kerülnek multik kezébe

A CBA alapítója, Baldauf László a Lidllel kötött tavalyi ügylet után újabb három üzletét adta át, ezúttal a Sparnak. A külföldi láncok térnyerése elkerülhetetlennek tűnik, kivéve, ha a kormány megpróbál beavatkozni.

Három CBA-üzlet kerül multikézbe: a cégcsoport alapítója, visszavonulása óta tiszteletbeli elnöke, Baldauf László a Spar javára megválik erdőkertesi, budapesti Andrássy úti és egy ugyancsak pesti egységétől – írta ma a Portfólió.

A Fideszhez igen közel álló, annak gazdasági felfogását támogató CBA és annak alapítója, Baldauf másodjára hoz nyilvánosan hirdetett nézetével ellentétes üzleti döntést. Tavaly decemberben hét boltját adta el a Lidlnek. Azt is sajátos körítésben tette, mert első reakciójaként a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy „részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”

Olyannyira közel áll egymáshoz a CBA és személy szerint Baldauf, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.

Forrás: feherenfeketen.blog.hu

Üzletileg persze érthető a döntés. Minden adat arra vall, hogy

a hazai tulajdonú láncok és a külföldi nagy cégek közti eredményességben szakadéknyi különbség van.

Amint arról októberben írtunk az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján: közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.

A kormány és személyesen Orbán Viktor többször helyezett kilátásba intézkedéseket a multik megállítására, pár éve a plázastopnak nevezett jogszabállyal egyenesen megakadályozni igyekezett elsősorban a két nagy német diszkont új boltjainak megnyitását az építési engedélyek megvonásával (amit a cégek meglévő épületek megvásárlásával és átalakításával játszottak ki).

Pár napja írtunk arról, hogy a következő kormány ismét előveheti a multiellenes kártyát, amit Lázár János alig két hónapja már meglengetett.

Keserédes édesipar

0

Bár jelentősen, mintegy ötvenmilliárddal nőtt az édesipar bevétele öt év alatt, mostanában a munkaerő fogyása veszélyezteti a fejlődést – értékeli az ágazat helyzetét az Opten. A szektorban mindemellett töretlen a működő cégek gyarapodása is.

Jelentős mértékben nőtt az édesipar árbevétele 2012 óta. Az Opten céginformációs szolgáltató által kigyűjtött adatok szerint hat évvel ezelőtt csaknem 166 milliárd forint volt a (nettó) árbevétel, az utolsó lezárt üzleti évben, 2016-ban már több, mint 211 milliárd. Mindeközben a működő gyártók száma 317-ről erre az évre 357-re nőtt (ebben nincsenek benne a főprofil szerint például kereskedelmi nagyvállalatok, amelyeknek azonban vannak saját gyártású termékeik is).

Ezekkel trendszerűen azonos az alkalmazotti létszám változása, ám az összességében körülbelül tíz százalékos növekedés az utóbbi két évben megtört, amely az Opten szerint

a munkaerő-kínálat fogyásával magyarázható, ez pedig veszélyezteti az ágazat további fejlődését.

Kedvező jelenség viszont, hogy a fluktuáció az átlag alatti arányú az édességgyártók között, tíz százalékot alig meghaladó az évenként megszűnő és új szereplők hányadosa a működő cégekhez viszonyítva. Keserű pirulát kell viszont lenyelniük a vállalkozásoknak és a vevőknek is, mert a kakaó és a cukor világpiaci ára jelentősen emelkedik mostanában.

Elégedetlenebbek a kormánnyal a kis cégek

A kisebb cégek vezetői közül sokkal kevesebben látják jónak a kormány gazdaságpolitikáját, mint négy éve. Minden negyedik gondolja úgy, hogy a kormány nem képes változtatni az alapvetően rossznak ítélt helyzeten, ez viszont csökkent 2014-hez képest.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) vezetői körében nagyot zuhant azok aránya, akik szerint alapvetően jó a kormány gazdaságpolitikája, és nincs szükség változásra (2014: 42 százalék, 2018: 8 százalék), ellenben nőtt azon vélemények aránya (17-ről 50 százalékra), akik alapvetően jónak látják ugyan a követett irányt, de változtatást igényelnének – derül ki a Policy Agenda (PA) felméréséből. Szignifikánsan többen vannak azok is (2 helyett 18 százalék), akik inkább rossznak látják a helyzetet, de képesnek tartják a kormányt korrekcióra. Ezzel szemben némileg mérséklődött (39-ről 24 százalékra) azok aránya, akik alapjaiban elhibázottnak tartják a gazdaságpolitikát, és nem is látnak reményt arra, hogy a kormány tudjon ezen javítani.

Forrás: Policy Agenda

Mindezek összesítéseképpen azt láthatjuk, hogy a négy évvel ezelőttihez képest

sokkal szórtabbak, széttartóbbak az iskolai osztályozást követő értékelések.

2014-ben a legnagyobb részarányt az elégtelenek képviselték 27 százalékkal, utána (24) viszont a kiváló minősítést adók következtek, közepest pedig 22 százaléknyian adtak. Most viszont messze legvastagabb, majdnem duplaakkora (43 százalék) a 3-asra osztályozók rétege, buktatni csak 11 százalék szeretne, de a kiváló teljesítményt látók száma ötödére, 24 százalékra esett.

Az összesített értékelés ezzel pontosan ugyanakkora, 2,9-es érdemjegyet hoz ki idén, mint négy éve. Az összességében nagyobb elégedetlenségre vall a PA kkv-indexének alakulása is. A cégvezetők

jövővel kapcsolatos várakozása most 47,8 százalék, négy éve viszont 57 százalékkal csúcsot döntött.

A kkv-k irányítói körében egyaránt relatív többségben vannak a magyar gazdaság és a saját vállalkozás javulására számítók. Előbbiben 38 százalék (37 inkább romlástól fél), utóbbiban 46 százalék optimista, 16 százalék pesszimista.

Minden ilyen felmérésben nagy hangsúlyt kap a munkaerőre vonatkozó kérdés. Egy év alatt 55-ről 66 százalékra gyarapodott azok aránya, akik súlyos nehézségnek ítélik meg a munkaerő hiányát.

Összeszerelő ország nem ország

Közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) a Mercedesnél Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál. A kutató szerint ugyan önmagában nem zsákutca ez a jelenség, de az összeszerelő üzemek nagy támogatású erőltetése mögött „beteg logikájú” gazdaságirányítás áll.

Ahogyan az eddig is tudható volt, óriási szórást mutatnak a nagy európai autógyártóknál elért eredmények. A tényleges gazdálkodást leginkább szemléltető üzemi eredmény egy autóra jutó összege nyugat-európai gyártóknál 408 euró (Seat) és 16 234 euró (Porsche) között szóródik – derül ki a Portfolio minapi gyűjtéséből. (Érdekesség, hogy a legmagasabb „polcon” lévő Bentley darabonkénti előállítási nyeresége csak ötezer euró.)

Ebben a sorban a felső-középrégióban található a Mercedes-Benz Cars, a Mercedest és a Smartot, valamint a Maybach luxusmárkát is magában foglaló személyautó-üzletág, ahol 3878 euró volt tavaly az egy járművön elért üzemi (üzleti) eredmény.

A német óriás hazai, kecskeméti leányvállalatának 2017-es adatai még nem ismeretesek a nyilvánosság előtt, de összevetésre alkalmasak az egy évvel korábbi összegek is. Üzleti beszámolója alapján a „közel 190 ezer” Mercin számításunk szerint az árbevétel-arányos üzemi eredmény (marzs) nagyjából negyede az egész anyacég tavalyi értékének, az egy autóra jutó átlagos üzemi profit viszont ennél is alacsonyabb hányadú, 420 euró.

Nem csodálkozott el a számokon a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Némethné dr. Pál Katalin szerint ez is alátámasztja azt a megállapítást, hogy

az összeszerelő üzemek alacsony hozzáadott-értékű termelést folytatnak,

sokkal kevesbé járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, mint az anyacégek eredményei.

A kép persze ennél összetettebb, mert az ilyen üzemek (amellett, hogy nem kevés adót fizetnek) sose csak maguk érkeznek, hozzák magukkal teljes beszállítói hátországukat, s jellemzően lépésről lépésre keresik a hazai partnereket. Egyre több más iparágat (autóknál például textil-, üveggyártást) vonzanak magukhoz – mondta a kutató.

Önmagában tehát ez nem zsákutca, tőkehiányos országban normális fejlődési folyamat ez, de

az erre és ennek kiszolgálására épülő magyar kormányzati gazdaságpolitika nem egészséges

– mondta Némethné Pál Katalin. Ami pedig emögött meghúzódik, nevezetesen az azonnal használható és bármikor eldobható munkaerő képzése, „beteg logikájú” gazdaságirányítást és -felfogást mutat, ami leragadt valahol az 1920-as években.

Nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ezt egyébként az egyik nagy, multinacionális tanácsadó cég hazai vezetője is megerősítette a Független Hírügynökségnek. A „munkaállam” koncepciója, az „értelmiségi okoskodás” elutasítása, és ennek jegyében az oktatás elbutítása rendkívül messze vezetően okoz óriási kárt az országnak – derül ki Pál Katalin szavaiból. Szerinte „ezerrel” kellene pénzt költeni a közoktatásra, ezen belül is az általános iskolákra, hogy legyőzhetők legyenek az otthonról hozott hátrányok.

Valamit vesz a kormány az Iparművészetitől elvett pénzből

Azt nem árulja el, hogy mit, de valamit venni készül a kormány 30 milliárdért, harmadát az Iparművészeti Múzeum felújításának pénzéből. Ugyanezzel a lendülettel átcsoportosít 1,8 milliárdot, például 240 milliót a versenysport javára.

Csaknem 32 milliárd forint belső átcsoportosításáról határozott a kormány. A legújabb Magyar Közlönyben megjelentek szerint „társasági részesedés megszerzésére” 30 milliárdot szánnak. Az nem derül ki, hogy mit akarnak venni.

Az viszont látható, hogy 9,822 milliárdot az Iparművészeti Múzeum felújításából vesznek el. A maradékot egyéb, például pénzügyi kiadások terhére helyezik át.

Ezzel egyébként jócskán megvágják az iparművészeti felújítási költségvetését.

Tavaly augusztusban 25 milliárdos kivitelezési keretről beszélt a főigazgató. Ebből tehát csaknem tízmilliárdot elvesznek.

Egy másik határozatban 1,843 milliárdot csoportosítottak át. A legnagyobb tétel, 847 millió forint az Országos Sportegészségügyi Intézet beruházására és felújítására (nagyjából fele-fele arányban) megy el. Általában a gyógyító-megelőző ellátásra, beruházásra és felújításra 325 milliót szánnak. Majdnem ennyit kap a határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatási kerete, működési kiadásokra. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára 130 millióból beruházást hajthat végre.

És biztos, ami biztos, a versenysportnak is odaadnak újabb 240 millió forintot. Bővebb megjelölés ezen a soron sincsen.

Ez minden csak nem jogszerű – két cég egy bankszámlaszámmal

Önálló cégeknek nem lehet ugyanaz a bankszámlaszámuk – mondta Zara László adótanácsadó. Tegnap írtuk meg, hogy Tiborcz Istvánnak mégis van az Elios-ügyben megégett Green Investments & Solutions nevű cége, holott állítólag kiszállt belőle. Sőt, mindjárt két ilyen nevű cég van, azonos bankszámlaszámmal.

Két cégnek, amelyek jogilag önállóak, jogszerűen nem lehet ugyanaz a bankszámlaszáma – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (adókamara) elnöke.

Szerdán írtunk arról, hogy bár a nyilvánosságban korábban az jelent meg, hogy Tiborcz István kiszállt a Green Investments & Solutions (GIS) Kft.-ből, jelenleg is működő, Tiborcz-tulajdonú cégként tartja nyilván a cégbíróság. Sőt, van egy másik cég, ugyanezen a néven, az Orbán Viktor vejét kivásárló WHB Befektetési Kft. érdekeltségeként, és más címen.

A jelek szerint eredetileg Pécsett kezdett GIS először a Tiborcz-család Csabdiban lévő „tanyájára” költözött, majd megszűnés után ugyanitt újjáéledt, hogy aztán Tiborczot kivásárolja a kormányzati közbeszerzésekben milliárdokat elnyerő West Hungária Bau befektetési társasága. Eddig úgy lehetett tudni, hogy ezzel meg is szakadt az Elios közvilágítási ügyeivel közvetlen kapcsolatot eredményező összeköttetése Tiborcznak.

Csakhogy a cégbírósági iratok tanúsága szerint

2015. április vége óta „fut” egymás mellett két GIS, az egyik Tiborczcal, a másik a WHB-val.

A kissé szövevényes cégtörténet dátumokkal összerendezve itt elolvasható.

Talán legkülönösebb részlete a sztorinak az, hogy a cégbírósági iratokban mindkét vállalkozáshoz ugyanazon bank azonos fiókjában vezetett

ugyanazt a számlaszámot tüntetik fel.

Márpedig azonos bankszámlaszáma nem lehet törvényesen több cégnek – erősítette meg az adókamara elnöke.

Zara László szerint a bíróságon nem nagyon figyelik a névazonosságokat. De a bank ugyanazon fiókjában látniuk kellett volna, hogy már van ilyen nevű cég, egy náluk vezetett azonos bankszámlaszámon!

Már csak Az a kérdés, hogy melyik cégnek folyt be bevétele a másik által is használt bankszámlára, És melyik vett fel róla pénzösszegeT

– mondta az adótanácsadó.

Nem Mészárosé lesz a Telenor

Bár egy ideig úgy látszott, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Konzum Nyrt. veszi meg a Telenor hazai cégét, a befutó egy cseh tőkealap lett a teljes térségi csoportra. Ezzel egyelőre újból kútba esett tisztán hazai (állami) tulajdonú mobilszolgáltató létrehozása.

A Telenor ma jelentette be, hogy 2,8 milliárd euróért (870 milliárd forint) a cseh PFP-csoportnak, a térség legnagyobb magántőke-befektetőjének adja el közép-kelet-európai leányvállatait. Ebbe a csomagba a magyar mellett a bolgár, montenegrói és szerb mobilcég, valamint a Telenor Common Operation technológiai szolgáltató tartozik.

Január végén írtunk arról, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Konzum Nyrt. is bejelentkezett  a Telenornál a hazai leányért, miután a norvég cég bejelentette, hogy meg nem nevezett érdeklődő szívesen megvenné térségi érdekeltségeit. A szóba jöhető cégek közt egy szerb lap megnevezte a PFP-t.

Arról is írtunk, hogy az Orbán-kormány 2010 óta tervezi egy tisztán magyar tulajdonú mobilszolgáltató létrehozását. Ennek konkrét formája volt egy állami tulajdonú vállalat megalapítása, amely azonban végül sok pénz elköltése után kimúlt.

Akkoriban a legszerényebb becslés szerint is

legalább 200 milliárd forint lett volna a magyar Telenor megvétele Mészáros Lőrinc cégének.

Abban az esetben, ha a norvégok hajlandók volnának darabonként is eladni érdekeltségeiket.

Hivatalosan meg nem erősített értesülés szerint az ajánlatok mérlegelésekor a Telenor nagy súlyt fektetett arra, hogy semmiféle politikai befolyás, háttér se legyen a vevő és az értékesítés körül.

Norvégia második legnagyobb vállalata kissé visszaeső eredményről számolt be januárban. A cégnek Európában és Ázsia 12 országában 178 millió ügyfele van. A magyar részleg jó eredménnyel zárta 2017 negyedik negyedévét a stabil árbevétel-növekedésnek és a jelentős költségcsökkentéseknek köszönhetően. Az október-decemberi időszakban a teljes árbevétel 7,2 százalékkal 40,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 37,475 milliárdhoz képest. A mobil előfizetések száma 43 ezerrel nőtt tavaly a negyedik negyedévben.

A Telenor csoport 176 millió előfizetéséből a mostani csomagban érintett négy országban csak 9,6 millió van: Magyarországon 3,1, Bulgáriában 3,2, Szerbiában és Montenegróban pedig 3,3 millió.

Magyarországon a cég részesedése az elmúlt egy évben 27 százalékra csökkent, lényegében beragadt ebben a sávban. Két év alatt 147 ezer előfizetőt vesztett a Telenor.

Negyedével több a kártyás fizetőhely

0

Ugrásszerűen, 106 ezerre nőtt a bankkártyát elfogadó helyek száma tavaly. Fizetésre tartott kártyából majdnem minden lakosra jut egy darab. Több lett az így bonyolított vásárlások értéke, de a készpénzfelvételeké is.

Tavaly egynegyedével több, 106 ezer helyen lehetett kártyát használni, mint egy évvel korábban (85 ezer). Az ezeken a helyeken lévő terminálok száma 136 ezer volt a 2016 végi 110 ezerrel szemben, ami ugyancsak csaknem 25 százalék bővülést takar – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből.

A szolgáltatóknál lévő – fizetési célú – számlák 10,5 milliós mennyisége nem változott 2017-ben, amelyek közül az elsősorban fizetésre szolgálókból 6,6 millió volt; ennek növekedése elhanyagolható mértékű.

Az ezekhez rendelt kártyák száma alig 2 százalékkal gyarapodott 9,1 millióra, vagyis majdnem minden magyarországi lakosra jutott egy darab fizetési célú bankkártya.

Komoly térhódítás figyelhető meg az érintéses plasztikok területén. A 18 százalékos növekedéssel a forgalomban lévő kártyák 72 százaléka alkalmas a pay pass fizetésre. Ugyanez az arány az elfogadóhelyeken még magasabb:

a terminálok 83 százaléka képes a pin kód nélküli vásárlásra.

A belföldi kártyás forgalom is jelentősen szélesedett: darabszámban 24, értékben 28 százalékkal. Ezzel a 606 millió ügylet során 4300 milliárdot meghaladó értékben fizettek kártyával. A legfigyelemreméltóbb változás az, hogy ezen belül 65 százalékkal több volt az érintéses vásárlás: az összes bolti ügylet kétharmadát már ily módon bonyolították Magyarországon 2017-ben.

Ezzel talán lelassulhat a forgalomban lévő készpénz mennyiségének korábban mért igen jelentős (évenként két számjegyű) növekedése. Tavalyi adatok erről még nem ismeretesek, 2016 végén már viszonylag csekély, 6 százalékkal volt több készpénz az országban, mint egy évvel korábban. A háztartások kiadásaiban viszont évek óta stabilan hozzávetőlegesen negyedrészt tesz ki a kápés fizetés. Vagyis még mindig 4500 milliárd forint körüli értékben van köztünk a forint a maga fizikai valójában.

Kis mértékben nőtt a kártyás készpénz-felvétel értéke is, kis híján elérve a kétezer-milliárdot.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig  163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még  egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

 

Mintha nem lenne holnap: egyre több, nagyobb és drágább lakások

Bár a legtöbb ingatlan 40-60 négyzetméteren talál vevőre, Budapesten a legnagyobb növekedés a 100 négyzetméter feletti kategóriában van, és kiugróan a 600 ezer forintnál magasabb egységárnál. Közben megjelentek eladóként a korábban befektetési céllal vásárlók.

A válságot megelőző időszak tranzakciós számát döntheti meg idén az ingatlanpiac, 160-180 ezer adásvétel bonyolódhat 2018-ban – derül ki a Duna House legfrissebb becsléséből. Ez 10-20 százalékos bővülés lenne. Az mindenesetre biztos, hogy februárban 13 százalékkal több, 12,8 ezer ügylet köttetett, mint egy évvel korábban, és az első két hónap összesített adata 2008 óta a legnagyobb.

Az eddig is dinamikus piaci pörgés részadatai szerint Budapesten és vidéken is

a legkeresettebbek a 40-60 négyzetméteres lakások,

az ügyletek nagyjából 40 százalékát teszik ki. A legnagyobb növekedés azonban a fővárosban a 100-120 négyzetméterűek körében történt (Budán 8, Pesten 4 százalékpont), de ezzel együtt ez a kategória mindössze 6-10 százalékban részesül az összpiacon belül. Vidéken átlagosan azonban a legkeresettebb méretű lakások körében volt a legnagyobb tranzakciószám-növekmény.

Az általános drágulás közepette érdekes tendencia, hogy az alacsonyabb négyzetméterárakban csökkent a kereslet tavaly februárhoz képest: Budán a 400 ezresig, Pesten a 350 ezresig, vidéken a 200 ezresig. Ettől felfelé viszont nagyobb mennyiségben cseréltek gazdát most a lakások.

A legkiugróbb emelkedés Budapesten a 600 ezer forint feletti

csoportban figyelhető meg: Budán 12 százalékponttal, Pesten 10 százalékponttal több ügyletet jegyeztek fel. Vidéken a legmagasabb mért, a 400 ezres kategóriában minimális volt ez a növekedés.

A drágább ingatlanok dominanciája jellemzi Budát, majdnem minden második lakás 40 milliónál drágább, Pesten 22 százalékkal a 15-20 milliós kategória a legnépesebb, ahogyan a vidéki átlagban is ez figyelhető meg; egy éve a Közép-Magyarország régió nélkül mért átlagban még az 5-10 millió közti lakásokból kelt el a legtöbb (36 százalék), mostanra az egy léptékkel nagyobb sáv (30 százalék) részesedése az első.

Általános jelenség az értékesítési idő hosszabbodása. Különösen a tégla építésűeké Budapesten – vidéken stagnáló, csökkenő. A panelek esetében kisebb ez az időnövekmény.

Változatlanul növekszik a befektetési célú ingatlanvétel. Budapesten majdnem minden második ügylet, a vidékiek esetében közel harmaduk emiatt cserél gazdát. A Duna House új elemként regisztrálta idén februárban

a korábban befektetésként eladott lakások

értékesítését: a fővárosban ez (12 százalék) a negyedik leggyakoribb ok volt, vidéken (2 százalék) viszont a sor végén található. Értékben azonban Budapesten 38 millióval a harmadik legmagasabb árkategóriát képviselnek az ilyen ingatlanok, vidéken viszont (21 millió) ezt az okot regisztrálták leggyakrabban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK