Hasznos

A magyar Országgyűlés elé visszük az EP török állásfoglalását!

Elég a fideszesek gyermeteg magyarázkodásából és pávatáncából: a magyar választók megérdemlik, hogy tisztában legyenek a Fidesz valós értékrendjével. Az elmúlt héten a kormánypártiak megint megpróbáltak mindenkit hülyére venni, majd elkenni a saját felelősségüket. Ennek teszünk most pontot a végére.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben csúcsra járatta az elmebajt, előbb kipcsak vérszerződést kötött a keleti diktátorokkal, majd bokáig hajolt a katonai agresszor török elnök előtt és támogatásáról biztosította a szíriai akcióit.

A magyar kormány ráadásul a hónap elején először még azt is megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió kiadjon egy nyilatkozatot a hadműveletek elítéléséről. A Fidesz vállalhatatlan mozgása miatt már az európai jobboldal legmagasabb vezetői szintjén is megszólaltak: eddig és ne tovább! Feltehetően a saját pártcsaládjukból érkező nyomás – vagy nevezhetjük politikai zsarolásnak is – miatt a fideszes EP-képviselők végül megszavazták az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a török agressziót elítélő állásfoglalást.

Az ebben foglaltak a leghatározottabban szembemennek az elvtelen, törökbarát orbáni hozzáállással és kőkemény megállapításokat tesznek az ügyben. A Fidesz EP-delegációját vezető Deutsch Tamás ma már azzal magyarázza az orbáni törökbarát politikával való éles szembenállásukat, hogy a néppárti frakció egységes álláspontot kért az ügyben és végül a frakciófegyelem miatt szavazták meg a dokumentumot.

Az elvtelenséget kiválóan mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban,

az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a „képmutató brüsszeli vezetők” miatt ereszt majd rá Európára a török államfő. A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes: mint a profi szélhámosok próbálnak mindenki felé megfelelni és azt mondani, illetve mutatni, ami adott helyzetben elvárhatónak tűnik.

Ez a fajta elvtelenség azonban előbb kisebb pofonokhoz, majd hosszan tartó károkozáshoz vezet.

Különösen az európai és a nemzetközi politikában, ahol a kurucos finesz persze hatékony tud lenni, a csakis üzleti alapon működő, elvtelen illiberalizmus azonban egy egész nemzetnek okoz súlyos sérüléseket.

Éppen ezért, hogy véget vessünk ennek a pávatáncnak, a következő hetekben az MSZP parlamenti frakciójával benyújtjuk a magyar Országgyűlésnek az EP által ezekben a napokban – fideszes támogatással – elfogadott állásfoglalását a török-szíriai konfliktussal kapcsolatban. Váljon hát egyértelművé a magyar választók és az európai partnerek számára is, hogy mit is képvisel a Fidesz valójában. Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak.

Ujhelyi István

Erősen ereszt az ingatlanlufi

Jellemzően stagnálásra váltanak az ingatlanpiaci árak, túlsúlyba került a kínálat – állítja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik nagy ingatlanközvetítő cég is. Nem csak a megfizethetetlen árak miatt ereszt a lufi, hanem az üzleti célú vásárlások megcsappanása miatt is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe július után októberben is visszaesést tükröz, ami arra utal, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon –s ezen belül is különösen az irodapiacon –semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne – áll a felmérésről szóló összefoglalóban.

A budapesti és az országos jelzőszám is hat negyedéves mélypontjára esett. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően számottevően romlottak.

A fővárosban immár a keresleti piac a múlt és kínálati piac van kialakulóban.

A vidéki kilátások is jórészt romlottak, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja magát.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon lényegében nem változtak. Ezek a kilátások továbbra is optimisták, noha éves alapon azért érezhető némi visszaesés. Júliushoz képest a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem változtak érdemben, éves alapon itt is enyhe romlás érezhető.

A válaszadóknak a lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásai alaposan megváltoztak az előző felméréshez képest. Idén júliusban Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most már csak 21 százalékuk.

A stagnáló árakat várók aránya 30-ról 59 százalékra bővült.

S immár minden ötödik válaszadó árcsökkenésre számít (ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt). A következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés a jelen felmérés adatai alapján. A keleti régióban az összesített prognózis 3-ról 2 százalékra mérséklődött, míg nyugaton 4-ről 1,7-re.

Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Balla Ingatlan is. Az ő értékelésük szerint is

véget ért az aranykor az ingatlanpiacon,

s egyelőre – nagyjából a következő fél évben – ők is az árak stagnálására számítanak.

A budapesti belvárosban a tipikus négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradnak, csakúgy, mint a jellemzően erősen túlárazott XIII. kerületi Újlipótvárosban is. Csepelen szintén elkezdtek befagyni az árak, sőt,

az új építésű ingatlanok esetében akár árcsökkenés is kezdődhet,

mivel például a 40-45 millió forintos új építésű ikerházakat 25-32 millió forintos áron keresik a vevők. Van azonban olyan terület is, ahol már a használtak esetében is megfigyelték az árak lefelé fordulását. Például a III. kerületi panelek piacán, amelyek árai felszáguldottak az elmúlt években. Ma már

újra találunk 25 milliós hirdetési árakat kétszobás panelekre,

míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Az okok sokrétűek. Az elsődleges nyilván az, hogy vásárlói jövedelmek képtelenek voltak lépést tartani az árakkal, s ezen a csok és ezt kísérő kormányzati programok se sokat változtatnak. Ezek esetében inkább tízezres nagyságrendű lakossági körről beszélhetünk, amely lassan el is fogy.

A másik az üzleti célú vételen gondolkodók magatartásának megváltozása. A lakásoknak korábban nagyjából felét, mostanában harmadát bérbeadásra vásárolták, látva a bérleti díjak szintén ugrásszerű emelkedését. Ezek is beleütköztek azonban a keresleti plafonba. Új jelenség a nyár közepe óta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése, amelynek hozama a Balla Ingatlan szerint is jobb, mint amennyit lakáskiadással tudnának keresni. Ezzel részletesebben foglalkoztunk szeptemberben.

Áttörést várható a daganatos betegségek gyógyításában

Komoly betegségek gyógyításában várható jelentős előrelépés a következő évtizedben, közülük is leginkább a daganatok orvoslásának fejlődésében bíznak a legnagyobb gyógyszergyártók vezetői – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből.

A II. Innovatív Gyógyszeripari Körkép alapján a gyógyszerfejlesztéseket veszélyek is fenyegetik, amelyek közül legjobban a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak a megkérdezettek. Bár a gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a válaszadók szerint Magyarországon ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a gyógyszerkassza növelése, a szakemberek itthon tartása, valamint a klinikai vizsgálatok ösztönzése.

A modern orvostudomány segítségével sok, korábban halálos betegséget tudunk már gyógyítani, és a jelenlegi innovatív gyógyszerfejlesztések is azt a célt szolgálják, hogy a ma még rettegett kóroktól mindörökre megszabadulhassunk. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) II. Innovatív Gyógyszeripari Körkép kutatása a gyógyszergyártás és az egészségügy jövőjét, valamint a legújabb technológiák hazai helyzetét vizsgálta. A felmérésben a magyar gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált vállalatok olyan topvezetőit kérdezték, akik a legújabb fejlesztésekre világviszonylatban is rálátnak. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója a kutatás eredményeit értékelve elmondta, hogy az innovatív gyógyszeripar kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából. A jelenleg folyamatban lévő gyógyszeripari kutatások sok betegségterület gyógyításában hozhatnak komoly áttörést a következő években, javítva ezzel a betegek életminőségén és kilátásain. A magyarok egészségének javítása mellett a gyógyszeripari innováció áttételesen a gazdasághoz, így a hazai GDP-hez is jelentős mértékben hozzájárul.

Betegségek gyógyítása: a legtöbb területen áttörés várható

A gyógyszergyártó vállalatok vezetői optimisták a legtöbb vizsgált betegség esetén: közepes vagy nagy valószínűséggel várnak komoly előrelépést gyógyításukban a következő 10 évben (a kutatásban a válaszadók 5 fokú skálán értékelték a különböző szempontokat).

Leginkább a daganatos betegségek tekintetében optimisták, olyannyira, hogy itt sokan szinte biztosra (4,6) vehető változást jósolnak.

A ritka betegségek (3,9) és a mentális betegségek (3,8) is azok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a leginkább számítanak áttörésre a gyógyszergyártók vezetői, míg a légzőszervi, emésztőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén is legalább közepes valószínűséggel számítanak változásra. A felmérés során a válaszadók olyan további betegségek kapcsán is áttörést várnak, mint a cukorbetegség, valamint az Alzheimer-kór.

Melyik betegségterületek gyógyításában milyen valószínűséggel várható jelentős áttörés a következő 10 évben?
(A skála értékei: 1-egyáltalán nem; 2-kis valószínűséggel; 3-közepes valószínűséggel; 4-nagy valószínűséggel; 5-szinte biztosan) 

Innováció ösztönzése: a gyógyszerkassza mérete is meghatározó

A gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a megkérdezettek ezek között kiemelten fontos szempontként értékelték a gyógyszerkassza növelését (4,9), a szakemberek itthon tartását (4,5) valamint a klinikai kutatások ösztönzését is (4,4).

Milyen eszközökkel lehetne Magyarországon a jövőben
leghatékonyabban segíteni a gyógyszeripari innovációt?
(A skála értékei: 1-egyáltalán nem fontos; 2-kicsit fontos; 3-közepesen fontos; 4-eléggé fontos; 5-nagyon fontos.)

A gyógyszeripari innovációt ösztönző lépések mellett a kutatás kitért a veszélyekre is, amelyeket nemzetközi kontextusban vizsgált.

A megkérdezettek leginkább a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak (4), és szintén „eléggé” fenyegetőnek ítélték a képzett munkaerő hiányát, valamint a gazdasági visszaesést (3,9).

A közepesen fenyegető kategóriába esett a válaszok szerint a fake news (3,4), a környezeti változások-globális felmelegedés (3,3), valamint a személyes adatokkal történő visszaélések (2,9).

Jövőbeli technológiák: a személyre szabott orvoslás a legmeghatározóbb

A II. Innovatív Gyógyszeripari Körkép azt is vizsgálta, hogy mely technológiák milyen mértékben befolyásolják az innovatív gyógyszeripar fejlesztéseit a következő 10 évben, illetve nemzetközi összehasonlításban melyek alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel Magyarország. Az eredmények alapján a személyre szabott orvoslás, célzott terápiák/gyógyszerformák (4,9), a big data orvosi döntésekbe történő becsatornázása (4,6), valamint a sejt- és szövetterápiák, génterápiák (4,5) végeztek az első három helyen, a válaszadók tehát ezeket tartják a legfontosabb, gyógyszeripari fejlesztéseket meghatározó jövőbeni technológiáknak. Szintén legalább 4 pontosra értékelték a válaszadók a mesterséges intelligencia (4,4), a fejlett terápiás területeken történő fejlesztések (4,2), valamint a 3D nyomtatás (4) szerepét is.

A technológiák hazai helyzetét nemzetközi összehasonlításban összességében kis elmaradással jellemezték a vállalatok vezetői (átlag: 1,8). Leginkább a robotika (1,5), a sejt- és szövetterápiák (1,6), valamint a nanomedicina (1,6) területéről gondolják úgy, hogy elmaradásban vagyunk. Legjobb eredményt a személyre szabott orvoslás ért el (2,1), de ez is mindössze a „kis elmaradásban vagyunk” értékelést haladta meg éppen, miközben a többi technológia hazai eredményeit még ennyire sem értékelték a válaszadók.

Nagyot bukott az építőipar augusztusban

Tíz százalékot zuhant egy hónap alatt az építőipar teljesítménye augusztusban és az éves adat is töredéke a korábban mérteknek. Ami a növekedés lassulását jelzi, az a szerződésállomány jelentős mérséklődése. Az ipar egésze lényegében már stagnál.

Bár egy adat nem adat, az kiolvasható a KSH legfrissebb jelentéséből, hogy karnyújtásnyira van a korábbinál érezhetően kisebb gazdasági növekedés. Ennek egyik mozgatórugója a belső kereslet: ezzel még nincs baj, a bérek változatlanul tolják felfelé a kiskereskedelmet. Másik ága az építőipari boom, amely felett azonban gyülekeznek a felhők.

A KSH mérése szerint 2019 augusztusában az építőipari

termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.

A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5-del mérséklődött; az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.

Ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy

az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.

Éves alapon augusztusban az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2-del csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett.

Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a változatlanul száguldó – és az árak növekedésében és testet öltő – lakásépítések, illetve a még töretlennek tűnő ipari beruházások cipelik magukkal az ágazatot. A lakások esetében azonban az árak sok helyen, például a fővárosban felette vannak a fizetőképes keresletnek, a lassulásra már nem sokat kell várni.

Erre utalhat a szerződésállomány alakulása.

A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,

az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,1-del nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 12,1 százalékkal elmaradt a 2018. augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6-del csökkent.

A másik friss adat az ipar egészéről tudósít. Az ágazati termelés volumene alig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adat a nyári leállások miatt önmagában nem tragédia, de a megelőző hónapban is csupán 1,7 százalék volt a növekedés, júniusban pedig csaknem két százalék a csökkenés.

Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.

Vagyis az erőteljes költségvetési pénzinjekciókkal stimulált lakásépítések és egyre nagyobb támogatásokkal indított külföldi beruházások még nyomják felfelé a termelést, az erőteljes keresleti oldali béremelések pedig fenntartják a belső fogyasztás magas szintjét. A külvilágban egyre markánsabb növekedési visszaesés (Németországban egyenesen csökkenés) azonban már az év végére éreztetheti hatását.

Irányváltás az autóiparban? – Gigaberuházás Gödön

Több, mint egymilliárd euróból bővíti autóakkumulátor-gyárát a Samsung, ami az eddigi ágazati fejlesztésekkel vetekszik. Ezzel a cég és az ezt támogató kormány is arra tesz fel sok pénzt, hogy a jelenlegi e-autóé a jövő.

Bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét mintegy 390 milliárd forintból (mostani árfolyamon 1,17 milliárd euróból) a Samsung SDI, a beruházás 1200 új munkahelyet hoz létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a beruházáshoz, ennek mértékét azonban még nem lehet közölni, mert azt az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Az összeg összhangban van a beruházás méretével és jelentős – közölte Szijjártó Péter.

A beruházással eldőlt az is, hogy

az új autóipari korszakban Magyarország lesz az európai autógyártás egyik fellegvára

– mondta a miniszter. Hozzátette: az autóipar új korszakának világtérképére került Göd a Samsung SDI korábbi beruházásával is. A vállalatnak világszerte három üzeme van, kettő Ázsiában és egy Gödön. Szijjártó szerint az új technológiák a világgazdasági siker előfeltételeivé váltak,

az autóipar új korszakba lép át az elektromos autók elterjedésével.

Ez a beruházás az egyik legnagyobb Magyarország történetében, amelyek élvonalában az autóipar áll: a GDP nagyjából öt százalékát, a feldolgozóipar 30 százalékát állítja elő. A legjelentősebb ágazati fejlesztések az Audi, a Mercedes nevéhez fűződtek 2010 után, nagyjából 800 millió euró értékben. Az inflációt is beszámítva ezekkel minimum vetekszik a Samsung akkugyári bővítése.

Jelenleg óriási technológiai átalakulás zajlik a járműiparban. Mindeddig azonban nagy vita zajlik arról, melyik irány lesz a nyerő: az akkumulátoros meghajtás, vagy valamelyik másik, például az energiacella, netán a hidrogén. Ebben most mindenki tizenkilencre kér lapot.

Az mindenesetre látszik, hogy a kormánynál leeshetett a tantusz: a hagyományos belsőégésű meghajtás nem biztos, hogy nyerő akár középtávon is.

Fékre lépnek a szuperpapír miatt

A láncbefektetésnek vet gátat az államadósságkezelő azzal, hogy megtiltja a bankoknak, hogy lakossági állampapírt fogadjanak el fedezetként hitelekhez. Ezzel a „szuperállampapírra” alapozott extraprofitot veszi el.

A magyar állam mint kibocsátó szándéka, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást. Ezért a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön-vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek). Az ÁKK rövid, szakzsargon-közleménye a hihetetlenül népszerűvé vált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz eddigi rövid ideje alatt feljegyzett

befektetési ügyletek (köz-)pénzcsapját zárja el.

Arról van szó, hogy sokan a megvásárolt MÁP Plusz – államilag garantált és kiemelkedő, évi csaknem 5 százalékos kamatozású – kötvényt fedezetül használva vesznek fel úgynevezett lombardhitelt, amelyből aztán újabb „szuperpapírt” jegyeznek, és így tovább. Itt persze nem átlagember néhány milliós megtakarításáról beszélünk, hanem

fejenként minimum több tízmilliós összegek forognak

a bankok kiemelkedő, úgynevezett privátbanki ügyfeleitől, akik mélyen a szokásos kamat alatt juthatnak ilyen kötvényfedezetű kölcsönhöz.

Ha tudja, se árulta el eddig az ÁKK és a nemzeti bank, mekkora összegek indultak el ilyen vándorútra. A június óta a 1800 milliárdot már jelentősen meghaladó MÁP Plusz-jegyzésen belül azonban bizonyosan legalább több tízmilliárdról lehet szó, ha az ÁKK fontosnak tartotta a fékre lépni.

Energetika: németek kavarnak Mészárossal és az állammal

Észak-Magyarország áramellátója lesz Mészáros Lőrinc. A gigaüzletben németek adnak-vesznek egymás közt, de ebbe bevonják az állami MVM-et is. Mészáros közpénzt is kap az üzlethez.

Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei céggel újabb stratégiai érdekeltségben veti meg lábát. Megveszi a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t a német E.ON-tól. Ez egy nagy európai energetikai felvásárlás része, de szerepet kap benne a kisebbségi állami érdekeltségű MVM is.

A Titász megvételével 100 milliárd forint eszközértékű céghez jut az Opus. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül az áramhálózat. Ellátási területe 18 728 négyzetkilométer, amelyen 25 436 km hosszúságú hálózatot üzemeltet, és amelyen közel 400 településen több, mint 760 ezer fogyasztót lát el árammal.

Ez nagyjából az ország ötöde.

Az üzlet közvetlen előzménye, hogy az E.ON keretmegállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel és az Opus Global Nyrt.-vel.

Európai óriások násza

Ami pedig egy uniós kötelezettséget teljesít. A két német energetikai óriás, az E.ON és az MVM-ben részes RWE megegyezett egymással, hogy az E.ON megveszi az RWE  elosztói és szolgáltatói üzletágát, az Innogyt. Ezt azonban az EU – az erőfölény megakadályozása érdekében – bizonyos eszközök eladásához kötötte. Ennek része a Titász eladása, amelyre

a legalkalmasabb vevőnek az Opus bizonyult.

A csoportos ügylet azonban felforgatja a hazai árampiacot. Amellett, hogy az Opus megvásárolja az E.ON-tól a Titászt, az E.onhoz kerülhet az MVM-től az Elmű és az Émász részesedése. Az MVM pedig az E.ON magyar leányvállalatában szerez 25 százalék részesedést. Az anyacégek ügyletében részes Innogy az ELMŰ-ÉMÁSZ többségi tulajdonosa.

Közpénzzel megtolva

Az Opus – némi saját pénz mozgósítása mellett – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának pénzéből tervezi finanszírozni az ügyletet. A jegybank korábban 300 milliárdos keretet nyitott hazai cégek kötvényeinek megvásárlására. Ebből

mintegy 28 milliárdot az Opus számára nyílt meg a nyár végén.

Ugyanebből a forrásból várhatók tízmilliárdok a Mészáros holdudvarában tervezett ugyancsak német-magyar gigaüzlet finanszírozásához. Ahhoz, hogy a 4iG megvegye a Magyar Telekomtól a T-Systems informatikai üzletágat.

Kiraknák a bankokat az állampapírokból

A bankok nyereségének tizedét venné el az MNB azzal, hogy kirakja őket a lakossági állampapírok forgalmazásából. A következő bő négy évben 175 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha közvetlenül a kincstártól vehetnék ezeket, például a „szuperállampapírt”. A számokból kiderül, hogy mindenekelőtt saját magának spórolna az állam a számára drága papírok esetében.

A kormány több, mint duplájára, 11 ezer milliárd forintra szeretné emelni a lakosságnál lévő állampapírok mennyiségét. Ennek érdekében dobták le júniusban az „atombombát”, a szuperpapírként” is emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely rendkívül attraktív, öt év alatt több, mint 27, évente csaknem 5 százalék hozamot garantál. Ez még 3 százalék feletti infláció mellett is a legjobbnak tűnő ajánlat a piacon. Főleg úgy, hogy semmi kockázata nincs.

Olyannyira kiváló üzlet a magánszemélyeknek, hogy érdemes összekötni például a babaváró hitellel. Úgy is, hogy végül egyetlen gyerek se születik, az idővel belépő kamatkötelezettséget is bőven fedezi a MÁP Pluszból nyert hozam. Nem véletlen, hogy már 1800 milliárdot vásároltak meg belőle. (Az adatok arra engednek következtetni, hogy a jómódúak kedvelt befektetésévé vált, igen nagy összegben egyéb állampapírt és például ingatlanbefektetési pénzt csatornáztak át erre a célra.)

Gavalléros jutalékok

A minél szélesebb terítés érdekében a kincstár javarészt a kereskedelmi bankokon keresztül forgalmazza a kötvényeket, jelenleg nagyjából 80 százalék a részesedésük a terjesztésben. Amiért jutalékot fizet nekik az állam. A MÁP Plusz, de az infláció felett fix hozamot garantáló más kötvény persze

jelentős többletkiadást ró a költségvetésre, nem véletlen hát, hogy szívesen kitennék a kereskedelmi bankok szűrét a buliból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton most arra tesz javaslatot a jegybank oldalán közölt írásában, hogy érdemes lenne megspórolni a banki költségeket, ha közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) forgalmazná a MÁP Pluszt.

Az MNB számítása szerint ha a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023 végéig összesen 175 milliárd forint költséggel jár az államnak és a lakosságnak – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek.

Az állampapírok forgalmazásáért fizetett jutalékot mutatja az ábra.

Forrás: MNB

A táblázatban látható, hogy akkor is fizetnek jutalékot, ha csökken a papírok állománya, a dinamikus növekedést pedig igen magas bónusszal honorálja az állam. Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet – írja az MNB alelnöke. Némileg ironikus, hogy például a számlavezetési díjon felül olyan tételt is felsorol (tranzakciós díj), amelyet éppenséggel a bankokra kirótt pluszadó okoz. Ezek közül a legnagyobb tétel az állampapír-állományon alapuló állományi díj, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.

Minden díjról lemondanának

Ezzel szemben a MÁK-nál az állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. Az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá a készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)

Csaknem kétharmadot magának spórolna az állam

A banki értékesítés miatt a jelenlegi szabályok alapján a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet (ami a teljes összeg 62 százaléka).

Ez a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ami, amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP Plusz előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem a bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembe megy a MÁP Plusz megindításakor deklarált kormányzati célokkal – írja Nagy Márton. Egyben beismerve azt is, hogy

a bankok kizeccölése elsősorban a „szuperpapír” súlyos többletköltségeit hivatott mérsékelni.

Ehhez képest a háztartásokat terhelő költségekben ennél jóval kisebb, évente átlagosan 15 milliárd, 2023-ig összesen 65 milliárd forint megtakarítást eredményezne a változás.

Forrás: MNB

Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása – fogalmaz az MNB-alelnök. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.

Ezt persze – tegyük hozzá – az állam és a kereskedelmi bankok helyzete közti aszimmetria teszi lehetővé. A bankok nem tehetik meg azt, amit az állam igen: értéket képező és költséggel járó szolgáltatás díjáról lemond. Ahogyan a piacon nem előállítható extrahozamot is csak a kincstár ígérhet. Mindezt persze az összes adófizető pénzéből.

Na, mi történt ma a forinttal? Persze, hogy esett

Most a 336 közelébe kúszott fel a forint árfolyama, aztán kissé visszaereszkedett. Az MNB talán készül valamire, de nagy dologra ne számítsunk. A befektetési bankár kiakadt a kamatcsökkentéseken.

Az újabb mélypont a forint árfolyamában ma érkezett el, a rekorddöntéseket már számolni se lehet. Délelőtt 335,85-ön járt egy ideig az euróval szemben. A dollár is 18 éves rekordot lépett át 305,8-del. Az eurót most 335,2 körül jegyzik.

Az ok ezúttal is a recessziótól való félelem Nyugat-Európában. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy

a német gazdaság harmadik negyedévben egymás után negatív teljesítményt produkál.

Az árfolyam visszaerősödésében szerepet kaphatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetést tart aktuális monetáris politikai kérdésekről. Előtte ismertetik a Monetáris Tanács alapkamatról hozott döntését, ami szinte bizonyosan a szinten tartás lesz. Kérdés, hogy szóban milyen kommentárt fűznek az eseményekhez.

Az MNB – ha követi eddigi magatartását – nem kíván árfolyamerősítő szóbeli beavatkozást se tenni. A gyengülő forint ugyanis használ az exportnak, újabb stimuláló szerként serkenti a gazdasági növekedést, amivel

késleltetheti a világgazdaságból, elsősorban az EU-ból előbb-utóbb beszivárgó lassulás hatásainak megérkezését.

És nem mellesleg – együtt a kormányzati, a jómódúaknak szóló pénztámogatásokkal – hozzájárul a potenciális teljesítményét messze felülmúló gazdaság pörgésben tartásához. Ami pedig segíti elfedni azt, hogy a mesterséges növekedés mögött a versenyképesség egyre inkább lemarad.

Nagyon nem ért egyet az ismert befektetési bankár, Zsiday Viktor a világban alkalmazott kamatcsökkentéssel (akár negatív kamatokkal). Az Alapblogon közzétett írásában arról értekezik, hogy

a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak,

aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel.

A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája:

vagy elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe

– fogalmaz Zsiday. Például ingatlanvásárlásba, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.

A Neckermann is a csőd szélén

Bár a magyar utasokat nyugtatgatják, már az itteni Neckermann is fennakadásokról ír honlapján, a foglalásokat felfüggesztették. A csődöt jelentett Thomas Cook érdekeltségébe tartozó osztrák és német Neckermann is a szakadék szélén táncol.

Ma reggel jelentett csődöt a brit Thomas Cook, a csaknem 180 éves utazási vállalati óriás. Részleteket itt olvashat. Délután a csoportba tartozó Neckermann magyar tagja idegnyugtatónak szánt közleményben tudatták, hogy a cég mint a magyar kereskedelmi törvény szerint önálló társaság jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét. Valamennyi külföldön tartózkodó utasuk az eredeti tervek szerint tud hazatérni.

A Neckermann is düledezik

A jövőbeni utazások az anyacégnél átmenetileg akadozhatnak. „A Neckermann Magyarország stabil pénzügyi helyzetben van, és minden kötelezettségét folyamatosan megtartja, az összes kiállított számlát kifizeti” – írták. Hozzátéve, hogy a cég 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítéka garantálja, hogy utasaikat ne érjen anyagi kár.

Közben ugyanis az anyavállalat osztrák és a német Neckermann lényegében csődközeli állapotról számol be honlapján, lényegüket tekintve azonos szöveggel: „a Thomas Cook Group plc tervezett feltőkésítéséről szóló tárgyalások kudarcot vallottak. Ezért a Thomas Cook Austria AG

leállította az utazások értékesítését, és nem tudja garantálni a lefoglalt utazások teljesítését.

Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ABP P & C SA, Ausztria fióktelepével. Jelenleg a végső lehetőségeknél vannak. Ha ezek kudarcot vallanak, csődöt kénytelenek benyújtani”. A németországi cég ráadásul több utazási iroda esetleges csődjét is kilátásba helyezte.

Itthon is bajok látszanak

A magyar Neckemrmann honlapján azonban már olyan tartalmú tájékoztató olvasható, amely egyáltalán nem zavartalan működésről tanúskodik. Megismétlik a stabil anyagi helyzetről szóló információt, s hogy minden utasuk haza tud térni. Egyúttal azonban közlik, hogy

  • a jövőbeni utazások átmenetileg akadozhatnak,
  • néhány szálláshely az elutazás napján utasoktól kérheti a számlájuk kiegyenlítését, s ami a lényeg,
  • a foglalás honlapjukon átmenetileg nem működik, céljuk, hogy mielőbb lehetőséget biztosítsanak az online foglalásra.

Ez nem teljesen áll összhangban azzal, hogy „jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét” a hazai Neckermann.

Az okok  nem világosak

Egyelőre nem világos, hogy világszerte több, mint 20 ezer embert foglalkoztató, 94 darabból álló repülőgépflottát is üzemeltető óriáscég miért vált fizetésképtelenné. A reggeli hírekben – elsősorban a Reuterstől – olvasható első elemzések a Brexit elbizonytalanító hatását említették. Ez bizonyára igaz, ráadásul a font jelentősen gyengült az elmúlt időben, amit azonban ellensúlyozhatott a szintén felhozott törökországi helyzet, a 2016-os puccskísérlet utáni nehézségek. A török líra ugyanis rendkívül leértékelődött, különösen tavaly tavasszal-nyáron, ami kifejezetten kedvez a turizmusnak. Valószínűbbnek tűnik a cég túlzottan nagyra növekedése, az ebből fakadó lassú reagálóképesség arra, hogy a fiatalabb korosztály alighanem kevéssé tartja vonzónak az utazási irodákon keresztüli utazási formát.

A dominó dől tovább

Óráról órára tovagördül a Thomas Cook csődje. A nap folyamán a csoporthoz tartozó német Condor légitársaság a likviditási nehézség elkerülése érdekében kormányzati segítséget kért, meg nem erősített hírek szerint 200 millió euró áthidaló kölcsönt. A Condor évente körülbelül nyolcmillió utast reptet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK