Évek óta nem épült pláza Budapesten, jövőre Óbudán húznak fel egy három szintes központot. Ehhez felmentést kaptak a plázastop alól.
A plázastop alóli felmentés nyomán épülhet új bevásárlóközpont a fővárosban. Óbudán, a Szentendrei és Bogdáni út kereszteződésében lesz az eddig az Árkád nevű plázákat üzemeltető német ECE következő egysége – tudatta a cég.
A három szintes, 52 ezer négyzetméter bérbe adható területen 170 üzletnek helyet adó plázát a tervek szerint 2021 végén nyitják meg. A beruházás költsége 200 millió euró (hozzávetőleg 63 milliárd forint) – mondta el Christoph Augustin, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője. Ez az összeg egyébként harmada annak, amennyit eddig összesen beruházott Magyarországon öt meglévő plázájával a cég. Az 52 ezer négyzetméteres alapterület pedig azt jelenti, hogy a tervezett pláza valamivel nagyobb lesz a 49 ezer négyzetméteres Westendnél. (Jelenleg a legnagyobb magyarországi pláza az Arena, a maga 66 ezer négyzetméteres alapterületével.)
Az üzletközpont még 2013-ban felmentést kapott a plázastop alól, más engedélyekkel együtt ezt is frissíteni kell. A tervek szerint az idei engedélyeztetések után
2019-ben megkezdődhet az építkezés, amit 2021-ben fejeznek be.
A bevásárlóközpontban három szinten kapnak helyet üzletek, éttermek, kialakítanak 1800 parkolóhelyet, lesz 4D technológiával működő mozi és tetőkert is.
Gigaüzletet köt egymással a Vodafone és a UPC: a brit telefonóriás megveszi a hollandiai központú cég német, román, cseh és magyar érdekeltségeit.
Óriási összegért, 21,7 milliárd dollár (mintegy 5800 milliárd forint) ellenében a brit Vodafone megvásárolja az amerikai Liberty Global érdekeltségébe tartozó UPC német, román, cseh és magyar leányvállatait – jelentette be az amerikai nagyvállalat.
Ezzel a Magyarországon harmadik számúnak számító mobilszolgáltatóé lesz 2,3 millió új. előfizető, akik között kábeltévés, szélessávú internet és csekély számban ugyan, de mobilpiaci előfizetők is vannak.
A tényleges üzlethez még meg kell szerezni az Európai Bizottság engedélyét, sőt, minden bizonnyal a hazai Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia a felvásárlást.
Ezzel folytatódnak a jelentős változások a magyar mobilpiacon: nemrégiben jelentette be a norvég Telenor, hogy megválik térségi, közte magyar érdekeltségeitől, a vevő egy cseh társaság lehet.
A tavalyi mérték felével javulhat a lakossági reálkereset idén, s a legvagyonosabbak tovább távolodnak az alul lévőktől. A beruházások tempója lassulást mutat, az építőipar bővülése viszont harmadolódhat 2018-ben, de összességében jó évet vár a Policy Agenda. Figyelmeztet viszont a nagy arányú béremelkedés következményeire.
A Policy Agenda (PA) úgynevezett gazdasági fejlődési indexe kiegyenlített növekedést mutat erre az évre, a gazdaság egészének javulása folytatódhat – áll a PA legújabb előretekintésében. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló, 4 százalék növekedés várható.
A növekedés egyik (hosszú távú) feltétele a beruházás. A PA a 2017-ben mért 17 százalék után idén ennél észrevehetően alacsonyabb, 10 százaléknyi emelkedéssel számol. Az ipar teljesítményének gyarapodása meghaladhatja a tavalyit, ezen belül azonban az építőipar a 2017-es kiugró, 31,6 százalékos bővülés harmadával számolhat. (A KSH friss 2017-es adatai szerint az első három negyedévben a lakáspiaci forgalom bővülése még meghaladta a 3 százalékot, míg a IV. negyedévi 4,9 százalékkal elmaradt a megelőző év azonos időszakában megfigyelt eredménytől.)
A PA azzal számol, hogy
fennmarad a gyors ütemű fogyasztás-emelkedés.
Ennek lakossági részét a bérek jelenleg két-számjegyű növekedése tolja felfelé. A kutatók idén 4,5-5 százalékkal magasabb nettó reálkeresetet (vagyis az inflációtól megtisztított összbevételt) valószínűsítenek, ami azonban csak a fele a 2017-es 10,3 százalékos javulásnak.
A családok összesített pénzügyi-vagyoni helyzete jobb lesz 2018-ban, de a legfelső és a legalsó jövedelmi rétegek közti különbség tovább szélesedik. Vagyis
tíz háztartásból nyolc helyzete lassabban javul.
A vállalatok világa vegyes érzésekkel tekint a jövőbe. Az általánosnak mondható – bár területileg nagyon szabdalt – javulás egyik gátja változatlanul a munkaerő-hiány, párosulva azonban helyenként masszív munkanélküliséggel. A cégek folyamatosan igénylik a kormánytól a képzés korszerűsítését.
A PA mindemellett – más kutatóhelyekhez hasonlóan – figyelmeztet a nagy béremelés következményeire is. Mint írják, ez „megzavarta a vállalkozások gazdálkodását”. Azt is leszögezik, hogy a vállalati hatékonyság javulásának (amely ellensúlyozhatja a bérköltség komoly növekedését)
két-számjegyű emelkedése nem reális.
Erre mi is felhívtuk a figyelmet, amikor ismertettük a kormány 2022-ig szóló gazdasági elképzeléseit. Ennek egyik sarokpontja a bérek-hatékonyság szakadatlan növekedése.
Folyamatosan négy százalék körüli gazdasági növekedést tervez a kormány, de nem teljesen világos, miből jön ez össze. A legújabb konvergencia-program hatalmas állami beruházásokkal számol; általános béremelést ígér az állami alkalmazottaknál és másfélszeresére növekvő reálbéreket 2022-re.
Lényegében a 2022-ig terjedő négy éves időszak kormányprogramjának tekinthető az Európai Bizottságnak csütörtökön elküldött magyar konvergencia-program. A kormány honlapjára is felkerült Nemzeti Reform Program a Matolcsy György nevéhez eddig is kötődő gazdasági elképzelések folytatásának látszik. Mint emlékezetes, akkor gazdasági miniszterként 2010-ben 7 százalékos gazdasági növekedést látott, ami igen gyors államadósság-csökkenéssel is együtt járt (volna).
A 2010-es víziót mutatja az ábra
Forrás: NGM
Most a 60 százalékos ráta elérését ígéri a kormány 2022-re a Nemzetgazdasági Minisztériumban elkészült anyagban.
A tervben megszakítás nélküli gazdasági növekedést prognosztizálnak, végig a 4 százalékos sáv közelében, inkább afelett.
Ez rendkívül ambíciózus vállalás, és egyetlen releváns előrejelzéssel sem áll összhangban. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap lassuló, 3, illetve 2 százalékhoz közelítő mértékű értékkel számol, de még a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank is 3 százalék alá bukó indexet számolt ki.
A kormány szerint a külső kereslet változatlanul erős marad, ami húzni fogja az exportot. Ez azért merész előrejelzés, mert szakértők itthon és külföldön egyaránt arra számítanak, hogy
a jelenlegi növekedési ciklus pár éven belül kissé lehanyatlik.
Az is a nemzetközi prognózisok része, hogy a mostani, szinte alig látható kamatok a közeli jövőben elindulnak felfelé (az Egyesült Államokban éppenséggel már javában tart a folyamat), ami „tankönyv-szerűen” a fogyasztás, végső soron a növekedés némi megbillenését eredményezi.
Az ábrából is látszik, hogy az úgynevezett végső fogyasztás a kormány várakozásai szerint magas szinten stabilizálódik, a növekedésnek nagyjából a felét tenné ki, miközben a beruházások (bruttó felhalmozás) a következő két évben csökkennek.
Miközben a kormány maga is sikerként hivatkozik az uniós támogatások gyorsított lekötésére a 2020-ig tartó uniós költségvetésen belül, egyáltalán nem látható, hogyan fog ismét növekedni a beruházások mennyisége, hiszen az új EU-büdzsék első két évében jellemzően apály figyelhető meg a programok lassú elindítása-felpörgése miatt. (És akkor arról a kockázatról még nem is szóltunk, hogy az Európai Bizottság pont a héten tette világossá: akár a teljes pénzmegvonás is lehetséges lesz a jogállami normákat nem teljesítő kormányokkal szemben.)
A jelek szerint a kormány a magánberuházások jelentős felfutásával számol, sőt, nagy állami invesztíciók szándéka is kiolvasható az anyagból, ráadásul nagyobb részben csak hazai forrásból.
Nem világos, mindezeknek honnan lesz a forrásuk,
ha komoly államadósság-csökkentést tervez a kormány, párhuzamosan nagyon feszes éves költségvetésekkel.
Az egyik növekedési forrásnak a gazdaság termelékenységének óriási javulása ígérkezne, amely azonban homlokegyenest ellentétes lenne az elmúlt években tapasztalt folyamatoknak.
A növekedés eddiginél nagyobb teljesítményű motorja lenne a belső fogyasztás. Ennek háttere a jelenlegihez hasonló béremelkedési ütem lehetne, amely a kormány reményei szerint nem fog megártani a cégek versenyképességének. Utóbbiak érdekképviseletei ezt nem így látják, és például a feketén foglalkoztatás ismételt emelkedése is arra mutat, hogy komoly nehézségekbe ütközik a kötelező béremelések végrehajtása. Ezen a téren tehát akkora tőke-befektetésekre lenne szükség, amelynek egyelőre a körvonalai sem látszanak. (Erről is beszélt pár napja Bod Péter Ákos.)
Márpedig Orbánék úgy számolnak, hogy
a reálbérek 2022-ig csaknem másfélszer-akkorák lesznek,
mint 2016-ban voltak.
Folytatnák az állami szféra béremeléseit, és 2019-től
azok az állami alkalmazottak is megkapnák a magasabb fizetéseket,
akik eddig kimaradtak (pedagógusok, egészségügyiek, rendőrök-katonák). Ezek százmilliárdjait azért még elő kell teremteni.
A munkanélküliség szinte eltűnik Magyarországon 2022-re – legalábbis a kormány szerint. A 2,4 százalék valóban elhanyagolható lenne. Mindez azt jelentené, hogy a bármilyen okból inaktívak száma 2,8 millióra olvadna. Ebben persze szerepet kapna a nyugdíjkorhatár már elkezdett emelkedése is. Ezekkel együtt további, körülbelül 300 ezer új munkahellyel számol a kormány. Ezeket a számokat azonban érdemes fenntartással kezelni, hiszen közismert tény, hogy legalább 350 ezren, egyes számítások szerint inkább félmillióan külföldre távoztak az elmúlt években, akiket a statisztikában a foglalkoztatottak közé sorolnak.
Folytatni kívánja a kormány a közmunka részarányának mérséklését. A csúcsidőszakban évi 230 ezer körüli, jelenleg 170 ezres létszám 150 ezerre esne a következő két évben.
Nemsokára meglátjuk, hogy ezúttal beválik-e a Matolcsy-féle jövendölés (2012-ben), amely szerint egy éven belül „a magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikertörténet lesz”.
Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél azt, hogy tisztességtelen-e, ha az árfolyamkockázatot a jogszabályban rögzített feltétel szerint a kölcsönt felvevőre terhelik, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően.
Evgeni Tancsev egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját, amely szerint olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az
olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.
A közleményben felidézték, hogy két magánszemély 2008 februárjában kötött svájci frank alapú kölcsönszerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett fizetni, de a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Emellett a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.
A későbbiekben az árfolyam változása miatt
nagymértékben emelkedtek a törlesztőrészletek,
ezért a hitelt felvevők 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen. Az eljárásban felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt a bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.
A közlemény szerint ugyanakkor Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben
megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket,
az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi tartozást forintosítottak. Az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.
A Fővárosi Ítélőtábla, amely az ügyet elbírálja, azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.
A főtanácsnok szerint az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv „értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket”.
Ugyanakkor a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.
A magyar Kúria 2014-ben hozott egy jogegységi döntést, és azt mondták ki, hogy a devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.
A várakozásoknak megfelelően az osztrák kormány megváltoztatja a náluk dolgozó EU-állampolgárok külföldön élő gyerekei utáni családi pótlékot. A belgák jól járnak, a magyarok nem: csaknem felére, havi 93 euróra vágják a juttatást. Az Európai Bizottság ellenzi ezt.
Az új koalíciós kormány a várakozásoknak megfelelően arról döntött, hogy megváltoztatja a területén élő uniós állampolgárok gyerekei után adott családi pótlékot. Jövő január elsejétől a nem Ausztriában élő gyerekeknek adott juttatást az adott ország árszínvonalához (ellátási költségeihez) igazítják.
Az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint ez 132 ezer gyereket érint, a megtakarítás évente körülbelül 100 millió euró.
A súlyozás nyomán a belga szülők nem Ausztriában élő gyerekei éppenséggel jobban is járnak, a jelenlegi 172,4 euró járandóság 175,5-re nő. Rosszabbul járnak a görögök, és – ahogyan azt már korábban bejelentették – a magyar szülők jellemzően itthon élő gyerekei: a családi pótlék
2019-től 93,61 euróra csökken a jelenlegi 172,4 euróról
(testvér nélküli újszülött esetén).
Az intézkedés 39 ezer magyar gyereket érinthet.
Az Európai Unió ellenzi az osztrák elképzelést, mert diszkriminatívnak tekinti – mondta el februárban Budapesten Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa.
Az osztrák elképzelés – fogalmazott a biztos –
„nem lehetséges, ahol valaki fizeti a járulékokat, ott kell megkapnia a juttatásokat is, méghozzá ugyanannyit, mint a helyieknek”.
A bizottság eddig azért nem indított eljárást, mert meg kellett várniuk, hogy az elképzelés jogszabályi formát öltsön.
Az osztrák kormány terve ellen korábban Magyarország is tiltakozott, ez a kérdés is szóba került Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár januári találkozóján.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményben reagált az osztrák döntésre. Azt írta: ez
méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben.
Szijjártó szerint Ausztria Magyarország fontos partnere, de „ebben az ügyben súlyos vitánk van”. Azt írta: „Magyarország elvárja az európai intézményektől, hogy szerezzenek érvényt az európai szabályoknak és szerződéseknek.”
Csökkenteni kell az újraelosztást, a munkaadói járulékot, s a személyi jövedelemadót – ezt is tartalmazza a kormány felkérésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által összeállított gazdaságpolitikai javaslatcsomag. Parragh László az MKIK elnöke a Független Hírügynökséggel közölte: mind a két terhet egyszámjegyűre, 9 százalék körülire kellene mérsékelni. A költségvetési egyensúly tartása peremfeltétel, de Varga Mihály túl nagy józansággal kezelte ezt eddig – véli.
Parragh László. Orbán Viktorral és Varga Mihállyal a Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
AZ MKIK már benyújtotta a kormány számára azt az 50 oldalas javaslatcsomagot, amely az egyik alapjául szolgálhat a felálló új kormány gazdaságpolitikájának a kialakításához, s keretet szabhat a kormány és a reálszféra elkövetkező időszakban megvalósítandó együttműködésének. Parragh László portálunknak kifejtette, hogy a kormány felkérésére (még a választások előttre datálódik ez a felkérés) készült kamarai csomag (a Magyar Nemzeti Bank is összerakott egy sajátot) alapjául egy 1500 vállalat kikérdezéséből kapott felmérés szolgált. Ebből ismét bebizonyosodott az, ami nem jelent persze újdonságot – mondta –, hogy a munkaadók szerint a munkát terhelő adók és járulékok mérséklése eredményeként vagy nő a jövedelmezőségük („ami nem ördögtől való dolog”), vagy nő a fejlesztési hajlandóságuk, hiszen sokszor a pénzt nem veszik ki a cégből, hanem inkább beruháznak.
„Bármilyen furcsán is hangozhat, a növekedés motorja lehet, ha az állam lemond bizonyos jövedelmekről”
– szögezte le Parragh.
Nem kevés pénzről van szó: jelenleg ugyanis a munkaadók szociális hozzájárulásként a bruttó bér 19,5%-át fizetik be az államkasszába, az szja mértéke pedig egységesen 15%. A Parraghék által javasolt mérséklés tehát mondhatni akár drámainak is. Szociális hozzájárulási adóból tavaly mintegy 4500 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, szja-ból pedig közel 1800 milliárd forint –
ebből eshetne ki egy durván a felére, illetve több mint harmadára rúgó bevétel, ha megvalósulna a 9 százalékos kulcs.
Egy ilyen jelentős mérséklésnek persze gátat szab(hat) a költségvetés egyensúlyban tartásának az igénye – hívja fel a figyelmet Parragh. A kamara elnöke úgy fogalmazott: „a mérséklésnek nagyon merev korlátot szab, mondhatni peremfeltételt jelent az egyensúly követelménye”. Ennek megborulása senkinek nem áll az érdekében, a reálszféra szereplőinek sem, s a kormánynak kellő józansággal kell ehhez hozzáállnia, ám
„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még talán túlságosan is nagy józansággal állt eddig ehhez a kérdéshez”
– mutatott rá, de „a mozgástér nagyobb volt, mint, amilyent a kormány eddig kihasznált”. A költségvetés túlságosan is stabil, van benne tartalék arra, hogy növekedésösztönző pályát teremtsen.
Természetesen mi csak egy javaslatot készítettünk – igaz, tettük ezt 1500 vállalkozás véleményére alapozva –, de a döntés nem a mi kompetenciánk – szögezte le az MKIK elnöke. „A döntés és annak a felelőssége a kormányé, ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk átvállalni”, fűzte hozzá.
Az MKIK 50 oldalas előterjesztése persze nem csak az újraelosztással foglalkozik. Kitér számos, a reálszférát érintő területre,
az állam hatékonyságának a növelésére, a bérfejlesztésre, az oktatás átalakítására (az MKIK oktatásfejlesztési javaslatcsomagot is készít), s persze a munkaerőpiacra és az iparban végbemenő folyamatokra is.
A kamarai csomag – hangsúlyozta Parragh – figyelembe veszi a cégek véleményét. Arra kértük őket – mondta –, hogy őszintén mondják el, miben látják a versenyképesség legnagyobb korlátait. Az egyik leggyakrabban emlegetett elem a beruházási hajlandóság legalábbis limitált volta volt. Ezt pedig a következőkre vezették vissza.
A formálódó gazdaságpolitika középpontjában a folyamatos béremelkedések és egyfajta hitelbomba állhat a következő években. A KSH legújabb jelentése is megerősíti a bérnövekedést, de van, aki már most aggódik. A feketefoglalkoztatás pedig tavaly megugrott.
Egyre több részlet bomlik ki a következő Orbán-kormány várható gazdaságpolitikájáról. Ahogyan erről a napokban írtunk, ennek egyik egyik fontos eleme lehet az szja kulcsának leszállítása 15 százalékról 10 alá. Ezt azóta már megerősítette a miniszterelnök cselekvéseit alapvetően befolyásoló páros egyik tagja, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (Aki egy interjúban arról is beszélt, hogy a kenyér és a liszt áfáját lehetne 5 százalékra süllyeszteni.)
A héten kiderült, hogy óriási „hitelbombát” készül kioldani a Magyar Nemzeti Bank, amelynek vezetője Matolcsy György az Orbánt segítő páros másik tagja, valójában az egész kormányzati gazdaságpolitika központi figurája 2010 óta. Eszerint a vállalati hitelállomány évente 10-15 százalékkal, a lakossági pedig 15 százalékkal növekedhet 2030-ig (utóbbinak nagy hányada a lakáspiacra kerülhetne).
Azzal számítanak, hogy
egy százaléknyi hitelnövekedés évente 0,2-0,4 százalékkal nyomja fel a gazdaságot.
A stimulált növekedés másik ága a folyamatos béremelkedés lenne. Az elmúlt két évben rendre két számjegyű ez az érték, és a februári adat is erre mutat. A KSH mai jelentése szerint a második hónapban a bruttó átlagkereset 306 500 forint volt, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 203 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 212 300 forint. Az átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az infláció 2 százalékával számolva a reálkereset 10,7 százalékkal emelkedett.
2016 novembere óta létezik egyébként egy hat évre szóló megállapodás a minimálbérről, a garantált bérminimumról és a járulékcsökkentésről a kormány és az érdekképviseletek között. Ennek keretében 2022-re 11,5 százalékos lenne a szociális hozzájárulás (szocho) mértéke. (Ez most 19,5 százalék, és négy lépésben 2-2 százalékponttal csökkenhetne.)
Ennek feltétele, hogy 2019-től a reálkereseti mutató minden évben 6 százalékkal nőjön. Ez most tehát 10 százalék felett van, de egyelőre nincs olyan elemzés (közte a jegybanké is), amely ne a mérték jelentős csökkenésével számolna, részben az infláció három százalékra kúszása miatt. A másik ok, hogy kétségesnek tűnik a két számjegyű bruttó bérnövekedés fenntartása anélkül, hogy a magyar gazdaság hatékonysága, versenyképessége ugrásszerűen növekedne. Márpedig – mint azt már hivatkozott írásunkban felidéztük – e mutatókról egyre romló elemzések látnak napvilágot jó ideje.
Mindenesetre Parragh belengette, hogy
a szocho mértékét 11,5 helyett 10 százalék alá lehetne csökkenteni
a most induló kormányzati ciklusban.
Az eléggé kétségesnek látszik, hogy az erősen az uniós támogatásoktól függő, valamint a kedvező nemzetközi „légkörtől” is támogatott magyar gazdaság növekedése ebben a szárnyaló mértékben sokáig reális lenne. Vagyis a komolyabb stimuláló pirulák valószínűleg tartalmazni fogják a nagyobb mértékű és gyorsított köztehercsökkentést is, ami viszont
sok százmilliárdos léket fog ütni a költségvetésen
(egyedül az szja 15-ről 9 százalékra csökkentése becslések szerint évente 600 milliárd körüli bevételkiesést okoz).
Az efféle gazdaságpolitikai felfogást amúgy eleve nem kedvelő Bokros Lajos mindenesetre máris veri a vészharangot, csődöt sem elképzelhetőnek tartva a tervek láttán.
Az erőltetett – bár a munkaerőhiány miatt nagyobb részt eddig inkább a piac által kikényszerített – béremelések miatt sok érintett már korábban aggódott. Mondván, nem képesek kitermelni – főleg a kisebb méretű – hazai tulajdonú cégek ezt a tehergyarapodást.
Lehet, hogy az erre adható egyik lehetséges választ jelentik azok a számok, amelyek szerint tavaly jelentősen nőtt a feketefoglalkoztatás. A Világgazdaság szerint a munkaügyi hatóság ellenőrzései során a vizsgált munkavállalók 17,11 százalékát (12 929 főt) alkalmazták feketén 2017-ben, míg 2016-ban ez az arány csak 12,73 százalék (11 982 fő) volt. Az építőiparban ellenőrzött dolgozók 47 százalékát foglalkoztatták feketén tavaly (2016-ban ez az arány 42 százalék volt) – a kiszűrt, be nem jelentett dolgozók 38 százalékát az építőiparban foglalkoztatták.
Az ötödik legnagyobb áremelkedést mérték Budapesten az egész Földön. A legnagyobb drágulás Berlinben volt, Budapest több német nagyvárost és Hong-Kongot is lekörözte. London és New York „a fasorban sincs”.
Az utolsó negyedéves árak összevetésében 2016 és 2017 között Budapesten mérték az ötödik legnagyobb ingatlandrágulást, 15,5 százalékot – derül ki a statista.com összefoglalójából. A Frank Knight ingatlanos cég globális összehasonlítása szerint Berlin drágult leginkább, 20,5 százalékkal, ami beleillik az eddigi tendenciába: 2004-től 120 százalékkal emelkedtek az árak.
Az izlandi főváros, Reykjavík felvirágzásának egyik oka az élénk turizmus, továbbá az, hogy a 2008-as pénzügyi összeomlás nyomán sok befektető elhagyta az országot. Emiatt mostanra hiány alakult ki az ingatlanok körében.
Forrás: statista.com
Hasonló a magyarázata a magyar, és ezen belül elsősorban a budapesti drágulásnak. Az ország középső (és észak-nyugati) régiójában kiugró béremelkedések, valamint a kormány ösztönző intézkedéseinek (például a CSOK-nak) eredményeképpen nagy számú vevő kezdte keresni a lakásokat, amelyekkel a korábbi években évi tízezer alá zuhant újlakás-kínálata nem tudott lépést tartani. Az egyensúlyi állapot beálltáig jelentős drágulás zajlik még most is.
Amint arról nemrégiben írtunk, idén (országosan) a Duna House szerint akár 20 százalékkal is növekedhet a magyar ingatlanpiac, a február-márciusban regisztrált ügyletek száma 2008 óta a legnagyobb volt. Ez húzza magával az árakat,
a legkiugróbb növekedés Budapesten a 600 ezer forint feletti négyzetméter-árú kategóriában történt,
Budán 12, Pesten 10 százalékkal több ügyletet jegyeztek fel februárban, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az olcsóbb lakások körében éppenséggel visszaesett a kereslet.
A globális rangsorban olyan gazdag nagyvárosok, mint New York és London, messze lemaradtak a 2016-17-es időszakban: az amerikai metropolis 61-ik lett 5,6 százalék, a brit főváros a 101-ik 2 százalék drágulással.
A választások miatt jegelt árak a nyáron meglódulhatnak a trafikokban, akár 500-700 forinttal drágulhat a cigaretta, és 700-800-zal a vágott dohány. Mindezzel párhuzamosan egy hónap múlva első hullámban már a messziről megkülönböztethetetlen egyencsomagok kerülnek a polcokra. A forgalom mindenesetre nem látszik csökkenni.
A korábban szokásos viszonylag enyhe, „kisimított” drágulások tavaly november körül szinte megálltak, most, a választások után azonban egy nagy áremelkedés következik. Trafikokból származó információ szerint a nyártól 500-700 forinttal fognak többe kerülni a most 1100-1200-ért árusított cigaretták. A vágott dohányok jellemzően 1600-1700 forintba kerülő csomagjának ára pedig elérheti a 2500-at.
Ugyancsak a nyárelő változása lesz, hogy két hullámban, idén, majd 2019 május 20-án már a jól olvasható márka- és termékjelzés nélküli egyencsomagolású dobozok és dohányzacskók kerülnek a polcokra. A színében is azonos (egy trafikos szerint „érett libaf…”) csomagolásokon csak egészen közelről lesznek leolvashatók a tudnivalók (nagyjából akkora betűvel, mint amekkorák cikkeink szövegtörzsének betűi).
A két dátum alapján aszerint cserélődik a termékkör, hogy mikori a regisztrációjuk és a jelenlegi csomagolási engedélyük. (A legelső fecskék tavaly júliusban jelentek meg, de a termékek túlnyomó többsége korábban került forgalomba.) A most május 20-i határidővel érintett dohányáruk jelenlegi listája itt tekinthető meg.
A trafikokban mindenesetre nagyon tartanak a megkülönböztethetetlen dobozok megjelenésétől. Egyikben elmondták, hogy egy átlagos üzletben körülbelül 50 márka nagyjából 150-féle terméke kapható. Legalább hetekig eltarthat, mire nagyjából megjegyzik, mit hol találnak; különösen az egy márkán belüli termékvariációkkal lesz baj. Emiatt
jelentősen meghosszabbodó vásárlásokkal és vevői méltatlankodásokkal számolnak.
Merthogy semmiféle – jól látható – tájékoztató kiírás se tehető ki, se a trafikos, se a vásárló számára a polcok alján lévő árcédulán kívül. Ellenkező esetben ellenőrzés során négyszáz-ezres büntetés a vége.
Az intézkedés célja a dohányzás visszaszorítása – már a „trafikosítást” is ezzel indokolták, bár ennek eredménye egészen más lett: milliárdos forgalmú érdekcsoportok kezébe került a 2012 végéig egyenletesen (több, mint 30 ezer üzletben) eloszló éves forgalom.
Maga a dohányzás viszont alig-alig csökkent, sőt.
A 2014-ben 535 milliárdos forgalom a következő években 561, majd 586 milliárd volt, a 2017-es előzetes becslés szerint meghaladta a 600 milliárdot. Ha beszámítjuk az utóbbi időben igen mérsékelt inflációt, valamint a 2013-ban jelentősen megugró feketeimportot (ukrán és szerb cigik), valamint a szemmel láthatóan teret nyert e-cigarettákat, akkor igaz lehet egy trafikos véleménye: az eddigi intézkedések lényegében kudarcosnak nevezhetők.
Az viszont lehetséges, hogy átrendezőnek az erőviszonyok egyes márkák és termékek között. A szabad szemmel megkülönböztethetetlenné váló áruk közül megszenvedhetik a változást azon presztízstermékek, amelyeket sokan nem rendszeresen vásárolnak. A szabályok szoros értelmezése alapján a trafikos nem segíthet a márka nevére nem emlékező vevőnek, máskülönben súlyos bírságot kockáztat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Ez rendkívül ambíciózus vállalás, és egyetlen releváns előrejelzéssel sem áll összhangban. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap lassuló, 3, illetve 2 százalékhoz közelítő mértékű értékkel számol, de még a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank is 3 százalék alá bukó indexet számolt ki.
