Hasznos Archives Page 51 of 87 › Független Hírügynökség

Viccelődik a szakma a Matolcsy-terven

-

2018-07-12

Többen elhárították, hogy véleményezzék az MNB versenyképességet növelni hivatott dolgozatot. Akik vállalták, azok helyenként „tanúi” magasságba emelkedve kommentáltak: „a nép ellensége”, másnál a kognitív disszonancia példáját látják.

Féltucat ismert közgazdászt, egyetemi oktatót, rendszeresen nyilatkozó befektetési szakembert, kutatót kerestünk, hogy véleményt kérjünk a Magyar Nemzeti Bankban jegyzett, kedden napvilágot látott száz oldalas dolgozatról. Ez Magyarország versenyképességi fordulatának feltételeit és a javasolt intézkedéseket veszi sorra 180 pontban, több nagy területre (például adózás, oktatás, egészségügy, demográfia, közigazgatás) bontva.

A miniszterelnök által életre hívott Versenyképességi Tanács számára készült jelentés lényege, hogy vagy végrehajtja az ország a javasolt reformokat, és akkor tartósan magas növekedéssel 2030-ra eléri Ausztria akkori fejlettségének 80 százalékát, vagy marad a jelenlegi pályán alacsony növekedéssel, és beszorul mostani helyzetébe. Ismertetőnk az MNB-tanulmányról itt olvasható, véleményírásunk pedig itt.

Az eddig megjelent kommentárok többsége arra a következtetésre jutott, hogy a célok és főleg a felvázolt javaslatok

homlokegyenest szemben állnak a nyolc éve látott kormányzati politikával,

főleg az oktatásban és az egészségügyben. Amely politika megalapozásában miniszterként, majd formálásában MNB-elnökként Matolcsy György mélyen részt vállalt.

A felkért szakemberek többsége szabadságára hivatkozva hárította el a véleményezést, akadt, aki éreztette, hogy örül, amiért még nem olvasta, s volt, aki közölte: a megjelent híradásokat megismerve nem is érdekli.

Ketten álltak kötélnek, a beszélgetések helyenként kisiklottak a szakma komoly pályájáról. Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint a Matolcsy jegyezte anyag szép álmok gyűjteménye. Ausztria jelzett „befogása” nem reménytelen, de kéne hozzá a sógorok némi közreműködése, például „egy kis válság” náluk – mondta.

A kutató szerint is szöges ellentétben áll a jelenleg is folytatott gazdaság- és társadalompolitikával az MNB-s feladathalmaz. Egyébként pedig az oktatásban 10-15 év, az egészségügyben ennél is hosszabb a mély reformok „kifutása”,

a 2030-ig szóló kitekintés nem értelmezhető

– mondta.

Egy harmadik kutató, aki – mint mondta, nem olvasta a művet – egyedül a többedszer előkerült „utoléréses” célt kommentálta: „nettó marhaság”.

Ha mára ennyit tudtak kihozni a gazdaságból, ami pár év múlva – reformok nélkül – 1,4 százalékos éves növekedésre elég – ahogyan az MNB-ben írják -, akkor

a kormányt el kell csapni, mert az ilyen kormány vezetőjével együtt rossz

– fordította le a maga értelmezésére Matolcsy állítását a GKI vezérigazgatója. Ez a kormány és a miniszterelnök tehát

„a nép ellensége”

– fűzte hozzá Molnár László a régi frazeológiát idézve.

Osztja ezt a gondolatmenetet Felcsuti Péter, volt bankvezető. Elképzelte azt a jelenetet, amikor Orbán Viktor elolvassa és megérti a matolcsyi kritikát. Szerinte azonban ez egyikükben se fog törést okozni. Ez maga a kognitív disszonancia: eddig a „hazát mentettük”, most következhet a dinamizálás, a versenyképesség feljavítása – mondta a bankszövetséget is évekig vezető bankár.

Matolcsy időről időre előáll ilyen nagy szabású programmal (két éve az MNB már készített egy rövidebb áttekintést),

ami Orbánnak nagyon tetszik, aztán nem történik semmi

– így Felcsuti Péter. Szerinte Orbán politikája, felfogása tökéletesen alkalmatlan a felvázoltak végrehajtására, de kétséges, hogy egyáltalán lenne benne szándék erre.

Mindent centralizáltan, az érintettek (tanárok, egészségügyiek, vállalkozások érdekképviseletei) nélkül, velük nem egyeztetve, de erőszakosan átnyomva nem lehet eredményesen átalakítani ilyen nagy rendszereket – mondta még.

Molnár László jól érzékelhető iróniával értelmezte azt a javaslatot, hogy lényegében a teljes közoktatást legalább két nyelvűvé tegyék, noha egyre kevesebb a nyelvtanár. Szerinte ez nem azt jelenti, hogy a magyar gyerekek fognak angolul felvételizni a középiskolába, majd ott érettségizni, hanem azok,

akik az összeomló Nyugatról ebbe a csodálatos, prosperáló országba menekülnek.

Amúgy a GKI vezérigazgatója szerint ez a javaslatcsomag arról szól, hogy Magyarország ellen egy sor kötelességszegési eljárást indított az unió a felzárkózást szolgáló támogatások elszórása miatt. Például mert a 16 évre leszállított tankötelezettség és a szakképzés „reformja” következtében felszökött a mindenféle tudás nélküli, sőt, félanalfabéta fiatalok idő előtti kiáramlása az iskolákból. Matolcsy javaslata, hogy ezt az arányt a felére kell csökkenteni, ugyan szembe megy a kormányzati felfogással, de legalább bemutatható Brüsszelben, hogy „ezt tervezzük”. Legfeljebb nem teljesül ez se, és ha több ilyen lesz, rá lehet fogni erre a program kudarcát – mondta Molnár László.

Felcsuti Péter egyetlen pozitívumot fedezett fel a munkában. Azt, hogy a döntéshozók környékén

felismerték: baj van.

Közeleg az idő, amikor az uniós támogatásoknak ebben a bőségben és a mostani feltételekkel végük lesz, és akkor leáll a növekedés legerősebb motorja.

Mészáros és Mészáros, avagy a buszálom vége?

FüHü

-

2018-07-11

0

Mészáros és Mészáros, avagy a buszálom vége?

Egyelőre politikai csődvédelem alatt vegetál a nagy magyar buszgyártási álom egyik kedvezményezettje. Mészáros Csaba Ikarus Egyedi kft.-je azonban lehet, hogy a neki hitelező, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB-hez fog kerülni. Az állami alapítású buszgyártási program egyelőre kevés eredményt mutat.

Megkapta a politikai csődvédelemnek is tekinthető stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet besorolást az Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft. (Ilyen státusz közepette nem indulhat felszámolás.) Szerda reggeli közleményében a kormány tudatja, a döntéssel lehetővé válhat a cég vagyona, a felhalmozott termelőeszközök, készletek és tudás egyben tartása. A hazai buszgyártás fejlesztésére a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekként tekint, de ezt továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni. Változatlan cél, hogy Magyarországon olyan buszok készüljenek, amelyek

hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek.

Az Ikarus Egyedi annak ellenére jutott a tönk szélére, hogy metrópótlásra 180 darabos megrendelése volt a Volántól (150 darab) és a BKV-tól (30 darab) – utóbbi éppen most mondta fel ezt. Csakhogy a cég tavaly nem tudta leszállítani a töredékét se, aztán pedig még jogszabály-módosítással kapott további haladékot. A mai napig alig tíz darab Modulo nevű csuklós busz érkezett meg a BKV-hoz, és ezekkel se volt minden rendben műszakilag, a vállalat először nem is akarta átvenni őket.

Pedig milyen szépen haladtak az események. Bő két éve, májusban a Nemzetgazdasági Minisztérium tudatta, hogy a kormány elfogadta

a nemzeti autóbuszgyártási cselekvési programot,

az NGM pedig bejelentette, hogy a társminisztériumok bevonásával kidolgozza a nemzeti autóbuszgyártás megerősítését szolgáló lépéseket.

Az Ikarus messze távolba került emlékét segítségül hívva a tervek megteremteni hivatottak a hazai buszgyártás megújításának feltételeit, hozzájárulnak a hazai gyártók versenyképességének növekedéséhez, elősegítik, hogy a magyar gyártók minőségben és kapacitásban képesek legyenek felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, továbbá lendületet ad a közösségi közlekedés fejlesztésének is – derült ki az akkor kiadott közleményből.

A 2019-ig tartó három évben 3000–3500 hazai autóbusz beszerzését ígérték. Ehhez képest a mostani kormány-közleményben az áll, hogy a buszgyártás fejlesztését „továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni”.

Az utakon pedig a mostanáig eltelt időben is főképpen használt, külföldi közlekedési vállalatoktól „levetett” szóló és csuklós buszok jelennek meg – a még öregebb régiek helyett.

Idén januárban – amikor már javában tartott a jogszabállyal megtoldott letelt átadási határidő – az Ikarus Egyedi átadott két darab buszt a BKV-nak. Lepsényi István, az NGM államtitkára egyáltalán nem beszélt arról, amit már szinte mindenki tudott a buszos szakmában, hogy az Ikarus Egyedi valószínűleg nem lesz képes legyártani a szerződött darabszámot.

Arról is hallgatott az államtitkár, hogy noha már jócskán eltelt a buszstratégia meghirdetése óta, az évi átlagosan 1000-1200 darabnak

csak töredékét, a fellelhető adatok alapján 400-450-et gyártottak hazai cégek.

Nem sokkal később Varga Mihály gazdasági miniszter pedig már azt ecsetelte egy kamarai rendezvényen, hogy 3-4 magyar buszgyárat képzelnek el Ikarus név alatt. Ha a ténylegesen működő gyártókat sorra vesszük, összesen sincs ennyi buszgyártó. Lényegében az egyetlen folyamatosan termelő üzem a Credo márkát előállító (és főképpen a Volánnak szállító) Kravtex kft. A pár éve Komáromban megjelent BYD kínai, a Széles Gábor-féle „igazi” Ikarus jó ideje nem gyárt buszt, utoljára honvédségi járművek előállításában közreműködött beszállítóként, a végszerelés a sereg Currus Zrt.-jében zajlott. Az Ikarus Egyedi pedig, mint látjuk, éppen most tart a megszűnés felé.

Pedig a cégnek volt pénze, igaz, hitelből. Mégpedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségében kikötött (reprivatizált)

MKB Banktól származó csaknem hatmilliárdos kölcsön képében,

amelyet pont a metrópótlásra szánt buszok kifejlesztésére vehetett fel a csak névrokon Mészáros Csaba tulajdonolta cég.

Ha pedig a történet a maga logikája szerint halad tovább, a vég a tényleges csőd lesz, ami után a bank viszi a hitelezett gyárat. Hacsak a kormány nem karolja fel a céget. Iparági vélemények szerint azonban a nem túlságosan expanzív buszgyártási stratégia ekkor se fog megvalósulni, mert oly sok idő telt el a valóban „igazi” Ikarus leállása óta, hogy már szakemberek sincsenek idehaza. Akik voltak-maradtak, azok az egy Kravtexen kívüli megrendelés híján elmentek külföldre.

Végső soron Mészáros Lőrinc, akinek a Mészáros és Mészáros „ős-kft.-je” mellé mostanra agráriumi, banki, szállodai, ingatlanhasznosítási, klímaberendezés-szerelési és -javítási satöbbi érdekeltségei lettek, lehet még egy buszgyára is.

Cél felett az infláció, kilengett a forint

Bak Mihály

-

2018-07-10

0

Cél felett az infláció, kilengett a forint

Átlépte az infláció az MNB 3 százalékos célrátáját, s ahogyan sejthető volt, a forint azonnal 324 fölé ugrott. Rövidesen kiderül, hogy ez újabb nyomást helyez-e a forintra. Az árakat a benzin és az élelmiszer nyomta fel.

Júniusban 3,1 százalék volt az áremelkedés éves üteme. A mindenki számára fontos cikkek közül az üzemanyagok drágultak leginkább, 15 százalékkal, de az élelmiszerek is hozzájárultak az index több éves csúcsértékéhez – derül ki a KSH számaiból.

A tojás, a tejtermékek a boltokban is láthatóan komolyan drágultak tavaly év közepe óta, a 10 és 9 százalékos index ezt visszaigazolja. A cukor éppenséggel olcsóbb lett, bő ötödével. A háztartási energia – az inflációt is figyelembe véve – reálértéken lényegében olcsóbbá vált az 1,4 százalékos áremelkedéssel. Nem igaz azonban ez a tűzifára, a legrosszabbul élők fűtőanyaga 13 százalékkal drágult.

Egy hónap alatt 0,3 százalék volt az áremelkedés, januártól számolva 2,3-del.

A Magyar Nemzeti Bank infláció „célja” a 3 százalék, eddigi megnyilvánulásaiban szinte csak ezt tette középpontba a középpontba, ellenállva minden kamatemelési kívánalomnak (olykor pánikszerű reakciókkal). Az áremelkedés most átlépte ezt az értéket, bár némi visszarendeződés az év hátra lévő részében lehetséges.

A piac „beárazta” ezt az indexet, és – újabb nyomást látszik kifejteni az árfolyamra. A napot 323,5-ös legalacsonyabb érték közepette indította, az inflációs adat bejelentése után nagyjából egy forintot gyengült az euróval szemben.

Az elmúlt hetek helyenként extrém magas árfolyamértékei lassan beépülnek az árakba (s nem csak a kiskereskedelemben), fokról fokra feljebb srófolva az inflációt.

Jövőre elkerülhetetlen lesz az emelés

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-07-10

0

„Az idén már nem, majd talán jövőre lesz döntés a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) egyébként elkerülhetetlen módosításáról, mindenesetre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiválasztotta a szóba került négy változat közül azt, amelyet támogat, a bevételi határ és a havi díj egyidejű emelését” – mondta a Független Hírügynökségnek Parragh László. A kamarai elnök szerint nem biztos, hogy az idén lesz formális megállapodás a minimálbérről, ennek ellenére jövőre kétszámjegyű béremelés lehet a gazdaságban.

Parragh László a Független hírügynökségnek június végén azt mondta, hogy habár már a Parlament előtt van a jövő évi adótörvény tervezete, a kamarának van még két-három hete arra, hogy megtegye a javaslatát a kata módosítására. Akkor négy változatról beszélt. Az első a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadik változat, hogy a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét, amivel azonban egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke.

S végül a negyedik lehetséges változás az, amelyik mellett végül a modellvizsgálatok és a vállalkozók megszondázása után letették a voksukat: a kata befizetések emelése és ezzel egyidejűleg a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi korlát magasabbra tolása.

Szomorú tapasztalatra tett ugyanakkor szert azokon a vállalkozói fórumokon, amelyeken elővezették a kata kérdését – derült ki Parragh szavaiból. Ő maga is vett részt több olyan fórumon, ahol többszáz vállalkozóval nyílt alkalma eszmecserét folytatni, s egyértelműen kiderült, hogy „a vállalkozók horizontján nagyon távol van a kata, nem érzik annak a kockázatát, hogy nem fizetnek eleget egy későbbi normális ellátáshoz”.

Ennek ellenére az MKIK továbbra is foglalkozni kíván a kérdéssel, amit

„társadalmi felelősségvállalás okán nem lehet levenni a napirendről, nem szólva arról, hogy ez az igazságos közteherviselés kérdése is”

– mondja Parragh, hozzáfűzve: „eljön az a pillanat és helyzet, amikor bele kell nyúlni a rendszerbe, mert a teljes teherviselés szempontjából vizsgálva a kérdést, valakinek majd fizetnie kell a katás vállalkozói kör megélhetését, nyugdíját”. Az MKIK elnöke szerencsésnek egy konszenzust tartana a kérdésben az érintett vállalkozók és a jogszabályalkotók között, s a maga részéről igyekszik közvetíteni ebben.

„Jövőre már nem lehet elkerülni a kata-korrekciót”

– szögezte le, amit azzal is indokolt, hogy ismét lesz minimálbér-emelés, „aminek sejtjük a mértékét”. Kérdésünkre, hogy mit tartalmaz ez a sejtés, a kamarai elnök valamennyi bérre vonatkoztatva állította, hogy szerinte akár kétszemjegyű lehet, s tovább nyílhat az olló a verseny- és a közszféra bérei között. Hozzátette azt is, hogy abban nem biztos, hogy az év végéig megszületik a minimálbér-megállapodás a szociális partnerek között: ugyanis „van egy fikció a rendszerváltás óta Magyarországon: a munkaadók érdeke a minél kisebb, a munkavállalóké pedig a minél nagyobb emelés, ám a reálfolyamatok felől nézve az látszik, hogy

a kocsi megelőzi a lovat”.

A szakma sem egységes
A kata lehetséges módosításának a belebegtetését eltérően fogadta a szakma. Egy része bárminemű változtatást a leghatározottabban elutasít, mondván, Orbán is 2030-ig tervez, a gazdaság is azt akarja tenni. Ha már változtatás – vélik mások –, akkor az alanyi áfamentesség határát kellene felemelni a kata bevételi határának évi 12 millió forintos szintjére. Ehhez uniós engedély kellene, az eljárást – tavaly őszi nyilatkozatok szerint – a kormány már elindította.

A béremeléshez javítani kell a termelékenységet és a hatékonyságot – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: úgy látja, hogy ez is már zajlik a gazdaságban, kikényszeríti azt a béremelés,

hiszen az a munkaadó, amelyek nem képes lépést tartanai a béremelési versenyben, idővel tönkremegy. Parragh elismeri, hogy a hatékonyság és a termelékenység javításához források is szükségesek, „de hát erről szól a versenypiac, amely kegyetlen és kíméletlen”. Mint fogalmazott: „brutálisan kettészakadt a mezőny, vannak nagyon jól fejlődő, a versenyben kiválóan teljesítő cégek, ezek jellemzően kisebb élőmunkát feltételező tevékenységet folytatnak. Példaként hozta fel azt a csavargyártással foglalkozó céget, amely uniós támogatással gépparkot fejlesztett, aminek eredményeként az eddigi 13 másodperc helyett 9 másodperc alatt gyártanak le egy csavart, azaz a munkaszervezéssel és gépbeszerzéssel közel negyedével volt képes javítani a termelés hatékonyságát.

A kirakat mögött az áru nem csillog annyira

FüHü

-

2018-07-09

0

A kirakat mögött az áru nem csillog annyira

Jó nemzetközi klímában csökken a magyar gazdaság növekedése, a versenyképesség alig javul, mindinkább az EU perifériájára sodródunk – állapítja meg vendégszerzőnk. Katona Tamás szerint változatlan az egészségügyben a tűzoltás az állandó eladósodás közepette.

A globális gazdaság az idei első negyedévben az előzetes adatok szerint a korábbi évekénél dinamikusabban, bár a vártnál valamelyest lassabb ütemben bővült. A GDP növekedése a múlt évben elérte a 3,7 százalékot, amely 0,5 százalékponttal meghaladta az előző évi bővülést. Az IMF az idei, valamint a jövő évre is további gyorsulást, 3,9, míg az OECD 3,8 százalékos GDP-növekedést vár a világgazdaságban.

A politikai természetű kockázatok, a regionális konfliktusok ellenére az idei kilátásokat az elemzők többsége kedvezőbbnek ítéli meg a múlt évinél; ugyanakkor a negatív kockázatok az év eleje óta alacsonyabb ütemet is valószínűsítenek, különösen a Donald Trump által keltett bizonytalanság, pontosabban az esetlegesen elhatalmasodó kereskedelmi háború következtében.

Az Európai Unió bruttó hazai terméke az első negyedévben a várakozásokat meghaladóan 2,4 százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakáét. Az EU legnagyobb gazdasága, a német az első negyedévben 2,3 százalékkal nőtt. A brit gazdaságra egyre inkább hat a Brexit: az Egyesült Királyság bruttó hazai terméke az első negyedévben 1,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

A visegrádi országok továbbra is látványosan fejlődnek.

Kiemelkedő dinamikával növekedett a lengyel gazdaság: a bruttó hazai termék az első negyedévben 5 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. A cseh gazdaság negyedik éve határozottan bővül: az első negyedévben 4,4 százalékkal, a szlovák is 3,6 százalékkal. A térséghez tartozó Szlovénia gazdasága a visegrádi országokét is meghaladó élénkülést mutat: 5 százalékkal volt több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Romániában a korábbinál szerényebb, de még mindig kiemelkedő volt a növekedés mértéke: 4,2 százalék.

A magyar gazdaság 2010 óta problematikus változásokon ment keresztül. A növekedés dinamikáját gyakorlatilag az uniós támogatások bevonásának lehetősége, a preferált vállalkozói kör kiválasztásában tudatos kormányzati szándék szerinti időzítése határozza meg. Amíg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be.

Fokozatosan romlik a versenyképesség,

mivel a kilencedik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését. Ezzel

felhasználható uniós források hiányában alig bővülne a gazdaság.

A tavalyi évben már érzékelhető volt a 2014-2020 évek középtávú uniós ciklusában – ismételten sajátos módon – lehívott jelentős összegek élénkítő hatása. Ennek köszönhetően a múlt év egészében – előzetes adatok szerint – 4,2 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene. A dinamikus növekedés az idén is folytatódott: az első negyedévben 4,7 százalék a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

Az ipar teljesítménye 2, az építőiparé – az alacsony bázishoz viszonyítva – kiemelkedően, 22,5 százalékkal emelkedett. Az ágazat teljesítményének növekedésében komoly szerepet játszottak az ismét gyorsuló ütemben a gazdaságba áramló uniós források, így különösen az infrastrukturális fejlesztések újra megindult finanszírozása. A szolgáltatások 4,9 százalékkal gyrapodtak.

A közszolgáltatások, azaz a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás teljesítménye – a korábbi évek tendenciáját követően, tehát az alacsony bázishoz képest is – 0,3 százalékkal tovább csökkent.

A háztartások tényleges fogyasztása – a magas bázishoz képest is – 5,1, ezen belül fogyasztási kiadása jelentősen, 5,9 százalékkal, míg a kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene – az alacsony bázishoz viszonyítva – 0,7, a közösségi fogyasztás 4,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

A beruházások – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – kiugró mértékben, 17,1 százalékkal, emelkedtek.

Az európai uniós támogatások felhasználása révén feltételezhetően az év egészében is a tavalyihoz hasonló lehet a bruttó hazai termék növekedése, amennyiben a kormányzati elképzeléseknek megfelelően ebben az évben sikerül ismét erőltetett ütemben lehívni az uniós pénzt. Utóbbit erőteljesen megkérdőjelezik azok az uniós vizsgálati eredmények, amelyek a közösségi források felhasználásának célszerűségét és átláthatóságát kritikával illették.

A kelet-közép-európai térség államainak többségében a magyar gazdaság növekedési üteménél gyorsabb, a múlt évihez hasonló, vagy azt meghaladó dinamika várható. A magyar gazdaság fejlődési perspektíváját ugyanakkor jelentős mértékben meghatározza a jelenlegi dilettáns gazdaságpolitika, melynek következtében jövőre ugyan még várható 3 százalék körüli növekedés, de az uniós források visszaesésével a gazdaság visszatérhet a potenciális növekedési lehetőséget jelentő 2 százalék körüli sávba.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdasági növekedés átmeneti gyorsulása

nem állítja meg, sőt egyes országokhoz képest még növeli is leszakadásunk mértékét.

Ezt csak perspektivikus gazdaságpolitikával, az Európai Unió reformtörekvéseivel együttműködésben lehet megállítani. Félő, hogy a jelenlegi kormányzat eddigi közösségi politikáját folytatva az unió perifériájára sodorja az országot.

A foglalkoztatottság statisztikai mutatói az elmúlt négy évben látványosan javultak, ezen belül harmadik éve az elsődleges hazai munkaerőpiacon is érdemben emelkednek. A magyar munkanélküliségi ráta az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékét mutatja, igaz, úgy, hogy ebben az európai gyakorlattól merőben eltérve a KSH a közmunkásokat munkaerőpiaci foglalkoztatottnak tekinti. Ezt figyelembe véve

a tényleges munkanélküliségi ráta 7,3 százalék,

ami kissé meghaladja az EU átlagát.

Az inflációt kiszűrő reálkeresetek az utóbbi két évben jelentősen, a közszféra egyes területein kiemelkedő mértékben nőttek. Ezt a hatást erősítette a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly szokatlanul nagymértékű, majd idén további növelése.

A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a március és május közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 millió 457 ezer fő volt, 64 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási mutató meghatározásakor a munkaerő-felvétel módszertana alapján 108 ezer – 12 hónapnál rövidebb ideje – külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekintett a KSH; számuk 2,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az aktív munkanélküliek száma a március és május közötti trimeszterben 171 ezer fő volt, 32 ezer fővel kevesebb, mint egy éve. A rendelkezésre álló adatok szerint az első negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 238 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 44 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába.

A munkanélküliség eszerint 3,7 százalék volt,

0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban is megközelítette a másfél évet, 17,9 hónap volt; a helyzet ismét romló tendenciájúvá változott az egy évvel azelőtti 16,6 hónaposhoz viszonyítva. A regisztrált munkanélküliek 14,6 százaléka 25 éven aluli fiatal volt, csaknem kétharmaduk első munkahelyét kereste, reménytelenül.

A munkanélküliek közel fele, 45,3 százaléka – az Európai Unióban egyedülállóan – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodási szegmenset jól jellemző, összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban legalább 9 hónapig jár.

Az év ötödik hónapjában is súlyos területi problémákkal volt terhelt a munkaerőpiac, bár a közfoglalkoztatottak még mindig magas számának köszönhetően a megyék mindegyikében csökkent a munkanélküliek száma. Legkisebb mértékben Vas megyében, 5,3, a legnagyobb arányban Budapesten, 26,1, a megyék közül pedig Tolnában, 24,5 százalékkal. Három megyében két számjegyű volt a munkanélküliségi mutató: Nógrádban 12,1, Borsod-Abaúj-Zemplénben 11,6, Szabolcs-Szatmár-Beregben 10,5 százalék.

Az első négy hónap átlagában 140 ezer közmunkást alkalmaztak, 19,6 százalékkal kevesebbet, mint egy éve. A bruttó átlagkereset 82 200 forint volt, mindössze 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor nem érte el a jogszabályban előírt minimálbér kétharmadát sem, annak csupán 59,6 százalékát tette ki. A különbség tehát tovább nőtt azáltal, hogy a kormány a minimálbér emelését önkényesen ez évben sem terjesztette ki a közfoglalkoztatottakra, ezzel is kinyilvánítva, miként tekint az ebben a formában alkalmazottak munkájának társadalmi hasznosságára.

A bruttó átlagkereset az első négy hónapban 322 400 forint volt, 12,4 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában 333 800, költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 342 800 forint. A fogyasztói árak ekkor 2,1 százalékkal emelkedtek, így

a reálkereset kiemelkedő mértékben, 10,1 százalékkal nőtt.

A magyar gazdaságot a megelőző három évben folyamatosan deflációhoz (csökkenő árakhoz) közeli állapot jellemezte, ez a helyzet azonban a múlt évben fokozatosan megváltozott. Például az építőipari árakat a konjunktúra határozottan felfelé húzza. A fogyasztói árak összességében hosszabb ideig stagnáltak, míg a múlt év közepétől – hullámzó dinamikával – határozott növekedés mutatkozik azokban. Számottevő emelkedés egyelőre az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztói árában mutatkozik.

A fogyasztói árak májusban 2,8 százalékkal nőttek egy év alatt. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex pedig 2,6 százalékkal.

A kiskereskedelmi forgalom ötödik éve dinamikus bővülést mutat, a növekedés mértékére vonatkozó statisztikai adatok jelentős bizonytalansága mellett. Áprilisban az eladások volumene 6,1 százalékkal nőtt és az első négy hónapban 6,9 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában regisztrált volument. Az élelmiszer-forgalom 4,5, ezen belül az élelmiszerláncoké 4,8 százalékkal.

A háztartások egy főre jutó átlagos fogyasztási kiadása havonta 83 ezer forint volt, reálértéken 5,1 százalékkal több, mint a megelőző évben. Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra változatlan áron számolva 7,5, szeszes italokra és dohányárukra 8,1 százalékkal többet költött a lakosság, mint egy évvel korábban. A jelentősebb fogyasztási csoportok közül a legnagyobb mértékben a vendéglátásra és turizmusra szánt kiadások emelkedtek, reálértékben 9,7 százalékkal.

A költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásállománya május végén 46,3 milliárd forint volt, egyetlen hónap alatt 1,5 milliárd forinttal, 3,2 százalékkal nőtt, és közel egynegyedével volt több, mint egy évvel korábban. A tartozások több, mint négyötöde, azon belül a 30 napnál régebben lejárt fizetési határidejűek több, mint kilenctizede az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményeinél halmozódott fel. Különösen kritikus állapotot mutat, hogy a központi költségvetés minősített – 60 napnál régebbi – szállítói adósságának 90,4 százaléka szintén a tárca intézményeinél keletkezett.

A minisztérium és intézményei tartozásállománya májusban 1,7 milliárd forinttal emelkedett. Az egészségügyiek képviselték a teljes tartozásállomány 70,6 százalékát, míg a – klinikai központtal nem rendelkező – felsőoktatási intézményeké annak 3,9 százaléka volt.

Vagyis a múlt év végén is megvalósult ugyan a – mondhatni szokásos – konszolidáció, de ez is csupán újabb tűzoltás volt, a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami

önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát.

A kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált. A rendszerszemléletű, kiszámítható működési feltételek megteremtése helyett – több éves tendenciát követve – újrateremtődik az adósság, az intézményi menedzsmentek érdektelenné válnak a gazdálkodásban. A bérezésben preferált dolgozói csoportok közötti időbeni ütemezés és az emelés mértékében történő differenciálás tovább fokozza a szakképzett és gyakorlott munkaerő elvándorlását, amelyben kiemelt a garantált bérminimum miatt összecsúszó bértábla kiegyenlítő szerepe is.

Katona Tamás

egyetemi tanár, egykori pénzügyminisztériumi államtitkár, a KSH volt elnöke

Gyenge forint – Mikor lép a kiskereskedelem?

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-07-09

0

Gyenge forint – Mikor lép a kiskereskedelem?

Habár a forint gyengülése az elmúlt hét második felében megállt, sőt, némi visszaerősödés is elkezdődött, szakértők egyetértenek abban, hogy búcsút mondhatunk a 220 alatti euróárfolyamnak. Ez óhatatlanul az importárak emelkedését, s az idén az eleve 3 százalék körülire tervezett infláció növekedését eredményezi majd.

A magyar jövedelmének jelentős hányadát költi élelmiszerre: a háztartások egy főre jutó havi kiadása – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján – 82 900 forint volt 2017-ben. Ezen belül a legtöbbet, fejenként havonta 22 500 ezer forintot élelmiszerekre és alkohol-mentes italokra költöttünk.

Ez az összeg, amelynek egy részét a nagy – hazai és külföldi tulajdonú – bolthálózatokban költjük el. Megkérdeztük tehát, ők hogyan látják a helyzetet, s mit lépnek, ha lépnek?

„Amennyiben a forint mostani gyengülése tartós marad, az óhatatlanul begyűrűzik majd az élelmiszerek árába”

– válaszolta megkeresésünkre Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója hozzátéve: egyelőre még túl rövid idő telt el ahhoz, hogy érződjenek a negatív hatások, pár napon belül a piac még nem reagálja le a változást. Már csak azért sem, mert a beszállítókkal kötött szerződések túlnyomó többsége az árváltozásoknak hosszabb határidőt szab; bár – természetesen – vannak termékek, amelyeknél sűrűbben módosulnak az árak.

Ugyanakkor abban biztos, hogy ha hetekig-hónapokig ilyen árfolyamszinten marad a forint, akkor annak már lesznek hatásai. Ebben az esetben arra lehet számítani, hogy

első körben az importtermékek, majd utána a hazai termékek árai is emelkedhetnek.

Ezen belül először az alapvető termékek drágulhatnak, mondta, hozzátéve: ezek ára akár nagyobb mértékben is emelkedhet. A magasabb feldolgozottságúak ára azért kevésbé, mert azok alapanyag igénye kisebb.

Elvben a határmenti üzletek forgalma erősödhet az olcsóbb forint hatására,

ám az elmúlt időszakok tapasztalatából kiindulva ő úgy látja, hogy a forgalomnövekedés ilyen esetekben a határmenti egységekben ugyan jelen van, de a kereslet megtöbbszöröződésére nem lehet számítani.

„A Spar pont nem az a kereskedelmi lánc, amelynek kínálatában túlnyomó többségében import termékek vannak, nálunk a kínálat 85 százalékát is meghaladja a magyarországi beszerzés részaránya” – mondta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A rendszerben amúgy is van egy puffer, egy-két hónapig kitart a „toleranciája”,

s így a jelenlegi helyzetben még nem áll úgy a helyzet, hogy valamilyen forgatókönyvet kellene készíteniük – magyarázta.

Emlékeztetett arra, hogy a forint gyengülésének hatásai többfélék. Egyrészt idővel, ha tartós marad, valóban eredményezheti az árak emelkedését, ugyanakkor van egy vásárlói oldal is, nevezetesen, hogy

megnő a bevásárlóturizmus azokon a szakaszokon (osztrák, szlovák), amelyeken az árfolyamingadozásoknak korábban is volt már érzékelhető – forgalomnövelő – hatása.

De egyelőre túl rövid az idő berminemű következtetés levonására – tette hozzá.

Utolsó roham a lakáspiacon: milliós drágulás jön

Bak Mihály

-

2018-07-05

0

Utolsó roham a lakáspiacon: milliós drágulás jön

Hiú reményből bizonyosság lett: nem marad a kedvezményes áfa az új lakásokra 2020-tól, ami az építőipar egy részét maga alá fogja temetni, a piac pedig várhatóan visszatér a 2016 előtti állapotba, az évi 8-10 ezer új lakás szintjére. Az ismét 27 százalékos áfa kisöpri a kereslet zömét. Addig vannak kérdőjelek.

Elhalt a remény, a kormány nem hosszabbítja meg a 2016 elejétől érvényes 5 százalékos kedvezményes áfát a 2019 vége utáni időszakra. Az InfoRádióban ezt bejelentő pénzügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy eleve ennyi időre tervezték. Varga Mihály azt is elmondta, hogy nem akarják közpénzből finanszírozni a szerintük 10 százaléknyi külföldi és a befektetői célú lakásvásárlásokat.

Valóban, a Magyar Nemzeti Bank tavasszal közzétett jelentése szerint 40 százalék a nem saját célra vett lakások aránya. Ezt mutatja az ábra is.

Az egyik jelentős cég, a Balla Ingatlan vezetője, Balla Ákos a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az ő adataik szerint ennél is magasabb ez az arány:

minden második új lakást befektetési céllal vásárolnak.

Ami érthető is, ha az elenyésző banki betéti kamatokat, lakáscélú kölcsönök kamatait és a lakbéreket összevetjük, azt látjuk, hogy jelenleg az egyik legjövedelmezőbb beruházás ma kiadásra venni ingatlant.

Az ábra azt mutatja meg, hogyan változott a fővárosi átlagár és fajlagos ár a kedvezményes áfa bevezetése után. A drágulás viszonylag kismértékű volt, de a négyzetméterenkénti átlagár is feljebb ment. Azon lakásokat mérték meg akkoriban, amelyek mindkét hónapban eladók voltak. Azt tapasztalták, hogy az átlagár növekedését mintegy 17 százaléknyi áfa-csökkentés kísérte.

Az ingatlanszakma folyamatosan győzködte a kormányt, hogy hosszabbodjék meg a kedvezményes áfa, netán maradjon így. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) nemrégiben készült értékelése szerint a kedvezményes áfa megszűnése önmagában 22 százalékkal növelheti az új lakások árát 2020-tól. Az áfakulcs megemelésének hatására közel 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi bevétel lenne az 5 százalékos kulccsal.

Az IFK szerint az átadott lakások tavalyi 15 ezer körüli száma 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de még meg sem közelíti a kívánatosnak tartott évi 40 ezres mennyiséget. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatti építőipari visszaesés nyomán csupán Budapestről jelenleg becsléseik szerint 30-35 ezer új lakás hiányzik, amely az árak és az albérleti díjak jelentős emelkedéséhez vezetett. Az elemzők piaci becslései szerint azonban idén ideális esetben is csak 25 ezer körüli új lakás átadása lehetséges országosan – írta az IFK.

Az elmúlt évek országos folyamatát a következő ábra szemlélteti:

A KSH májusi adataiból kiderül, hogy 2018 első negyedévében 3394 új lakás épült, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, 3,4 százalékkal több, mint 2017 első negyedévében. Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés. A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 3,0 százalékkal több, összesen 2965 lakóépület építését tervezik.

A kétféle adat azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztők – noha Balla Ákos szavaival „gyerekesen reménykedtek” az áfa-meghosszabbításban – lényegében már tavaly év vége felé leálltak az új fejlesztések előkészítésével. Májusban arról írtunk, hogy a bizonytalanság közepette márciusban az új szerződésekből és a teljes szerződésállományból az látszott, a beruházók igyekeznek befejezni a már elvállalt munkákat és az újakkal óvatosabban bánnak.

Az épülő, tervezett és befejezett budapesti lakások számát mutatja az Eltinga grafikonja:

Az árak vágtatását mindenki megtapasztalhatta, az MNB májusban már arra a következtetésre jutott, hogy idén tovább drágulnak a lakások, de Budapesten már elérték a telítettségi árszintet.

Jelentősek a késések az új építésű lakások átadásában,

elsősorban a fővárosban, és főként a hiányzó munkaerő miatt.

Az MNB tavaszi jelentése szerint tavaly 13,8 százalék volt az átlagos drágulás (2016-ban 15,4), és még idén is 13,9 százalékkal számolnak. Az árolló az elmúlt években egyre tágult a vidéki és a fővárosi piac között, mert Budapesten az elmúlt három évben 26,8, majd 23,6, tavaly 13,3 százalékkal nőttek az árak.

Az Eltinga Budapesti Lakásriportjában az olvasható, hogy 2017-18-ban az eladó lakások 17 százalékkal drágultak.

A Balla Ingatlan adatai szerint ma már 600 ezer forint négyzetméterár alatt nem lehet rentábilisan kivitelezni, illetve csak a minőség rovására (a közelmúltban is volt mintegy 3,5 százalékos kivitelezői drágulás). Ez a szám a megemelkedő áfával elérné a 700 ezret,

amit Budapesten is csak a tágabban vett belső városmag bír el,

a vidékről pedig szinte beszélni se érdemes. Debrecennek, Kecskemétnek és Győrnek van fejlesztői értelemben saját lakáspiaca, ezeken kívül már eddig is a saját építés (például a klasszikus kaláka) volt inkább jellemző.

Az Eltinga idén 5950, jövőre 11400 lakás átadását várja, és még 2020-ban (tehát a 27 százalékos áfa visszatérte után) is számolnak ezer eladható lakóingatlannal.

A budapesti lakásátadások becsült alakulását szemlélteti a grafikon:

Látható, hogy a végső roham az utolsó negyedévben várható. Akinek addig nem sikerül megvennie, az belecsúszik a 27 százalékos áfába. (Nyilván sokan fognak azzal próbálkozni, hogy – legalábbis papíron – előre hozzák az adásvételt.)

A jövőt inkább találgatják az érintettek. Abban nincs vita, hogy a 22 százalékpontnyi drágulás akkora lenne, hogy

alig maradna fizetőképes kereslet.

Már csak azért is, mert a kivitelezők a 2016 elején leszállított áfa nagy részét lenyelték – mondta hangsúlyozottan saját véleményeként a Magyar Ingatlanszövetség elnöke. Mehrli Péter úgy véli, hogy – különösen a jellemző építési csúszások miatt – lesznek olyan lakások, amelyeket nem tudnak eladni 2019 végéig. (Az Eltinga a tavasszal úgy találta, hogy 6100 lakásnál legalább 1-2 negyedév a késés, de csaknem 3 ezer már több, mint egy évvel van túl a határidőn.) Márpedig üresen nem marad lakás, ami az árak csökkenéséhez vezet – mondta Mehrli Péter.

Balla Ákos ezzel szemben úgy becsüli, hogy – mivel új fejlesztések már jó ideje nem indultak – a futó beruházásokat képesek lesznek befejezni. Társasház esetében átlagosan 20-22 hónap az építési idő, a szerkezetkész vagy ahhoz közeli épületek elkészülhetnek 2019 végéig.

Utána viszont rengeteg cég fog eltűnni a piacról – és persze ez magával rántja az építési kiskereskedelmet, valamint az építőanyag-gyártókat is.

Főleg a kisebb tőkeerejű kivitelezőkre vár sanyarú sors – mondta Mehrli Péter.

Kedvező fejlemény várható viszont azzal, hogy a most feszítő munkaerőhiány akár el is tűnhet. Mert ember ugyan nem lesz több, de a feladat igen. Balla Ákos erősen ironizálva úgy fogalmaz, hogy

„a kormány hála istennek nem fejlesztette a szakképzést”,

ezért nem kell ezerszámra elküldeni jó szakembereket a piac összeesése után.

Mert abban nincs vita, hogy ez fog történni. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal és a Balla Ingatlan tulajdonosa is úgy látja, hogy a piac visszaesik az évi 8-10 ezer új lakás mennyiségére, vagyis a 2013-15-ös időkére.

Arról semmit se tudni, hogy a kormány utána mit tervez Varga Mihály nyilatkozatából annyi derült ki, hogy talán a CSOK-ot tervezik fejleszteni, de az még nem világos, hogyan tudnák pótolni a magasabb áfával eltűnő keresletet. Mert ez a kedvezmény kezdettől fogva a magas jövedelműeknek volt jó, a fiatal családoknak alig – mondta Balla Ákos. Amit egyébként eddig is láttunk, például azt, hogy a drágulás el is vitte a CSOK jelentős részét, főleg Budapesten.

Addig is

tartogathat meglepetéseket a következő másfél év.

Új beruházások híján a fokozatosan kifutó kínálat fog összetalálkozni a még növekvő kereslettel (Balla Ákos szerint reális a pénzügyminiszter biztatása, hogy aki teheti, még gyorsan vágjon bele lakás keresésébe-építtetésébe). Ez a tiszta piaci logika alapján további áremelkedést sejttet, de vannak ezt fékező körülmények is.

Arról már a FüHü is írt, hogy a forint megdőlése következtében elkezdtek emelkedni a lakáskölcsön-törlesztések. Ezek ugyan fokozatosan lépnek be a már futó szerződésekbe (attól függően, hogy milyen kamatperiódust választott az ügyfél: egy éven belülit, vagy három, öt évest, netán ennél is hosszabbat), de az új kölcsönöket már fél-egy százalékponttal többért kínálják a bankok. Ez pedig többeket visszarettenthet lakásvásárlástól.

Látható az is – mondta Balla Ákos -, hogy eddig is a kisebb, 40-50 négyzetméteres lakásokat vitték nagy számban, a nagyok könnyen beragadnak, ahogyan a rosszabb minőségűek és a nem annyira kedvelt helyen lévők is. Márpedig egy 100 négyzetméteres (550 ezer forint körüli egységárú) lakás esetében a sokak által becsült 10 százalékos drágulás öt és félmillió forint. Balla Ákos szerint kérdés, hogy elbírja-e ezt a piac.

Elszabadult forint: eddig bírták az utazási irodák?

Bak Mihály

-

2018-07-04

0

Elszabadult forint: eddig bírták az utazási irodák?

A napokban elkezdtek árat emelni az utazási irodák, amelyek eddig állták a forint utóbbi hetekben bekövetkezett nagy mértékű értékvesztését. Egyelőre a jogszabályi kereten belüli drágulásról tudnak a szakmai szövetségben. A forint pedig „nem segít”.

A forint jelentős árfolyamvesztesége lassan elkezdi éreztetni hatását. Régi szép kifejezéssel begyűrűzik a fogyasztói árakba az, hogy az év elejéhez képest

az euróval szemben mintegy hat százalékkal, a dollárral szemben ennek körülbelül duplájával morzsolódott le

a forint értéke. Ráadásul mindez nagyjából hat hét alatt történt, ami igen megnehezíti az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez.

Eddig kitartottak az utazási irodák, azonban egyesek éppen most jelezték, hogy

nem bírják tartani eddigi áraikat

– mondta el Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke a Független Hírügynökségnek. Néhány iroda mintegy 5 százalékot emelt – tette hozzá.

Azt természetesen most még nem tudjuk, hogy általános drágulásba torkollik-e mindez, de ha tartós marad a forint leértékeltsége, aligha kerülhető el a széles körű áremelkedés.

Az irodák gyakran hónapokkal korábban megkötött szerződések keretében utaztatnak, de vannak olyan utak is, amelyeket már a magasabb árfolyamon kellett kifizetniük. Ez az árfolyamzuhanás már akkora, amit nem bírnak el az utazásszervezők – mondta Molnár Judit.

A jogszabály indokolt esetben, mint például a forint árfolyamának gyengülése, lehetővé teszi a részvételi díj megemelését. Azon utasok esetében, akik már befizették az előleget, vagy a teljes részvételi díjat,

csak az út indulását megelőző huszadik napig van mód az áremelésre,

ezen belül már nem. Ugyancsak előírja a jogszabály, hogy ha az áremelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, az utas indoklás és kötbér fizetés terhe nélkül elállhat a szerződéstől.

Vagyis az eddig megfigyelt első drágulások ezen jogszabályi küszöbérték alatt vannak.

Szintén hosszú távú szerződésekkel operálnak például a kiskereskedelemben, de rövidesen minden bizonnyal ők is rákényszerülnek az árfolyamvesztés érvényesítésére az árakban.

Következnek aztán a benzinkutak,

amelyek áraiban a hordónkénti nyersolaj-ár beragadása magasan, 80 dollár körüli szinten amúgy is felfelé nyomja a forintban számolt végső fogyasztói árat. Ráadásul itt még nagyobb lesz a drágulás, mert az olaj esetében dollárban történik az elszámolás, és az amerikai valuta önmagában is erősödik, duplán megkeserítve a forint dolgát.

Arról nem is beszélve, hogy akik nem voltak résen (és honnan lehettek volna, hacsak nem, mondjuk, devizapiaci szakértők), és nem vették meg hetekkel ezelőtt az utazásra való költőpénzt, azok igen rosszul járnak a nyaraláskor.

És a forint nem akar segíteni. Árfolyama este is 327 fölött volt, vagyis a délelőtti erősödés tényleg nem tartott sokáig.

Mindenesetre érdemes berendezkedni a gyenge forintra, hacsak a Magyar Nemzeti Bank nem módosít álláspontján.

Óvnék mindenkit attól, hogy mindenféle hisztériának felüljön – nyilatkozta este Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint kapkodni semmi esetre sem kell, mindenki őrizze meg nyugalmát. Mind az árfolyampolitikáért felelős jegybank, mind a kormány figyeli az eseményeket. A kormány szerepe ebben az árfolyampolitikában az, hogy támogassa a jegybankot ebben a munkájában. Ezt eddig is megtettük, ezután is megtesszük – mondta. A miniszter arról is beszélt, hogy a leértékelődés miatt valószínűleg nem kell hozzányúlni a költségvetéshez. A gyengébb forintárfolyam következtében emelkedhet az infláció, a fogyasztási típusú adóknak köszönhetően beérkező többletbevétel egyensúlyt teremt a várható kiadásokkal szemben – mondta Varga.

MNB: most jön a neheze?

Bak Mihály

-

2018-07-03

0

Még csak most jön a neheze, és az MNB-ben fogalmuk sincs, mit csináljanak – mondta egy volt jegybanki vezető munkatárs a Független Hírügynökségnek a nemzeti bank forintgyengülés közbeni tétlenségéről. Egy másik egykori MNB-s úgy látja, hogy „megpróbálják megúszni” a kamatemelést, de ez aligha sikerül.

Elborult, doktriner monetáris politikát folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése, és beleragadt az extrém laza kamatpolitikába – mondta el egy korábbi jegybanki vezető munkatárs a Független Hírügynökségnek arra a kérdésre, hogy mi várható. A piac

egyre inkább kamatemelést követel, az MNB vezetése pedig hallgat,

semmitmondó közleményszövegeken kívül nem mondanak semmit.

Az Index hétfői írása szerint kettészakadt az MNB apparátusa, vannak, akik már lépnének, a másik fele ki akar tartani a 0,9 százalékos (az eurót használó országokon kívül) a társég immár legalacsonyabb alapkamata mellett.

Forrásunk szerint semmi rendkívüli nem történik, a forint árfolyamzuhanása mögött nem spekuláció áll (ezt vallja egyébként az MNB is), hanem törvényszerűség: a pénzbőség lassan elmúlik a világban, az infláció emelkedőben van, az olaj ára se süllyed. Trend lett a kamatemelés, és ezzel megy szembe az MNB, a befektetők pedig oda viszik a pénzüket, ahol kisebbek a kockázatok, és ráadásul több nyereséget érnek el (például az Egyesült Államokban).

Az inflációt is beleszámoló reálhozam nálunk mínusz 2,5 százalék,

ki az a bolond, aki itt tartja a pénzét?

– mondta a volt MNB-s.

Még csak most jön a neheze, és fogalmuk sincs, mit tegyenek – értékelte a helyzetet a szakember, aki szerint muszáj lesz kamatot emelnie a Monetáris Tanácsnak (MT). A piac nem hisz az MNB-nek, ezért az elmúlt időszak nemzetközi hatásai a valóban ingatag gazdaságok (török, argentin) devizái mellett

csak a forintot ütötték meg,

noha a magyar gazdaság állapota a főbb mutatók alapján jelenleg szilárd – mondta a forrás.

Nehezíti a helyzetet, hogy a döntéshozó MT-ben – az egy Nagy Márton alelnök kivételével – nincs komolyan vehető szakértője ennek a területnek, olyan, aki kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati tapasztalatú lenne – említ egy másik szempontot. Mint mondja, Matolcsy György MNB-elnök vezette be azt a gyakorlatot, hogy

érdemi viták se nagyon vannak

a monetáris politikai igazgatóság által készített szakmai előterjesztésekről. Ráadásul ez utóbbi, a stáb se olyan összetételű már, mint a megelőző jegybankelnökök idején volt – tette hozzá.

A megkérdezett volt MNB-s egyetért azokkal, akik szerint komoly hitelességi válságban van a jegybank, amely a végletekig kitart a nem-cselekvés mellett. Ami persze részben érthető – nem csak azért, mert hosszú ideje ezt tudatja a külvilággal -, hanem mert rengeteg pénzt öntött a piacba a növekedési hitel gyanánt, amit nullás kamattal adtak oda a kereskedelmi bankoknak.

Ha emelkedésnek indul a kamat, azon még nagyobb lenne az MNB vesztesége.

Egy másik volt vezető, egykori MT-tag arra tippel, hogy most nem fognak semmit se csinálni, „megpróbálják megúszni”, hátha tartós lesz a mai erősödés. Szerinte az MNB-nek elvileg lennének más eszközei is a kamatemelésen kívül, de egyetért azzal, hogy rendkívül megroppant az intézmény hitelessége, ami esetleg valóban csak ezt a lehetőséget hagyja meg számára.

A két szakember osztja azt a véleményt is, hogy kisebb léptékű, egy-kéttized százalékpontnyi kamatemelés pedig valószínűleg nem is lenne elegendő.

Nagyot erősödött, most gyengül a forint

Bak Mihály

-

2018-07-03

0

Délelőtt hirtelen erősödött a forint, 327,31-ről azonban ismét felfelé megy a grafikon az euróval szemben. Ma – nem kamatdöntő – ülést tart a Monetáris Tanács, a piacon terjedő várakozás kamatemelésre vonatkozik.

Minden előjel és látható ok nélkül délelőtt hirtelen erősödni kezdett a forint, az euróval szemben a 330-as nyitó értékről 327,31-ig futott. Ott aztán megfordult a trend, most már ismét 328 felett jár a kurzus.

Mindeközben az állampapírok hozamai kissé emelkedtek, amelyből a Portfolio azt a következtetést vonta le, hogy erősödtek a kamatemelési várakozások.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyébként ma tart ülést, de ezen – hacsak nem történik valami drámai – nem várható az alapkamatra vonatkozó döntés, előzetesen közzétett naptára szerint ez legközelebb e hónap 24-én lehetséges. Nagy Márton, az MNB alelnöke előző nap a parlamentben az atv kérdésére megismételte korábbi nyilatkozataikat, hogy

a korábbi közleményükben foglaltak (vagyis, hogy az infláció az egyedüli fontos szempont) az érvényesek, illetve hogy a piaci folyamatok függvénye az árfolyam.

Akkor egyébként ennek közzététele után óriási zuhanást produkált az árfolyam, amelyet egy pánikszerű – néhány szerkesztőségbe elküldött – e-mail követett. Ebben lényegében bejelentették, hogy hosszabb távon (1-2 év) nem tartható fenn a jelenlegi nagyon alacsony alapkamat.

A jelek szerint a kormányt se nagyon izgatja a forint sorsa. Hétfőn a parlamentben a válaszadásra kijelölt államtitkár csak a lényegről nem beszélt, amikor Mellár Tamás a kormányszóvivő múlt heti spekulánsozós megjegyzését számon kérve éppenséggel a legtöbb információ birtokában lévőket gyanúsította meg azzal, hogy nagyot akarnak keresni az árfolyamon.

Jelenleg leginkább a hitelességi válság az MNB egyik legnagyobb gondja a kérdésben.

Hasznos

Többen elhárították, hogy véleményezzék az MNB versenyképességet növelni hivatott dolgozatot. Akik vállalták, azok helyenként „tanúi” magasságba emelkedve kommentáltak: „a nép ellensége”, másnál a kognitív disszonancia példáját látják.

homlokegyenest szemben állnak a nyolc éve látott kormányzati politikával,

a 2030-ig szóló kitekintés nem értelmezhető

a kormányt el kell csapni, mert az ilyen kormány vezetőjével együtt rossz

ami Orbánnak nagyon tetszik, aztán nem történik semmi

akik az összeomló Nyugatról ebbe a csodálatos, prosperáló országba menekülnek.

felismerték: baj van.

hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek.

a nemzeti autóbuszgyártási cselekvési programot,

csak töredékét, a fellelhető adatok alapján 400-450-et gyártottak hazai cégek.

MKB Banktól származó csaknem hatmilliárdos kölcsön képében,

Átlépte az infláció az MNB 3 százalékos célrátáját, s ahogyan sejthető volt, a forint azonnal 324 fölé ugrott. Rövidesen kiderül, hogy ez újabb nyomást helyez-e a forintra. Az árakat a benzin és az élelmiszer nyomta fel.

S végül a negyedik lehetséges változás az, amelyik mellett végül a modellvizsgálatok és a vállalkozók megszondázása után letették a voksukat: a kata befizetések emelése és ezzel egyidejűleg a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi korlát magasabbra tolása.

A béremeléshez javítani kell a termelékenységet és a hatékonyságot – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: úgy látja, hogy ez is már zajlik a gazdaságban, kikényszeríti azt a béremelés,

Jó nemzetközi klímában csökken a magyar gazdaság növekedése, a versenyképesség alig javul, mindinkább az EU perifériájára sodródunk – állapítja meg vendégszerzőnk. Katona Tamás szerint változatlan az egészségügyben a tűzoltás az állandó eladósodás közepette.

A visegrádi országok továbbra is látványosan fejlődnek.

Fokozatosan romlik a versenyképesség,

felhasználható uniós források hiányában alig bővülne a gazdaság.

A beruházások – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – kiugró mértékben, 17,1 százalékkal, emelkedtek.

nem állítja meg, sőt egyes országokhoz képest még növeli is leszakadásunk mértékét.

a tényleges munkanélküliségi ráta 7,3 százalék,

A munkanélküliség eszerint 3,7 százalék volt,

a reálkereset kiemelkedő mértékben, 10,1 százalékkal nőtt.

önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát.

megnő a bevásárlóturizmus azokon a szakaszokon (osztrák, szlovák), amelyeken az árfolyamingadozásoknak korábban is volt már érzékelhető – forgalomnövelő – hatása.

minden második új lakást befektetési céllal vásárolnak.

Jelentősek a késések az új építésű lakások átadásában,

amit Budapesten is csak a tágabban vett belső városmag bír el,

alig maradna fizetőképes kereslet.

Utána viszont rengeteg cég fog eltűnni a piacról – és persze ez magával rántja az építési kiskereskedelmet, valamint az építőanyag-gyártókat is.

tartogathat meglepetéseket a következő másfél év.

A napokban elkezdtek árat emelni az utazási irodák, amelyek eddig állták a forint utóbbi hetekben bekövetkezett nagy mértékű értékvesztését. Egyelőre a jogszabályi kereten belüli drágulásról tudnak a szakmai szövetségben. A forint pedig „nem segít”.

az euróval szemben mintegy hat százalékkal, a dollárral szemben ennek körülbelül duplájával morzsolódott le

nem bírják tartani eddigi áraikat

csak az út indulását megelőző huszadik napig van mód az áremelésre,

Következnek aztán a benzinkutak,

egyre inkább kamatemelést követel, az MNB vezetése pedig hallgat,

ki az a bolond, aki itt tartja a pénzét?

csak a forintot ütötték meg,

érdemi viták se nagyon vannak

Ha emelkedésnek indul a kamat, azon még nagyobb lenne az MNB vesztesége.

Délelőtt hirtelen erősödött a forint, 327,31-ről azonban ismét felfelé megy a grafikon az euróval szemben. Ma – nem kamatdöntő – ülést tart a Monetáris Tanács, a piacon terjedő várakozás kamatemelésre vonatkozik.

a korábbi közleményükben foglaltak (vagyis, hogy az infláció az egyedüli fontos szempont) az érvényesek, illetve hogy a piaci folyamatok függvénye az árfolyam.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA