Gulyás Gergely kormányinfón tett bejelentésének folyományaként megjelent a nyugdíjasoknak szóló rezsiutalvánnyal kapcsolatos kormányrendelet. A rezsiutalványra a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jogosultak.
A három 3.000 forintos utalványt postai úton juttatják el a jogosultaknak.9 ezer forint, amit három darab 3 ezer forintos címletben kapnak meg a jogosultak. A juttatás adómentes és készpénzre nem lehet beváltani. Az utalványra jogosult minden
Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.
Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.
A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.
Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.
A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.
Változatlanul 5 százalék felett növekedett a magyar gazdaság a második negyedévben. Ez feljebb nyomja a várható éves adatot, de kérdés, hogy a jól látható külső fékeződés mikor és milyen mértékben ér el hozzánk.
Magyarország bruttó hazai terméke 2019 II. negyedévében a nyers adatok szerint 4,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben – jelentette a KSH.
Az előző negyedéves kiigazított adat 5,2 százalék volt. Vagyis minimálisan csökkent a növekedés üteme, de ez is magasabb érték az elemzők többsége által vártnál. Ezzel minden bizonnyal közelebb kerülhet az 5 százalékhoz a majdani teljes évi növekedés, az elemző becslés eddig 4,5 százalék körüli, kicsit efeletti volt.
A gyarapodáshoz nagy mértékben járul hozzá a feldolgozóipar jelentős külföldi rendelésállománya, a bérek húzta belső fogyasztás és a költségvetési eszközökkel folyamatosan stimulált építőipar és uniós támogatású beruházások (utóbbiak esetében még mindig nagyjából egy a kettőhöz a beérkezett és az előlegként a költségvetésből kifizetett összeg).
A magyar gazdaság felett gyülekező – első körben – importált problémák tehát lassabban érkeznek az előző hónapokban becsültnél. A német ipari termelés jelentős csökkenése egyelőre erősen tompítottan érezteti hatását. Ennek oka az, hogy a nagy ipari, közte autógyártó multik a sokkal olcsóbb magyarországi egységekben igyekeznek fenntartani a termelés szintjét.
Ugyancsak ma a korábbiaktól lényegesen elmaradó ipari termelési adat érkezett Kínából, ami az ottani növekedési kilátások romlására utalnak. A nem csituló amerikai-kínai kereskedelmi háború se kecsegtet sok jóval.
Hazatérve, ezek a tendenciák felvetik a növekedés-béremelkedés-belső fogyasztás eddigi magas szintje fenntarthatóságának kérdését.
Minden törekvés ellenére nem csillapul a forgalomban lévő készpénz mennyisége, júliusban 6233 milliárd forint volt. Ami persze érthető a tranzakciós adó megszüntetésének visszavonása láttán. Ezen a szuperállampapír se segít a jelek szerint.
Bármi történhet, az ország ragaszkodik a készpénzhez, a vásárlások számának több, mint 80, értékének kétharmada változatlanul készpénzben bonyolódik (a kártyát használók is vegyesen fizetnek). Ezért nem is csoda, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma nyilvánosságra hozott statisztikája szerint júliusban 6233 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami egy hónap alatt 20 milliárd növekedés. Két évvel ezelőtt még 4800 milliárd alatt volt a kápé mennyisége. Jelenleg nagyjából 4500 milliárdra rúghat a lakosság kezében lévő pénz mondta a múlt héten Gion Nándor PM-államtitkár.
Vagyis annak dacára is jó harminc százalékkal nőtt a készpénzforgalom, hogy időközben folyamatosan nő a kártyaelfogadó helyek száma.
Utóbbiaké már 145 ezer, három éve még csak 102 ezer volt. Ami azonban azt jelenti, hogy a nagy áruházak összes pénztárában van leolvasókészülék, a kis boltok igen nagy részében viszont egy sincs.
Ezen a helyzeten nem segít, hogy a parlament tavasszal megpuccsolta a Pénzügyminisztériumot, amely alacsony összegű átalánnyal váltotta volna fel a tranzakciós adót, de ez végül maradt úgy, ahogyan volt, továbbra is lehetővő téve a havi kétszeri ingyenes pénzfelvételt. A Magyar Bankszövetség osztja azt a véleményt, hogy az adóból származó bevételnél több lenne az állami haszon, ha a fizetések mind nagyobb része kerülne elektronikus útra. Például a növekvő készpénz nyomtatása, szállítása, őrzése, kezelése évente 450 milliárdba kerül.
Az se változott, hogy a bankok láthatatlan kamatot fizetnek, mostanra viszont az infláció is eszi a pénz értékét. Az otthon tartott bankókkal legalább a kezelési költség megspórolható.
A (főként a lakosság) kezében lévő kápé mennyisége annak tükrében is sokat mondó, hogy éppen e hatalmas összeg megcsapolását tűzte ki célul az Államadósság-kezelő Központ, amikor június elején bevezette a Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt, amelynek attraktív, 5 év alatt 27 százalékot meghaladó, éves átlagban csaknem 5 százalékos kamata verhetetlen.
Ebből augusztus elejéig csaknem 1500 milliárdot vásárolt a lakosság, igaz, ennek nagyjából fele más állampapírokból származik, de sokat áramoltatnak át például befektetési alapokból is.
Bő tíz év múlva 450 ezer elektromos autó és 45 ezer töltőpont lehet az országban az elektromobilitási stratégia kiötlői szerint, bár ezt ők se gondolják komolyan. Jelenleg mintegy nyolcezer autót 580 töltő szolgál ki. Rossz hír a hibrideseknek, hogy megszüntetnék zöld rendszámukat.
Elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által keltett fejlesztésekhez, és élenjáró lehessen az innovatív technológiák bevezetésében és elterjesztésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát – olvasható a kormány közleményében.
Hátrább az agarakkal
A nagy szabású Hazai Elektromobilitási Stratégia nevű előterjesztést az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette. Bátor tervet vázol fel, bár a szerintük is
reálisabb számok sokkal visszafogottabbak, heted-nyolcadnyiak.
A közleményben az olvasható, hogy 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek kényelmes használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti. A közzétett táblázat alapján azonban ennél sokkal kevesebb elektromos autó és busz elterjedése valószínűsíthető.
Forrás: ITM
Annak fényében érdemes a legóvatosabb prognózist komolyan venni, hogy a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 2018. október 31-ig zöld rendszámból 8482 darabot adtak ki, ami 7401 forgalomba helyezett jármű (az ezerdarabos különbség okát nem fejtik ki). Ezeket 580 töltő szolgálta ki.
Damoklész kardja a gyártók felett
Pedig az idő sürget. Az Európai Unió szoros határidőt fogadott el. Ugyancsak 2030-ra az újonnan gyártott autóknál 35 százalékos, a könnyű haszongépjárműveknél pedig 30 százalékos széndioxid-kibocsátás-csökkentést ír elő a járműiparnak a 2021-es szinthez képest. Ez gyártói modellpalettánkénti összesített csökkenés lesz. Az elmúlt években a legnépszerűbbek a nagyobb méretű SUV-ok, ezek magasabb károsanyag-kibocsátását a villamos meghajtás erőltetésével képesek ellensúlyozni a gyártók. Ha nem teszik, horribilis büntetés vár rájuk.
Sokat markolnának
Az elektromobilitási stratégia kilenc pontban határozta meg a legfontosabb célkitűzéseket, szinte minden területre kiterjedően:
a piacmodell részletes kialakítása,
a töltőinfrastruktúra fejlesztése,
az elektromos járművek vásárlásának támogatása,
a kormányzati és önkormányzati töltőállomás-telepítés és autóflotta-bővítés,
a közösségi közlekedés dekarbonizációja,
az önkormányzati energiatermelés és okoshálózati megoldás,
a lokális okoshálózatok országos sztenderdjeinek fejlesztése,
a töltési energia költségcsökkentési lehetőségeinek kihasználása és
az elektromobilitás társadalmasítása.
Valódi és alibizöldek
Elektromos gépkocsinak két kategória minősül: a tisztán elektromos (BEV), a belsőégésű motorral kombinált külső töltésű hibrid elektromos (plug-in hibrid), amelynek elektromos üzemben hatótávolsága legalább 25 km (PHEV), és ennek altípusa, a kiterjesztett hatótávolságú (!) EREV, amely villamos üzemmódban legalább 50 km-t képes megtenni.
Ezek a hibridek azonban legfeljebb papíron zöldek.
A két tonna körüli monstrumok villamos meghajtási teljesítménye csekély, hatótávolságuk elhanyagolható. Ezeket a kocsikat lényegében folyamatosan a belsőégésű motorral hajtják, és a jómódúak autói.
Ezt támasztják alá a darabszámok is. A tisztán elektromos BEV-ekből 3213-at helyeztek forgalomba, a „sima” hibridekből 2149-et, a megnövelt hatótávolságúakból 2020-at. ( Az értékesítés azonban folyamatosan növekszik a BEV-ek javára.)
Az eladott új elektromos autók piaci részesedésének alakulását mutatja az alábbi ábra.
Forrás: ITM
Ebben is roncslerakat leszünk?
Az se túlságosan kedvező, hogy az ezekbe a kategóriákba tartozó autók többsége (4179) használt import, újonnan értékesített 3222 darab. Ez azt jelenti, hogy egy csomó olyan e-kocsi kerül hozzánk szürkeimportban, amelyek akkumulátorainak kapacitáscsökkenése eléri vagy megközelíti a kritikus szintet. Hasonlóan a tízezer-számra beözönlő „kohószökevény” öreg dízelekhez. A koncepció ezért javasolja is a használtimport korlátozását.
A zöld rendszámok egy része ugrik
A négy évvel ezelőtt kezdődött program egy sor kedvezményt nyújt a zöld rendszámra érdemesített autók fenntartóinak. Nem kell regisztrációs adót, súlyadót, cégautóadót fizetniük, adómentes a tulajdonjog megszerzése, eddig 38 önkormányzat (köztük a budapesti kerületek) területén ingyenes a parkolás. Mindenekelőtt pedig a vásárláshoz másfél-milliós vissza nem térítendő támogatás jár.
Ebben azonban alapos változás várható. Az alibi-zöld autók támogatásának társadalmi elutasítása eléggé kézzelfogható. Ezért cseppet se csoda, hogy az ITM azt javasolja, ezeknek a magas károsanyag-kibocsátású, nagy tömegű hibrid hajtású járművek számára legkésőbb 2025-ig szüntessék meg a zöld rendszámot.
Eddig csak minden második forint friss pénz a MÁP Pluszban, a többi nagy részt az egyéb állampapírokból került át. Ha ez megváltozik, akkor szembe kerülhet a költségvetés két érdeke: a pörgő fogyasztás is jó lenne, de a szabad pénz is kéne. Ráadásul járulékos következményként ezzel emelkednek a kamatok.
Júniusban dobta le az „atombombát” az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), amikor kibocsátotta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz nevű kötvényt kifejezetten a lakosság számára. Öt év alatt csaknem évi öt százalék kamat, automatikus tőkésítés, ingyenes visszaváltási periódusok, azokon kívül is minimális költség, kamatadó-mentesség (igaz, ez minden állampapírra érvényes két hónapja) – jelenleg verhetetlen kondíciók.
Pénzeső lebeg a szemük előtt
Kellett is a pénz, mert – ahogyan elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írja – a háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előre tekintve akadályt képezhet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen.
Összességében pedig mintegy ötezer milliárdos megtakarítás, cihapénz bevonzása lebeg az MNB korifeusainak szeme előtt, hogy még nagyobb arányban hazai forrás álljon az adósság finanszírozása mögött.
Jól mutat, de…
Nos, a számok nagyon szépek: az első hat hétben 1235 milliárdért jegyeztek MÁP Pluszt. Ennek azonban
majdnem fele a korábban megvett államkötvények beváltásából származott,
a nagyobbik hányadát korábbi papírokból hordták át az emberek.
Forrás: MNB
Kisöpörni a bankokat is
A döntéshozók nem titkolt célja az is, hogy a kereskedelmi bankokból és egyéb „obskúrus” kapitalista (pláne ha külföldi tulajdonú) pénzügyi cégektől is elszipkázzon minél több pénzt saját védőernyője alá. Ez részben máris sikeres. (Azzal persze szembe kell nézniük, hogy a kormány közelében formálódó – Mészáros Lőrinc-féle MKB-központú -, az OTP ellenlábasának tervezett bankóriás számára is veszélyt hordoz a folyamat.)
Mint az alábbi táblázatból látható, a befektetési alapokból és bankbetétekből is jelentős összegek áramolhattak át „jó kezekbe”, amiként a készpénzes tranzakciók értéke is számottevő. Az MNB-ben ezekhez a számokhoz hozzáteszik figyelmeztetésképpen, hogy erősen becsült adatokról van szó.
Forrás: MNB
Házon belüli verseny
A táblázatban látható, hogy a MÁP Plusz mellett fut még a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is, amire ugyancsak beérkezett 145 milliárd. Ez voltaképpen házon belüli konkurrense a szuperpapírnak – az infláció függvényében. A PMÁP ugyanis infláció+1,7 százalékpont kamatot ad, de a pénzromlást jelentős csúszással írják jóvá ennél a kötvénynél. Ezért az ebben fekvő 2500 milliárdos tőke sorsát befolyásolja, hogyan alakul a – hivatalos – infláció. Ha marad az elmúlt időszak magas, 3,5-3,8 százalékos indexe, akkor ez a papír hosszabb távon versenyképes lehet a MÁP Plusszal. (A visszaváltás-„feltörés” költségében azonban utóbbi a nyerő.)
Fogyasztás vagy megtakarítás?
A sokkal rosszabb kamatozású régi állampapírok (amelyek egy részének jegyzését meg is szüntette az AKK) kifutása egy ideig még eltarthat, ezek birtokosai a lejáratkor kerülnek válaszút elé: felszabaduló pénzüket átteszik-e a MÁP Pluszba vagy elköltik. Azt az MNB szakértői megjegyzik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ a fogyasztási-megtakarítási döntésekre.
Ez azért izgalmas, mert a kormány látva a nemzetközi folyamatokat – lassuló világgazdasági növekedés -, és a várhatóan csökkenő uniós támogatásokat, a belső fogyasztás felpörgetésére építi terveit: több áfa, szja és társasági adó. Ebben ugyan segítség lehet a kockázatmentes állampapír hozamának költésekre gyakorolt hatása, de azt könnyű belátni, hogy
ez a kötvény a vásárlások elől viheti el a pénzt.
Az pedig csak járulékos hatásnak tekinthető, amire az Alapblog hívta fel a figyelmet, hogy a MÁP Plusz magas kamatával a hazai vállalati szektor finanszírozási költségei is egyértelműen nőnek. Azzal, hogy a forgalmazó bankok úgy vették vissza a régi lakossági állampapírokat ügyfeleiktől, hogy azt nem adják tovább az államnak. Tehát a költségvetés nem csak magas kamatot fog fizetni a honpolgároknak, hanem magas kamatot fog fizetni a pénzintézeteknek is.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha beválik a terv és ezermilliárdszámra megy pénz a MÁP Pluszba, az jelentősen megemeli az adósságfinanszírozás költségét.
Felfelé módosította növekedési prognózisát a GKI, azzal, hogy a felettünk gyülekező fellegek jelentősen lassuló iramot jeleznek a második félévre. Az infláció változatlanul magas, ami jobban megeszi a kevésbé gyarapodó jövedelmeket.
A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest, a fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot, ezért a GKI 4-ről 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.
Kisebb az EU-pénz serkentő hatása, óvatosabb ipar
Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5 százalék körülire lassulást valószínűsít a GKI. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Mindezek mellett az EU konjunktúra-indexe csaknem három éves, a magyar két és fél éves, a hazai szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.
Április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6 százalék volt. Az év egészében azonban
az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások,
Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában a GKI szerint szerepe lehet az alábecsült drágulásnak, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest
az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken,
a május végi építőipari szerződésállomány 8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható.
Kisebb a reálkereset gyarapodása
A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Ezzel a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6, százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.
Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül.
A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a még erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.
Az infláció alig lohad
Március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen (közel 50 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s az egy évvel korábbihoz képest némileg nőtt a külföldön dolgozóké. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.
Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban,
több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol.
Az elektromos-motor gyártását bővíti Győrben az Audi, amely a 250 új munkahelyre 6,4 milliárdos támogatást kap a kormánytól. Az e-motorgyártás központja a győri üzem lesz.
Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét – közölte Szijjártó Péter. Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy bejelentették az e-motorok gyártásának elkezdését.
Évekig mi fizetjük az új alkalmazottakat
A kormány 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a 250 munkahelyet teremtő beruházáshoz.
Vagyis 25 milliót minden egyes munkahelyhez.
A hazai átlagot messze meghaladó fizetéseket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy – a közterhekkel együtt – több évig a magyar adófizetők állják az új munkavállalók bérét az Audinál.
Ez illeszkedik abba a tendenciába, amelyben egyre nagyobb készpénzes hozzájárulással segít ide összeszerelő üzemeket, amelyek alacsony hozzáadott értéket előállító képessége súlyos problémákat okoz a jövőre nézve. elsősorban autóipari kapacitásokat a kormány. Ennek veszélyei elég közismertek, a járműgyártás felett sűrűsödő fellegek gyűlnek.
Nem így látja ezt Szijjártó. Szerinte mindenféle „okos szakemberek” az autóipar visszaesésével riogatnak, ezzel szemben az év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a magyar autóipar teljesítménye, ezzel új csúcsot is megdönthet.
E-motorgyártási központ Győr
Az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke, Achim Heinfling (aki ősztől az ingolstadti központot fogja irányítani) kifejtette, hogy a vállalat e-transzformációs projektje a gyártásra és a fejlesztésre egyaránt kiterjed. Jelentős mértékben bővül az elektromos hajtásrendszerek előállítása a győri üzemben, a fejlesztési központ pedig új műhellyel és tesztpadokkal bővül 2022 végéig.
Az Audi Hungaria egy éve gyártja az elektromos meghajtásokat a márka első teljesen elektromos modellje, az Audi e-tron számára, és ezzel az e-motorgyártás központja az Audi konszernben.
Nem volt jó év a tavalyi
Az Audi győri üzeme az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója, amely a kedden bejelentett bővítést követően csaknem 13 ezer munkavállalónak fog munkát adni.
Tavaly 2,3 százalékos visszaeséssel
2307 milliárd forint árbevételt értek el. A motorgyártás darabszáma 1 954 301-re esett vissza mintegy 10 ezres csökkenéssel. A vállalat a járműipart érintő változásokkal indokolta a kis mértékű visszaesést, de a tavalyi eredmények ismertetésekor márciusban közölték, hogy idén nem számítanak további csökkenésre, és újbóli növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
A lakosság még nem érzi az elemzők által jövendölt nehézségeket, a gazdaság szereplői viszont valamit „szagolnak” a levegőben – olvasható ki a GKI havi jelentéséből. A gazdaság állapotának megítélése általánosságban is romlott.
Júniusban – az áprilisi kétéves mélypont, majd a májusi javulás után – 2017 kora nyári szintjére esett a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe.
Két világ: üzleti és lakossági
Nem először regisztrálja a GKI a lakosság és az üzleti világ véleményének kettősségét.
Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.
Az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak.
Az üzleti szférán belül minden ágazatban romlottak a várakozások, de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése.
A lakásépítések lassan kifuthatnak
Az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak – írja a GKI. Ez összefügghet azzal, hogy az ingatlanpiac, ezen belül a lakásépítések valószínűleg elérték zenitjüket. A kutatók által mért indexek ezt látszanak alátámasztani: az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott.
A kereskedelmi bizalmi index értéke 2019 hatodik hónapjában a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.
Gyengült a foglalkoztatási szándék
A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ennek jeleiről az autóiparban nemrég írtunk.
Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent.
Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez az arány csak 70 százalék
Az emberek optimizmusa még töretlen
A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott,
ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult. Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.
A GKI fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, melynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban
Júniusban az EU-ban 7,8, az első félévben 3,1 százalékkal estek az újautó-eladások, a világ legnagyobb piacán, Kínában egy éves folyamatos mérséklődés szakadt meg. A globális piacra termelő hazai autóiparban már érezhető a visszaesés, a hatások súlyosak lehetnek.
Másfél millió alá került az Európai Unióban az új személykocsik eladása júniusban, ami 7,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatsorából. (Ez még úgy is figyelemre méltó, hogy idén 19 munkanap volt ebben a hónapban, kettővel kevesebb, mint egy éve.)
A nagyok mind estek
Az öt vezető tagállam mind csökkenő értékesítést szenvedett el, a legnagyobbat a franciák és a spanyolok, 8,4 és 8,3 százalékkal. Akadtak nagyon növekvő piacok is, bár ezek súlya kisebb az EU-n belül: Litvánia több, mint 40 százalékkal az élen járt, a románoknál (15) és az íreknél (12,7 százalék) adtak el arányában több autót; a válságból kikapaszkodó Görögország 4,5 százaléka érdemel még figyelmet.
Magyarországon 4,4 százalékkal kevesebb új kocsit adtak el, mint tavaly júniusban.
A havonkénti értékesítéseket mutatja – az előző évivel összevetve – a grafikon.
Forrás: ACEA
A tavaly őszi számokat lefelé nyomta a dízelbotrány nyomán kidolgozott új kibocsátásmérési szabvány hatályba lépése miatti értékesítési visszaesés. Sok gyártó késve tudta beszerezni a tanúsítványt. Ennek fényében feltűnő a következő időszak folyamatosan csökkenő trendje.
A németek még épp tartják magukat
Az első hat havi számok szerint az EU-ban nem egészen 8,2 millió új kocsi talált gazdára, 3,1 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az országonkénti adatok bizonyos értelemben rosszabbak a júniusinál. Bár szemben az év közepével Németországban még pozitív előjelű (0,5 százalék) értékesítést jegyeztek fel – ami azonban folyamatos lefelé csúszás -,
az EU összes gazdag országában markáns az autópiac visszahúzódása.
A litvánok ebben a periódusban is száguldanak (valószínűleg a korábbi évek alacsony bázisához képest), a görögök tartósan több kocsit vásároltak a fél évben, miként a románok is; utóbbi ország éppen gyalogol a költségvetési szakadék felé az elengedett kiadások következtében
Nálunk az első fél évben 5,4 százalékkal több autót adtak el a tavalyi január-júniushoz képest.
Szemetek Kínára vessétek
Emellett azonban mindenki Kínára figyel. A világ ma már legnagyobb piacán értékesítik az új autók nagyjából harminc százalékát. Az Euler Hermes Hitelbiztosító pár hete közreadott elemzése szerint idén komolyan lassul az autóeladás növekedése világszerte, a tavalyi háromról két százalék alá.
Ezen belül az ázsiai óriás is
csak minimálisan több, 1,2 százalékkal nőhet az értékesítés.
Ami önmagában is eredmény, mert májusig a tizenkettedik egymást követő hónapban csökkent az új személyautók eladása, tavaly hat százalékkal. A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) 1,61 millió új értékesítést regisztráltak, 12,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májusban. A hazai gyártású kocsiké 26,5 százalékkal zuhant, miközben a luxuskategóriájú autók értékesítése 9,4 százalékkal nőtt; ezek nagy része import.
Júniusban aztán megtört a lefelé tartó trend, 1,8 millió személyautót adtak el, 4,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Globális bajok
A világ autóiparát több nehézség sújtja. A Brexit várható negatív hatása mellett az egyik a világgazdaság hét éve tartó felfelé ívelésének végét jövendölő prognózisok miatti megtorpanás, a megrendelések visszafogása a gyártók részéről. A másik
a technológiaváltást övező bizonytalanság: merre lesz az előre?
Tisztán elektromos, hibrid, vagy valamilyen új hajtás, például energiacella? Ráadásul rövidesen életbe lép az EU új károsanyag-kibocsátási direktívája, amely összesített gyártói termékpalettánkként írja elő az igen jelentős emisszió-visszafogást – súlyos pénzbüntetések fenyegetése mellett.
A jelek szerint a gyártók nem lesznek képesek teljesíteni ezt. Különösen azért, mert a vásárlók körében a legnagyobb kereslet-növekedés a SUV-ok iránt tapasztalható. Ezek a sportos, nagy(obb) kocsik erősebben szennyezik a környezetet. (Egy jó kis válság megoldhatja ezt a problémát.)
Ki vagyunk téve a világnak
A magyar gazdaságra mindezek a folyamatok meghatározóan hatnak. A nálunk gyártott autók – és az Opel motorjai – több, mint 90 százalékban külföldre kerülnek. A hatás gyors és alapos lesz. Az autógyártás a feldolgozóipar 30 százalékát teszi ki, tíz év alatt jelentős – nagyjából tíz százalékpontnyi – növekedéssel.
A teljes gazdaság teljesítményének (GDP) mintegy öt százaléka függ ettől a szektortól.
Ezzel a magyar gazdaság szinte fejnehézzé vált az autóiparral, ezen belül is a külföldi tulajdonúak elsöprő többségével. Ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően
alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek,
a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt – írtuk pár hónapja, amikor híre érkezett az iparág megtorpanásának.
Mert a jelek nem biztatók. A Mercedes már elhalasztotta újabb kecskeméti üzemének felépítését, és az se biztos, hogy az úgynevezett full-flex gyártás fog itt zajlani (ha egyáltalán), amelyben a hagyományos és az elektromos meghajtást egy soron képesek rugalmasan előállítani.
Jelenleg mintha nem lenne baj, tavaly 460 ezer gépjárművet gyártottak nálunk, ami ugyan 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest, de idén januárban 4,8 százalék, februárban 10, márciusban 12,8 százalék növekedés volt – írja az Euler Hermes.
Magyarország tényleg autóipari országgá vált, amire büszke a kormány,
a világ 20 legnagyobb beszállítójából 15 megtalálható.
Orbánék öntik a pénzt – a támogatásokat – az autóipari beruházásokba, főleg németeknek, és munkahelyenként egyre drágábban. Annak ellenére, hogy évek óta erősödnek a figyelmeztetések az ágazat veszélyesen nyomasztó túlsúlya miatt.
Ennek ellenére a tavaly a megvalósult közel száz jelentős beruházásból 36 az autóiparban realizálódott, összesen 2,64 milliárd euró értékben. Ezekben felülreprezentáltak a német cégek.
Ez egyre növeli a kiszolgáltatottságot a globális iparági folyamatokra.
A hatások lassan megérkeznek
És itt érünk vissza a nemzetközi, elsősorban német cégek gazdálkodására. Nemrégiben közölte a müncheni ifo gazdaságkutató, hogy a konjunkturális lassulás miatt a rövidített munkaidős foglalkoztatás részarányának növekedését várja a német feldolgozóipar kulcsfontosságú területein, az autóiparban, a gépiparban és a vegyiparban.
Ennek megfelelően nálunk is a létszámcsökkentés rejtett bevezetéséről érkeznek hírek. A műszakokat csökkentik, a kölcsönzött dolgozók szerződéseit felmondják, létszámstopot rendelnek el.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
