Hasznos

Nagy Márton: “Cash flow problémánk van”

Orbán Viktornak üres a zsebe, mert nem jönnek a befagyasztott eurómilliárdok Brüsszelből. Ennek következtében pénzügyi problémái támadtak az Orbán kormánynak, melyet így fogalmazott meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter: ”Cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni.”

Mit tesz a kormány? “A gazdasági kabinet már több körben vizsgálta az egymilliárd forinton felüli beruházások átütemezését 2025-2026-ra. Most vizsgáljuk, hogy miképp tudunk eltolni beruházásokat 2025-ről 2026-27-re.” Vagy soha napjára …

“A növekedési álmokról le kell mondani, mert az egyensúlyhoz való gyors visszatérés gátolja illetve késlelteti a gazdaság újraindítását” – közölte Nagy Márton, aki az Indexnek nyilatkozva hozzátette:

az idei növekedés a tervezett 4% helyett 2% lesz.

Hogy lesz ebből pénz a 2026-os választások megnyerésére? Orbán Viktor 1500 milliárd forintnál is többet költött erre 2022-ben, igaz, hogy ezt azután a rekord inflációval vissza is szedte.

Európai pénzek nélkül nem megy

Csak a befagyasztott eurómilliárdok húznák ki a csávából Orbán Viktort, de az Európai Unió Ursula von der Leyen újraválasztásával a brüsszeli bizottság élére, azt üzente a magyar miniszterelnöknek, hogy továbbra sincs pénz! Másképp megfogalmazva az Európai Unió tagállamai, melyek a brüsszeli bizottság mögött állnak, ezt kérdik a magyar választóktól: hány milliárd eurót ér meg nektek az, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök Budapesten?!

Brüsszel egyidejűleg kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetési hiány túllépi az engedélyezett normát. Más tagállamok is így vannak ezzel mint például Franciaország vagy Olaszország. Csakhogy ezek az országok megkapják az európai pénzeket. Olaszország például 200 milliárd eurót kapott a helyreállítási alapból, melyet Magyarország ellenez, mert mi nem kaptunk belőle. Ez is benne van abban, hogy Orbán Viktor politikai szövetsége Meloni olasz kormányfővel nemigen működik. Orbánnak pénzt kell találnia – bármi áron. Orbán Viktor szépen csendben aláírta a korrupció ellenes uniós követelést a tervezett jogi eljárásokról. Kérdés, hogy Brüsszel mit gondol erről?

A Pesti Srácok szerint az Európai Unió kiutalhat ezután 20 milliárd befagyasztott eurót az Orbán kormánynak. Álmodik a nyomor…

Mitől dollármilliárdos Mészáros Lőrinc?

A Forbes legfrissebb szupergazdag listáján öt magyar szerepel, az első helyen természetesen Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc. Az ő vagyona tavaly 660 milliárd forintról 990 milliárdra nőtt egy olyan évben amikor az átlag magyar életszínvonala csökkent az infláció miatt.

Mészáros Lőrinc 50%-os vagyongyarapodása kiugróan magas a szupergazdagok között, de azért a dollármilliárdosok nem panaszkodhattak: megduplázták vagyonukat a Covid pandémia idején miközben az emberiség 99%-ának az életszínvonala csökkent. Ki áll az első helyen a világranglistán? Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X ura: vagyona immár meghaladja az egyéves magyar GDP-t – 212 milliárd dollár. Elon Musk vagyonát 240 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

A magyar listán a második helyezett Csányi Sándor, az OTP elnök vezérigazgatója, a harmadik Felcsuti Zsolt – Orbán egyik kedvenc oligarchája. A negyedik helyen Gattyán Görgy a pornó milliárdos szerepel. Ő úgy kötődik a nemzeti együttműködés rendszeréhez, hogy az adóhivatal megszüntette ellene a vizsgálatot amikor bejelentette: pártot indít az európai választásokon. A cél az volt, hogy ily módon gyengítsék az ellenzéket. Orbán számítása nem jött be: a baloldali ellenzék ugyan meggyengült, de Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalomnak már csak azért is, mert lépten – nyomon azt hangoztatja:

“a nemzeti együttműködés rendszerének eredménye az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!”

A magyar lista ötödik helyezettje, Veres Tibor, a Wallis ura, akinek pályafutása jól példázza a magyar elit útját: Moszkvában végezte a nevezetes diplomáciai akadémiát, ahol Lavrov orosz külügyminiszter is diplomát kapott. Majd azután cége, a Wallis építette meg az MTVA székházát Óbudán. Az MTVA a közmédia Orbán Viktor által átszervezett változata, melyet Rogán Antal miniszter egyetlen telefonnal irányít.

Az orosz és a kínai példa

A magyar dollármilliárdosok az állam kegyéből gazdagodtak meg: jókor voltak jó helyen. Oroszországban és Kínában ugyanez a helyzet: a leghíresebb eset a Gazprom ügye. A Szovjetunió gázipari minisztériuma, melynek élén Csernomirgyin állt a privatizáció révén Gazprommá változott. Csernomirgyin, aki azután Oroszország miniszterelnöke is lett, egyik pillanatról a másikra dollár milliárdossá vált. Ő volt a szürovikok egyik vezére Jelcin elnöksége idején: ezek voltak a nyersanyag termelők , akik Oroszországban szinte egyedül rendelkeztek export képes áruval a Szovjetunió összeomlása után. Aztán persze jött Vlagyimir Putyin a szilovik csapat élén: az erős emberek a hadsereget és a titkosszolgálatot képviselték a hatalomban. Ma is ők irányítják Oroszországot miután Hodorkovszkijt, az olajmaffia fejét Putyin Szibériába száműzte ahonnan csak Merkel kancellár tudta kiszabadítani.

Az oligarchák ma hűek Putyinhoz vagy repülnek az ablakon kifelé mint a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki elárulta a brit titkosszolgálatnak: Putyin hogyan támogatja külföldi barátait a Gazprombankon keresztül.

Emiatt Orbán Viktornak is volt néhány kínos pillanata amíg meg nem kapta a választ: magyar nevet nem találtunk a listán. Persze több lista is lehet.

Kínában az állami irányítás jóval hatékonyabb, mert a modern ágazatok támogatására irányul. Így lett dollármilliárdos a Huawei vezetője, aki a hadsereg kutatólaboratóriumának tudományos igazgatója volt ezredesi rangban. A még híresebb példa Jack Máé, aki az informatika iránt érdeklődő angol tanárból lett Kína leggazdagabb embere az Alibaba révén. Jack Ma az internetes kereskedés úttörője elérte, hogy fogadja a kínai tartomány első embere, egy bizonyos Hszi Csin-ping. Az ő támogatásával indult meg világhódító útján az Alibaba. Jack Ma előbb találkozott a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt !”

– harsogta Donald Trump. Aztán Jack Ma Kína egész pénzügyi rendszerét meg akarta reformálni az Alipay-jel. Leállították. Hosszú időre eltűnt. Vagyonának egy részét elveszítette, de még mindig dollármilliárdos. Már nem ő Kína leggazdagabb embere, és nem hirdeti úton útfélen, hogy ő Hszi Csin-ping elnök embere a kínai gazdaságban.

1,3 milliárd eurós kínai kölcsönből menekülhet meg Dunaújváros acélműve

Sztálinváros kohója sosem volt gazdaságilag igazán észszerű, de minthogy Sztálin a harmadik világháborúra készült szovjet támogatással felépítették, és köré települt a város, melynek levegőjét tönkretette az acélmű. A zöld átmenet azonban ide is elérkezik: az 1,3 milliárd eurós kínai kölcsön lehetővé teszi, hogy a szénalapú energia termelésről átálljanak egy korszerűbb technológiára.

Júniusban jelezte a vasművet üzemeltető cég, hogy a két kohó közül az egyiket leállítják, de új beruházást ígért. Most megjött a pénz: két új korszerű kohó épülhet, amelyek elektromos árammal működnek vagyis nem szennyezik a környezetet. Az új nagyolvasztó pedig zöld acélt állíthat elő, ez pedig igencsak kelendő az európai piacon, mert egyelőre kevés van belőle.

Az 1,3 milliárd euró az körülbelül 520 milliárd forint. Ki fogja ezt visszafizetni és miből? A Liberty Steel a magyar állam támogatásával szerezte meg az acélművet, ahol eddig csak ígért korszerűsítést. Most talán lesz is belőle valami…

Orbán keleti nyitása a gyakorlatban

Az egykori liberális, Amerikabarát politikus már Keletre tekint – ahogy ezt Tusnádfürdőn el is mondta. Korábban az amerikaiak neki mondták el: az USA-t Magyarország nem érdekli, a régióban Románia a kedvenc. Románia fel is futott a Ceausescu féle mélypontról, utolérte, és sok tekintetben meg is előzte Magyarországot, a korábbi reformkommunista kedvencet. Orbán Viktornak a vigaszág maradt, ez pedig a keleti nyitás. Ami persze nem kellene, hogy szakítást jelentsen a Nyugattal: ezt bizonyítja Giorgia Meloni, aki nemrég fejezett be egy sikeres kínai körutat miközben egyáltalán nem szakított sem Brüsszellel sem pedig Washingtonnal.

Orbán viszont olyannyira elrontotta a viszonyt Brüsszellel, hogy befagyasztották a Magyarországnak járó eurómilliárdok egy részét. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon közölte:

“ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, majd adnak a kínaiak!”

Ma már nemigen beszél erről. Miért nem? Mert Matolcsy Györgynek megmondták Pekingben: ingyen pénz nincs! Csak hitel és beruházás van. Ez utóbbihoz viszont várják a magyar kormány támogatását. Ezenkívül nem támogatnak semmiféle huxitot – kilépést az Európai Unióból – mert Kínát csak egy olyan Magyarország érdekli, mely tagja az egységes 450 milliós európai piacnak.

Kínai bankok nemrég egymilliárd eurós hitelt adtak a magyar államnak, amely nagy sietve el is költötte azt. A kínaiak józanságát mutatta, hogy a kölcsönt csak három évre adták, mert nem bíznak Orbán Viktor hosszútávú terveiben. A kínaiak pragmatikusak, és ilyen politikát várnak a partnerektől is.  A globalizált gazdaságban nincsen ingyen ebéd. Ez mostanában úgy derült ki, hogy Pakisztán és Laosz kínai adósságcsapdába esett. Korábban Sri Lanka járt így. A szigetországnak Peking mosolyogva azt tanácsolta: forduljanak az  IMF-hez! A gazdasági válságból máig nem tértek magukhoz. Orbán Viktor is járhat így hiába találkozik oly gyakran Hszi Csin-pinggel, kommunista Kína vezetőjével a magát patriótának hirdető keresztény és nemzeti magyar miniszterelnök, aki már az ideológiák alkonyáról szónokolt Tusnádfürdőn pedig csak neki fogyott el a szerencséje és a pénze.

Hernádi kontra Orbán

“Másfél éve több a lyukfoltozás mint a stratégiai gondolkodás” – jelentette ki az MCC Festen a MOL elnök – vezérigazgatója. Hernádi Zsolt már korábban is bírálta a különadókat, melyeket a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva vet ki különböző cégekre és bankokra. “Olyan ez mint a szovjet csapatok ideiglenes állomásozása Magyarországon. A különadók maradnak akármi történik.”

“Nem a múlt hibáit kellene ismételni hanem stratégia kellene a jövőre”

– hangsúlyozta a MOL első embere.

A Lukoil botrány műhiszti

“Magyarországot nem fenyegeti üzemanyag hiány amiatt, hogy Ukrajna leállította a Lukoil szállítmányokat”

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Ennek pontosan az ellenkezőjét állította Gulyás Gergely kancellária miniszter, és Orbán Viktor “első janicsárja”, Szijjártó Péter külügyminiszter.

A MOL főnöke szerint az ukrán tilalom gondot jelenthet Csehországnak és Szlovákiának, de Magyarországnak nem, mert Horvátországon keresztül meg lehet oldani a kőolajimportot. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint

“Horvátország nem megbízható tranzit partner.”

A magyar külügyminiszter csak azt követően fordult Brüsszelhez az ukrán tilalom ügyében miután találkozott New Yorkban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel holott Zelenszkij elnök már hetekkel korábban bejelentette a Lukoil tilalmat.

Miért nincs stratégiája az Orbán kormánynak?

Mert nincsen pénze! Putyin nem adja olcsóbban sem az olajat sem pedig a földgázt, csak Orbán Viktort fizeti meg a szolgálataiért, Magyarországnak az oroszbarát külpolitikából semmi haszna sincs, a kár viszont annál nagyobb.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a stratégiáról beszélt anélkül, hogy a magyar gazdaság helyzetét elemezte volna pedig nyilvánvaló, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere üzemképtelen. Nem jött be Orbán elképzelése arról, hogy a szélsőjobboldal áttör az európai választáson, Ursula von der Leyent újraválasztották a brüsszeli bizottság elnökévé. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország egy petákot sem kap Brüsszeltől a befagyasztott pénzekből. A kínai hitelfelvétel ügye mutatja: ingyen pénz nem jön Pekingből, csak rövid távú kölcsönre lehet számítani piaci kamattal. A korábbi hitelek törlesztő részletei mind nagyobb részét teszik ki az aktuális költségvetésnek, melynek hiánya túllépi a 3%-ot. Emiatt a brüsszeli bizottság vizsgálatot indított Magyarország ellen. Közben a magyar gazdaság alig növekszik, fő export piacunk, Németország visszaeséssel küszködik. Az Európai Unió mindinkább versenyképtelen a világban. Ezen csakis nagyarányú tőkebefektetéssel lehetne segíteni. Ehhez viszont a tagállamoknak nincsen elég pénze. Csakis az Európai Unió közös hitelfelvétele segíthetne, ezt azonban Orbán Viktor ellenzi. Olyannyira, hogy még a gránit szilárdságú alkotmányba is beleíratta ezt. Vagyis Orbán Viktornak nemcsak a pénze hiányzik, de stratégiája sincs arra, hogy miképp szerezzen pénzt.

A népet nem zsákmányolhatja ki úgy mint Nicolae Ceausescu, mert akkor ő is könnyen a román diktátor sorsára juthat, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé 1989 karácsonyán, hogy magukat és a rendszert – a titkosszolgálat diktatúráját – mentsék.

Orbán Ráhel: a Balatont tartsuk meg magunknak!

Tiéd az ország, magadnak építed! – mondta annak idején Rákosi elvtárs, akinek legjobb tanítványa Orbán Viktor e tekintetben is. Rákosi elvtárs a kommunista párt nevében fosztotta ki Magyarországot, Orbán Viktor családi alapon.

A miniszterelnök alteregója, Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere, akinek vagyona egyetlen év alatt 50%-kal növekedett: 660 milliárdról 990 milliárdra 2023-ban. Ma már minden bizonnyal felülmúlja az 1000 milliárdos álomhatárt. Mégis miért? Mihez ért? Minek a szakértője? Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé? Neki milyen érdemei vannak azon kívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Tiborcz Keszthelyen

A miniszterelnök vejének balatoni karrierje itt kezdődött: a hajdani Zalatour Kemping, ahol luxus lakópark épült. Tiborcz nyomulása kicsapta a biztosítékot Keszthelyen: Manninger Jenő, a fideszes polgármester megbukott az önkormányzati választáson, és a nyolc körzetből hétben az ellenzék győzött! Októbertől kétharmados többsége lesz az ellenzéknek Keszthelyen.

A Népszava értesülései szerint az utolsó percben a kormánypárti polgármester még megpróbált volna egy Tiborcz számára igencsak előnyös ingatlancserét Keszthelyen, de azután elállt ettől – nyilván a leleplezéstől félve.

Keszthelyen épült volna egy szép óvoda 200 millió forintért – az Európai Unió pénzéből. Hadházy Ákos megnézte, és lefényképezte az óvoda hűlt helyét. Ki volt a felelős az óvoda projektért? Nagy Bálint, aki Keszthely alpolgármestere volt 2014 és 2019 között, majd ő lett a polgármester 2019-2022. Innen emelte ki Lázár János építési miniszter az államtitkári székbe. A tehetség nem vész el csak átalakul.

Orbán Ráhel: miért vette meg a kormány a ferihegyi repülőteret?

“Éveken keresztül ugyanaz volt a bécsi és a budapesti repülőtér üzemeltetője, azt pedig vélelmezhetjük, hogy nem volt érdekelt abban: a budapesti repülőtér ugyanolyan ütemben fejlődjön mint az osztrák”

– mondta a miniszterelnök lánya a Mátyás király kollégium konferenciáján.

Orbán Ráhel a Balatont megtartaná, de Budapest fejlesztését már nem kívánja teljesen lenyúlni. A miniszterelnök lánya elismerte, hogy az infláció komoly probléma Magyarországon, de utalt arra, hogy másutt is jelen van, és emiatt “az olaszok kiszorulnak a saját tengerpartjukról.”

Az infláció lehetőséget is jelent Budapestnek – állítja Orbán Ráhel, aki Svájcban végzett el egy méregdrága turizmussal foglalkozó főiskolát. Ez egyben persze lehetővé tette Orbán Viktornak, hogy miközben Svájcban tanuló lányát meglátogatta, benézzen a MET-hez is. A Svájcban bejegyzett földgázkereskedő cég, amely igencsak szépen profitált az energiaválságból, a hírek szerint a részvényesei között tudhatja magát a magyar miniszterelnököt is.

Orbán Ráhel a svájci ismeretekkel felvértezve azt ajánlja, hogy Budapest részben vegye át Párizs vagy Barcelona szerepét a turizmusban:

”Budapest lehetne a második választás azoknak a családoknak, amelyek nem tudják vagy nem akarják Párizst vagy Barcelonát megfizetni, de egy építészetben, program lehetőségekben és gasztronómiában  erős európai városba szeretnének utazni”

– mondta Orbán Ráhel az MCC konferencián.

A magyar átlagkereset csak egyharmada az osztráknak

A magyar álom a rendszerváltáskor 1990-ben az volt, hogy utolérjük Ausztriát, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még nem is oly rég erről fantáziált, de a magyar közvélemény már régen rádöbbent: erre nemcsak az elmúlt nem egészen 34 évben nem volt esély, de a közeli jövőben sem lesz – akárki is jut kormányra Budapesten.

A nagy pofára esés számokban az Eurostat szerint: a legjobban Luxemburgban kerestek az Európai Unióban, havonta 1.560 ezer forintot. Luxemburg adóparadicsom az Európai Unióban éppúgy mint Írország, amely a harmadik helyen áll 1.373 ezer forinttal. Kettejük között Hollandia az ezüstérmes 1.440 ezer forinttal. Ausztria az ötödik 1.224 ezer forinttal. Az uniós átlag: 898 ezer forint. Ezek mind nettó számok. Magyarország hátulról a negyedik a 27 uniós tagállam között, a szegényházban utánunk már csak Horvátország, Románia és Bulgária következik.

És a vásárlóerő?

Egy euró jóval kevesebbet ér Párizsban az olimpia idején amikor elszállnak az árak mint Budapesten  vagy pláne vidéken Magyarországon. Bár Magyarország uniós rekorder volt tavaly az inflációban, azért még a gazdagabb nyugat-európai uniós államokban magasabb az árszínvonal. Az Eurostat elvégezte a jövedelem számítást vásárlóerő paritáson is, itt sincs mivel dicsekednie a nemzeti együttműködés rendszerének  Magyarországon: az átlagkeresetből elérhető fogyasztási szint csak a kétharmada az uniós átlagnak. Vagyis a magyar lakosság többsége szegénynek számít az Európai Unióban akkor is, ha van munkája és rendszeres havi jövedelme. Ha vásárlóerő paritáson mérjük össze az unió 27 tagállamát, akkor Hollandia kerül az első helyre, ahol 41%-kal haladják meg az uniós átlagot a keresetek. Luxemburg a második, Ausztria pedig a harmadik 30 illetve 27%-kal. Magyarország itt kicsit jobban áll, mert öt uniós tagállam van mögöttünk: Észtország, Horvátország, Bulgária, Lettország és Bulgária. Ez egy picit árnyalja a balti államok gazdasági felzárkózásáról szóló sikerpropagandát.

Orbán tisztában van a helyzettel

“A magyar választópolgárok 45%-a támogatta a Fideszt az európai választáson, és ezért hálásak vagyunk hiszen a 2023-as év gazdaságilag nehéz volt”

– nyilatkozta Tusnádfürdőn Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a 24.hu portálnak.

Orbán Viktor azért is állította középpontba a békepropagandát, hogy elfedje a kínos tényt: tavaly az átlagos szavazópolgár életszínvonala csökkent a magas infláció miatt. Időközben sikerült megfékezni az inflációt, de az bármikor visszatérhet, mert a magyar gazdaság teljesítménye nem ad okot optimizmusra. Ilyenkor pedig Orbán Viktor úgy segít magán, hogy újabb különadókat ró ki a gazdaság szereplőire: bankokra és cégekre. Erről írta azt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója  a Mandineren, hogy

Orbán Viktor különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek “ideiglenesen állomásoztak” Magyarországon 1945 és 1991 között.

Orbán Viktor a hétvégén beszél Tusnádfürdőn, de valószínű, hogy inkább a békepropagandát folytatja majd nehogy szóba kerüljön a magyar életszínvonal, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében a béka segge alatt tartózkodik az Európai Unióban miközben a korrupció az eget hasogatja, és a miniszterelnöknek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp lehet ezen változtatni. Miért nincs?

Mert a szavazó polgárok döntő többségének szegénysége Orbán Viktor politikai hatalmának alapja.

Magyar Péter támogatói jórészt a középosztályból kerülnek ki, és elsősorban a nagyvárosokban élnek a saját jövedelmükből. Orbán korrupt elitjének politikai szövetségese viszont az a sok millió szegény, aki állami támogatás nélkül a vízszint alá süllyedne. Csakhogy Orbán Viktornak elfogyott a pénze, és ezzel együtt lehet, hogy a politikai szerencséje is. Ingyen ugyanis az ő hatalmát sem őrzi a kutya sem…

Csillag, ex gazdasági miniszter: “a magyar állam fiskális alkoholista”

Annak kapcsán nyilatkozott az állam fikális alkoholizmusáról  Csillag István a Klubrádióban, hogy a magyar állam egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól.

Az előzményekről ezt mondta: ”Amikor Varga Mihály pénzügyminiszter tavasszal kiutazott Kínába, akkor szó volt ugyan arról, hogy tárgyal azokkal a bankokkal, melyek a kölcsönt nyújtották, csak azt titkolták el, hogy már meg is kötöttek egy ilyen kölcsön szerződést, sőt le is hívták a pénzt.”

Az ex gazdasági miniszter hozzáfűzte:

”Maffia államról van szó, amely a legritkább esetben osztja meg másokkal, hogy honnan rabol vagy, hogy ki hajlandó még pénzt adni neki és mennyiért?”

Mire fordítja a pénzt az Orbán kormány?

“A magyar kormány fiskális alkoholista, tehát ha a kocsmában nem tudta kifizetni a számláit, akkor arra fordítja a kölcsönt.”

Nem kizárt, hogy Csillag István tapasztalatból beszél hiszen a magyar állam fiskális alkoholizmusa nem újkeletű, évtizedek óta fennáll. Megfékezésére olyan brutális megszorító csomagot szoktak használni mint a Bokros csomag, amely lejáratta a liberális gazdaságpolitikát a magyar közvélemény jórésze előtt.

Közben Orbán oligarchái tovább gazdagodnak

Mészáros Lőrinc vagyona a magyar lakosság számára igencsak kedvezőtlen 2023-as évben 50%-kal nőtt, és megközelítette az 1000 milliárd forintot. Tiborcz Istvánnak is igencsak jó éve volt a tavalyi. Mégis miért?

1500 milliárd forint lapul a magántőkealapokban, ahol Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a névtelenség mögé rejthetik a vagyonukat. Csakhogy ezt a pénzt vissza is lehet szedni – ahogy a Putyin oligarchái elleni nyugati szankciók bizonyítják. Ha pedig Orbán Viktor nem nyerné meg a 2026-os választást, akkor az új magyar főügyész is érdeklődhetne, az európai ügyészségről már nem is beszélve. Még radikálisabb javaslata van Csillag Istvánnak, melyet a Pénzügykutató Intézetben adott elő:

”A nürnbergi törvényszék jogi precedenst jelent. A nácik bűnszövetkezetet alakítva megszerezték maguknak a német államot, és ennek megfelelően bírálták el a cselekedeteiket. A Fidesz ugyanígy bűnszövetkezetben foglyul ejtette a magyar államot, és ezért felelnie kell!”

– hangsúlyozta Csillag István ex gazdasági miniszter.

Kína segít, de milyen áron?

Egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország kínai bankoktól, és a hatalmas összeget mindjárt fel is használta infrastruktúra fejlesztésére. Az  infrastrukturális beruházások jórészét a kormány már előbb leállította, mert 2022 óta nem érkeznek az uniós pénzek illetve jóval kevesebbet kapunk Brüsszeltől mint amennyivel a magyar állam számolt.

Már Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely még nem kapta meg a pénzt a helyreállítási alapból, melyet a közös uniós hitelfelvételből fedeztek. A helyreállítási pénz egy része ingyenes támogatás, másik része igen kedvező hitel. A kínai hitel kamatlábát nem közölte az Adósságkezelő Központ, csak annyit lehet tudni, hogy változó a kamatláb. A hitel futamideje három év vagyis viszonylag gyorsan törleszteni kell, és ez tovább nehezítheti a költségvetés amúgyis problematikus helyzetét. Magyarország ellen Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert a hiány jócskán meghaladja az éves GDP 3%- át.

Ugyanebben a cipőben jár Franciaország és Olaszország is, ellenük is kötelezettségszegési eljárás indult. Az USA is küzd a költségvetési hiánnyal, és azzal, hogy az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át! Az USA új elnökének jövőre már azzal kell számolnia, hogy évente több mint 1000 milliárd dollárt kell a hitelek törlesztésére fordítani.

A magyar deviza adósság 30% alatt

Az Orbán kormány sikere az adósság finanszírozás terén abban állt, hogy a magyar lakosság illetve a hazai cégek és intézmények vásárolták meg az államadóság jórészét, és ezzel jelentősen csökkentették a magyar sebezhetőséget a nemzetközi pénzpiacon. 2010- ben még az államadósság 50%-a volt külföldi kézben.

A magyar kormány 30%-ban állapította meg a deviza adósság maximumát, ezt a kínai hitelfelvétellel megközelítettük, de nem értük el: a GDP 28,3% van devizában. A görög példa mutatta meg, hogy a magas deviza adósság milyen kockázattal jár. Görögország egymilliárd dolláros kölcsönt kapott Kínától, és ezt az athéni parlament felállva tapssal köszönte meg a kínai miniszterelnöknek. Amikor aztán kiderült, hogy a görögök nem tudnak törleszteni, akkor a kínaiak jelezték jelzálog igényüket, és meg is kezdték a pireuszi kikötő megszerzését. Ma már a görög kikötő legnagyobb részben kínai kézben van, és ez az Új Selyemút hídfőállása Európában. Ehhez kapcsolódik majd a Belgrád – Budapest vasút, melyre szintén a kínaiak adtak hitelt: több mint 900 millió dollárt.

A kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásakor 2,5 milliárd eurót költött el. Ebből egyharmad költségvetési forrás volt, és ez lehetett a kínai hitel is hiszen azt már április 19- én lehívták. A kormány jelentős beruházásokat tervez a repülőtéren – ehhez is jól jöhet a kínai kölcsön. Kínaiak építik meg a tervek szerint a gyorsvasutat Ferihegyre.

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

Ezt közölte három magasrangú NATO hivatalnok a Politicoval – nevük elhallgatását kérve. A NATO csúcstalálkozón elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, amely csaknem teljesen függővé tette Moszkvát Pekingtől.

Orbán Viktor korábban Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen a kínaiaktól, és ily módon tömje be a lyukat, melyet az uniós eurómilliárdok kiesése okoz. A magyar nemzeti bank elnöke azt a választ kapta, hogy ingyenes támogatásra a magyar kormány nem számíthat csakis üzleti alapon nyújtott kölcsönre illetve beruházásokra.

Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki euró kötvényt 1,5 milliárd értékben, annak a kamata 4% volt. A kínai kölcsön kamatlábát ehhez lehetne viszonyítani, de az egyelőre titok.

A Magyarországon működő Bank of China részt vállal a nálunk épülő kínai beruházások finanszírozásában is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről így nyilatkozott július 10-én: ”mi azt kértük a kínai bankoktól, hogy gondolják át: olyan projektekbe is beszállnak-e Magyarországon, melyek segítik az itt működő kínai vállalatok tevékenységét? Ilyen lehet az autópálya építés vagy a vasúti fejlesztés” – mondta Nagy Márton.

Orbán Viktor nemrég találkozott mind Hszi Csin-ping elnökkel mind pedig Biden elnökkel és Donald Trumppal, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök reményeit Németh Zsolt fogalmazta meg Tusnádfürdőn:

”vegyük észre azt, hogy a viták ellenére az USA és Kína növekvő mértékben együttműködik.”

Ez a wishful thinking – amikor a vágyainkat valóságnak vesszük: a világ két legnagyobb gazdaságának jelenleg a válópere zajlik – decoupling. Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak: nem helyeselte Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán elutazott Pekingbe, mert mindenképp pénzre van szüksége. A Nyugaton mindinkább elszigetelődő magyar miniszterelnök ilyen nagy összegű hitelre a nemzetközi pénzpiacok mellett csakis Kínában számíthat. A kérdés pedig, hogy vajon megéri-e, valószínűleg fel sem merült hiszen szükség törvényt bont.

Magyarország energiaellátása veszélybe került?

A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter közölte: Szlovákiával együtt a brüsszeli bizottsághoz fordultak mivel Kijev részlegesen leállította az orosz tranzitszállítását, ez szerinte megsérti az Európai Unió és Ukrajna egyezményét.

Az ukrán kormány  arra hivatkozik, hogy Oroszország, amely 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát több mint 180 milliárd dolláros bevételre tett szert az olaj eladásból, és ennek jelentős részét a háborúra fordította.

Ukrajnában nem is nagyon titkolják, hogy a kétmillió tonnás orosz olajszállítás blokkolása a válasz Orbán Viktor moszkvai útjára.

A magyar miniszterelnök közvetlenül kijevi tárgyalásai után parolázott Moszkvában Putyinnal, de erről elmulasztotta tájékoztatni Zelenszkij ukrán elnököt.

Szijjártó tudatosan túloz: nincs igazi veszély

A G7 portál szerint lehet, hogy le sem állt az orosz olaj szállítása, mert csak annyi történt, hogy egy másik cég vette át az üzletet a szankcionált Lukoil helyett. Amióta szankciókat vezettek be Oroszország ellen, azóta Moszkva gyakran él ezzel a módszerrel. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov egyeztetett erről New Yorkban az ENSZ közgyűlés szünetében. Korábban Lavrov tűzte Szijjártó kebelére a Barátság Érdemrendet, a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldi megkaphat.

Holoda Attila energiaszakértő így vázolta fel a helyzetet a G7-nek:

”Az ukránoknak azzal lehetett gondjuk, hogy az a Lukoil végzi a szállítást és fizeti a tranzitdíjat, amely az országuk elleni háború egyik legfőbb finanszírozója. Ezenkívül a magyar kormány orra alá is szerettek volna borsot törni, éreztetve vele, hogyha Al Capone-val üzletelsz, akkor legyen B terved, mert lehet, hogy a partnered lecsukják.”

Az áramhiányról szóló jelentés is nehezen értelmezhető hiszen az olajerőműveket csakis akkor kapcsolják be, hogyha rekord magas a fogyasztás. Ennek megfelelően az olaj részesedése a magyar villamosáram termelésben 0,1-0,3% között ingadozik.

Vagyis Szijjártó Péter hisztizik, de messze túllő a célon méghozzá pontosan akkor amikor a brüsszeli bizottság újonnan megválasztott elnökasszonya, Ursula von der Leyen kijelentette:

a tagállamok többségének elege van Orbán Viktor oroszbarát külpolitikájából, melyet a soros uniós elnökség keretében próbál meg eladni.

Miért csinálja ezt Orbán Viktor? Neki lehet, hogy származik haszna ebből, de az országnak biztosan nem. Jellemző, hogy az olajügyekben ugyancsak érintett MOL nem reagált erre az ügyre, a védelmi adóra viszont igen. Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató gúnyosan azt írta a kormánypárti Mandinernek, hogy

“az Orbán kormány különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek ideiglenesen nálunk állomásoztak több mint negyven éven keresztül.”

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK