Hasznos

Miért méregdrága a magyar eper, és miért olcsóbb a külföldi?

A nagy szállítási költségek ellenére a magyar piacokon lényegesen olcsóbban lehet vásárolni az afrikai vagy a görög epret mint a magyart. Miért?

Márciusban a görög szamóca 2000 forint körüli áron kelt el a magyar piacokon, a magyar eper 8000 -be került. Az időjárás sok mindent indokol, de ekkora különbséget nem. A magyar eper csak április végén érte el a 2000 forintos versenyképes árat.

Az áfa a bűnös? Az eper áfája 27%, ehhez képest eltörpül a szállítási költség Görögországból, mely 4 vagy 5%.

Miért ízletesebb a magyar eper?

Mert éretten szedik le míg Egyiptomban vagy Marokkóban olyan fajtákat kell termeszteni, melyek korán érnek, és féléretten leszedve jól viselik a hosszú utazást. A kereskedők tudják ezt a piacon, ezért gyakran a külföldi epret is magyarként adják el számítva a vásárlók hazafias érzéseire no meg arra, hogy a hazai epernek jobb az íze. A vásárló csak otthon veszi észre, hogy külföldi epret vett, melynek más az íze, de magyar az ára.
Németországban miért éri meg az eper termesztése, és nálunk miért nem? Az időjárás ott rosszabb, a munkásoknak legkevesebb háromszoros bért kell fizetnie mint Magyarországon. Szigorúbbak a környezetvédelmi előírások is. A németek háromszor annyi epret fogyasztanak mint a magyarok noha ott is drágább a hazai.

Mit csinálnak jobban a német gazdák? Fóliáznak. Ily módon kétszeresére lehet növelni a termésátlagot.

“Ma Magyarországon sem a szabadföldi sem az üvegházas eper termesztés nem elég hatékony. Új beruházásokra lenne szükség, mert csak így lehetne váltani az intenzív termelésre”

– nyilatkozta Németh István, a Magro.hu ügyvezetője a G7 gazdasági portálnak.

Magyarországnak épp az intenzív kertészkedés irányában kellene menni

Ezt fejtegette Szűcs Pál, a Pénzügykutató intézet agrár szakértője, rámutatva arra, hogy az átállás a gabonára hosszú távon zsákutca lehet, mert mind Oroszország mind pedig Ukrajna lényegesen előnyösebb helyzetben van mint Magyarország. Az intenzív zöldség és gyümölcs termesztés lenne a jövő, de ez pénzt és szakértelmet igényel, és jelen pillanatban mindkettő hiánycikk a magyar mezőgazdaságban.

Így állhat elő az a furcsa helyzet, hogy az eper termesztése immár gazdaságosabb Belgiumban és Hollandiában mint nálunk noha ott az időjárási feltételek lényegesen rosszabbak és a munkaerő költségek jóval magasabbak.

Mi lesz a hidrogén szerepe Európa energia rendszerében?

“A német kormány most eldöntötte, hogy teljes mértékben a hidrogén irányába megy. Ez azért fontos, mert nem azok a technológiák lesznek a meghatározók a jövőben, melyek a legjobbak, hanem amelyek mögé valamelyik nagy állam beáll és nagy pénzeket tesz bele” – nyilatkozta Lakatos Benjámin, a MET elnök-vezérigazgatója a Portfolionak.

A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég, melynek állítólag Orbán Viktor az egyik fő részvényese, sokat keresett az energia válságon, most pedig azt fürkészi, hogy a közeljövőben milyen lesz a gázár Európában hiszen ettől függ a profitja. A hosszútávú jövő mindenképp a villamosáramé, de mi lesz addig amíg Európa teljesen átáll erre? Lakatos Benjámin szerint Európának nincsen igazán jó választása azt követően, hogy leválik az orosz földgáz importról, mert így kívánja gyengíteni Oroszországot, amely 2022 február 24-én agressziót hajtott végre Ukrajnával szemben.

Meg tudja-e tartani Európa a versenyképességét a zöld átállás során?

Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak, úgy véli, hogy nem. Lakatos Benjámin ugyanígy látja az Európai Unió jövőjét.

“A már megkezdett zöld átállás folyamatos európai pozíció vesztéssel jár” – hangsúlyozza a MET elnök vezérigazgatója, aki arra utal, hogy az USA-ban sokkal olcsóbb az energia, és emiatt az európai cégek inkább ott nyitnak gyárakat, melyeket ráadásul a zöld átállás jegyében az Egyesült Államok kormánya is támogat. Mario Draghi is azt hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államoknak van iparpolitikája, az Európai Uniónak nincsen.

Európa földgáz szükséglete 90%-át importálja

“A cseppfolyósított földgáz nagy világpiaci szereplői ki tudják használni ezt a helyzetet. Európa ebből a szempontból nagyon sérülékeny” – mutatott rá Lakatos Benjámin. Aki arra utalt, hogy az orosz földgáz zsarolást csak oly módon tudta elkerülni az Európai Unió, hogy nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt és vásárol az USA-tól és a Közel Keletről. A cseppfolyósított földgáz drágább mint az orosz vezetés gáz, és éppúgy zsarolási potenciált jelent mint Putyin és a Gazprom esetében. Ettől is próbál szabadulni Németország a hidrogén programmal, de mennyire gazdaságos ez?

“Németország ezzel a törvénnyel letette a voksát a hidrogén mellett, és ez fontos az egész térség számára, de még a német gazdaság sem hidrogén alapon fog működni hanem áramalapú lesz” – jósolja Lakatos Benjámin. Aki szerint:

”a jövőben mindenkinek arra kell törekednie, hogy az energiamixét úgy alakítsa ki: az minél diverzifikáltabb, minél olcsóbb és minél lokálisabb legyen.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Spanyolországban nagyon sok naperőmű épült, ezért amikor kisüt a nap, akkor az áram ára lemegy csaknem nullára, mert senki sem akarja kikapcsolni a saját naperőművét. Nagyon erős a kannibál hatás.

Németországban nem lehet kikapcsolni a szélerőműveket. Ezzel a zöld hidrogént pozícionálják. Ha fúj a szél, és nulla az áramár, akkor vagy energia tárolókat töltenek fel vagy pedig elektrolízissel hidrogént hoznak létre, és azt bejuttatják a hidrogén rendszerbe” – vázolja fel a helyzetet Lakatos Benjámin. Aki elmondta, hogy “a Dunamenti Erőműnél telepítettünk egy naperőmű parkot is, és egy energia tárolót is.”

Az Európai Unió egyik legfőbb előnye az egységes földgáz és árampiac. Emiatt ugyanis jóval kevesebb erőművet kell építeniük a tagállamoknak, amelyek megoszthatják a készleteiket egymással.

A zöld átállás hogy érinti a földgáz piacot?

A teljes zöld átállás valószínűleg csak 2050 tájban érhető el, addig a földgáz fontos szereplő marad az energia piacon. Az amerikai óriások nemigen értik, hogy miért fáznak az európaiak a hosszútávú szerződésektől hiszen az energiaválság idején kiderülti, hogy az energia biztonság szempontjából ennek milyen nagy jelentősége lehet. A MET mindenesetre belevág egy 20 éves szerződésbe  az amerikai Commonwealth vállalattal:

”Az első tíz évben Európába hoznánk a cseppfolyósított földgázt, azután pedig, ha itt már nem lenne rá szükség, akkor Ázsiába vinnénk. Ott ugyanis hosszú távon számolnak a földgázzal, mert azt gondolják, hogy még mindig jobb mint a szén”

– mondta a MET elnök vezérigazgatója, aki hozzátette:

”2026 után túlkínálat lehet a földgáz piacon, mert annyi új vállalkozás indult be.”

A fogyasztókat persze elsősorban az érdekli, hogy mennyi lesz a földgáz ára, de ezt senki sem tudhatja hiszen még az energiaválság óriási ingadozásait sem vizsgálták meg tudományos precizitással.

“Ha a 2022-es energiaválság idején elveszített pénz felét energia beruházásokra költötte volna az Európai Unió, akkor megoldottuk volna Európa energia problémáit”

– hangsúlyozza Lakatos Benjámin, aki szerint az oroszok nem véletlenül támadják az energiatárolókat Ukrajnában: ”ha az ukrán kitermelés mellett nincsenek gáztárolók, akkor télen lehetnek gondok. Kinek nem jut gáz? Ukrajnán belül lehetnek problémák, az Európai Unión belül nem” – mondta a MET földgáz kereskedő cég elnök vezérigazgatója.

Magyar jövő: Érjük utol Romániát!

A címben elhangzott kissé ironikus mondattal összegezte a magyar gazdaság helyzetét Katona Tamás, a KSH egykori elnöke, aki a Pénzügykutató Intézet Hetényi Körében tartott vitaindító előadást.

Az elmúlt év statisztikái közül felfigyelt arra, hogy míg a GDP mínusz 0,9%-os negatív teljesítményt nyújtott addig a mezőgazdaság rekordot döntött: 68%-os növekedést produkált!

A kettő között ellentmondás van, de ezen nemigen csodálkozott Katona Tamás, aki elmondta azt is, hogy utóda, Mellár Tamás idején is voltak hasonló anomáliák.

Saját elnöki tevékenységéről nem beszélt bár nyilvánvalóan akkor is az aktuális hatalom elvárásai domináltak a kínos realitás fölött.

A nemzeti együttműködés rendszerét Görögországban a Pasok – szocialista párt találta ki, és működtette igen eredményesen a két Papandreu idején.

Mindenki tudta, hogy a görög elit lop, csal, hazudik, de senki sem mozgatta a füle botját sem mindaddig amíg a 2008-as nagy pénzügyi válság idején Görögország nem sodródott a pénzügyi csőd szélére.

Akkor a trojka: az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank csak azzal a feltétellel  adott pénzt Görögországnak, hogy Athénban megígérték: ezentúl valós statisztikát közölnek! A  valós számok mindenkit megdöbbentettek Görögországban: a szerencsétlen statisztikusokat bíróság elé állították hazaárulás vádjával.

Brüsszel alig tudta kimenteni őket. Görögország pedig a valós adatok alapján bekerült az uniós szegényházba, ahol olyan szomszédokkal osztozkodik a szálláson mint Magyarország, Románia vagy Bulgária. Akik az utóbbi években megelőzték Magyarországot, amely így megszerezte az utolsó, a huszonhetedik helyet az Európai Unióban. Innen már nehéz visszaesni! – mosolygott ironikusan Katona Tamás, aki elmondta, hogy Magyarország azért lassan felzárkózik az uniós átlaghoz: 76%-ot értünk el.

A reáljövedelem is nőtt 2010-hez képest méghozzá jelentősen, 53%-kal, és ez biztosította Orbán Viktor szavazótáborát. Kis szépséghibája a dolognak, hogy csak forintban szép az emelkedés, euróban vagy dollárban nem annyira. Orbán Viktor ugyanis a forint folyamatos leértékelésével tudja elérni, hogy miközben a hazai fizetések nőnek, a külföldi beruházók bér költségei alig hiszen ők dollárban vagy euróban számolnak.

Katona Tamás megjegyezte, hogy a bérek mostanában is túlságosan gyorsan nőnek miközben a termékenység alig. A hazai közgazdászok még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a bérek a munka termelékenységétől függenek holott globalizált rendszerben egyáltalán nem erről van szó: a Tesla sanghaji gyára semmivel sem kevésbé hatékony mint Elon Musk kaliforniai üzeme, de a kínai munkások és mérnökök mégiscsak az amerikai bérek töredékét keresik. Ezzel is magyarázható, hogy Elon Musk újabb Tesla gyárat tervez Sanghajban. Yellen amerikai pénzügyminiszter egy héten keresztül tárgyal Kínában, hogy a világ két legnagyobb gazdasága elkerülje a kereskedelmi háborút.

Surányi: nincs válság!

A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke hangsúlyozta, hogy nincsen pénzügyi válság Magyarországon, és a közeli jövőben nem is számíthat ilyesmire az Orbán kormány:

egy – másfél évig még eldöcög a szekér, igaz, hogy lefelé tart a gyenge gazdaságpolitika miatt

– hangsúlyozta Surányi György.

Jelenleg háromféle gazdaságpolitikája is van a hatalomnak:

1- az egyiket Nagy Márton gazdasági miniszter képviseli. Ez a magas nyomású gazdaság  elmélete, amely arra irányul, hogy mindenáron felgyorsítsa a gazdasági növekedést. Surányi György szerint ez biztos út a kudarc felé. Ugyanakkor elmondta: amikor ők Bokros Lajossal átvették a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank irányítását, akkor 9% fölött járt a GDP arányos adósságtörlesztés míg ma “csak” 4,2%. Ez is magasabb mint az egészségügyi kiadások összege.

László Csaba ex pénzügyminiszter megjegyezte, hogy amennyiben bevezettük volna az eurót, akkor könnyebb lenne az adósságtörlesztés. Surányi György ezt kapásból cáfolta mondván: a csehek igen előnyös feltételek mellett kapnak hitelt a világpiacon annak ellenére, hogy ragaszkodnak a koronához.

Az euró jelentősége Surányi szerint nem gazdasági hanem politikai jellegű:

”ha Magyarország belépne az euró zónába, akkor nehéz lenne az országot kivezetni az Európai Unióból.”

2- középutas gazdaságpolitikát hirdet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyaránt vitatkozik Nagy Márton gazdasági miniszterrel és Matolcsy Györggyel.

3- a Nemzeti Bank elnöke kis késéssel, de megvilágosodott, és felfedezte az Orbán kormány felelősségét az inflációban, amely 26%-os rekordot produkált az Európai Unióban.

Miért nem váltott ki politikai földrengést a 26%-os infláció?

Valószínűleg azért nem, mert az infláció igazi áldozatai, a legszegényebb rétegek nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék az érdekeiket. Katona Tamás elmondta, hogy Magyarországon a legfelső 10% több szociális juttatást kap mint a legszegényebb 10%! A legszegényebb rétegek Orbán leghűbb szavazói, mert annyira ki vannak szolgáltatva pártunknak és kormányunknak, hogy pontosan tudják: ha megmukkannak, akkor még azt a szánalmas juttatást is elbukhatják, mely nélkül az életben maradásuk is kétségessé válik. Katona Tamás szerint Észak Magyarország lakóinak egyharmada, az Észak Alföld régió egy negyede mindmáig mélyszegénységben vegetál.

Országosan 22%-ról 11%-ra csökkent a mélyszegénységben tengődők aránya, de a kiszolgáltatottság megmaradt. Ez pedig Orbán nemzeti együttműködési rendszerének sziklaszilárd politikai alapja. Főként, mert

az ellenzék semmilyen életképes alternatívát sem tud felkínálni ennek a mélyszegénységben és annak határán vegetáló rétegnek.

Mi lesz a lopott pénzzel?

A jogos kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója tette fel, aki elmondta: sokan az Egyesült Államokban reménykednek. Az USA-ban ugyanis érvényes a Magnyickij törvény, mely lehetővé teszi külföldi korrupciós ügyek vizsgálatát is amennyiben olyan kormányokról illetve oligarchákról van szó, akik problematikusnak bizonyultak Washington számára az utóbbi időben. Ez David Pressman nagykövet Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök ezért imádkozik azért, hogy Donald Trump visszatérjen a Fehér Házba.

Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek hatalmas birodalma épült ki az elmúlt 14 év során, és a hatalom tovább terjeszkedik. Csillag István egykori gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországban nincsen tulajdon biztonság: a versenyhivatal bármikor belenyúlhat egy cég tulajdonosi rendszerébe. Máskor az is elég, ha néhány mindenre elszánt fiatalember belép a vállalkozó irodájába, és “visszautasíthatatlan ajánlattal” áll elő.

Orbán Viktor valószínűleg többször is megnézte a Keresztapa című három részes film eposzt, és annak főbb tanulságát felhasználta a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében.

Csakhogy a maffiában is tudják: Money makes the World go round vagyis a világot a pénz mozgatja. Amíg jöttek az euró milliárdok Brüsszelből és olcsó volt a hitel a világpiacon, a nemzeti együttműködés rendszere is eldöcögött  noha nem a gazdasági hanem a politikai hatékonyság alapján működött. Most viszont beköszöntött a hét szűk esztendő. Orbánnak fogytán a pénze. A maffiában sokat elnéznek a nagyfőnöknek, de ezt nem. Valamiféle erjedés meg is indult a hatalom köreiben: jól mutatja ezt a Magyar Péter jelenség.

A hatalom feketelistáján előkelő helyet elfoglaló Pénzügykutató Intézet is profitál ebből: nemrég Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója, a nemzeti együttműködés rendszerének e két oszlopa volt a liberális kutató intézet vendége, hamarosan pedig Navracsics Tibor miniszter érkezik, aki oroszlánként küzdött Brüsszelben az eurómilliárdokért – nem is sikertelenül. Persze a magyar oroszlán leginkább Rejtő Jenő hőséhez, Wendriner Aladárhoz hasonlít, aki már a bécsi állatkertben született, és esze ágában sincsen kockára tenni életét a nagy semmiért: különösen, hogy már a vak is látja, hogy a király meztelen.

Orbán menekülő útja – Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere külföldön is terjeszkedik

2014-ben még “csak” 7,7 milliárd forintra becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát. Ekkor szakított Simicska Lajos Orbán Viktorral, ma Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere, vagyonát 591 milliárd forintra becsülik. Ez dollárban is több mint egymilliárd.

A globális gazdaságban ez csekélység: a világ leggazdagabb embere, a francia Bernard Arnault túl jár a 200 milliárd dolláron, de Magyarországon, ahol a lakosság több mint kétharmada a havi ezer eurós európai szegénységi küszöb alatt él, kissé soknak tűnik. Lázár János miniszter szerint

“egyre több Mészáros Lőrincre lenne szükség.”

Nem biztos, hogy a magyar közvélemény egyetért ezzel, pont az ellenkezőjét állítja  az Unióa és a magyar ellenzék beleértve Magyar Péternek is, aki úgy vonta meg a nemzeti együttműködés rendszerének eddigi mérlegét, hogy

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált!”

Orbán menekülő útja: a külföldi beruházások

Tiborcz István Belgrádban nyomul az ingatlan piacon, a miniszterelnök veje nem véletlenül választotta Szerbia fővárosát: ha szorul a kapca, akkor Orbán Viktor ide menekülhet hiszen Vucsics elnök régi jóbarát. Mészáros Lőrinc most arról nyilatkozott, hogy “a szállodaiparban már vannak érdekeltségeink Horvátország és Montenegro mellett Ausztriában is. Megyünk tovább: Rijeka mellett ötcsillagos szállodát építünk, melyet 20 évig a Marriot üzemeltet majd.”

Majd később:

”elsősorban Európában terjeszkedünk, de Észak Afrikában Líbiában, és a Közel Keleten Omanban is vannak érdekeltségeink.”

Tegyük hozzá, hogy Budapesten épül az Emírségek által finanszírozott “európai Dubaj”, melyet persze a magyar állam is nagyvonalúan támogat.

Augusztus huszadikán, a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén a karmelita kolostorban Orbán Viktor fogadta a katari emírt, aki a Hamász iszlamista terrorista csoport fő támogatója volt.

Mészáros Lőrincnek is feltűnt, hogy a világon igencsak kevés olyan cégcsoport van, amely szinte mindennel foglalkozik. “Európában csak Törökországban találtam ilyen cégcsoportokat” – mondta Magyarország leggazdagabb embere. Nem véletlen a török párhuzam : Erdogan is a nemzeti tőke támogatására építette rendszerét, amely most megingott, mert az infláció megrendítette a társadalmi bázisát, a vallásos vidéki társadalmat és a nagyvárosi szegényeket, akiknek drámai mértékben romlott az életszínvonaluk.

Mészáros Magyarország legnagyobb agrár vállalkozója

Miért volt oly magas az élelmiszerinfláció Magyarországon?

– ezt véletlenül sem tudakolta az Index Mészáros Lőrinctől, aki a legnagyobb földbirtokos Magyarországon.

Orbán Viktor alteregója 65 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon, ezzel ő az új Esterházy herceg, aki 1945 előtt a legnagyobb földbirtokos volt. Igaz, hogy Esterházy herceg nem kapott támogatást az Európai Uniótól, melyet Orbán Viktor oly elszántan bírál. Főként amiatt, mert számonkéri rajta az eurómilliárdokat, melyeket nem elsősorban a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek szántak. Mészáros Lőrinc ugyan azt nyilatkozta az Indexnek, hogy az ő vállalkozásai teljesen transzparensek, de hogyha ez így van, akkor nem egészen érthető, hogy Orbán Viktor miért óvakodik attól, hogy Magyarország az Európai Ügyészség ellenőrzése alá kerüljön? Talán az motiválja a miniszterelnököt, hogy a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nyilvánította Magyarországot.

A magyar titkosszolgálat volt az USA egyik legnagyobb drogszállítója a Kádár korszakban

Kuba igen aktív szerepet játszott abban, hogy a dél-amerikai drog szállítmányok bejussanak az Egyesült Államokba. Ezzel kettős célt akartak elérni: gyengíteni az amerikai társadalmat és kemény valutát szerezni, amely állandó hiánycikk az 1959-es forradalom óta a karib-tengeri szigetországban.

Magyarországon megirigyelték a kubai elvtársakat, és megbízták a Chinoin gyárat olyan drogok előállításával, melyeket tabletta formájában lehet szedni vagyis könnyű gyógyszernek álcázni.

Miről van szó? A methaqualone-ról. Erről így írt Bayer István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító igazgatója Drogok és emberek című könyvében:

“A gyógyszer Magyarországon nem került forgalomba, de a Chinoin megkezdte a gyártását és exportját. Aztán kiderült, hogy Svájcon keresztül – ahol ezt egyáltalán nem ellenőrizték, és az NSZK-n át, ahol a szabad kikötő rendszer miatt ez lehetséges, Kolumbiába továbbítják és onnan az USA -ba csempészik” – írta Bayer professzor, az egykori piarista diák.

Tegyük hozzá, hogy Kolumbiából a kábítószereket jórészt Panamán és Kubán keresztül csempészték be az Egyesült Államokba. Washingtonban mindez feltűnt, és értesítették Magyarországot, ahol megszüntették a “gyógyszer” gyártását a Chinoinban.

Kőkeményen lépett fel a DEA Budapesten

Gene Haislip, a Drug Enforcment Agency egyik vezetője 1981-ben érkezett a magyar fővárosba, hogy rendezze a gyógyszer-kábítószer ügyet. Kemény szankciókat helyezett kilátásba, ha Magyarország nem szünteti meg a gyógyszer-kábítószer exportját. Elmondta a magyar hatóságoknak, hogy ismeri a kolumbiai csempész útvonalat, majd végül közölte: amennyiben Magyarország nem hagy fel mindezzel, akkor az USA megvonhatja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt a fizetési problémákkal küszködő kis szocialista országtól. Elmondta azt is, hogy a gyógyszer-kábítószer több mint hatezer amerikai fiatal halálát okozta, mert a diszkókban előszeretettel használták az Egyesült Államokban.

Mezey Barna a Chinoin igazgatója 1961-ben Kossuth díjat kapott minden bizonnyal ennek a gyógyszer-kábítószernek az előállításáért, melyet ipari mennyiségben exportáltak az Egyesült Államokba. A repülőgépek Kolumbiából, és Kubából Panama érintésével tonnaszámra szállították a drogot az Egyesült Államokba. Hogyan? A magyar katonai hírszerzés már 1957-ben létrehozott egy fedőcéget Svájcban. Ez irányította a kereskedelmet. Amelyik azután lebukott. Megindult a nyomozás, és a szálak a Chinoinhoz vezettek. 1981-ben az akkori amerikai nagykövet már nemcsak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény visszavonásával fenyegetett hanem azzal is, hogy a Fehér Ház megkéri a nagy amerikai bankokat: ne adjanak kölcsönöket a gondokkal küzdő magyar államnak.

A magyar vezetés kapitulált.

Polanski is metakvalont használt

A világhírű lengyel filmrendező is ezzel a magyar gyógyszer-kábítószerrel élt amikor szexuális kapcsolatot létesített egy 13 éves lánnyal Kaliforniában. Emiatt el is ítélték. A Wall Street farkasa című film jól mutatja be a metakvalon hatását.

1982-ben nyugdíjba küldték Mezey Barnát, a Chinoin vezérigazgatóját és a svájci fedőcég vezetőjét, Csaplár Gyulát, aki a katonai titkosszolgálat magasrangú tisztje volt.

A Chinoin súlyos pénzügyi válságba került hiszen elveszítette legfontosabb bevételi forrását.

Orbán-Schwarzkopf Balázs kutató azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy a befolyó hatalmas bevételnek csak egy kisebb része jutott a Chinoinnak, a többség a Nemzeti Banknál landolt, ahol hozzájárulhatott ahhoz, hogy Fekete János alelnök stabilizálja Magyarország pénzügyi helyzetét. Egy másik rész a belügyminisztérium  kasszájába került, és ebből építettek luxus szállodákat a Balaton partján. A kutató szerint a szállodák építésének költségeit legkevesebb 50%-ban ebből a gyógyszer-kábítószer ügyből fedezhették.

Csaknem egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon

Megjött a nemzeti együttműködési rendszer szegénységi bizonyítványa: több mint 900 ezer nyugdíjas a létminimum alatt tengődik Magyarországon. Ez természetesen nem az ezer eurós európai létminimum hanem a magyar, amely 161 ezer forintos havi nettó keresetet jelent.

Hogy lehet a minimumból megélni az elmúlt időszak inflációs hulláma után amikor a nyugdíjakat meghaladó mértékben emelkedett az energia, az élelmiszerek és a gyógyszerek ára?

2023-ban a létminimum Magyarországon 161 ezer forint volt

– közölte a Bankmonitor.

“Ezeknek a nyugdíjasoknak el kell dönteniük a hónap közepén, hogy kiváltják-e a gyógyszereiket, kifizetik-e a lakásuk rezsijét vagy élelmiszert vesznek?”

– nyilatkozta Juhász László, a nyugdíjas szervezetek egyeztető tanácsának alapító elnöke.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy nemcsak a nyugdíjasok hanem több más társadalmi réteg számára is tragikus volt az elmúlt időszak inflációja , amelyet a kormány nem kompenzált teljes mértékben.

Milliós nyugdíjak

Óriási kontrasztok jellemzik a nyugdíjas társadalmat is hiszen aki sokáig aktív volt a nemzeti együttműködés rendszerében a nyugdíj korhatár elérése után is, az elérhette sőt túl is léphette a milliós határt. Arról nem is beszélve, hogy miniszterként olyan plusz jövedelmet biztosíthat magának, amelyről a többi nyugdíjas álmodni sem mer. Mint

például Pintér Sándor vezérezredes, az Orbán kormányok örökös belügyminisztere, aki papíron kisnyugdíjas, de a valóságban milliárdos.

Vagy Martonyi János egykori külügyminiszter, aki a privatizáció idején töltött be először kulcspozíciót. Akkor a CIA tanácsára belépett az MSZMP-be szinte utolsóként, hogy felügyelhesse a privatizációt. Az amerikai cégek meg is kapták amit akartak. Cserébe Martonyi János partner lett az USA legnagyobb ügyvédi irodájában, melynek akkori vezetője Christine Lagarde később az IMF majd pedig az EKB főnöke lett. A partnerek hatalmas hasznot húznak az ügyvédi iroda profitjából.

Kiemelt kategóriába tartozik Schmitt Pál, az egykori köztársasági elnök, aki ma is csaknem annyi juttatást kap mint az aktív államfő, Sulyok Tamás. Orbán Viktor édesapjának vagyoni állapotáról nincs pontos kimutatás, de köztudott, hogy az ország egyik leggazdagabb embere éppúgy mint a miniszterelnök veje, Tiborcz István.

A jövedelmi skála olyan mint az Eiffel torony

Magyarországon a kommunista diktatúra idejében viszonylag széles középosztály és szegény réteg  illetve viszonylag vékony gazdag réteg jellemezte a társadalmat. Ifjabb Fekete Gyula  a nyolcvanas években készített felmérése szerint a 40%-os szegény réteg felett egy több mint 50%-os középosztály létezett a Kádár rendszerben míg felül, a gazdag réteg nem érte el a 10%-ot. Mi lett ebből mára? Az Eiffel torony mintájára széles szegény réteg, amely a társadalom többségét jelenti. Karcsú középosztály a társadalom mintegy 20%-ával, azután pedig egyre karcsúsodó elit, melynek tetején már csak néhány család található. Róluk beszél Magyar Péter, Varga Judit ex igazságügyi miniszter elvált férje, aki mozgalmat szervez a csalódott fideszesekből.

Ezt az Eiffel tornyot stílszerűen Orbán toronynak kellene nevezni hiszen nem a véletlen műve, hogy ez létrejött, mert a miniszterelnök így akarja bebetonozni a hatalmát.

Az alul levő szegény többség szavazza meg a felső 1% uralmát, mert Orbán Viktor kormánya minden választás előtt komoly pénzeket fordít erre.

2022-ben több mint 1500 milliárdot. Ezt a pénzt az Orbán kormány az óriási inflációval jórészt vissza is szedte, de közben a magyar gazdaság elveszítette a dinamikáját – ahogy ezt Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke többször kifogásolta is. Orbán Viktor válasza: a miniszterelnök utasította Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy nézzen után mennyit profitált a Matolcsy család a Nemzeti Bank alapítványaiból?! Ezt az orbitális csalást annak idején Orbán Viktor fedezte, mert nemcsak a Matolcsy család profitált belőle. Az Orbán kormány hosszú vitát folytatott arról az Eurostat-tal, hogy miképp is veszítette el közpénz jellegét a Nemzeti Bank nyeresége? A vitában végül Brüsszel győzött, de addigra már néhány család zsebében hatalmas összegek landoltak a nemzeti együttműködés rendszerének nagyobb dicsőségére.

Rogán Antal propaganda gépezetének az igazi hatása abban van, hogy ezekről a húsbavágó problémákról: a többség szegénységéről és az elit villámgyors gazdagodásáról egyáltalán nem beszél. Mensonge par omission – mondják a franciák arra a jelenségre utalva, melyet a kommunista rendszer is nagyban űzött Magyarországon:

a média a mellébeszélés színtere, ahol mindent megtudhatunk mindenről ami nem igazán fontos.

A húsbavágó problémákról pedig hallgatni kell hiszen kiderülne: a magyar lakosság életszínvonala 2023- ban a legutolsó lett az Európai Unióban.

A magyarok fogyasztása a legkisebb az Európai Unióban

A Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy nálunk a legkisebb fogyasztás az Unióban. Mindezt az a Matolcsy György jelentette ki, aki néhány évvel ezelőtt még azt jósolta, hogy az évtized végén megközelítjük az osztrák életszínvonalat. Ehelyett az történt, hogy 2023-ban még a bolgárok is megelőztek bennünket.

A nemzeti együttműködés rendszerének teljes gazdasági csődje: a Nemzeti Bank is kénytelen megállapítani, hogy a felzárkózás nem sikerült, ellenben visszaestünk az utolsó helyre abban az Európai Unióban, amely maga is gyengén muzsikált az elmúlt időszakban, és a kilátásai sem jók.

Nagy Márton: 6-8 év kell amíg kilábalunk a válságból

A nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitika irányítását ezzel a nem épp optimista jövő képpel lepte meg a kereskedelmi kamara közgyűlését, ahol Orbán Viktor is felszólalt. A miniszterelnök ugyan kincstári optimizmust emlegetett, de semmi biztatót sem tudott mondani. Korábban nem sokkal a megnyert 2022-es választások után már elszólta magát amikor kijelentette: hét szűk esztendőre számít. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanezt ismételte meg két év késéssel.

Hogy lehet fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét ilyen gyenge gazdasági teljesítménnyel? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, de amíg senki más nem kínál valamiféle működőképes alternatívát, addig maradhat “a cifra nyomorúság” – a nemzeti színű zászlóval átkötött stagnálás.

Orbán érvelhet azzal, hogy a káosz az alternatíva, a problémák megoldására nemcsak neki, de senki másnak sincsen ésszerű javaslata. Miközben a nemzeti együttműködés rendszere csendben agonizál, a hatalomhű rokonok, barátok és üzletfelek tovább gyarapodnak,

a nép pedig “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt”

– írta Arany János. Majd egy másik költő, József Attila  ugyanerről a korról :” kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk…”

2,5 milliárd dolláros kínai napelem beruházás Magyarországon

Míg az Orbán kormány a levegőbe beszél, a pragmatikus kínai cégek a saját kezükbe veszik az energiaellátás megszervezését.

A Vsquare értesülései szerint a CATL, a BYD és a többi kínai cég, amely nagy beruházásokat hajt végre Magyarországon rájött arra, hogy a magyar kormány képtelen lesz annyi energiát biztosítani, amely számukra elegendő lenne. Ezért óriási napelem beruházásba fognak Magyarországon.

Mit vettek észre a kínaiak? Azt, hogy Paks 2 csak jóval később adhat áramot mint ahogy azt az Orbán kormány állítja. A magyar-orosz szerződésben még a 2030-as átadási dátum szerepel, de a szakértők szerint ennek az égvilágon semmiféle realitása sincsen. Az Orbán kormány manapság a 2032-es dátumot emlegeti Paks 2 kapcsán, de ebben is sokan kételkednek. Szijjártó Péter külügyminiszter kapta meg Paks 2 felügyeletét, és ő jelezte, hogy még márciusban Magyarországra látogathat a Roszatom elnök – vezérigazgatója. Lehet véletlen is, hogy Paks 2 előző miniszterét, Süli Jánost korrupcióval gyanúsítja az Integritási hivatal, de az sem kizárt, hogy belőle akarnak bűnbakot csinálni Paks 2 várható késése miatt. A kínai cégeknek azonban nem bűnbakra hanem energiára van szükségük, ezért vágnak bele a nagy napelem beruházásba Magyarországon.

Orbán is utalt erre évértékelő beszédében

“A naperőmű fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként megbokrosodott lóra emlékeztet” – mondta a miniszterelnök, aki elmondta, hogy

“a mi tervünk az, hogy meghosszabbítjuk Paks 1 működését, és felépítjük Paks 2-őt.”

Február elsején a beépített naperőmű kapacitás meghaladta az 5700 megawattot, ez majdnem a háromszorosa Paks 1 kapacitásának.

Ami Paks 2 elkészülését illeti: a Portfolio szerint ez valószínűleg csak 2035-től, de lehet, hogy csak 2037-től ad áramot.

“Az energiafogyasztás 15%-át már napelemekkel állítjuk elő“

– büszkélkedett a miniszterelnök, aki a szükségből csinált erényt. A kínaiak épp azt akarják kihasználni, hogy olcsó hazai 50 kilowattóra teljesítményű vagy még nagyobb napelem erőművekkel állítsanak elő áramot Magyarországon elsősorban a saját gyáraik számára.

Mindez persze szükségessé teszi az energia hálózat korszerűsítését, amely óriási pénzeket igényel. Kérdés, hogy a kínaiak tervezett 2,5 milliárd dolláros napelem beruházása hozzájárulást jelent-e ehhez is, mert hogyha a magyar államnak kell ezt egyedül megvalósítania, akkor ugyancsak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az utóbbi időkben – az uniós pénzek be nem érkezése és a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt – azt kell, hogy tapasztalja: a nagy zseb üres. Ingyen pedig csak a halál jön…

Gázár a mélyben, miért fizetünk akkor érte oly sokat?

A holland gáztőzsdén az ár elérte a mélypontot, az ukrajnai háború előtti árat. 2021 májusa óta nem volt ilyen alacsony a földgáz ára Európában: egy megawatt óra 22,7 euró. Csak emlékeztetőül: a földgáz pánik csúcsán, 2002 augusztusában az ár 300 euró fölé emelkedett. Ekkor volt az, hogy Medvegyev-Putyin egykori alteregója  azzal fenyegette meg Európát, hogy “meg fogtok fagyni!”

Most akkor jól állunk? Relatíve mindenképp, de az energia válság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az európai ipar 20 euró alatti földgáz árra állt be, és ezt még nem értük el. Sok európai cég ezért építi új üzemeit az Egyesült Államokban, ahol sokkal olcsóbb az energia.

Orbán és a rezsicsökkentés csodafegyvere

A magyar miniszterelnök nyert már választást a rezsi csökkentéssel, melyet lelkes rajongói politikai atombombának neveztek el. Most újra megpróbálkozhat ezzel hiszen a júniusi választásoknak is van tétje a számára bár sokkal kisebb mint az országos választásoknak. A miniszterelnök persze szorgosan tanulmányozza a közvélemény kutatásokat is, és ezek alapján gondolhatja úgy is: minek pénzt költeni arra, ami ingyen is megvan. A közvélemény kutatások a hatalom töretlen népszerűségét mutatják. Újabb rezsi csökkentésre tehát nincs szükség. Érdemes azt az országgyűlési választásokra tartalékolni 2026-ban. Orbán Viktor egy gyenge pillanatában a megnyert 2022-es választások után hét szűk esztendőt jósolt Magyarországnak. Ilyen helyzetben nagy pénz kell a választópolgárok megvásárlására hiszen a tartósan alacsony életszínvonal a legelszántabb kormánypárti szavazókat is megrendítheti, különösen, ha közben azt olvassák, hogy Mészáros Lőrinc egyetlen évben 150 milliárd forinttal növelte vagyonát.

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK