Hasznos Archives Page 47 of 87 › Független Hírügynökség

Nem látszik a szemétügy megoldása

-

2018-10-30

Hétfőn nem kezdték el a Zöld Híd 360 ezres területén összeszedni a lakossági szemetet. Egyelőre jele sincs a megoldásnak, és a környékbeli megyékben nincs akkora kapacitás, amivel pénz esetén átvehetnék a szolgáltatást. Közbe a Budapesten is újabb területeken állnak utcán a teli kukák.

Ahogyan az várható volt, az Észak-Pest és Nógrád megye 116 településén szolgáltató Zöld Híd nonprofit kft. hétfőn nem tudta elindítani kukásautóit. A 360 ezer lakost érintő krach pénteken következett be, amikor a cég az előzetes figyelmeztetések után közölte: pénz híján hétfőtől leállnak (illetve a közintézmények elől viszik el a szemetet, amíg van üzemanyaguk).

Ekkor bejelentették a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál is a szüneteltetést. Az OKF a törvény alapján megpróbál más céget megbízni a munkával. Ha tud. Mindenesetre az OKF-ben tartott hét végi egyeztetésen semmit se léptek előre.

A Zöld Hídban a Független Hírügynökségnek név nélkül elmondták, hogy

a környék egyik megyéjében sincs annyi kapacitás

a hozzájuk hasonlóan pénzhiánnyal küzdő hulladékos önkormányzati cégeknek, hogy ekkora területet pluszfeladatként ellássanak. Akkor se, ha megkapnák a tényleges költségeiket fedező pénzt az állami kukaholdingtól, az NHKV-tól.

Ezt támasztja alá, hogy az OKF eddigi kísérlete kudarcot vallott, egyetlen társaság se jelentkezett, és az OKF se jelölt ki mást a feladat elvégzésére. Ahogyan pedig ez a törvény alapján feladat lenne, és ahogyan korábban tette is az állami hatóság. De eddig jellemzően kis vállalkozások dobták be a törülközőt; a Zöld Híd ügyvezetője elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy mindeddig ők voltak a környéken a szolgáltatás megmentői.

Hétfőn a Zöld Hídnál az 52 kukásautóból „csak” 8 rossz, de további négynél azonnali gumicserét írt elő múlt héten a közlekedésfelügyelet, ami több millió forint autónként. A Zöld Hídnál 2,5 milliárdos fejlesztési hiány halmozódott fel. A cég kedden sajtótájékoztatót tart helyzetükről.

A két és fél éve 176 hulladékkezelő cégből erővel létrehozott 25

regionális önkormányzati vállalkozás mindegyike pénzhiánnyal küzd,

mert a föléjük beállított NHKV a lakossági díjakból kevesebbet oszt vissza a szükségesnél. Az állami holding egyedül a fővárosi FKF-nek legalább 13 milliárddal tartozik.

Az árbefagyasztással, majd „rezsicsökkentéssel”, később a számlázás és pénzvisszaosztás NHKV-hoz terelésével mára az a helyzet alakult ki, hogy

becslések szerint legalább több tízmilliárd forintot

kellene tűzoltásként a területre betolni.

Ennek következtében az elmúlt időszakban elsősorban a szelektív hulladék összeszedése egyre több helyen késik, ahogyan ezt szeptember végi közleményében az FKF tudatta is. Mostanra olyan területeket (például Óbuda egyes részeit) is elért az egyre nagyobb késés, ahol ősz elején még problémamentesen ment a szemét összegyűjtése. Sőt, ugyanezen területen arról számoltak be lakók, hogy a kommunális hulladék elvitele is meg-megcsúszik pár napot, aminek következtében a kiürített konténerek egy része azonnal megtelik a kicsorgott szeméttel. Az FKF egy egész oldalnyi állást hirdet honlapján, de fizetési összeget nem ír. És hírek szerint a csúcsponton pörgő építőipar lényegesen magasabb fizetéseket kínál, mint a jogszabályban meghatározott önkormányzati állások.

S mindeközben már járja útját a hazai tapasztalatokra építő „konyha-közgazdaságtani” gondolkodás. Ahogy a Zöld Híd Facebook-oldalán lévő hozzászólásokban is felbukkan: a probléma úgy fog megoldódni, hogy a csődbe vitt ágazatban hirtelen

megjelenik egy Mészáros Lőrinc-féle vállalkozás,

amely – megkapva a szükséges pénzt az államtól – átveszi ezt a területet is.

A parlamentben is szóba került a téma. Az NHKV azonnali felszámolását és a finanszírozás megoldását követelő ellenzéki (Molnár Gyula, MSZP) felvetésre a válaszoló Cseresnyés Péter államtitkár a 2010 előtti időkre mutogatott, és dícsérte a rezsicsökkentést. És azt mondta, hogy szemét nem marad elszállítatlanul, valamint hogy a hulladék üzlet is, eladható áru.

Kockázatokat rejt az átmeneti lakásáfa

Bak Mihály

-

2018-10-26

0

Nagy fokú kompromisszumot és bizalmat feltételez a 2019 végétől átmeneti időre fenntartott öt százalékos lakásáfa. A megcsúszó kivitelezéseken fog segíteni, de vannak kockázatai a még el nem készült új lakások esetében.

Legfeljebb egy-kétezer, de talán ennél is kevesebb új építésű lakás, családi ház számára nyújt segítséget a kormány azzal, hogy átmeneti időre megtoldja a kedvezményes, 5 százalékos áfa fennmaradását 2019 után.

Jövő év végén lejár az öt évre meghirdetett kedvezményes áfa ideje, ekkortól ismét 27 százalékkal adóznak az új építésű lakóingatlanok. Fő szabály szerint, mert a parlamentnek benyújtott adótörvény-csomagba beillesztettek egy módosítást, amely – a gyakorlat ismeretében – pár hónappal kitolja a kedvezményes áfa érvényesítését 2020-ban.

Azokban az esetekben lesz mód erre, amelyekben 2019 december 31-éig benyújtják a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéséhez szükséges okiratokat, és a lakás legalább szerkezetkész állapotban van. Utóbbi feltétele, hogy – leegyszerűsítve –

kívülről teljes legyen az épület, a nyílászárók is a helyükön legyenek.

Vagyis ez a könnyítés annak a csekély számú építkezésnek segít, amelyek folyamatban vannak (vagy rövidesen – például családi házak – elkezdődnek), de több hónapos csúszásban vannak és nem fejeződnek be 2019-ben.

Ezzel azonban felborul a normál építési folyamat, mert

a nagyjából 60 százalékos készültségi állapotra kell azt mondani, hogy kész van az ingatlan

(utóbbi a feltétele ugyanis annak, hogy a tulajdonjog bejegyezhető legyen). Ez nagy fokú kockázatot rejt magában, erős kompromisszumot és egymás iránti bizalmat feltételez az építő és a majdani tulajdonos között – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

A megszokott ügymenetben a beruházás elindulásakor a leendő vevő előleget fizet, majd az építés előrehaladása alapján további részlet(ek)et utal át. Vagyis a szerkezetkész pillanatban nagyjából 60 százalék járna a vételárból is. A kedvezményes áfa érvényesítéséhez azonban a teljes árat ki kell fizetni, az építő pedig a tulajdonjog átadását hozza előre. Ez a felek közti bizalom nélkül nem fog menni.

Több rizikója van ennek. Az egyik az, hogy a belső terek kialakításakor nem ritka, hogy apróbb változtatásokra kerül sor a tervekben lévőkhöz képest, például valamilyen hatóság rendelkezése nyomán. Kockázat az is, hogy a finanszírozó bankok változatlanul akkor fizetnek, amikor rendelkezésre áll a hatósági használatba vételi engedély. Ez tehát növeli az építők (és a vevők) pénzügyi kockázatát is.

Ez a megoldás valószínűleg azon vevők esetében válhat gyakorlattá, akik hajlandók nagyobb rizikóba belemenni, és

lényegében a teljes vételárat maguk fedezik,

illetve a jó renoméjű ingatlanfejlesztőknél jöhet szóba – mondta Balla Ákos.

Ugyancsak kockázatot vállalnak a felek azzal, hogy a szorító munkaerőhiány miatt sokszor hónapokat csúszó építkezések ebben az esetben is nehezen kiszámíthatóan késhetnek. Előfordulhat, hogy a szerkezetkész épületről levonulnak a kőművesek, ácsok, de a belső teret kivitelezők előre nem láthatóan mégsem érkeznek meg időre.

Ez esetben a földhivatal – ha hat hónapon belül nincs kész az épület – visszadobja az albetétek létrehozását, és kezdődhet elölről a bejegyzés – hívja fel a figyelmet a szakember. (Ez akár a kedvezményes áfát is érintheti utólag.)

Mindezeket figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy

inkább 80-90 százalékos készültség esetén fognak megállapodni

a felek – kalkulál Balla Ákos.

Érdemes azért mindezekhez hozzátenni, hogy nagyon kevés ingatlanról beszélünk. A teljes éves forgalom 4 százaléka, nagyjából ötezer az új építésű lakás, a többi használtak adás-vétele. Ezen belül is az új lakások fele befektetési célú, tehát mostanában mintegy kétezer család a tényleges új lakással gyarapodó évente. Ezek egy része kerülhet abba a helyzetbe, hogy a már megrendelt, részben ki is fizetett lakás, ház építése átcsúszik 2020-ra. Vagyis ez az átmeneti szabály is azon kevés jómódúnak segít, akiknek az egész újlakás-támogatást (jellemzően a csokkal) bevezette a kormány.

Erdei padlóra küldte az ökölvívást – Frissítve!

FüHü

-

2018-10-19

0

Erdei padlóra küldte az ökölvívást – Frissítve!

Csődbe kerülhet a magyar ökölvívás, amely a működésképtelenség határára került. A hírek szerint a Magyar Ökölvívó Szövetségben késnek a kifizetések, a kluboknak járó támogatások, a hiány meghaladja a 350 millió forintot. Pedig az ökölvívás öt év alatt négymilliárd forint állami támogatást kapott. A sportág művelői közül sokan Erdei Zsolt azonnali lemondását követelik.

Mielőtt 2017-ben Erdei Zsolt átvette a Magyar Ökölvívó Szakszövetség vezetését, a korábbi elnök Csötönyi Sándor szemére azt vetették, hogy úgy irányította a szervezetet „mintha saját kft-jét igazgatná”. A népszerű Madártól elődjénél sokkal többet vártak.

Úgy tűnik azonban, hogy ezek a remények nem váltak valóra, sajtóhírek szerint ugyanis a közelmúltban pénzügyi vizsgálatot kezdeményeztek a nyári ifjúsági ökölvívó-világbajnokság ügyében. Információink szerint a pazarló módon megrendezett tornán

azok a személyek is feltűntek, akik Erdei korábbi magánvállalkozásai körül is tevékenykedtek.

A nyári ifjúsági világbajnokság szervezőbizottságának pénzügyekért felelős tagja, Nagy Anett Viktória volt, aki üzleti kapcsolatban állt Wida Józseffel, az utánpótláscsapat menedzserével. A pár közös vállalkozásai több évtizedes múltra tekintenek vissza, elsőként 2003-ban egy faipari bt-ben tűntek fel, azóta együttműködtek több, mára egyaránt felszámolt fa-, és fémipari vállalkozásban is.

Nagy Anett és Wida József 2009-ben került először Erdei Zsolt mellé. A fémmel és fával foglalkozó Metal.hu Kft. a bokszoló többségi tulajdonában volt, társa Nagy Anett kisebbségi tulajdonos, a cég ügyvezetője pedig Wida József lett. A vállalkozás 2016-ban

úgy szűnt meg, hogy 12 milliós adóhátralékot hagyott maga után.

Widát a cégbíróság öt évre eltiltotta a cégvezetéstől.

A három embernek nem ez volt az egyetlen közös vállalkozása, hisz 2011-ben az Arabella–Víz Kft.-ben Erdei társa Wida volt. A bokszoló ex-feleségéről elnevezett ásványvizet forgalmazó cég szintén adósságokat hátrahagyva szűnt meg.

Kapolyi behajtója

Wida üzleti kapcsolatrendszerét és szakértelmét különös fényben helyezi az a szerep, amelyet a Sweet Palace Zrt.-ben játszott. A céget 2009-ben alapította az ismert politikus, Kapolyi László és társa, Kovács Tibor azzal a céllal, hogy a létrehozott cégbe egy másik vállalkozás tevékenységét helyezik át.

Az egykori ipari miniszter, Kapolyi László üzletének lényege az volt, hogy Oroszországban szenet vett, amiből Ukrajnában áramot termelt, majd Magyarországon eladott. Az azóta elhunyt oligarcha-politikus cégei a 2000-es években feltűntek a Magyar Villamos Művek offshore-ügyei körül is. A sikeres vállalkozóval azonban kitoltak a Sweet Palace-ban, 2010-ben a zrt. rendkívüli közgyűlésén Bezzegh Tibor igazgatósági tag váratlanul bejelentette, hogy a cég rendelkezésére bocsátott nyolcmillió forint sorsa ismeretlen. A bankszámlához egyedül a cégtárs, Kovács Tibor fért hozzá, de mint kiderült nemhogy a pénz, de még az apportként bevitt, 2,5 millió forint értékű bútorok, és számítástechnikai eszközök is eltűntek.

Ebben a helyzetben Kapolyi Widát bízta meg, hogy kerítse elő a pénzt. A bokszguru először hiába kérte Kovácsot, hogy mutassa meg a könyvelést, de aztán mégis sikerült lelkére beszélni. Állítólag még arra is rábeszélte a férfit, hogy adja át neki a részvényeit. A megszerzett tulajdonrészt Wida azonnal tovább passzolta Erdeinek és Kapolyinak; a politikus ezután kiszállt az üzletből.

Közben a Sweet Palace a tevékenységét ital-nagykereskedelemre váltotta, a cég közvetlen érdekeltségébe tartozott a Grálimpex Kft, amelynek vezetését – Kapolyi távozása után – Ritter Györgyné vállalta, aki a volt politikus áramcégét egy évtizedig vezette.

Szövetséges erők

Kapolyi behajtója és Erdei Zsolt a bokszvilágban is szövetségesek maradtak. Wida József igazgatója lett a világbajnok neve alatt működő Madárfészek Ökölvívó Akadémiának. A Madárfészek szerepe azért is érdekes, mert

a boksziskola könyvelésén futnak keresztül azok az állami összegek, amelyeket az ökölvívó szövetségen keresztül a Halassy Olivér Sportközpont felújítására szántak.

A felújításra három meghívásos pályázat keretében eddig 290 millió forintos értékben kapott megbízást a Bótakő Kft., amely a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Zsegraics Gyula helyi fideszes politikus cége. Ez a vállalkozás úgy nyert Pápán meghívásos közbeszerzésen 121 millió forintos beruházást, hogy a cég tulajdonosa közben a városi önkormányzat képviselője volt. A Bótakő másik üzlete is kapcsolatba hozható a Wida-Erdei tandemmel; a fideszes Zsegraics cége ugyanis uniós és állami pénzből épült ásványvíz-palackozóüzemet is visz.

Úgy tudjuk, hogy Wida – aki korábban ökölvívó szövetségi elnökségi tagként is tevékenykedett – volt Erdei egyik legfontosabb szövetségese az elnökségért folytatott küzdelemben. Nagy Anett Viktória pedig a szövetség főtitkáraként tartozik az Erdei-csapatba.

Az ökölvívó szövetségben az a pletyka terjed, hogy

a Madárfészekkel együttműködő erdélyi gyergyószentmiklósi bokszakadémia körül sincs minden rendben.

A hírek szerint az iskola fejlesztésre 452 millió forint fejlesztési pénzt biztosított az állam. Információink szerint ebből a pénzből vásároltak az akadémia részre olyan telket, amelyre a román szabályozás szerint még egy viskót sem szabad építeni, nemhogy egy sportlétesítményt.

Botrányos pénzszórás

Az Erdei-Wida-Nagy hármas évtizedes múltra visszanéző üzleti története a nyári ifjúsági ökölvívó botrány fényében különösen érdekes. Erdei vállalkozásai soha nem szórtak szét annyi pénzt, ami a MÖSZ szervezésében zajlott nyári ifjúsági ökölvívó-világbajnokságon elfolyt. Sajtóhírek szerint a világbajnokság megrendezése 348 milliós lyukat ütött a szövetség idei költségvetésén. Pedig a kormány csak a rendezésre 233 millió forintot különített el az Országvédelmi Alapból (!). Az 500-600 milliósra becsülhető összköltség indokolhatatlanul magas egy amatőr utánpótlásverseny jelentőségéhez képest.

A hiány a sportág egészét is veszélybe sodorja.

Amióta a második Orbán-kormány a tizenhat kiemelten támogatott állami sportág egyikévé emelte az ökölvívást, a bokszba ömlenek az adóforintok. 2016-ban 645, 2017-ben 833 millió forint állami pénz érkezett a szövetségnek, amely egyébként vállalkozási tevékenységből és adományokból évente mindössze 10-20 millió forintos bevételt tud felmutatni.

Az amatőr ifjúsági vb magas, 500-600 millió forintos szervezési költsége a sok állami támogatás ellenére is durva lyukat üt a sportág költségvetésén; pedig az állami ajándék pénzek általában célirányosan érkeznek. Meg nem erősített hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy akarja a kihúzni a gödörből a Magyar Ökölvívó Szövetséget, hogy

az eredetileg létesítményfejlesztésre szánt 350 milliós összeget a sportágba csoportosítja át,

aminek következményeként a klubok hoppon maradnának.

Ha figyelembe vesszük, hogy a 24.hu portálon megjelent cikk cáfolataként a BP. 2017 Közhasznú Kft. közleménye azt állítja: az 59,6 milliós nettó végösszegben szerepelt a Valton Security védelmi honoráriuma is, nem értjük – az InKal Security szponzora a szövetségnek akkor a Target és még néhány más biztonsági vállalkozás cég részére kiállított 20 milliós számlát. A Bp. 2017. Közhasznú Kft. 30 millió forintért elvállalta volna a rendezvényen a fény- és hangtechnika teljes körű kiépítését. Ezzel szemben a néhány nappal korábban bejegyzett Stop Média Kft. kapta a megbízást, némileg olcsóbb ajánlattal, viszont azzal a szépséghibával, hogy a cég társtulajdonosa az a Kendi Ágnes Hanna, aki a Magyar Ökölvívó Szövetség kommunikációért felelős alvállalkozója. Megjegyezzük a cég is azok közé az alvállalkozók közé tartozik akiket

a mai napig nem fizetett ki az Ökölvívó Szövetség.

Szállodai ismeretségek

Ifjúsági ökölvívó torna résztvevőit 4-5 csillagos szállodában elhelyezni szokatlan luxus, amin még a nemzetközi szövetség vezetői is meglepődtek. Az Aquaworld Resort korábban Erdei támogatója volt. A médiát és a delegációkat elszállásoló hotelek között azonban nem találtuk a szálloda nevét. Híradások szerint az Aquaworldnek ugyanakkor valami köze mégis lehetett az ifjúsági vébéhez: a magyar csapat családi boksznap keretében itt „mutatkozott be” a versenyt megelőzően. Úgy pletykálják, hogy az Aquaworld végül ötven milliót számlázhatott be, de hogy ennek a fejében csak a családi boksznapnak biztosítottak helyszínt, vagy el is szállásoltak vendégeket azt nem tudjuk.

Ha az előzményként vázolt céges ügyeket nézzük, akkor nincs min csodálkozni, és csak az a kérdés, honnan lesz jövőre újra pénz az ökölvívó sportra?

ki/SNM

Lassú kivéreztetés: a lakástakarékoknak lőttek

Bak Mihály

-

2018-10-17

0

Lassú kivéreztetés: a lakástakarékoknak lőttek

Áder János máris jóváhagyta a lakástakarékok lassú kivéreztetését. Mintegy 800 milliárdos állomány, másfélmillió szerződés, a kispénzűekre és az öngondoskodásra mért újabb csapás. Az ok többesélyes.

Nem sokat gondolkodott Áder János: hat-hét órával a megszavazás után már meg is jelent a Magyar Közlönyben a lakástakarék-pénztárak (ltp) lassú kivéreztetésének törvénye. A javaslatot kedden délelőtt nyújtotta be Bánki Erik (Fidesz), szerdán délelőtt már meg is tárgyalta, majd ugyanazzal a lendülettel megszavazta a kormánytöbbség.

Az okot mindenki kutatja, abban nincs vita, hogy a felhozott érvek gyenge lábakon állnak. Amit Bánki írt a javaslatban, azt kevesen veszik komolyan: a szaunákra-úszómedencékre elköltött megtakarítások,

a költségvetésnek esetleg nem előnyös feltételek módosítással orvosolhatók lettek volna,

a 22 éve létező rendszert ezzel szemben egy szemvillanás alatt de facto eltörölték a színről.

Pontosabban fokozatosan fog megszűnni a négy pénztár, a törvény értelmében a fennálló szerződésekre még igénybe vehető a befizetések 30 százalékos, de évente maximum 72 ezer forint állami támogatása. Se új szerződés, se a legfeljebb tíz év futamidő meghosszabbítása nem lehetséges. Enélkül a ltp-rendszer lényege vész el.

A terv bejelentésére pánikszerű sorok alakultak ki a fiókokban, az utolsó napon valószínűleg ezresével kötötték meg az új szerződéseket. Családtagok akár összefogva is igénybe vehették a ltp-szolgáltatást. A nagyjából másfélmillió szerződés mögött 800 milliárdos betét- és 385 milliárdos hitelállomány (utóbbi a KSH napokban kelt jelentése alapján a 3140 milliárdos lakáshitelösszeg 12 százaléka).

Azt is felrótta Bánki (?), hogy kevés új lakás épült a ltp-összegekből. Ez minden bizonnyal igaz, de a legfeljebb havi 20 ezres befizetésből nem is lehet akkora pénzt összehozni, ami számottevő tőkét eredményezne.

Ez a konstrukció a kispénzűek kedvenc megtakarításává vált,

elsősorban a lakásfelújítások révén (amellett, hogy vásárláskor az önrészbe is beforgathatóvá vált). A beszántás vezérgondolatával szembeni fontos érv, hogy ez a – folyamatosan kifutó pénz – felújítással

éppúgy növeli a bruttó hazai terméket,

mint az új lakások építése, amibe a kormány be akarja csatornázni a felszabaduló pénzt.

A bankszövetség arról ír, hogy a lakástakarék-pénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2 ezer milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A Portfolio hívta fel a figyelmet arra, hogy a ltp jelentősen segített az elmúlt években Magyarország azon kötelezettségének teljesítésében, hogy 2020-ra

csökkentse a végső energiafelhasználást,

így a rendszer támogatásának azonnali megvonása még nehezebbé teszi az ország céljának teljesítését.

A szegények eme pénztől megvonása csak ráerősít arra a kormányzati szándékra, hogy a tehetősek részesüljenek az otthonszerzéshez adott segítségből. Az ltp-k beszántásának egyik lehetséges magyarázata az, hogy

színtisztán ideológiai szándék áll a háttérben,

a CSOK-kal gyerekvállalással „gyarapodik a nemzet”, az ltp-kkel viszont nem. Ezért az előbbibe szívlapáttal önti a pénzt a kormány, ahogyan az a Magyar Nemzeti Bank augusztusi jelentéséből is kiderül: a CSOK keretében 2016 eleje óta összesen 195 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket – 62 ezer darabot –, amely volumen kétharmadát új lakás építése vagy vásárlása, egyharmadát pedig használt lakás vásárlása céljából vettek igénybe a háztartások.

A másik magyarázat a viharos kivégzésre az, hogy

ezzel akarják a „lakáslottó” felé terelni a kisebb pénzűeket.

A tavaly (a letelepedési kötvényhez hasonlóan) Rogán Antal ötleteként feljegyzett Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) keretében a tagok közösségekbe szerveződve, közösségi megelőlegezéssel a maximum 180 havi futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást a 3 havonta sorra kerülő kiválasztás (sorsolás és licit) alapján. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet; 15 millió forintos szerződéses konstrukció esetén legfeljebb 4,5 millió forintos állami támogatást vehető fel.

A NOK eddig nem egyáltalán nem tudott rést ütni a takarékpénztári módozat falán,

idáig alig kéttucat család részesült lakásban a Central NOK ZRT. 180 fős csoportján belül. (Ez a forma nagyon emlékeztet a fogyasztói csoportokra, amelyeket sorozatos visszaélései miatt végül 2014-ben ugyanez a parlamenti többség betiltott. Ennek oka az volt, hogy az áruhoz jutás idejét a szerencse határozza meg a sorsolás folytán, továbbá a többi tag előtörlesztése, mely szintén nem számítható ki előre. Így előfordulhat, hogy egy szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező tag csak a futamidő végén, akár 5-15 év alatt sem jut hozzá a kívánt termékhez.)

Az ltp-vel több kedvezményezett megjelölésével akár többször is igénybe vehető a támogatás, akár havi 100 ezer forintot is megéri megtakarítani 10 év alatt. A lakástakarék több, mint 3,2 millió forintot rávert a NOK-ra: 16,4, millióval szemben 13,1 millió az előnye a Portfolio számítása szerint.

A mostani döntés alighanem legsúlyosabb következménye, hogy

újabb csapás az öngondoskodásra,

amelyre az első ütést a magánnyugdíj-pénztárak 2010 végi, ugyancsak rapid beszántása mérte. Akkor közel 3 ezermilliárd forintot „védett meg” a kormány.

Erre a szempontra hívta fel a figyelmet bankszövetség állásfoglalása, amelyben azt írják, hogy „a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet”.

Ömlik az ingyenpénz a multikhoz

Bak Mihály

-

2018-10-16

0

Szűk két hónap alatt 15,7 milliárd forintot adott támogatásképpen a kormány 13 cégnek, amelyek zöme külföldi multi. Újabb 4 autóipari vállalkozás lett gazdagabb költségvetési pénzzel. A BMW 12 milliárdja ebben még nincs is benne.

A szavakban a multik ellen harcoló magyar kormány (az előző, júliusi közzététel után) augusztus 21-e óta újabb 13 nagy cégnek nyújtott egyedi kormánydöntéssel (EKD) vissza nem térítendő támogatást új munkahelyekért cserébe – derül ki a külügy tárca honlapján megjelent táblázatból.

A 13-ból mindössze három hazai tulajdonú, a többi valamilyen külföldi, jellemzően multinacionális cég itteni részlege. Az ingyenpénzzel megdobott vállalkozások közt négy német központú; ez valószínűleg nem véletlen: a kétoldalú gazdasági kapcsokat az is erősíti, hogy a német cégek kitűnnek erős „visszafogottságukkal”, amikor a magyarországi körülményekről formálnak véleményt.

A kormány tovább nyomja az autóipari vonalat,

noha sokan figyelmeztetnek ennek veszélyére. Most megint kapott négy társaság támogatást ebben az ágazatban (például motor-részegség-, visszapillantó-tükör-gyártáshoz). Két kivétellel (szolgáltató központok, valószínűleg a vállalatcsoport egésze számára) mind ipari termelő cégről van szó, amelyek a még mindig nagyon olcsó hazai munkaerő miatt vannak és fejlesztenek nálunk.

A kiosztott 15,7 milliárd forintért vállalt új munkahelyek pontos száma nem tudható, mert két cég, a francia Ceva-Phylaxia oltóanyag-gyártó és a japán Denso, autóipari vállalat (több, mint 1,6, illetve csaknem másfélmilliárd támogatással) neve mellett nem közöltek erről adatot. Ezeket kivéve a listából 12,6 milliárd a most kiosztott pénz, amelyek esetében 1979 új munkahelyet ígértek. Vagyis darabonként 6,3 millió forintot, ami

közel egy évig a teljes bérköltséget fedezheti.

(És ebben nincs benne az általában ugyancsak odaítélt adókedvezmény, valamint esetleges állami infrastrukturális fejlesztés.) A most pénzt kapott cégek nagyobbik része az elmúlt években már élvezte a hazai támogatást korábbi fejlesztéseik fejében.

A listán az utolsó dátum múlt heti, vagyis hiányzik róla a hétfőn aláírt EKD-szerződés a BMW-vel, amely egymagában meghaladja a 12 milliárdot, fejenként a duplája a 13 cég átlagos támogatási összegének. Amely ugyancsak nem tartalmazza az adókedvezményt és a pénzbeli támogatás alighanem többszörösét kitevő infrastruktúra-fejlesztés értékét.

Igenis lenne tere áfa-csökkentésnek

Bak Mihály

-

2018-10-13

0

A számok nem igazolják a pénzügyi államtitkár állítását, miszerint az uniós tervre, a maximálisan 25 százalékos áfára nincs fedezet. A valóságban a kis keresetűeket legjobban sújtó forgalmi adókból finanszírozzák a külföldi cégeknek adott lényegében adóparadicsomi környezetet.

Semmilyen észérv se hozható fel amellett, hogy csökkenteni kelljen a világrekorder magyar felső áfakulcsot 27-ről 25 százalékra, ahogyan azt az Európai Unióban tervezik – mondta lapinterjúban Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára. A közösségben egységesen maximum 25 százalék lenne az általános áfa-kulcs, ami ilyen módon aktuálisan kifejezetten a magyar szabályra van szabva. (A kedvezményes ráták maradnának, nálunk az 5 és a 18 százalékos kulcs.)

Tíz napja fogadta el az Európai Parlament ezt az előterjesztést, amely az Európai Bizottság elé kerül. A bevezetésről ez a testület dönthet.

Azt is mondta Tállai, hogy a különféle adócsökkentések fedezetét vonná el részben az uniós elképzelés végrehajtása, a költségvetést több száz milliárd forint bevételkiesés érné, amelynek legnagyobb része a lakosság helyett a kereskedőknél landolna.

Egyedül a legutolsó megállapítással lehet maradéktalanul egyetérteni, az eddigi áfacsökkentések tapasztalatai alátámasztják:

pár hónapon belül az árak visszakúsznak a korábbiak közelébe

(vagy el is érik azokat), mint az legutóbb történt, amikor egyes hústermékek és halak adója mérséklődött.

Abban is van valami igazság, hogy „azért van idehaza magasabb áfa, hogy a lehető legkisebbre csökkenhessen az szja és a cégek adója, és hogy támogatni lehessen a családokat és a munkahelyteremtést”, valamint hogy az unióban

erős adóverseny zajlik,

nagy a rivalizálás a befektetőkért és a munkaerő megszerzéséért.

A kormány 2012-ben belelavírozta magát abba az utcába, ahonnan nagyon nehéz kijjebb farolni, mert a forgalmi adó alapját képező árak alakulásába csak igen kis részben van módja beleszólni. Ezért a mérték lejjebb szállítása után a piac szereplőinek „jófejségén” (meg a versenyen) múlik, mennyit nyelnek el ebből.

Az általánosságban igaz, hogy az áfa „igazságos”: aki többet vásárol, az többet fizet, de az ilyen magas általános kulcs melegágya az adócsalásnak, amit végső soron mindenki megfizet. És legnagyobb mértékben

az alapcikkeket vásárló szegényeket sújtja.

Az Orbán-kormány 2012-es áfakulcs-emelése mögött azonban mélyebb társadalompolitikai célok húzódnak meg, noha első pillanatban a bevételnövelés volt a cél.

Először ugyan „rárontott” a multikra, például bankadó, távközlési különadó kivetésével, ezzel párhuzamosan azonban hozzálátott a társasági adó általános csökkentéséhez.

A vállalatok nyeresége utáni társasági adó (tao) már évek óta bevételtől függetlenül 9 százalék, a legnagyobb cégek, különösen a multiláncokhoz tartozók tényleges terhelése azonban 3-5 százalék, amivel Magyarország

lényegében véve adóparadicsomnak tekinthető.

Sőt, az évek óta megkötött titkos kétoldalú különmegállapodások a kormány és világcégek itteni érdekeltségei között is tartalmazhatnak további előnyöket.

Azt viszont tudjuk nyilvános adatokból, hogy – amiként ezzel foglalkoztunk nemrégiben – a kormány egyre nagyobb támogatásokkal kénytelen idevonzani a nyugati tőkét az ország mindinkább romló megítélése miatt is (bár nem mindig igaz ez, a német cégeket például inkább hidegen nagyja a közélet állapota, csak a megfelelő nyereségszint számít). Már nem ritka, hogy egy-egy új üzem szinte teljes költségeit évekig a magyar állam fizeti, ahogyan az a BMW esetében is valószínűsíthető.

Ezt támasztják alá a korábbi évek adóbevételi számai is. A tao-ból 2010-ben mintegy 320 milliárd folyt be, az idei terv 370 milliárd, ami alig 15 százalék növekedés – lényegesen kisebb, mint az összesített infláció nyolc év alatt. (Igaz, ebben benne vannak a főleg sportcélra átláthatatlanul „elirányított” tao-k sok százmilliárdjai is.)

Nagy kérdés, hogyan alakul a tao idén. A féléves adatok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a hat havi kereken 100 milliárd forint 180 milliárddal kevesebb a 2017-es azonos időszakinál, miközben az összes fő adónemben (áfa, szja) jelentős a növekedés.

A már említett

társadalompolitika perverz jellegét mutatja

az szja átalakítása is, az előbb 16, majd 15 százalékos egységes kulcs bevezetése, ezzel együtt a minimálbér adómentességének megszüntetése. A kevesek számára jelentős adócsökkenés összességében azt eredményezte, hogy (a béremelkedéseknek köszönhetően) szja-ból most nagyjából 20 százalékkal több folyik be a kasszába, mint 2010-ben, ami reálértéken veszteség a kincstárnak, de nagy veszteség a kis keresetűeknek is.

Apróság, de szimbolikus változás: az idén néhány tízmilliárdos játékadó-bevétel éppen fele a nyolc évvel ezelőttinek. S nem a kisemberek lottószelvényeinek terhelése lett kisebb, hanem az időközben „közeli” kezekbe privatizált kaszinók mentesültek befizetéseik jelentős része alól.

A tényleg jómódúakat és a nagyvállalatokat támogató rendszer

finanszírozója a fogyasztáshoz kapcsolt adók temérdek ezermilliárdja. Áfából idén 3800 milliárdot meghaladó összeget remél a PM – ami azt is mutatja, hogy az általános kulcs két százalékos lefaragásaként a Tállai által említett „több százmilliós bevételkiesés” pénzügyestől meglehetősen elnagyolt számolás eredménye.

A fogyasztáshoz kapcsolt összes bevétel (a távközlési és a csipszadóig bezárólag) nagyjából 5300 milliárd lehet idén.

Mindkét fogyasztási típusú főösszeg 65 százalékkal több, mint 2010-ben volt.

A teljes adó- és járulékbevétel pedig hozzávetőleg 45 százalékkal nő nyolc év alatt.

Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy az alig két százalékpontnyi felső áfakulcs-csökkentésnek ne lenne tere, sőt, akár nagyobb mértéknek is. (Ilyen kicsi mérséklésnek valóban nem lenne sok értelme, ha a hasznosság felől közelítjük meg a kérdést).

Az áfában amúgy mindenekelőtt rendet tenni kellene. A leginkább tűzoltásjellegűnek látszó ilyen-olyan belenyúlások következtében mára áttekinthetetlenné vált egyes termékcsoportokon belül az eltérő adókulcsok rendszere (például a húsáruknál, vagy az éttermi szolgáltatásnál ott fogyasztás és elvitel esetén). Ez még drágábbá teszik a vállalkozások gazdálkodását, ráadásul sok helyen be se tartják az eltérő kulcsok használatát.

BMW-gyár: 12 milliárddal támogatja a kormány

Bak Mihály

-

2018-10-12

0

BMW-gyár: 12 milliárddal támogatja a kormány

Aláírták a debreceni BMW-gyár kormányzati támogatási szerződését Debrecenben: 12,3 milliárd forint, közel 12 millió fejenként. Szijjártó Péter szerint busásan meg fog térülni.

Busásan megtérül Magyarországnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatja a BMW debreceni beruházását – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Debrecenben, mielőtt aláírta a támogatásról szóló megállapodást a német gyár képviselőjével.

Ez az összeg az egymilliárd eurót meghaladó beruházásnak ugyan csak kicsiny része (3-3,5 százaléka), de az ezerfős induló létszámot figyelembe véve 12 millió minden alkalmazott után. Vagyis

évekig az összes új dolgozó minden bérét a magyar költségvetés állja.

Nem kevesek szerint az arányaiban amúgy is túlságosan nagyra növő járműgyártás kockázatait figyelembe véve ez súlyos teher újabb beruházás érdekében.

Szijjártó Péter elsorolta azt is, amit nemrégiben már megírtunk: a kormány döntése értelmében a leendő autógyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, 2×2 kétsávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki. Ezek a további (minimum) tízmilliárdok mind a gyárnak nyújtott költségvetési támogatások.

Szijjártó Péter „különleges, kivételes” sikertörténetnek nevezte a BMW idetelepülését, ami szerinte elismerése a magyar emberek szorgalmának, tehetségének, a debreceniek profizmusának és a magyar gazdaságpolitikának. A tárca vezetője szerint ez beruházás is bizonyítja, hogy jó döntés volt bevezetni Európa legalacsonyabb adóját, német mintára bevezetni a duális szakképzést és átalakítani a felsőoktatást.

A miniszter „globális, újkori ipari forradalomról”, beszélt, aminek az autóipar a meghatározója, s

„ma az autóipar a magyar gazdaság gerincoszlopa”.

Továbbá a magyar gazdaság „dimenzióváltás állapotában van”, ahová érdemes lesz a magas technológiát, a kutatás-fejlesztési eredményeket befektetni. Tavaly 8 ezer milliárd forintot termelt a magyar autóipar, idén ez meghaladhatja a 9 ezer milliárdot. A Magyarországon gyártott autók 91,1 százalékát exportálják.

Oliver Zipse, a BMW csoport igazgatótanácsának tagja azt mondta, több mint 160 európai helyszínt vizsgáltak meg mielőtt „Debrecenben megtalálták, amit keresnek”. Jelezte, hogy a döntésben sokat számított a város hozzáállása, a jó infrastruktúra, a megfelelő nagyságú terület megléte és a képzett munkaerő rendelkezésre állása, illetve az, hogy mind a magyar kormány, mind a debreceni önkormányzat elkötelezte magát megfelelő képzések indítására.
A BMW 2019-ben kezdi meg a terepmunkákat, a környezeti infrastruktúra kialakítása után kezdődik az építkezés, majd a gépek, robotok telepítése.

Az ingázók szenvedhetik meg a cafeteria beszántását

Bak Mihály

-

2018-10-11

0

Az ingázók szenvedhetik meg a cafeteria beszántását

A legnépszerűbb cafeteriafajták szinte mind megszűnnek jövőre, holott a mikrocégeken kívül majd’ minden vállalkozás ad béren kívüli juttatást. Az ingázókat alkalmazó, munkaerőgonddal küzdő vállalatok és alkalmazottaik lehetnek a legnagyobb vesztesek.

Minden ésszerű javaslatot figyelmen kívül hagyva a kormány úgy döntött nyáron, hogy 2019-től egy kivételével nem ad lehetőséget a kedvezményes vagy ingyenes béren kívüli juttatásokra, attól kezdve teljes összegben fog adózni a cafeteria. Jelenleg a 20 főnél nagyobb cégek 88 százaléka ad valamilyen támogatást ebben a formában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felméréséből. A 250-nél több embert alkalmazók és a külföldi tulajdonú cégek szinte mindegyike nyújt efféle szolgáltatást.

A legnépszerűbb az utazási támogatás és az Erzsébet-utalvány, ezeket követi a Szép-kártya és az iskolakezdési támogatás. Ezek közül

csak a Szép-kártya maradhat meg

a kormány és a parlament döntése nyomán. (Akik el se jutnak nyaralni, azok számára szinte hasznavehetetlen ez a lehetőség.)

Az idén alkalmazott cafeteria-elemek megoszlását mutatja az ábra.

Az úgynevezett egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó ágazatokban a legbőkezűbbek a tulajdonosok: 92 százalékuk kínál cafeteriát, de a feldolgozó-, az építőiparban és a kereskedelemben is 80 százalék feletti az arány. A mikrocégek után a 20 főnél nagyobb vállalkozások körében is minimum 74 százalék, a 250-nél nagyobbaknál 95 százalék. A legalább részben külföldi tulajdonú vállalkozások esetében is elsöprő, 94 százalék a cafeteriások részesedése, de a tisztán hazai kézben lévőknél is 84 százalék.

Vagyis a GVI felmérése megerősíti azt a korábbi tapasztalatot, hogy a cafeteria ma már nem egyszerűen kényelmi juttatás vagy gesztus a munkáltatók részéről, hanem komoly része a fizetés mellett a cég arculatának. Sőt,

a munkaerő-toborzás során egyre hangsúlyosabbá vált

a kínált béren kívüli juttatások lehetősége. Ennek lesz vége. Legalábbis részben, mert sok vállalkozás legfeljebb csökkentett összegben lesz képes a teljes adóval sújtott szolgáltatást kínálni dolgozóinak.

Különösen a területileg is súlyos munkaerőgondok kiéleződése nyomán vált fontos eszközzé a cafeteria.

Az utazási támogatás első helye a rangsorban erre mutat.

A GVI megállapította, hogy a megkérdezett vállalkozások kétharmadánál dolgoznak olyanok, akiknek lakóhelye más településen van. Ezek körében 85 százalék a helyben lakás vagy az utazás támogatásának aránya.

A cafeteria fontosságára utal az is, hogy a cégek kétharmada idén nem változtatott a felkínált kereten, 30 százalékuk meg is emelte az összeget, és csupán 5 százalék csökkentette. A legnagyobb méretűek és a külföldi vállalkozások az átlagot meghaladó arányban növelték a keretet.

A lakosság optimista, a cégek nem annyira

Bak Mihály

-

2018-10-10

0

A lakosság optimista, a cégek nem annyira

Egyre nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek, de változatlan a lakosság jövőbe vetett optimizmusa. A cégek folyamatosan versenyképességi nehézségekkel küzdenek. Jövőre lassulni fog a növekedés.

Idén eddig jóval 4 százalék feletti a magyar gazdaság növekedésének tempója, de ez jövőre lassulni fog, 3,8 százalék várható – írja elemzésében a Policy Agenda (PA). A cég egyébként ezzel jóval nagyobb indexet jósol 2019-re, nagy kutatóintézetek (GKI, Pénzügykutató) egyaránt 3,2 százalékkal számolnak.

A csökkenést a PA

a beruházások érezhető visszaesésében látja.

Adataik alátámasztják azt a megfigyelést, hogy az invesztíciókban komolyan szétvált a versenygazdaság és az állam részaránya: előbbié az idei első 6 hónapban csak 7 százalékkal nőtt, míg az állami szféra fejlesztései 50 százalékkal bővültek. A második félévben – a megelőző magas bázis (17 százalék) miatt is – látható lassulás várható, az év egészében 12 százalékos emelkedés valószínű, amely jövőre további fékezéssel 5 százalékra mérséklődhet.

Mindezek azt is ékesen bizonyítják, hogy az uniós támogatások nélkül alig lenne növekedés, ugyanis az állami beruházások

zöme közösségi pénzből valósul meg.

A leggyorsabban az építőipar bővül, de a magas bázist követően gyengébben, mint tavaly – írja a PA. S tegyük hozzá, ennek egy része, a lakásépítések jövőre várhatóan látványosan fognak visszaesni, mert 2019 végén lejár az öt évre beállított kedvezményes, 5 százalékos áfa határideje, aminek következtében – a várakozások szerint – komolyan megcsappan a már amúgy is rendkívül magas árak további növekedése miatt a kereslet.

A másik fontos alágazat, az autóipar egyelőre nem kecsegtet újabb nagy beruházással, jövőre elkezdődhet a BMW üzemének építése Debrecenben (és hozzá kapcsolódóan egyéb építkezések, ismét csak költségvetési pénzből), de járművek előállítása csupán évek múlva lesz.

A hitelfelvételi kedv egyelőre növekszik, de a PA idénre várja a tetőzést. A lakosság is még mindig nettó megtakarító, azaz több a félretett pénze, mint kölcsöne, az állammal szemben is nettó finanszírozói helyzetű, vagyis sokkal több állampírt birtokol, mint amennyi az összes felvett hitele.

A PA 2018-ban is gyors, 8 százalék körüli reálkereset-növekedést vetít előre, ami azonban jövőre, elsősorban

a minimálbér ütemének lassulása miatt

az ideinek a felére csökken. Az idei, 4,5 százalékra várt fogyasztás-bővülés pedig jövőre 3,5-4 százalékra lassul. (Ebben szerepet kap az is, hogy 2019-től lényegében kivégezték a cafeteriát.)

A kutatók szerint az összesített adatok a családok vagyoni helyzetének jelentős javulását jelzik, de ezen belül kritikusnak ítélhető az alacsonyabb jövedelmi rétegek felzárkózása. A jövedelmi rétegek szerinti becslések-számítások

az alsó tizedek és a legfelső tized fokozódó szétválását jelzik.

Amint arról a Független Hírügynökség is írt a közelmúltban, a statisztikai átlagérték elfedi azt a tényt, hogy a legmasszívabb lakossági réteg havi jövedelme jóval a 330 ezres átlag alatt van, mintegy 100 ezer forinttal kevesebbet kap a legtöbb alkalmazott.

A PA által képzett Gazdasági Fejlődési Indexben a vállalati gazdálkodás mutatói csökkentek. Míg a konjunktúra felvételekben is a fogyasztói bizalmi indexek változatlanul kedvezők maradtak az év közepére – bár idei mélypontjukra estek –, addig

az üzleti várakozások érezhetően visszaestek.

A termelés növelésének változatlanul a jelentős mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány az akadálya minden ágazatban. A termelő ágazatokban a szakképzett munkaerő hiánya komoly versenyképességi korlátot jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek. Különösen érzékeny a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának emelkedése.

Bár a nagy minimálbér- és garantált bérminimum emelése – különösen a 2018-ban megvalósultak – már kisebb gondot okozhatnak a vállalkozások gazdálkodásában, a következő évekre tervezett folytatás valószínűleg további nehézséget okoz. A munkáltatókat terhelő adók mérséklése pedig nem igazán eredményezett javulást a cégek gazdálkodásban – összegzik a cégek körében tapasztalható olvadó optimizmus okait.

Újabb öreg dízelek zúdulhatnak a magyar piacra

Bak Mihály

-

2018-10-02

0

Újabb öreg dízelek zúdulhatnak a magyar piacra

Több millió régebbi dízelautó kedvezményes újra cseréjében állapodott meg a német kormány az autógyártókkal. Ezután várható, hogy hatalmas mennyiségben más európai országokba, így hozzánk kerülnek ezek a szennyező négykerekűek.

Egyre-másra hozzák meg a nagyvárosok azon határozatukat, amelyben kitiltják a jelenlegi Euro-6-osnál régebbi környezetvédelmi besorolású dízeleket a belső területekről. És már nem csak Németországban: pár napja Észak-Olaszország egyes területein vezették be a behajtási szigorítást, előtte Brüsszel határozott hasonlóan. A németeknél Frankfurtban lép hatályba jövőre az Euro-5-ösök, majd a korábbi besorolásúak kitiltása.

Ezeket a döntéseket idén februárban tette lehetővé a német közigazgatási bíróság, ezután fújták meg a riadót a kormányban és az autógyártóknál.

Németországban mintegy 2,7 millió Euro-6-os, közel 6 millió 5-ös és több, mint 3 millió 4-es kategóriájú dízel fut az utakon, és még 3 millió ezeknél is régebbi.

A kormány és az autógyártók abban állapodtak meg – írta a Reuters -, hogy jelentős kedvezményt adnak azoknak, akik új autóra cserélik le régi dízelüket, illetve beszereltetik a kisebb károsanyag-kibocsátást lehetővé tevő berendezést – azoknál, amelyeknél ennek műszaki akadálya nincs, és persze amelyeknél ennek van értelme, az átalakítás ugyanis több ezer euróra rúghat.

A Mercedes akár 5 ezer euró kedvezményt is megígért csere esetében.

Nem kis súlyú ez az egyezség, ugyanis az Euro-5-ös normát 2009-ben vezették be, vagyis rövid időn belül milliószámra fognak kikerülni a német forgalomból tíz év körüli dízelkocsik.

Ezek pedig piacot fognak keresni maguknak, és odaáramlanak, ahol nincsenek ilyen szigorú környezetvédelmi szabályok.

Például Magyarországon, ahová évente évente százezres számban kerülnek be használt, egyre öregebb kocsik.

Az átlagéletkor az elmúlt években egyre növekedett, már ismét 15 év körül van, annak ellenére, hogy az újautó-eladások száma is jelentősen gyarapszik.

Ezek közt pedig rengeteg a 10-15 éves bűzokádó „kohószökevény” dízel. A mostani német döntés azt vetíti előre, hogy

a kényszerű eladások a mélybe fogják taszítani ezen kocsik árát, amivel igen versenyképesekké válnak a hazai használtkocsi-piacon a korlátozás nélküli üzemeltethetőség miatt.

Hasznos

a környék egyik megyéjében sincs annyi kapacitás

regionális önkormányzati vállalkozás mindegyike pénzhiánnyal küzd,

becslések szerint legalább több tízmilliárd forintot

megjelenik egy Mészáros Lőrinc-féle vállalkozás,

Nagy fokú kompromisszumot és bizalmat feltételez a 2019 végétől átmeneti időre fenntartott öt százalékos lakásáfa. A megcsúszó kivitelezéseken fog segíteni, de vannak kockázatai a még el nem készült új lakások esetében.

kívülről teljes legyen az épület, a nyílászárók is a helyükön legyenek.

a nagyjából 60 százalékos készültségi állapotra kell azt mondani, hogy kész van az ingatlan

lényegében a teljes vételárat maguk fedezik,

inkább 80-90 százalékos készültség esetén fognak megállapodni

azok a személyek is feltűntek, akik Erdei korábbi magánvállalkozásai körül is tevékenykedtek.

úgy szűnt meg, hogy 12 milliós adóhátralékot hagyott maga után.

a boksziskola könyvelésén futnak keresztül azok az állami összegek, amelyeket az ökölvívó szövetségen keresztül a Halassy Olivér Sportközpont felújítására szántak.

a Madárfészekkel együttműködő erdélyi gyergyószentmiklósi bokszakadémia körül sincs minden rendben.

A hiány a sportág egészét is veszélybe sodorja.

az eredetileg létesítményfejlesztésre szánt 350 milliós összeget a sportágba csoportosítja át,

a mai napig nem fizetett ki az Ökölvívó Szövetség.

Áder János máris jóváhagyta a lakástakarékok lassú kivéreztetését. Mintegy 800 milliárdos állomány, másfélmillió szerződés, a kispénzűekre és az öngondoskodásra mért újabb csapás. Az ok többesélyes.

a költségvetésnek esetleg nem előnyös feltételek módosítással orvosolhatók lettek volna,

Ez a konstrukció a kispénzűek kedvenc megtakarításává vált,

éppúgy növeli a bruttó hazai terméket,

csökkentse a végső energiafelhasználást,

színtisztán ideológiai szándék áll a háttérben,

ezzel akarják a „lakáslottó” felé terelni a kisebb pénzűeket.

A NOK eddig nem egyáltalán nem tudott rést ütni a takarékpénztári módozat falán,

újabb csapás az öngondoskodásra,

Szűk két hónap alatt 15,7 milliárd forintot adott támogatásképpen a kormány 13 cégnek, amelyek zöme külföldi multi. Újabb 4 autóipari vállalkozás lett gazdagabb költségvetési pénzzel. A BMW 12 milliárdja ebben még nincs is benne.

A kormány tovább nyomja az autóipari vonalat,

közel egy évig a teljes bérköltséget fedezheti.

pár hónapon belül az árak visszakúsznak a korábbiak közelébe

erős adóverseny zajlik,

az alapcikkeket vásárló szegényeket sújtja.

lényegében véve adóparadicsomnak tekinthető.

társadalompolitika perverz jellegét mutatja

A tényleg jómódúakat és a nagyvállalatokat támogató rendszer

Mindkét fogyasztási típusú főösszeg 65 százalékkal több, mint 2010-ben volt.

Aláírták a debreceni BMW-gyár kormányzati támogatási szerződését Debrecenben: 12,3 milliárd forint, közel 12 millió fejenként. Szijjártó Péter szerint busásan meg fog térülni.

évekig az összes új dolgozó minden bérét a magyar költségvetés állja.

A legnépszerűbb cafeteriafajták szinte mind megszűnnek jövőre, holott a mikrocégeken kívül majd’ minden vállalkozás ad béren kívüli juttatást. Az ingázókat alkalmazó, munkaerőgonddal küzdő vállalatok és alkalmazottaik lehetnek a legnagyobb vesztesek.

csak a Szép-kártya maradhat meg

a munkaerő-toborzás során egyre hangsúlyosabbá vált

Az utazási támogatás első helye a rangsorban erre mutat.

Egyre nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek, de változatlan a lakosság jövőbe vetett optimizmusa. A cégek folyamatosan versenyképességi nehézségekkel küzdenek. Jövőre lassulni fog a növekedés.

a beruházások érezhető visszaesésében látja.

zöme közösségi pénzből valósul meg.

a minimálbér ütemének lassulása miatt

az alsó tizedek és a legfelső tized fokozódó szétválását jelzik.

az üzleti várakozások érezhetően visszaestek.

Több millió régebbi dízelautó kedvezményes újra cseréjében állapodott meg a német kormány az autógyártókkal. Ezután várható, hogy hatalmas mennyiségben más európai országokba, így hozzánk kerülnek ezek a szennyező négykerekűek.

Németországban mintegy 2,7 millió Euro-6-os, közel 6 millió 5-ös és több, mint 3 millió 4-es kategóriájú dízel fut az utakon, és még 3 millió ezeknél is régebbi.

a kényszerű eladások a mélybe fogják taszítani ezen kocsik árát, amivel igen versenyképesekké válnak a hazai használtkocsi-piacon a korlátozás nélküli üzemeltethetőség miatt.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA